2014. évi foglalkoztatást érintő főbb jogszabály változások (2. rész)

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett (plágium, tartalom lopás).
.
A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos.

Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiazen
szándékosan nem tartalmaz  és nem is tartalmazhat mindent a honlapom, így a szakértőre szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni, és tudni kell alkalmazni

2. RÉSZ: 2014. ÉVI FŐBB JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK 

TÁJÉKOZTATÁS

Bernáthné Székely Julianna

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Bernáthné Székely Julianna

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

BÉRTÁMOGATÁSI (akkreditáció) 2014.

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett. A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (plágium, tartalom lopás).
.

Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiazen
szándékosan nem tartalmaz  és nem is tartalmazhat mindent a honlapom, így a szakértőre szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni, és tudni kell alkalmazni 

TÁJÉKOZTATÓ

FRISSÍTVE: 2014. 04. 08.

Megváltozott munkaképességű személyek támogatása jelenleg 


Rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás
Költségkompenzációs támogatás
Rehabilitációs költségtámogatás
Munkarehabilitáció
Fejlesztő-, felkészítő foglalkoztatás
TÁMOP 1.1.1-08 kiemelt projekt
Rehabilitációs kártya

Megváltozott munkaképességű személyek támogatása

2014. január 1.-től

- A szociális és az akkreditációs foglalkoztatás és támogatása Kormány rendeletek módosítása

A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális  foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet, továbbá
a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet módosításáról:

- ez alapján 2013-ban nem kell a szociális foglalkoztatásra új pályázatot kiírni, a hatályos támogatási szerződések hatálya egy évvel meghosszabbításra kerül,
- módosítás alapján bővül a támogatási rendszerben részt vevő megváltozott munkaképességű munkavállalók köre: az egészségi állapotuk alapján a komplex minősítésen „E” kategóriába sorolt megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása esetén munkáltatójuk részesülhet költségvetési támogatásban.
- pontosítja a módosítás az akkreditációs tanúsítvány iránti kérelem szabályait, egyszerűsíti az akkreditációs eljárást,
- pontosítja az ellenőrzési eljárás szabályait, ezen belül 2013. október 1-től csak az NRSZH által biztosított elektronikus felületen keresztül lehet a rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány iránti kérelmet és a kapcsolódó dokumentumokat benyújtani
- azoknál a munkáltatóknál, akik legfeljebb 20 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak, a rehabilitációs tanácsadói és a mentori tisztséget egy személy is betöltheti oly módon, hogy legalább napi 4 órás munkaviszonyban (osztott munkakörben 2-2 órában) is elláthatja feladatait
- ha a munkavállaló rehabilitációs tervével összhangban áll a segítő személyként történő foglalkoztatása, biztosítja a módosítás a segítő személyre vonatkozó kedvezőbb elszámolási szabályok alkalmazásának lehetőségét
- pontosítja a támogatás folyósításának a szabályait: a tárgyévben utalt első támogatási részlet tartalmilag előlegnek tekinthető, így az előleget az utolsó elszámolás összegéből kell levonni, amennyiben pedig az elszámolás összege nem éri el az előleg összegét, akkor a munkáltató az utolsó elszámolt hónapot követő harmadik hónap 1-jéig köteles a különbözetet visszafizetni
- a 3 éves keretszerződés tartalmi elemeit egyszerűsíti, a legfontosabbakat tartalmazza, minden egyebet az éves támogatási szerződésben foglal

- egy munkavállaló után egyszerre csak egy munkáltató részesülhet az e rendelet szerinti támogatásban. 

- A támogatással érintett megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának költségei bérköltség helyett többletköltségként is elszámolhatóak, ha a munkáltató őt - a rehabilitációs tervvel összhangban - a 327/2012. Korm.r. 12. § szerinti rehabilitációs tanácsadóként, a 13. § szerinti rehabilitációs mentorként vagy a 14. § szerinti segítő személyként foglalkoztatja. 

- Rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány akkor adható, ha a munkáltató rehabilitációs tanácsadót legalább napi 4 órában - legfeljebb 20 fő megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén legalább napi 2 órában - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztat.


Rehabilitációs tanácsadóként és mentorként az 1. melléklet szerinti képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy foglalkoztatható.

A teljes havi keretösszeg felhasználásának feltétele - a rehabilitációs foglalkoztatásban részt vevő munkavállalók által ledolgozott összes munkaórát figyelembe véve - a havi átlagban legalább napi 4 órás időtartamú foglalkoztatás. A havi átlagban napi 5 órát el nem érő foglalkoztatás esetén csak a havi keretösszeg időarányos része használható fel.

védett foglalkoztatás: az akkreditált munkáltató általi, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) 2. cikk 100. pontjában meghatározott foglalkoztatás, ha a munkáltató tranzit vagy tartós foglalkoztatást biztosít, és munkavállalóinak legalább 30%-a az Mmtv. 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül;

(285/2014. (XI.20.) Korm.r.)

A munkahely-teremtési támogatás keretében a fel nem használt támogatási összeget – pályázat útján – a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatása céljából új munkahely létrehozása vagy meglévő munkahely átalakítása céljából lehet hasznosítani.
A finanszírozás hátterét a költségvetés által biztosított, de a foglalkoztatási támogatásra fel nem használt források adják.
Hivatkozás: 335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 2013/153. (IX. 20.) 17:39:

Hatályos: a kihirdetést követő 3. naptól, vagyis 2013. 09. 23-tól.

Kivétel az elektronikus ügyintézésre vonatkozó rész, mert az 2013. nov.1-től hatályos. (Hivatkozás: 335/2013. Korm. Rendelet 29 §)

Az akkreditált foglalkoztatási pályázat eredményeként a 327 vállalkozás 26 404 embert tartós, 4000-et pedig tranzit támogatási rendszerben foglalkoztathat 2014. január 1-jétől, kb. hasonlóan, mint 2013-ban.
Bér-, költségtámogatás (akkreditáció szükséges, pályázati úton)
-    tartós támogatott foglalkoztatás
-    tranzit foglalkoztatás
Terápiás foglalkoztatás 2014-től
TÁMOP 1.1.1-12

AKKREDITÁCIÓ

Az akkreditációt (bér-, költség támogatás) a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról), és a 38/2012. (XI. 16.) EMMI rendelet (a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályairól) rendeletek alapján,

a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) hajt végre.
Az eljárás lényegi eleme a tanúsítvány megszerzése, célja a foglalkoztatás központú rehabilitáció, a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának, a társadalmi reintegráció elősegítése, a kieső jövedelem miatti keresetpótlás. 


Az akkreditációs eljárás keretében a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók foglalkoztatási szempontú értékelésére, a megváltozott munkaképességű munkavállaló megfelelő alkalmazási feltételeinek minősítésére kerül sor.
Az akkreditáció alapja a kérelemben megjelölt telephelyek, fióktelepek minősítése.
A jogszabályok hatálya nem terjed ki a közigazgatási szervek, illetve az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek által alkalmazott megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, valamint a szociális intézményen belüli foglalkoztatásra.

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának célja, annak tanúsítása, hogy az akkreditációs tanúsítványban meghatározott székhelyen, telephelyen, illetőleg fióktelepen a munkáltató
    – rendelkezik azokkal az akkreditációs követelményrendszerben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják az egészségkárosodással élő és fogyatékos személyek egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben megvalósuló foglalkoztatását, és
    – tevékenységével elősegíti a munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás megvalósítását.
A rehabilitációs tanúsítvány megítélése során megvizsgálják, hogy az adott telephely rendelkezik-e mindazokkal az akkreditációs követelményrendszerben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a megváltozott munkaképességű személy megfelelő munkahelyi környezetben való foglalkoztatását biztosítják.

Nem folyósítható a támogatás, ha a foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható, egyéb támogatásban részesül.
VÁLTOZÁS! DE a Start rehabilitációs kártyával foglalkoztatás és bértámogatás együttesen is alkalmazható, természetesen a nem megfizetett költséget (szociális hozzájárulási adó) ebben az esetben nem lehet a bértámogatásnál költségként elszámolni.  


VÁLTOZÁS! A rehabilitációs tanúsítványok határozatlan időtartamra szólnak (eddig alap 5 év, rehabilitációs 3 év, kiemelt 2 év), és megszerzésük adott költséggel jár:
- 250 fő alatt 200 ezer Ft,
- 249 fő felett 400 ezer Ft (eddig létszámtól függően öt kategóriában 50, - 150 ezertől 800 ezer volt).
Az eljárásban a telephelyek akkreditációja külön költségként jelenik meg.
További költségként jelenik meg a különböző dokumentumok beszerzéséhez kapcsolódó kiadások, melyek az eljáráshoz szükségesek, de el nem számolhatók.

Alapvető követelmények

(327/2012. XI. 16. Korm.r. szerint, többek között: 


-    nincs szervezeti-, működési forma megkötés.
-    Bírósági, hatósági nyilvántartásba vétel (minimális működési idő kikötése nélkül)
-    Létesítő okiratában a foglalkozási rehabilitáció megjelenik.
-    Köztartozás mentesség.
-    Nem áll csőd-, felszámolás-, végelszámolás alatt.
-    Rendezett munkaügyi kapcsolatok (1/2012. NGM r.)
-    Szolgáltatói kapcsolatrendszer.
-    Akadálymentesített környezet.
-    Megfelelő szakmai,- személyzeti-, technikai háttér.
-    Jelenlegi védett foglalkoztatási minősítési eljárásban előírt feltételek, csatolandó dokumentumok szükségesek kiegészítéssel.
-    Más érdekkörében végzett tevékenység engedélyezett (ellenőrizendő körülmények között a támogatás átjátszása elkerülése végett) 


Kötelezettségek többek között

(327/2012.(XI. 16.) Korm.r.): 


-    akkreditációs követelményeknek, ill. foglalkoztatási megállapodásban, a keretszerződésben, és az éves finanszírozási szerződésben vállalt kötelezettségeknek megfelelő működés.
-    Ellenőrzés lehetővé tétele, segítése
-    Éves beszámolási kötelezettség
-    Nyilvántartás vezetési kötelezettség


 Költségvetési támogatásnál megváltozott munkaképességű személynek tekintendő és a munkáltatója támogatást vehet igénybe azon személy esetében

JELENLEGI jogszabály tekintetében: 


I.    Aki a 2012. január 1-jét követően benyújtott ellátás megállapítására, vagy hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelmére elvégzett komplex minősítés szerint
a)    rehabilitálható, ezen belül
•    foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1, tranzit), vagy
•    tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1, tranzit), vagy akinek a
b)    rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
•    egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (B2), vagy
•    egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (C2), vagy
•    kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D)
•    egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E) (2013. szept.23-tól)
II.    akinek 2011. évben, vagy azt megelőzően megállapított ellátását, vagy 2011. december 31-ét megelőzően indult és 2012. évben megállapított ellátását (2013. jún. 30-tól)
•    rokkantsági ellátásként, (30 § (4) b) pont ba (5) a) Mmtv 32 § (1) vagy
•    rehabilitációs ellátásként (30 § (4) b) pont bb) (5) a) folyósítják, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
III.    aki rehabilitációs ellátásban részesül és 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérte a komplex minősítés elvégzését (33 § (1) bek.), a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
IV.    aki rokkantsági járadékban részesül, a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.
V.    2014. jan. 1-jétől aki fogyatékossági támogatásban részesül (25 § (1)bek.).
VI.     2014. jan. 1-jétől aki rehabilitációs járadékban részesül (38 § (3) bek. e). 

Az Adatkezelés alcím alatt a 21/B § tartalmazza a nyilvántartással kapcsolatos szabályokat.

Hatályos: 2013. június 30. (2013. évi XCVII. törvény 69 § (1) bek.) ill. 2013. szept. 23. és 2014. január 1. MK 213.
Hivatkozás: a 2013. évi XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szólóban, annak is 76 §-ban, 2013. 06. 21. MK 102.sz. és 335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet MK 2013/153. (IX. 20.) 17:39
2011. évi CXCI. Tv. és 327/2011. (XII. 29.) Korm.rend.   
2013. évi CCXXV. Tv. (XII. 18.)


ÚJ MINŐSÍTÉSI KATEGÓRIÁK   

A: rehabilitáció nélkül foglalkoztatható (60% feletti egészségi állapot)
B1: rehabilitációja javasolt, foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (50-60% közötti egészségi állapot).
B2. rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (50-60% közötti egészségi állapot)
C1: rehabilitációja javasolt, tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (30-50% közötti egészségi állapot).
C2: rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (30-50% közötti egészségi állapot)
D: rehabilitációja nem javasolt, csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló (30% alatti egészségi állapot).
E: egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben, vagy egyáltalán nem képes

!!!!!Annak esetében, aki kéri felülvizsgálatát, hogy dolgozhasson bértámogatott helyen (bár érvényes szakvéleménye van, hogy felülvizsgálata nem szükséges), és megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesült 2011. dec.31-én, és ha akár 1%állapotváltozást véleményez a bizottság (előfordulhat), és ha ez kategória váltást jelent, akár a korábbi havi átlagjövedelem a 2012. évi minimálbér, vagyis 93.000Ft. Vagyis
a) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén: B2 - 93ezerFt 40%-a: 37.200-Ft.
b) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén:C2 - 93ezerFt 60%-a: 55.800-Ft.
c) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén: D - 93ezerFt 65%-a: 60.450Ft.
d) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén: E - 93ezerFt 70%-a: 65.100Ft.
Hivatkozás: Mmtv. 9 § (2) bek. 

Ám a hatósági bizonyítvány komplex minősítést jelent, amely az egészségi állapot %-os mértékét és a rehabilitálhatóságot tartalmazza többek között, így ha a % mértéke, a kategória változik, akkor változik az ellátás összege is logikusan.

Az ellátás összege függ az igénylés előtti átlagkeresettől (ez pedig attól is függ, volt-e ellátása, vagy csak munkaviszonya, vagy az sem), és a bizottság általi minősítéstől is függ. MINDE ESET MÁS! KERESSEN, tájékoztatom kokrét esetében!


VÁLTOZÁS! TRANZIT FOGLALKOZTATÁS


Maximum három évre állapítható meg (egy évre köthető).
A komplex minősítés alapján rehabilitálható (B1, C1) kategóriás megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében.
Cél: legalább hat hónapos nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás, arra felkészítés, ez idő alatt rehabilitációs mentori szolgáltatást biztosít.
Fokozatosan csökkenő támogatás (2014-től):
- 100%
- 90%
- 80%
Munkapróba: RSZSZ hozzájárulásával megállapodás keretében MMK-s munkavállaló nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatása munkatapasztalat és munkagyakorlat szerzése céljából maximum négy hónapig, akár több munkahelyen.

VÁLTOZÁS! TARTÓS FOGLALKOZTATÁS


Három évre állapítható meg korlátozás nélkül meghosszabbítható.
Cél: képességek megőrzése, fejlesztése védett körülmények között, nincs fokozatosan csökkenő támogatás. 


VÁLTOZÁS! ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK
-    munkabér-, szociális hozzájárulási adó
-    megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásának a megváltozott munkaképességből adódó többletköltségei
-    egyéni támogatásra valamennyi munkáltatóra egységesen éves keretösszeg kerül (ez nem fedi le teljes egészsében a költségeket)
-     megállapításra (tranzitra, tartósra külön-külön)
EGYÉB FORRÁSLEHETŐSÉGEK:
- védett munkahelyek részére fenntartott közbeszerzések
- TÁMOP 1.1.1-12
- TÁMOP 5.3.8.
- Rehabilitációs kártya


VÁLTOZÁS! PÁLYÁZATRÓL  


https://ikr.nrszh.hu/ikr/ A regisztrációt követően az NRSZH elektronikus rendszerén keresztül lehet pályázni.

A miniszter minden év szeptember 10-ig pályázatot hirdet a rehabilitációs foglalkoztatásra. A pályázat célja a rehabilitációs foglalkoztatás tekintetében a szükséges foglalkoztatási kapacitások biztosítása.  A pályázaton kizárólag akkreditált munkáltató vehet részt 


A miniszter minden évben - a Hivatal december 5-ig megküldött javaslata alapján december 10-ig meghatározza a következő költségvetési évre vonatkozóan: a támogatási elveket, a szakmai teljesítmény-elvárásokat és annak mérőszámait (ezeket minden év december 31-ig a Hivatal honlapján közzé kell tenni), a támogatás tervezett éves keret összegét (minden év december 24-ig közzé kell tenni), tartós és tranzit foglalkoztatásban részt vevők létszámát. (327/2012. Korm.r. 31 §).

A támogatási szerződést  az NRSZH Foglalkoztatási Rehabilitációs és Akkreditációs Főosztály köti meg, utalja. .
A kifizetések utólagosan történnek, a megfelelő igazoló dokumentumok benyújtása, és sikeres pályázatot követően minden hó 8-ig. Első alkalommal febr.8-ig. Az utalt támogatás összege az éves keretösszeg 1/12-de, ami az elszámolást követően a következő utaláskor korrigálásra kerül.

A munkáltató által ténylegesen megfizetett bérköltség legfeljebb 75%-a támogatható.
Ám a bérköltség legfeljebb 100%-a támogatható, ha a munkáltató közhasznú jogállású egyesület, alapítvány vagy non-profit gazdasági társaság és a feltételeknek megfelel. (327/2012. Korm.r. 21 §)
A többletköltség legfeljebb 100%-a támogatható bizonyos feltételekkel. (327/2012. Korm.r. 22 §) 

Pályázat elbírálási szempontjai:
Az elektronikus pályázati lapon lévő pontok kitöltése alapján.
Ha két pályázat azonos pontszámot ért el, akkor az nyer, amelyik előbb érkezett be.
Elutasítást megalapozó ok, ha a munkaadó nem felel meg az akkreditációs követelményeknek.


EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS

Adatváltozás átvezetése, jóváhagyása
Új telephely akkreditálása
Kiegészítő eljárás lefolytatása
-    hatályos tanúsítvánnyal rendelkezők (+/- 1 év)
-    védett foglalkoztatók (2011. január 1.-ét követően szerzett kiemelt tanúsítvány)
-    akkreditációs díj beszámítása

A munkáltató vezető tisztségviselője nem tölthet be rehabilitációs tanácsadói és/vagy rehabilitációs mentori tisztséget.

Az ellenőrzések típusai:
- rendkívüli (értesítés, bejelentés nélkül)
- komplex ellenőrzés (pályázat kiírása előtt)
- tervezett eseti
Az ellenőrzés során lehetőség van helyszíni szemle lefolytatására, ahol többek között a beadott dokumentumokban szereplő információkat is vizsgálják, ezen túl a jelenléti íveket, a kifizetéseket, munkaszerződéseket is ellenőrizhetik.
A dokumentáció pontos vezetése azonban érdeke a munkáltatónak, mivel a munkaügyi szervezeten keresztül lehet a támogatást igényelni, és a folyósítás az előző havi elszámolás beérkezésével teljesül.
A támogatásban részesülő munkáltatókat az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH Akkreditációs Osztálya), az EMMI (Emberi Erőforrás Minisztérium), továbbá – a támogatások felhasználása tekintetében – a NAV (Nemzeti Adó-, és Vámhivatal) ellenőrzi.

Az akkreditált helyszínek ellenőrzése:
Telephelyi körülmények
- cégtábla, cégmegjelölés, tevékenység végzéséhez hatósági engedélyek
- személyi, tárgyi feltételek
- munkaeszközök, technológia
- telephely vizsgálata (akadálymentesítettség, szociális-, egészségügyi körülmények)
Személyi körülmények
- munkaügyi dokumentáció (munkaszerződés, munkaköri leírás/tájékoztató, jelenléti ív, bérjegyzék, egyéb nyilvántartások: megváltozott munkaképességű munkavállalókról vezetett létszám, munkaidő, pihenőidő, szabadság, stb.)
- egészségügyi dokumentáció (orvosi alkalmassági, aktuális szakvélemény, ellátásról határozat, hiszen jó néhány esetben ahhoz kapcsolódik a bértámogatás)
- foglalkozási rehabilitációs dokumentáció (egyéni foglalkozási megállapodások, személyes rehabilitációs tervek, 3 éves szakmai program, szakmai program éves értékelése, éves beszámoló az akkreditációs követelmények betartásáról és a rehabilitációs tevékenységről, esélyegyenlőségi terv, tájékoztató a segítő szolgáltatásokról, amelyet faliújságra dolgozók számára elérhetővé is kell tenni, megváltozott munkaképességű munkavállalókról vezetett előírt kimutatás, szakmai személyzet foglalkoztatási előírt dokumentumai, tranzitos foglalkoztatást vállalónál akció terv)


SZANKCIÓK

Negatív értékelő pontok:
- jogsértő magatartás megszüntetésére irányuló felszólítás (végzés)
- támogatási szerződés megkötésének mérlegelése
Tanúsítvány részleges visszavonása
Tanúsítvány visszavonása
Amennyiben a legalább 250 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató gazdasági társaság ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, a miniszter ügydöntő felügyelőbizottság létrehozását kezdeményezheti, melynek egy tagját a miniszter jelöli. Az FB előzetes jóváhagyása szükséges a támogatás felhasználását érintő határozatokhoz.
Ha a munkáltató kevesebb, mint 250 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató gazdasági társaság vagy olyan legalább 250 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató gazdasági társaság, melynél ügydöntő felügyelő bizottság nem hozható létre és ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, a miniszter felügyelőbizottság létrehozását kezdeményezheti, melynek egy tagját a miniszter jelöli. Az FB véleményének előzetes kikérése szükséges a támogatás felhasználását érintő határozatokhoz.


A munkáltatónál a rehabilitációs foglalkoztatási feladatok szervezését, összehangolását a rehabilitációs tanácsadó látja el. A rehabilitációs tanácsadó:
- elkészíti a személyes rehabilitációs tervet, amelyet folyamatosan figyelemmel kísér és értékel, továbbá felel az abban foglaltak minőségéért, megvalósulásáért,
- gondoskodik a szakmai program kidolgozásáról, évenkénti felülvizsgálatáról, értékeléséről,
- gondoskodik a segítő szolgáltatásokat nyújtó szervezetekkel, illetve magánszemélyekkel való kapcsolattartásról, az általuk készített jelentésben foglalt észrevételek beépítéséről a személyes rehabilitációs tervbe, továbbá a szakmai programba, rendszeres fogadóórát biztosít a megváltozott munkaképességű munkavállalók részére a munkavégzés helye szerinti telephelyen, több érintett telephely esetén negyedévente legalább egy alkalommal minden telephelyen, gondoskodik a rendeletben írtak szerinti adatszolgáltatásról.
- kapcsolatot tart a fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervével
Rehabilitációs tanácsadóként a hivatkozott rendelet 1. melléklet szerinti képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy foglalkoztatható.

1-100 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legalább napi 4 órában legalább 1 fő rehabilitációs mentort munkaviszonyban foglalkoztatni köteles.
A rehabilitációs mentor a rehabilitációs tanácsadóval együttműködve, a megváltozott munkaképességű munkavállalóval fennálló közvetlen kapcsolat révén, a munkavállaló érdekeinek és szükségleteinek figyelembevételével elősegíti a foglalkozási rehabilitáció hatékonymegvalósulását.
- kapcsolatot tart a megváltozott munkaképességű munkavállalóval, szükség szerint annak családjával,
- felméri, valamint elősegíti a megváltozott munkaképességű munkavállaló képességeinek fejlesztését,
- tájékoztatást nyújt a megváltozott munkaképességgel összefüggő szociális, munkaügyi, egészségügyi, oktatási rendszerrel és jogszabályi előírásokkal kapcsolatban,
- a munkavállaló egészségi állapota és képességei alapján megválasztja a szükséges egyéni vagy csoportos terápiát, részt vesz a végrehajtásában,
- megválasztja a megfelelő oktatási módszereket,
- részt vesz a személyes rehabilitációs tervek elkészítésében, felülvizsgálatában, módosításában
- közvetítő szerepet tölt be a munkáltató és a rehabilitációs szakigazgatási szerv között a megváltozott munkaképességű munkavállaló minél sikeresebb és hatékonyabb rehabilitációja érdekében,
- figyelemmel kíséri a munkapróbát, ellátja az ehhez kapcsolódó hivatkozott rendeletben meghatározott feladatokat,
- a tranzit foglalkoztatást követően legalább 6 hónapig szükség szerint segítséget nyújt a megváltozott munkaképességű munkavállaló nyílt munkaerő-piacon történő sikeres elhelyezkedése érdekében.
Rehabilitációs mentorként - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1. melléklet szerinti képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy foglalkoztatható.
Ha a munkáltató legfeljebb 20 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat, a rehabilitációs mentor és a rehabilitációs tanácsadó feladatait - teljes munkaidőben - egyazon személy elláthatja, amennyiben rendelkezik a hivatkozott rendelet 1. mellékletben a rehabilitációs tanácsadóra meghatározott képesítéssel és szakmai gyakorlattal.
Hivatkozás: 327/2012. (XI. 16.) Korm.r. és 38/2012 (XI. 16.) EMMI rend.

Speciális szaktudás szükséges a megváltozott munkaképességű emberek eredményes és hatékony foglalkoztatásához.


KERESSEN  KÉREM!
MEGOLDÁST kínálok a NEM CSAK megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához, hanem
általában a kedvezmények, foglalkoztatás témában a SZERVEZET  költséghatékony működéshez, a VERSENYKÉPESSÉGHEZ! 
 

Végzettségem, képzettségem, több éves szakmai tapasztalatom, kapcsolati tőkém van a témában szakértőként és érintettként. Többek között humánerőforrás-szervezést tanítottam a Károly Róbert Főiskolán, és szakértői képzéseken előadó voltam.

Alap végzettségem tanító, tanár, gyógypedagógus, esélyegyenlőségi manager, rehabilitációs mentor, rehabilitációs gazdasági szakértő.


Így képes vagyok meghatározni azokat a szakmákat, területeket, foglalkozástípusokat, amelyekre az álláskereső alkalmas illetve azokat az egészségügyi kizárásokat, amelyekre a munkaköri besorolásnál ügyelni kell.


Ismerem a megváltozott munkaképességű emberek szocio-kulturális, demográfiai jellemzőit, a munkavállaláshoz szükséges képességeket, készségeket, pszichológiai állapotukat. Mindezek ismeretében olyan módszereket, és eljárásokat alkalmazok, amelyek elősegítik a „munkára kész” állapot kialakulását.


Ismerem a foglalkoztatás gátjait is, amely kapcsolódhat a fogyatékossághoz, vonatkozhat a közösségre (negatív attitűdök), a környezetre (akadálymentesítés, ergonómia, munkaadaptáció, stb.), az esetleges munkáltatói előítéletekre.


Elkötelezettségem, empátiám, hasonló helyzetem, szakmai tudásom miatt megfelelő odafordulással, vagy éppen nagyon határozott fellépéssel segíthetek a helyzetek feloldásában, kimozdíthatok sorsokat a holtpontról.  

Szükség lehet egy állandó szakértőre foglalkoztatás, ellátások, kedvezmények témában !!


A vezető tevékenységének egyik mércéje a rábízott javakkal való gazdálkodás hatékonysága, vagyis az optimális költség-haszon hányadost kell elérnie, amihez az emberi erőforrás is hozzájárul az irányítása révén. Ennek eredményességében segédkezem, amely koordináció pozitív üzenet a partnerek számára is, még jobb cég imázst jelent, aminek jó hatása lehet új piac kialakulására, aminek pénzbeli értéke felbecsülhetetlen. 


Pontosan tudom kódolni, elemezni az ORSZI, NRSZH szakvéleményekben leírtakat, ismerem a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeket jogszabályi háttérrel, mindez pénzbeli előny, megtakarítás a Szervezetnek.  


Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés, 

Mert AZ EGYÉNI KOMPETENCIÁK BIRTOKÁBAN ÉRHETŐK EL A SZERVEZETI CÉLOK. 

A szellemi tőke a szervezet láthatatlan vagyona.

ANYAGI, SZELLEMI és KULTÚRÁLIS TÖBBLETET és ezzel VERSENYELŐNYT JELENT a vállalkozás, a társadalom számára.

 

 Támogatás helyett az EU ösztönöz, és lehetőségeket teremt aktív munkaerő-piaci eszközökkel, INNOVATÍV foglalkoztatás politikát ösztönözve a fenntartható fejlődés érdekében. Hangsúlyozva, hogy a szervezetek, országok eredményességének oka leginkább az emberben keresendő.

A VERSENYELŐNY legtartósabb, vagy talán

EGYETLEN TARTÓS FORRÁSA AZ EMBER,

s tanulási, fejlődési képessége.

ATTITŰD kérdése a társadalmi befogadás és versenyképesség elérése. A munkáltató döntése, hogy a büntetésként is felfogható pluszadóra költi-e a pénzét (rehabilitációs hozzájárulás), vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat-e inkább. Az anyagi, jogi jellegű kényszerítő eszközök fontosak (minden országban van), de nem helyettesítik, csak előmozdítják a szemléletbeli változást.
A hozzáállás egy olyan kapcsoló, amely minden mást elindít. ~ Ismeretlen
 
CSR (Corporate Social Responsibility): az üzleti siker elérését jelenti olyan módon, amely tiszteletben tartja az etikai értékeket, a törvényi kereteket, valamint a vállalati működés összes érintettjének igényeit és szükségleteit.

A tudás, a szellemi tőke az ország, a szervezet, az ember láthatatlan vagyona. 

Számos vállalat VERSENYKÉPESSÉGÉBEN sokkal lényegesebb szerepet játszik

A SZERVEZET ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉGE, KULTÚRÁJA,  SZAKEMBEREINEK KIVÉTELES KÉPESSÉGE, vagy VEZETÉSI FILOZÓFIÁJA, mint az, hogy milyen fizikai és pénzügyi eszközei vannak.

 

A HUMÁN STRATÉGIA a vállalat egyik fő támasza, hiszen a humán tőke a NÖVEKEDÉS egyik LEGMEGHATÁROZÓBB ELEME. 


Bernáthné Székely Julianna,

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

Kapcsolatok menüben, This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

FOGLALKOZTATÁSI MUNKAADÓI TÁMOGATÁSOK, KEDVEZMÉNYEK, START KÁRTYA 2014.

Bővebben: Bernáthné Székely Julianna,

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. 06-20-420-20-39


Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett. A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (plágium, tartalom lopás).
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiazen
szándékosan nem tartalmaz  és nem is tartalmazhat mindent a honlapom, így a szakértőre szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni, és tudni kell alkalmazni 

Tájékoztatás

FOGLALKOZTATÁST SEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK, KEDVEZMÉNYEK

2014.

FRISSÍTVE: 2014. 04. 08.


TARTALOM:

-1.) CSALÁDI adókedvezményre jogosultság

0.) SZEMÉLYI KEDVEZMÉNY (munkavállalói kedvezmény)

1.) munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból 2013. január 1-jétől igénybe vehető kedvezmények
2. ) részkedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén
3. ) rehabilitációs Start kártya
4. ) megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatás támogatása adótörvényben
5.) Költségvetési támogatás: munkahely teremtési és bértámogatások (akkreditáció), és rehabilitációs hozzájárulás külön-külön linken is
6.) piaci előnyben részesítés
7.) szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető egyéb részkédvezmények
8. ) közfoglalkoztatási, és szociális intézményben foglalkoztatás támogatása
9. ) támogatás szociális intézményen belüli foglalkoztatáshoz 

-1.) Családi adókedvezményre jogosultság


A családi kedvezmény a feltételek fennállása esetén az Ön összevont adóalapját csökkenti.

Abban az esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját, és ezért a munkáltatójától származó adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is csökkenti.
A családi kedvezmény az eltartottak lélekszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62500 forint, három vagy annál több eltartott esetén 206250 forint.
A családi kedvezmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy vagy két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forinttal, három vagy több eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 33 ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra 5050 százalékban jogosultak a gyermeküket bírósági ítélet alapján felváltva gondozó szülők (közös felügyelet), így őket is megilleti a családi kedvezmény. A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is 5050 százalékos arányban jogosultak, tehát saját eltartottjaik számától függően 31250 (a 62500 fele) vagy 103125 (a 206250 fele) forintot érvényesíthetnek a közösen felügyelt gyermek után. Egymás között azonban nem érvényesíthetik a kedvezményt közösen. Annak ellenben nincs akadálya, hogy (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen vegyék igénybe. a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell (ld. a kedvezményezett eltartottaknál.
Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor közös nyilatkozatot kell tenniük. Igaz ez abban az esetben is, ha azt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. Nem vonatkozik ez a fent említett, bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 5050 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.

Kedvezményezett eltartott:
- akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult
- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult
- a rokkantsági járadékban részesülő személy,
- a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján)
- a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.

Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.

Eltartott a fenti kedvezményezett eltartott, és a családi pótlékra már nem jogosító személy is, ha figyelembe vehető a kedvezményezett eltartottak után járó családi pótlék összegének megállapításánál a családok támogatásáról szóló törvény szerint.
Így például, ha egy családban 10 és 12 éves gyermekek (kedvezményezett eltartottak) mellett olyan 18 évnél idősebb gyermek is van, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik (eltartott), akkor a családban az eltartottak száma három.
Ebben az esetben a kedvezményezett eltartottak (két fő) után fejenként és havonta 206250 forint adóalapot csökkentő családi kedvezmény vehető igénybe.

A családi járulékkedvezmény 2014. január 1-jétől lehetőség nyílik arra, hogy a családi kedvezményt a magánszemély a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. Törvény 5. § a szerinti biztosítottként fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben elszámolja (a munkaerő-piaci járulékkal szemben tehát nem lehet kedvezményt érvényesíteni). A járulékkedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a családi kedvezményt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal) szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni
 
A családi járulékkedvezmény összege egyenlő a családi kedvezmény adóalappal (adóelőleg-alappal) szemben nem érvényesített részének 16 százaléka, de legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege. A családi járulékkedvezményt a munkáltató (foglalkoztató) automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. .
A magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató (foglalkoztató) ne érvényesítsen, és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi jövedelemadó előlegének terhére érvényesíthető. Például, ha az egyedülálló magánszemély 2 kiskorú gyermekére tekintettel kéri a családi kedvezmény igénybevételét, akkor havonta kétszer 62500 forint, együttesen 125 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet.
Ha ez a magánszemély egy hónapban 100 ezer forint bérben részesül, a munkáltató a 125 ezer forintnak a bért meghaladó részét, azaz 25 ezer forintot fordít át járulékkedvezménnyé. Ezért a munkáltató az adott hónapban a 25 ezer forint 16 százalékának megfelelő összeget, azaz 4000 forintot vesz figyelembe járulékkedvezményként, ezt az összeget nem vonja le járulékként a magánszemély béréből.

A járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni!
Ha a magánszemély jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözeti bírság fizetési kötelezettség. A személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában munkáltatónak kell tekinteni azt, aki bért fizet ki, illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag tekintetében a társas vállalkozást. Bérnek minősül a munkabér, de az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, például a gyermekgondozási díj is, így a kedvezmény azzal szemben is érvényesíthető. A munkáltató (a bér kifizetője) a nyilatkozatban foglaltakat az adóéven belül az átadást követő kifizetéseknél veszi figyelembe. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén Ön köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni. A nyilatkozat egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig Önnek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig, azaz 5 évig megőriznie.

Az adóelőleg megállapítása során a családi kedvezményt a házastársak, az élettársak az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával közösen is igénybe vehetik azzal, hogy erre az élettársak csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, illetve ha a magánszemélyek a családi kedvezményt közösen veszik igénybe, akkor a jogosultaknak a nyilatkozatot közösen kell megtenniük.
 
Amennyiben Ön a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kéri, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként kell megfizetnie.
Hivatkozás: 1995. évi CXVII.tv. (Szja)


0.) SZEMÉLYI KEDVEZMÉNY (munkavállalói kedvezmény!) 

A személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából.
 
Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül.
Tehát orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetőleg a támogatást megállapító határozat alapján az a személy, akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.

A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.
Fő szabály szerint a Kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő magánszemélyek a betegség fennállásáról kiállított igazolás birtokában jogosultak a személyi kedvezmény igénybevételére.

A kedvezmény mértéke
a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.
2014-ben 101.500Ft 5 %-a. 5075Ft/hó.

A kedvezményre való jogosultság kérdésének eldöntése, vagyis a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegség fennállásának megállapítása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe.  
Az Szja tv. értelmében kizárólag a betegségben szenvedő magánszemélynek van lehetősége érvényesíteni a kedvezményt,  ha rendelkezik a szakorvos által kiállított érvényes igazolással, illetve rendelkezik összevont adóalapba tartozó jövedelemmel. Amennyiben a gyermek nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, akkor a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. Gyermek helyett a szülő nem jogosultak a kedvezmény figyelembevételére.
 
Igazolás beszerzése
A kedvezmény igénybevételére jogosító, az EüM rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelő igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetve a szakambulancia vagy szakorvos által készített orvosi dokumentáció alapján a beteg által választott háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmenti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.
Az igazolásnak tartalmazni kell a kedvezményt igénybevevő személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, valamint a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását és ezen igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását.

Az EüM rendelet melléklete tartalmazza az igazolás tartalmát, azonban annak formai követelményeit nem.
 
Az adóhatóság külön nem rendszeresített formanyomtatványt a súlyos fogyatékosság igazolására, azonban a munkáltató, kifizető összesített igazolása az adott évi személyi jövedelemadó bevalláshoz, adónyilatkozat benyújtásához elnevezésű ’M30-as nyomtatvány lapjai között megtalálható.
 
Kedvezmény igénybevétele  
Az igazolás birtokában a magánszemély az adóelőleg megállapítása során (adóelőleg-nyilatkozat megtételével) év közben is kérheti a kedvezmény figyelembevételét. A 2014. évre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat az alábbi elérési útvonalon érhető el:
Amennyiben a magánszemély nem tesz adóelőleg-nyilatkozatot, akkor a kedvezményt nem veszti el, az a személyi jövedelemadó bevallásban is érvényesíthető év végén.
 
A kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolást nem kell csatolni az adóelőleg-nyilatkozathoz, illetve a személyi jövedelemadó bevalláshoz sem eredeti, sem másolati példányban. Az igazolást a bevallás másolati példányával együtt meg kell őrizni az 5 éves elévülési időn belül. A kiállított igazolás alapján a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett adóelőleg-nyilatkozatában is kérheti a kedvezmény figyelembevételét az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőtől. Nyilatkozat hiányában év végén a személyi jövedelemadó bevallásában is érvényesíthető a kedvezmény.
 
Kedvezmény utólagos érvényesítése
Ha valaki évek óta igazoltan a fent említett Kormányrendeletben felsorolt betegségek egyikében szenved, tehát jogosult lett volna a személyi adókedvezményre, akkor a kedvezményt az igazolás megszerzését követően az 5 éves elévülési időn belül a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével érvényesítheti.  
Az utolsó év, amely még önellenőrzéssel módosítható a 2008. adóév. A 2008. évi bevallást a 0853., a 2009. évi bevallást a 0953., a 2010. évi bevallást a 1053., a 2011. évi bevallást a 1153., a 2012. évi bevallást a 1253., a 2013. évi bevallást a 1353. számú nyomtatványon lehet önellenőrizni.
2008-ban minimálbér 69ezer, így 3450/hó személyi kedvezmény
2009-ben minimálbér 71500Ft, így 3575Ft/hó személyi kedvezmény
2010-ben minimálbér 73500Ft, így 3675Ft/hó személyi kedvezmény
2011-ben minimálbér 78ezer, így 3900Ft/hó személyi kedvezmény
2012-ben minimálbér 93ezer, így 4650Ft/hó személyi kedvezmény
2013-ban minimálbér 98ezer, így 4900Ft/hó személyi kedvezmény
2014-ben minimálbér 101500Ft, így 5075Ft/hó személyi kedvezmény 

Hivatkozás: 1995. évi CXVII.tv. (Szja) 2003. évi XCII.tv.

A Start kártyák igénylése 2013. január elsejével megszűnt.


1. ) A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból 2013. január l-jétől igénybe vehető kedvezmények


o    25 év alatti munkavállalók utáni kedvezmény
o    55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény
o    szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók utáni kedvezmény
o    25 év alatti, legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező pályakezdő munkavállaló
o    Tartósan álláskeresők utáni kedvezmény
o    Kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmény

Nemcsak az új alkalmazottakra, hanem a jelenleg foglalkoztatottakra is érvényes, így a módosítások a foglalkoztatottak megtartását és új dolgozók felvételét egyaránt segíti.

1. A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó 27 % helyett 12.5%-ra csökken:
- a 25 év alatti
- az 55 év feletti
- a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatása esetén.

2. A bér utáni szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás a foglalkoztatás első két évében 28, 5 %-os együttes összege 0%-ra csökken:
- a 25 év alatti, legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező pályakezdő munkavállaló foglalkoztatása esetén.

3. A szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes összege a foglalkoztatás első két évében 28, 5% helyett 0%, a harmadik évben 14 %-ra csökken:
- a tartós - 6 hónapot meghaladó - munkanélküliséget követően elhelyezkedő
- a gyermekgondozási díj folyósítását követően, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatása esetén.

A kedvezmény alapja mindhárom pont esetében a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér összegéig, de legfeljebb 100 ezer forintig terjedhet, az ezen felüli részt már az általános szabályok szerint terheli közteher.

A bevezetésre kerülő adókedvezmények a START PLUSZ, START EXTRA vagy START
BONUSZ kártyák alapján járó adókedvezménnyel nem vonhatók össze.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. és MK 316. sz. a kisadózó vállalatok tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. Törvény és Szja 


2. ) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén részkedvezmény illeti meg a munkaadót,


ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkakörét - feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül, vagy a  lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló esetén - közvetlenül a visszatérését követően munkaviszonyban foglalkoztatás esetén és
heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.
 
A részkedvezmény egyenlő a fent meghatározott két természetese személyt (munkavállalót) az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének hét százalékával.
 
A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény csak abban az esetben jár, ha a fent felsorolt feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A részkedvezmény a feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár.
 
A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.
 
A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII. tv. és 1991. évi IV.tv.  



3. ) REHABILITÁCIÓS Start kártya



A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának ösztönzése
Érvényes: visszavonásig.
Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult a kedvezményre.
 Rehabilitációs kártyára jogosult:
- az a megváltozott munkaképességű személy, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint:
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
- az a személy, aki
a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy
b) rehabilitációs járadékban részesül.
 
A foglalkoztatót megillető kedvezmény:
- A szociális hozzájárulási adóból vehető igénybe részkedvezmény, melynek mértéke:a bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 %-a.
A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkáltató jogosult.
Munkáltató köteles a Rehabilitációs kártyát letétben tartani.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. és 2011. évi CLVI. törvény, és 1995. évi CXVII.tv. (Szja)



4. ) A megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának támogatása az adótörvényben



Az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 7.§ (1) bekezdés v) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti, legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.) 21. § (1) bekezdése alapján a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételét csökkentheti, ha a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel, a szakképző iskola tanulójával kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával;valamint 49/B § (6) bekezdés a) pontja szerinti kedvezmény érvényesíthető .

A kedvezmény megilleti a 2011. évi CLVI. törvény 462/A. § alapján
a)    Az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból;
b)    a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból,
ha
a)    az egyéni vállalkozó, illetve a tag a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján korábbi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját felváltó rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
b)    ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag komplex minősítést követően rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os. 

A komplex minősítést követően rehabilitációs ellátásban, 51–60%-os egészségi állapot alapján rokkantsági ellátásban részesülő, vagy ellátásra nem jogosult személy károsodása fennállása esetén sem jogosult a kedvezményre!

A részkedvezmény egyenlő az adó megállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával. (2011. évi CLVI. törvény (Ear)  462/A. §,)
Hivatkozás: 2011. évi CXCI.tv.  



5. ) Költségvetési támogatás: munkahely teremtési és bértámogatás (akkreditáció), és
rehabilitációs hozzájárulásról külön-külön linken 

Költségvetési támogatás
A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére pályázati úton támogatást nyújt
•    a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához (egyéni támogatás) vagy
•    a munkahely rehabilitációs célú átalakításához (munkahely-teremtési támogatás)
ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.
Az egyéni támogatás keretében a megváltozott munkaképességű munkavállaló után fizetendő bérköltség, illetve a foglalkoztatás megváltozott munkaképességből fakadó többletköltségei támogatható. 2014. évben az egy munkavállalóra jutó támogatás összege közel 1,2 millió forint.
A munkahely-teremtési támogatás támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 100%-át.

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése kiemelt projekt bérköltség támogatása
A projektbe vont rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához bérköltség-támogatás nyújtható. A támogatás maximális intenzitása 100%, a munkáltató által kifizetett bruttó bér, valamint az ahhoz tartozó szociális hozzájárulási adó összegének 100%-a támogatható. A bérköltség-támogatás további feltétele, hogy a támogatással foglalkoztatni kívánt személy rehabilitációs kártyával rendelkezzen. 

Napi munkaóra

Heti munkaóra

Támogatás ideje maximum

Havi bruttó bér maximum

Kifizethető támogatási összeg összesen

4 óra

20 óra

7 hónap

100 000 Ft

700000 Ft

6 óra

30 óra

5 hónap

150 000 Ft

750 000 Ft

8 óra

40 óra

4 hónap

200 000 Ft

800 000 Ft

A támogatással foglalkoztatott személy részére utazási költségtérítés (munkába járáshoz kapcsolódó helyközi utazás költségeinek megtérítése; foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, szakmai alkalmassági vizsgálat költségei), a munkáltató részére az ügyfél munkába járásához kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása is nyújtható. A program résztvevői képzés elősegítését biztosító támogatásban részesülhetnek.

Hivatkozás: 2011. évi. CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (Mmtv.)

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.)
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.)
327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 


6. ) Piaci előnyben részesítési lehetőség a csoportos rehabilitációs foglalkoztatást végző munkaadók számára



Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint 2007. január elsejétől fenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak. Illetőleg az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak.
Hivatkozás: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény


7. ) A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető egyéb részkedvezmények 



A munkáltatók csak Start kártyával rendelkező esetén (NAV állít ki a jogosult kérelmére) a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezményt legfeljebb 2014. december 31-ig az alábbiak szerint érvényesíthetik:
–    az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes Start kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében, továbbá
–    a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes Start kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, illetve hét százalékával a foglalkoztatás azt követő három hónapjában.
 
Az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatása esetében a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresén, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeresén felüli munkabér után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a szociális hozzájárulási adót megfizetni.

A kártya érvényességének időtartam:
–    alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal Start kártyája esetén a kiállítás keltétől számított két év,
–    a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal Start kártyája esetén a kiállítás keltétől számított egy év,
de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak.

A Start kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség. Új kártyát csak abban az esetben igényelhet az ügyfél, ha megrongálódik, megsemmisül vagy elveszíti azt.
A részkedvezményt érvényesítő munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a pályakezdő fiatal részére visszaszolgáltatni.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. § (2) bekezdésének da)  



Azon személyek, akik 2011.december 31-ig kiváltották a Start Plusz kártyát, megilleti a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. 


Ebben az esetben a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény a kártya érvényességi időtartamán belül, legfeljebb 2013. december 31-ig a következők szerint illeti meg:
a munkavállalót az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében. 
Amennyiben a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános szociális hozzájárulási adó fizetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
 
A munkaadó a részkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.  
A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a részkedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Plusz kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással.
A munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start Plusz kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.
 
A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, azonban legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak.
Ha a Start Plusz kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb szociális hozzájárulási adó fizetési lehetőséget kell alkalmazni.
A gyes melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett Start Plusz kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyes folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb kártya nem váltható ki.
Hivatkozás: 2003. évi XCII.tv. az adózás rendjéről Art. 20/A. § (2) bekezdésének db) alpontja



Azon személyek, akik 2011. december 31-ig kiváltották a Start Extra kártyát, részkedvezményre jogosultak a szocho alól a kártya érvényességi időtartamán belül, legfeljebb 2013. december 31-ig a következők szerint; 


A munkavállalót az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve tizenhét százalékával a foglalkoztatás második évében.
Abban az esetben, ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános szociális hozzájárulási adó megfizetésének általános szabályit kell alkalmazni.
 
A munkaadó a részkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.  
Ha a Start Extra kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb szociális hozzájárulási adó megfizetésének lehetőségét kell alkalmazni.
A részkedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a részkedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Extra kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással.
A munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start Extra kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.
 
A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak. 



Azon személyek, akik 2012. december 31-ig kiváltották a Start Bónusz kártyát, a munkaadót megilleti a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. 


Az érvényes Start Bónusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a következők szerint illeti meg a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény:
A munkavállalót az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében.

A részkedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a részkedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Bónusz kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással.  
A munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start Bónusz kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.
A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak.
Hivatkozás: Szja és 2004. évi CXXIII.tv.



8. ) Közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén részkedvezmény




A 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) szerint a 2011. évi CVI. törvény 1.§ (3) bekezdésében felsorolt  közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg:
Azt a közfoglalkoztatott természetes személyt illeti meg, aki az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának tizenhárom és fél százalékával.

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
Közfoglalkoztatás esetén a foglalkoztató kizárólag a 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) szerinti adókedvezményt érvényesítheti.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.)



9. ) Támogatások szociális intézményen belüli foglalkoztatáshoz



A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a szociális intézményekben gondozott személyek intézményen belüli foglalkoztatása, azaz a szociális foglalkoztatás után támogatás igényelhető (szociális foglalkoztatási támogatás). A szociális foglalkoztatási támogatást munka-rehabilitációs díjra, bérjellegű kifizetésekre, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi és dologi kiadásokra, valamint tárgyieszköz-beszerzésekre kell fordítani. A foglalkoztatás formája lehet munka-rehabilitáció, amelynek elsődleges célja a foglalkoztatott munkavégző képességének, készségeinek fejlesztése, valamint a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás, amelynek célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. A szociális intézményen belüli foglalkoztatás támogatása 2010. évtől pályázati rendszerben történik.
Hivatkozás: 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006
 

______________________________________________________________________________

Speciális szaktudás szükséges a megváltozott munkaképességű emberek eredményes és hatékony foglalkoztatásához.


KERESSEN  KÉREM!
MEGOLDÁST kínálok a NEM CSAK megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához, hanem
általában a kedvezmények, foglalkoztatás témában a SZERVEZET  költséghatékony működéshez, a VERSENYKÉPESSÉGHEZ!  
 

Végzettségem, képzettségem, több éves szakmai tapasztalatom, kapcsolati tőkém van a témában szakértőként és érintettként. Többek között humánerőforrás-szervezést tanítottam a Károly Róbert Főiskolán, és szakértői képzéseken előadó voltam.

Alap végzettségem tanító, tanár, gyógypedagógus, esélyegyenlőségi manager, rehabilitációs mentor, rehabilitációs gazdasági szakértő.


Így képes vagyok meghatározni azokat a szakmákat, területeket, foglalkozástípusokat, amelyekre az álláskereső alkalmas illetve azokat az egészségügyi kizárásokat, amelyekre a munkaköri besorolásnál ügyelni kell.


Ismerem a megváltozott munkaképességű emberek szocio-kulturális, demográfiai jellemzőit, a munkavállaláshoz szükséges képességeket, készségeket, pszichológiai állapotukat. Mindezek ismeretében olyan módszereket, és eljárásokat alkalmazok, amelyek elősegítik a „munkára kész” állapot kialakulását.


Ismerem a foglalkoztatás gátjait is, amely kapcsolódhat a fogyatékossághoz, vonatkozhat a közösségre (negatív attitűdök), a környezetre (akadálymentesítés, ergonómia, munkaadaptáció, stb.), az esetleges munkáltatói előítéletekre.


Elkötelezettségem, empátiám, hasonló helyzetem, szakmai tudásom miatt megfelelő odafordulással, vagy éppen nagyon határozott fellépéssel segíthetek a helyzetek feloldásában, kimozdíthatok sorsokat a holtpontról.  

Szükség lehet egy állandó szakértőre foglalkoztatás, ellátások, kedvezmények témában
A vezető tevékenységének egyik mércéje a rábízott javakkal való gazdálkodás hatékonysága, vagyis az optimális költség-haszon hányadost kell elérnie, amihez az emberi erőforrás is hozzájárul az irányítása révén. Ennek eredményességében segédkezem, amely koordináció pozitív üzenet a partnerek számára is, még jobb cég imázst jelent, aminek jó hatása lehet új piac kialakulására, aminek pénzbeli értéke felbecsülhetetlen. 


Pontosan tudom kódolni, elemezni az ORSZI, NRSZH szakvéleményekben leírtakat, ismerem a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeket jogszabályi háttérrel, mindez pénzbeli előny, megtakarítás a Szervezetnek.  


Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés, 

Mert AZ EGYÉNI KOMPETENCIÁK BIRTOKÁBAN ÉRHETŐK EL A SZERVEZETI CÉLOK. 

A szellemi tőke a szervezet láthatatlan vagyona.

ANYAGI, SZELLEMI és KULTÚRÁLIS TÖBBLETET és ezzel VERSENYELŐNYT JELENT a vállalkozás, a társadalom számára.

 

 Támogatás helyett az EU ösztönöz, és lehetőségeket teremt aktív munkaerő-piaci eszközökkel, INNOVATÍV foglalkoztatás politikát ösztönözve a fenntartható fejlődés érdekében. Hangsúlyozva, hogy a szervezetek, országok eredményességének oka leginkább az emberben keresendő.

A VERSENYELŐNY legtartósabb, vagy talán

EGYETLEN TARTÓS FORRÁSA AZ EMBER,

s tanulási, fejlődési képessége.

ATTITŰD kérdése a társadalmi befogadás és versenyképesség elérése. A munkáltató döntése, hogy a büntetésként is felfogható pluszadóra költi-e a pénzét (rehabilitációs hozzájárulás), vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat-e inkább. Az anyagi, jogi jellegű kényszerítő eszközök fontosak (minden országban van), de nem helyettesítik, csak előmozdítják a szemléletbeli változást.
A hozzáállás egy olyan kapcsoló, amely minden mást elindít. ~ Ismeretlen
 
CSR (Corporate Social Responsibility): az üzleti siker elérését jelenti olyan módon, amely tiszteletben tartja az etikai értékeket, a törvényi kereteket, valamint a vállalati működés összes érintettjének igényeit és szükségleteit.

A tudás, a szellemi tőke az ország, a szervezet, az ember láthatatlan vagyona. 

Számos vállalat VERSENYKÉPESSÉGÉBEN sokkal lényegesebb szerepet játszik

A SZERVEZET ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉGE, KULTÚRÁJA,  SZAKEMBEREINEK KIVÉTELES KÉPESSÉGE, vagy VEZETÉSI FILOZÓFIÁJA, mint az, hogy milyen fizikai és pénzügyi eszközei vannak.

 

A HUMÁN STRATÉGIA a vállalat egyik fő támasza, hiszen a humán tőke a NÖVEKEDÉS egyik LEGMEGHATÁROZÓBB ELEME. 


Bővebben: Bernáthné Székely Julianna,

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

06-20-420-20-39

2014. ÉVI foglalkoztatást érintő FŐBB VÁLTOZÁSOK (1. rész)

Bernáthné Székely Julianna

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett. A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (plágium, tartalom lopás).
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiazen
 szándékosan nem tartalmaz  és nem is tartalmazhat mindent a honlapom, így a szakértőre szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni, és tudni kell alkalmazni 

TÁJÉKOZTATÁS

Foglalkoztatást érintő főbb változások 
2014.

FRISSÍTVE: 2014. 05. 28. Folyamatosan bővül napra készen. 


1. A 2014. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti
2. 2014. ellátások banki utalása
3. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL, és annak SZABÁLYAIRÓL (legújabb módosítás 2013. 12. 18.)
5. Nyugdíjemelés, és egyéb ellátások emelése 2014.

6. Tájékoztató az öregségi nyugdíjban vagy korhatár előtti ellátásban/szolgálati járandóságban részesülő személyek közszférában való foglalkoztatásáról
7. Korhatár előtti ellátások

8. Öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyeket érintő jogszabályváltozás
9.Rokkantsági ellátás - öregségi nyugdíj

10. Adózás rendje, cafetéria 2014.

11. Kiemelt ápolási díj bevezetése, és a fokozott ápolási díj összege emelkedik 2014. január elsejétől, ügyintézése, esetleges veszélyei, előnyei 

12. Rokkant személy nem álláskereső, és NEM megváltozott munkaképességű személy 2013. január 1-jétől. Mit jelent mindez?

13. Nyugdíjkorhatár betöltése után választhat az öregségi nyugdíj összege vagy rokkantsági ellátás összege között

1. A 2014. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti


munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:
- május 10., szombat munkanap
május 2., péntek pihenőnap
- október 18., szombat munkanap
október 24., péntek pihenőnap
- december 13., szombat munkanap
december 24., szerda pihenőnap
Hivatkozás: 33/2013. (VIII. 30.) NGM r. (MK 143.sz.)

2. 2014. ellátások banki utalása

Hónap    Banki jóváírás időpontja
január    10.    Péntek
február    12.    Szerda
március    12.    Szerda
április    11.    Péntek
május    12.    Hétfő
június    12.    Csütörtök
július    11.    Péntek
augusztus    12.    Kedd
szeptember     12.    Péntek
október    10.    Péntek
november    12.    Szerda
december    3.    Szerda

Forrás: ONXF

3. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és
a garantált bérminimum megállapításáról

2014. január 1. után a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér)
havibér alkalmazása esetén    101.500,- Ft,
órabér alkalmazása esetén           584,- Ft.
A legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörnél, illetve középfokú foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén
havibér alkalmazása esetén    118.000,- Ft,
órabér alkalmazása esetén           678,- Ft.
Részmunkaidő esetén a meghatározott havi munkaidő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.
Ez a jogszabály minden munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozik.
Mindezt először a 2014. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni!
Hivatkozás: 483/2013. Korm.r. a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról MK 211. sz.  


4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL, és annak SZABÁLYAIRÓL

2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg, helyüket a  rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás vette át, és ezek egységes táppénzszerű ellátás körébe tartoznak.

A megváltozott munkaképességű emberek számára 2012. január 1.-től kétféle ellátást lehet megállapítani: a rehabilitációs ellátást, és a rokkantsági ellátást.
Rehabilitációs ellátásban azok részesülhetnek – legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve azok, akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek.
Rokkantsági ellátásban azok részesülhetnek, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

Főszabály, aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, az eddigi ellátását, 2012-ben nyugdíjként kapja.
A következő célcsoportok ugyanazt az összeget kapják 2012-ben is, tehát megmarad az ellátás összege rokkantsági ellátás néven:
- akik 2011. 12. 31-én rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek és az I. -es és II. -es csoportba vannak besorolva,
- az átmeneti járadékban részesülők,
- az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérőknek is megmarad az ellátásuk. Itt a 2011. évi CXCI.tv. 30 § szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személynek minősül, aki az 57. életévét betöltötte 2011. dec.31-én.

2012. január 1-jét követően a megváltozott munkaképességű emberek ellátásai jövedelempótló jellegűek, ezért csak akkor megállapíthatók, ha
- egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex vizsgálata alapján 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű és
- keresőtevékenységet nem folytat,
- rendszeres pénzellátásban nem részesül,
- a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon – tehát összesen három éven át, 2014. január 1-jétől:
vagy tíz éven belül 2555 napon át – vagyis hét éven át – vagy tizenöt éven belül 3650 napon át – vagyis tíz év - volt biztosított
Feltétele tehát, az említett biztosítási jogviszony, amelyet az adóhivatalnak kell majd igazolnia.
Az utóbbi feltétel azonban nem vonatkozik azokra, akik 2011. december 31-én részesültek az ellátások valamelyikében.

Rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat.
2014. január 1-jétől: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt .

Aki rehabilitációs járadékban részesült 2011. dec.31-én, annak az ellátást tovább folyósítják a hatósági döntésben meghatározott időtartamig, és a felülvizsgálatig alkalmazni kell a 2011. dec.31-ig hatályos törvényt és rendeletet, tehát a rehabilitációs járadékban részesülő személy ugyan úgy van kereset korlátozva, mint eddig. (34 §)
A felülvizsgálat után pedig a szakvéleményben írtaknak és az alapján hozott határozatnak megfelelően történik az eljárás.
2012. évtől már meghosszabbítani ennek az ellátásnak a folyósítását nem lehet, és újból megállapítani sem.
Ha a 2011 . december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-iét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni.
Ha a 2011 . december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátása került megállapításra, a rehabilitációs hatóság az ellátás ősszegét, ha az számára kedvezőbb,az előző bekezdésben foglaltak figyelembevételével 2014 . május 31-éi — 2014. január 1- ére visszamenő hatállyal — hivatalból módosítsa.

2012. január 1.-től rehabilitációs ellátás néven folyósítják azoknak eddigi ellátásukat,
- akik 2011. dec.31-én a besorolás szerint a III. kategória rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
- rendszeres szociális járadékban tartoznak,
- és öregségi nyugdíjkorhatárukat öt évnél több idő múlva érik el, és rehabilitációjuk javasolt.
Ők 2012. év január 31.-ig kaptak nyilatkozatot, hogy jelentkezzenek felülvizsgálatra. Ha ezt elmulasztotta az említett csoportból megtenni valaki és március 31-ig visszaküldeni a regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságra, akkor annak május elsejétől megszüntették ellátását. 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető volt.
A változásokról minden fent említett érintett tájékoztatást kapott.

A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
a) az életkor,
b) a keresőtevékenység, és
c) az egészségkárosodás mértéke,
azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.

A felülvizsgálat végeredményeként
1) kimondhatják az egészségkárosodott személyről, hogy nem rehabilitálható, ezzel rokkantsági ellátásra jogosult (ez előtti rendszerben III. kategóriájú rokkant embernek az számít, aki legfeljebb 79 legalább 51 százalékban egészségkárosodott személy,
az új rendszerben viszont annak jár rokkantsági ellátás, aki nem rehabilitálható).
2) a vizsgálat megállapíthatja azt is, hogy rehabilitációt követően van esélye a munkavállalásra az egészségkárosodott személynek, és legalább 60 %-ban egészségesek. Ők rehabilitációs ellátást kaphatnak, amely maximum 3 évig jár. A három év alatt kellene a megváltozott munkaképességű személynek elhelyezkednie, együttműködve a munkaügyi központtal.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló törvényt (Mmtv.-t) módosította a 2012. évi CCVIII. törvény, az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról 2012. december 22. MK 178. sz.
„havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban:
referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;”

A REHABILITÁCIÓS pénzbeli ELLÁTÁS folyósítását SZÜNETELTETNI kell arra az időtartamra, amikor az ellátott
a) keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy
b) keresőképtelen.
A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.

Az Mmtv-ben írt kereset korlátozás a régi szabályok szerint alkalmazandóak A FELÜLVIZSGÁLATIG azokra a rehabilitációs ellátottakra (33 §), akik 2011. dec.31-én III. kategóriába, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban tartoztak, s majd a felülvizsgálat után lesz érvényes rájuk az új törvény szerinti.

Rokkantsági járadékban részesülők esetében sem az ellátás megnevezése, sem az ellátás összege, sem a főbb folyósítási feltételek nem változnak, ezért az érintettek értesítést sem kaptak. Semmiféle korlátozás nincs rájuk vonatkozólag. Tehát időben dolgozhat, amennyit bír, és keresetben is kereshet, amennyit adnak.

A törvényben meghatározott feltételek hiányában méltányosságból nem lehet a megváltozott munkaképességű személy részére ellátást megállapítani.

A rokkantsági ellátást megszüntetik 2014. január 1-jétől, ha KERESETE három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a mindenkori minimálbér 150 százalékát (2014. január 1-jétől 152. 250Ft/hó)

2014. január 1-jétől: egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj . 4. § s) pont 2 . alpontjában foglaltakat kell érteni.

Az ellátás havi összege 2012. március 31-ig felülvizsgálatot kért személy esetén:
- a rokkantsági ellátás összege megegyezik a megállapítást megelőző hónapra járó ellátás összegével (ha állapotában nem történt változás),
- a rehabilitációs ellátás összege megegyezik a közfoglalkoztatási bér (2014-ben 77.300Ft) 40 %-val (2014. januárjától 30. 920Ft), ha foglalkoztatható (ÖEK=51-60%),  
- a rehabilitációs ellátás összege megegyezik a közfoglalkoztatási bér 80 %,-a (2014. januárjától 61. 840Ft) ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (ÖEK=31-50%).

A rehabilitációs ellátás havi összege ÚJ  kérelmező esetén:
- annak, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% egészségi állapota, B1, a régi 40-49% ÖEK), a havi átlagjövedelem 35 %-a, de legalább a minimálbér (2012. évi a Mmtv. 9 § szerint 93.000Ft) 30 %-a, és legfeljebb a minimálbér 40 %-a (27. 900 – 37. 200Ft).
- annak, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (31-50% egészségi állapota, C1, a régi 50-69% ÖEK), a havi átlagjövedelem 45 %-a, de legalább a minimálbér 40 % - a, és legfeljebb a minimálbér (2012. évi) 50 %-a (37. 200-46. 500Ft).

A rokkantsági ellátás összege ÚJ kérelmező esetén:

NEM rehabilitálható, rokkantsági ellátást kaphat:
a)  egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - B2 kategória –  a megmaradt egészségi állapota 51-60 % közötti mértékű (a korábbi 40-49 % ÖEK, rendszeres szociális járadékos),  annak ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 40 %-a, de legalább a minimálbér 30 %-a és legfeljebb a minimálbér 45 %-a, 27. 900- Ft – 41. 850.- Ft közötti összeg lehet.
b.) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - C2 kategória -  ha megmaradt egészségi állapota 31-50%közötti mértékű (a korábbi ÖEK 50-69%, III.cs.), annak az ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 60 %-a, de legalább a minimálbér 45 %-a és legfeljebb a  minimálbér 150 %-a, 41. 850-Ft – 139. 500.- Ft közötti összeg lehet.
c.) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, "D" kategória, ha megmaradt egészségi állapota 30 %, vagy ennél kevesebb, vagyis ÖEK 70% vagy több (korábbi II.cs.ÖEK 80-100%), annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelme 65 %-a, de legalább a minimálbér 50 %-a és legfeljebb, a minimálbér 150 %-a,
46. 500.-Ft -139. 500.- Ft közötti összeg lehet.
d.) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (korábbi I.csop.). "E" kategória, ha a megmaradt egészségi állapota 30%, vagy ennél kevesebb, Ő 2013. jún.30-tól bértámogatással foglalkoztatható,
annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelmének 70 %-a, de legalább a minimálbér 55 %-a és legfeljebb a minimálbér 150 %-a, 51. 150.-Ft -- 139. 500.- Ft közötti összeg lehet. 

Annak a mmk személynek marad az eddigi ellátása összege, aki ugyan abba a kategóriába került %-os mértéket illetően, mint ezt megelőzően, lásd fent.  

Annak esetében, aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesült 2011. dec.31-én, akár 1% állapotváltozás esetén is, ha az kategóriaváltást is jelent, és állapotjavulást (ellenkező esetben 33/A § szerint),

a korábbi havi átlagjövedelem a 2012. évi minimálbér, vagyis 93.000Ft (Mmtv 9§). Vagyis
a) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén: B2 - 93ezerFt 40%-a: 37.200-Ft.
b) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén:C2 - 93ezerFt 60%-a: 55.800-Ft.
c) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén: D - 93ezerFt 65%-a: 60.450Ft.
d) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén: E - 93ezerFt 70%-a: 65.100Ft.

Akinek állapotváltozás történt, annak változik ellátása összege az új minősítés szerint.

Hivatkozás: 2011. évi CXCI.tv. 3 § (2) b), a 12 § (1) együttes alkalmazásával  

A rehabilitációs és rokkantsági ellátás minimális összege egyaránt: a minimálbér (2012. évi) 30 %-a: 27. 900Ft. Hivatkozás: 2011. évi CXCI.tv. 9 § és 12 §

A rehabilitációs Start kártyával rendelkező munkavállaló után a munkáltató nem fizet szociális hozzájárulási adót (27%) a személy foglalkoztatásának ideje alatt, de a munkába lépést megelőző napon rendelkezni kell ezzel a kártyával vagy az azt helyettesítő igazolással.
Rehabilitációs kártyára jogosult:
- az a megváltozott munkaképességű személy, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint:
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
- az a személy, aki
a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy
b) rehabilitációs járadékban részesül.
A foglalkoztatót megillető kedvezmény:
- A szociális hozzájárulási adóból vehető igénybe részkedvezmény, melynek mértéke:a bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 %-a.
A Rehabilitációs kártyára irányuló kérelmet a megyei Rehabilitációs Szakigazgatási Szervnél kell benyújtani.

Több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett
a) munkavállalót az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkaltatónál foglalkoztatottak létszámánal,
b) megváltozott munkaképességű személyt az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkaltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek szamanak megállapítása során kell figyelembe venni

Hivatkozás: 2011. évi CXCI.tv. 1995. évi CXVII.tv. Szja,

Adókedvezmény mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (2014-ben 2 x 101 500 Ft = 203 000 Ft) 27 százaléka (54. 810 Ft).

A rehabilitációs ellátást és a rokkantsági ellátást emelni kell a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban.  

Aki "feketén" dolgozik rokkant ellátása mellett, annak megszüntetik ellátását és egy évre visszamenőleg vissza kell fizetnie ellátását.
2014. január 1-jétől: A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére – ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az Ebtv .rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni .
A jogalap nélkül felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást – a felróhatóságtól függetlenül – akkor is vissza kell fizetni, ha a felvételtől számított kilencven nap eltelt, és a jogalap nélküli felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült .(20/B C D § tartalmazza a megtérítési kötelezettség arányát, összegét, annak alapját, határidejét)

A költségvetési támogatásnál (bértámogatás) megváltozott munkaképességű személynek tekintendő JELENLEGI jogszabály tekintetében:

I.    Aki a 2012. január 1-jét követően benyújtott ellátás megállapítására, vagy hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelmére elvégzett komplex minősítés szerint
a)    rehabilitálható, ezen belül
•    foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), vagy
•    tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), vagy akinek a
b)    rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
•    egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (B2), vagy
•    egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (C2), vagy
•    kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D)
•    egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E) (2013. szept.23-tól)
II.    2013. jún.30-tól, akinek 2011. évben, vagy azt megelőzően megállapított ellátását, vagy 2011. december 31-ét megelőzően indult és 2012. évben megállapított ellátását
•    rokkantsági ellátásként, (30 § (4) b) pont ba (5) a) Mmtv 32 § (1) vagy
•    rehabilitációs ellátásként (30 § (4) b) pont bb) (5) a) folyósítják, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
III.    aki rehabilitációs ellátásban részesül és 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérte a komplex minősítés elvégzését (33 § (1) bek.), a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
IV.    aki rokkantsági járadékban részesül, a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.
V.    2014. jan.1-jétől, aki fogyatékossági támogatásban részesül (25 § (1) bek.).
VI.     2014. jan. 1-jétől aki rehabilitációs járadékban részesül (38 § (3) bek. e).

Az Adatkezelés alcím alatt a 21/B § tartalmazza a nyilvántartással kapcsolatos szabályokat.

Hatályos: 2013. június 30. MK 102. sz. 2013. szept. 23. MK 153. sz. és 2014. január 1. MK 213. sz.
Hivatkozás: a 2013. évi XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szólóban, annak is 76 §-ban, 2013. 06. 21. MK 102.sz. és
335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 2013. szeptember 20. MK 153. sz. és
2013. évi CCXXV. Tv. (XII. 18.) MK 213. sz.
2011. évi CXCI. Tv. és 327/2011. (XII. 29.) Korm.rend. 

5. Nyugdíjemelés, és egyéb ellátások 2014. 


Január 1-jétől a 2014-es költségvetési törvényben előirányzott infláció mértékének megfelelően, 2,4 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. A hatályos törvények szerint ez nem csak a nyugdíjaknál, hanem más nyugdíjszerű és egyéb ellátásoknál is végre kell hajtani. 

A szabályok szerint az emelés a 2014. január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított ellátásokra vonatkozik.
A januárra előírt növelés mértékével emelni kell:
a) az öregségi nyugdíjat,
b) a rehabilitációs járadékot,
c) az özvegyi nyugdíjat,
d) a szülői nyugdíjat,
e) az árvaellátást,
f) a baleseti hozzátartozói nyugellátást,
g) a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
h) a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
i) a korhatár előtti ellátást,
j) a szolgálati járandóságot,
k) az átmeneti bányászjáradékot,
l) a balettművészeti életjáradékot,
m) a rokkantsági ellátást,
n) a rehabilitációs ellátást,
o) a baleseti járadékot,
p) a bányászok egészségkárosodási járadékát,

q) a fogyatékossági támogatás
r) a vakok személyi járadéka
s) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
t) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény szerinti közszolgálati járadékot, és
u) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást, és
v) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást

Ha egy személy részére egyidejűleg több, a felsoroltak alapján emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni.
Több ellátásra való jogosultságot érintő változás esetén a változás időpontjától kezdődően a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásokat emelt összegben kell továbbfolyósítani olyan összegben, mintha ez az ellátás a változás napját megelőzően is önállóan került volna folyósításra.
Az özvegyi és a szülői nyugdíj megosztása esetén a folyósított nyugdíjrészt kell emelni.

Saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugellátás együttfolyósítási összeghatára 2014.január 1-jétől 83.470,-Ft/hó. (Hivatkozás: 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. § (7) bek.)

Szociális biztonsági tárgyú nemzetközi szerződés vagy szociálpolitikai egyezmény alapján megállapított ellátás esetén a magyar szerződő felet terhelő ellátásrészt, illetve ellátást kell emelni.

A 2, 4 %-os emelésnek megfelelően a teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott havi bére 2014. január 1-től 77 300 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén 99 100 Ft a közfoglalkoztatott havibér. A munkavezetőknél 85 050 Ft.

Hatályos: 2014. január 1.
Hivatkozás: 494/2013 (XII. 23.) Korm.r. nyugellátások és egyes más ellátások 2014. január havi emeléséről MK 217. sz.

170/2011. (VIII.24.) Korm.r. 1.§ (1) bek. - 496/2013. (XII.29.) Korm.r. 1.§


6. Tájékoztató az öregségi nyugdíjban vagy korhatár előtti ellátásban/szolgálati járandóságban részesülő személyek közszférában való foglalkoztatásáról

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 83/C. § alapján az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony kezdő hónapját követő hónap
első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami
vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati
viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban
áll.
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a értelmében a fenti
rendelkezéseket a korhatár előtti ellátásra és szolgálati járandóságra, a 25. §-a szerint pedig a balettművészeti életjáradékra és az átmeneti bányász járadékra is megfelelően alkalmazni kell.
Azon személyek részére azonban, akik nyugdíjasként/ellátásban részesülőként már 2013. január 1-jén is a Tny. 83/C. §-ában meghatározott jogviszonyban álltak, szükséges volt egy
átmeneti időszakot meghatározni, amely kellő felkészülési lehetőséget biztosít a jogszabály által előírt, megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra. Ennek érdekében a Tny.
102/I. §-a a nyugellátás szüneteltetését a 2013. január 1-jén már jogviszonyban álló személyek esetében csak egy későbbi időponttól,

2013. július 1-jétől teszi kötelezővé. E személyi körnek a jogviszony fennállását 2013. április 30-ig kellett bejelentenie a
Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, és az ellátás szüneteltetésére esetükben csak akkor kerül sor, ha a jogviszonyuk 2013. június 30-át követően is fennáll.
Az öregségi nyugdíj/korhatár előtti ellátás szünetelésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak/ellátottnak minősül.
A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátókhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os
tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi
XXV. törvény rendelkezései alapján, az átvétellel érintett gazdasági társaságokkal az átvétel időpontjában munkaviszonyban álló személyekkel létesített közalkalmazotti jogviszony
keretében továbbfoglalkoztatott, öregségi nyugdíjban részesülő személy a közalkalmazotti jogviszony létesülésének tényét 2013. június 1-jéig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító
szervnek.
Az ellátás szüneteltetésére ezen személyek esetében is 2013. július 1-jétől kerül sor.

Az öregségi nyugdíj/korhatár előtti ellátás a nyugdíjas/ellátásban részesülő kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az említett jogviszony megszűnését.
A nyugellátás újbóli folyósítása előtt a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy ha az érintett személy nem töltötte
be a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor vizsgálni kell, hogy a tárgyévben az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta-e a tárgyév első napján érvényes
kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2013-ben az 1 764 000 forintot. Ha a nyugdíjas keresete/jövedelme az éves keretösszeget meghaladta,
akkor az adott évben a nyugellátás ismételt folyósítására nem kerülhet sor. A Tny. 83/B. § (1) bekezdésének alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít
bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szüneteltetés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.
A hivatkozott rendelkezést a korhatár előtti ellátásban részesülőkre és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell.

Bejelentési kötelezettsége van mind a nyugdíjban, mind a korhatár előtti ellátásban részesülő személynek, ha közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít. A jogviszony létrejöttétől számított 15
napon belül kell a bejelentést megtenni az érintett folyósítási törzsszámára hivatkozva a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A bejelentéshez rendszeresített nyomtatvány letölthető itt.
Amennyiben a nyugellátásra jogosult személy az igény elbírálásának időtartama alatt létesít meghatározott típusú biztosítási jogviszonyt, akkor annak tényét az igényelbíráló szervnek
kell bejelentenie.
(Pl.: az ügyfél jogviszonya 2013. január 13-án megszűnik, a nyugellátás megállapítását 2013.
január 14-től kéri, 2013. január 29-től - még az első fokú eljárás időtartama alatt - közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít. Ebben az esetben - legkésőbb 2013. február 13-ig - a
bejelentési kötelezettségét a nyugdíjigényét elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatóság felé kell
teljesítenie.)
A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére köteles.

Hivatkozás: 1997. évi LXXXI. Törvény, 2012. évi CCVIII. Törvény, 2013. évi XX. törvény
2013. XXV. Törvény 


7. Korhatár előtti ellátás 

Az öregségi nyugdíj megállapításának is feltétele a fennálló biztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszony, pl. munkaviszony megszüntetése.

Megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak, 2012. január 1-jétől nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam.
AZONBAN a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) (2) bek. alapján 2011. december 31-ét követően is igényelheti a korhatár előtti ellátást az, (DE EZ NEM NYUGDÍJ, hiszen a Társadalmi nyugellátásokról szóló törvény a 1997. évi LXXXI.tv. )

a) az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges
aa) életkort betöltötte, és
ab) szolgálati időt megszerezte,
b) az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,
c) az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett,
d) az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,
e) az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,
f) az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint az 1. § c) pont ca), cb), cd), ce) vagy cf) alpontja szerinti korhatár előtti nyugellátásra jogosult lett volna,
feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a Tny. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint
a) a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. évben van,
b) az a) pontban nem említett esetben 2012. december 31-éig szerzett.

Szolgálati járandóság jogosultság

9. § Az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - 2011. december 31-ét követő kezdő naptól - szolgálati járandóságra jogosult az a személy,
a) akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, ha a szolgálati viszony megszűnését követő napon a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult,
b) aki 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, ha a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is, vagy
c) aki 1954-ben vagy azt megelőzően született, 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet,
feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szolgálati járandóság kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Hivatkozás: 2011. évi CLXVII. törvény

 

8. Öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyeket érintő jogszabályváltozás


Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt. A 2012. január 1-jétől hatályba lépő törvény a Magyar Közlöny 2011. december 9-ei 148. számában került kihirdetésre.
E törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj:   
-  az előrehozott öregségi nyugdíj,
-  a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
-  a korkedvezményes nyugdíj,
-  a bányásznyugdíj,
-  a korengedményes nyugdíj,
-  az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj,
-  a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
-   az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
-   az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj.
(Korhatár előtti öregségi nyugdíjnak minősül a szolgálati nyugdíj is, a szolgálati nyugdíjasokat érintő változásokról azonban külön tájékoztató készült.)

Az öregségi nyugdíjkorhatár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár. E rendelkezés szerint a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
-  1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
-  1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, 62, 5 év,
-  1953-ban született, a betöltött 63. életév,
-  1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, 63, 5 év,
-  1955-ben született, a betöltött 64. életév,
-  1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, 64, 5 év,
-  1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg.  
 
I. Az 1949. évben vagy azt megelőzően született, a felsorolt nyugellátások közé tartozó nyugdíjban részesülő személyek nyugdíját 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
 
A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat (a nők 40 év jogosultsági idő alapján, életkortól függetlenül megállapított kedvezményes öregségi nyugdíját) e törvény rendelkezései nem érintik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.
 
Azoknak a korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nőknek, akik 2011. december 31-én rendelkeznek a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésében meghatározott jogosultsági idővel a korhatár előtti öregségi nyugdíjat 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok (Tny. 83/B. §) figyelembevételével.
 
II. Az 1950. évben vagy azt követően született korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő személynek a korhatár előtti öregségi nyugdíját 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok (Tny. 83/B. §) figyelembevételével.
 
Az 1950. évben vagy azt követően született személyek közül eltérő rendelkezés vonatkozik:
1.) az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában részesülőkre;
 
Esetükben a korhatár előtti öregségi nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás hivatalból továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó öregségi nyugdíj havi összegét - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével történő növelést megelőzően - csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a csökkentett korhatár előtti ellátás folyósított összegét módosítani kell.
 
2.) azokra a bányásznyugdíjban részesülőkre, akik 2011. december 31-én rendelkeznek kizárólag föld alatti munkakörben szerzett, a vonatkozó jogszabályban meghatározott szolgálati idővel vagy műszakszámmal;
 
Esetükben 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból átmeneti bányászjáradékként kell továbbfolyósítani a bányásznyugdíjat.
 
3.) azokra az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján öregségi nyugdíjban részesülőkre, akik nyugellátásra való jogosultsága a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át - ide nem értve a képzés idejét - főfoglalkozásszerűen folytatott magántáncosi vagy tánckari tevékenységen alapul.
 
Esetükben 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból balettművészeti életjáradékként kell továbbfolyósítani az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíjat.
 
Amennyiben az érintettek - ideértve az eltérő rendelkezések hatálya alá tartozókat is - az ellátás folyósítása alatt keresőtevékenységet folytatnak, arra a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
 
Ha az érintett személy a tárgyévben törvényben meghatározott biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.
 
Ha a nyugdíjas 2007. december 31-én nyugellátásban részesült, e rendelkezés alkalmazásánál a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.
 
III. A 2011. évi CLXVII. törvény alapján a korhatár előtti ellátás megszűnik, ha
-   a jogosult meghal,
-   a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
-   a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,
-   a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy
-   a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból megszünteti, ha
        a) a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, vagy
         b) a keresőtevékenységet folytató, a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő személy és a munkáltatója a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató, a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn.
 
Akinek korhatár előtti ellátása megszűnik, annak korhatár előtti ellátás ismételten nem állapítható meg.
 
IV. Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak a személyi jövedelemadóval történt csökkentés nélküli összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
 
Az öregségi nyugdíj folyósítása esetén a nyugdíjas - a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül - a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.  (A korhatár előtti ellátásban részesülő ugyanis - mivel nem minősül nyugdíjasnak - keresőtevékenység folytatása esetén valamennyi, a biztosítási jogviszonnyal összefüggő egyéni járulék megfizetésére köteles és a nyugdíjjárulék-fizetéssel szolgálati időt szerez.)
Az öregségi nyugdíj összegét - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb a folyósított összegnél.
 
Aki korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti. Esetükben a 0,5-os mértékű nyugdíjnövelés megállapítására - kérelemre - 2011. december 31. napjától, ha a keresőtevékenység a 2011. év folyamán megszűnt, akkor a megszűnést követő naptól kerül sor.
Hivatkozás: 1997. évi LXXX.tv.


9. Rokkantsági ellátás - öregségi nyugdíj 


Az öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítás kérelemre történhet.
Ha a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő folyósítását az érintett személy még nem kérte, vagy kérelmét követően az még nem öregségi nyugdíjként került folyósításra, öregségi nyugdíj megállapítása iránti igény nyújtható be.

Ezt a kérelmet a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságainál kell előterjeszteni.

Ha az érintett személy részére az öregségi nyugdíj megállapítható, mert annak valamennyi feltételével (életkor, szolgálati idő, a biztosítási jogviszony hiánya) rendelkezik, az öregségi nyugdíjigény elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás megállapítása előtt tájékoztatja az érintett személyt a nyugellátás várható összegéről.

Ezen adat ismeretében lehet dönteni arról, hogy a rokkantsági ellátással azonos összegben folyósított öregségi nyugdíj, vagy az új összegben megállapított öregségi nyugdíj folyósítását kérjük-e.

Fenti lehetőség csak az Mmtv-ben meghatározott személyi kört érinti, nem vonatkozik azokra, akik az Mmtv. 32. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján 2012. január 1-től öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy öt éven belül betöltő rendszeres szociális járadékosként, vagy átmeneti járadékosként kapják szintén rokkantsági ellátásként juttatásukat.

Ha a kérelem alapján öregségi nyugdíj megállapítására kerül sor, a rokkantsági ellátást megszüntetik.

Hivatkozás: 1997. LXXXI. tv. (Tny )

10. Adózás rendje 2014.

A vállalkozások számára többségében kedvező változásokat tartalmaz, a jogalkotók az adórendszerhez látszólag nem kívántak érdemben hozzá nyúlni, ez alól kivételt képez a családi járulékkedvezmény rendszerének bevezetése.

A családi adózás kiterjesztésének megfelelően már az egyéni egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíj-biztosítási járulékból is levonhatóvá válik a személyi jövedelemadónál fel nem használt adókedvezmény.
A korábbi családi adózást érintő kedvezmények mértéke nem változik jövőre, ennek megfelelően egy és két eltartott esetén az adókedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forint, három és minden további eltartott esetén pedig a kedvezmény 33 ezer forint gyermekenként.

A kis- és közepes vállalkozások tárgyi eszköz beruházásait finanszírozó kölcsönökkel kapcsolatos adókedvezmény mértéke 40 százalékról 60 százalékra nő.

Szociális hozzájárulási adó
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásokat letelepedését szolgálja a szociális hozzájárulási adó módosítása, ennek megfelelően a munkavállaló a szabad vállalkozási zónától 20 km-re, illetőleg a kapcsolódó kistérségben is rendelkezhet lakóhellyel, a kedvezményt a munkáltató ebben az eseten is igénybe veheti. Mértéke marad 27 %.

Éttermi szolgáltatás áfás számla nélkül
Az üzletpolitikai céllal igénybe vett éttermi szolgáltatások tekintetében az úgynevezett áfás számla nélkül is elismert költségnek minősül a vállalkozásoknál az éttermi szolgáltatás, amennyiben a fizető fél bankkártyával fizet és a tranzakció kapcsán pusztán a nyugtával rendelkezik. Ahogy viszont arra már korábban is utaltunk, a módosítás nem azt jelenti, hogy az éttermi szolgáltatások esetében az ismert járulékterhektől is mentesül az adózó, mivel azok változatlanul megmaradnak.

Illetéktörvény
Az illetéktörvény lehetővé teszi, hogy minden magányszemélyt automatikus, 12 havi pótlékmentes részletfizetési lehetőség illesse meg az első lakástulajdon szerzésénél.
Az építési telek 4 éven belüli lakóházzá történő beépítése esetén fennálló illetékmentesség pedig akkor is megilleti 2014-től a vagyonszerzőt, ha más tulajdonos nevére szól a használatbavételi engedély.
2014-től már nem kell ajándékozási illetéket fizetnie a társaságnak, amennyiben magánszemély tulajdonosa az osztalékot elengedte a társaság számára.
Korábbi kedvezmények további kiterjesztését jelenti, hogy a házastársak esetén már nem csak az öröklés, hanem az ajándékozás és a visszterhes vagyonátruházás is illetékmentes.
Szintén illetékmentes 2014-től a házassági vagyonközösség megszüntetése.
Mentesül az ajándékozási illeték alól a csődegyezség keretében történő, illetve felszámolási eljárás során megvalósuló követelés elengedése, feltéve, hogy nem társaság tagja a követelés jogosultja.
Jövőre változnak a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok üzletrészeinek átruházására vonatkozó szabályok is.

Áfa: nincsenek forradalmi változások
2018 végéig kiterjesztik a gabonaszektort érintő fordított adózást. Ez nem más, mint a 2014. június 30-ig fennálló határidő kiterjesztése.
A fordított adózást érintő további változás, hogy 2014-től az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében a hatósági engedélyköteles munkákon túl a hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött munkákra is kiterjesztik a fordított adózást. Azonban a költségvetési bevételkiesések elkerülése érdekében végül csak részlegesen lép életbe a sertéshús értékesítéséhez kapcsolódó 5 százalékos kedvezményes áfakulcs. E szerint csak azon termékekre (például élősertés, félsertés, szemben a darabolt áruval és húskészítményekkel) fog vonatkozni a kedvezmény, mely jellemzően nem a végső fogyasztáshoz kapcsolódik.

Tb
A társadalombiztosítási járulékok esetében 2014-től nem terjed ki a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség bizonyos feltételek teljesülése mellett többek között azon gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatókra, akiket hallgatói munkaszerződés alapján alkalmaznak.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és társas vállalkozó mentesülhet 2014. évtől az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól, amennyiben munkaviszonyban 36 órás jogviszonnyal rendelkezik.
Kedvezőbb társadalombiztosítási megítélés alá kerülhetnek 2014-től a Magyarországon foglalkoztatott, nem az Európai Unióban biztosítással rendelkező külföldi munkavállalók is.

Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet.
6810,- Ft/hó (227,- Ft/nap)
Hivatkozás: Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.


A cafeteria-rendszer legfontosabb elemei a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások. Az ezen juttatásokra vonatkozó szabályozás lényegében nem változik.
Béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások adóterhelése
A béren kívüli juttatásokat 16 százalékos személyi jövedelemadó (szja), illetve egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli. Az utóbbi kötelezettség mértéke 2014-től marad a 2013-ban bevezetett 14 százalék.
Az egyes meghatározott juttatásokat továbbra is 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.
A kifizetőt terhelő adó alapja mindkét típusú juttatás esetén változatlanul a juttatás értékének 1,19-szerese.

Módosul az utalvány fogalma
Az egyetlen fontos változás az utalvány fogalmát érinti. A jogalkotó ugyanis egyértelműsíti, hogy az utalvány formájában nyújtott juttatás, ha az visszaváltható, vagy készpénzre váltható, nem minősül utalványnak. Fontos azonban, hogy a visszaváltás lehetősége megmarad azokban az esetekben, amikor a munkáltató az általa bármely okból fel nem használt (a munkavállaló részére ki nem osztott) utalványokat kívánja visszaváltani.

Adómentes juttatások
Lakáscélú támogatás
Fontos változás, hogy a jövőben nemcsak közvetlenül a lakás vásárlásához, hanem a már fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott támogatás is adómentes munkáltatói lakáscélú támogatásnak minősülhet meghatározott feltételek teljesülése mellett.


Sporteseményre szóló jegyek, bérletek
A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet a jövőben nemcsak sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezetek, hanem más kifizetők, juttatók is adhatnak adómentesen magánszemélyeknek, méghozzá összeghatártól függetlenül.

A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások köre 2014-ben
Béren kívüli juttatások:
•    a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegéig;
•    a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztásból a havi 12 500 Ft/hó meg nem haladó rész;
•    az Erzsébet-utalvány havi 8 000 forintig;
•    az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-Kártya)
1.    szálláshely alszámlájára utalt, legfeljebb 225 000 forint támogatás,
2.    vendéglátás alszámlájára utalt, legfeljebb 150 000 forint támogatás,
3.    szabadidő alszámlájára utalt, legfeljebb 75 000 forint támogatás;
•    az iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben; 30. 450 Ft/év.
•    a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;
•    az iskolarendszerű képzési költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.
•    a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból, törvényben meghatározott feltételekkel
1.    az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, 50. 750Ft/év
2.    az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, 30. 450 Ft/év illetve
3.    a foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékátmeg nem haladó rész.

Hivatkozás: Szja. tv. 71. § 69. § (2) bek., 1998. évi LXVI. tv. (Eho tv.) 3. § (4) bek.

Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek:
•    a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás;
•    a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefonszolgáltatás magáncélú használata címén keletkező jövedelem;
•    a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj;
•    a munkáltató által valamennyi munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;
•    a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel; az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem;
•    a legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék (minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás) révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt a munkáltató a munkavállalójának, nyugdíjas volt munkavállalójának, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, továbbá olyan magánszemélynek nyújtja, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme; 3x 10.150,-Ft. Évente három alkalommal adható, a juttatás értékének 1,19szerese után fizetett 16 % SZJA és 27 % EHO mellett.
•    az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség;
•    a kifizető által törvény vagy más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;
•    üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá;
•    az egyes béren kívüli juttatási formáknál meghatározott keretösszeget, illetve az évi 500 000 forintos keretösszeget meghaladó juttatás.
Hivatkozás: Szja. tv. 70. § (3) bek a), (5) bek. a)pont; Eho tv. 3. § (1) bek. ba) pont

Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő jövedelme 600. 000Ft
Hivatkozás: 1991. évi IV. tv. 58. § (5) bek. e./2. pont, és 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. §


11. Kiemelt ápolási díj bevezetése, és
a fokozott ápolási díj összege emelkedik 2014. január elsejétől, ügyintézés

A 2013. évi CCIII. törvény több ponton módosította a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban: Szoc. tv.), és ennek keretében tovább differenciálódott az ápolási díj rendszere. Bevezetésre került a legsúlyosabb állapotú hozzátartozójukat ápolók részére megállapítható kiemelt ápolási díj.

A Szoc. tv. 43. §-a szerint a járási hivatal - kérelemre kiemelt ápolási díjra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki
a)    a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt ("E" hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy
b)    olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.

A kiemelt ápolási díj megállapítására tehát két esetben van lehetőség:
a)    ha az ápolt a 18. életévét betöltötte, és a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, tehát "E" minősítési kategóriába tartozik;
b)    ha az ápolt a 18. életévét nem töltötte be (bizonyos esetekben a 18. életév betöltése után is), részére - az állapota miatt - magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, és ezzel együtt a magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapot igazolását végző szakorvos igazolja, hogy betegsége vagy fogyatékos állapota miatt tartós ápolást¬gondozást igényel.

A kiemelt ápolási díj megállapítása iránti kérelmet az illetékes járási/fővárosi kerületi hivatalnál kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell:
•    az a) pont szerinti jogosultsági feltétel esetében a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását az ápolt személy egészségi állapotáról;
•    ab) pont szerinti jogosultsági feltétel esetében azon szakorvos igazolását, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről, fogyatékosságokról szóló igazolás kiállítására jogosult.
Amennyiben az ügyfél az a) pont alapján igényli a kiemelt ápolási díjat, azonban nem rendelkezik olyan szakhatósági állásfoglalással vagy a komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló véleménnyel, mely igazolná, hogy az ápolt hozzátartozó egészségi állapota alapján az "E" kategóriába tartozik (tehát egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes), akkor az ápolt személy (hozzátartozó) a rehabilitációs szakigazgatási szervtől kérheti a komplex minősítését, melynek eredményéről hatósági bizonyítvány kerül kiállításra.

A hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni:
•    egy hónapnál nem régebbi, a háziorvosa által kiállított ORVOSI BEUTALÓ az orvosszakértői szerv szakértői bizottságához, illetve FOB-hoz a munkaképesség¬változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából [a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete],
•    zárójelentések, szakorvosi leletek,
•    NRSZH, ORSZI, OOSZI szakvélemény(ek)/szakhatósági állásfoglalás(ok) -amennyiben korábban már sor került orvosi vizsgálatra.

Amennyiben a hatósági bizonyítvány iránti kérelmet nem az ápolandó személy nyújtja be, hanem képviselője, úgy csatolni kell az érvényes meghatalmazást, illetve gondnokság alatt álló személy esetében a gyámhivatal gondnokkirendelő határozatát.

A komplex minősítés eredményét magában foglaló hatósági bizonyítványt a járási hivatalnál benyújtandó, kiemelt ápolási díj iránti kérelemhez csatolni kell.

Ha az ápolt rendelkezik olyan 2011. december 31. után készült szakhatósági állásfoglalással vagy a komplex minősítésről szóló összefoglaló véleménnyel, mely igazolja, hogy E minősítési kategóriába tartozik, nincs szükség a hatósági bizonyítvány kiadása iránt kérelmet benyújtani a rehabilitációs szakigazgatási szervhez. Ebben az esetben az érvényes szakhatósági állásfoglalást vagy összefoglaló véleményt kell csatolni a járási hivatalnál előterjesztendő, kiemelt ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez.

A járási hivatal a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg.

Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg
a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, (alapösszeg 29. 500 Ft, nem változik 2014.)
b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében, 2014- ben 53 100Ft
c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében, (130 %-a, 38 350Ft 2013-ban, 2014-ben 44 250Ft)
d) legalább 80%-a a méltányossági ápolási díj esetében (2013-ban is 23 600Ft, és marad).

Mindig a jogosultsági hónapot követő hónapban folyósítják, mint ahogyan az ellátások januártól emelt összege is a következő hónapban érzékelhető a számlán. 


Szolgálati időnek számít, 10% nyugdíjjárulék levonásra kerül az összegből.

Hatályba lépés: 2014. január 1.

Hivatkozás: 2013. évi CCIII.tv. 33 § (3) bek és 82/2013. (XII. 29.) EMMI r. MK 220. sz.

Felhívom a figyelmet azonban néhány jogi tényre:
Lehetnek veszélyei-, előnyei egy hatósági bizonyítvány igénylésének, határozatnak, hiszen ilyenkor meghatározásra kerül az egészségi állapot mértéke, rehabilitálhatóság, így megállapítják a minősítési kategóriát.

Csak két példa:
a.)    Érintett ápolt személy volt I.cs. rokkantsági nyugdíjas, jelenleg rokkantsági ellátásban részesül. Ennek jelenlegi minősítési kategóriája „E”,
HA ezt szakvéleményezi szakértői bizottság, ebben az esetben marad ellátása és kiemelt ápolási díjra jogosult LEHET.
ÁM az ápolási díj szociális ellátás az 1993. évi III.tv. értelmében, ezért önkormányzat (kormányhivatal) vizsgálja a jövedelmi viszonyokat, és még egyéb feltételt is állíthat törvényesen, pl.  egy főre jutó jövedelme nem lehet több, mint a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 200%-a (jelenleg 28.500X2=57000. (önkormányzatonként változó lehet)
Ápoló esetében is több feltételnek kell teljesülnie, pl. rendszeres pénzellátásban nem részesülhet, pl. keresőtevékenységet korlátozva folytathat, pl. ez a rendszeres pénzellátás nem lehet magasabb, mint az ápolási díj összeg, különben nem megállapítható az ápolási díj, ill. ha már megállapították, akkor meg kell szüntetni. 


b.)    Érintett ápolt személy volt II.cs. rokkantsági nyugdíjas, jelenleg rokkantsági ellátásban részesül. Ennek jelenlegi minősítési kategóriája "D" és nem "E", amely esetén kiemelt ápolási díj adható.
Viszont ha a hatósági bizonyítványban nem minősítik legalább "D" minősítéssel, akkor elveszítheti még a jelenlegi ellátását is.
Ha viszont "E" minősítési kategóriát állapítanak meg, akkor is változik állapota, súlyosabb a bizottság szerint, így is megszüntetik jelenlegi ellátási összeget. Kérheti, hogy új minősítésnek megfelelő ellátást állapítsanak meg legalább (automatikusan nem teszik, ha nem kéri), és annak összege az új Mmtv szerint állapítható meg, amely fix összeg ebben az esetben, mivel ellátással rendelkezett eddig, ezért ez az összeg "E" esetén 93ezer 70%-a=65100Ft.
Emellett emlékeztetem fent írt tényre is, hogy az ápolási díj szociális ellátás, vagyis a jövedelmi viszonyokat is vizsgálja önkormányzat (kormányhivatal).
Azt a jogi tényt is vegye figyelembe, hogy a szociális ellátások a 1993. évi III.tv. értelmében meg sem állapítható, ill. meg kell szüntetni, ha az ápolónak rendszeres pénzellátása van, ill. ellátása magasabb összegű, mint az ápolási díj összege.

Bővebben lásd saját honlapomon itt 3) pontban az ott lévő jognyilatkozatom tiszteletben tartása mellett: http://www.versenykepesseg.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=74&Itemid=473 

Hivatkozás: 1993. évi III.tv.

12.) Rokkant személy nem álláskereső , és NEM megváltozott munkaképességű személy 2013. január 1-jétől. Mit jelent mindez?

1991. évi IV. törvény 24-28. §, az kap álláskeresési járadékot, aki ÁLLÁSKERESŐnek minősül. Ezt viszont az 58.§ magyarázza meg (különös tekintettel a 3. pontra):
“álláskereső: az a személy, aki
1.    a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2.    oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3.    öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
4.    az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
5.    elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6.    az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart,

Rokkantsági ellátásban részesülő álláskeresőt nem regisztrálják a Munkaügyi Központban, és nem segítenek munkakeresésében, közvetítésben, szolgáltatásokkal, hogy munkához jusson, de nyilvántartásba veszik.
A rokkantsági járadékban részesülő álláskereső lehet, részesülhet álláskeresési járadékban is szolgáltatásokban.

Foglalkoztatási szempontból NEM megváltozott munkaképességű személy a rokkantsági ellátásban részesülő (Flt 57 § (4) 4.) Vagyis ez azt jelenti, hogy minden támogatásból kirekesztették ezzel, uniós támogatásokból is, amely elősegítené a nyílt munkaerő-piacra kikerülését.
Ez ütközik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 14. cikkében deklarált megkülönböztetés tilalmába. Ugyanis a rokkantsági ellátásban részesülők ezen a ponton is indokolatlanul hátrányos megkülönböztetésben részesülnek több, velük összehasonlítható helyzetben lévő csoporttal szemben.
Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki
a) rehabilitációs ellátásban részesül,
b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.

A rokkantsági ellátásban részesülők a védett (akkreditált, költségvetési) foglalkoztatáson kívül minden egyéb támogatásból (pl. Rehabilitációs Kártya is) kizárásra kerültek, csupán a foglalkoztatási kötelezettség jelent közülük a munkára készeknek előnyt, ha foglalkoztatásuk után a munkáltató a rehabilitációs hozzájárulás megtakarítására jogosult. Ezen változtatni szükséges.

Hivatkozás: 1991. évi IV. törvény. Flt., amit módosított MK 164. sz. 2012. 12. 07-én a
2012. évi CXCII. tv. XII. 7. Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról  

Minden megváltozott munkaképességű személyek komplex rehabilitációjában az elsődleges uniós cél a nyílt munkaerő-piacon történő elhelyezkedés elősegítése összhangban a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel.
az EU Fogyatékos-ügyi Stratégiájának célja annak biztosítása, hogy a fogyatékos emberek mindennapi életükben ugyanolyan egyéni választási lehetőségekkel rendelkezzenek, mint az ép emberek, illetve hogy ők is irányíthassák életüket.
Hiszen az ESÉLYEGYENLŐSÉG, vagyis hogy minden ember más, mégis egyenjogú lehetőséget kell kapnia arra, hogy a maga választott módon tartalmas életet éljen. Ehhez biztosítani kell számukra a személyi támogatás rendszerét, az akadálymentességet, a személyi-, tárgyi-, infrastrukturális feltételeket, az információkhoz jutás korlátlan hozzáférhetőségét.
Az emberi jogok emberi szükségleteken alapulnak. Kinyilvánítják, hogy minden egyes embernek egyenlően joga van nem csupán az élethez, hanem a méltóságteljes élethez is. Az emberi jogok továbbá feltételezik, hogy szükség van bizonyos alapkövetelményekre és forrásokra annak érdekében, hogy méltóságteljes életet élhessünk.(2007. évi XCII.tv.)

Az Alaptörvényünk II. cikke alapján az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz függetlenül fizikai és szellemi fejlettségétől, illetve állapotától, és attól is, hogy emberi lehetőségéből mennyit valósított meg, és miért annyit. A hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként, egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni.

Helyzetük miatt egyfelől kiszolgáltatottak valamennyi állami, közhatalmi beavatkozással szemben. Másfelől esetük súlyos és közvetlen következményekkel járhat az is, ha az állam nem tesz eleget egyes alkotmányos feladatainak, a speciális, rászorultakat segítő szabályozás és gyakorlat kialakításával, fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően látja el. Legyen szó ugyanakkor indokolatlan közhatalmi beavatkozásról, vagy éppen állami feladat, kötelezettség elmulasztásáról, az érintettek jog-, illetve érdekérvényesítő képessége minimális.
A jogegyenlőség, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdításának kötelezettsége, az egyes, kiemelten védett csoportok jogainak megfelelő biztosítása kiemelt fontosságú a foglalkoztatás területén, a munka világában.

13. Nyugdíjkorhatár betöltése után választhat az öregségi nyugdíj összege vagy rokkantsági ellátás összege között

Azok a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek, akik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.tv. (Mmtv) hatályba lépésekor – 2012. január 1-jén – az 57. életévüket már betöltötték, azaz 1955. január 1-jét megelőzően születtek.
Az Mmtv. 32. § (4) bekezdése szerint az 1955. január 1-je előtt született és 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől – jelen esetben a Nyugdíjbiztosító Igazgatóságtól (megyei)
kérhetik, hogy rokkantsági ellátásuk a nyugdíjkorhatár betöltését követően öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra.

(Az Mmtv. 32. § (1) bekezdése a) és b) pontja szerint 2012. január 1-től az I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek ellátása rokkantsági ellátásként – nem rehabilitációs ellátásként – került a továbbiakban folyósításra.)

Fontos hangsúlyozni, hogy az öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítás kérelemre történhet.
Ha a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő folyósítását az érintett személy még nem kérte, vagy kérelmét követően az még nem öregségi nyugdíjként került folyósításra, öregségi nyugdíj megállapítása iránti igény nyújtható be.

Ezt a kérelmet a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságainál kell előterjeszteni.

Ha az érintett személy részére az öregségi nyugdíj megállapítható, mert annak valamennyi feltételével (életkor, szolgálati idő, a biztosítási jogviszony hiánya) rendelkezik, az öregségi nyugdíjigény elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás megállapítása előtt tájékoztatja az érintett személyt a nyugellátás várható összegéről.

Ezen adat ismeretében lehet dönteni arról, hogy a rokkantsági ellátással azonos összegben folyósított öregségi nyugdíj, vagy az új összegben megállapított öregségi nyugdíj folyósítását kérjük-e.

Fenti lehetőség csak az Mmtv-ben meghatározott személyi kört érinti, nem vonatkozik azokra, akik az Mmtv. 32. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján 2012. január 1-től öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy öt éven belül betöltő rendszeres szociális járadékosként, vagy átmeneti járadékosként kapják szintén rokkantsági ellátásként juttatásukat.

Ha a kérelem alapján öregségi nyugdíj megállapítására kerül sor, a rokkantsági ellátást megszüntetik.



Bernáthné Székely Julianna

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FŐBB VÁLTOZÁSAI 2014. 01. 01.

Bernáthné Székely Julianna

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

Kapcsolatnál az elérhetőséget megtalálja! 


TÁJÉKOZTATÁS

Új Munka Törvénykönyve 2012. évi LXXXVI.tv.júiius 1-től  

és 2013. évi CIII.tv. (MódMt.) 2013. 08. 01-től és 2014. 01. 01-től

legfontosabb változások 

FRISSÍTVE: 2013. 12. 30.

Speciális szaktudás szükséges a megváltozott munkaképességű emberek eredményes és hatékony foglalkoztatásához.

KERESSEN  KÉREM!

MEGOLDÁST kínálok a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához, a SZERVEZET a költséghatékony működéshez, a VERSENYKÉPESSÉGHEZ!

Végzettségem, képzettségem, több éves szakmai tapasztalatom, kapcsolati tőkém van a témában szakértőként és érintettként. Többek között humánerőforrás-szervezést tanítottam a Károly Róbert Főiskolán, és szakértői képzéseken előadó voltam.

Alap végzettségem tanító, tanár, gyógypedagógus, esélyegyenlőségi manager, rehabilitációs mentor, rehabilitációs gazdasági szakértő.


Így képes vagyok meghatározni azokat a szakmákat, területeket, foglalkozástípusokat, amelyekre az álláskereső alkalmas illetve azokat az egészségügyi kizárásokat, amelyekre a munkaköri besorolásnál ügyelni kell.


Ismerem a megváltozott munkaképességű emberek szocio-kulturális, demográfiai jellemzőit, a munkavállaláshoz szükséges képességeket, készségeket, pszichológiai állapotukat. Mindezek ismeretében olyan módszereket, és eljárásokat alkalmazok, amelyek elősegítik a „munkára kész” állapot kialakulását.


Ismerem a foglalkoztatás gátjait is, amely kapcsolódhat a fogyatékossághoz, vonatkozhat a közösségre (negatív attitűdök), a környezetre (akadálymentesítés, ergonómia, munkaadaptáció, stb.), az esetleges munkáltatói előítéletekre.


Elkötelezettségem, empátiám, hasonló helyzetem, szakmai tudásom miatt megfelelő odafordulással, vagy éppen nagyon határozott fellépéssel segíthetek a helyzetek feloldásában, kimozdíthatok sorsokat a holtpontról.  

Szükség lehet egy állandó szakértőre foglalkoztatás, ellátások, kedvezmények témában
A vezető tevékenységének egyik mércéje a rábízott javakkal való gazdálkodás hatékonysága, vagyis az optimális költség-haszon hányadost kell elérnie, amihez az emberi erőforrás is hozzájárul az irányítása révén. Ennek eredményességében segédkezem, amely koordináció pozitív üzenet a partnerek számára is, még jobb cég imázst jelent, aminek jó hatása lehet új piac kialakulására, aminek pénzbeli értéke felbecsülhetetlen. 


Pontosan tudom kódolni, elemezni az ORSZI, NRSZH szakvéleményekben leírtakat, ismerem a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeket jogszabályi háttérrel, mindez pénzbeli előny, megtakarítás a Szervezetnek.  


Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés, 

Mert AZ EGYÉNI KOMPETENCIÁK BIRTOKÁBAN ÉRHETŐK EL A SZERVEZETI CÉLOK. 

A szellemi tőke a szervezet láthatatlan vagyona.

ANYAGI, SZELLEMI és KULTÚRÁLIS TÖBBLETET és ezzel VERSENYELŐNYT JELENT a vállalkozás, a társadalom számára.

 Támogatás helyett az EU ösztönöz, és lehetőségeket teremt aktív munkaerő-piaci eszközökkel, INNOVATÍV foglalkoztatás politikát ösztönözve a fenntartható fejlődés érdekében. Hangsúlyozva, hogy a szervezetek, országok eredményességének oka leginkább az emberben keresendő.

A VERSENYELŐNY legtartósabb, vagy talán

EGYETLEN TARTÓS FORRÁSA AZ EMBER,

tanulási, fejlődési képessége.

ATTITŰD kérdése a társadalmi befogadás és versenyképesség elérése. A munkáltató döntése, hogy a büntetésként is felfogható pluszadóra költi-e a pénzét (rehabilitációs hozzájárulás), vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat-e inkább. Az anyagi, jogi jellegű kényszerítő eszközök fontosak (minden országban van), de nem helyettesítik, csak előmozdítják a szemléletbeli változást.
A hozzáállás egy olyan kapcsoló, amely minden mást elindít. ~ Ismeretlen
 
CSR (Corporate Social Responsibility): az üzleti siker elérését jelenti olyan módon, amely tiszteletben tartja az etikai értékeket, a törvényi kereteket, valamint a vállalati működés összes érintettjének igényeit és szükségleteit.

A tudás, a szellemi tőke az ország, a szervezet, az ember láthatatlan vagyona. 

Számos vállalat VERSENYKÉPESSÉGÉBEN sokkal lényegesebb szerepet játszik

A SZERVEZET ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉGE, KULTÚRÁJA,  SZAKEMBEREINEK KIVÉTELES KÉPESSÉGE, vagy VEZETÉSI FILOZÓFIÁJA, mint az, hogy milyen fizikai és pénzügyi eszközei vannak.

A HUMÁN STRATÉGIA a vállalat egyik fő támasza, hiszen a humán tőke a NÖVEKEDÉS egyik LEGMEGHATÁROZÓBB ELEME. 

TÁJÉKOZTATÁS

2012.  félévtől gyakorlatilag minden szabály életbe lép, pár kivételt említ csak a törvény, amit 2013. január 1-jétől kell csak alkalmazni - így a szabadság és távollét számítására és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó új rendelkezéseket egyelőre nem kell követniük a vállalatoknak.

A július elsejével életbe lépett törvényszöveg szerint kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi. Miután feltétel - többek között - a munkavégzés önálló megszervezése is, ez a szabály leginkább szellemi dolgozókra alkalmazható. Esetükben nem a munkahelyen eltöltött idő az érték, hanem a meghatározott határidőre történő feladatteljesítés.

Ehhez igazodik a készenléti jellegű munkakör pontosítása. Készenlét (napi 24, heti 72 óra maximum) csak a felek írásbeli megállapodásával határozható meg, a megállapodást pedig a dolgozó a hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén pedig a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja, és ezért hátrány nem érheti. Ezeket a megállapodásokat a munkáltató a jövőben köteles lesz nyilvántartani. A megállapodást - dokumentumként nem nyilvántartani, hanem megőrizni kellene.

A kollektív szerződés alapján a munkaidő meghatározásában is el lehet térni, például a munkaidőkeret mértékétől, vagy a munkaidő-beosztás előzetes mértékétől. Ez nem feltétlenül lesz hátrány a dolgozóknak, hiszen vannak olyan munkáltatók (munkakörök), ahol a hosszabb keretnek nincs gazdaságos és ésszerű alternatívája. Gondoljunk például egy nyári szünetet tartó színházra.

Az új törvénykönyv gyakorlatilag munkajogi szempontból intézményesíti a hálapénzt azzal, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el.

A munkavégzés helyét a munkaszerződésben kell meghatározni.

Munkaidő

Vasárnapra rendes munkaidőbe egyebek mellett a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, valamint a több műszakos tevékenység keretében, illetve a készenléti jellegű munkakörben vagy külföldön foglalkoztatott munkavállalónak osztható be.

A régi szabályozáshoz képest  - a jelenlegi 200-ról 250 órára - nő a rendkívüli munkaidő éves korlátja, kollektív szerződésben a jelenlegihez hasonlóan legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni.

Teljesen új elem a törvénykönyvben az úgynevezett munkavállalói biztosíték. E szerint a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki "munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít", a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.

A kötelező legkisebb munkabér

A júliusban életbe lépő új szabályozás szerint a kötelező legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait.

A kötelező legkisebb munkabér összegét naptári évente felül kell vizsgálni - áll a törvényben.

Felhatalmazást kap a kormány arra is, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét rendeletben határozza meg.
Nincs többé átlagkereset, csak a távolléti díj

Az új kódexben megszűnik az átlagkereset fogalma, ami helyett a távolléti díjat alkalmazzák; ebbe azonban nem minden bérelem tartozik bele.

A jogszabály rendelkezik a bérpótlékról, rögzítve, hogy az a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

2012. 07. 01-től csak a többműszakos munkarendben, illetve a készenléti munkarendben foglalkoztatottaknak jár a vasárnapi pótlék (változatlanul az alapbér fele), míg a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap.

Jelentős változás a délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék átalakulása: műszakpótlék (30 százalékos) júliustól az este 18 és reggel 6 óra között végzett munkáért jár. 15 százalékos éjszakai pótlékot kap az a - műszakpótlékra nem jogosult - munkavállaló, aki ugyancsak este 6 és reggel 6 között dolgozik.

A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék vagy szabadidő jár - a felek megállapodása alapján - a munkaidő beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben vagy a munkaidőkereten, illetve az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. Az így adott szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és az alapbér arányos része járna utána.

Az új törvény szerint a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett vagy készenlét, illetve ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. A törvény így lehetővé teszi az átalány munkaszerződésben való meghatározását minden bérpótlék vonatkozásában.

Fizetés

Lényeges változás az is, hogy nincs egységes minimálbér (egyébként az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét az Alaptörvény sem tartalmazza). Így a bér megállapításánál a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni, tehát előfordulhat, hogy ugyanannál a cégnél, ugyanazon munkakörben lévő, ugyanolyan végzettséggel rendelkező dolgozóknak eltér majd a fizetésük attól függően, hogy az adott vállalat, kelet- vagy nyugat-magyarországi telephelyén dolgoznak.

A többműszakos munkarendben dolgozóknak úgy kell kalkulálniuk, hogy este 6 és reggel 6 óra között a bérpótlékuk csupán 30 százalék lesz. Eddig volt külön délutáni és külön esti pótlék is, az új Mt. most ezt a kettőt vonta össze.

Nők és a munka

Új változás az is, hogy a kismamák, ha úgy döntenek, akkor a gyermek 3 éves kora előtt is visszamehetnek dolgozni, ilyenkor kérésükre a munkáltató köteles a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőben történő foglalkoztatást biztosítani - legkésőbb a gyermek hároméves koráig. Azzal viszont érdemes tisztában lenni, hogy ha az édesanya a gyerek 3 éves kora előtt visszamegy dolgozni, akkor megszűnik a felmondási tilalom, vagyis a munkáltató bármikor kirúghatja. Ez vonatkozik azokra a kismamákra is, akik 2012. június 30-a előtt már visszamentek dolgozni, és a gyerek csak július elseje után tölti be a harmadik életévét. Azt azonban fontos hozzátenni, hogy a védett korúakra vonatkozó speciális szabályokat az ő esetükben is be kell tartaniuk a munkáltatóknak, mielőtt közölnék a felmondást.

Ezen felül az Mt. lehetőséget biztosít arra is, hogy egy munkakört többen betöltsenek, vagyis hogy például két kismama, vagy egyetemista "felosszon" egymás között egy teljes munkaidős, 8 órás állást. A munkakör megosztott ellátása, mint új atipikus foglalkoztatási formaként jelenik majd meg az új Mt.-ben.

Munkaviszony megszüntetése

2012. Július 1-től hatályba lépő új Mt. a határozott idejű munkaviszony megszüntetését két helyen is szabályozza: a 66. § (8), és a 79. § (1) b) és (2) bekezdéseiben.


A legszembetűnőbb változás az elnevezések módosulása. Ennek során a közös megegyezés elnevezése és szabályai nem módosulnak, azonban az eddig "rendes felmondásként" ismert jogintézményt jelző nélküli "felmondásnak", az eddigi "rendkívüli felmondást" "azonnali hatályú felmondásnak" nevezik. Az elnevezések módosulásán túl lényegi változások is vannak ezen a téren.


A régi Mt. 88. §-a a határozott idejű munkaviszonyt - a próbaidő alatti megszüntetés mellett - csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással engedi megszüntetni. Ezen felül lehetővé tette az ilyen munkaviszony munkáltató általi megszüntetését is, azonban ebben az esetben a hátralevő időre, de maximum egy évre járó átlagkereset megfizetését rendeli el.
A munkavállaló az új rendelkezések értelmében szintén más feltételek szerint mondhatja fel határozott idejű munkaviszonyát. Eddig a munkavállalónak erre csupán rendkívüli felmondás keretében volt lehetősége, azonban az új szabályok szerint erre már akkor is lehetősége van, ha a munkaviszony fenntartása aránytalan sérelemmel járna rá nézve. Ilyen lehet például családi körülményeiben beállt hirtelen változás, mint haláleset vagy beteg hozzátartozó ápolása.

A határozatlan időtartamú munkaszerződések megszüntetésével kapcsolatban a legmarkánsabb változás az úgynevezett objektív felmondási tilalmak körül található. Korábban Mt. 90. § (1) bekezdése taxatíve felsorolta azokat az okokat, amelyek esetén a munkavállaló munkaviszonya rendes felmondással nem szüntethető meg. Ilyen volt például a betegség miatti keresőképtelenség vagy a terhesség. Ezek úgynevezett objektív tilalmak voltak: a munkaadó felmondása ezekben az esetekben akkor is érvénytelen volt, ha történetesen nem is tudott arról, hogy az adott pillanatban munkavállalója terhes vagy keresőképtelen volt. A munkaadók sokszor találkozhattak azzal, hogy munkavállalójuk a felmondás napján "véletlenül megbetegedett", ilyen esetekben pedig csak hosszas bírósági procedúra során lehetett eldönteni, hogy a betegség a felmondás előtt vagy után alakult-e ki.

A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. Azonnali hatályú felmondással a munkavállaló és a munkáltató egyaránt élhet. Nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást a próbaidő alatt, valamint ha a munkáltató határozott idejű munkaviszonyt szüntet meg így.
A törvény nem határoz meg konkrét felmondási okokat, hanem összefoglalva jelöli meg a felmondás lehetséges okait. Eszerint az csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetve a munkáltató működésével összefüggő lehet.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni az általa okozott kárt, de a kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Megszüntethető a munkaviszony a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is. Ennek feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen - ennek hiányában azon a munkahelyen ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi - nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Az új szabályozás ebből a szempontból lényegesen korrektebb: a felmondási tilalmak lényegesen nem változtak, azonban a munkavállaló az új törvény hatálybalépése után csak abban az esetben hivatkozhat felmondási tilalom alá tartozására, ha erről munkaadóját még a felmondás közlése előtt tájékoztatta. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a várandós munkavállaló csak akkor esik felmondási tilalom alá, ha terhességéről szóló orvosi igazolást munkaadójának legkésőbb a felmondás közléséig bemutatta. Amennyiben ezt elmulasztotta, és e tény csak a felmondás közlése után jut a munkavállaló eszébe, akkor ez a munkaadó rendes felmondását nem befolyásolja, az érvényes marad.

A munkaviszony megszüntetése körül új intézmény a felek olyan megállapodásának lehetősége, amelyet az új Mt. 65. § (2) szabályoz. E szerint a munkaadó és a munkavállaló megállapodhatnak abban, hogy a munkaviszonyt felmondással (azaz nem próbaidő alatt illetve vétkes kötelességszegés miatt, hanem a régi terminológia szerinti rendes felmondással) nem szüntethetik meg. E kikötés főleg a különleges képzettségű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók számára nyújt lehetőséget, üzemük biztonságát ugyanis ilyen kikötés esetén a munkavállaló váratlan távozása a kikötésben megszabott ideig, de maximum egy évig nem veszélyezteti.

A felmondással kapcsolatos legfontosabb változás, hogy megszűnik az előírás, miszerint a munkavállalónak lehetőséget kell adnia a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre. Racionális új rendelkezés továbbá, hogy ha a munkáltató a munkavállaló magatartására, vagy nem egészségi okkal összefüggő képességére alapozza a felmondását, mentesül a végkielégítés-fizetési kötelezettség alól.

Új szabályként a munkáltató a határozott időtartamú munkaviszonyt indokolással felmondással is megszüntetheti a munkavállaló képességeire alapított okból, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok miatt lehetetlenné válik.
Ez esetben a munkáltatói felmondásra irányadó szabályok alkalmazandók, tehát felmondási idő és végkielégítés jár a munkavállalónak, nem kell azonban kifizetni a munkavállaló munkabérét a határozott időtartam lejártáig.

A munkaszerződés kötelező módosítása körében, új szabályként, a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha a várandósága megállapításától a gyermek egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi szakvélemény alapján - eredeti munkakörében nem foglalkoztatható.

A felmondási védelem szabályai némileg változtak. A munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt az alábbi időszakok alatt: a várandósság, a szülési szabadság (amely huszonnégy hét és úgy kell kiadni, hogy négy hét a szülés várható időpontja elé essen). Nem szüntetheti meg a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt (amely fő szabály szerint a gyermek harmadik életéve betöltéséig tart, de ha a gyermek fogyatékos vagy beteg, úgy a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt a gyermek tízedik életébe betöltéséig is tarthat). A tényleges önkéntes tartalékos szolgálatteljesítés, valamint a nő jogszabály szerinti, emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de ennek legfeljebb első hat hónapjára (lombikbébi program).

Új és fontos változás, hogy a munkavállaló keresőképtelensége (betegsége, táppénzes állománya) 2012. július 1elsejétől kezdődően már nem minősül felmondási védelemnek

Új és nagyon lényeges szabály, hogy nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége. Tehát, ha július elsejét követően a munkáltató azért mond fel felmondással egy munkavállalónak, mert az a munkaviszonyból származó kötelezettségeit megszegte, vagy képességei miatt nem tudja ellátni a munkakörét (például: nem kellően felkészült vagy gyakorlott a munkaköri feladat ellátására), úgy végkielégítés kifizetése nélkül lehet munkaviszonyát felmondással megszüntetni.
A nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak - az eddigi szabályokkal összhangban - ezt követően sem jár végkielégítés.

Eljárás munkaviszony megszüntetésekor

Új szabályként a munkavállaló a munkáltató kérelmére - ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt - a munkaviszony megszűnésekor írásbeli értékelést köteles kiadni.
A munkavállaló bírósághoz fordulhat és kérheti a valótlan ténymegállapítások megsemmisítését, vagy módosítását.

Az új törvény szabadabb alakiságot enged meg. Az új szabályok szerint a jognyilatkozatot - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére azonban a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalni, ha az egyébként nem kötelező. Írásbelinek kell tekinteni az elektronikus dokumentumot, így egy e-mailt vagy akár egy SMS-t is.

Jogellenes munkaviszony megszüntetése

Jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén megszűnt az a korábbi szabály, hogy a munkaviszony a jogellenességet megállapító jogerős bírói ítélet napján szűnik meg, tehát a munkáltató pervesztessége esetén köteles a munkavállaló részére a több éves bírói eljárás alatti munkabért egy összegben megfizetni.
Az új szabályok alapján a munkaviszony - még jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén is - mindenképpen a felmondás közlésével (átadásával) szűnik meg és a munkáltatótól elmaradt jövedelemként igényelhető kártérítés összege nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. Ezen túl a munkavállaló a felmondási időre járó munkabérét, valamint a végkielégítés összegét követeli. Ezzel a szabállyal tehát lényegesen csökkent a munkáltatók pénzügyi kitettsége egy hosszadalmas, több évig tartó munkaügyi per esetleges elvesztése esetére.

Ki, mikor, mennyit követelhet?

A munkavállalói kárfelelősséget sokkal súlyosabban szabályozza az új Mt. Az új szabály szerint júliustól a munkavállaló négyhavi bérével (ami eddig 1, 5 hónap volt kollektív szerződés hiányában) fog felelni, amennyiben munkaköri kötelességei során "nem úgy járt el, ahogy az általában elvárható". További súlyosbítás, hogy míg eddig csak a szándékosan okozott kárt kellett 100 százalékosan megtéríteni, júliustól a súlyos gondatlanságért is fizetni kell.

A felmondási idő az új Mt.-ben korábbi egy évről hat hónapra csökken, és ez vonatkozik az állami cégek alkalmazottaira is, ráadásul a közvállalatoknál sem a kollektív szerződés, sem a felek megállapodása alapján nem térhetnek el az Mt.-ben meghatározott mértéktől.

A régi kódexből viszont átemelődnek azok a szankciók, amik arra vonatkoznak, ha a munkavállaló nem tölti ki a felmondási idejét. Így a dolgozó a felmondási időre járó összeggel egyező összeget köteles megfizetni, valamint meg kell térítenie a munkáltató ezt meghaladó, bizonyított kárát is.

Végkielégítés szempontjából a megszokottól eltérően július elsejétől már nem a munkaviszony megszűnésének időpontja, hanem a felmondás közlése lesz az irányadó a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő vonatkozásában. A végkielégítés pedig ezentúl nem tartalmazza például a prémiumokat, mert azok összege nem az átlagkereset, hanem a távolléti díj alapulvételével lesz megállapítva.

A végkielégítés egyfajta elismerés, amelyet a munkáltatóval hosszabb ideje munkaviszonyban álló munkavállalók kapnak a jogviszony végén. Célja továbbá, hogy ilyen esetben a munkavállalónak anyagi biztosítékul szolgáljon arra az időre, amíg új munkát, vagy más jövedelemforrást talál.
A munkaviszony végén nem minden esetben jár végkielégítés, hanem csak akkor, ha a jogviszony a törvényben felsorolt okokból ér véget.
A legfontosabb esetek az alábbiak: a munkáltató felmondása, a munkavállaló indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy amikor a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt meg kell szüntetni.
A végkielégítésre való jogosultság feltétele minden esetben továbbá, hogy a munkavállaló legalább 3 évig munkaviszonyban álljon a munkáltatóval. Míg azonban a régi törvényünk szerint a jogosultsági időbe a felmondási idő is beleszámít (azaz a jogviszony hosszát a munkaviszony megszűnésekor kellett vizsgálni), addig az új Mt. szerint a felmondás közlésének időpontja a mérvadó. Hosszabb felmondási idő esetén így a munkavállaló eleshet a (magasabb mértékű) végkielégítésről. A végkielégítésre jogosító idő szempontjából figyelmen kívül lehet hagyni a legalább 31 napos, egybefüggő időtartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg (pl. mert keresőképtelen beteg). Beszámít azonban a végkielégítésre jogosító időbe a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes egészében, valamint a tényleges önkéntes
tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságból legfeljebb 3 hónap.

A végkielégítés mértéke három év jogosultsági idő esetén egyhavi távolléti díj, amely fokozatosan, a munkáltatóval munkaviszonyban töltött idővel arányosan emelkedik hathavi mértékre. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy míg régen átlagkeresetben számítjuk a végkielégítést, addig az új Mt. ezt távolléti díjban adja meg. A munkavállalót megillető bérformáktól függően a távolléti díj alacsonyabb összeg is lehet, mint a mai átlagkereset. Így előfordulhat, hogy a júniusban kifizetett végkielégítés magasabb összegű lesz, mint amit már az új törvény szerint, július 1-je után folyósítanak.

A legfeljebb 5 évvel a nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállalókat emelt összegű végkielégítés illeti meg. Míg ennek összege régen minden esetben 3 havi átlagkereset, az új Mt. szerint a munkaviszony hosszától függően 1-3 havi távolléti díj. A változás tehát a rövidebb ideje jogviszonyban álló védett korú munkavállalók szempontjából kedvezőtlen. Ugyanakkor, a régi szabályaink szerint a munkavállalót csak egy ízben illetheti meg az emelt összegű végkielégítés, az új Mt. azonban ilyen korlátozást nem tartalmaz. Így nincs akadálya, hogy a védett korú munkavállaló felvegye a háromhavi távolléti díjával növelt végkielégítését, majd egy újabb legalább hároméves munkaviszony megszüntetésekor, de még a védett koron belül újabb plusz egyhavi végkielégítésben részesüljön.
Míg a közvetlenül nyugdíj előtt állókat emelt összegben illeti meg, egyáltalán nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Ki kell viszont fizetni a végkielégítést, ha a munkavállaló csak egy későbbi időpontban (pl. a felmondási idő alatt) lesz nyugdíjas.
Újdonság a magyar munkajogban, hogy akkor sem illeti meg végkielégítés a munkavállalót, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Eddigi törvényünk szerint a munkáltatói felmondás a felmondás indokától függetlenül végkielégítésre jogosított. Az új törvény tehát szigorúbb, de igazságosabb: ha a munkaviszonyt a munkavállaló alkalmatlansága, vagy pontatlan, fegyelmezetlen munkavégzése miatt mondja fel a munkáltató, úgy nem kell végkielégítést fizetni.

Hangsúlyozni kell, hogy a végkielégítés valamennyi törvényi szabályától el lehet térni kollektív szerződésben, akár a munkavállaló hátrányára is. A kollektív szerződést kötő felek tehát kialakíthatnak olyan szabályozást, amely a fentiekhez képest jobban védi a munkavállalót a munkaviszony megszűnése esetén, így például más esetekben is kötelezővé teszi a végkielégítést, vagy emeli annak összegét. A felek azonban úgy is dönthetnek, hogy búcsúpénzek helyett inkább magasabb bérpótlékokat, vagy például a munkáltató által fizetett rendszeres képzéseket írnak elő, és a törvényi szabályokhoz képest rugalmasabbá teszik a munkaviszony megszüntetését. A végkielégítés szerepe, jelentősége így a konkrét munkahely szokásaihoz, helyzetéhez, igényeihez alakítható.

Szabadság kiadása

Jelentős új szabályként lehetőség van arra is, hogy a munkavállaló és a munkáltató megállapodjanak abban, hogy az alapszabadság egyharmadát a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adja ki. A megállapodás azonban csak az alapszabadság 1/3-ára vonatkozhat, tehát melyekre a munkavállaló életkora alapján jogosult, a pótszabadságok (például: a gyermekek után járók) itt nem vehetők figyelembe.
Ez tehát lehet egy mentő megoldás, ha a szabadságot nem sikerült egy adott évben kiadni, de ehhez egy előzetesen aláírt megállapodásra van szükség a munkáltató és a munkavállaló között. A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az időarányos szabadságot nem adta ki a munkavállalónak, azt ki kell fizetni a részére (meg kell váltani).

Az új Mt.-ben az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz.
Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár. Az életkor szerinti pótszabadságtól kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni az Mt.-től.

A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.

A gyerek után járó pótszabadsággal kapcsolatban viszont kifejezetten pozitív változást hozott az új Mt. A korábbi szabályozás szerint a gyermek után járó pótszabadságot vagy az anyuka, vagy az apuka vehette ki. Július elsejétől azonban nem kell választani, ugyanis mindkét szülőt megilleti majd a gyerek után járó pótszabadság.

Munkaerő-kölcsönzés

A kölcsönzés tartama alatt a kölcsönzött munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, mely különösen kiterjed a munkabér összegére és védelmére, az egyéb juttatásokra, valamint az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó szabályok betartására. Az új szabályok szerint a munkabér összegére, az egyéb juttatásokra és az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül.

Mindez azt jelenti, hogy a kölcsönzés első félévében nem kötelező ugyanazt a béreket és ugyanazokat a béren kívüli juttatásokat biztosítani a kölcsönzött munkavállalókra. Az első félévet követően azonban már ugyanazokat a bért és béren kívüli juttatást kell a kölcsönzött munkavállalóknak adni, mint a saját munkavállalóknak, feltéve, hogy a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbeadóval határozatlan időtartamú munkaviszonyban áll és akkor is részesül díjazásban, ha éppen nincs kikölcsönözve. Ha ezeknek a feltételeknek a kölcsönzött munkavállaló nem felel meg, tehát pl. határozott idejű munkaviszonyban áll a kölcsönbeadóval (csak egy projektre vették fel), úgy az egyenlő bérezést nem kell alkalmazni a kölcsönzött munkavállalóra még akkor sem, ha fél évnél tovább kerül a kölcsönvevőnél foglalkoztatásra.

Versenytilalmi megállapodás

A munkaviszony megszűnését követően a munkavállalót versenytilalmi kötelezettség (például: nem dolgozhat konkurens munkáltatónál) csak megállapodás alapján, legfeljebb két évig terhelheti és ezért a munkavállalót a versenytilalom idejére legalább az alapbérének egyharmada illeti meg. Ez egy fontos változás ahhoz képest, hogy eddig három évre lehetett ezt a megállapodást megkötni és a munkabér fele járt a versenytilalomért.

Számonkérhetőség

A munkavállaló hatékonyabb és következetesebb számonkérhetőségét két új jogintézmény hivatott garantálni. A fegyelmi intézkedésekben történő megállapodás esetén a munkáltató előre meghatározott feltételek szerint jogosult a munkavállalóját "fegyelmezni", ha vétséget követ el. Így például ha egy munkavállaló egy hónap során legalább háromszor elkésik a munkahelyről, elveszítheti az éves bónuszra való jogosultságát. A biztosíték kikötésével pedig a pénzt, értéket kezelő munkavállalót lehet jobban motiválni, hogy munkáját megfelelően és felelősségteljesen végezze, hiszen a munkavállaló egyhavi alapbérével felel munkaköri kötelezettségei teljesítéséért.

Kártérítés

A törvény rendelkezik a munkavállaló kártérítési felelősségéről is. Eszerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni.

A munkaügyi kapcsolatoknál az új Munka törvénykönyve szabályozza az üzemi megállapodásnak azt a típusát, amely alkalmas arra, hogy a kollektív szerződést meghatározott feltételek fennállása esetén és megfelelő tartalmi korlátozással részben pótolja.

Az ilyen üzemi megállapodás megkötésének feltétele, hogy a munkáltató ne tartozzon általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, illetve a munkáltatónál ne működjön képviselettel rendelkező szakszervezet.

Kollektív szerződés

Kollektív szerződés kötésére az a szakszervezet jogosult, amely tagjainak száma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. A szakszervezetek együttesen köthetnek kollektív szerződést, és ennek megfelelően egy munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető.

A kollektív szerződés kötési képesség így nem az üzemi tanácsi választásokon elért eredménytől, hanem az adott munkaadónál dolgozók tagságának számától függ.

Az új törvénykönyv tartalmazza, hogy a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának munkáltató általi felmondásához a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges.

A szakszervezeti tisztségviselők száma azoknál a munkáltatóknál, ahol a munkavállalók előző évre számított átlagos létszáma kevesebb mint ötszáz, egy lehet; ha a dolgozók száma ötszáz és ezer közötti, kettő, ha ezer és kétezer közötti, három szakszervezeti vezető részesülhet védelemben, míg négyezer munkavállalóig négy, afelett pedig öt.

A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti feladatainak ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. Korábban a kedvezmény mértéke minden 3 tag után 2 óra volt, vagyis tagonként 40 perc; ez most 30 percre csökken.
Hivatkozás: 2012. évi LXXXVI.tv. (VI. 28.) Magyar Közlöny 80. sz.

ÚJ Munka Törvénykönyve (Mt.) módosítása 

2013. 08. 01. és 2014. 01.01. 

A változtatások egy része szövegpontosító, a jogalkalmazást segítő célzatú. E mellett olyan normaszöveg-kiegészítéseket is találunk, amelyek az Európai Bíróság munkajogi tárgyú ítéleteiben megfogalmazott elvek alapján kerültek megfogalmazásra, és rendezik a távolléti díj számításának anomáliáit.

A munkáltató 2013. augusztus 1-ig rendelkezhetett a munkavállaló munkaidejének felével. Egy európai bírósági döntés nyomán a munkáltatónak írásban kell átengednie a teljes munkaidő beosztásának jogát. Ettől függetlenül a munkáltató eseti jelleggel továbbra is előírhatja a kötelező megjelenést, tehát bizonyos szűk körben továbbra is rendelkezhet a munkavállaló munkaidejével.

Jövedelemigazolást a jövőben csak írásos kérésre kell kiadni a munkavállalónak, illetve megszűnik a jövedelemigazolási tömb is. Ez utóbbi módosítás egy immár anakronisztikussá vált gyakorlatot, a kézzel kitöltendő, szigorú számadású nyomtatvány vezetési kötelezettségét szünteti meg.

Üzemi tanács, üzemi megbízott szerepe a dolgozók tájékoztatásában: a munkáltató személyében a gazdasági egység jogügyleten alapuló átszállása folytán bekövetkező változás esetére alkalmazni rendeli az Mt. 38. § (2) bekezdésében foglaltakat. E szerint, amennyiben az átadó munkáltatónál - a 236. § (1) bekezdésében meghatározott munkavállalói létszám hiányában - üzemi tanács nem működik és üzemi megbízott megválasztására sem került sor, az átadó vagy - a munkáltatók megállapodása alapján - az átvevő munkáltató legkésőbb az átszállást megelőzően tizenöt nappal köteles az érintett munkavállalókat írásban tájékoztatni
a) az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,
b) az átszállás okáról,
c) a munkavállalót érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről, valamint
d) a munkavállalót érintő tervezett intézkedésről.

Az átlagos heti munkaidőt meghaladó beosztás szerinti munkaidőre vonatkozó írásbeli megállapodás [Mt. 99. § (3) bekezdés vagy a 135. § (4) bekezdés] munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául. Az Mt. lehetővé teszi a teljes napi munkaidő felemelését a felek megállapodása alapján legfeljebb napi tizenkét órára, ha a munkavállaló
a) készenléti jellegű munkakört lát el,
b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő [92. § (2) bekezdés].
Ekkor a munkáltató és a munkavállaló újabb írásbeli megállapodása alapján - a munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,
b) heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra
lehet.
A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendelése esetén a munkaidő-keret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja [Mt. 99. § (3) bekezdés].
A Módtv. szerint kizárólag ez utóbbi megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául.
Változatlanul hatályos az a rendelkezés, mely szerint minderre a munkáltató személyében bekövetkező változás sem szolgáltathat jogszerű indokot. Amint az Indokolás rámutat, a Módtv. rendelkezése nem érinti a munkáltató általános szabályokon alapuló felmondási jogát. Ennek megfelelően, a munkáltató az Mt. általános rendelkezéseinek figyelembevételével, a törvényi feltételek fennállása esetén és indokolási kötelezettségének eleget téve egyéb okból kezdeményezheti a jogviszony felmondással történő megszüntetését.
Így például a készenléti jellegű munkakört betöltő portás esetében - ha felmondta a legfeljebb napi 24 vagy heti 72 órás beosztás szerinti munkaidőre lehetőséget adó megállapodást -, a munkáltatói felmondás indoka ekkor is csak a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával (pl. rendszeresen elalszik a portásfülkében), képességével (pl. nem képes kezelni a betanítását követően sem a kamerás megfigyelő-rendszert) vagy a munkáltató működésével (pl. átszervezés következtében munkaköre feleslegessé válik) összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bekezdés]. Elszámolás hó közi munkaviszony meegszűnés esetén: A Módtv. 8. (3) bekezdésével megállapított Mt. 95. §-a a következő (5) bekezdése szerint a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket (lásd részletesen az Mt. 95. § (1)-(4) bekezdését!) munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell, ha a munkaviszony hónap közben szűnik meg. Ekkor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend (a hétfőtől péntekig beosztott munkaidő - Mt. 97. § (2) bekezdés), a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Az új rendelkezés lehetséges alkalmazási terepét jelentősen beszűkíti, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztásra eleve csak munkaidő-keret elrendelése mellett van mód.
Példaként hozhatjuk azon esetet, ha - az egyenlő munkaidő-beosztás mellett foglalkoztatott - munkavállalónak a próbaideje alatt rendkívüli munkaidőt rendelnek el.  Amennyiben a munkáltató él a próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással, a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (általános szabály szerint a rendkívüli munkaidőt az alapbér mellett 50 %-os bérpótlékkal kifizetni), hiszen a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott [Mt. 95. § (2) bekezdés].
Ha viszont a munkavállaló él az azonnali hatályú felmondás lehetőségével, az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, miután a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült [Mt. 95. § (4) bekezdés]. Így a próbaidő alatti túlórákért nem jár majd pótlék, ha a munkavállaló a példa szerinti azonnali hatályú felmondással - egyébként jogszerűen - "távozik" munkáltatójától.

A kötetlen munkarend meghatározására vonatkozó rendelkezés újraszabályozása: e szerint nem elég legalább a napi munkaidő fele feletti munkaidő-beosztás jogának a munkavállaló részére történő átengedése.
Az Európai Bíróság döntése következtében a törvénymódosítás szerint a munkarend kötetlenségéhez - és az ebből eredő adminisztrációs és munkaszervezési könnyítésekhez (lásd a 96. § (3) bekezdését!) - a munkáltatónak a teljes munkaidő beosztásának jogát írásban szükséges átengedni a munkavállaló részére.
A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti (pl. a feladat teljesítésére határidő előírása vagy a munkáltatónál történő eseti jellegű megjelenésre szóló utasítás).
A továbbiakban is feltétele a kötetlen munkarend-minősítésnek a munkavégzés önálló megszervezése. E rendelkezés ugyanakkor 2014. január 1-jén lép életbe, így van idő átgondolni, mely munkakörben tartható fenn a továbbiakban is kötetlenség.
Az új törvény lehetővé teszi, hogy egy arányosított és fokozatos, mindkét félnek elfogadható belső fegyelmi rendszer jöhessen létre, amelynek eleme lehet a munkavállalót leginkább visszatartó munkabérlevonás is. A munka törvénykönyve ugyanakkor „mederbe tereli" a munkáltatói intézkedéseket azzal, hogy a kiszabható vagyoni hátrány mértékét a munkavállaló egyhavi alapbérében maximálja.

Az új kódex lehetővé teszi a határozott idős munkaviszony lejárat előtti megszüntetését
A kollektív szerződésben közös megegyezés alapján kiköthető hat hónapos próbaidő, erről az egyéni munkaszerződésben is rendelkezni kell. A munkaszerződés mellé pedig érdemes egy tájékoztatót is mellékelni, hogy az új Mt. alapján milyen kötelezettségei vannak a dolgozónak, hiszen korántsem biztos, hogy a munkavállaló tisztában van a jogszabályi változásokkal.
Három hónapon belül közös megegyezéssel meghosszabbítható a próbaidő, ám bárki kezdeményezi is a hosszabbítást, az bizalmatlanságot kelthet a másikban. Bár egyre több ágazatban próbálkoznak a munkaadók egy-két napos – vagy hosszabb –, munkaszerződés nélküli próbamunkával, ezt az új Mt. sem teszi lehetővé. A munkaügyi felügyelet mérlegelés nélkül bünteti, és az eddigi bírói gyakorlat azt mutatja, hogy e határozatát nem lehet sikerrel megtámadni.
Noha a jogszabály akár az e-mailben, illetve sms-ben való felmondást is lehetővé teszi, ám ezeknél a munkaadónak van bizonyítási kötelezettsége azzal kapcsolatban, hogy a dolgozó megkapta-e ezeket. Bizonyos feltételek mellett a gyesről visszatérő kismamának is fel lehet mondani. Ha a felmondás közlésekor említené meg a dolgozó a várandósságát, érdemes írásban felszólítani, egyértelmű, ám teljesíthető határidőt szabva, hogy írásos igazolást hozzon a terhességéről. Ha ezt nem teljesíti, megszegi az Mt.-ben előírt együttműködési kötelezettségét, és ennek alapján már átadható a felmondás. További változás, hogy a keresőképtelenség ideje alatt is lehet közölni a felmondást – igaz, az csak a táppénzes időszak lejárta után lép életbe.

Hivatkozás: Munka Törvénykönyve és az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. Tv. (VI. 22.) MK 103. sz. 

Bernáthné Székely Julianna

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

egyéni vállalkozó

Kapcsolatnál az elérhetőséget megtalálja!