ALAPVETŐ SZOCIÁLIS-, és TB ELLÁTÁSOK (gyermek után) 4.

TÁJÉKOZTATÁS
FRISSÍTVE: 2013. 12. 30.

ALAPVETŐ SZOCIÁLIS és TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI (TB) ELLÁTÁSOK 4. 

IV. Gyermekek után járó ellátások (1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások (Családok támogatásáról)
1. Anyasági támogatás
2. Gyermekgondozási segély (GYES)
3. Gyermeknevelési támogatás
4. Családi pótlék
5. Magasabb összegű családi pótlék

V. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott ellátások
1. Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS)
2. Gyermekápolási táppénz
3. Gyermekgondozási díj (GYED)

VI. Egyéb kedvezmények
1. A gyermek születése esetén az apát megillető munkaidő-kedvezmény
2. Gyermekek után járó pótszabadság
3. Családi adókedvezmény
4. Ingyenes tankönyvellátás

IV. GYERMEKEK UTÁN JÁRÓ ELLÁTÁSOK
IV. 1. Anyasági támogatás
Jogosult: a támogatás a szülést követő 180 napon belül igényelhető, ha az anya, ha min. 4 alkalommal (koraszülés esetén egyszer) részt vett terhes gondozáson (e nélkül is, ha igazolja, hogy 5 hónapig külföldön tartózkodott)
Megállapítás: Magyar Állam-kincstár Regionális Igazgatósága.
Összeg, forma: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-a: 64. 125-Ft,
iker-gyermekek esetén gyermekenként a 300% -a: 85. 500-Ft.
Cst. 29. és 32. §).
Hivatkozás: 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások, családok támogatásáról, Csjt. 31 § 


IV. 2. Gyermekgondozási segély (GYES)
Jogosult: A szülő, a nevelőszülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülő,(ha a gyermek gyámjával nem él közös háztartásban, és a szülői ház elhagyását a gyámhivatal engedélyezte) a gyermek 3. életévének betöltéséig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetén 10 éves koráig. Ikergyermekek esetén a gyermekek tankötelessé válása évének végéig. (Csjt. 20. §)
Nagyszülő 2001. május 1.-től jogosult lehet a GYES-re, ha a gyermek
- első életévét betöltötte, továbbá
- gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
- szülei a GYES-ről lemondanak és
- egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe.
Méltányosságból
A Kincstár vezetője megállapíthatja:
a gyermeket nevelő személynek:

ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében 3 hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak, megállapíthatja, meghosszabbíthatja:

a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.

A folyósítás alatt kereső tevékenységet a szülő, nagyszülő a gyermek 1 éves kora után időbeli korlátozás nélkül folytathat 2014. január 1-jétől. 

Megállapítás: Magyar Állam-kincstár Regionális Igazgatósága.

Összeg, forma: Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos, 28. 500-Ft. Ikergyermekek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-a, 85. 500-Ft. Négy ikergyermek esetén 400 % - a, 114. 000, - Ft/hó, 5 ikergyermek esetén 500 % - a, 142. 500, - Ft/hó, 6 ikergyermek esetén 600 % - a, 171. 000, - Ft/fő. 10 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, ezért a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül.

Hivatkozás: 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások, családok támogatásáról, Csjt. 20 §, 26 § (1) (2)

IV. 3. Gyermeknevelési támogatás (GYET)

Jogosult: az a szülő, aki három vagy több kiskorú gyermeket nevel és a legkisebb gyerek 3 és 8 év közötti. (Csgt. 23 §)

A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt kereső tevékenységet korlátozás nélkül folyítathat a gyermek 1 éves kora után.

Megállapítás: Magyar Állam-kincstár Regionális Igazgatósága

Összeg, forma: Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege,

28. 500-Ft. (10 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül)

Hivatkozás: 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások, családok támogatásáról, Csjt. 23 §, 26 § (1) (2)

IV. 4. Családi pótlék

Jogosult:

- a vérszerinti, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs,

-  az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (továbbiakban együtt szülő)

-  a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám,

-  a 16. életévét betöltött, a szülői házat gyámhivatali engedéllyel elhagyó kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermek után

- a még nem tanköteles,

- tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles,

- középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató (legfeljebb 23.életévének betöltéséig) a saját háztartásában nevel gyermekre tekintettel

- az a személy, akihez a gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal elhelyezte,

- a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermek-védelmi gondoskodás alatt álló gyermek (személy) után

- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermek (személy) után, továbbá jogosult lesz a fentieken túl:

Megállapítás: Magyar Állam- kincstár Regionális Igazgató-sága.

Összeg, forma: Az ellátás havi összege:

-       egy gyermekes család esetén: 12. 200-Ft;

-       egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén: 13. 700-Ft;

-       két gyermekes család esetén (gyermekenként): 13. 300-Ft;

-       két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): 14. 800-Ft;

-       három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként): 16. 000-Ft;

-       három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): 17. 000-Ft;

-       a gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelő-szülőnél elhelyezett gyermek esetén: 14. 800-Ft;

Hivatkozás: 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások, családok támogatásáról, Csjt. 11 § (1)

IV. 5. Magasabb összegű családi pótlék

Jogosult:

ha az orvos-szakértői szerv szakvéleménye vagy szakhatósági állásfoglalása szerint a 18. életévének betöltése előtt
a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette,
b) legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
c) az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket.
A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló 3/2013. (I. 7.) EMMI rendelet hatálybalépését megelőzően e rendelet 2013. március 31-én hatályos rendelkezései szerint kiállított igazolás az igazoláson feltüntetett érvényességi időn belül – a tartós beteg vagy súlyosan fogyatékos állapot véglegességének tényét megállapító igazolás esetén a gyermek 18. életévének betöltéséig – felhasználható.

3/2013. (I. 7.) EMMI 2013. április 1-jén lép hatályba.

Családi pótlékra saját jogon jogosult

- a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos személy,

- az a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató nagykorú személy,

- akinek mindkét szülője elhunyt

- akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házas-társától különélő szülője elhunyt,

- aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,

- aki szülőjével nem él egy háztartásban.

Megállapítás: Magyar Állam-kincstár Regionális Igazgatósága.

Összeg, forma:

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén: 23. 300-Ft;

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén: 25. 900-Ft;

18 éven felüli tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén: 20. 300-Ft.

Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van magasabb összegű családi pótlék folyósítása mellett, úgy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

Mi tekinthető rendszeres jövedelemnek:

a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. Amelynek havi összege a minimálbért meghaladja  (Hivatkozás: Szja tv.)


Hivatkozás: 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások, családok támogatásáról, Csjt. 11 § (1),

3/2013. (I. 7.) EMMI rendelet MK 3. sz.

V. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott ellátások

IV. Gyermekek után járó ellátások 

V. 1. Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS)

Jogosult: a biztosított anya, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt és
-        a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy
-        a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.

A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár (24 hét).

Megállapítás: az OEP területileg illetékes szerve, illetve a munkahelyi kifizetőhely.

Összeg, forma: a naptári átlagkereset 70 %-a. 

Hivatkozás: 1997. évi LXXXIII.tv.42 §

2. Gyermekápolási táppénz
Jogosult: a biztosított szülő jogosult:

-                  egy évesnél fiatalabb gyermek szoptatása illetőleg ápolása esetén , 1 éves koráig,

-                  egy és három év közötti beteg gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig,

                  három és hat év közötti gyermekek esetén évenként és gyermekenként 42 (egyedülállónak 84) naptári napon át,
                  hat és tizenkét év közötti gyermek esetén évenként és gyermekenként 14 (egyedülállónak 28) napon át.
Megállapítás: az OEP területileg illetékes szerve, illetve a munkahelyi kifizetőhely.

Összeg, forma: A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem napi átlagának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50%-a, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400%-nak, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150%-nak harmincad részét.

Hivatkozás: a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII.tv.48 §

3. Gyermekgondozási díj (GYED)

Jogosult:

1.A biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt.

2. A terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt.

A gyed legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, ill. az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt kereső tevékenységet korlátozás nélkül folytathat a gyermek 1 éves kora után 2014. január 1-jétől.

Megállapítás: az OEP területileg illetékes szerve, illetve a munkahelyi kifizetőhely.

Összeg, forma: A naptári napi átlagkereset 70 %-a, azonban legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a

10 % nyugdíjjárulék és SZJA-előleg kerül levonásra.

Hivatkozás: a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII.tv.42/D §(1)

VI. Egyéb kedvezmények

1. A gyermek születése esetén az apát megillető munkaidő-kedvezmény

Jogosult:

az apát (vér szerinti, örökbe fogadó) gyermeke születése esetén 5 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg, melyet a születést követő második hónap végéig, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni.

Megállapítás: munkáltató.

Összeg, forma: a munkaidő kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

Hivatkozás: 1992. évi XXII.tv., Mt.

2. Gyermekek után járó pótszabadság

Jogosult:

a pótszabadságot nyilatkozatuk szerint bármelyik szülő igénybe veheti. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti

Megállapítás: munkáltató.Összeg, forma: mértéke: a gyermek 16 éves koráig

-                 egy gyermek után 2

                   két gyermek után 4

                   kettőnél több gyermek után össszesen 7 nap pótszabadság illeti meg a szülőt.

Hivatkozás: 1992. évi XXII.tv., Mt.

3. Családi adókedvezmény

A gyermeket nevelő munkavállalóknak minél előbb nyilatkozatot kell tenniük munkáltatójuk felé annak érdekében, hogy az új családi adózás előnyeit élvezhessék, és a családi adókedvezményt megkaphassák. Lehetőleg legkésőbb adott év január 20-ig tegyék meg e nyilatkozataikat. A nyilatkozattétel a magánszemély lehetősége, azonban az ehhez szükséges tájékoztatást a munkáltatónak kell megadnia. Ha azonban valaki elmulasztja a nyilatkozattételt, később is érvényesítheti a családi kedvezményt.
Amennyiben a magánszemély már év közben (az adóelőlegek levonásakor) szeretné igénybe venni a családi kedvezményt, akkor annak érvényesítéséhez egy adóelőleg-nyilatkozatot kell benyújtania a munkáltatójának. A link, ahonnan letölthető lentebb a dokumentumok.
Ha a családi kedvezményre ugyanazon gyermek után több magánszemély jogosult, akkor a nyilatkozatot közösen kell megtenniük. Ebben az esetben a nyilatkozatot mindkét magánszemély munkáltatójának alá kell írnia.
A nyilatkozat bármilyen írásos formában megtehető, ugyanakkor segítségképpen és iránymutatásként a Nemzeti Adó és Vámhivatal (volt APEH) elkészítette az alkalmazható adóelőleg nyilatkozat mintákat. A nyilatkozat minta tartalmaz egy részletes tájékoztatót is, amely segítséget nyújt a kitöltésben. A nyilatkozat minták nem kötelezően alkalmazandók, azok szabadon módosíthatóak azzal, hogy a nyilatkozat tartalmának meg kell felelnie a jogszabályi feltételeknek.

A családi kedvezmény gyermekenként egyszer vehető igénybe, azonban annak összege megosztható a közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal.
Különbségtétel az eltartottak és kedvezményezett eltartottak között.
A családi kedvezmény szabályozása megkülönbözteti az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak körét.

Az eltartottak száma lényegében azt fejezi ki, hogy egy család hány gyermekről és más eltartottról gondoskodik, hogy háromgyerekesnek  számít, avagy sem.

A kedvezményezett eltartottak köre azt fejezi ki, hogy az előbbi, saját háztartásában nevelt személyek közül hány eltartott után jár a családi kedvezmény.

Kedvezményezett eltartott: (aki után jár családi kedvezmény)  
a)   akire tekintettel családi pótlékot juttatják, illetve aki a családi pótlékra saját jogán jogosult (Családi pótlék jellemzően a gyermek megszületését követően egészen a tankötelezettség végéig jár. Családi pótlék ját  továbbá a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik  életévét betölti. Családi pótlékra saját jogon jogosultakon a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos felnőtteket értjük);
b) a rokkantsági járadékban részesülő személy;
c) a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttéig).
Eltartott: (akit a családi kedvezmény összegének meghatározásánál kell figyelembe venni)
Eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartott, valamint a családi pótlékra már nem jogosító olyan tanuló, hallgató, akiket a fiatalabb testvér(ek) családi pótléka megállapításánál figyelembe vesznek. Vagyis az eltartotti számba a fenti kategórián túl a felsőfokú tanulmányokat folytató rendszeres  keresettel nem rendelkező egyetemi, főiskolai hallgatók is beletartoznak.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye az adóelőleg nyilatkozatokról: https://hirkozpont.magyarorszag.hu/sajtokozlemenyek/nav20110107.html

Hivatkozás: 1995. évi CXVII. Tv. A személyi jövedelemadóról. Forrás és adatlapok letöltése:
http://www.nav.gov.hu/bevallasok/adatlap/adoeloleg_2011.html 

4. Ingyenes tankönyvellátás

Jogosult:

-                tartósan beteg

-                testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

-                pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)

-                három vagy többgyermekes családban él,

-                nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,

-                rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló.
Nem vehető igénybe a normatív kedvezmény:
A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után.

Megállapítás: Igénybejelentés alapján az iskola igazgatója.

Az igénybejelentés időpontjáról az iskola értesít minden tanulót. Az igény bejelentési határidő elmulasztása jogvesztő hatályú (kivéve a határidőn túl keletkezett igényjogosultság esetét).

Hivatkozás: 2001. évi XXXVII. tv.


ALAPVETŐ TB ELLÁTÁSOK (saját jogú nyugellátások) 6.

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett. A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos.
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiazen
 nem tartalmaz  és nem is tartalmazhat mindent a honlapom, így a szakértőre szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni, és tudni kell alkalmazni 

TÁJÉKOZTATÁS

FRISSÍTVE: 2014. 04. 08.

ALAPVETŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI (TB)

ELLÁTÁSOK 6. 

Az 1997. évi LXXXI. Törvény fontosabb ellátásai

NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS (2012. jan.1-jétől NINCS, csak teljes öregségi nyugdíj, a többi korhatár előtti ellátássá alakult, ill. megváltozott munkaképességű személyíek ellátásai vannak a rokkantsági nyugdíjrendszer helyett. MARADT a -97. évi LXXXI.tv. ben a hozzátartozói nyugellátások)

II. Hozzátartozói ellátások

II.1. Özvegyi nyugdíj

Jogosult: A házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat. Az özvegyi nyugdíj ideiglenes vagy állandó lehet. Ideiglenes özvegyi nyugdíj fő szabályként egy évig jár, annak. akinek a házastársa öregségi, rokkantsági nyugdíjasként halt meg, vagy az öregségi-rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

Az elhunyt jogán árva- ellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár az ideiglenes özvegyi nyugdíj.

Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható.

Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor:

–   a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltötte, vagy

–   rokkant, vagy

–   házastársa jogán legalább kettő árvaellátásra jogosult gyermek ellátásáról gondoskodik.

Az özvegyi nyugdíj akkor is jár, ha az erre jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálától számított tíz éven belül bekövetkezik.

Megállapítás: Regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság

Összeg, forma: Az ideiglenes özvegyi nyugdíj egyébként annak a nyugdíjnak az 60 %-a, amely az elhunytat öregségi nyugdíjként, rokkantsági nyugdíjként vagy baleseti rokkantsági nyugdíjként halála előtti időpontban megillette, vagy megillette volna.

Hivatkozás: 1997. évi LXXXI. Törvény

 II.2. Árvaellátás

Jogosult: Az a gyermek jogosult – ideértve a háztartásban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban nevelt, korábbi házasságból, élettársi együttéléséből származó gyermeket is –, akinek szülője a haláláig az öregségi, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi-, rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Az örökbefogadott gyermek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. Árvaellátás jár a nevelt gyermeknek, a testvérnek és unokának is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Az árvaellátás az árva tizenhatodik életévének betöltéséig jár.

Ha az árva oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, az árvaellátás a tanulmányok időtartamára, de legfeljebb huszonöt éves életkorának betöltéséig jár. (Ha az árva jogosultságának a megszűnése előtt megrokkan, a rokkantság tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.)

Megállapítás: Regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság.

Összeg, forma: Gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi, rokkantsági nyugdíjként, baleseti rokkantsági nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

A fenti nyugdíj hatvan százaléka jár annak a gyermeknek,

a) akinek mindkét szülője elhunyt,

b) akinek életben lévő szülője rokkant.

Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

A 2009. december 31-ét követően megállapított árvaellátás legkisebb összege: 24. 250-Ft.

Hivatkozás: 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 64/D. §

II.3. Szülői nyugdíj

Jogosult: az a szülő jogosult, akinek gyermeke az öregségi, illetve a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzése után, vagy öregségi, rokkantsági nyugdíjasként halt meg, amennyiben:

-    a szülő gyermekének a halálakor már rokkant volt, vagy a hatvanötödik életévét már betöltötte, és

-    a szülőt a gyermek a halálát megelőzően egy éven át túlnyomó részben eltartotta.

Túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek a nyugellátása, a gyermeke (unokája) elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

E feltételek megléte mellett szülői nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt gyermeket tíz éven át eltartotta. Annak a szülőnek, aki gyermeke halálakor nem volt rokkant, szülői nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az elhalálozástól számított tíz éven belül megrokkan, és tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs. A szülői nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket a nagyszülőre és unokára is megfelelően alkalmazni kell.

Megállapítás: Regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság.

Összeg, forma: A szülői nyugdíj mértéke azonos az özvegyi nyugdíj mértékével (a feltételektől függően vagy 50, 25 vagy 30 százalékos).

Hivatkozás: 1997. évi LXXXI. Törvény

II.4. Baleseti hozzátartozói nyugellátás

Jogosult: a) túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant, és
b) az egészségkárosodás következtében
ba) az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy
bb) az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és
c) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

Megállapítás: Regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság

Összeg, forma: A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke függ:

-    a rokkantság fokától és

-    a szolgálati idő tartamától.

A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a rokkantsági csoportokhoz igazodóan meghatározott mértékű, a

– III. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset 60,

– II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset 65,

– I. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset 70 százaléka.

Hivatkozás: 1997. évi LXXXI. törvény


I. Saját jogú nyugellátások

1) Öregségi nyugdíj

a) öregségi teljes nyugdíj

b) öregségi résznyugdíj (NINCS 2012.01.01-től)

c) előrehozott öregségi nyugdíj(NINCS 2012.01.01-től)

d) csökkentett összegű öregségi nyugdíj(NINCS 2012.01.01-től)

A nyugdíjkorhatár betöltése előtti nyugdíjba vonulás további lehetősége:(NINCS 2012.01.01-től)

e) Korkedvezményes öregségi nyugdíj(NINCS 2012.01.01-től)

f)Korengedményes öregségi nyugdíj(NINCS 2012.01.01-től)

2.) rokkantsági nyugdíj(NINCS 2012.01.01-től)

3.) Baleseti rokkantsági nyugdíj(NINCS 2012.01.01-től)

II. Hozzátartozói ellátások

1.) Özvegyi nyugdíj

2.) árvaellátás

3.) Szülői nyugdíj

4.) Baleseti hozzátartozói nyugellátás

I. Saját jogú nyugellátások (KIEGÉSZÍTÉS a jogszabály változások linken!!)

1) Öregségi nyugdíj formái:
Az öregségi nyugdíj, mint saját jogú nyugellátás, meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó ellátás.
Mindkét jogosultsági feltételnek együttesen kell teljesülnie.

I. 1) a) Öregségi teljes nyugdíj
Jogosult: A 2008. december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében:
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi  nyugdíjkorhatára annak, aki
a) 1952. január 1.-e előtt született, a betöltött 62. életév,
b) 1952.-ben születt, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
c) 1953.-ban született, a betöltött 63. életév,
d) 1954.-ben születt, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
e) 1955.-ban született, a betöltött 64. életév,
f) 1956.-ban születt, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
g) 1957.-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. [Tny. 18. § (1)]
Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki
a) a születési évének megfelelő - a fenti bekezdésben meghatározott – öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
b) legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint
c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. [Tny. 18. § (2)] 

2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg, helyüket a  rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás veszi át, ezek egységes táppénzszerű ellátás körébe tartoznak.  

Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki  (NINCS 2012.01.01-től)
a) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és
b) legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik, valamint
c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi résznyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. [Tny. 18. § (3)]
Öregségi nyugdíj-jogosultság táblázata
Születési év  Öregségi teljes nyugdíjra (min. 20 év szolg. idő),
illetve résznyugdíjra (min. 15 év szolg idő) jogosultak 
 
 Nyugdíjkorhatár  Igényjogosultság éve
1949  62. év  2011
1950  62. év  2012
1951  62. év  2013
1952  62. év +183 nap  2014 - 2015
1953  63. év  2016
1954  63. év +183 nap  2017 -2018
1955  64. év  2019
1956  64. év +183 nap  2020 - 2021
1957  65. év  2022
1957 után  65. év  -

A NŐK életkortól független nyugdíj-jogosultsága [Tny. 18. § (2a) - (2d)]

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki
a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. [Tny. 18. § (2a)]

A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő. [Tny. 18. § (2b)]

A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a harminc évet. [Tny. 18. § (2c)]

A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő - ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt - egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek. [Tny. 18. § (2d)]

Jogosultsági időként elismerhető szolgálati idők Tny. R. 12. §

Nem jogosult öregségi teljes, illetve résznyugdíjra
a) az a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek (a továbbiakban: uniós rendeletek) hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban,
b) az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződő államban – az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll. [Tny. 18. § (4)]
Megállapítás: regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság.
Összeg, forma: regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság és a jogszabály által meghatározott.
Hivatkozás: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvény és végrehajtásáról a 168/1997.(X.6.) Korm.rendelet
ADATFRISSÍTÉS: 2012. 12. 28.

Öregségi nyugdíj legkisebb összege: 28. 500, - Ft
Hivatkozás: 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 11. § 


1) c) előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult [Tny. 18/A. § (1)-(6)] (NINCS 2012.01.01-től):
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a 60. életévét betöltött,
1950-ben született férfi és az az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő, aki
a) legalább 40 év szolgálati időt szerzett, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. [Tny 18/A. § (1)]

(NINCS 2012.01.01-től) Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a
60. életévét betöltött, 1950-ben született férfi és az az 59.életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-ban született nő, aki
a) legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. [Tny 18/A. § (2)]

A fenti bekezdés szerinti esetben a csökkentés mértéke a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára, de legfeljebb 1095 napra – 40 év szolgálati időnél
a) 1-365 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,1 százalék
b) 366-730 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,2 százalék
c) 731-1095 nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező személy esetében – havi 0,3 százalék [Tny 18/A. § (3)]
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti.

Az előrehozott öregségi nyugdíjra és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság, valamint a csökkentés mértékének megállapítása szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni
a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát.

Nem jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra és csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra
a) az az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy, aki EGT-államban,
b) az a szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény hatálya alá tartozó személy - ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik -, aki a szerződő államban
- az igénylő nyilatkozata, illetve az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján - azon a napon, amelytől kezdődően az előrehozott öregségi nyugdíjat, illetve a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonynak megfelelő jogviszonyban áll. [Tny. 18/A. § (4)-(6)]

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően két évvel előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az az
1950. december 31.-ét követően született férfi, valamint az az 1958. december 31.-ét követően született nő, aki
a) legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és
b) azon a napon, amelytől kezdődően a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

Az fenti bekezdés szerinti előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell meghatározni, hogy az öregségi nyugdíj összegét
a) annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb egy évvel fiatalabb.
b) 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjkorhatárnál egy évvel alacsonyabb életkor betöltéséhez, ha a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárnál több, mint egy évvel fiatalabb.

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkenést nem érinti. [Tny. 18/B. § (1)-(2)
Az fenti bekezdésben foglaltakon túl előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult
a) az a nő is, aki
aa) 1954-ben született és a 60 éves és 183 napos életkort betöltötte,
ab) 1955-ben született és a 61. életévét betöltötte,
ac) 1956-ben született és a 61 éves és 183 napos életkort betöltötte,
ad) 1957-ben született és a 62. életévét betöltötte,
ae) 1958-ben született és a 62 éves és 183 napos életkort betöltötte,
ha legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és azon a napon, amelytől kezdődően a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
b) az a legalább 42 év szolgálati idővel rendelkező férfi is, aki azon a napon, amelytől kezdődően a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és
ba) 1952-ben vagy 1953-ban született és a 60. életévét betöltötte,
bb) 1954.ben született és a 60 éves és 183 napos életkort betöltötte.

Ezekben az esetekben a csökkenés mértéke nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj összegének 8, 4 százalékát. [Tny. 18/B. § (3)]

Előrehozott öregségi nyugdíj-jogosultság táblázata
- NŐK -  - FÉRFIAK -
szül. év  jogosultsági
életkor  min.
szolg. idő   szül. év  jogosultsági
életkor  min.
szolg. idő
1950  57  33 ÷ 38   1950  60  37 ÷ 40
1951  57  33 ÷ 38   1951  60  37
1952  59  37 ÷ 40   1952  60  42
     60.5  37
1953  59  37 ÷ 40   1953  60  42
     61  37
1954  60,5  37   1954  60,5  42
     61,5  37
1955  61  37   1955  62  37
1956  61,5  37   1956  62,5  37
1957  62  37   1957  63  37
1958  62,5  37   1958  63  37
1959  63  37   1959  63  37

Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzett, korkedvezményre a 8-8/C. §-ban foglaltaknak megfelelő alkalmazásával jogosult.
A korkedvezményt szerzett személynek az öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az előrehozott öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb életkorban jár, ahány évvel korábban őt a korkedvezményre jogosultság nélkül az előrehozott öregségi nyugdíj megilletné.
Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság meghatározásánál a megszerzett szolgálati időt, a nyugdíjcsökkentés mértékének meghatározásánál pedig a megszerzett szolgálati időt, illetve az elért életkort a korkedvezmény időtartamával növelve kell figyelembe venni. [Tny. 19. §]

Megállapítás: regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság.
Összeg, forma: regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság és a jogszabály által meghatározott. 
Hivatkozás: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvény és végrehajtásáról a 168/1997.(X.6.) Korm.rendelet

A nyugdíjkorhatár betöltése előtti nyugdíjba vonulás további lehetősége:
(NINCS 2012.01.01-től)

I. 1)  e) Korkedvezményes öregségi nyugdíj
Jogosult: aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül.

Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül
– az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá
– az, aki legalább hat éven át 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben
dolgozott.

A korkedvezmény további egy-egy év
– a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt-, nőnél négyévi, illetőleg
– a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi
munka után.

A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben (munkahelyeken) eltöltött időket egybe kell számítani. A 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben (munkahelyen) eltöltött időhöz hozzászámítani.

A táppénzes állományban (betegszabadságon) eltöltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő keresőképtelenségének bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott. [Tny. 8. § (1)-(5)]

A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a fegyveres szerveknél
– hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időt,
– nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében eltöltött és hivatásos szolgálatba beszámított időt.

A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a fegyveres szerveknél továbbszolgáló állományban 1960. december 17-e után eltöltött időt is.

Továbbszolgáló állományban 1960. december 18-a előtt eltöltött időt, valamint a katonai szolgálatban eltöltött időt abban az esetben lehet a korkedvezményre jogosultság szempontjából számításba venni, ha az igénylő e szolgálatát megelőző és követő harminc napon belül korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott. [Tny. 8/A. § (1)-(3)]

Korkedvezményre - 2012. december 31-éig - a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak azzal, hogy a munkaköri jegyzékben szereplő, menetrendszerű tömegközlekedésben (személyszállításban) járművezetői munkakörben 2008. május 1-jétől végzett munka a jármű típusától függetlenül korkedvezményre jogosít.
2012. december 31-éig a 2006. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az egyes munkakörökre (munkahelyekre) vonatkozó különös számítási szabályokra is.

A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter véleményére is figyelemmel - engedélyezheti a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkakörben 2008. január 1-je előtt eltöltött idő korkedvezményre jogosító időként történő figyelembevételét akkor is, ha a jegyzék szerint a korkedvezmény ágazati hatálya az adott munkahelyre nem terjed ki.

Ha a munkakör azonosítása tekintetében vita merül fel, a munkakör (munkahely) alapján feladatkörrel rendelkező miniszter és a szakmai, ágazati érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének a kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv dönt.

Ha a hatóság külön törvényben foglaltak szerint a foglalkoztatót, egyéni vállalkozót a kérelmében megjelölt munkahelyen az adott munkakör tekintetében a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól mentesíti, az adott munkakör a mentesítés időpontjától annak visszavonásáig korkedvezményre nem jogosít. [Tny. 8/B. § (1)-(4)]

A 2013. január 1-jétől a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról külön törvény rendelkezik. [Tny. 8/C. §]
Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá egészségre különösen ártalmas munkát végzett, korkedvezményre a 8-8/C. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával jogosult.

A korkedvezményt szerzett személynek az öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az előrehozott öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb életkorban jár, ahány évvel korábban őt a korkedvezményre jogosultság nélkül az előrehozott öregségi nyugdíj megilletné. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság meghatározásánál a megszerzett szolgálati időt, a nyugdíjcsökkenés mértékének meghatározásánál pedig a megszerzett szolgálati időt, illetve az elért életkort a korkedvezmény időtartamával növelve kell figyelembe venni. [Tny. 19. § (1)-(2)]

Rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időhöz a korkedvezményre jogosító idő beszámítása
Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévként kell számításba venni. [Tny. 25. § (3)]

2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzéke (168/1997. (X. 6.) kormányrendelet 1. számú melléklete) tartalmazta azokat a munkaköröket, amelyek a munkaköri leírás alapján korkedvezményre jogosítanak.
Kivonat a jegyzékből:
1.) Föld alatt végzett munka, egyes munkakörei.
2.) Fúrótoronynál végzett munka egyes munkakörei.
3.) Sűrített levegőben végzett munka egyes munkakörei.
4.) Zártcsatorna-karbantartásnál végzett munka egyes munkakörei.
5.) Melegüzemben végzett munka egyes munkakörei.
6.) Villamosenergia-iparban végzett munka egyes munkakörei.
7.) Textiliparban végzett munka egyes munkakörei.
8.) Sütőiparban végzett munka egyes munkakörei.
9.) Hűtőházban végzett munka egyes munkakörei.
10.) Ionizációs sugárzás hatása alatt végzett munka egyes munkakörei.
11.) Közlekedésnél végzett munka egyes munkakörei.
12.) Polgári repülésnél végzett munka egyes munkakörei.
13.) Robbanóanyag iparban végzett munka egyes munkakörei.
14.) A Magyar Honvédség polgári alkalmazottak egyes munkakörei.
Annak eldöntésére, hogy az adott munkakörben végzett munka – a munkaköri leírás valamint ágazati hatály tekintetében – korkedvezményre jogosít-e, ahhoz szükség van a jegyzék részleteinek ismeretére is.
Megállapítás: regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság.
Összeg, forma: regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság és a jogszabály által meghatározott.
Hivatkozás: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvény és végrehajtásáról a 168/1997.(X.6.) Korm.rendelet  


(NINCS 2012.01.01-től) I1) f) Korengedményes öregségi nyugdíj
 Jogosult: A munkaviszonyban álló munkavállaló korengedményes nyugdíjra is jogosult lehet.
A korengedményes nyugdíjazási lehetőség egy foglalkoztatás-politikai célú intézmény, amelynek költsége a foglalkoztatót terheli. A megfelelő hosszú szolgálati idő birtokában az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb öt évvel fiatalabb munkavállaló és a munkáltatója megállapodhat abban, hogy a munkáltató az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárig egy összegben befizeti a nyugdíj összegét, és ennek terhére folyósítják a korengedményes nyugdíjat a munkavállalónak. 

A korengedményes nyugdíjazás kérdésében egyoldalúan egyik fél sem dönthet, kivéve, ha erre vonatkozóan kollektív szerződés rendelkezik. Ez utóbbi esetben az ott szabályozott feltételek az irányadóak.

A korengedményes nyugdíjazás szabályait 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet szabályozza, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszernek ez nem képezi részét.
A korengedményes nyugdíjjogosultság feltételeit szabályozó 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet a 334/2008. (XII. 30.) Korm. rendelettel 2009. január 1-jei hatállyal módosítva lett, ezáltal 2008. december 31-ét követő időponttól is lehetőség nyílik korengedményes nyugdíj megállapítására.

A korengedményes nyugdíj megállapítását és folyósítását továbbra is a munkáltató és a munkavállaló között létrejött megállapodás alapozza meg - amelynek megkötésére legkorábban a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel kerülhet sor -, de az egyéb jogosultsági feltételeknek is teljesülniük kell. Ezek a szükséges szolgálati idő megszerzése (legalább 37 év), a meghatározott életkor betöltése (57. életév), valamint a rendelet 6. § b) pontjában meghatározott biztosítási jogviszonynak (munkaviszony, stb.) a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig történő megszüntetése.

Nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez előírt életkort betöltötte vagy a korengedményes nyugdíjba vonulás időpontjáig betölti.
A módosítás következtében a munkáltató a női munkavállalókkal is köthet megállapodást a korengedményes nyugdíjazásról, amire eddig azért nem volt lehetőség, mert a nők korengedményes és előrehozott öregségi nyugdíjra jogosító életkora (57. életév) egybeesett.

A megállapodásban a munkáltatónak vállalnia kell a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárának (nő - 59. életév, férfi - 60. életév) betöltéséig terjedő időszakra a nyugdíj összegének és az ehhez járuló postaköltségnek a megfizetését.  A megállapodást legkésőbb 2009. december 31-ig be kell nyújtani az illetékes nyugdíjbiztosítási szervhez. Ez az időpont jogvesztő, mert 2010. január 1-jétől már megszűnik a korengedményes nyugdíjazás lehetősége.

A 2009-ben a munkáltatók az 1952-ben született nőkkel és  férfiakkal legkorábban az 57. életévük betöltésétől, míg az 1952. évet megelőzően (azaz az 1951-ben, az 1950-ben, valamint az 1949-ben) született férfiakkal legfeljebb az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultsághoz szükséges életkor (a 60. életév) betöltését megelőzően köthetnek megállapodást korengedményes nyugdíj igénybevételére. (Az 1951-ben és az 1950-ben született nők már jogosultságot szereztek előrehozott öregségi nyugdíjra, ezért velük nem köthető megállapodás korengedményes nyugdíj igénybe vételére.)   
Megállapítás: munkáltató és munkavállaló közötti megállapodás. .
Összeg, forma: munkáltató és munkavállaló közötti megállapodás.
Hivatkozás: 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet a 334/2008. (XII. 30.) Korm. Rendelettel
 2) Rokkantsági nyugdíj (2012. január 1-től NINCS!! KIEGÉSZÍTÉS jogszabály változások linkemen!!)
A 2008. január elsejétől hatályos szabályok szerint és az orvosi és jogi feltételeknek egyaránt meg kell felelni:
2008. január 1-jétől a rehabilitációs járadékkal is összefüggésben, megváltoztak a rokkantsági nyugdíjjogosultság feltételei.
Jogosult: Orvosi rokkantság feltételei:
- 79%-ot meghaladó mértékű:
I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki mások gondozására szorul
II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki mások gondozására nem szorul.
Vagy
50-79%-os mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt. Akinek rehabilitációja javasolt, az rehabilitációs járadékra jogosult (pontosabban lásd rehabilitációs járadéknál).
Jogi rokkantság feltételei:
A 2008. január 1-jétől hatályos szabályok szerint rokkantsági nyugdíjra az jogosult, akinek egészségkárosodása
- 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy
- 50-79 százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt (rokkant) és
- az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik és
- kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál és
- táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.
A rokkantsági nyugdíjra való jogosultsághoz az orvosi és a jogi feltételeknek egyaránt meg kell felelni.
A rokkantságot kifejező orvosi és jogi feltételek közé az eddigi 67%-os munkaképesség-csökkenés helyére az 50-79%-os egészségkárosodás került.

Ha a saját jogú nyugellátást igénylő részére munkanélküliség esetére járó ellátást folyósítanak, a saját jogú nyugellátást legkorábban a munkanélküliség esetére járó ellátás folyósításának megszűnését követő naptól lehet megállapítani.
A társadalombiztosítási nyugellátásról az 1997. évi LXXXI. törvény és az annak végrehajtására kiadott 168/1997. (X.6.) kormányrendelet rendelkezik. Ennek értelmében a rokkantsági nyugdíj a megrokkanás mellett meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás, amellyel a megrokkant munkavállalóról a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer gondoskodik.

A régi és az új értékelési rendszer kölcsönös megfeleltetésének, együttes alkalmazásá¬nak alapvető elvei a következők:
- az össz-szervezeti egészségkárosodás fogalma lényegében megfelel a régebben használt, általános munkaképesség-csökkenés fogalomnak,
- a 80%-ot elérő vagy az azt meghaladó össz-szervezeti egészségkárosodás megfelel a korábbi rendszerbeli 100%-os munkaképesség-csökkenésnek,
- az 50%-os vagy az ennél súlyosabb fokú össz-szervezeti egészségkárosodás a 67%-os vagy ezt meghaladó általános munkaképesség-csökkenésnek felel meg,
- a közepes mértékű (számottevő), 25-49%-os össz-szervezeti egészségkárosodás lényegében megfelel a korábbi 30-50%-os általános munkaképesség-csökkenésnek.

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges, életkor szerint meghatározott szolgálati időtartamok 2008. január 1-je után is változatlanok maradtak a Mt.szerint. A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő:
- 22 éves életkor betöltése előtt 2 év,
- 22-24 éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év,
- 25-29 éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év,
- 30-34 éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év,
- 35-44 éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év,
- 45-54 éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év,
- 55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év,

Az egészségkárosodás mértékét és a rehabilitálhatóságot az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (továbbiakban: ORSZI) jelenleg a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) állapítja meg.
A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság az orvosi bizottság véleménye szerint fennáll. Ha az orvosi bizottság a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni.

A II. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű, de mások gondozására nem szorul.
Az I. rokkantsági csoportba tartozik az, akinek egészségkárosodása 79 százalékot meghaladó mértékű és mások gondozására szorul.
Az I. II. csoportos rokkantsági kategóriába tartozó személyek munkaidőtől és jövedelemtől függetlenül megtarthatják rokkantsági nyugdíjukat.

A rokkantsági nyugdíj összege a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresettől és a szolgálati idő alapján meghatározott mértéktől függ. A mérték alakulását befolyásolja a megrokkanás időpontjában betöltött életkor és a kérelmező egészségkárosodásának mértéke, vagyis az, hogy hányadik csoportba tartozó rokkant.

ÁTMENETI RENDELKEZÉS

Annak az egészségkárosodott személynek, aki 2011. december 31-ig az irányadó nyugdíjkorhatárt (az igénybejelentés, az esedékes felülvizsgálat évében) TÍZ éven belül eléri és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel (52. életévet betöltötte):
2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés esetén, valamint az, aki
2007. december 31-én rokkantsági nyugdíjban részesülő személy, és esedékes orvosi felülvizsgálata során kérelmére rehabilitációs járadék helyett rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani.

FONTOS szabály, hogy nem jár rokkantsági nyugdíj annak, aki öregségi, előrehozott öregségi, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül illetve aki egészségkárosodását szándékosan okozta.
Öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után rokkantsági nyugdíjat megállapítani nem lehet, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy feléledt a rokkantsági nyugdíjra jogosultsága.
Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után a rokkantsági nyugdíj mértékét az egészségkárosodás változása miatt módosítani nem lehet.
A rokkantsági nyugdíjas nem jogosult öregségi nyugdíjra.

Megállapítás: regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság.
Összeg, forma: regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság és a jogszabály által meghatározott.  
Keresetkorlátozva van ez az ellátási típus is. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő és keresőtevékenységet folytató rokkant személy hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
- a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét vagy
- a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.
Amennyiben ezt az összeget az érintett jövedelme túllépi, akkor meg kell szüntetni az ellátást.
Hivatkozás: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvény és végrehajtásáról a 168/1997.(X.6.) Korm.rendelet 


I. 3) Baleseti rokkantsági nyugdíj (NINCS 2012.01.01-től)
Jogosult:
A 2008. január elsejétől hatályos szabályok szerint az jogosult, aki
a) túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant,és
b) az egészségkárosodás következtében
    ba) kereső tevékenységet nem folytat, vagy
    bb) a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az
          egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó
          keresete, jövedelme havi átlagánál, és
c) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, akinek az egészségkárosodása szilikózis vagy azbesztózis miatt következett be, és az egészségkárosodás mértéke eléri a 40 százalékot, továbbá a fenti egyéb jogosultsági feltételeknek is megfelel.
Az orvosszakértő minden egyes esetben egyénileg, a konkrét személy állapotát nézve állapítja meg a baleseti eredetű munkaképesség-csökkenés mértékét az egész szervezet egészségi állapotán belül.
A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha
— a nyugdíjas túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási betegség vagy szilikózis (azbesztózis) következtében kialakult egészségkárosodás miatt már nem minősül rokkantnak, vagy
— a keresőtevékenységet folytató, az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő rokkant, akinek az egészségkárosodása 50-79 százalékos mértékű, és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj összegének kétszeresét és a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét. [Tny. 36/G. § (1)]

A baleseti rokkantsági nyugdíj állapotváltozás miatti módosítására és feléledésére a 36/D. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét egészségromlás miatt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően is módosítani kell. [Tny. 36/G. § (4)]
A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül a rokkantsági nyugdíj megállapítására a feléledés időpontjában alkalmazandó szabályok alapján ismét fennállnak.
A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik.
Aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort - ide nem értve a korkedvezményre jogosult személyre irányadó életkort - a jogosultság egyéb feltételeinek ismételt bekövetkezésekor még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának új igényként történő elbírálását.
Ha a rokkantsági nyugdíjas egészségkárosodásának mértéke változik, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. [Tny. 36/D. § (4)-(5)]
Megállapítás: regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság.
Összeg, forma: regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság és a jogszabály által meghatározott. 
Hivatkozás: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997.évi LXXXI. törvény és végrehajtásáról a 168/1997.(X.6.) Korm.rendelet