2017. évi foglalkoztatást érintő főbb jogszabály változások (2. rész), kedvezmények

 

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

06-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

UniCredit Bank 10918001-00000145-03880003 


Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett.

A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (hivatkozás: szerzői jogok tv., mivel jogszabályokon alapuló közérthető tájékoztatás, plágium, tartalom lopás).
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiszen
 nem tartalmazhat mindent a honlapom, a hivatkozott jogszabályokkal együtt értelmezendő és a szakértő telefonos rövid segítő tájékoztatására szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne esetére, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni,
és tudni kell alkalmazni. 

(Hivatkozás: 1999. évi LXXVI.tv.a szerzői jogokról) 

 

2. RÉSZ

 

Sok munkaadó csak a költségtakarékosságot látja a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásában - HR Portál 2016. 06.30.:

http://www.hrportal.hu/hr/sok-munkaado-csak-a-koltsegtakarekossagot-latja-a-fogyatekossaggal-elo-emberek-foglalkoztatasaban-20160629.html 

 

Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés.

Rehabilitációs gazdasági menedzserként felülvizsgálati, ellátási ügyekben ÖNZETLEN szakmai útmutatást, tájékoztatást nyújtok biztos jogszabályi tudással, hogy mi mit jelent, mit tehet vagy nem tehet, mi a teendő, hogyan, mik az alternatívák, stb. Hogy  minden információ birtokában helyes döntéseket hozhasson, hátrány ne érhesse információ hiány miatt, hiszen a jogszabályok sokasága folyton változik, segítek eligazodni benne.

Évtizedes gyakorlatom van fellebbezések, bírósági keresetek jogi-, szakmai megfogalmazásában, az ilyen speciális ügyek koordinálásában, támogató szakmai tudással.

Bízom benne, hamarosan személyesen is megismerkedhetünk, és gyümölcsöző együttműködés jöhet létre!

____________________________________________________________________________

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser,
06-20-420-20-39
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

UniCredit Bank 10918001-00000145-03880003 


BÉRTÁMOGATÁS (akkreditáció) 2017. kedvezmény, támogatás, költséghatékony foglalkoztatás

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

06-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

UniCredit Bank 10918001-00000145-03880003 

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett.

A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (hivatkozás: szerzői jogok tv., mivel jogszabályokon alapuló közérthető tájékoztatás, plágium, tartalom lopás).
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiszen
 nem tartalmazhat mindent a honlapom, a hivatkozott jogszabályokkal együtt értelmezendő és a szakértő telefonos rövid segítő tájékoztatására szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne esetére, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni,
és tudni kell alkalmazni. 

(Hivatkozás: 1999. évi LXXVI.tv.a szerzői jogokról)

 ________________________________________________________________________

 

Sok munkaadó csak a költségtakarékosságot látja a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásában - HR Portál 2016. 06.30.:

http://www.hrportal.hu/hr/sok-munkaado-csak-a-koltsegtakarekossagot-latja-a-fogyatekossaggal-elo-emberek-foglalkoztatasaban-20160629.html 

 

TÁJÉKOZTATÓ

FRISSÍTVE: 2017. 02. 11.

Megváltozott munkaképességű személyek támogatása 


Rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás
Költségkompenzációs támogatás
Rehabilitációs költségtámogatás
Munkarehabilitáció
Fejlesztő-, felkészítő foglalkoztatás
TÁMOP kiemelt projekt
Rehabilitációs kártya

Egyéb támogatásokról bővebben személyesen.

Megváltozott munkaképességű személyek támogatása

A Kormány 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló  327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló  74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosításáról MAGYAR KÖZLÖNY 2016. évi 78. szám 2016. 05. 06. hétfő
Hatályos:
a kihirdetést követő 3. napon, 2016. 09.
Amely végrehajtási rendeleteiben pontosan rögzíti a 2016. 05.01-jétől hatályos 2011. évi CXCI. törvény módosításának megfelelően: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokat, többek között a következő lényeges változásokat tartalmazza:
1.    ha „a  rehabilitációs ellátásban részesülő személy akkreditált munkáltatónál folytat keresőtevékenységet, a rehabilitációs terv kidolgozásába az akkreditált munkáltató képviselőjét is be kell vonni.”
2.    a hatóság a rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtása érdekében a  rehabilitációs ellátásban részesülő személynek rehabilitációs mentort (a  továbbiakban: mentor) jelölhet ki, amennyiben a rehabilitációs terv előkészítése keretében történő konzultáció során az ügyfél azt kéri, és annak szükségessége megállapításra került.
3.    tartalmazza a mentor pontos feladatait, annak végrehajtási módját, a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó személy végzettségi, képzettségi, gyakorlati tapasztalat elvárásokat,
4.    tartalmazza azt, hogy a  rehabilitációs szolgáltatást önként kérő megváltozott munkaképességű személy (a továbbiakban: a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy) a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnál kérheti az Mmtv. szerinti nyilvántartásba vételét, annak leírja a módját, menetét,
5.    tartalmazza a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy az  első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnak 10 napon belüli bejelentési kötelezettségeinek eseteit
6.    tartalmazza, hogy minden év január 15-éig az általa üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi hivatal a tárgyévben támogatható foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és annak igénybevételének különböző feltételeit. Ettől eltérően – 2016. július 15-éig teszi közzé.
7.    tartalmazza: a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók akkreditációjának szabályait
8.    tartalmazza: a  foglalkozási rehabilitációt elősegítő, képzési célú támogatások szabályait
9.    tartalmazza: a Hivatal által üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi a tárgyévben támogatható – 21/G. és 21/H. § szerinti – képzések (a továbbiakban: támogatható képzések) adatait és a képzési célú támogatás igénybevételének feltételeit
10.    tartalmazza: a 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelete 1. sz. mellékletében a komplex rehabilitáció összefüggésében felmerülő szociális rehabilitációs szükségleteket; a 2. sz. mellékletében a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások formáit; a 3.sz.mellékletben az akkreditációhoz szükséges működési feltételeket; a 4.sz.mellékletében a rehabilitációs szolgáltatási tevékenység értékelési szempontjait

- A szociális és az akkreditációs foglalkoztatás és támogatása Kormány rendeletek módosítása


- azoknál a munkáltatóknál, akik legfeljebb 20 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak, a rehabilitációs tanácsadói és a mentori tisztséget egy személy is betöltheti oly módon, hogy legalább napi 4 órás munkaviszonyban (osztott munkakörben 2-2 órában) is elláthatja feladatait
- ha a munkavállaló rehabilitációs tervével összhangban áll a segítő személyként történő foglalkoztatása, biztosítja a módosítás a segítő személyre vonatkozó kedvezőbb elszámolási szabályok alkalmazásának lehetőségét

- a 3 éves keretszerződés tartalmi elemeit egyszerűsíti, a legfontosabbakat tartalmazza, minden egyebet az éves támogatási szerződésben foglal

- egy munkavállaló után egyszerre csak egy munkáltató részesülhet az e rendelet szerinti támogatásban. 

- A támogatással érintett megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának költségei bérköltség helyett többletköltségként is elszámolhatóak, ha a munkáltató őt - a rehabilitációs tervvel összhangban - a 327/2012. Korm.r. 12. § szerinti rehabilitációs tanácsadóként, a 13. § szerinti rehabilitációs mentorként vagy a 14. § szerinti segítő személyként foglalkoztatja. 

- Rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány akkor adható, ha a munkáltató rehabilitációs tanácsadót legalább napi 4 órában - legfeljebb 20 fő megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén legalább napi 2 órában - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztat.


Rehabilitációs tanácsadóként és mentorként az 1. melléklet szerinti képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy foglalkoztatható.

A teljes havi keretösszeg felhasználásának feltétele - a rehabilitációs foglalkoztatásban részt vevő munkavállalók által ledolgozott összes munkaórát figyelembe véve - a havi átlagban legalább napi 4 órás időtartamú foglalkoztatás. A havi átlagban napi 4 órát el nem érő foglalkoztatás esetén csak a havi keretösszeg időarányos része használható fel.

védett foglalkoztatás: az akkreditált munkáltató általi, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) 2. cikk 100. pontjában meghatározott foglalkoztatás, ha a munkáltató tranzit vagy tartós foglalkoztatást biztosít, és munkavállalóinak legalább 30%-a az Mmtv. 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül;

(285/2014. (XI.20.) Korm.r.)

A munkahely-teremtési támogatás keretében a fel nem használt támogatási összeget – pályázat útján – a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatása céljából új munkahely létrehozása vagy meglévő munkahely átalakítása céljából lehet hasznosítani.
A finanszírozás hátterét a költségvetés által biztosított, de a foglalkoztatási támogatásra fel nem használt források adják.
Hivatkozás: 335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 2013/153. (IX. 20.) 17:39:

Hatályos: a kihirdetést követő 3. naptól, vagyis 2013. 09. 23-tól.

Kivétel az elektronikus ügyintézésre vonatkozó rész, mert az 2013. nov.1-től hatályos. (Hivatkozás: 335/2013. Korm. Rendelet 29 §)

Az akkreditált foglalkoztatási pályázat eredményeként a 327 vállalkozás 26 404 embert tartós, 4000-et pedig tranzit támogatási rendszerben foglalkoztathat 2014. január 1-jétől, kb. hasonlóan, mint 2013-ban, hasonlóak a számok az ezt követő években is.
Bér-, költségtámogatás (akkreditáció szükséges, pályázati úton)
-    tartós támogatott foglalkoztatás
-    tranzit foglalkoztatás
Terápiás foglalkoztatás 2014-től
TÁMOP 1.1.1-12

AKKREDITÁCIÓ

Az akkreditációt (bér-, költség támogatás) a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról), és a 38/2012. (XI. 16.) EMMI rendelet (a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályairól) rendeletek alapján,

a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) hajt végre.
Az eljárás lényegi eleme a tanúsítvány megszerzése, célja a foglalkoztatás központú rehabilitáció, a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának, a társadalmi reintegráció elősegítése, a kieső jövedelem miatti keresetpótlás. 


Az akkreditációs eljárás keretében a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók foglalkoztatási szempontú értékelésére, a megváltozott munkaképességű munkavállaló megfelelő alkalmazási feltételeinek minősítésére kerül sor.
Az akkreditáció alapja a kérelemben megjelölt telephelyek, fióktelepek minősítése.
A jogszabályok hatálya nem terjed ki a közigazgatási szervek, illetve az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek által alkalmazott megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, valamint a szociális intézményen belüli foglalkoztatásra.

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának célja, annak tanúsítása, hogy az akkreditációs tanúsítványban meghatározott székhelyen, telephelyen, illetőleg fióktelepen a munkáltató
    – rendelkezik azokkal az akkreditációs követelményrendszerben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják az egészségkárosodással élő és fogyatékos személyek egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben megvalósuló foglalkoztatását, és
    – tevékenységével elősegíti a munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás megvalósítását.
A rehabilitációs tanúsítvány megítélése során megvizsgálják, hogy az adott telephely rendelkezik-e mindazokkal az akkreditációs követelményrendszerben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a megváltozott munkaképességű személy megfelelő munkahelyi környezetben való foglalkoztatását biztosítják.

Nem folyósítható a támogatás, ha a foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható, egyéb támogatásban részesül.
VÁLTOZÁS! DE a Start rehabilitációs kártyával foglalkoztatás és bértámogatás együttesen is alkalmazható, természetesen a nem megfizetett költséget (szociális hozzájárulási adó) ebben az esetben nem lehet a bértámogatásnál költségként elszámolni.  


VÁLTOZÁS 2012.től! A rehabilitációs tanúsítványok határozatlan időtartamra szólnak (eddig alap 5 év, rehabilitációs 3 év, kiemelt 2 év), és megszerzésük adott költséggel jár:
- 250 fő alatt 200 ezer Ft,
- 249 fő felett 400 ezer Ft (eddig létszámtól függően öt kategóriában 50, - 150 ezertől 800 ezer volt).
Az eljárásban a telephelyek akkreditációja külön költségként jelenik meg.
További költségként jelenik meg a különböző dokumentumok beszerzéséhez kapcsolódó kiadások, melyek az eljáráshoz szükségesek, de el nem számolhatók.

Alapvető követelmények

(327/2012. XI. 16. Korm.r. szerint, többek között: 

-    nincs szervezeti-, működési forma megkötés.
-    Bírósági, hatósági nyilvántartásba vétel (minimális működési idő kikötése nélkül)
-    Létesítő okiratában a foglalkozási rehabilitáció megjelenik.
-    Köztartozás mentesség.
-    Nem áll csőd-, felszámolás-, végelszámolás alatt.
-    Rendezett munkaügyi kapcsolatok (1/2012. NGM r.)
-    Szolgáltatói kapcsolatrendszer.
-    Akadálymentesített környezet.
-    Megfelelő szakmai,- személyzeti-, technikai háttér.
-    Jelenlegi védett foglalkoztatási minősítési eljárásban előírt feltételek, csatolandó dokumentumok szükségesek kiegészítéssel.
-    Más érdekkörében végzett tevékenység engedélyezett (ellenőrizendő körülmények között a támogatás átjátszása elkerülése végett) 

Kötelezettségek többek között

(327/2012.(XI. 16.) Korm.r.): 

-    akkreditációs követelményeknek, ill. foglalkoztatási megállapodásban, a keretszerződésben, és az éves finanszírozási szerződésben vállalt kötelezettségeknek megfelelő működés.
-    Ellenőrzés lehetővé tétele, segítése
-    Éves beszámolási kötelezettség
-    Nyilvántartás vezetési kötelezettség

 Költségvetési támogatásnál megváltozott munkaképességű személynek tekintendő és a munkáltatója támogatást vehet igénybe azon személy esetében

JELENLEGI jogszabály tekintetében: 


I.    Aki a 2012. január 1-jét követően benyújtott ellátás megállapítására, vagy hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelmére elvégzett komplex minősítés szerint
a)    rehabilitálható, ezen belül
•    foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), vagy
•    tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), vagy akinek a
b)    rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
•    egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (B2), vagy
•    egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (C2), vagy
•    kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D)
•    egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E) (2013. 09. 23-tól)
II.    akinek 2011. évben, vagy azt megelőzően megállapított ellátását, vagy 2011. december 31-ét megelőzően indult és 2012. évben megállapított ellátását (2013. 06. 30-tól)
•    rokkantsági ellátásként, vagy
•    rehabilitációs ellátásként folyósítják, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig, valamint,
III.    aki rehabilitációs ellátásban részesül és 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérte a komplex minősítés elvégzését, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig, valamint
IV.    aki rokkantsági járadékban részesül, a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.
V.    aki fogyatékossági támogatásban részesül (2014. 01. 01-jétől).
VI. vak személyi járadékban részesülő személy (2016. 05. 01-jétől 2016. évi 55. sz. MK 2016. évi XXVI.tv. és Mmtv.)


Az Adatkezelés alcím alatt a 21/B § tartalmazza a nyilvántartással kapcsolatos szabályokat.

Hatályos: 2013. június 30. (2013. évi XCVII. törvény 69 § (1) bek.) ill. 2013. szept. 23. és 2014. január 1. MK 213.
Hivatkozás: a 2013. évi XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szólóban, annak is 76 §-ban, 2013. 06. 21. MK 102.sz. és 335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet MK 2013/153. (IX. 20.) 17:39
2011. évi CXCI. Tv. és 327/2011. (XII. 29.) Korm.rend.   
2013. évi CCXXV. Tv. (XII. 18.)

ÚJ MINŐSÍTÉSI KATEGÓRIÁK   

A: rehabilitáció nélkül foglalkoztatható (60% feletti egészségi állapot)
B1: rehabilitációja javasolt, foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (50-60% közötti egészségi állapot).
B2. rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (50-60% közötti egészségi állapot)
C1: rehabilitációja javasolt, tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (30-50% közötti egészségi állapot).
C2: rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (30-50% közötti egészségi állapot)
D: rehabilitációja nem javasolt, csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló (30% alatti egészségi állapot).
E: egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben, vagy egyáltalán nem képes

!!!!!Annak esetében, aki kéri felülvizsgálatát, hogy dolgozhasson bértámogatott helyen (bár érvényes szakvéleménye van, hogy felülvizsgálata nem szükséges), és megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesült 2011. dec.31-én, és ha akár 1%állapotváltozást véleményez a bizottság (előfordulhat), és ha ez kategória váltást jelent, akár az alapjövedelem X%-a lehet az ellátása összege, elvesztheti addigi ellátása összegét. 

Részletesen itt 4) pontban a jognyilatkozatom tiszteletben tartása mellett:  http://www.versenykepesseg.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=86&Itemid=674

Ám a hatósági bizonyítvány komplex minősítést jelent, amely az egészségi állapot %-os mértékét és a rehabilitálhatóságot tartalmazza többek között, így ha a % mértéke, a kategória változik, akkor változik az ellátás összege is logikusan.

Az ellátás összege függ az igénylés előtti átlagkeresettől (ez pedig attól is függ, volt-e ellátása, vagy csak munkaviszonya, vagy az sem), és a bizottság általi minősítéstől is függ. MINDEN ESET MÁS! KERESSEN, tájékoztatom kokrét esetében!


VÁLTOZÁS! TRANZIT FOGLALKOZTATÁS

Maximum három évre állapítható meg (egy évre köthető).
A komplex minősítés alapján rehabilitálható (B1, C1) kategóriás megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében.
Cél: legalább hat hónapos nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás, arra felkészítés, ez idő alatt rehabilitációs mentori szolgáltatást biztosít.
Fokozatosan csökkenő támogatás (2014-től):
- 100%
- 90%
- 80%
Munkapróba: RSZSZ hozzájárulásával megállapodás keretében MMK-s munkavállaló nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatása munkatapasztalat és munkagyakorlat szerzése céljából maximum négy hónapig, akár több munkahelyen.

VÁLTOZÁS! TARTÓS FOGLALKOZTATÁS

Három évre állapítható meg korlátozás nélkül meghosszabbítható.
Cél: képességek megőrzése, fejlesztése védett körülmények között, nincs fokozatosan csökkenő támogatás. 

VÁLTOZÁS! ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK
-    munkabér-, szociális hozzájárulási adó
-    megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásának a megváltozott munkaképességből adódó többletköltségei
-    egyéni támogatásra valamennyi munkáltatóra egységesen éves keretösszeg kerül (ez nem fedi le teljes egészsében a költségeket)
-     megállapításra (tranzitra, tartósra külön-külön)
EGYÉB FORRÁSLEHETŐSÉGEK:
- védett munkahelyek részére fenntartott közbeszerzések
- TÁMOP 1.1.1-12
- TÁMOP 5.3.8.
- Rehabilitációs kártya

VÁLTOZÁS! PÁLYÁZATRÓL  

https://ikr.nrszh.hu/ikr/ A regisztrációt követően az NRSZH elektronikus rendszerén keresztül lehet pályázni.

A miniszter minden év szeptember 10-ig pályázatot hirdet a rehabilitációs foglalkoztatásra. A pályázat célja a rehabilitációs foglalkoztatás tekintetében a szükséges foglalkoztatási kapacitások biztosítása.  A pályázaton kizárólag akkreditált munkáltató vehet részt 


A miniszter minden évben - a Hivatal december 5-ig megküldött javaslata alapján december 10-ig meghatározza a következő költségvetési évre vonatkozóan: a támogatási elveket, a szakmai teljesítmény-elvárásokat és annak mérőszámait (ezeket minden év december 31-ig a Hivatal honlapján közzé kell tenni), a támogatás tervezett éves keret összegét (minden év december 24-ig közzé kell tenni), tartós és tranzit foglalkoztatásban részt vevők létszámát. (327/2012. Korm.r. 31 §).

A támogatási szerződést  az NRSZH Foglalkoztatási Rehabilitációs és Akkreditációs Főosztály köti meg, utalja. .
A kifizetések utólagosan történnek, a megfelelő igazoló dokumentumok benyújtása, és sikeres pályázatot követően minden hó 8-ig. Első alkalommal febr.8-ig. Az utalt támogatás összege az éves keretösszeg 1/12-de, ami az elszámolást követően a következő utaláskor korrigálásra kerül.

A munkáltató által ténylegesen megfizetett bérköltség legfeljebb 75%-a támogatható.
Ám a bérköltség legfeljebb 100%-a támogatható, ha a munkáltató közhasznú jogállású egyesület, alapítvány vagy non-profit gazdasági társaság és a feltételeknek megfelel. (327/2012. Korm.r. 21 §)
A többletköltség legfeljebb 100%-a támogatható bizonyos feltételekkel. (327/2012. Korm.r. 22 §) 

Pályázat elbírálási szempontjai:
Az elektronikus pályázati lapon lévő pontok kitöltése alapján.
Ha két pályázat azonos pontszámot ért el, akkor az nyer, amelyik előbb érkezett be.
Elutasítást megalapozó ok, ha a munkaadó nem felel meg az akkreditációs követelményeknek.

EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS

Adatváltozás átvezetése, jóváhagyása
Új telephely akkreditálása
Kiegészítő eljárás lefolytatása
-    hatályos tanúsítvánnyal rendelkezők (+/- 1 év)
-    védett foglalkoztatók (2011. január 1.-ét követően szerzett kiemelt tanúsítvány)
-    akkreditációs díj beszámítása

A munkáltató vezető tisztségviselője nem tölthet be rehabilitációs tanácsadói és/vagy rehabilitációs mentori tisztséget.

Az ellenőrzések típusai:
- rendkívüli (értesítés, bejelentés nélkül)
- komplex ellenőrzés (pályázat kiírása előtt)
- tervezett eseti
Az ellenőrzés során lehetőség van helyszíni szemle lefolytatására, ahol többek között a beadott dokumentumokban szereplő információkat is vizsgálják, ezen túl a jelenléti íveket, a kifizetéseket, munkaszerződéseket is ellenőrizhetik.
A dokumentáció pontos vezetése azonban érdeke a munkáltatónak, mivel a munkaügyi szervezeten keresztül lehet a támogatást igényelni, és a folyósítás az előző havi elszámolás beérkezésével teljesül.
A támogatásban részesülő munkáltatókat az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH Akkreditációs Osztálya), az EMMI (Emberi Erőforrás Minisztérium), továbbá – a támogatások felhasználása tekintetében – a NAV (Nemzeti Adó-, és Vámhivatal) ellenőrzi.

Az akkreditált helyszínek ellenőrzése:
Telephelyi körülmények
- cégtábla, cégmegjelölés, tevékenység végzéséhez hatósági engedélyek
- személyi, tárgyi feltételek
- munkaeszközök, technológia
- telephely vizsgálata (akadálymentesítettség, szociális-, egészségügyi körülmények)
Személyi körülmények
- munkaügyi dokumentáció (munkaszerződés, munkaköri leírás/tájékoztató, jelenléti ív, bérjegyzék, egyéb nyilvántartások: megváltozott munkaképességű munkavállalókról vezetett létszám, munkaidő, pihenőidő, szabadság, stb.)
- egészségügyi dokumentáció (orvosi alkalmassági, aktuális szakvélemény, ellátásról határozat, hiszen jó néhány esetben ahhoz kapcsolódik a bértámogatás)
- foglalkozási rehabilitációs dokumentáció (egyéni foglalkozási megállapodások, személyes rehabilitációs tervek, 3 éves szakmai program, szakmai program éves értékelése, éves beszámoló az akkreditációs követelmények betartásáról és a rehabilitációs tevékenységről, esélyegyenlőségi terv, tájékoztató a segítő szolgáltatásokról, amelyet faliújságra dolgozók számára elérhetővé is kell tenni, megváltozott munkaképességű munkavállalókról vezetett előírt kimutatás, szakmai személyzet foglalkoztatási előírt dokumentumai, tranzitos foglalkoztatást vállalónál akció terv)

SZANKCIÓK

Negatív értékelő pontok:
- jogsértő magatartás megszüntetésére irányuló felszólítás (végzés)
- támogatási szerződés megkötésének mérlegelése
Tanúsítvány részleges visszavonása
Tanúsítvány visszavonása
Amennyiben a legalább 250 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató gazdasági társaság ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, a miniszter ügydöntő felügyelőbizottság létrehozását kezdeményezheti, melynek egy tagját a miniszter jelöli. Az FB előzetes jóváhagyása szükséges a támogatás felhasználását érintő határozatokhoz.
Ha a munkáltató kevesebb, mint 250 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató gazdasági társaság vagy olyan legalább 250 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató gazdasági társaság, melynél ügydöntő felügyelő bizottság nem hozható létre és ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, a miniszter felügyelőbizottság létrehozását kezdeményezheti, melynek egy tagját a miniszter jelöli. Az FB véleményének előzetes kikérése szükséges a támogatás felhasználását érintő határozatokhoz.


A munkáltatónál a rehabilitációs foglalkoztatási feladatok szervezését, összehangolását a rehabilitációs tanácsadó látja el. A rehabilitációs tanácsadó:
- elkészíti a személyes rehabilitációs tervet, amelyet folyamatosan figyelemmel kísér és értékel, továbbá felel az abban foglaltak minőségéért, megvalósulásáért,
- gondoskodik a szakmai program kidolgozásáról, évenkénti felülvizsgálatáról, értékeléséről,
- gondoskodik a segítő szolgáltatásokat nyújtó szervezetekkel, illetve magánszemélyekkel való kapcsolattartásról, az általuk készített jelentésben foglalt észrevételek beépítéséről a személyes rehabilitációs tervbe, továbbá a szakmai programba, rendszeres fogadóórát biztosít a megváltozott munkaképességű munkavállalók részére a munkavégzés helye szerinti telephelyen, több érintett telephely esetén negyedévente legalább egy alkalommal minden telephelyen, gondoskodik a rendeletben írtak szerinti adatszolgáltatásról.
- kapcsolatot tart a fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervével
Rehabilitációs tanácsadóként a hivatkozott rendelet 1. melléklet szerinti képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy foglalkoztatható.

1-100 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legalább napi 4 órában legalább 1 fő rehabilitációs mentort munkaviszonyban foglalkoztatni köteles.
A rehabilitációs mentor a rehabilitációs tanácsadóval együttműködve, a megváltozott munkaképességű munkavállalóval fennálló közvetlen kapcsolat révén, a munkavállaló érdekeinek és szükségleteinek figyelembevételével elősegíti a foglalkozási rehabilitáció hatékonymegvalósulását.
- kapcsolatot tart a megváltozott munkaképességű munkavállalóval, szükség szerint annak családjával,
- felméri, valamint elősegíti a megváltozott munkaképességű munkavállaló képességeinek fejlesztését,
- tájékoztatást nyújt a megváltozott munkaképességgel összefüggő szociális, munkaügyi, egészségügyi, oktatási rendszerrel és jogszabályi előírásokkal kapcsolatban,
- a munkavállaló egészségi állapota és képességei alapján megválasztja a szükséges egyéni vagy csoportos terápiát, részt vesz a végrehajtásában,
- megválasztja a megfelelő oktatási módszereket,
- részt vesz a személyes rehabilitációs tervek elkészítésében, felülvizsgálatában, módosításában
- közvetítő szerepet tölt be a munkáltató és a rehabilitációs szakigazgatási szerv között a megváltozott munkaképességű munkavállaló minél sikeresebb és hatékonyabb rehabilitációja érdekében,
- figyelemmel kíséri a munkapróbát, ellátja az ehhez kapcsolódó hivatkozott rendeletben meghatározott feladatokat,
- a tranzit foglalkoztatást követően legalább 6 hónapig szükség szerint segítséget nyújt a megváltozott munkaképességű munkavállaló nyílt munkaerő-piacon történő sikeres elhelyezkedése érdekében.
Rehabilitációs mentorként - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével

- az 1. melléklet szerinti képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy foglalkoztatható.
Ha a munkáltató legfeljebb 20 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat, a rehabilitációs mentor és a rehabilitációs tanácsadó feladatait - teljes munkaidőben - egyazon személy elláthatja, amennyiben rendelkezik a hivatkozott rendelet 1. mellékletben a rehabilitációs tanácsadóra meghatározott képesítéssel és szakmai gyakorlattal.
Hivatkozás: 327/2012. (XI. 16.) Korm.r. és 38/2012 (XI. 16.) EMMI rend.


Speciális szaktudás szükséges a megváltozott munkaképességű emberek eredményes és hatékony foglalkoztatásához.


KERESSEN  KÉREM!
MEGOLDÁST kínálok a NEM CSAK megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához, hanem
általában a kedvezmények, foglalkoztatás témában a SZERVEZET  költséghatékony működéshez, a VERSENYKÉPESSÉGHEZ! 
 

Képes vagyok meghatározni azokat a szakmákat, területeket, foglalkozástípusokat, amelyekre az álláskereső alkalmas illetve azokat az egészségügyi kizárásokat, amelyekre a munkaköri besorolásnál ügyelni kell.


Ismerem a megváltozott munkaképességű emberek szocio-kulturális, demográfiai jellemzőit, a munkavállaláshoz szükséges képességeket, készségeket, pszichológiai állapotukat. Mindezek ismeretében olyan módszereket, és eljárásokat alkalmazok, amelyek elősegítik a „munkára kész” állapot kialakulását.


Ismerem a foglalkoztatás gátjait is, amely kapcsolódhat a fogyatékossághoz, vonatkozhat a közösségre (negatív attitűdök), a környezetre (akadálymentesítés, ergonómia, munkaadaptáció, stb.), az esetleges munkáltatói előítéletekre.

Szükség lehet egy állandó szakértőre foglalkoztatás, ellátások, kedvezmények témában !!


A vezető tevékenységének egyik mércéje a rábízott javakkal való gazdálkodás hatékonysága, vagyis az optimális költség-haszon hányadost kell elérnie, amihez az emberi erőforrás is hozzájárul az irányítása révén. Ennek eredményességében segédkezem, amely koordináció pozitív üzenet a partnerek számára is, még jobb cég imázst jelent, aminek jó hatása lehet új piac kialakulására, aminek pénzbeli értéke felbecsülhetetlen. 


Pontosan tudom kódolni, elemezni az ORSZI, NRSZH szakvéleményekben leírtakat, ismerem a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeket jogszabályi háttérrel, mindez pénzbeli előny, megtakarítás a Szervezetnek.  


Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés, 

Mert AZ EGYÉNI KOMPETENCIÁK BIRTOKÁBAN ÉRHETŐK EL A SZERVEZETI CÉLOK. 

A szellemi tőke a szervezet láthatatlan vagyona.

ANYAGI, SZELLEMI és KULTÚRÁLIS TÖBBLETET és ezzel VERSENYELŐNYT JELENT a vállalkozás, a társadalom számára.

 

 

A VERSENYELŐNY legtartósabb, vagy talán

EGYETLEN TARTÓS FORRÁSA AZ EMBER,

s tanulási, fejlődési képessége.

ATTITŰD kérdése a társadalmi befogadás és versenyképesség elérése. A munkáltató döntése, hogy a büntetésként is felfogható pluszadóra költi-e a pénzét (rehabilitációs hozzájárulás), vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat-e inkább. Az anyagi, jogi jellegű kényszerítő eszközök fontosak (minden országban van), de nem helyettesítik, csak előmozdítják a szemléletbeli változást.
A hozzáállás egy olyan kapcsoló, amely minden mást elindít. ~ Ismeretlen
 
CSR (Corporate Social Responsibility): az üzleti siker elérését jelenti olyan módon, amely tiszteletben tartja az etikai értékeket, a törvényi kereteket, valamint a vállalati működés összes érintettjének igényeit és szükségleteit.

A tudás, a szellemi tőke az ország, a szervezet, az ember láthatatlan vagyona. 


Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

06-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

UniCredit Bank 10918001-00000145-03880003 


 

FOGLALKOZTATÁSI MUNKAADÓI TÁMOGATÁSOK, KEDVEZMÉNYEK, 2017.

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

06-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

UniCredit Bank 10918001-00000145-03880003


 

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett.

A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (hivatkozás: szerzői jogok tv., plágium, mivel jogszabályokon alapuló közérthető tájékoztatás, tartalom lopás).
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiszen
 nem tartalmazhat mindent a honlapom, a hivatkozott jogszabályokkal együtt értelmezendő és a szakértő telefonos rövid segítő tájékoztatására szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne esetére, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni,
és tudni kell alkalmazni. 

(Hivatkozás: 1999. évi LXXVI.tv.a szerzői jogokról)

 

Sok munkaadó csak a költségtakarékosságot látja a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásában - HR Portál 2016. 06.30.:

http://www.hrportal.hu/hr/sok-munkaado-csak-a-koltsegtakarekossagot-latja-a-fogyatekossaggal-elo-emberek-foglalkoztatasaban-20160629.html

Tájékoztatás

FOGLALKOZTATÁST SEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK, KEDVEZMÉNYEK

2017.

FRISSÍTVE: 2016. 12. 29.


TARTALOM:

-1.) CSALÁDI adókedvezményre jogosultság (bővült 2015-től, 2015.01.19.)

0.) SZEMÉLYI KEDVEZMÉNY (munkavállalói kedvezmény)

1.) munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból 2013. január 1-jétől igénybe vehető kedvezmények
2. ) részkedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén
3. ) rehabilitációs Start kártya
4. ) megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatás támogatása adótörvényben
5.) Költségvetési támogatás: munkahely teremtési és bértámogatások (akkreditáció), és rehabilitációs hozzájárulás külön-külön linken is
6.) piaci előnyben részesítés
7.) szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető egyéb részkédvezmények
8. ) közfoglalkoztatási, és szociális intézményben foglalkoztatás támogatása
9. ) támogatás szociális intézményen belüli foglalkoztatáshoz 

10.) Összefoglalás

BŐVEBBEN személyre szólóan (mert minden eset minden szervezet más):

Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő +36-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. '; document.write(''); document.write(addy_text26982); document.write('<\/a>'); //-->\n This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény:
gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény.
Mértéke: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 22 százalékával csökkenthető a szocho a foglalkoztatás első két évében, 11 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
Igazolás:Gyermekgondozási díj folyósítását vagy annak megszűnését az egészségbiztosítási szerv, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely igazolja. A gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását, illetve a folyósítás megszűnését a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a családtámogatási kifizetőhely igazolja. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolás birtokában érvényesítheti.

(2004.évi CXXIII.tv. és 2011.évi CLVI.tv.)

Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén adható kedvezmény:
Mértéke: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 22 százalékával csökkenthető a szocho a foglalkoztatás első három évében, 11 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében
Igazolás: Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén azt is igazolni kell, hogy minimum három gyermek után a szülőnek jár a családi pótlék, amit szintén a fővárosi és megyei kormányhivatal igazol. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolások birtokában érvényesítheti.

(2004.évi CXXIII.tv. és 2011.évi CLVI.tv.)

25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő esetében adható kedvezmény:

A szocho a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 22 százalékával csökkenthető, maximum a foglalkoztatás első két évében

(2004.évi CXXIII.tv. és 2011.évi CLVI.tv.)

25 év alatti – kivéve a fenti pályakezdőt – és 55 év feletti foglalkoztatott utáni kedvezmény:
Mértéke: A szocho a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 11 százalékával csökkenthető.
Igazolás: 25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő:Az adókedvezmény az adóhivatal igazolása alapján érvényesíthető, amit a foglalkoztatott személy kérelmére állítanak ki. Az igazolás nem lehet 15 napnál régebbi. Az adóhivatal egy alkalommal, igazolásban jelzi a munkáltatónak, hogy a 25 év alatti munkavállalója legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szochokedvezményt.

(2004.évi CXXIII.tv. és 2011.évi CLVI.tv.)

Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó kedvezmény.
Mértéke: A bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 11 százalékával csökkenthető a szocho.
Igazolás: Az adókedvezmény a hatósági bizonyítványban foglaltakon alapul. Az állami foglalkoztatási szerv adja ki a hatósági bizonyítványt az ügyfél kérelmére. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes, amit a hatósági bizonyítványon is feltüntetnek. A foglalkoztató a bizonyítvány birtokában érvényesítheti a szochokedvezményt.

(Szja és 2011.évi CLVI.tv.)

Megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók utáni kedvezmény:

A rehabilitációs Start kártyával rendelkező munkavállaló után a munkáltató szociális hozzájárulási adó kedvezményben részesül. 2017-ben az alapösszeg 2017-01-01-től 22% (2016-ban még 27%), a kedvezmény 11% a személy foglalkoztatásának ideje alatt, de a munkába lépést megelőző napon rendelkezni kell ezzel a kártyával vagy az azt helyettesítő igazolással.

Az olyan személynek juttatott bevétel után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. §-a, 11/B. §-a, és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki.


Rehabilitációs kártyára jogosult:
- az a megváltozott munkaképességű személy, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint:
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, (B1)vagy
b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1) ill. az is, aki
c) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy

d) rehabilitációs járadékban részesül,(ilyen nincs 2014.12.31-től)

e) bővül a köre 2017.01.01-jétől: azokat is megilleti a rehabilitációs kártya, akiknek a rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, (B2)
f) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.(C2)

(Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. 16/A § /1/, /2/) 

Igazolás: A jogosult kérelmére a kormányhivatal rehabilitációs hatósága gondoskodik a rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az adóhivatal részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. Az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges jogosultságot igazoló rehabilitációs kártyát az adóhivatal állítja ki. A kedvezményt a foglalkoztató a kártya (illetve azt helyettesítő igazolás) birtokában érvényesítheti.

Mezőgazdasági munkakörben – (FEOR-08) 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a  7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a  mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú munkakörben – foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
Mértéke: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 11 százalékával csökkenthető az adó.

(Szja és 2011.évi CLVI.tv.) 

 

Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény:
Mértéke: A szocho a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 22 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni kedvezmény.
Mértéke: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 11 százalékával csökkenthető a szocho.
Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény.
Mértéke: Az adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
Igazolás: Feltétel, hogy az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartotta a munkavállalót. Ennek a feltételnek a fennállását az állami foglalkoztatási szerv igazolja, az álláskereső személy kérelmére. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szochokedvezményt. 

(Szja és 2011.évi CLVI.tv.)

 

bővült a köre 2015-től

A családi kedvezmény a feltételek fennállása esetén az Ön összevont adóalapját csökkenti.

2015. január 1-jétől bővült a családi kedvezmény jogosultjainak köre:
A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak
A változás eredményeképpen a családi kedvezmény például abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély tartós megbízási jogviszonyból, kifizetőtől ingatlan bérbeadásból származó rendszeres jövedelmet szerez.
Az Szja törvény 2015. január 1-jétől hatályos 48. § (3) bekezdés b) pontja értelmében az adóelőleg nyilatkozatban kötelező szerepeltetni az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét. Azonban az Szja törvény 84/ZS. § (5) bekezdésében foglalt átmeneti szabályra tekintettel az adóelőleg nyilatkozatban csak 2016. január 1-jétől kell az adóazonosító jelet kötelezően feltüntetni. Azaz, míg 2015. évben igen, addig 2016. január 1-jétől nem érvényesíthető a kedvezmény, ha az adóelőleg nyilatkozaton az eltartott (kedvezményezett eltartott) neve mellett kizárólag a természetes azonosító adatai szerepelnek.
2016-tól kezdődően két eltartott esetén a kedvezményezett eltartottanként érvényesíthető kedvezmény havi összege emelkedik fog.

Abban az esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját, és ezért a munkáltatójától származó adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is csökkenti.
A családi kedvezmény az eltartottak lélekszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62500 forint, három vagy annál több eltartott esetén 206.250 forint.
A családi kedvezmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy vagy két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forinttal, három vagy több eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 33 ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra 50/50 százalékban jogosultak a gyermeküket bírósági ítélet alapján felváltva gondozó szülők (közös felügyelet), így őket is megilleti a családi kedvezmény. A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is

50/50 százalékos arányban jogosultak, tehát saját eltartottjaik számától függően 31.250 (a 62.500 fele) vagy 103.125 (a 206.250 fele) forintot érvényesíthetnek a közösen felügyelt gyermek után. Egymás között azonban nem érvényesíthetik a kedvezményt közösen. Annak ellenben nincs akadálya, hogy (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen vegyék igénybe. a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell (ld. a kedvezményezett eltartottaknál.
Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor közös nyilatkozatot kell tenniük. Igaz ez abban az esetben is, ha azt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. Nem vonatkozik ez a fent említett, bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50/50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.

Kedvezményezett eltartott:
- akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult
- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult
- a rokkantsági járadékban részesülő személy,
- a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján)
- a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.

Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.

Eltartott a fenti kedvezményezett eltartott, és a családi pótlékra már nem jogosító személy is, ha figyelembe vehető a kedvezményezett eltartottak után járó családi pótlék összegének megállapításánál a családok támogatásáról szóló törvény szerint.
Így például, ha egy családban 10 és 12 éves gyermekek (kedvezményezett eltartottak) mellett olyan 18 évnél idősebb gyermek is van, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik (eltartott), akkor a családban az eltartottak száma három.
Ebben az esetben a kedvezményezett eltartottak (két fő) után fejenként és havonta 206.250 forint adóalapot csökkentő családi kedvezmény vehető igénybe.

A családi járulékkedvezmény 2014. január 1-jétől lehetőség nyílik arra, hogy a családi kedvezményt a magánszemély a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. Törvény 5. § a szerinti biztosítottként fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben elszámolja (a munkaerő-piaci járulékkal szemben tehát nem lehet kedvezményt érvényesíteni). A járulékkedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a családi kedvezményt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal) szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni. 

Bővebben itt 11) pont: http://www.versenykepesseg.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=86&Itemid=674

 
A családi járulékkedvezmény összege egyenlő a családi kedvezmény adóalappal (adóelőleg-alappal) szemben nem érvényesített részének 15 százaléka, de legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege. A családi járulékkedvezményt a munkáltató (foglalkoztató) automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. .
A magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató (foglalkoztató) ne érvényesítsen, és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi jövedelemadó előlegének terhére érvényesíthető. Például, ha az egyedülálló magánszemély 2 kiskorú gyermekére tekintettel kéri a családi kedvezmény igénybevételét, akkor havonta kétszer 62500 forint, együttesen 125 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet.
Ha ez a magánszemély egy hónapban 100 ezer forint bérben részesül, a munkáltató a 125 ezer forintnak a bért meghaladó részét, azaz 25 ezer forintot fordít át járulékkedvezménnyé. Ezért a munkáltató az adott hónapban a 25 ezer forint 15 százalékának megfelelő összeget, azaz 4000 forintot vesz figyelembe járulékkedvezményként, ezt az összeget nem vonja le járulékként a magánszemély béréből.

A járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni!
Ha a magánszemély jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözeti bírság fizetési kötelezettség. A személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában munkáltatónak kell tekinteni azt, aki bért fizet ki, illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag tekintetében a társas vállalkozást. Bérnek minősül a munkabér, de az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, például a gyermekgondozási díj is, így a kedvezmény azzal szemben is érvényesíthető. A munkáltató (a bér kifizetője) a nyilatkozatban foglaltakat az adóéven belül az átadást követő kifizetéseknél veszi figyelembe. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén Ön köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni. A nyilatkozat egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig Önnek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig, azaz 5 évig megőriznie.

Az adóelőleg megállapítása során a családi kedvezményt a házastársak, az élettársak az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával közösen is igénybe vehetik azzal, hogy erre az élettársak csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, illetve ha a magánszemélyek a családi kedvezményt közösen veszik igénybe, akkor a jogosultaknak a nyilatkozatot közösen kell megtenniük.
 
Amennyiben Ön a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kéri, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként kell megfizetnie.
Hivatkozás: 1995. évi CXVII.tv. (Szja)

A személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából.
 
Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül.
Tehát orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetőleg a támogatást megállapító határozat alapján az a személy, akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.

A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.
Fő szabály szerint a Kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő magánszemélyek a betegség fennállásáról kiállított igazolás birtokában jogosultak a személyi kedvezmény igénybevételére.

A kedvezmény mértéke
a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.
2014-ben 101.500Ft 5 %-a. 5075Ft/hó,

2015-ben 105000Ft 5%-a: 5250Ft.   

2016. évben 111.000Ft 5%-a: 5550Ft/hó,

2017. évben 127.500Ft 5%-a: 6.375Ft/hó,

2018. évben 138.000Ft 5%-a: 6.900Ft.

A kedvezményre való jogosultság kérdésének eldöntése, vagyis a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegség fennállásának megállapítása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe.  
Az Szja tv. értelmében kizárólag a betegségben szenvedő magánszemélynek van lehetősége érvényesíteni a kedvezményt,  ha rendelkezik a szakorvos által kiállított érvényes igazolással, illetve rendelkezik összevont adóalapba tartozó jövedelemmel. Amennyiben a gyermek nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, akkor a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. Gyermek helyett a szülő nem jogosultak a kedvezmény figyelembevételére.
 
Igazolás beszerzése
A kedvezmény igénybevételére jogosító, az EüM rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelő igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetve a szakambulancia vagy szakorvos által készített orvosi dokumentáció alapján a beteg által választott háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmenti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.
Az igazolásnak tartalmazni kell a kedvezményt igénybevevő személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, valamint a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását és ezen igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását.

Az EüM rendelet melléklete tartalmazza az igazolás tartalmát, azonban annak formai követelményeit nem.
 
Az adóhatóság külön nem rendszeresített formanyomtatványt a súlyos fogyatékosság igazolására, azonban a munkáltató, kifizető összesített igazolása az adott évi személyi jövedelemadó bevalláshoz, adónyilatkozat benyújtásához elnevezésű ’M30-as nyomtatvány lapjai között megtalálható.
 
Kedvezmény igénybevétele  
Az igazolás birtokában a magánszemély az adóelőleg megállapítása során (adóelőleg-nyilatkozat megtételével) év közben is kérheti a kedvezmény figyelembevételét. A 2015. évre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat az alábbi elérési útvonalon érhető el:
https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/nav_20150122.html

Amennyiben a magánszemély nem tesz adóelőleg-nyilatkozatot, akkor a kedvezményt nem veszti el, az a személyi jövedelemadó bevallásban is érvényesíthető év végén.
 
A kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolást nem kell csatolni az adóelőleg-nyilatkozathoz, illetve a személyi jövedelemadó bevalláshoz sem eredeti, sem másolati példányban. Az igazolást a bevallás másolati példányával együtt meg kell őrizni az 5 éves elévülési időn belül. A kiállított igazolás alapján a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett adóelőleg-nyilatkozatában is kérheti a kedvezmény figyelembevételét az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőtől. Nyilatkozat hiányában év végén a személyi jövedelemadó bevallásában is érvényesíthető a kedvezmény.
 
Kedvezmény utólagos érvényesítése
Ha valaki évek óta igazoltan a fent említett Kormányrendeletben felsorolt betegségek egyikében szenved, tehát jogosult lett volna a személyi adókedvezményre, akkor a kedvezményt az igazolás megszerzését követően az 5 éves elévülési időn belül a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével érvényesítheti.  
Az utolsó év, amely még önellenőrzéssel módosítható a 2008. adóév. A 2008. évi bevallást a 0853., a 2009. évi bevallást a 0953., a 2010. évi bevallást a 1053., a 2011. évi bevallást a 1153., a 2012. évi bevallást a 1253., a 2013. évi bevallást a 1353. számú nyomtatványon lehet önellenőrizni.
Hivatkozás: 1995. évi CXVII.tv. (Szja) 2003. évi XCII.tv.

A Start kártyák igénylése 2013. január elsejével megszűnt.



o    25 év alatti munkavállalók utáni kedvezmény
o    55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény
o    szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók utáni kedvezmény
o    25 év alatti, legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező pályakezdő munkavállaló
o    Tartósan álláskeresők utáni kedvezmény
o    Kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmény

Nemcsak az új alkalmazottakra, hanem a jelenleg foglalkoztatottakra is érvényes, így a módosítások a foglalkoztatottak megtartását és új dolgozók felvételét egyaránt segíti.

1. A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó 22 % lesz sé kedvezményes 11%:
- a 25 év alatti
- az 55 év feletti
- a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatása esetén.

2. A bér utáni szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás a foglalkoztatás első két évében 23, 5 %-os együttes összege 0%-ra csökken:
- a 25 év alatti, legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező pályakezdő munkavállaló foglalkoztatása esetén.

3. A szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes összege a foglalkoztatás első két évében 23, 5% helyett 0%, a harmadik évben 14 %-ra csökken:
- a tartós - 6 hónapot meghaladó - munkanélküliséget követően elhelyezkedő
- a gyermekgondozási díj folyósítását követően, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatása esetén.

A kedvezmény alapja mindhárom pont esetében a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér összegéig, de legfeljebb 100 ezer forintig terjedhet, az ezen felüli részt már az általános szabályok szerint terheli közteher.

A bevezetésre kerülő adókedvezmények a START PLUSZ, START EXTRA vagy START
BONUSZ kártyák alapján járó adókedvezménnyel nem vonhatók össze.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. 2011.évi CLVI.tv.

és a kisadózó vállalatok tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. Törvény és Szja 



ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkakörét - feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül, vagy a  lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló esetén - közvetlenül a visszatérését követően munkaviszonyban foglalkoztatás esetén és
heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.
 
A részkedvezmény egyenlő a fent meghatározott két természetese személyt (munkavállalót) az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének hét százalékával.
 
A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény csak abban az esetben jár, ha a fent felsorolt feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A részkedvezmény a feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár.
 
A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.
 
A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII. tv. és 1991. évi IV.tv.  




A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának ösztönzése
Érvényes: visszavonásig.
Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult a kedvezményre.

A rehabilitációs Start kártyával rendelkező munkavállaló után a munkáltató szociális hozzájárulási adó kedvezményben részesül. 2017-ben az alapösszeg 2017-01-01-től 22% (2016-ban még 27%), a kedvezmény 11% a személy foglalkoztatásának ideje alatt, de a munkába lépést megelőző napon rendelkezni kell ezzel a kártyával vagy az azt helyettesítő igazolással.

Az olyan személynek juttatott bevétel után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. §-a, 11/B. §-a, és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki.


Rehabilitációs kártyára jogosult:
- az a megváltozott munkaképességű személy, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint:
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, (B1)vagy
b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1) ill. az is, aki
c) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy

d) rehabilitációs járadékban részesül,(ilyen nincs 2014.12.31-től)

e) bővül a köre 2017.01.01-jétől: azokat is megilleti a rehabilitációs kártya, akiknek a rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, (B2)
f) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.(C2)

(Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. 16/A § /1/, /2/) 

Rehabiitációs kártya kedvezmény mértéke: az adó megállapításánál figyelembe vett , a munkavállalót terhelő közterhekkel, és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (2017-ben 2X127500Ft=255000Ft) 22%-a.

(Módosítás hivatkozás: 2016.évi CLXXXI.tv. MK 210./2016.)


A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkáltató jogosult.
Munkáltató köteles a Rehabilitációs kártyát letétben tartani.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. és 2011. évi CLVI. törvény, és 1995. évi CXVII.tv. (Szja)



Az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 7.§ (1) bekezdés v) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti, legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.) 21. § (1) bekezdése alapján a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételét csökkentheti, ha a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel, a szakképző iskola tanulójával kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával;valamint 49/B § (6) bekezdés a) pontja szerinti kedvezmény érvényesíthető .

A kedvezmény megilleti a 2011. évi CLVI. törvény 462/A. § alapján
a)    Az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból;
b)    a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból,
ha
a)    az egyéni vállalkozó, illetve a tag a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján korábbi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját felváltó rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
b)    ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag komplex minősítést követően rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os. 

A komplex minősítést követően rehabilitációs ellátásban, 51–60%-os egészségi állapot alapján rokkantsági ellátásban részesülő, vagy ellátásra nem jogosult személy károsodása fennállása esetén sem jogosult a kedvezményre!

A részkedvezmény egyenlő az adó megállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonkét százalékával. (2011. évi CLVI. törvény (Ear)  462/A. §,)
Hivatkozás: 2011. évi CXCI.tv.  




Költségvetési támogatás
A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére pályázati úton támogatást nyújt
•    a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához (egyéni támogatás) vagy
•    a munkahely rehabilitációs célú átalakításához (munkahely-teremtési támogatás)
ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.
Az egyéni támogatás keretében a megváltozott munkaképességű munkavállaló után fizetendő bérköltség, illetve a foglalkoztatás megváltozott munkaképességből fakadó többletköltségei támogatható. 2014. évben az egy munkavállalóra jutó támogatás összege közel 1,2 millió forint.
A munkahely-teremtési támogatás támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 100%-át.

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése kiemelt projekt bérköltség támogatása
A projektbe vont rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához bérköltség-támogatás nyújtható. A támogatás maximális intenzitása 100%, a munkáltató által kifizetett bruttó bér, valamint az ahhoz tartozó szociális hozzájárulási adó összegének 100%-a támogatható. A bérköltség-támogatás további feltétele, hogy a támogatással foglalkoztatni kívánt személy rehabilitációs kártyával rendelkezzen. 

Napi munkaóra

Heti munkaóra

Támogatás ideje maximum

Havi bruttó bér maximum

Kifizethető támogatási összeg összesen

4 óra

20 óra

7 hónap

100 000 Ft

700000 Ft

6 óra

30 óra

5 hónap

150 000 Ft

750 000 Ft

8 óra

40 óra

4 hónap

200 000 Ft

800 000 Ft

A támogatással foglalkoztatott személy részére utazási költségtérítés (munkába járáshoz kapcsolódó helyközi utazás költségeinek megtérítése; foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, szakmai alkalmassági vizsgálat költségei), a munkáltató részére az ügyfél munkába járásához kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása is nyújtható. A program résztvevői képzés elősegítését biztosító támogatásban részesülhetnek.

Hivatkozás: 2011. évi. CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (Mmtv.)

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.)
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.)
327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 



Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint 2007. január elsejétől fenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak. Illetőleg az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak.
Hivatkozás: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény




A munkáltatók csak Start kártyával rendelkező esetén (NAV állít ki a jogosult kérelmére) a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezményt legfeljebb 2014. december 31-ig az alábbiak szerint érvényesíthetik:
–    az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes Start kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében, továbbá
–    a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes Start kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, illetve hét százalékával a foglalkoztatás azt követő három hónapjában.
 
Az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatása esetében a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresén, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeresén felüli munkabér után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a szociális hozzájárulási adót megfizetni.

A kártya érvényességének időtartam:
–    alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal Start kártyája esetén a kiállítás keltétől számított két év,
–    a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal Start kártyája esetén a kiállítás keltétől számított egy év,
de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak.

A Start kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség. Új kártyát csak abban az esetben igényelhet az ügyfél, ha megrongálódik, megsemmisül vagy elveszíti azt.
A részkedvezményt érvényesítő munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a pályakezdő fiatal részére visszaszolgáltatni. 


Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. § (2) bekezdésének da)  



Azon személyek, akik 2011.december 31-ig kiváltották a Start Plusz kártyát, megilleti a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. 


Ebben az esetben a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény a kártya érvényességi időtartamán belül, legfeljebb 2013. december 31-ig a következők szerint illeti meg:
a munkavállalót az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében. 
Amennyiben a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános szociális hozzájárulási adó fizetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
 
A munkaadó a részkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.  
A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a részkedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Plusz kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással.
A munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start Plusz kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.
 
A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, azonban legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak.
Ha a Start Plusz kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb szociális hozzájárulási adó fizetési lehetőséget kell alkalmazni.
A gyes melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett Start Plusz kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyes folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb kártya nem váltható ki.
Hivatkozás: 2003. évi XCII.tv. az adózás rendjéről Art. 20/A. § (2) bekezdésének db) alpontja



Azon személyek, akik 2011. december 31-ig kiváltották a Start Extra kártyát, részkedvezményre jogosultak a szocho alól a kártya érvényességi időtartamán belül, legfeljebb 2013. december 31-ig a következők szerint; 


A munkavállalót az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve tizenhét százalékával a foglalkoztatás második évében.
Abban az esetben, ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános szociális hozzájárulási adó megfizetésének általános szabályit kell alkalmazni.
 
A munkaadó a részkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.  
Ha a Start Extra kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb szociális hozzájárulási adó megfizetésének lehetőségét kell alkalmazni.
A részkedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a részkedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Extra kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással.
A munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start Extra kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.
 
A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak. 


Azon személyek, akik 2012. december 31-ig kiváltották a Start Bónusz kártyát, a munkaadót megilleti a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. 


Az érvényes Start Bónusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a következők szerint illeti meg a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény:
A munkavállalót az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének huszonkét százalékával a foglalkoztatás első évében.

A részkedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a részkedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Bónusz kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással.  
A munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start Bónusz kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.
A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak.
Hivatkozás: Szja és 2004. évi CXXIII.tv.




A 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) szerint a 2011. évi CVI. törvény 1.§ (3) bekezdésében felsorolt  közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg:
Azt a közfoglalkoztatott természetes személyt illeti meg, aki az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának tizenhárom és fél százalékával.

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
Közfoglalkoztatás esetén a foglalkoztató kizárólag a 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) szerinti adókedvezményt érvényesítheti.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.)




A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a szociális intézményekben gondozott személyek intézményen belüli foglalkoztatása, azaz a szociális foglalkoztatás után támogatás igényelhető (szociális foglalkoztatási támogatás). A szociális foglalkoztatási támogatást munka-rehabilitációs díjra, bérjellegű kifizetésekre, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi és dologi kiadásokra, valamint tárgyieszköz-beszerzésekre kell fordítani. A foglalkoztatás formája lehet munka-rehabilitáció, amelynek elsődleges célja a foglalkoztatott munkavégző képességének, készségeinek fejlesztése, valamint a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás, amelynek célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. A szociális intézményen belüli foglalkoztatás támogatása 2010. évtől pályázati rendszerben történik.
Hivatkozás: 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006 

Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés.

Rehabilitációs gazdasági menedzserként felülvizsgálati, ellátási ügyekben ÖNZETLEN szakmai útmutatást, tájékoztatást nyújtok biztos jogszabályi tudással, hogy mi mit jelent, mit tehet vagy nem tehet, mi a teendő, hogyan, mik az alternatívák, stb. Hogy  minden információ birtokában helyes döntéseket hozhasson, hátrány ne érhesse információ hiány miatt, hiszen a jogszabályok sokasága folyton változik, segítek eligazodni benne.

Évtizedes gyakorlatom van fellebbezések, bírósági keresetek jogi-, szakmai megfogalmazásában, az ilyen speciális ügyek koordinálásában, támogató szakmai tudással.

Bízom benne, hamarosan személyesen is megismerkedhetünk, és gyümölcsöző együttműködés jöhet létre!

____________________________________________________________________________

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser,
06-20-420-20-39
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

UniCredit Bank 10918001-00000145-03880003 


2017. ÉVI foglalkoztatást érintő FŐBB VÁLTOZÁSOK (1. rész)

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

06-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.


Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett.

A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (hivatkozás: szerzői jogok tv., mivel jogszabályokon alapuló közérthető tájékoztatás, plágium, tartalom lopás).
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiszen
 nem tartalmazhat mindent a honlapom, a hivatkozott jogszabályokkal együtt értelmezendő és a szakértő telefonos rövid segítő tájékoztatására szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne esetére, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni,
és tudni kell alkalmazni. 

(Hivatkozás: 1999. évi LXXVI.tv.a szerzői jogokról)

 

Sok munkaadó csak a költségtakarékosságot látja a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásában - HR Portál 2016. 06.30.:

http://www.hrportal.hu/hr/sok-munkaado-csak-a-koltsegtakarekossagot-latja-a-fogyatekossaggal-elo-emberek-foglalkoztatasaban-20160629.html


TÁJÉKOZTATÁS
Foglalkoztatást érintő főbb változások  
2017.
FRISSÍTVE: 2017. 03. 05. Folyamatosan bővül napra készen.  


0. Egyszeri juttatásként Étkezési Erzsébet-utalvány 2016 decemberére
1. 2017. évben munkaszüneti napok?
2. 2017. évi ellátások banki utalása
3. 2017-ben nyugdíjemelés, és egyéb ellátások emelése
4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL, 2016.(Mmtv.legutóbb változott: 2016.04.19. )
5. 2017. 2018-ban a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum
A közfoglalkoztatási bérminimum
6. Rokkant személy nem álláskereső, és NEM megváltozott munkaképességű személy 2013. január 1-jétől. Mit jelent mindez?
7. Tájékoztató a szociális ellátórendszer változásairól, 2015.-től  
8. Végleges állapotú személyek felülvizsgálatára és a közlekedőképességre vonatkozó végrehajtási rendelet módosult 2015. szeptember 9-től
9. A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet módosítása, érvényes 2015. 09. 28-tól:
10. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok változása (2016. 06. 06-át követő 3. naptól hatályos)
11. Adóváltozások 2017.

1

_________________________________________________________________________

0. Egyszeri juttatásként Étkezési Erzsébet-utalvány 2016 decemberére  


Egyszeri juttatásként, egy alkalommal személyenként 10 000 forint értékű Étkezési Erzsébet-utalványban kell részesíteni azt a személyt, akinek 2016 decemberére
1. öregségi nyugdíjat,
2. özvegyi nyugdíjat,
3. szülői nyugdíjat,
4. árvaellátást,
5. baleseti hozzátartozói nyugellátást,
6. mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
7. mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
8. korhatár előtti ellátást,
9. szolgálati járandóságot,
10. átmeneti bányászjáradékot,
11. balettművészeti életjáradékot,
12. rokkantsági ellátást,
13. rehabilitációs ellátást,
14. baleseti járadékot,
15. rokkantsági járadékot,
16. bányászok egészségkárosodási járadékát,
17. fogyatékossági támogatást,
18. vakok személyi járadékát,
19. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján
folyósított ellátást,
20. polgármesterek közszolgálati járadékát,
21. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
22. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást,
23. kormányrendelet alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint emelendő, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelést, vagy
24. nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot folyósítanak.

Az egyszeri juttatás akkor is egyszer jár, ha a jogosult több,fent fellsorolt ellátásban részesül.
Ha a postai kézbesítés eredménytelen, kérelmet kell benyújtani az ismételt kiküldés iránt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához. A kérelem benyújtásának jogvesztő határideje 2017. február 28.

Erre az egyszeri juttatásra jogosultak ezzel egy időben kézbesítendő miniszterelnöki tájékoztatót is kézhez kapnak.  

Hatályba lépés: a kihirdetést követő napon: 2016.12.09.
Hivatkozás: 404/2016. (XII. 8.) Korm. rendelete a nyugellátásokban és egyes más ellátásokban részesülő személyek egyszeri juttatásáról 2016.12.08. MK 193/2016.  

_______________________________________________________ 



1. 2017-ben Munkanap áthelyezések?


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvény 102. § (5) bekezdése kimondja, hogy felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatásának évenkénti rendeleti szabályozására.
A jövő évi év naptári áttekintés egyértelművé teszi, hogy 2017-ben nem lesz munkanap áthelyezés, emiatt nem indokolt a munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott rendelet sem,
Ezt a tényt alátámasztja. hogy, az Mt-s szabályozás szerint október 31-ig kellet volna elkészülnie a rendeletnek, de ez nem történt meg.
A munkaszüneti napok a következők:
•    Január 1-je: újév első napja, vasárnapra esik, így már 2-án belevetjük magunkat újra a munkába.
•    Március 15.: az 1848-as forradalmi megemlékezés szerdai napra esik, így elmarad a szokásosan ehhez kapcsolódó hosszú hétvége.
•    Április 14.: 2017-től a nagypéntek is ünnep nap lesz, az idei évben ennek köszönhető az első hosszú hétvégénk. Az állam erről a napról tett bejelentése akkor lesz hatályos, ha az Mt.102.§ (1) bekezdésben található munkaszüneti napok között is szerepelni fog.
•    Április 17.: húsvét hétfő, a megszokott rend szerint otthon pihenhetünk.
•    Május 1.: a munkaünnepe is lehetővé tesz egy háromnapos hosszú hétvégét.
•    Június 5.: hétfőn a Szentlélek kiáradásnak ünnepén, közismertebb nevén pünkösdkor is otthon maradhat a család.
•    Augusztus 20.: az államalapítás ünnepe vasárnapi napra esik, emiatt nem jelent többlet pihenést a dolgozóknak.
•    Október 23.: az 56’os forradalom megemlékezésekor a naptár szerint három napos hétvégénk lesz.
•    November 1.: mivel a Mindenszentek egy szerdai munkanapra esik, nem kell ledolgozni (nincs áthelyezett munkanap).
•    December 25-26.: az idei évhez képest, jövőre hétfőre és keddre esik a karácsony ami azt jelenti, hogy egy négy napos hosszú hétvégénk lesz az év utolsó ünnepén.

A következő évben egyetlen szombati napon sem kell dolgozni, nem lesz munkanap áthelyezés, de pont emiatt kevesebb hosszú hétvégénk lesz. A munkaszüneti napjaink száma a plusz egy nappal 11 napra változott. Az április 14-i ünnepnek köszönhetően húsvétkor és karácsonykor is négynapos pihenés lesz, ezen kívül a 2017-ben még háromszor lesz alkalmunk háromnapos kikapcsolódásra.

_________________________________________________________________________

2. 2017. évi ellátások banki utalása


Hónap    Banki jóváírás időpontja
január            12.    csütörtök
február           10.    péntek
március         10.     péntek
április            12.    szerda
május            12.    péntek
június            12.    hétfő
július             12.    szerda
augusztus     11.    péntek
szeptember   12.    kedd
október         12.    csütörtök
november     10.    péntek
december       1.    péntek vagy 4. hétfő (későbbi döntés)
Forrás: ONYF 

__________________________________________________________________________

3. 2017-ben Nyugdíjemelés és egyéb ellátások 1,6 %-os emelése,
mint 2016-ban, bár ez ellentmond Tny tv.-nek és még infláció követő sem


2017. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 62. § (1) bekezdése alapján 1,6 százalékkal kell emelni a 2016. január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított nyugellátások és egyes más ellátások összegét
1. öregségi nyugdíjat,
2. özvegyi nyugdíjat,
3. szülői nyugdíjat,
4. árvaellátást,
5. baleseti hozzátartozói nyugellátást,
6. mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
7. mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
8. korhatár előtti ellátást,
9. szolgálati járandóságot,
10. átmeneti bányászjáradékot,
11. rokkantsági ellátást,
12. rehabilitációs ellátást,
13. baleseti járadékot,
14. bányászok egészségkárosodási járadékát,
15. fogyatékossági támogatást,
16. vakok személyi járadékát,
17. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
18. polgármesterek közszolgálati járadékát,
19. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
20. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást és
21. azokat az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emeléseket, amelyeknek a Tny. 62. §-ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli.  

Ha a fenti bekezdés szerinti saját jogú ellátást, a táncművészeti életjáradékot vagy a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatását 2017. évi időponttól, az (1) bekezdés szerint emelésre jogosító ellátás vagy balettművészeti életjáradék helyett, újraszámítás nélkül folyósítják tovább, vagy a fenti bekezdés szerint emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapítják meg – ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati
járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontja szerinti esetet is –, a fenti bekezdés szerint megemelt összeget kell továbbfolyósítani, illetve megállapítani

Ha a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a baleseti járadékot vagy a bányászok egészségkárosodási járadékát 2017. évi időponttól, rokkantsági járadéknak, vagy a fenti bekezdés szerint emelésre jogosító
a) rokkantsági ellátásnak,
b) rehabilitációs ellátásnak,
c) baleseti járadéknak vagy
d) bányászok egészségkárosodási járadékának
a megszűnését követő naptól állapítják meg, a megállapított ellátást a fenti bekezdés szerinti mértékkel meg kell emelni.

A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2017. január 1-jétől havi 87 720 forint összeghatárig folyósítható együtt.

A fentieken túl változik a rokkantsági járadék havi összege is, mely 2017. január 1-jétől 34 475 forintról 35 025 forintra emelkedik.

A nemzeti helytállásért járó pótlék megállapításánál irányadó összeghatár 183.310 forintról 186.250 forintra emelkedik 2017. január 1-jétől.
A özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2017. január elsejétől havi 87 720 forint összeghatárig folyósítható együtt.

A 2016. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. §-a és 12. §-a szerinti alapösszeg mértéke 96 010 Ft.

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) 2017. január hónapban minden ügyfelét levélben, személyre szólóan értesíti az előző évben folyósított ellátások összegéről, valamint a 2017. január havi emelésről ellátás-típusonkénti bontásban, továbbá arról is, hogy a folyósított összegből milyen jogcímen és milyen összegben történik levonás.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátások emeléséről hivatalból gondoskodik – tehát az érintett nyugdíjasnak vagy egyéb ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania –, a 2017. január hónapban esedékes ellátásokat már a fentieknek megfelelő összegben folyósítja, illetőleg utalja.
(Megjegyzés: családtámogatási ellátásoknál – fogyatékossági-, családi pótlék – a januári emelt összeg februárban érkezik, mert annak folyósítása nem az adott hónapban történik, hanem azt követően.)

Az emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be. A jogszabály szerint, ha egy embernek egyidejűleg több, emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997 (X.6.) Korm.r. alapján a 2017. évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, és az árvaellátás legkisebb összege 2017. január 1-étől nem emelkedik.
Ennek megfelelően a 2017. január 1-étől megállapításra kerülő
•    öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege változatlanul havi 28.500 forint,
•    árvaellátás legkisebb összege változatlanul havi 24.250 forint.

Hatályos: 2017. 01. 01.
Hivatkozás: 416/2016. (XII. 14.) Korm. rendelet a nyugellátások és egyes más ellátások 2017. január havi emeléséről és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62 § értelmében  
Magyar Közlöny 2016/201. (XII. 14.)

_____________________________________________________________


4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL, és annak SZABÁLYAIRÓL 2017.


2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg, helyüket a  rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás vette át, és ezek egységes táppénzszerű ellátás körébe tartoznak.

A megváltozott munkaképességű emberek számára 2012. január 1.-től kétféle ellátást lehet megállapítani: a rehabilitációs ellátást, és a rokkantsági ellátást.
Rehabilitációs ellátásban azok részesülhetnek – legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve azok, akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek.
Rokkantsági ellátásban azok részesülhetnek, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

Főszabály, aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, az eddigi ellátását, 2012-ben nyugdíjként kapja.
A következő célcsoportok ugyanazt az összeget kapják 2012-ben is, tehát megmarad az ellátás összege rokkantsági ellátás néven:
- akik 2011. 12. 31-én rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek és az I. -es és II. -es csoportba vannak besorolva,
- az átmeneti járadékban részesülők,
- az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérőknek is megmarad az ellátásuk. Itt a 2011. évi CXCI.tv. 30 § szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személynek minősül, aki az 57. életévét betöltötte 2011. dec.31-én.

2012. január 1-jét követően a megváltozott munkaképességű emberek ellátásai jövedelempótló jellegűek, egészségniztosítási ellátások, ezért csak akkor megállapíthatók, ha
- egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex vizsgálata alapján 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű és
- keresőtevékenységet nem folytat,
- rendszeres pénzellátásban nem részesül,
- a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon – tehát összesen három éven át, 2014. január 1-jétől:
vagy tíz éven belül 2555 napon át – vagyis hét éven át – vagy tizenöt éven belül 3650 napon át – vagyis tíz év - volt biztosított
Feltétele tehát, az említett biztosítási jogviszony, amelyet az adóhivatalnak kell majd igazolnia.

Ettől eltérően (2016.05.01-jétől hatályos) biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak:
a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.
(Hivatkozás: 55/2016. sz.MK 2016.04.19. 2016.évi XXVI.tv.)és Mmtv.

Rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat.

2014. január 1-jétől: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt .


2012. január 1.-től rehabilitációs ellátás néven folyósítják azoknak eddigi ellátásukat:
- akik 2011. dec.31-én a besorolás szerint a III. kategória rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
- rendszeres szociális járadékban tartoznak,
- és öregségi nyugdíjkorhatárukat öt évnél több idő múlva érik el, és rehabilitációjuk javasolt.
Ők 2012. év január 31.-ig kaptak nyilatkozatot, hogy jelentkezzenek felülvizsgálatra. Ha ezt elmulasztotta az említett csoportból megtenni valaki és március 31-ig visszaküldeni a regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságra, akkor annak május elsejétől megszüntették ellátását. 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető volt.
A változásokról minden fent említett érintett tájékoztatást kapott.

A fenti felülvizsgálatok országosan lezárultak 2015.12.31-ável. Jogorvoslatok folyamatban egyes esetekben.


A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
a) az életkor,
b) a keresőtevékenység, és
c) az egészségkárosodás mértéke,
azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.

A felülvizsgálaton a Rehabilitációs Hatóság (akár a rendelkezésre álló iratok alapján is) minősíti a munkaképességét a vizsgált személynek:
1) Minősítheti úgy, hogy nem rehabilitálható, egészségi állapota 0-60% mértékű, egészségkárosodása 40-100%, így Hatóság ez alapján rokkantsági ellátást állapíthat meg a jogi feltételek fennállása esetén.
2) Rehabilitációs Hatóság minősítheti azt is, hogy rehabilitációt követően van esélye a munkavállalásra az egészségkárosodott személynek, és legalább 60 % egészségi állapotuk vagy kevesebb,  (egészségkárosodásuk legalább 40% vagy több). Ők rehabilitációs ellátást kaphatnak, amely maximum 3 évig jár. A három év alatt kellene a megváltozott munkaképességű személynek elhelyezkednie, együttműködve a munkaügyi központtal.

„havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző (helyett 2016. május elesejétől: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa vehető figyelembe) naptári évben (a továbbiakban:
referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;”(Hivatkozás: A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló törvényt (Mmtv.-t) módosította a 2012. évi CCVIII. törvény, az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról 2012. december 22. MK 178. sz. )
VÁLTOZÁS 2016.05.01. (MK.55. !!)

A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, (2017. január 1-jétől minimálbér 127 500Ft, így annak 150%-a: 191. 250Ft/hó)
Hivatkozás: MK 55/2016. sz. 2016.04.19.  2016.évi XXVI.tv. az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról amely módosította Mmtv.-t


Az Mmtv-ben írt kereset korlátozás a régi szabályok szerint alkalmazandóak A FELÜLVIZSGÁLATIG azokra a rehabilitációs ellátottakra (33 §), akik 2011. dec.31-én III. kategóriába, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban tartoztak, s majd a felülvizsgálat után lesz érvényes rájuk az új törvény szerinti korlátozás.


Rokkantsági járadékban részesülők esetében sem az ellátás megnevezése, sem az ellátás összege, sem a főbb folyósítási feltételek nem változtak, ezért az érintettek értesítést sem kaptak. Semmiféle korlátozás nincs rájuk vonatkozólag. Tehát időben dolgozhat, amennyit bír, és keresetben is kereshet, amennyit adnak. 


A törvényben meghatározott feltételek hiányában méltányosságból nem lehet a megváltozott munkaképességű személy részére ellátást megállapítani.

A rokkantsági ellátást megszüntetik 2014. január 1-jétől, ha KERESETE három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a mindenkori minimálbér 150 százalékát (2017. január 1-jétől minimálbér 127 500Ft, így annak 150%-a: 191. 250Ft/hó) 


2014. január 1-jétől: egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj . 4. § s) pont 2 . alpontjában foglaltakat kell érteni.


Az ellátás havi összege 2012. március 31-ig felülvizsgálatot kért személy esetén (aki átfordított rehabilitációs ellátásban részesül, 2016-ban ilyen nincs, mert befejezték az ilyen jellegű felülvizsgálatokat, így figyelembe vehető havi átlagjövedelme nincs):
- a rokkantsági ellátás összege megegyezik a megállapítást megelőző hónapra járó ellátás összegével (ha állapotában nem történt változás),
- a rehabilitációs ellátás összege (ha változott egészségi állapota Hatóság minősítése szerint):  
a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30 százaléka,( 2017-ben 28.803Ft)
b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka.( 2017-ben 38.405Ft)

Az alapösszeg 2016. évben 94 500 Ft, 2017.évben 96 010 Ft. Az alapösszeg a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.


A rehabilitációs ellátás havi összege ÚJ  kérelmező esetén (figyelembe vehető havi átlagjövedelemmel rendelkező esetén):
- annak, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% egészségi állapota, B1, a régi 40-49% ÖEK), a havi átlagjövedelem 35 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 30 %-a (2017-ben 28.803Ft) , és legfeljebb az alapösszeg 40 %-a (2017-ben 38.405Ft).
- annak, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (31-50% egészségi állapota, C1, a régi 50-69% ÖEK), a havi átlagjövedelem 45 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 40 % - a (2017-ben 38.405Ft), és legfeljebb a fenti alapösszeg 50 %-a (2017-ben 48. 005Ft).


A rokkantsági ellátás összege ÚJ kérelmező esetén:
NEM rehabilitálható, rokkantsági ellátást állapíthatnak meg:
a)  egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - B2 kategória –  a megmaradt egészségi állapota 51-60 % közötti mértékű (a korábbi 40-49 % ÖEK, rendszeres szociális járadékos),  annak ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 40 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 30 %-a (2017-ben 28.803Ft) és legfeljebb a fenti alapösszeg 45 %-a (2017-ben 38.405Ft).
b.) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - C2 kategória -  ha megmaradt egészségi állapota 31-50%közötti mértékű (a korábbi ÖEK 50-69%, III.cs.), annak az ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 60 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 45 %-a (2017-ben 43.205Ft) és legfeljebb a fenti alapösszeg 150 %-a,  (2017-ben 144.015Ft).
c.) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, "D" kategória, ha megmaradt egészségi állapota 30 %, vagy ennél kevesebb, vagyis ÖEK 70% vagy több (korábbi II.cs.ÖEK 80-100%), annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelme 65 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 50 %-a (2017-ben 48. 005Ft) és legfeljebb, a fenti alapösszeg 150 %-a (2017-ben 144.015Ft),
d.) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (korábbi I.csop.). "E" kategória, ha a megmaradt egészségi állapota 30%, vagy ennél kevesebb, Ő 2013. jún.30-tól bértámogatással foglalkoztatható,
annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelmének 70 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 55 %-a (2017-ben 52.805Ft) és legfeljebb a fenti alapösszeg 150 %-a (2017-ben 144.015Ft).

A rokkantsági ellátás összege, a rokkantsági ellátásban részesülő kérelmező nem rendelkezik havi átlagjövedelemmel:
NEM rehabilitálható, rokkantsági ellátást állapíthatnak meg:
a)  egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - B2 kategória –  a megmaradt egészségi állapota 51-60 % közötti mértékű (a korábbi 40-49 % ÖEK, rendszeres szociális járadékos),  annak ellátása az alapösszeg 30 %-a (2017-ben 28.803Ft).
b.) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - C2 kategória -  ha megmaradt egészségi állapota 31-50%közötti mértékű (a korábbi ÖEK 50-69%, III.cs.), annak az ellátása az alapösszeg 45 %-a (2017-ben 43.205Ft) .
c.) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, "D" kategória, ha megmaradt egészségi állapota 30 %, vagy ennél kevesebb, vagyis ÖEK 70% vagy több (korábbi II.cs.ÖEK 80-100%), annak az ellátása, az alapösszeg 50 %-a (2017-ben 48. 005Ft),
d.) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (korábbi I.csop.). "E" kategória, ha a megmaradt egészségi állapota 30%, vagy ennél kevesebb, Ő 2013. jún.30-tól bértámogatással foglalkoztatható,
annak az ellátása, az alapösszeg 55 %-a (2017-ben 52.805Ft).


Annak a mmk személynek marad az eddigi ellátása összege, aki ugyan abba a kategóriába került %-os mértéket illetően, mint ezt megelőzően, lásd fent.   
Annak esetében, aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesült 2011. dec.31-én, akár 1% állapotváltozás esetén is, ha az kategóriaváltást is jelent, és állapotjavulást (ellenkező esetben 33/A § szerint). 


A rehabilitációs Start kártyával rendelkező munkavállaló után a munkáltató szociális hozzájárulási adó kedvezményben részesül. 2017-ben az alapösszeg 2017-01-01-től 22% (2016-ban még 27%), a kedvezmény 11% a személy foglalkoztatásának ideje alatt, de a munkába lépést megelőző napon rendelkezni kell ezzel a kártyával vagy az azt helyettesítő igazolással.

Az olyan személynek juttatott bevétel után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. §-a, 11/B. §-a, és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki.


Rehabilitációs kártyára jogosult:
- az a megváltozott munkaképességű személy, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint:
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, (B1)vagy
b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1) ill. az is, aki
c) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy

d) rehabilitációs járadékban részesül,(ilyen nincs 2014.12.31-től)

e) bővül a köre 2017.01.01-jétől: azokat is megilleti a rehabilitációs kártya, akiknek a rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, (B2)
f) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.(C2)

(Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. 16/A § /1/, /2/)

Rehabiitációs kártya kedvezmény mértéke: az adó megállapításánál figyelembe vett , a munkavállalót terhelő közterhekkel, és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (2017-ben 2X127500Ft=255000Ft) 22%-a.

(Módosítás hivatkozás: 2016.évi CLXXXI.tv. MK 210./2016.)



Aki "feketén" dolgozik rokkant ellátása mellett, annak megszüntetik ellátását és egy évre visszamenőleg vissza kell fizetnie ellátását.

2014. január 1-jétől: A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére – ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az Ebtv .rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni .
A jogalap nélkül felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást – a felróhatóságtól függetlenül – akkor is vissza kell fizetni, ha a felvételtől számított kilencven nap eltelt, és a jogalap nélküli felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült .(20/B C D § tartalmazza a megtérítési kötelezettség arányát, összegét, annak alapját, határidejét) 

 

FIGYELEM! MINDEN ESET MÁS lehet. Forduljon hozzám személyes tanácsadásért, amely önzetlen, ingyenes, öt-tíz perc adekvát kérdéseim, válaszadás, a határozata, szakvéleménye ismerete, tényállás tisztázása után információ nyújtás röviden. Ha bővebb információ, írásbeli, egyéb szolgáltatás, jogorvoslat szükséges, kérje, megfizethető, magánszemély vagyok adószámmal, megbeszéljük, a bóvebb tájékoztatást kéri vagy sem.

A foglalkozási rehabilitáció rendszere igen sokrétű, a jogszabályok sokasága folyton változik, és nem könnyű eligazodni benne. Munkám során gyakran tapasztalom, hogy nemcsak az érintett nyugdíjasok, de a rászorulók, a gyermeket nevelők sem ismerik ezeket.

Ezen ismeretek hiánya hátrányos következményekkel járhat, komoly lehet az anyagi veszteség.

Mindenképpen a témához jól értő, felkészült, tájékozott, tapasztalt, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy alkalmas csak a témában megbízható, hiteles szakmai támogatást nyújtani. 



A költségvetési támogatásnál (bértámogatás) megváltozott munkaképességű személynek tekintendő JELENLEGI jogszabály tekintetében:
I.    Aki a 2012. január 1-jét követően benyújtott ellátás megállapítására, vagy hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelmére elvégzett komplex minősítés szerint
a)    rehabilitálható, ezen belül
•    foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), vagy
•    tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), vagy akinek a
b)    rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
•    egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (B2), vagy
•    egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (C2), vagy
•    kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D)
•    egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E) (2013. szept.23-tól)
II.    2013. jún.30-tól, akinek 2011. évben, vagy azt megelőzően megállapított ellátását, vagy 2011. december 31-ét megelőzően indult és 2012. évben megállapított ellátását
•    rokkantsági ellátásként, (30 § (4) b) pont ba (5) a) Mmtv 32 § (1) vagy
•    rehabilitációs ellátásként (30 § (4) b) pont bb) (5) a) folyósítják, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
III.    aki rehabilitációs ellátásban részesül és 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérte a komplex minősítés elvégzését (33 § (1) bek.), a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
IV.    aki rokkantsági járadékban részesül, a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.
V.    2014. jan.1-jétől, aki fogyatékossági támogatásban részesül (25 § (1) bek.).
VI. vak személyi járadékban részesülő személy (2016. 05. 01-jétől 2016. évi 55. sz. MK 2016. évi XXVI.tv. és Mmtv.)
Az Adatkezelés alcím alatt a 21/B § tartalmazza a nyilvántartással kapcsolatos szabályokat.


Hatályos: 2013. június 30. MK 102. sz. 2013. szept. 23. MK 153. sz. és 2014. január 1. MK 213. sz.
Hivatkozás: a 2013. évi XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szólóban, annak is 76 §-ban, 2013. 06. 21. MK 102.sz. és
335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 2013. szeptember 20. MK 153. sz. és
2013. évi CCXXV. Tv. (XII. 18.) MK 213. sz.
2011. évi CXCI. Tv. és 327/2011. (XII. 29.) Korm.rend.   
Magyar Közlöny 2016. évi 55. számában, (IV.19.) a 2016. évi XXVI. törvény az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról


2015. évi CXXXIII.tv. módosította 2015.08.01-től Mmtv-t 2011. évi CXCI.tv.-t (MK 102. 2015.07.13.:
Az egységes jogértelmezés érdekében egyértelművé teszi a módosítás, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek a rehabilitációs ellátásban részesülőkhöz hasonlóan – az egészségi állapotukban bekövetkezett tartós változásról értesíteniük kell a rehabilitációs hatóságot.
A rendelkezés értelmében azon rokkantsági ellátásban részesülők, akik legkésőbb a felülvizsgálat időpontjáig, vagy az azt követő 5 éven belül betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, mentesülnek a felülvizsgálati kötelezettség alól.(2015.08.01.-jén folyamatban lévő ügyekre nem kell alkalmazni)


Azon személyek körében, akik részére 2012. január 1-jét megelőzően folyósított korábbi ellátásuk rehabilitációs ellátásként (átfordított rehabilitációs ellátás)  került továbbfolyósításra, szintén nem kerül sor a komplex minősítésre akkor, ha legkésőbb a felülvizsgálat időpontjában a nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb öt év van hátra.
Esetükben a felülvizsgálat során az életkorukra tekintettel csak rokkantsági ellátást lehet megállapítani, az állapotjavulás kivételével a korábban folyósított rehabilitációs ellátással azonos összegben.(2015.08.01.-jén folyamatban lévő ügyekre nem kell alkalmazni)

A rendelkezés az érintett személyi kör vonatkozásában az automatikus felülvizsgálati kötelezettséget szünteti meg, nem zárják ki azonban az ügyfél bejelentésére, kérelmére állapotváltozás esetén induló felülvizsgálat lehetőségét, melyeket ezt követően is el kell
végezni.
A módosítás rögzíti, hogy a felülvizsgálat alól mentesülő személyeket a rokkantsági ellátásuk időtartama alatt – a törvényben meghatározott feltételekkel – megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére vonatkozó kötelezettség, továbbá az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az akkreditált munkáltatóknak pályázati úton nyújtott támogatások szempontjából.


A módosítás értelmében a rehabilitációs ellátásban részesülők esetén a korábbi 30 nap helyett legalább 60 nap egybefüggő keresőképtelenség esetén keletkezne felülvizsgálati kötelezettség.
Mivel a tapasztalatok alapján, a rehabilitációs ellátásban részesülő, keresőtevékenységet folytató személyeknél számos esetben előfordul 30 nap egybefüggő keresőképtelenség gyakran összekapcsolódik a már meglévő egészségi problémával, illetve a szükséges
kivizsgálásokkal. Ezért a 30 napig tartó keresőképtelenség nem feltétlenül jelenti az állapot tartós rosszabbodását, ezért indokolt ennek az időszaknak a 60 napra történő emelése.
A rendelkezés további technikai pontosításokat tartalmaz.
Hivatkozás: 2015.évi CXXXIII.tv. (MK 102.sz. 2015.07.13.) módosította Mmtv-t

_________________________________________________________


5. A 2017. és 2018. évi kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2016. és
közfoglalkoztatási bérminimum 2015. óta változatlan 


A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127 500 forint (2016-ban: 111 000 forint),
hetibér alkalmazása esetén 29 310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint.
2018. január 1-jetől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31 730 forint, napibér alkalmazása eseten 6350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől
havibér alkalmazása esetén 161 000 forint (2016-ban volt: 129 000 forint),
hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint,
hetibér alkalmazása esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8300 forint, órabér alkalmazása esetén 1038 forint.

A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

Hatályos: 2017. 01. 01.
Hivatkozás: 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról Magyar Közlöny 2016/204. (XII. 15.)


A közfoglalkoztatási bér 2017-ben

2015. 2016. évben változatlan volt összege.

2017-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére  megállapított közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén:a havibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől

81 530 forint.
Részmunkaidő esetén a meghatározott bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet kevesebb 22 800 forintnál (ez nem változott).


Legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 106 555 forint,


A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 89 705 forint.


A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bérlegalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése és a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 117 245 forint.


Hatályos: 2017.01.01.

Hivatkozás: 463/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletet módosításáról (MK 216/2016 (XII.23.)

_____________________________________________________

6. Rokkant személy nem álláskereső , és NEM megváltozott munkaképességű személy 2013. január 1-jétől. Mit jelent mindez?


1991. évi IV. törvény 24-28. §, az kap álláskeresési járadékot, aki ÁLLÁSKERESŐnek minősül. Ezt viszont az 58.§ magyarázza meg (különös tekintettel a 3. pontra):
“álláskereső: az a személy, aki
1.    a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2.    oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3.    öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
4.    az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
5.    elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6.    az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart,


Rokkantsági ellátásban részesülő álláskeresőt nem regisztrálják a Munkaügyi Központban, és nem segítenek munkakeresésében, közvetítésben, szolgáltatásokkal, hogy munkához jusson, de nyilvántartásba veszik.
A rokkantsági járadékban részesülő álláskereső lehet, részesülhet álláskeresési járadékban is szolgáltatásokban.


Foglalkoztatási szempontból NEM megváltozott munkaképességű személy a rokkantsági ellátásban részesülő (Flt 57 § (4) 4.) Vagyis ez azt jelenti, hogy minden támogatásból kirekesztették ezzel, uniós támogatásokból is, amely elősegítené a nyílt munkaerő-piacra kikerülését.


Ez ütközik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 14. cikkében deklarált megkülönböztetés tilalmába. Ugyanis a rokkantsági ellátásban részesülők ezen a ponton is indokolatlanul hátrányos megkülönböztetésben részesülnek több, velük összehasonlítható helyzetben lévő csoporttal szemben.
Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki
a) rehabilitációs ellátásban részesül,
b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.
A rokkantsági ellátásban részesülők a védett (akkreditált, költségvetési) foglalkoztatáson kívül minden egyéb támogatásból (pl. Rehabilitációs Kártya is) kizárásra kerültek, csupán a foglalkoztatási kötelezettség jelent közülük a munkára készeknek előnyt, ha foglalkoztatásuk után a munkáltató a rehabilitációs hozzájárulás megtakarítására jogosult. Ezen változtatni szükséges.
Hivatkozás: 1991. évi IV. törvény. Flt., amit módosított MK 164. sz. 2012. 12. 07-én a
2012. évi CXCII. tv. XII. 7. Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról  
Minden megváltozott munkaképességű személy komplex rehabilitációjában az elsődleges uniós cél a nyílt munkaerő-piacon történő elhelyezkedés elősegítése összhangban a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel.
Az EU Fogyatékos-ügyi Stratégiájának célja annak biztosítása, hogy a fogyatékos emberek mindennapi életükben ugyanolyan egyéni választási lehetőségekkel rendelkezzenek, mint az ép emberek, illetve hogy ők is irányíthassák életüket.
Hiszen az ESÉLYEGYENLŐSÉG, vagyis hogy minden ember más, mégis egyenjogú lehetőséget kell kapnia arra, hogy a maga választott módon tartalmas életet éljen. Ehhez biztosítani kell számukra a személyi támogatás rendszerét, az akadálymentességet, a személyi-, tárgyi-, infrastrukturális feltételeket, az információkhoz jutás korlátlan hozzáférhetőségét.
Az emberi jogok emberi szükségleteken alapulnak. Kinyilvánítják, hogy minden egyes embernek egyenlően joga van nem csupán az élethez, hanem a méltóságteljes élethez is. Az emberi jogok továbbá feltételezik, hogy szükség van bizonyos alapkövetelményekre és forrásokra annak érdekében, hogy méltóságteljes életet élhessünk.(2007. évi XCII.tv.)
Az Alaptörvényünk II. cikke alapján az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz függetlenül fizikai és szellemi fejlettségétől, illetve állapotától, és attól is, hogy emberi lehetőségéből mennyit valósított meg, és miért annyit. A hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként, egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni.
Helyzetük miatt egyfelől kiszolgáltatottak valamennyi állami, közhatalmi beavatkozással szemben. Másfelől esetük súlyos és közvetlen következményekkel járhat az is, ha az állam nem tesz eleget egyes alkotmányos feladatainak, a speciális, rászorultakat segítő szabályozás és gyakorlat kialakításával, fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően látja el. Legyen szó ugyanakkor indokolatlan közhatalmi beavatkozásról, vagy éppen állami feladat, kötelezettség elmulasztásáról, az érintettek jog-, illetve érdekérvényesítő képessége minimális.
A jogegyenlőség, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdításának kötelezettsége, az egyes, kiemelten védett csoportok jogainak megfelelő biztosítása kiemelt fontosságú a foglalkoztatás területén, a munka világában.

_______________________________________________________________________

7. Tájékoztató a szociális ellátórendszer változásairól, 2015.-től


Az önkormányzatok szabadon dönthetnek a támogatások nagyságáról és formájáról.
A szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ebbe a körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
A módosítást megelőzően kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnt 2015.03.01-től, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé vált.

A kötelező segélyek közül kikerült a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás.
A módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint kell nyújtani, de 2015. január 1-jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.
Az óvodáztatási támogatás a kötelező óvodáztatás bevezetésével, 2015. szeptember 1-jétől megszűnik.

A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzatok szabadon dönthetnek.
A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat rendeletében határozza meg, ennek megfelelően a méltányossági közgyógyellátásra, a méltányossági ápolási díjra, valamint az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozást a szociális törvény a módosítás elfogadása után már nem tartalmazza.

A módosítások 2015. március 1-jén léptek hatályba.

A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat szabadon dönthet. A  szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek  tekintetében  annyit  ír  elő,  hogy  az  önkormányzat  a  helyi  viszonyokhoz  mérten,  a krízishelyzetben  lévő  személyek  számára,  illetve  a  helyi  szociális  problémák  kezelésére települési  támogatást  nyújt. A települési támogatás  egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat  rendeletben  határozza  meg.  

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA:
Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás.
Aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1-től a járási hivatal hatáskörébe került..

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) szabályaiban nincs változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal állapítja meg.
A támogatás havi összege –2017-ben is 22.800Ft

Rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnt. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot.
Az új rendszer bevezetésének lépései a következők:
 A jelenleg rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságát a jegyző 2015. január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálja.
 A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapítja, hogy az ügyfél 2015. március 1-től milyen ellátásra lesz jogosult.
 Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják.
 Ha vállalják a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak jelenleg rendszeres szociális segélyre
 Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.

Az újonnan bevezetett egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell majd kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik:

Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46 662 Ft.)
Ha az EGYT-re jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az EGYT összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. (Ebben az esetben az EGYT maximuma 23 862 Ft.)

A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.)
Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. § (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható – kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket – ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.

A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnt a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni.

Lakásfenntartási támogatás:
A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-étől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.
Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani.
Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul:
 Ha az ellátásra való jogosultságot 2014. december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra.
 Ha a hatóság 2015. január 1-ét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehet biztosítani.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.

Adósságkezelési szolgáltatás:
Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.
Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára


Méltányossági közgyógyellátás:
A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1-től kikerülnek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem lesz kötelező.
Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani.
A korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennáll az alábbi esetekben:
 Ha az ellátásra való jogosultságot 2015. március 1-jét megelőzően megállapították, vagy
 Ha az ellátásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás 2015. február 28-án folyamatban van.

Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez.
Méltányossági ápolási díj:
Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára jelenleg sem kötelező.
A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1-jétől kikerülnek a szociális törvényből.
A 2015. március 1-ét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően biztosíthatóak 2015. március 1-jét követően, települési támogatás formájában.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére.
Önkormányzati segély:
Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lesz.
E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik.

Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához
Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel:
Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen
a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez,
d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni.
A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kell megalkotnia.
Hivatkozás: 2014. évi CI. Törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

Hivatkozás: 1993.évi III.tv. (Sztv) 

 

____________________________________________________________________________

8. Végleges állapotú személyek felülvizsgálatára és a közlekedőképességre vonatkozó végrehajtási rendelet módosult 2015. szeptember 9-től  


247/2015. (IX. 8.) Korm. rendelettel (továbbiakban Mód.r.) módosult a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet:
A rehabilitációs hatóság – a szakértői bizottság elnöke kivételével – kormányzati szolgálati jogviszonyban nem álló szakértőt is igénybe vehet.
A rehabilitációs hatóság a személyes vizsgálatot MELLŐZHETI, ha
a) a rehabilitációs hatóság vagy jogelődje által kiállitott, az érintett személy rendelkezésére alló szakvéleményben, szakhatósági állásfoglalásban vagy határozatban foglaltak szerint az érintett személy állapota végleges,
b) a rehabilitációs hatóság vagy jogelődje által kiállitott, az érintett személy rendelkezésére álló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás vagy határozat időbeli hatálya alatt kerül sor az újabb minősitésre, vagy
c) az érintett személy állapota a rendelkezésre álló orvosi dokumentácio, egyeb irat alapjan megalapozottan megitélhető.
A személyes vizsgálatot a fentiek kivételekkel a rehabilitációs hatóság székhelyén vagy telephelyén kell elvégezni. Ha a minősítés az előbbiekben foglaltak szerint a személyes vizsgálat mellőzésével történik, azt az ügyben illetékes rehabilitacios hatóságtól eltérő rehabilitációs hatósag is elvégezheti.
A személyes vizsgálatot kivételesen, az érintett személy hozzájárulása esetén az illetékes rehabilitációs hatósággal szomszédos megyében működő rehabilitácios hatóság is elvégezheti, ha annak székhelyén vagy telephelyén történő megjelenés az érintett személy számára nem jelent aránytalan terhet.
A személyes vizsgálat az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén is elvégezhető, ha a minősítéshez a lakhatási viszonyainak, környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges.
A személyes vizsgálatot az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén kell elvégezni, ha a háziorvosa indoklással ellátott igazolást ad arról, hogy állapota nem teszi lehetővé a rehabilitációs hatóság székhelyén vagy telephelyén való megjelenést.
A háziorvosnak az igazoláshoz mellékelnie kell a vizsgálati jogcím szerinti, az igény benyújtásakor fennálló egészségi állapotot igazoló szakorvosi leleteket is.
Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb iratok között, vagy az iratok és a személyes vizsgálat megállapításai között ellentmondás merül fel, a komplex minősítés során eljáró orvosszakértő kiegészitő orvosi vizsgálatot rendelhet el.
Komplex minősítés esetén a rehabilitációs hatóság a rehabilitációs javaslat elkészitéséhez képességfelmérő vizsgálatot végezhet. Elvégzésére a rehabilitációs hatóság együttműködési megállapodást köthet a megfelelő személyi es tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltatóval.
Mód.r. szabályait a Mód.r. hatályba lépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
247/2015. (IX. 8.) Korm. rendelettel (továbbiakban Mód.r.) módosult a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 8/A. §„(3a) a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának hiányára alapozott elutasító döntés jogerőre emelkedését, vagy – más szerv megkeresésére vagy a komplex minősítés keretében elvégzett minősítés esetén – a rehabilitációs hatóság vagy rehabilitációs szakértői szerv közlekedőképesség minősítésére vonatkozó szakvéleménye kiállítását követő 12 hónapon belül csak akkor kell elvégezni, ha a kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
A megállapított 8/A. § (3a) bekezdésében foglaltakat az Mkmr3. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Hivatkozás: 247/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet és a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosításáról
Magyar Közlöny• 2015. evi 125. szam 2015.szeptember 8.

____________________________________________________________

9. A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet módosítása, érvényes 2015. 09. 28-tól:


1. A rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatát nem kell elvégezni:
- ha az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvos-szakmai szempontú vizsgálata során megállapításra kerül, hogy a vizsgált személy egészségi állapota 1-30% között van és orvos-szakmai szempontból önellátásra képes (D kategória),
- ha egészségi állapota 1-30% között van és orvos-szakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E kategória).
A rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatát a rendelkezésre álló iratok alapján is el lehet végezni:
ha egészségi állapota 31–60% között van, és ha a vizsgált személy ehhez a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által rendszeresített nyilatkozat kitöltésével hozzájárul.
A rendelkezésre álló iratok alapján kell elvégezni az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvos-szakmai szempontú vizsgálatára vonatkozó minősítést:
ha a vizsgált személy rendelkezik hatályos 2011.12.31-ét követően kiállított határozattal, szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel
a) amely értelmében egészségkárosodásának mértéke legalább 40%-os és
b) amely alapján – és a csatolt orvosi dokumentumok figyelembevételével – az egészségi állapot megalapozottan megítélhető,
Szakkérdésként bírálják el a minősítést és nem kell szakhatósági állásfoglalást készíteni hatóságnak.
Hatályos 2015.09.28-tól. A rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba:
Hivatkozás: MK 138. sz. 2015. 09.25. péntek 43/2015. (IX. 25.) EMMI rendelete a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról

____________________________________________________________________________

10. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok változása

(2016. 06. 06-át követő 3. naptól hatályos)


Megjelent a Kormány 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló  327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló  74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosításáról MAGYAR KÖZLÖNY 2016. évi 78. szám 2016. 05. 06. hétfő
Hatályos: a kihirdetést követő 3. napon, 2016. 09.
Amely végrehajtási rendeleteiben pontosan rögzíti a 2016. 05.01-jétől hatályos 2011. évi CXCI. törvény módosításának megfelelően: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokat, többek között a következő lényeges változásokat tartalmazza:
1.    ha „a  rehabilitációs ellátásban részesülő személy akkreditált munkáltatónál folytat keresőtevékenységet, a rehabilitációs terv kidolgozásába az akkreditált munkáltató képviselőjét is be kell vonni.”
2.    a hatóság a rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtása érdekében a  rehabilitációs ellátásban részesülő személynek rehabilitációs mentort (a  továbbiakban: mentor) jelölhet ki, amennyiben a rehabilitációs terv előkészítése keretében történő konzultáció során az ügyfél azt kéri, és annak szükségessége megállapításra került.
3.    tartalmazza a mentor pontos feladatait, annak végrehajtási módját, a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó személy végzettségi, képzettségi, gyakorlati tapasztalat elvárásokat,
4.    tartalmazza azt, hogy a  rehabilitációs szolgáltatást önként kérő megváltozott munkaképességű személy (a továbbiakban: a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy) a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnál kérheti az Mmtv. szerinti nyilvántartásba vételét, annak leírja a módját, menetét,
5.    tartalmazza a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy az  első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnak 10 napon belüli bejelentési kötelezettségeinek eseteit
6.    tartalmazza, hogy minden év január 15-éig az általa üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi hivatal a tárgyévben támogatható foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és annak igénybevételének különböző feltételeit. Ettől eltérően – 2016. július 15-éig teszi közzé.
7.    tartalmazza: a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók akkreditációjának szabályait
8.    tartalmazza: a  foglalkozási rehabilitációt elősegítő, képzési célú támogatások szabályait
9.    tartalmazza: a Hivatal által üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi a tárgyévben támogatható – 21/G. és 21/H. § szerinti – képzések (a továbbiakban: támogatható képzések) adatait és a képzési célú támogatás igénybevételének feltételeit
10.    tartalmazza: a 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelete 1. sz. mellékletében a komplex rehabilitáció összefüggésében felmerülő szociális rehabilitációs szükségleteket; a 2. sz. mellékletében a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások formáit; a 3.sz.mellékletben az akkreditációhoz szükséges működési feltételeket; a 4.sz.mellékletében a rehabilitációs szolgáltatási tevékenység értékelési szempontjait

________________________________________________________________________________

11. Adóváltozások 2017. 

Többek között új cafeteria-rendszer, áfacsökkentés, az adócsalás elleni keményebb - informatikailag megtámogatott – fellépés, google- és facebook-adó, jövedéki adóváltozás, még kedvezőbb kata és kiva.

Az adócsomag nehezen áttekinthető: „Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról” címet viselő dokumentum 204 oldal, a Törvényalkotási bizottság ehhez beterjesztett módosító javaslata pedig 97 oldal, és valamennyi, adózással foglalkozó törvényt érintik a változtatások.

Készpénzes cafetéria


„Az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató. A foglalkoztató a juttatott összeg 1,18-szorosa (egy századdal csökken a korábbi 1,19-ről) után fizeti meg a 15%-os személyi jövedelemadót és a 14%-os eho-t.

A munkáltató a cafetéria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és ún. kultúra-belépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit.
A munkáltató által 2016-ban béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások (pl .üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-től nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, hanem úgynevezett egyes meghatározott juttatások lesznek. Ez a béren kívüli juttatásoknál magasabb (14 helyett 27) százalékos eho megfizetését jelenti.

A kétgyermekesek családi adókedvezménye 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra nő 2017-ben.
Az első házasoknak 24 hónapig - gyermekáldás esetén is - jár a havi 5 ezer forintos állami nászajándék. Az első házasoknak járó kedvezmény a családi kedvezménnyel együtt igénybe vehető már az adóelőlegből is.

Új adókedvezmények is megjelennek a jogszabályban, így 2017-től adómentesnek minősülnek például a Balassi Bálint ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak, és a 2017-es Úszó, Vízilabda, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével összefüggésben nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéseként új jogcím biztosítja a rendezvénnyel összefüggésben kifizetett, illetve természetben biztosított ellátások adómentességét.

ÁFA


•    A baromfihús, a friss tej és a madártojás áfája 5%-ra csökken,
•    Az internet-hozzáférési szolgáltatás áfáját 18%-ra csökken,
•    Étkezőhelyi étel és helyben készített italfogyasztás áfája 18%-ra, majd 2018-tól 5%-ra csökken.

Szocho


1.    Újraélesztik a Karrier Híd Programot. Januártól újra indulna a karrierprogram, ami a "közszférából" elbocsátottaknak nyújt segítséget. Ennek keretén belül hitelfelvételre, átképzésre és az új munkáltatóknak adó- és járulékkedvezményekre lenne lehetősége. Az ehhez szükséges hatósági igazolványt újra kiállíthatja a hatóság a várhatóan 2017. augusztus 31-ig benyújtott kérelmek alapján.
2.    A 25 év alatti pályakezdők kedvezményének esetében azt tervezik, hogy a kedvezmény jogosultságának időtartama alatt (a 25. életév betöltéséig) a kedvezmény akkor is járna, ha a munkáltató változik.
3.    Hasonlóan a tartós álláskeresők után érvényesíthető kedvezménynél is a 2 +1 éven keresztül járó adókedvezményt folyamatosan, az átvevő munkáltató is érvényesíthesse. Eddig csak az első munkahely vehette igénybe akkor is, ha nem dolgozott ott a munkavállaló a kedvezmény lejáratának végéig.
4.    Kutatás-fejlesztési tevékenység utáni kedvezmény esetén is változást terveznek: Aki saját tevékenységi körében végez kutatásfejlesztést, és az ehhez kapcsolódó közvetlen költségek levonása miatt negatív az adóalapja, szochokedvezménnyel is élhet (egyéb feltételei is lesznek).
5.    A kedvezmények érvényesítésének szabályait is egyértelművé teszik azzal a törvényt kiegészítő magyarázattal, hogy ugyanazon magánszemély és a kifizető között, valamint több munkáltató esetén is a kedvezmény csak egyszer vehető figyelembe.
6.    Pontosítani kívánják a „nagy kérdést", a személyesen közreműködő tagok járulékalapjával kapcsolatban. Tehát, a tervezet szerint, a társaság tagja, ha munkaviszonyban végez tevékenységet, akkor nem minősül társas vállalkozónak, azaz nem kell a minimum járulékalap (emelt járulékalap) után fizetnie.
7.    A nevelőszülőket teljes munkaidős jogviszonyban dolgozókként ismernék el. Ennek akkor van jelentősége, ha például egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó lesz, mert akkor nem kell a minimum tb alap után fizetni a járulékokat és a szociális hozzájárulást.

Vállalkozók járulékfizetése
1.    Eddig egy olyan családban, ahol kettő gyermeket neveltek, és egyidejűleg jár a CSED vagy GYED és GYES, és a szülő vállalkozó, nem volt szabályozva, hogy az kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül-e vagy főállásúnak. Ezt kívánják tisztázni ezzel a szabállyal, hogy amennyiben a szülő/vállalkozó ezen ellátásokban egyidejűleg részesül, akkor nem kell vállalkozóként a minimum járulékalap után fizetnie.
2.    Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Tehát, ha több vállalkozásban végez munkát, akkor nyilatkoznia kell arról, hogy hol fizeti meg a járulékot.

Egészségügyi szolgáltatási járulék


A biztosítással nem rendelkezők és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017. január 1-jétől 7110 forint.

Munkaerő mobilitás ösztönzés 


A gépkocsival történő munkába járás költségtérítése 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik. A mobilitási célú lakhatási adókedvezmény mellett a társasági adóban is kedvezményes megítélés alá esnek a munkásszállás kialakításának és fenntartásának kiadásai

Magyar Google-adó


Ha a reklám-közzétevő nem teljesíti a reklám megrendelője felé irányuló nyilatkozattételi kötelezettségét és nem található meg a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítőkről szóló nyilvántartásban, akkor az állami adóhatóság felhívja a nyilatkozat pótlására, melyet immár nem a megrendelő, hanem az állami adóhatóság felé kell teljesítenie.
Ha a nyilatkozattételt a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem teljesíti, az adózás rendjéről szóló törvényben említett mulasztási bírság-összeggel megegyező összegű, 500 ezer forintos mulasztási bírságot kell fizetnie. Ha ugyanazon megrendelőtől ismételt bejelentés érkezik az adóhatósághoz arról, hogy a közzétevő nyilatkozatot nem adott, az ismételten kiszabott bírság immár 10 millió forint.
Ezt követően, ha az adóalany ismételten elmulasztja a nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő irányában, a további mulasztási bírság az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosa (tehát ha a megrendelő egy közzétevő kapcsán négy bejelentést tesz az adóhatósághoz, és a közzétevő az adóhatóság felhívására sem pótolja a szükséges nyilatkozatot, akkor a közzétevőt összesen 0,5+10+30+90 millió forint, összesen 130,5 millió forint bírság terheli).
Ugyanezen bírságolási rendszer érvényesül akkor, ha az adóalany reklám-közzétevő nem tesz eleget bejelentkezési kötelezettségének, azzal, hogy az adóhatóság első ízben való felhívására való bejelentkezés esetén a kiszabott bírság korlátlanul enyhíthető (természetesen bejelentkezésre nincs szükség, ha az adott személy már más adó alanyaként bejelentkezett).
Ugyanakkor maximálja az ugyanazon adóalany terhére a két jogcímen összesen kiszabható bírság összegét 1 milliárd forintban.

Megszűnik a tartós bérlet


A visszaélések kizárása érdekében a tartós bérlet fogalmát hatályon kívül helyezi a törvény. Az indokolás úgy fogalmaz: a hatályos szabályozás alapján nem keletkezik cégautóadó-kötelezettség azon személygépkocsi után, melyet a nem magánszemély tulajdonos tartós bérletbe ad magánszemélynek és a magánszemély költséget nem számol el, s a tulajdonos is csak értékcsökkenési leírást számol el.

Automatikus pótlékmentes részletfizetés


A törvény kihirdetését követő naptól több mint félmillió magánszemély élhet az ún. automatikus pótlékmentes részletfizetés lehetőségével. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az, akinek legfeljebb 200 ezer forint tartozása van, annak elegendő benyújtani egy kérelmet, és lényegében automatikusan, pótlékmentes részletekben fizetheti az adótartozását. Az igénylőnek a kérelemben az adóazonosító jelén kívül csak azt kell megjelölnie, hogy hány havi részletet szeretne.

Kata – ami számlán van, egyszer bevétel lesz


Jelenleg a KATA-nál a be nem folyt bevétel – tekintettel a pénzforgalmi szemléletre – nem bevétel: adóalanyiság időszakában befolyt bevétel nem képezi sem a kisadózó vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó alapját (Tao és Szja tv.).
2017-ben a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja is lehet, ha a katás által kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg.
Viszont a kisadózó vállalkozás bevételének nem lesz része a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. A módosítás átmeneti rendelkezés alapján a 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható.
A kiegészítő tevékenységet folytató kisadózók mentesülnek a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.

KIVA


A kisvállalati adó szerinti adózást az az adózó választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. A kisvállalati adóalanyiság akkor szűnik meg jövőre, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. Változik az elhatárolt veszteség szabályozása is.

Jövedéki adó


A kőolaj világpiaci árához kötötte és annak jelenlegi mértéke alapján szeptembertől emelhetővé tette a törvény az üzemanyagok jövedéki adóját. A dohánytermékek jövedéki adója terhelése 2017 végére harmadával nő..
Az üzemanyagok jövedéki adója abban az esetben emelkedik, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollár alá csökken. Ebben az esetben a gázolaj közterhe literenként 10, a benziné 5 forinttal növekszik. A változások negyedévente lépnének hatályba, a negyedév utolsó napjának világpiaci ára alapján.
A dohánytermékek jövedéki adóját uniós előírások miatt kell 29 százalékkal emelni 2017 végéig, három lépésben. A cigaretták adója először idén szeptembertől emelkedik. Az új törvény szerint a dohánytermékekre 2017-től adójegy helyett zárjegy kerül és az e-cigaretta is bekerül a jövedéki termékek közé.

Hivatkozás: Szja és egyéb adótörvények


Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja,

mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés.

Rehabilitációs gazdasági menedzserként felülvizsgálati, ellátási ügyekben ÖNZETLEN szakmai útmutatást, tájékoztatást nyújtok biztos jogszabályi tudással, hogy mi mit jelent, mit tehet vagy nem tehet, mi a teendő, hogyan, mik az alternatívák, stb. Hogy  minden információ birtokában helyes döntéseket hozhasson, hátrány ne érhesse információ hiány miatt, hiszen a jogszabályok sokasága folyton változik, segítek eligazodni benne.

Évtizedes gyakorlatom van fellebbezések, bírósági keresetek jogi-, szakmai megfogalmazásában, az ilyen speciális ügyek koordinálásában, támogató szakmai tudással.

Bízom benne, hamarosan személyesen is megismerkedhetünk, és gyümölcsöző együttműködés jöhet létre!

____________________________________________________________________________

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser,
06-20-420-20-39
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

UniCredit Bank 10918001-00000145-03880003 


MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FŐBB VÁLTOZÁSAI, kedvezmények, költséghatékony foglalkoztatás

____________________________________________________________________________

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser,
06-20-420-20-39
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

UniCredit Bank 10918001-00000145-03880003 


TÁJÉKOZTATÁS

Új Munka Törvénykönyve 2012. évi LXXXVI.tv.júiius 1-től  

és 2013. évi CIII.tv. (MódMt.) 2013. 08. 01-től és 2014. 01. 01-től

legfontosabb változások 

FRISSÍTVE: 2016. 08. 15.

Speciális szaktudás szükséges a megváltozott munkaképességű emberek eredményes és hatékony foglalkoztatásához.

KERESSEN  KÉREM!

MEGOLDÁST kínálok a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához, a SZERVEZET a költséghatékony működéshez, a VERSENYKÉPESSÉGHEZ!

Így képes vagyok meghatározni azokat a szakmákat, területeket, foglalkozástípusokat, amelyekre az álláskereső alkalmas illetve azokat az egészségügyi kizárásokat, amelyekre a munkaköri besorolásnál ügyelni kell.


Ismerem a megváltozott munkaképességű emberek szocio-kulturális, demográfiai jellemzőit, a munkavállaláshoz szükséges képességeket, készségeket, pszichológiai állapotukat. Mindezek ismeretében olyan módszereket, és eljárásokat alkalmazok, amelyek elősegítik a „munkára kész” állapot kialakulását.


Ismerem a foglalkoztatás gátjait is, amely kapcsolódhat a fogyatékossághoz, vonatkozhat a közösségre (negatív attitűdök), a környezetre (akadálymentesítés, ergonómia, munkaadaptáció, stb.), az esetleges munkáltatói előítéletekre.


Elkötelezettségem, empátiám, hasonló helyzetem, szakmai tudásom miatt megfelelő odafordulással, vagy éppen nagyon határozott fellépéssel segíthetek a helyzetek feloldásában, kimozdíthatok sorsokat a holtpontról.  

Szükség lehet egy állandó szakértőre foglalkoztatás, ellátások, kedvezmények témában
Pontosan tudom kódolni, elemezni az ORSZI, NRSZH szakvéleményekben leírtakat, ismerem a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeket jogszabályi háttérrel, mindez pénzbeli előny, megtakarítás a Szervezetnek.  


Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés, 

Mert AZ EGYÉNI KOMPETENCIÁK BIRTOKÁBAN ÉRHETŐK EL A SZERVEZETI CÉLOK. 

A szellemi tőke a szervezet láthatatlan vagyona.

ANYAGI, SZELLEMI és KULTÚRÁLIS TÖBBLETET és ezzel VERSENYELŐNYT JELENT a vállalkozás, a társadalom számára.

 Támogatás helyett az EU ösztönöz, és lehetőségeket teremt aktív munkaerő-piaci eszközökkel, INNOVATÍV foglalkoztatás politikát ösztönözve a fenntartható fejlődés érdekében. Hangsúlyozva, hogy a szervezetek, országok eredményességének oka leginkább az emberben keresendő.

A VERSENYELŐNY legtartósabb, vagy talán

EGYETLEN TARTÓS FORRÁSA AZ EMBER,

tanulási, fejlődési képessége.

ATTITŰD kérdése a társadalmi befogadás és versenyképesség elérése. A munkáltató döntése, hogy a büntetésként is felfogható pluszadóra költi-e a pénzét (rehabilitációs hozzájárulás), vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat-e inkább. Az anyagi, jogi jellegű kényszerítő eszközök fontosak (minden országban van), de nem helyettesítik, csak előmozdítják a szemléletbeli változást.
A hozzáállás egy olyan kapcsoló, amely minden mást elindít. ~ Ismeretlen
 
CSR (Corporate Social Responsibility): az üzleti siker elérését jelenti olyan módon, amely tiszteletben tartja az etikai értékeket, a törvényi kereteket, valamint a vállalati működés összes érintettjének igényeit és szükségleteit.

A tudás, a szellemi tőke az ország, a szervezet, az ember láthatatlan vagyona. 

Számos vállalat VERSENYKÉPESSÉGÉBEN sokkal lényegesebb szerepet játszik

A SZERVEZET ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉGE, KULTÚRÁJA,  SZAKEMBEREINEK KIVÉTELES KÉPESSÉGE, vagy VEZETÉSI FILOZÓFIÁJA, mint az, hogy milyen fizikai és pénzügyi eszközei vannak.

A HUMÁN STRATÉGIA a vállalat egyik fő támasza, hiszen a humán tőke a NÖVEKEDÉS egyik LEGMEGHATÁROZÓBB ELEME. 

TÁJÉKOZTATÁS

MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE (Mt) változása 2015:  


A 2014. évi XCIX. törvény több ponton változtatott a Munka törvénykönyvén.


Kisgyermekes munkavállalók részmunkaidőben történő foglalkoztatása

A hatályos szabályok szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Az Mt. ismer bizonyos eseteket a munkaviszony fennállása során, mikor a munkaszerződés módosítása, vagy annak felajánlása a munkavállaló számára a munkáltató oldaláról kötelező. Ezek közé tartozik a hosszabb idejű fizetési szabadságot, illetve szülési szabadságot követő kötelező munkabér módosítás, a várandós kismamák munkakörének kötelező módosítása (amennyiben ezt egészségi állapotuk indokolja), valamint a kisgyermekes munkavállaló részmunkaidőben történő foglalkoztatása a gyermek három éves koráig.

Utóbbi kategória kibővítésére irányul az az Mt. módosítás, miszerint 2015. január 1-jétől három vagy ennél több gyermekkel rendelkező munkavállalók esetében a munkaszerződés munkavállaló kérésére történő kötelező részmunkaidőre módosítását kiterjesztette a gyermek öt éves koráig. Újdonság, hogy a részmunkaidő mértéke minden esetben az általános teljes munkaidő fele (napi négy óra).

A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztése miatt vált szükségessé az Mt. Záró rendelkezéseinek kiegészítése egy új fogalommal. Eszerint ahhoz, hogy egy foglalkoztatott három vagy több gyermeket nevelő munkavállalónak minősüljön - és ilyen módon abban a kedvezményben részesüljön, hogy a gyermeke öt éves koráig részmunkaidős foglalkoztatását kezdeményezhesse - az szükséges, hogy minimum három gyermeke vonatkozásában (1) családi pótlék és GYED vagy GYES folyósításában, vagy (2) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesüljön.

Szabadság és keresőképtelenség

A 2015. január 1-jével hatályba lépő rendelkezések szerint immáron a keresőképtelenség teljes tartama munkában töltött időnek minősül, ilyen módon szabadságra jogosító időként kell figyelembe venni.
A korábbi szabályok szerint naptári évenként harminc napot meghaladó keresőképtelenség időtartamára nem járt szabadság a munkavállalónak.
Az új rendelkezés értelmében mostantól teljesen mindegy a szabadság kiadása szempontjából, hogy a munkavállaló 5, vagy 155 napig nem tett eleget rendelkezésre állási kötelezettségnek betegsége miatt. Az is közömbös, hogy mi volt a keresőképtelenség oka.

A változás hátterében az áll, hogy a szabályozás az Alaptörvénybe, valamint nemzetközi jogba is ütközik, melyet a jogalkotó is érzékelt.


Vezető állású (női) munkavállaló

A vezető állású munkavállaló munkaerő-piaci helyzete sok szempontból kedvezőbb lehet, mint az átlagos munkavállalóké, ezért a törvény speciális rendelkezéseket állapít meg rájuk nézve. Az Mt. jelenlegi módosítása némileg szorosabbra húzta a szerződési szabadság határait azzal, hogy a most elfogadott módosítás a vezető állású női munkavállaló esetében az emberi reprodukciós eljárásban történő részvételt, mint felmondási tilalmat kötelezően alkalmazandó, kógens szabállyá tette.

Ennek értelmében vezető női munkavállaló munkaviszonya rendes felmondással nem szüntethető meg az emberi reprodukciós eljárásban történő kezelés megkezdésétől számított hat hónapon belül. Az e rendelkezés megsértésével közölt felmondás jogellenesnek minősül.

Köztulajdonban álló munkáltató fogalma

Fentieken túl a most hatályba lépő módosítások érintik még a köztulajdonban álló munkáltató fogalmát az Mt.-ben. Az új szabályok szerint köztulajdonban álló munkáltatónak minősül a közalapítvány, valamint az a gazdasági társaság, amelyben az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik.

_

A 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzést tiltja meg 2015. március 15. napjával. Bizonyos speciális foglalkoztatókra a szabályozás hatálya nem terjed ki. Nem vonatkozik a szabályozás így a gyógyszertárak nyitva tartására, a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzlet nyitva tartására, a közforgalmú vasúti és autóbusz pályaudvarok területén kialakított üzlet nyitva tartására azzal, hogy kétség esetén a jegyző - a pályaudvar üzemeltetőjével egyetértésben - határozza meg azt, hogy a pályaudvar területe meddig terjed, a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenységre, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott egészségügyi intézmények területén történő kereskedelmi tevékenységre, a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre, a vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységre, az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartására, a katonai objektumokon belül folytatott kereskedelmi tevékenységre, a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységre, a vendéglátásra, a világörökségi területen található üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenységre.

A törvény bevezeti a kiskereskedelmi nap fogalmát, ami a vasárnap és a munkaszüneti napok kivételével a hét többi napja. Kiskereskedelmi napokon üzlet a jövőben 6 és 22 óra között tarthat nyitva. Ettől eltérően az üzletek adventi vasárnapokon 6 óra és 22 óra, december 24-én és december 31-én 6 óra és 12 óra, továbbá minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 6 óra és 22 óra között nyitva tarthatnak. Az adventi és a tetszőleges vasárnapon történő egyszeri nyitva tartást előzetesen be kell jelenteni. Kiskereskedelmi tevékenységet üzletben csak a törvény által lehetővé tett nyitvatartási időben lehet folytatni. Mindazokat a vásárlókat, akik a nyitvatartási időn belül beléptek az üzletbe, a nyitvatartási időn túl - legfeljebb további fél órán belül - ki lehet szolgálni.

Néhány üzlet típusra további eltérő szabályok vonatkoznak. A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet kiskereskedelmi napokon 5 óra és 22 óra, vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között nyitva tarthat. Az újságot árusító üzlet, valamint a virágot árusító üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 6 óra és 12 óra között nyitva tarthat. A sportlétesítményekben üzemelő üzletek pedig vasárnap és munkaszüneti napokon a sportrendezvények ideje alatt nyitva tarthatnak.
Speciális szabály továbbá az is, hogy az az üzlet, amelynek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárva tartási időszakban is nyitva tarthat, ha az általános zárva tartási időszakban kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.
A tilalmat a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, jogsértés esetén pedig az üzletet az egyéb törvényes jogkövetkezmények mellett meghatározott időre bezáratja.

A 350/2014. (XII.29.) Korm.r. alapján a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatók munkavállalói részére a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege mostantól a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre.

Hivatkozás: 2014. évi XCIX. Törvény és 2012. évi I.tv. Munka törvénykönyve

______________________________________

2012.  félévtől gyakorlatilag minden szabály életbe lép, pár kivételt említ csak a törvény, amit 2013. január 1-jétől kell csak alkalmazni - így a szabadság és távollét számítására és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó új rendelkezéseket egyelőre nem kell követniük a vállalatoknak.

A július elsejével életbe lépett törvényszöveg szerint kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi. Miután feltétel - többek között - a munkavégzés önálló megszervezése is, ez a szabály leginkább szellemi dolgozókra alkalmazható. Esetükben nem a munkahelyen eltöltött idő az érték, hanem a meghatározott határidőre történő feladatteljesítés.

Ehhez igazodik a készenléti jellegű munkakör pontosítása. Készenlét (napi 24, heti 72 óra maximum) csak a felek írásbeli megállapodásával határozható meg, a megállapodást pedig a dolgozó a hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén pedig a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja, és ezért hátrány nem érheti. Ezeket a megállapodásokat a munkáltató a jövőben köteles lesz nyilvántartani. A megállapodást - dokumentumként nem nyilvántartani, hanem megőrizni kellene.

A kollektív szerződés alapján a munkaidő meghatározásában is el lehet térni, például a munkaidőkeret mértékétől, vagy a munkaidő-beosztás előzetes mértékétől. Ez nem feltétlenül lesz hátrány a dolgozóknak, hiszen vannak olyan munkáltatók (munkakörök), ahol a hosszabb keretnek nincs gazdaságos és ésszerű alternatívája. Gondoljunk például egy nyári szünetet tartó színházra.

Az új törvénykönyv gyakorlatilag munkajogi szempontból intézményesíti a hálapénzt azzal, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el.

A munkavégzés helyét a munkaszerződésben kell meghatározni.

Munkaidő

Vasárnapra rendes munkaidőbe egyebek mellett a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, valamint a több műszakos tevékenység keretében, illetve a készenléti jellegű munkakörben vagy külföldön foglalkoztatott munkavállalónak osztható be.

A régi szabályozáshoz képest  - a jelenlegi 200-ról 250 órára - nő a rendkívüli munkaidő éves korlátja, kollektív szerződésben a jelenlegihez hasonlóan legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni.

Teljesen új elem a törvénykönyvben az úgynevezett munkavállalói biztosíték. E szerint a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki "munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít", a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.

A kötelező legkisebb munkabér

A júliusban életbe lépő új szabályozás szerint a kötelező legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait.

A kötelező legkisebb munkabér összegét naptári évente felül kell vizsgálni - áll a törvényben.

Felhatalmazást kap a kormány arra is, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét rendeletben határozza meg.
Nincs többé átlagkereset, csak a távolléti díj

Az új kódexben megszűnik az átlagkereset fogalma, ami helyett a távolléti díjat alkalmazzák; ebbe azonban nem minden bérelem tartozik bele.

A jogszabály rendelkezik a bérpótlékról, rögzítve, hogy az a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

2012. 07. 01-től csak a többműszakos munkarendben, illetve a készenléti munkarendben foglalkoztatottaknak jár a vasárnapi pótlék (változatlanul az alapbér fele), míg a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap.

Jelentős változás a délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék átalakulása: műszakpótlék (30 százalékos) júliustól az este 18 és reggel 6 óra között végzett munkáért jár. 15 százalékos éjszakai pótlékot kap az a - műszakpótlékra nem jogosult - munkavállaló, aki ugyancsak este 6 és reggel 6 között dolgozik.

A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék vagy szabadidő jár - a felek megállapodása alapján - a munkaidő beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben vagy a munkaidőkereten, illetve az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. Az így adott szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és az alapbér arányos része járna utána.

Az új törvény szerint a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett vagy készenlét, illetve ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. A törvény így lehetővé teszi az átalány munkaszerződésben való meghatározását minden bérpótlék vonatkozásában.

Fizetés

Lényeges változás az is, hogy nincs egységes minimálbér (egyébként az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét az Alaptörvény sem tartalmazza). Így a bér megállapításánál a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni, tehát előfordulhat, hogy ugyanannál a cégnél, ugyanazon munkakörben lévő, ugyanolyan végzettséggel rendelkező dolgozóknak eltér majd a fizetésük attól függően, hogy az adott vállalat, kelet- vagy nyugat-magyarországi telephelyén dolgoznak.

A többműszakos munkarendben dolgozóknak úgy kell kalkulálniuk, hogy este 6 és reggel 6 óra között a bérpótlékuk csupán 30 százalék lesz. Eddig volt külön délutáni és külön esti pótlék is, az új Mt. most ezt a kettőt vonta össze.

Nők és a munka

Új változás az is, hogy a kismamák, ha úgy döntenek, akkor a gyermek 3 éves kora előtt is visszamehetnek dolgozni, ilyenkor kérésükre a munkáltató köteles a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőben történő foglalkoztatást biztosítani - legkésőbb a gyermek hároméves koráig. Azzal viszont érdemes tisztában lenni, hogy ha az édesanya a gyerek 3 éves kora előtt visszamegy dolgozni, akkor megszűnik a felmondási tilalom, vagyis a munkáltató bármikor kirúghatja. Ez vonatkozik azokra a kismamákra is, akik 2012. június 30-a előtt már visszamentek dolgozni, és a gyerek csak július elseje után tölti be a harmadik életévét. Azt azonban fontos hozzátenni, hogy a védett korúakra vonatkozó speciális szabályokat az ő esetükben is be kell tartaniuk a munkáltatóknak, mielőtt közölnék a felmondást.

Ezen felül az Mt. lehetőséget biztosít arra is, hogy egy munkakört többen betöltsenek, vagyis hogy például két kismama, vagy egyetemista "felosszon" egymás között egy teljes munkaidős, 8 órás állást. A munkakör megosztott ellátása, mint új atipikus foglalkoztatási formaként jelenik majd meg az új Mt.-ben.

Munkaviszony megszüntetése

2012. Július 1-től hatályba lépő új Mt. a határozott idejű munkaviszony megszüntetését két helyen is szabályozza: a 66. § (8), és a 79. § (1) b) és (2) bekezdéseiben.


A legszembetűnőbb változás az elnevezések módosulása. Ennek során a közös megegyezés elnevezése és szabályai nem módosulnak, azonban az eddig "rendes felmondásként" ismert jogintézményt jelző nélküli "felmondásnak", az eddigi "rendkívüli felmondást" "azonnali hatályú felmondásnak" nevezik. Az elnevezések módosulásán túl lényegi változások is vannak ezen a téren.


A régi Mt. 88. §-a a határozott idejű munkaviszonyt - a próbaidő alatti megszüntetés mellett - csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással engedi megszüntetni. Ezen felül lehetővé tette az ilyen munkaviszony munkáltató általi megszüntetését is, azonban ebben az esetben a hátralevő időre, de maximum egy évre járó átlagkereset megfizetését rendeli el.
A munkavállaló az új rendelkezések értelmében szintén más feltételek szerint mondhatja fel határozott idejű munkaviszonyát. Eddig a munkavállalónak erre csupán rendkívüli felmondás keretében volt lehetősége, azonban az új szabályok szerint erre már akkor is lehetősége van, ha a munkaviszony fenntartása aránytalan sérelemmel járna rá nézve. Ilyen lehet például családi körülményeiben beállt hirtelen változás, mint haláleset vagy beteg hozzátartozó ápolása.

A határozatlan időtartamú munkaszerződések megszüntetésével kapcsolatban a legmarkánsabb változás az úgynevezett objektív felmondási tilalmak körül található. Korábban Mt. 90. § (1) bekezdése taxatíve felsorolta azokat az okokat, amelyek esetén a munkavállaló munkaviszonya rendes felmondással nem szüntethető meg. Ilyen volt például a betegség miatti keresőképtelenség vagy a terhesség. Ezek úgynevezett objektív tilalmak voltak: a munkaadó felmondása ezekben az esetekben akkor is érvénytelen volt, ha történetesen nem is tudott arról, hogy az adott pillanatban munkavállalója terhes vagy keresőképtelen volt. A munkaadók sokszor találkozhattak azzal, hogy munkavállalójuk a felmondás napján "véletlenül megbetegedett", ilyen esetekben pedig csak hosszas bírósági procedúra során lehetett eldönteni, hogy a betegség a felmondás előtt vagy után alakult-e ki.

A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. Azonnali hatályú felmondással a munkavállaló és a munkáltató egyaránt élhet. Nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást a próbaidő alatt, valamint ha a munkáltató határozott idejű munkaviszonyt szüntet meg így.
A törvény nem határoz meg konkrét felmondási okokat, hanem összefoglalva jelöli meg a felmondás lehetséges okait. Eszerint az csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetve a munkáltató működésével összefüggő lehet.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni az általa okozott kárt, de a kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Megszüntethető a munkaviszony a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is. Ennek feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen - ennek hiányában azon a munkahelyen ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi - nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Az új szabályozás ebből a szempontból lényegesen korrektebb: a felmondási tilalmak lényegesen nem változtak, azonban a munkavállaló az új törvény hatálybalépése után csak abban az esetben hivatkozhat felmondási tilalom alá tartozására, ha erről munkaadóját még a felmondás közlése előtt tájékoztatta. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a várandós munkavállaló csak akkor esik felmondási tilalom alá, ha terhességéről szóló orvosi igazolást munkaadójának legkésőbb a felmondás közléséig bemutatta. Amennyiben ezt elmulasztotta, és e tény csak a felmondás közlése után jut a munkavállaló eszébe, akkor ez a munkaadó rendes felmondását nem befolyásolja, az érvényes marad.

A munkaviszony megszüntetése körül új intézmény a felek olyan megállapodásának lehetősége, amelyet az új Mt. 65. § (2) szabályoz. E szerint a munkaadó és a munkavállaló megállapodhatnak abban, hogy a munkaviszonyt felmondással (azaz nem próbaidő alatt illetve vétkes kötelességszegés miatt, hanem a régi terminológia szerinti rendes felmondással) nem szüntethetik meg. E kikötés főleg a különleges képzettségű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók számára nyújt lehetőséget, üzemük biztonságát ugyanis ilyen kikötés esetén a munkavállaló váratlan távozása a kikötésben megszabott ideig, de maximum egy évig nem veszélyezteti.

A felmondással kapcsolatos legfontosabb változás, hogy megszűnik az előírás, miszerint a munkavállalónak lehetőséget kell adnia a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre. Racionális új rendelkezés továbbá, hogy ha a munkáltató a munkavállaló magatartására, vagy nem egészségi okkal összefüggő képességére alapozza a felmondását, mentesül a végkielégítés-fizetési kötelezettség alól.

Új szabályként a munkáltató a határozott időtartamú munkaviszonyt indokolással felmondással is megszüntetheti a munkavállaló képességeire alapított okból, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok miatt lehetetlenné válik.
Ez esetben a munkáltatói felmondásra irányadó szabályok alkalmazandók, tehát felmondási idő és végkielégítés jár a munkavállalónak, nem kell azonban kifizetni a munkavállaló munkabérét a határozott időtartam lejártáig.

A munkaszerződés kötelező módosítása körében, új szabályként, a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha a várandósága megállapításától a gyermek egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi szakvélemény alapján - eredeti munkakörében nem foglalkoztatható.

A felmondási védelem szabályai némileg változtak. A munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt az alábbi időszakok alatt: a várandósság, a szülési szabadság (amely huszonnégy hét és úgy kell kiadni, hogy négy hét a szülés várható időpontja elé essen). Nem szüntetheti meg a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt (amely fő szabály szerint a gyermek harmadik életéve betöltéséig tart, de ha a gyermek fogyatékos vagy beteg, úgy a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt a gyermek tízedik életébe betöltéséig is tarthat). A tényleges önkéntes tartalékos szolgálatteljesítés, valamint a nő jogszabály szerinti, emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de ennek legfeljebb első hat hónapjára (lombikbébi program).

Új és fontos változás, hogy a munkavállaló keresőképtelensége (betegsége, táppénzes állománya) 2012. július 1elsejétől kezdődően már nem minősül felmondási védelemnek

Új és nagyon lényeges szabály, hogy nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége. Tehát, ha július elsejét követően a munkáltató azért mond fel felmondással egy munkavállalónak, mert az a munkaviszonyból származó kötelezettségeit megszegte, vagy képességei miatt nem tudja ellátni a munkakörét (például: nem kellően felkészült vagy gyakorlott a munkaköri feladat ellátására), úgy végkielégítés kifizetése nélkül lehet munkaviszonyát felmondással megszüntetni.
A nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak - az eddigi szabályokkal összhangban - ezt követően sem jár végkielégítés.

Eljárás munkaviszony megszüntetésekor

Új szabályként a munkavállaló a munkáltató kérelmére - ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt - a munkaviszony megszűnésekor írásbeli értékelést köteles kiadni.
A munkavállaló bírósághoz fordulhat és kérheti a valótlan ténymegállapítások megsemmisítését, vagy módosítását.

Az új törvény szabadabb alakiságot enged meg. Az új szabályok szerint a jognyilatkozatot - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére azonban a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalni, ha az egyébként nem kötelező. Írásbelinek kell tekinteni az elektronikus dokumentumot, így egy e-mailt vagy akár egy SMS-t is.

Jogellenes munkaviszony megszüntetése

Jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén megszűnt az a korábbi szabály, hogy a munkaviszony a jogellenességet megállapító jogerős bírói ítélet napján szűnik meg, tehát a munkáltató pervesztessége esetén köteles a munkavállaló részére a több éves bírói eljárás alatti munkabért egy összegben megfizetni.
Az új szabályok alapján a munkaviszony - még jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén is - mindenképpen a felmondás közlésével (átadásával) szűnik meg és a munkáltatótól elmaradt jövedelemként igényelhető kártérítés összege nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. Ezen túl a munkavállaló a felmondási időre járó munkabérét, valamint a végkielégítés összegét követeli. Ezzel a szabállyal tehát lényegesen csökkent a munkáltatók pénzügyi kitettsége egy hosszadalmas, több évig tartó munkaügyi per esetleges elvesztése esetére.

Ki, mikor, mennyit követelhet?

A munkavállalói kárfelelősséget sokkal súlyosabban szabályozza az új Mt. Az új szabály szerint júliustól a munkavállaló négyhavi bérével (ami eddig 1, 5 hónap volt kollektív szerződés hiányában) fog felelni, amennyiben munkaköri kötelességei során "nem úgy járt el, ahogy az általában elvárható". További súlyosbítás, hogy míg eddig csak a szándékosan okozott kárt kellett 100 százalékosan megtéríteni, júliustól a súlyos gondatlanságért is fizetni kell.

A felmondási idő az új Mt.-ben korábbi egy évről hat hónapra csökken, és ez vonatkozik az állami cégek alkalmazottaira is, ráadásul a közvállalatoknál sem a kollektív szerződés, sem a felek megállapodása alapján nem térhetnek el az Mt.-ben meghatározott mértéktől.

A régi kódexből viszont átemelődnek azok a szankciók, amik arra vonatkoznak, ha a munkavállaló nem tölti ki a felmondási idejét. Így a dolgozó a felmondási időre járó összeggel egyező összeget köteles megfizetni, valamint meg kell térítenie a munkáltató ezt meghaladó, bizonyított kárát is.

Végkielégítés szempontjából a megszokottól eltérően július elsejétől már nem a munkaviszony megszűnésének időpontja, hanem a felmondás közlése lesz az irányadó a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő vonatkozásában. A végkielégítés pedig ezentúl nem tartalmazza például a prémiumokat, mert azok összege nem az átlagkereset, hanem a távolléti díj alapulvételével lesz megállapítva.

A végkielégítés egyfajta elismerés, amelyet a munkáltatóval hosszabb ideje munkaviszonyban álló munkavállalók kapnak a jogviszony végén. Célja továbbá, hogy ilyen esetben a munkavállalónak anyagi biztosítékul szolgáljon arra az időre, amíg új munkát, vagy más jövedelemforrást talál.
A munkaviszony végén nem minden esetben jár végkielégítés, hanem csak akkor, ha a jogviszony a törvényben felsorolt okokból ér véget.
A legfontosabb esetek az alábbiak: a munkáltató felmondása, a munkavállaló indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy amikor a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt meg kell szüntetni.
A végkielégítésre való jogosultság feltétele minden esetben továbbá, hogy a munkavállaló legalább 3 évig munkaviszonyban álljon a munkáltatóval. Míg azonban a régi törvényünk szerint a jogosultsági időbe a felmondási idő is beleszámít (azaz a jogviszony hosszát a munkaviszony megszűnésekor kellett vizsgálni), addig az új Mt. szerint a felmondás közlésének időpontja a mérvadó. Hosszabb felmondási idő esetén így a munkavállaló eleshet a (magasabb mértékű) végkielégítésről. A végkielégítésre jogosító idő szempontjából figyelmen kívül lehet hagyni a legalább 31 napos, egybefüggő időtartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg (pl. mert keresőképtelen beteg). Beszámít azonban a végkielégítésre jogosító időbe a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes egészében, valamint a tényleges önkéntes
tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságból legfeljebb 3 hónap.

A végkielégítés mértéke három év jogosultsági idő esetén egyhavi távolléti díj, amely fokozatosan, a munkáltatóval munkaviszonyban töltött idővel arányosan emelkedik hathavi mértékre. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy míg régen átlagkeresetben számítjuk a végkielégítést, addig az új Mt. ezt távolléti díjban adja meg. A munkavállalót megillető bérformáktól függően a távolléti díj alacsonyabb összeg is lehet, mint a mai átlagkereset. Így előfordulhat, hogy a júniusban kifizetett végkielégítés magasabb összegű lesz, mint amit már az új törvény szerint, július 1-je után folyósítanak.

A legfeljebb 5 évvel a nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállalókat emelt összegű végkielégítés illeti meg. Míg ennek összege régen minden esetben 3 havi átlagkereset, az új Mt. szerint a munkaviszony hosszától függően 1-3 havi távolléti díj. A változás tehát a rövidebb ideje jogviszonyban álló védett korú munkavállalók szempontjából kedvezőtlen. Ugyanakkor, a régi szabályaink szerint a munkavállalót csak egy ízben illetheti meg az emelt összegű végkielégítés, az új Mt. azonban ilyen korlátozást nem tartalmaz. Így nincs akadálya, hogy a védett korú munkavállaló felvegye a háromhavi távolléti díjával növelt végkielégítését, majd egy újabb legalább hároméves munkaviszony megszüntetésekor, de még a védett koron belül újabb plusz egyhavi végkielégítésben részesüljön.
Míg a közvetlenül nyugdíj előtt állókat emelt összegben illeti meg, egyáltalán nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Ki kell viszont fizetni a végkielégítést, ha a munkavállaló csak egy későbbi időpontban (pl. a felmondási idő alatt) lesz nyugdíjas.
Újdonság a magyar munkajogban, hogy akkor sem illeti meg végkielégítés a munkavállalót, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Eddigi törvényünk szerint a munkáltatói felmondás a felmondás indokától függetlenül végkielégítésre jogosított. Az új törvény tehát szigorúbb, de igazságosabb: ha a munkaviszonyt a munkavállaló alkalmatlansága, vagy pontatlan, fegyelmezetlen munkavégzése miatt mondja fel a munkáltató, úgy nem kell végkielégítést fizetni.

Hangsúlyozni kell, hogy a végkielégítés valamennyi törvényi szabályától el lehet térni kollektív szerződésben, akár a munkavállaló hátrányára is. A kollektív szerződést kötő felek tehát kialakíthatnak olyan szabályozást, amely a fentiekhez képest jobban védi a munkavállalót a munkaviszony megszűnése esetén, így például más esetekben is kötelezővé teszi a végkielégítést, vagy emeli annak összegét. A felek azonban úgy is dönthetnek, hogy búcsúpénzek helyett inkább magasabb bérpótlékokat, vagy például a munkáltató által fizetett rendszeres képzéseket írnak elő, és a törvényi szabályokhoz képest rugalmasabbá teszik a munkaviszony megszüntetését. A végkielégítés szerepe, jelentősége így a konkrét munkahely szokásaihoz, helyzetéhez, igényeihez alakítható.

Szabadság kiadása

Jelentős új szabályként lehetőség van arra is, hogy a munkavállaló és a munkáltató megállapodjanak abban, hogy az alapszabadság egyharmadát a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adja ki. A megállapodás azonban csak az alapszabadság 1/3-ára vonatkozhat, tehát melyekre a munkavállaló életkora alapján jogosult, a pótszabadságok (például: a gyermekek után járók) itt nem vehetők figyelembe.
Ez tehát lehet egy mentő megoldás, ha a szabadságot nem sikerült egy adott évben kiadni, de ehhez egy előzetesen aláírt megállapodásra van szükség a munkáltató és a munkavállaló között. A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az időarányos szabadságot nem adta ki a munkavállalónak, azt ki kell fizetni a részére (meg kell váltani).

Az új Mt.-ben az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz.
Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár. Az életkor szerinti pótszabadságtól kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni az Mt.-től.

A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.

A gyerek után járó pótszabadsággal kapcsolatban viszont kifejezetten pozitív változást hozott az új Mt. A korábbi szabályozás szerint a gyermek után járó pótszabadságot vagy az anyuka, vagy az apuka vehette ki. Július elsejétől azonban nem kell választani, ugyanis mindkét szülőt megilleti majd a gyerek után járó pótszabadság.

Munkaerő-kölcsönzés

A kölcsönzés tartama alatt a kölcsönzött munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, mely különösen kiterjed a munkabér összegére és védelmére, az egyéb juttatásokra, valamint az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó szabályok betartására. Az új szabályok szerint a munkabér összegére, az egyéb juttatásokra és az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül.

Mindez azt jelenti, hogy a kölcsönzés első félévében nem kötelező ugyanazt a béreket és ugyanazokat a béren kívüli juttatásokat biztosítani a kölcsönzött munkavállalókra. Az első félévet követően azonban már ugyanazokat a bért és béren kívüli juttatást kell a kölcsönzött munkavállalóknak adni, mint a saját munkavállalóknak, feltéve, hogy a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbeadóval határozatlan időtartamú munkaviszonyban áll és akkor is részesül díjazásban, ha éppen nincs kikölcsönözve. Ha ezeknek a feltételeknek a kölcsönzött munkavállaló nem felel meg, tehát pl. határozott idejű munkaviszonyban áll a kölcsönbeadóval (csak egy projektre vették fel), úgy az egyenlő bérezést nem kell alkalmazni a kölcsönzött munkavállalóra még akkor sem, ha fél évnél tovább kerül a kölcsönvevőnél foglalkoztatásra.

Versenytilalmi megállapodás

A munkaviszony megszűnését követően a munkavállalót versenytilalmi kötelezettség (például: nem dolgozhat konkurens munkáltatónál) csak megállapodás alapján, legfeljebb két évig terhelheti és ezért a munkavállalót a versenytilalom idejére legalább az alapbérének egyharmada illeti meg. Ez egy fontos változás ahhoz képest, hogy eddig három évre lehetett ezt a megállapodást megkötni és a munkabér fele járt a versenytilalomért.

Számonkérhetőség

A munkavállaló hatékonyabb és következetesebb számonkérhetőségét két új jogintézmény hivatott garantálni. A fegyelmi intézkedésekben történő megállapodás esetén a munkáltató előre meghatározott feltételek szerint jogosult a munkavállalóját "fegyelmezni", ha vétséget követ el. Így például ha egy munkavállaló egy hónap során legalább háromszor elkésik a munkahelyről, elveszítheti az éves bónuszra való jogosultságát. A biztosíték kikötésével pedig a pénzt, értéket kezelő munkavállalót lehet jobban motiválni, hogy munkáját megfelelően és felelősségteljesen végezze, hiszen a munkavállaló egyhavi alapbérével felel munkaköri kötelezettségei teljesítéséért.

Kártérítés

A törvény rendelkezik a munkavállaló kártérítési felelősségéről is. Eszerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni.

A munkaügyi kapcsolatoknál az új Munka törvénykönyve szabályozza az üzemi megállapodásnak azt a típusát, amely alkalmas arra, hogy a kollektív szerződést meghatározott feltételek fennállása esetén és megfelelő tartalmi korlátozással részben pótolja.

Az ilyen üzemi megállapodás megkötésének feltétele, hogy a munkáltató ne tartozzon általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, illetve a munkáltatónál ne működjön képviselettel rendelkező szakszervezet.

Kollektív szerződés

Kollektív szerződés kötésére az a szakszervezet jogosult, amely tagjainak száma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. A szakszervezetek együttesen köthetnek kollektív szerződést, és ennek megfelelően egy munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető.

A kollektív szerződés kötési képesség így nem az üzemi tanácsi választásokon elért eredménytől, hanem az adott munkaadónál dolgozók tagságának számától függ.

Az új törvénykönyv tartalmazza, hogy a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának munkáltató általi felmondásához a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges.

A szakszervezeti tisztségviselők száma azoknál a munkáltatóknál, ahol a munkavállalók előző évre számított átlagos létszáma kevesebb mint ötszáz, egy lehet; ha a dolgozók száma ötszáz és ezer közötti, kettő, ha ezer és kétezer közötti, három szakszervezeti vezető részesülhet védelemben, míg négyezer munkavállalóig négy, afelett pedig öt.

A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti feladatainak ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. Korábban a kedvezmény mértéke minden 3 tag után 2 óra volt, vagyis tagonként 40 perc; ez most 30 percre csökken.
Hivatkozás: 2012. évi LXXXVI.tv. (VI. 28.) Magyar Közlöny 80. sz.

ÚJ Munka Törvénykönyve (Mt.) módosítása 

2013. 08. 01. és 2014. 01.01. 

A változtatások egy része szövegpontosító, a jogalkalmazást segítő célzatú. E mellett olyan normaszöveg-kiegészítéseket is találunk, amelyek az Európai Bíróság munkajogi tárgyú ítéleteiben megfogalmazott elvek alapján kerültek megfogalmazásra, és rendezik a távolléti díj számításának anomáliáit.

A munkáltató 2013. augusztus 1-ig rendelkezhetett a munkavállaló munkaidejének felével. Egy európai bírósági döntés nyomán a munkáltatónak írásban kell átengednie a teljes munkaidő beosztásának jogát. Ettől függetlenül a munkáltató eseti jelleggel továbbra is előírhatja a kötelező megjelenést, tehát bizonyos szűk körben továbbra is rendelkezhet a munkavállaló munkaidejével.

Jövedelemigazolást a jövőben csak írásos kérésre kell kiadni a munkavállalónak, illetve megszűnik a jövedelemigazolási tömb is. Ez utóbbi módosítás egy immár anakronisztikussá vált gyakorlatot, a kézzel kitöltendő, szigorú számadású nyomtatvány vezetési kötelezettségét szünteti meg.

Üzemi tanács, üzemi megbízott szerepe a dolgozók tájékoztatásában: a munkáltató személyében a gazdasági egység jogügyleten alapuló átszállása folytán bekövetkező változás esetére alkalmazni rendeli az Mt. 38. § (2) bekezdésében foglaltakat. E szerint, amennyiben az átadó munkáltatónál - a 236. § (1) bekezdésében meghatározott munkavállalói létszám hiányában - üzemi tanács nem működik és üzemi megbízott megválasztására sem került sor, az átadó vagy - a munkáltatók megállapodása alapján - az átvevő munkáltató legkésőbb az átszállást megelőzően tizenöt nappal köteles az érintett munkavállalókat írásban tájékoztatni
a) az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,
b) az átszállás okáról,
c) a munkavállalót érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről, valamint
d) a munkavállalót érintő tervezett intézkedésről.

Az átlagos heti munkaidőt meghaladó beosztás szerinti munkaidőre vonatkozó írásbeli megállapodás [Mt. 99. § (3) bekezdés vagy a 135. § (4) bekezdés] munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául. Az Mt. lehetővé teszi a teljes napi munkaidő felemelését a felek megállapodása alapján legfeljebb napi tizenkét órára, ha a munkavállaló
a) készenléti jellegű munkakört lát el,
b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő [92. § (2) bekezdés].
Ekkor a munkáltató és a munkavállaló újabb írásbeli megállapodása alapján - a munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,
b) heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra
lehet.
A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendelése esetén a munkaidő-keret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja [Mt. 99. § (3) bekezdés].
A Módtv. szerint kizárólag ez utóbbi megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául.
Változatlanul hatályos az a rendelkezés, mely szerint minderre a munkáltató személyében bekövetkező változás sem szolgáltathat jogszerű indokot. Amint az Indokolás rámutat, a Módtv. rendelkezése nem érinti a munkáltató általános szabályokon alapuló felmondási jogát. Ennek megfelelően, a munkáltató az Mt. általános rendelkezéseinek figyelembevételével, a törvényi feltételek fennállása esetén és indokolási kötelezettségének eleget téve egyéb okból kezdeményezheti a jogviszony felmondással történő megszüntetését.
Így például a készenléti jellegű munkakört betöltő portás esetében - ha felmondta a legfeljebb napi 24 vagy heti 72 órás beosztás szerinti munkaidőre lehetőséget adó megállapodást -, a munkáltatói felmondás indoka ekkor is csak a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával (pl. rendszeresen elalszik a portásfülkében), képességével (pl. nem képes kezelni a betanítását követően sem a kamerás megfigyelő-rendszert) vagy a munkáltató működésével (pl. átszervezés következtében munkaköre feleslegessé válik) összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bekezdés]. Elszámolás hó közi munkaviszony meegszűnés esetén: A Módtv. 8. (3) bekezdésével megállapított Mt. 95. §-a a következő (5) bekezdése szerint a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket (lásd részletesen az Mt. 95. § (1)-(4) bekezdését!) munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell, ha a munkaviszony hónap közben szűnik meg. Ekkor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend (a hétfőtől péntekig beosztott munkaidő - Mt. 97. § (2) bekezdés), a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Az új rendelkezés lehetséges alkalmazási terepét jelentősen beszűkíti, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztásra eleve csak munkaidő-keret elrendelése mellett van mód.
Példaként hozhatjuk azon esetet, ha - az egyenlő munkaidő-beosztás mellett foglalkoztatott - munkavállalónak a próbaideje alatt rendkívüli munkaidőt rendelnek el.  Amennyiben a munkáltató él a próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással, a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (általános szabály szerint a rendkívüli munkaidőt az alapbér mellett 50 %-os bérpótlékkal kifizetni), hiszen a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott [Mt. 95. § (2) bekezdés].
Ha viszont a munkavállaló él az azonnali hatályú felmondás lehetőségével, az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, miután a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült [Mt. 95. § (4) bekezdés]. Így a próbaidő alatti túlórákért nem jár majd pótlék, ha a munkavállaló a példa szerinti azonnali hatályú felmondással - egyébként jogszerűen - "távozik" munkáltatójától.

A kötetlen munkarend meghatározására vonatkozó rendelkezés újraszabályozása: e szerint nem elég legalább a napi munkaidő fele feletti munkaidő-beosztás jogának a munkavállaló részére történő átengedése.
Az Európai Bíróság döntése következtében a törvénymódosítás szerint a munkarend kötetlenségéhez - és az ebből eredő adminisztrációs és munkaszervezési könnyítésekhez (lásd a 96. § (3) bekezdését!) - a munkáltatónak a teljes munkaidő beosztásának jogát írásban szükséges átengedni a munkavállaló részére.
A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti (pl. a feladat teljesítésére határidő előírása vagy a munkáltatónál történő eseti jellegű megjelenésre szóló utasítás).
A továbbiakban is feltétele a kötetlen munkarend-minősítésnek a munkavégzés önálló megszervezése. E rendelkezés ugyanakkor 2014. január 1-jén lép életbe, így van idő átgondolni, mely munkakörben tartható fenn a továbbiakban is kötetlenség.
Az új törvény lehetővé teszi, hogy egy arányosított és fokozatos, mindkét félnek elfogadható belső fegyelmi rendszer jöhessen létre, amelynek eleme lehet a munkavállalót leginkább visszatartó munkabérlevonás is. A munka törvénykönyve ugyanakkor „mederbe tereli" a munkáltatói intézkedéseket azzal, hogy a kiszabható vagyoni hátrány mértékét a munkavállaló egyhavi alapbérében maximálja.

Az új kódex lehetővé teszi a határozott idős munkaviszony lejárat előtti megszüntetését
A kollektív szerződésben közös megegyezés alapján kiköthető hat hónapos próbaidő, erről az egyéni munkaszerződésben is rendelkezni kell. A munkaszerződés mellé pedig érdemes egy tájékoztatót is mellékelni, hogy az új Mt. alapján milyen kötelezettségei vannak a dolgozónak, hiszen korántsem biztos, hogy a munkavállaló tisztában van a jogszabályi változásokkal.
Három hónapon belül közös megegyezéssel meghosszabbítható a próbaidő, ám bárki kezdeményezi is a hosszabbítást, az bizalmatlanságot kelthet a másikban. Bár egyre több ágazatban próbálkoznak a munkaadók egy-két napos – vagy hosszabb –, munkaszerződés nélküli próbamunkával, ezt az új Mt. sem teszi lehetővé. A munkaügyi felügyelet mérlegelés nélkül bünteti, és az eddigi bírói gyakorlat azt mutatja, hogy e határozatát nem lehet sikerrel megtámadni.
Noha a jogszabály akár az e-mailben, illetve sms-ben való felmondást is lehetővé teszi, ám ezeknél a munkaadónak van bizonyítási kötelezettsége azzal kapcsolatban, hogy a dolgozó megkapta-e ezeket. Bizonyos feltételek mellett a gyesről visszatérő kismamának is fel lehet mondani. Ha a felmondás közlésekor említené meg a dolgozó a várandósságát, érdemes írásban felszólítani, egyértelmű, ám teljesíthető határidőt szabva, hogy írásos igazolást hozzon a terhességéről. Ha ezt nem teljesíti, megszegi az Mt.-ben előírt együttműködési kötelezettségét, és ennek alapján már átadható a felmondás. További változás, hogy a keresőképtelenség ideje alatt is lehet közölni a felmondást – igaz, az csak a táppénzes időszak lejárta után lép életbe.

Hivatkozás: Munka Törvénykönyve és az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. Tv. (VI. 22.) MK 103. sz. 

____________________________________________________________________________

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser,
06-20-420-20-39
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

UniCredit Bank 10918001-00000145-03880003