REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS 2014.

Bővebben: Bernáthné Székely Julianna,

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett. A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (plágium, tartalom lopás).
.
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiazen
szándékosan nem tartalmaz  és nem is tartalmazhat mindent a honlapom, így a szakértőre szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni, és tudni kell alkalmazni

  
TÁJÉKOZTATÁS A REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁSRÓL
2014.
FRISSÍTVE: 2013.12. 10. 

ÚJ törvény szabályozza 2012. január óta (2011. évi CXI. XII: 29. tv.) a rehabilitációs hozzájárulás szabályait, amely a munkaadó plusz adója, ha nem foglalkoztat megváltozott munkaképességű embert a törvényben írtak értelmében.
A munkaadó magánvállalkozók, gazdasági társaságok,..rehabilitációs hozzájárulás (plusz adó) fizetésére kötelesek, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát (23 § kötelező foglalkoztatási szint).

Több mint 10 éve adott az a lehetőség, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával (kvóta teljesítése) ki lehet váltani a rehabilitációs hozzájárulást.  
A rehabilitációs hozzájárulás összege az 5 %-ból hiányzó létszámtól függ.
A rehabilitációs hozzájárulás összege megegyezik a tárgyévet megelőző második év nemzetgazdasági éves bruttó átlagkereset 8 %-val.  Ennek összege
2008-ban 164 400 Ft/fő/év volt (Munkaügyi Közlöny, 2007/9),
2009-ben 177. 600 Ft/fő/év volt  (Magyar Közlöny Hivatalos Értesítője, 37. szám).
2010. január 1.-től 964. 500 Ft/fő/év volt (Beiktatta: 2009.évi LXXVII tv 129.§)
2011. január elsejét követően 2012-ben és 2013-ban, és 2014-ben is az éves költségvetési törvény változatlan,

964 500 Ft/fő/év összegben határozza meg rehabilitációs hozzájárulás mértékét.

Nincs olyan munkaadói kör, amely mentesítésre lenne jogosult a rehabilitációs hozzájárulás alól.

Ettől eltérően mentesül a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége alól különösen
a) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szerv
b) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létre hozott gazdálkodó szervezet.

2011. évi CXCI.tv. 23 § (2) A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni
a) a közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,
b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,
c) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalót, ideértve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót is, és
d) a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót.
(3) A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.
(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni a (2) bekezdésben meghatározott személyek figyelmen kívül hagyásával. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkavállalót a kölcsönbe adó szervezet létszámában kell számításba venni!

A foglalkoztatási kötelezettség teljesítését, illetve a rehabilitációs hozzájárulást az átlagos statisztikai állományi létszám általános szabályai szerint kell kiszámítani.
A foglalkoztatásnak a havi 60 órát (heti 15 órát) el kell érni ahhoz, hogy az összlétszámba és a foglalkoztatási kötelezettségbe a jogviszony bele számítson.

A betöltött munkahely számít, nem kell arányosítani a munkaidő/főt. (Hivatkozás: KSH útmutató)

A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzata.
Létszámon a Központi Statisztikai Hivatal 3/2010. (IV.2.) KSH közleménnyel közzétett- munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. melyet egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni. (Mmtv 23.§ (4) bek.).

Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni (2011. évi CXCI. törvény 2 §, 22.§ 23-25 § és 38 § alapján)

a) megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosultakat
b) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás időbeli hatály alatt
c) aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül.
d) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
e) 2012. január 1.-től, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű
f) 38. § (1) A 23-25. § alkalmazásában
a) a 33. § szerinti felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig,
b) az a) pont alá nem tartozó személyek esetében 2012. december 31-éig
megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt is, aki 2011. december 31-én a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 42. és 42/B. §-a szerint megváltozott munkaképességű munkavállalónak minősült vagy foglalkoztatása alapján a munkáltató 2011. decemberében megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott költségvetési támogatásban részesült.

A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó a rehabilitációs hozzájárulás megállapítása céljából nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának, egészségi állapotának, egészségkárosodásának mértékét, a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát.
A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára. ((Mmtv 24.§ (1)).

Az adófizetés határidejét a 2003. évi XCII. törvény 2. sz. melléklete tartalmazza.
A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni.  A munkáltató a negyedévenkénti előleget az I–III. negyedévben, a negyedévet követő hó 20. napjáig fizeti meg. A befizetett előlegek és az éves hozzájárulás különbözetét az adóévet követő év február 25. napjáig köteles megfizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A rehabilitációs hozzájárulás a törvény által nem szabályozott kérdéseiben - pl. befizetés határideje- az adózás rendjéről szóló törvény (2003. évi XCII. törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A kvóta teljesítése, illetve a hiányzó létszám a munkavállalók és a foglalkoztatási kötelezettségben figyelembe vehető megváltozott munkaképességű munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámának összevetéséből határozható meg. Létszámon a - Központi Statisztikai Hivatal 3/2010.(IV.2,) KSH közleménnyel közzétett munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti - tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. Az átlagolást a tényleges létszám alapján kell elvégezni, vagyis minden személyt a munkaidő hosszától függetlenül, egy-egy egész főnek kell tekinteni, arányosítást végezni nem lehet és nem is kell., mint már írtam

Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulással összefüggésben a munka törvénykönyve 195. §-a szerint foglalkoztatott munkavállalók számbavételről, az átlagos statisztikai állományi létszám megállapítása során.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 195. §-a biztosítja az a lehetőséget, hogy több munkáltató és a munkavállaló a munkaszerződésben egy munkakörbe tartozó feladatok ellátásában állapodhatnak meg.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 23. § (1) bekezdése szerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (a továbbiakban: kötelező foglalkoztatási szint).

Az Mt. 195. §-a szerinti foglalkoztatók körében felmerült kérdés, hogy a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében melyik munkáltatónál vehető figyelembe a munkavállaló az átlagos statisztikai állományi létszám megállapítása során.
Az Mmtv. 1. § (2) bekezdés 7. pontja határozza meg a munkaadó fogalmát, mely szerint az Mmtv. alkalmazásában munkaadónak minősül a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés c) pontja szerinti munkaadó. Ez utóbbi szerint munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 16. § (4b) bekezdése szerint több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkáltatók a munkaviszony létesítésével egyidejűleg kötelesek írásban az adókötelezettségek teljesítésére egy munkáltatót kijelölni, továbbá a kijelölt munkáltató személyéről a munkavállalót tájékoztatni. Kijelölés hiányában a több munkáltató által létesített munkaviszonyból eredő adókötelezettségek teljesítésére a munkaviszonyban érintett bármely munkáltató kötelezhető. A kijelölt munkáltató a munkavállaló tekintetében adókötelezettségeit saját nevében teljesíti. Az Art. 16. § (4) bekezdés szerinti bejelentésben a kijelölt munkáltató bejelenti az ugyanazon munkaviszony tekintetében a további foglalkoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: további foglalkoztató) adóazonosító számát, nevét, elnevezését, székhelyének címét, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét. A bejelentés határidejére a (4) bekezdés a) és b) pontja megfelelően alkalmazandó.

Az idézett rendelkezések alapján megállapítható, hogy több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a munkavállaló az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározásakor azon munkáltató tekintetében vehető figyelembe, amelyik az Art. 16. § (4b) bekezdése alapján az adókötelezettségeket teljesíti.

Részletesebben a főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló 3/2010. (IV. 2.) KSH közleményről, amelynek melléklete tartalmazza a statisztikai adatszolgáltatáshoz kapcsolódó útmutatót. Az útmutató egyebek között foglalkozik az statisztikai állományi létszám meghatározásával is
Ennek értelmében a statisztikai adatszolgáltatás során a gazdasági szervezetek tevékenységében folyamatosan, 5 munkanapot meghaladóan részt vevők teljes körét kell figyelembe venni, beleértve a nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás szüneteltetése nélkül résztvevő személyeket, a munkáltatónál további munkaviszonyban foglalkoztatottakat, egyéni vállalkozás esetén az egyéni vállalkozót, valamint a társas vállalkozás dolgozó tagjait is.
Alkalmazásban állónak tekintendő az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, s munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján, havi átlagban - törthónapra szóló munkaszerződése alapján meghatározott teljesítendő munkaideje teljes havi munkavégzés esetére átszámítva - legalább 60 munkaórában (a továbbiakban: legalább 60 munkaórában), munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók több főbb csoportba sorolhatók. Emellett azonban külön csoportot képeznek az egyéb foglalkoztatottak.
Az alkalmazásban állók munkajogi állományi létszámába tartoznak a munkáltatónál munkaviszonyban álló személyek a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének napjától, a jogviszony megszűnésének napjáig.
A statisztikai állományi létszámba sorolandók: a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve a szülési szabadságon lévők, a szülési szabadság első napjától, a különböző gyermekgondozási ellátásban részesülők a fizetés nélküli ilyen jogcímű szabadságuk első napjától (kivéve, ha a munkáltató az 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyest igénybe vevőt foglalkoztatja), a keresőképtelenné vált munkavállalók egyhavi folyamatos betegség után, az egyhavi távollétet követően a fizetés nélküli szabadságon lévők (pl. beteggondozás, építkezés, tanfolyam, iskolarendszerű képzés, tanulmányút miatt), az állásukból felfüggesztett személyek az első naptól, a felmondási idő alatt a munkavégzés alól felmentett munkavállalók, illetve bármely egyéb okból (például több hónapos rekreációs szabadság stb.) a munkavégzés alól mentesített munkavállalók a munkavégzés alól történő felmentés első napjától, az átmenetileg nem foglalkoztatott bedolgozók a foglalkoztatás szüneteltetésének időpontjától. Fontos tudni, hogy nem tartoznak tehát sem a munkajogi, sem a statisztikai állományi létszámba az egyéb foglalkoztatottak.

A KSH közlemény meghatározza ezen túlmenően az alkalmazásban állók munkaidő szerinti csoportosítását, az alkalmazásban állók foglalkozási csoportjait, részletesen foglalkozik az átlagos állományi létszám számításával, az üres álláshelyek, a munkaerőköltség, kompenzációs költség, kereset meghatározásával, a munkaidő-fogalmakkal, a sztrájkesemény meghatározásával. Az 1. számú függelék a munkaerőköltség-elemek csoportosításáról, a 2. számú függelék pedig a létszámfogalmakkal kapcsolatos sajátos elnevezések, illetve a kereset és egyéb munkajövedelmekkel kapcsolatos sajátos elnevezések jegyzékét állapítja meg.

(A Számvitelről szóló 2000. évi C törvény (Szt.) 79 §-a szerint a bérköltségnek minősül minden olyan kifizetés, mely megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek.
A 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény II. fejezete részletesen tartalmazza a munkaerőköltség, a kompenzációs költség és a kereset elemeket. A KSH a betegszabadságot nem kereset elemnek, hanem szociális költségnek minősíti, ennek megfelelően a betegszabadság időtartamára kifizetett bruttó jövedelem nem minősül a szocho kedvezmény igénybevételére jogosító részkedvezmény alapnak.)

Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás (bértámogatás) szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt .......

Bővebben a honlap készítőjénél: Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági szakértőnél.

Hivatkozás: 2011. évi CXCI.tv.

SPECIÁLIS SZAKTUDÁS SZÜKSÉGES
a megváltozott munkaképességű emberek
EREDMÉNYES és HATÉKONY FOGLALKOZTATÁSÁHOZ.

KERESSEN  KÉREM!
MEGOLDÁST kínálok a NEM CSAK megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához, hanem
általában a kedvezmények, foglalkoztatás témában a SZERVEZET  költséghatékony működéshez, a VERSENYKÉPESSÉGHEZ!  

A munkatársaknak emberi és üzleti kapcsolatai, személyes szükségletei, kívánságai és vágyai, gondjai, aggodalmai vannak.

A termelés tárgyi eszközeivel való helytelen bánásmód gondot okoz, tehát

AZ ANYAGIAKKAL GAZDÁLKODNI KELL,

AZ EMBEREKKEL PEDIG BÁNNI KELL TUDNI.

ELENGEDHETETLEN egy humánerő forrás stratégián belül BEGOGADÓ MUNKAHELY kialakításával, beillesztési programmal, útmutatóval rendelkezni, tréningek, coach,

a HR minden területén a felvilágosítás: a TOBORZÁS (máshol elérhetők a sérült emberek, a hirdetés feladásának helyes módja,...), KIVÁLASZTÁS (helyes interjúztatás, EBH, esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód,,...), BEILLESZTÉS, MEGTARTÁS, MOTIVÁLÁS, FEJLESZTÉS, BELSŐ KÉPZÉSI RENDSZEREK MŰKÖDTETÉSE, BÉRGAZDÁLKODÁS, TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS, humánus elbocsátás.

MINDEHHEZ ISMERNI KELL A BEFOGADÁS ALAPVETŐ ELEMEIT, módszereit, technikáit, a megváltozott munkaképességű ember (CÉLCSOPORTOK is heterogének) sajátosságait, amely alapján kiépül a SZEMÉLYI-, TÁRGYI-, INFRASTRUKTÚRÁLIS-, FINANCIÁLIS RENDSZERT.


SZEMÉLYRE SZÓLÓ, MUNKAHELY SPECIFIKUS TÁJÉKOZTATÁST NYÚJTOK HITELES SZAKÉRTŐKÉNT JOGSZABÁLYI HÁTTÉRREL

A PIAC KORLÁTOZÁSÁNAK következménye, hogy a GYENGE TELJESÍTMÉNYT, ROSSZ TERMÉKET TARTJA FENN.

Az ELÉRHETŐ JÖVEDELEM, a BEFEKTETETT ENERGIA ARÁNYA és a KERESET KORLÁTOZÁSA ALULMOTIVÁLTSÁGOT EREDMÉNYEZ. MINDEZ NEGATÍVAN HAT a VERSENYKÉPESSÉGRE!

A TÁRSADALMI KORLÁTOK DISZKRIMINÁCIÓT és SZOCIÁLIS KIREKESZTETTSÉGET EREDMÉNYEZNEK!

Speciális szaktudás szükséges a megváltozott munkaképességű emberek eredményes és hatékony foglalkoztatásához.

Végzettségem, képzettségem, több éves szakmai tapasztalatom, kapcsolati tőkém van a témában szakértőként és érintettként. Többek között humánerőforrás-szervezést tanítottam a Károly Róbert Főiskolán, és szakértői képzéseken előadó voltam.

Alap végzettségem tanító, tanár, gyógypedagógus, esélyegyenlőségi manager, rehabilitációs mentor, rehabilitációs gazdasági szakértő.


Így képes vagyok meghatározni azokat a szakmákat, területeket, foglalkozástípusokat, amelyekre az álláskereső alkalmas illetve azokat az egészségügyi kizárásokat, amelyekre a munkaköri besorolásnál ügyelni kell.


Ismerem a megváltozott munkaképességű emberek szocio-kulturális, demográfiai jellemzőit, a munkavállaláshoz szükséges képességeket, készségeket, pszichológiai állapotukat. Mindezek ismeretében olyan módszereket, és eljárásokat alkalmazok, amelyek elősegítik a „munkára kész” állapot kialakulását.


Ismerem a foglalkoztatás gátjait is, amely kapcsolódhat a fogyatékossághoz, vonatkozhat a közösségre (negatív attitűdök), a környezetre (akadálymentesítés, ergonómia, munkaadaptáció, stb.), az esetleges munkáltatói előítéletekre.


Elkötelezettségem, empátiám, hasonló helyzetem, szakmai tudásom miatt megfelelő odafordulással, vagy éppen nagyon határozott fellépéssel segíthetek a helyzetek feloldásában, kimozdíthatok sorsokat a holtpontról.  

Szükség lehet egy állandó szakértőre foglalkoztatás, ellátások, kedvezmények témában !! 


A vezető tevékenységének egyik mércéje a rábízott javakkal való gazdálkodás hatékonysága, vagyis az optimális költség-haszon hányadost kell elérnie, amihez az emberi erőforrás is hozzájárul az irányítása révén.

Ennek eredményességében segédkezem, amely koordináció pozitív üzenet a partnerek számára is, még jobb cég imázst jelent, aminek jó hatása lehet új piac kialakulására, aminek pénzbeli értéke felbecsülhetetlen. 


Pontosan tudom kódolni, elemezni az ORSZI, NRSZH szakvéleményekben leírtakat, ismerem a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeket jogszabályi háttérrel, mindez pénzbeli előny, megtakarítás a Szervezetnek.  


Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés, 

Mert AZ EGYÉNI KOMPETENCIÁK BIRTOKÁBAN ÉRHETŐK EL A SZERVEZETI CÉLOK. 

A szellemi tőke a szervezet láthatatlan vagyona.

ANYAGI, SZELLEMI és KULTÚRÁLIS TÖBBLETET és ezzel VERSENYELŐNYT JELENT a vállalkozás, a társadalom számára.

 

 Támogatás helyett az EU ösztönöz, és lehetőségeket teremt aktív munkaerő-piaci eszközökkel,

INNOVATÍV foglalkoztatás politikát ösztönözve a fenntartható fejlődés érdekében.

Hangsúlyozva, hogy a szervezetek, országok eredményességének oka leginkább az emberben keresendő.

A VERSENYELŐNY legtartósabb, vagy talán

EGYETLEN TARTÓS FORRÁSA AZ EMBER,

s tanulási, fejlődési képessége.

ATTITŰD kérdése a társadalmi befogadás és versenyképesség elérése. A munkáltató döntése, hogy a büntetésként is felfogható pluszadóra költi-e a pénzét (rehabilitációs hozzájárulás), vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat-e inkább. Az anyagi, jogi jellegű kényszerítő eszközök fontosak (minden országban van), de nem helyettesítik, csak előmozdítják a szemléletbeli változást.
A hozzáállás egy olyan kapcsoló, amely minden mást elindít. ~ Ismeretlen
 
CSR (Corporate Social Responsibility): az üzleti siker elérését jelenti olyan módon,

amely tiszteletben tartja az etikai értékeket, a törvényi kereteket, valamint a vállalati működés összes érintettjének igényeit és szükségleteit.

A tudás, a szellemi tőke az ország, a szervezet, az ember láthatatlan vagyona. 

Számos vállalat VERSENYKÉPESSÉGÉBEN sokkal lényegesebb szerepet játszik

A SZERVEZET ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉGE, KULTÚRÁJA,  SZAKEMBEREINEK KIVÉTELES KÉPESSÉGE, vagy VEZETÉSI FILOZÓFIÁJA, mint az, hogy milyen fizikai és pénzügyi eszközei vannak.

 

A HUMÁN STRATÉGIA a vállalat egyik fő támasza, hiszen a humán tőke a NÖVEKEDÉS egyik LEGMEGHATÁROZÓBB ELEME. 


Ismeretes, hogy a mindenféle átlagtól való eltérést elfogadó, BEFOGADÓ JELLEGŰ VÁLLALATOK INNOVATÍVABBAK a többieknél. Nyilván, aki a különbségeket jól tudja fogadni, az új gondolatokra is nyitottabb. Az ilyen rugalmas, újfajta szemlélet segítségével a vállalat követni tudja a társadalomban, a gazdasági életben történő változásokat, ezzel megadva magának az esélyt, hogy olyan dinamikus intézmény legyen, amely tevékeny alakítója a változásoknak és nem pedig az elszenvedője.

 

Figyelembe véve, hogy a társadalmi befogadás mindig két félt igényel, a BEILLESZKEDI IGYEKVŐ egyiket és a FOGADNI KÉSZ másikat, s közben nélkülözhetetlen a KÖLCSÖNÖS ALKALMAZKODÁS.  

 

Ebben a világban nem tehetünk nagy dolgokat, csak kis dolgokat, nagy szeretettel. ~ Teréz Anya.  

A szervezetek elkerülhetik a 964. 500 Ft/év/fő rehabilitációs hozzájárulás befizetését, ha minden huszonötödik dolgozó után legalább egy megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmaznak (kötelező foglalkoztatási szint).

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását elősegítő tettek minden forintja 5 év alatt 4, 77 forint megtérülést eredményez helyi vagy országos szinten egy 2006-ban készített SROI-vizsgálat (Befektetés Társadalmi Megtérülése) szerint.

Fontos törekedni a megfelelő munkakörben a megfelelő kompetenciákkal bíró megváltozott munkaképességű munkaerő megszerzésére, megtartására, akár támogatás nélkül, erkölcsi-, anyagi megbecsüléssel, érezve hasznos munkáját, amely hat a teljesítményre, munkahelyi légkörre, így a versenyképességre.
Hiszen a fogyatékos emberek 71%-a 8 elemit végzett, ebből 32%uk azt sem fejezte be, szakképesítést, érettségi egy-negyedük szerzett és alig 5%uk felsőfokú végzettséget.  
Így nincs nagy merítési lehetőség magasabb kvalitású munkaköröknél, ezért a megfelelő képzettségű-, kompetenciájú megváltozott munkaképességű munkavállaló ÉRTÉK.  

Úgy vélem, a rehabilitáció, foglalkoztatás rendszere igen sokrétű, a jogszabályok sokasága folyton változik, és nem könnyű eligazodni benne. Munkám során gyakran tapasztalom, hogy nemcsak az érintett nyugdíjasok, a rászorulók, a gyermeket nevelők nem ismerik ezeket. Ezen ISMERETEK HIÁNYA HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNNYEL járhat, komoly lehet az anyagi veszteség. Az ellátások igénybejelentéshez kötöttek.

Fontosnak tartom, hogy az érdeklődők választ kaphassanak kérdéseikre.    

AHOL SZERETETRE MÉLTÓ EGYÉNISÉGEDET NEM ERESZTIK BE, OTT  HASSÁL JÓ PÉLDÁDDAL. ~ Mahatma Gandhi

Bernáthné Székely Julianna  

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő 
06-20-420-20-39 
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.  

EGYÉB NYUGDÍJSZERŰ ELLÁTÁSOK 7.

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett. A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos.
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiazen
 nem tartalmaz  és nem is tartalmazhat mindent a honlapom, így a szakértőre szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni, és tudni kell alkalmazni 

TÁJÉKOZTATÁS

FRISSÍTVE: 2014. 04. 08.

ALAPVETŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI (TB)

ELLÁTÁSOK 7. 

Nyugdíjszerű, egyéb ellátások
1. rokkantsági járadék
2. átmeneti járadék
3. rendszeres szociális járadék  (NINCS 2012.01.01-től)
4. Házastársi pótlék
5. Rehabilitációs járadék (NEM megállapítható 2012.01.01-től)

EGYÉB FELMERÜLŐ KÉRDÉSEK, VÁLASZOK:
gyógyászati segédeszközök
lakáscélú akadálymentesítési támogatás

III. Egyéb ellátások

III.1. Rokkantsági járadék

Jogosultság:

a 18. életévét betöltött személy, aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80%-os (korábban 100%-os mértékű munkaképesség-csökkenés) vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg.
A rokkantsági járadék folyósítása mellett jövedelmi és időbeli korlátozás nélkül lehet kereső tevékenységet folytatni.

Megállapítás: a lakóhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság (ORSZI szakvéleménye, AFSZ esetleges intézkedése alapján), folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság.

Összeg, forma: egységes, jelenleg havi 33. 330 Ft.

Hivatkozás: 83/1987. (XII. 27.) MT rendeletés 242/2008 (X.1.) Korm. rend. 5.§ (3) a.)

III. 2 Átmeneti járadék

Jogosultság:

az a személy jogosult, akinek

- legalább 40 %-os mértékű egészségkárosodása (korábban: 50%-os mértékű munkaképesség-csökkenés) a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt keletkezett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy
- az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri, és rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel, és saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és keresőtevékenységet nem folytat, vagy
- az átmeneti járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.
A járadékra jogosult tíz munkanapon belül köteles értesíteni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot, ha keresőtevékenység folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 80%-át.

Azon személy esetében, akinek az átmeneti járadékra való jogosultságát a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint állapították meg, a járadékra való jogosultságának a keresőtevékenységből származó kereset, jövedelem mértéke miatti megszüntetésére 2009. december 31.-ig a 2007. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Megállapítás:

A lakóhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság, folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság.

Összeg, forma:

a jogosultnak az átmeneti járadékra való jogosultság időpontjáig megszerzett nyugdíjalapot képező jövedelem és szolgálati idő alapján kiszámított öregségi nyugdíjának - tekintet nélkül a magánnyugdíj-pénztári tagságra - 75%-a, de nem lehet kevesebb a rendszeres szociális járadék havi összegénél.
Keresetkorlátozás érvényes erre az ellátási típusra. Hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

Hivatkozás: 387/2007.(XII.23.) Korm.rend.

III.3. Rendszeres szociális járadék (RSZJ) 2012. január 1-től NINCS! Bővebben a jogszabály változások linkemen.

Jogosultság:

az a személy jogosult, akinek

a)                                                                legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása(korábban:50%-os mértékű munkaképesség-csökkenés) a keresőtevékenység folytatásának időtartama alatt keletkezett, és
a.                                                                                        ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és a rendszeres szociális járadék megállapításának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és
b.                                                                                        rendelkezik a rokkantsági nyugdíjhoz életkora szerint szükséges szolgálati idő felével, és
c.                                                                                        saját jogú nyugellátásra nem jogosult, és
d.                                                                                        nem részesül rendszeres pénzellátásban, kereset-kiegészítésben, átmeneti kereset-kiegészítésben, jövedelem-kiegészítésben, átmeneti jövedelem-kiegészítésben, átmeneti járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, és
e.                                                                                        keresőtevékenységet nem folytat, vagy a rendszeres szociális járadékra való igény benyújtását megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.
A járadékra jogosult tíz munkanapon belül köteles értesíteni a nyugdíjbiztosítási igazgatóságot, ha keresőtevékenység folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér 80%-át.

Azon személy esetében, akinek a rendszeres szociális járadékra való jogosultságát a 2008. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezések szerint állapították meg, a járadékra való jogosultságának a keresőtevékenységből származó kereset, jövedelem mértéke miatti megszüntetésére 2009. december 31.-ig a 2007. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

Megállapítás:

A lakóhely szerint illetékes nyugdíj-biztosítási igazgatóság. Folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság.

Összeg, forma:

A 2009. január 1-jét követően megállapításra kerülő ellátás havi összege:

27. 000 Ft. Azok esetében, akik a 62. életévüket 2009. december 31.-ig betöltik: 31. 360 Ft.
Keresetkorlátozás érvényes erre az ellátási típusra is. Hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át.

Hivatkozás: 387/2007. (XII.23.) Korm. rend.

III.4. Házastársi pótlék és házastársi pótlékhoz járó kiegészítés

Jogosult:

1998. január 01-től nincs új megállapítás.

Házastársi pótlékra az volt jogosult, akinek saját jogú nyugellátása a havi 9.670,- Ft-ot nem érte el, és a vele együtt élő házastársa az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte vagy rokkant (67 % munkaképesség csökkenés) és akinek nyugellátása, baleseti nyugellátása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladta meg.

Megállapítás: Forrás: központi költségvetés. Folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság

Összeg, forma: 20. 410-FT

Hivatkozás: 351/2007. (XII. 23.) Korm. rend. 2. §, 72/2008 (IV. 3.) Korm. rend. 1. § (4) d) pont, 242/2008 (X.1.) Korm. rend. 1§ (4) d) pont

III.5. Házastárs utáni jövedelempótlék

Az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülőnek a házastársa (élettársa) után akkor adták, ha egyébként jövedelme miatt házastársi pótlékra nem volt jogosult.

Megállapítás: Forrás: központi költségvetés. Folyósítja a Nyugdíj-folyósító Igazgatóság

Összeg, forma: 14. 160-Ft

Hivatkozás: 351/2007. (XII. 23.) Korm. rend. 2. §; 72/2008 (IV. 3.) Korm. rend. 1. § (4) e) pont, 242/2008 (X.1.) Korm. rend. 1§ (4) e) pont

III.6. Rehabilitációs járadék (NEM megállapítható 2012.01.01-től)

Jogosult:

- 50-79 százalékos egészség-károsodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és
- kereső tevékenységet nem folytat, vagy
- a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbá
- rehabilitálható, és
- az életkora szerint, a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt megszerezte.
A jogosultsághoz szükséges szolgálati időre, megállapítására és igazolására a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a jogosultsághoz szükséges szolgálati időbe be kell számítani a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj időtartamát is.

A fentiekben felsorolt jogosultsági feltételek megléte esetén sem jogosult a rehabilitációs járadékra, aki az alábbi ellátások valamelyikében részesül:

- öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban,

- bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban, polgármester öregségi nyugdíjában vagy közszolgálati járadékában,

- terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben,

- munkanélküliség esetére járó ellátásban,

- átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban.

Ügymenet: új jelentkezés, vagy felülvizsgálat esetén a rehabilitációs járadékra vonatkozó igényt forma nyomtatványon kell előterjeszteni (www.onyf.hu Nyomtatványok: K26 kérelmi és N16 nyilatkozat).

Az igény benyújtása és az eljárás költség és illetékmentes.

Ezen kitöltött és aláírt nyomtatványoknak a benyújtásával - az előírt mellékletek csatolásával - kezdeményezhető a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, és a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék megállapítása is.

Továbbá csatolnia kell

oaz egészségi állapotára, gyógykezelésére, rehabilitációjára vonatkozó összefoglaló adatokat tartalmazó, a háziorvostól, kezelőorvostól beszerezhető véleményt az egészségügyi ellátásról szóló zárójelentés(eke)t, ha korábban ilyen ellátás(ok)ban részesült,
oamennyiben az igény előterjesztésekor foglalkoztatott, a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának (üzemorvosnak) tájékoztatóját a munkaköri feladatairól, a munkavégzés körülményeiről, kockázati viszonyairól, arról, hogy egészségi állapota alapján jelenlegi munkakörében tovább foglalkoztatható-e.
A nyugdíjbiztosító igazgatóság a benyújtott igényt továbbítja a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak (NRSZH), amely a megkereséstől számított 60 napon belül komplex vizsgálatot végez az igénylő egészségi állapotáról, szakmai munkaképességéről és a rehabilitálhatóságáról.

NRSZH a szakvéleményét küldi ONYF-nek. Komplex minősítést végez, és szakhatósági állásfoglalást ad

- az egészségkárosodás mértékéről,

- a szakmai munkaképességről,

- a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, valamint a rehabilitációs szükségletekről, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamról. A szakértő szerv álláspontjától a nyugdíjbiztosítási igazgatóság nem térhet el. A szakértő szerv véleménye alapján a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a kérelmet vagy jóváhagyja, vagy elutasítja. A szakvélemény megérkezéséig azonban az eljárás "felfüggesztés alatt" áll, tehát a járadékot nem folyósítják.

Amennyiben a szakértői vizsgálat az igénylő rehabilitálhatóságát állapítja meg, 15 napon belül meg kell jelennie a megadott munkaügyi központban, ahol az érintettnek rehabilitációs megállapodást is kötnie kell, amelyben gyakorlatilag vállalja az állami foglalkoztatási szervezettel a folyamatos együttműködést. A kétoldalú együttműködési kötelezettség kiterjed többek között a számára felajánlott megfelelő munkahely elfogadására is.

Ha nem rehabilitálható, akkor rokkantnyugdíj jár, arról is kap határozatot az igénylő az ONYF-től.

Fontos szabály, hogy a rehabilitációra sor kerülhet a foglalkoztatás keretében is.

Időtartam:

A rehabilitációs járadék megállapítható:
– a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban az igénybejelentés napjától!

A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg.

Ennél rövidebb időtartam esetén egyszer hosszabbítható! (max. 3 év)

A rehabilitációs járadékra jogosult egészségi állapotában bekövetkező tartós rosszabbodás esetén felülvizsgálatnak van helye.

Ha a rehabilitációs járadék megállapított ellátásnak időtartama, illetve meghosszabbított időtartama 2011. évben telik le,

de a rehabilitáció még nem fejeződött be, a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében – a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalása alapján – az időtartam egy alkalommal meghosszabbítható, de az ellátás teljes időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg a 4 évet.

Mit vesz figyelembe a bizottság a rehabilitálhatóság megállapításánál?

–                               az érintett személy egészségkárosodásának mértékét,

–                               szakmai munkaképességét,

–                               személyi adottságait,

–                               képzettségét,

–                               szakmai gyakorlatát,

–                               szociális helyzetét,

–                               közvetlen és tágabb fizikai, társadalmi környezetét és

–                               munkaerő-piaci lehetőségeit

A rehabilitáció fogalma:

Orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének helyreállítása.

Szakmai munkaképesség fogalma:

A jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelőző munkakörben való foglalkoztatásra való alkalmasság.

Rehabilitálhatóság fogalma:

Az egészségkárosodott személy rehabilitálhatósága három feltétel együttes fennállása esetén állapítható meg, melyek

         – az érintett személytől elvárható erőfeszítésekhez,

         – a szükséges reh. szolgáltatások hozzáférhetőségéhez és

         – az elhelyezkedési esélyekhez kapcsolódnak.

Megállapítás: Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság

Összeg, forma:

A rehabilitációs járadék összege - a magánnyugdíj-pénztári tagságtól függetlenül - megegyezik a rokkantsági nyugdíj (III. rokkantsági csoport) összegének 120%-ával. A rehabilitációs járadék legkisebb összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének (III. rokkantsági csoport – 28. 500, - Ft) 120%-ával. Legkisebb összege jelenleg tehát:
34. 200, - Ft.
A járadék összegéből nyugdíjjárulékot vonnak, ezért a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül.

A rehabilitációs járadék összegét 50 % - kal csökkenteni kell, ha

kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő három egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a) a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és b) a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (jelenleg 78.000 Ft) összegét.

A rehabilitációs járadék ellátása megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha

a kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja

- a rehabilitációs járadék – az előző bekezdés szerinti csökkentést megelőzően folyósított – összegének kétszeresét és

- a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét,

Hivatkozás: 2007. évi LXXXIV. tv. 4. § a rehabilitációs járadékról 36/D. § (1) bekezdése

213/2007. (VIII.7.) Kormányrendelet az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetről, valamint eljárásának részletes szabályairól,

321/2007 (XII.5.) Kormány rendelet a komplex rehabilitációról,

EGYÉB FELMERÜLŐ KÉRDÉSEK, VÁLASZOK

1.Gyógyászati segédeszközökről mindent megtalál:

http://www.oep.hu/portal/page?_pageid=35,34882&_dad=portal&_schema=PORTAL-                                 Tájékoztató a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosításáról-                                 Tájékoztató gyógyászati segédeszközök és gyógyszerek felírásához kapcsolódó orvosi szakvizsgákról

-                                 Tájékoztató az inzulinpumpa és tartozékainak OEP vényre történő rendelhetőségeiről
Közzététel ideje: 2010. június 15.

-                                 Gyakran Ismételt Kérdések a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatással történő rendelhetőségi feltételeinek 2010. június 1-i változásai kapcsán
Közzététel ideje: 2010. június 7.

-                                 Tájékoztató az Ortopéd cipők rendelhetőségi feltételeinek 2010. június 1-i változásai kapcsán  
Közzététel ideje: 2010. június 7. FRISSÍTLS: 2012. 04. 08.

2. LAKÁSCÉLÚ AKADÁLYMENTESÍTÉSI TÁMOGATÁS, TÁJÉKOZTATÓ 

ÉS 2013. évi jogszabály véltozások linken MÓDOSÍTÁST LÁSD

Azok a mozgásukban korlátozott személyek igényelhetik a támogatást, akik a lakásukat, vagy közvetlen életterüket nem, vagy csak nehezen tudják használni. Ez a támogatás nem alanyi jogon járó szociális juttatás, hanem rehabilitációs célokat szolgáló költség kiegészítés. Csak mozgáskorlátozottsággal (mozgásszervi megbetegedés) összefüggő építészeti megoldásokra, víz és gázbevezetésre adható, abban az esetben, ha minden feltételnek megfelel a kérelmező.

A támogatást minden érintett élete folyamán, csak egyszer veheti igénybe, kivéve, ha az első alkalommal tulajdonosként nem a maximum összeget kapta és más megoldások váltak szükségessé. Ez esetben a maximumtámogatás és a kapott támogatás közötti különbözet igényelhető.

Támogatás mértéke: Új ház építése (újonnan épített ház vásárlása) esetén max: 250. 000-Ft a támogatás mértéke, abban az esetben, ha a műszaki dokumentáció tartalmazza az akadálymentesítéssel kapcsolatos plusz munkák tételeit. 150.000-Ft -ig kaphat támogatást, az a kérelmező, aki tulajdonos, résztulajdonos, haszonélvező, főbérlő; özvegyi, vagy használói joga van a tulajdoni lapon bejegyezve, vagy közeli hozzátartozó címén használja az ingatlant.

Közeli hozzátartozónak minősül: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

Módosult a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet

A Kormány 74/2011. (V. 2.) Korm. rendeletével módosította a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet-et. Az eredeti jogszabályba még nem kerültek fel a módosítások, ezért azt egyelőre csak a 47.sz.Magyar Közlönyben olvashatóak (2011. május 2.)
Kiegészül a kormányrendelet a központi költségvetés bérlakás állomány növelését szolgáló Állami Bérlakás Program előirányzatából, a szakképzett munkaerő mobilitásának elősegítése érdekében, költségelven történő bérbeadás céljából pályázat útján vissza nem térítendő támogatás szabályaival. Amelyre az a települési önkormányzat igényelhet új lakóépület építésére, használt lakás vásárlására, illetve e lakások korszerűsítésére, bővítésére, felújítására, valamint önkormányzati tulajdonú nem lakáscélú ingatlan lakáscélra történő átalakítására, amelynek a közigazgatási területén 2011. január 1-je és 2013. december 31-e között legalább 100 újonnan létesített munkahely létrehozásával járó beruházás kezdődik vagy kezdődött meg.
Tehát a jogszabály több minden mellett szabályozza az akadálymentesítési támogatás igénybevételeinek feltételeit és módját.
A rendelet új fogalmakat vezet be, a mozgáskorlátozott személy és az akadálymentesítés fogalmát is meghatározza. Pontosan körülhatárolásra kerül, hogy mi az akadálymentesítési munka fogalma.

Mozgáskorlátozott személy részére akadálymentes lakás építéséhez vagy vásárlásához, valamint az akadálymentesítés többletköltségeire vissza nem térítendő állami támogatás nyújtható.
(2) Az akadálymentesítési támogatás
a) akadálymentes új lakás építéséhez, új lakás vásárlásához legfeljebb kétszázötvenezer forint, ha az építtető vagy a vásárló, illetve az építtetővel vagy a vásárlóval együtt költöző – a Ptk. 685. § b) pontja szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy,
b) meglévő lakáson, lakóépületen végzett akadálymentesítéshez legfeljebb százötvenezer forint,
ba) ha a lakás tulajdonosa, illetve a tulajdonossal közös háztartásban élő – a Ptk. 685. § b) pontja szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy,
bb) ha az önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkező személy vagy vele közös
háztartásban élő – a Ptk. 685. § b) pontja szerinti – közeli hozzátartozó vagy élettárs a mozgáskorlátozott személy.
(3) Amennyiben a támogatást igénylő a lakásnak, lakóépületnek nem tulajdonosa, az akadálymentesítési munkák elvégzéséhez a lakás, lakóépület tulajdonosának magánokiratba foglalt írásbeli hozzájárulása szükséges, amit a hitelintézet részére a támogatási kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani.
(4) A támogatást a mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, vagy az élettárs igényelheti, ha
a) a mozgásukban nem akadályozottak használatára tervezett és az érvényben lévő általános építési előírások szerint megépített lakóépületet, illetve az abban lévő lakást egyáltalában nem, vagy csak indokolatlanul nagy nehézségek árán tudná rendeltetésszerűen használni, és ezért
b) ahhoz, hogy az épületet, illetve lakását megfelelően használhassa, többletköltségek vállalásával kell azt akadálymentessé tenni.
(5) Egy személyre tekintettel állami támogatás csak egy alkalommal vehető igénybe.
(6) Ugyanazon lakásra vagy lakóépületre akadálymentesítési támogatás több alkalommal akkor igényelhető, ha a korábbi támogatásból elvégzett akadálymentesítés nem eredményezte más mozgáskorlátozott személy akadálymentes lakáshasználatát. A támogatás kizárólag a mozgáskorlátozott személy számára eredményezhet használati előnyt, de nem szolgálhatja a lakás forgalmi értékének növekedését.
(7) Az akadálymentesítési támogatás iránti kérelmet a hitelintézethez kell benyújtani.
(8) A mozgásszervi fogyatékosságot, illetve súlyos mozgáskorlátozottságot a következő módon kell igazolni, a támogatásra irányuló kérelem benyújtásakor:
a) a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 2. § a), b), c) pontjában meghatározott támogatásokra vonatkozóan a súlyos mozgáskorlátozottságot megállapító, a lakhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal által hozott jogerős határozattal,
b) az orvos-szakértői szervnek a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet szerinti, a súlyos fogyatékosság minősítését
tartalmazó szakvéleményével vagy szakhatósági állásfoglalásával arról, hogy az igénylő mozgásszervi fogyatékos vagy súlyos mozgáskorlátozott,
c) az a) és b) pont szerinti igazolások hiányában a lakóhely szerint illetékes rehabilitációs szakrendelés orvosának szakvéleményével arról, hogy a magánszemély a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározottak alapján súlyos mozgáskorlátozott.
(9) A támogatási kérelemhez az akadálymentesítési munkák műszaki leírását, valamint azok építési költségét tartalmazó költségvetést mellékelni kell.
(10) E § alkalmazásában akadálymentesítési munka:
a) lépcsőt helyettesítő feljáró, rámpa kialakítása,
b) elektromosan távirányítható nyílászárók, nyitó berendezések, távnyitó szerkezetek beépítése,
c) kaputelefon beszerelése,
d) korlátok, kapaszkodók beépítése, felszerelése,
e) ajtó kiszélesítése, küszöbök megszüntetése, padlóburkolat csúszásmentesítése, járda kialakítása,
f) beépített bútorok áthelyezése, különleges elhelyezése, kialakítása,
g) különleges fürdőszobai és konyhai berendezések elhelyezése, átalakítása, áthelyezése, kialakítása, csaptelepek, szerelvények, eszközök felszerelése, kialakítása a fogyatékosság jellege által indokolt módon és mértékben,
h) higiéniai helyiségek kialakítása és átalakítása, méreteinek növelése, kádak, zuhanyzó tálcák kiegészítő berendezésekkel történő kiváltása,
i) felvonó, lépcsőjáró emelőszerkezet létesítése,
j) elektromos szerelvények, aljazok, kapcsolók áthelyezése,
k) lakás komfortfokozatának növelése céljából gáz, illetve egyéb, szilárd tüzelőanyag mozgatását nem igénylő közmű bevezetése, illetve belső hálózatának kialakítása, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások alkalmazását is.
(11) Az akadálymentesítési munka része a (10) bekezdés szerinti munkákhoz közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka is, az akadálymentesítés közvetlen költségeinek legfeljebb 40%-áig.”
3. § Az R. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az akadálymentesítési támogatásra való jogosultság elbírálását a hitelintézet végzi, melynek során figyelembe veszi a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MEOSZ) álláspontját.
(2) A hitelintézet a MEOSZ-nak a támogatásra való jogosultság megalapozottságával kapcsolatos álláspontjának kikérésére köteles, de a hitelintézetet a támogatás elbírálásakor a MEOSZ álláspontja nem köti.
(3) A mozgáskorlátozott személy vagy a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozó, illetve élettárs hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a támogatás elbírálásához szükséges iratokat a hitelintézet a MEOSZ részére megküldje.
Módosító jogszabály: 74/2011. (V. 2.) Korm. rendelete,

HATÁLYOS: 102/2011. évi Korm.r.