2016. (2017. ADÓ) évi foglalkoztatást érintő főbb jogszabály változások (2. rész), kedvezmények

 

Pro-aktív, innovatív nő vagyok: szakértő felülvizsgálatok és ellátások témában, rehabilitációs gazdasági menedzser, HR-, oktatás-, képzés szervezés, előadó, integrációs -, szociális koordinátor, fogyatékos-ügyi szakértő, szervezetfejlesztés támogatása, szolgáltatás szervezése,  kommunikációs-, adminisztratív, asszisztensi területen. Szakterületem: akkreditáció, kedvezmények, foglalkozási rehabilitáció, mint aktív munkaerő-piaci eszköz, ennek koordinálása szervezeten belül és kívül, gazdálkodás irányítás, speciális, hatékony munkaerő-gazdálkodás, munkaadaptáció, tanácsadás, munkámhoz kapcsolódó jogszabályok önálló és hatékony feldolgozása, alkalmazása.

A 2017-ben a vonatkozó jogszabályok szerint a rehabilitációs hozzájárulás (pluszadó) mértéke nő, ami 2011. óta 964.500 Ft/fő/év, azonban kiváltható másképp gondolkozással. Ezért is lényeges a foglalkozási rehabilitáció, amely rendszer rendkívül sokrétű, segíteném eligazodását, szakmai támogatással, katalizálva a vezető, és szervezete eredményességét. Hiszen a vezető tevékenységének egyik mércéje a rábízott javakkal való gazdálkodás hatékonysága, vagyis az optimális költség-haszon hányadost kell elérnie, amihez az emberi erőforrás is hozzájárul irányítása révén. Ennek eredményességében segédkezem, amely koordináció pozitív üzenet a partnerek számára is, még jobb szervezet imázst jelent, aminek jó hatása lehet új piac kialakulására, aminek pénzbeli értéke felbecsülhetetlen
Az immateriális javakat nem úgy, mint a termékeket, technológiákat, nehéz utánozniuk a versenytársaknak, mert az emberek és szervezetek egyedi tudásában, képességeiben gyökereznek, így ezek a fenntartható versenyelőny forrásai. Szakmai munkámmal ehhez segíteném hozzá.

Vajon Ön hagyná elveszni mindezt? A tudás innovatív termelőeszköz, amely érték kiaknázása hozzáállás kérdése és a versenyképesség kulcsa. A költséghatékony foglalkoztatáshoz ismerni kell annak tárgyi-, személyi-, infrastrukturális-, financiális-, jogi feltételeit. A foglalkozási rehabilitáció rendszere igen sokrétű, a jogszabályok sokasága folyton változik, és nem könnyű eligazodni benne. Munkám során gyakran tapasztalom, hogy nemcsak az érintett nyugdíjasok, de a rászorulók, a gyermeket nevelők sem ismerik ezeket. Ezen ismeretek hiánya hátrányos következményekkel járhat, komoly lehet az anyagi veszteség. Mindenképpen a témához jól értő, felkészült, tájékozott, tapasztalt, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy alkalmas csak a témában megbízható, hiteles szakmai támogatást nyújtani. 

Átfogó ismeretekkel rendelkezem humánstratégiai-, HR szervezés-, szociológiai-, szociálpszichológiai-, munkapszichológiai-, gazdaságtudományi, jogi-, igazgatási, gyógypedagógiai-, egészségtudományi-, pénzügyi-, számviteli-, egyéb társadalomtudományi-, vezetési területen.  

Végzettségem tanító, tanár, gyógypedagógus, esélyegyenlőségi manager, rehabilitációs mentor, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő látássérült nőként. A Life Long Leaming nálam életforma. Lelkes, elkötelezett vagyok hivatásom és az emberek irányában küldetés tudattal. Humánerőforrás-szervezést tanítottam többek között főiskolákon, egyetemeken, illetve orvos-szakértői képzéseken is meghívott előadóként szerepeltem. Egy országos civil szervezet munkaerő-piaci irodájának munkáját, tanácsadását szerveztem majd egy évtizeden át. Egy neves amerikai szervezettel működtem együtt, menedzseltem a projectet 2009.-2014. között. Szervezetfejlesztést támogató tréningeket is tartok.

Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés.

Rehabilitációs gazdasági menedzserként felülvizsgálati, ellátási ügyekben ÖNZETLEN szakmai útmutatást, tájékoztatást nyújtok biztos jogszabályi tudással, hogy mi mit jelent, mit tehet vagy nem tehet, mi a teendő, hogyan, mik az alternatívák, stb. Hogy  minden információ birtokában helyes döntéseket hozhasson, hátrány ne érhesse információ hiány miatt, hiszen a jogszabályok sokasága folyton változik, segítek eligazodni benne.

Évtizedes gyakorlatom van fellebbezések, bírósági keresetek jogi-, szakmai megfogalmazásában, az ilyen speciális ügyek koordinálásában, támogató szakmai tudással.

Bízom benne, hamarosan személyesen is megismerkedhetünk, és gyümölcsöző együttműködés jöhet létre!

Bernáthné Székely Julianna,

rehabilitációs gazdasági menedzser,

06-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett (plágium, tartalom lopás).
.
A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos.

Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiazen
szándékosan nem tartalmaz  és nem is tartalmazhat mindent a honlapom, így a szakértőre szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni, és tudni kell alkalmazni

2. RÉSZ:

Frissítés 2016. 08. 15.

Így adózunk 2017-ben


Többek között új cafeteria-rendszer, áfacsökkentés, az adócsalás elleni keményebb - informatikailag megtámogatott – fellépés, google- és facebook-adó, jövedéki adóváltozás, még kedvezőbb kata és kiva.
Az adócsomag nehezen áttekinthető: „Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról” címet viselő dokumentum 204 oldal, a Törvényalkotási bizottság ehhez beterjesztett módosító javaslata pedig 97 oldal, és valamennyi, adózással foglalkozó törvényt érintik a változtatások.

Új adómentes juttatás lesz 2017-től a munkáltató által biztosított egészségügyi ellátás, megmarad a munkáltatói lakáscélú támogatás (5 millióig) vagy a sportrendezvényre-, kulturális célra szóló belépők. Hogy milyen típusú egészségügyi ellátások nyújthatók adómentesen, azt később határozná meg az egészségügyért felelős miniszter „az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben”. Ezek olyan nem pénzben kapott juttatások lennének, amelyeket nem lehet majd utalvány formában teljesíteni. Mindez jelentős összegeket áramoltathat a magánegészségügyi intézményekhez, különösen, ha a rendeletben az ellátásokat eléggé széles körűen határozzák meg. Az új szabályozás többszörösen hozná nehéz helyzetbe az egészségpénztárakat, hiszen az egészségpénztári támogatás – a többi önkéntes pénztári támogatással együtt – kikerül a béren kívüli juttatások köréből és úgynevezett béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatás lesz. Ez jóval kedvezőtlenebb adózási feltételeket jelent a jelenleginél: 34,51 százalékos helyett 49,98 százalékos lesz az összes közteher (ugyanis az 1,19 századdal felszorzott adóalapra a 15 százalék szja mellé 27 százalék eho rakódik a jelenlegi 14 százalékos eho helyett).

Az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató. A foglalkoztató a jutatott összeg 1,19-szere után fizeti meg a 15%-os személyi jövedelemadót és a 14%-os eho-t.

2017-től nem minősülnek béren kívüli juttatásnak a munkáltató által 2016-ban béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások (pl .üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg).

A baromfihús, a friss tej , a tojás áfakulcsa 2017-ben 5 százalékosra csökken az idei 27 százalékról. Az éttermi szolgáltatások áfája (a helyben készített, nem alkoholos italok áfakulcsával együtt) és az internet-előfizetések áfakulcsa jövőre 18 százalékosra csökken; az éttermi szolgáltatások forgalmi adója 2018-ban tovább, 5 százalékosra mérséklődik.
A kétgyermekesek családi adókedvezménye 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra nő 2017-ben.

Online számlázás, kiskapuk zárulnak
2017. január 1-jétől a belföldi adóalany részére kibocsátott számlán szerepeltetni kell a vevő adószámát, feltéve, hogy a számlában áthárított adó a 100 000 Ft-ot eléri vagy meghaladja. A hatályos szabályok értelmében ez az értékhatár 1 millió Ft. Az átmeneti rendelkezések szerint az a számla is teljesíti az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt, amelyet még 2016 évben bocsátottak ki, de abban 2017. évi teljesítési időpont szerepel, 1 millió Ft-ot el nem érő áthárított adót tartalmaz, de nem szerepel rajta a vevő adószáma.
A törvényben olvasható: a számlázási funkcióval rendelkező programokkal szembeni követelményeket, valamint ezen programokkal kiállított számlák adatainak állami adóhatóság felé történő adatszolgáltatásának szabályait, és a számlázási funkcióval rendelkező programok értékesítésére és használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszter (Varga Mihály) rendeletben fogja megállapítani.

Drágulhat a tankolás, nőhet az idegenforgalmi adó
2016. szeptember 1-től a gázolaj, a benzin és a petróleum jövedéki adómértékét a kőolaj világpiaci árához kötik. Ezek szerint amennyiben a kőolaj világpiaci ára 50 dollár alá csökken, a gázolaj adómértéke 120,35 Ft/liter, az ólmozatlan benzin adómértéke 125 Ft/liter, az ólmozott benzin és a petróleum adómértéke 129,2 Ft/liter lesz, vagyis a gázolaj adómértéke 10, a benziné és a petróleumé 5 forinttal nő literenként. A jövedéki adó mértékét ezen túl minden negyedév végén igazítják a Brent olajfajta világpiaci árához.
Az önkormányzatok akár 400 forintos (vagy a szállásdíj 4,6 százalékát jelentő) idegenforgalmi adót is kivethetnek az eddigi 300 helyett.

Munkaerő mobilitás ösztönzés
A gépkocsival történő munkába járás költségtérítése 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik. A mobilitási célú lakhatási adókedvezmény mellett a társasági adóban is kedvezményes megítélés alá esnek a munkásszállás kialakításának és fenntartásának kiadásai

Magyar Google-adó
Ha a reklám-közzétevő nem teljesíti a reklám megrendelője felé irányuló nyilatkozattételi kötelezettségét és nem található meg a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítőkről szóló nyilvántartásban, akkor az állami adóhatóság felhívja a nyilatkozat pótlására, melyet immár nem a megrendelő, hanem az állami adóhatóság felé kell teljesítenie.
Ha a nyilatkozattételt a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem teljesíti, az adózás rendjéről szóló törvényben említett mulasztási bírság-összeggel megegyező összegű, 500 ezer forintos mulasztási bírságot kell fizetnie. Ha ugyanazon megrendelőtől ismételt bejelentés érkezik az adóhatósághoz arról, hogy a közzétevő nyilatkozatot nem adott, az ismételten kiszabott bírság immár 10 millió forint.
Ezt követően, ha az adóalany ismételten elmulasztja a nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő irányában, a további mulasztási bírság az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosa (tehát ha a megrendelő egy közzétevő kapcsán négy bejelentést tesz az adóhatósághoz, és a közzétevő az adóhatóság felhívására sem pótolja a szükséges nyilatkozatot, akkor a közzétevőt összesen 0,5+10+30+90 millió forint, összesen 130,5 millió forint bírság terheli).
Ugyanezen bírságolási rendszer érvényesül akkor, ha az adóalany reklám-közzétevő nem tesz eleget bejelentkezési kötelezettségének, azzal, hogy az adóhatóság első ízben való felhívására való bejelentkezés esetén a kiszabott bírság korlátlanul enyhíthető (természetesen bejelentkezésre nincs szükség, ha az adott személy már más adó alanyaként bejelentkezett).
Ugyanakkor maximálja az ugyanazon adóalany terhére a két jogcímen összesen kiszabható bírság összegét 1 milliárd forintban.

Megszűnik a tartós bérlet
A visszaélések kizárása érdekében a tartós bérlet fogalmát hatályon kívül helyezi a törvény. Az indokolás úgy fogalmaz: a hatályos szabályozás alapján nem keletkezik cégautóadó-kötelezettség azon személygépkocsi után, melyet a nem magánszemély tulajdonos tartós bérletbe ad magánszemélynek és a magánszemély költséget nem számol el, s a tulajdonos is csak értékcsökkenési leírást számol el.

Automatikus pótlékmentes részletfizetés
A törvény kihirdetését követő naptól több mint félmillió magánszemély élhet az ún. automatikus pótlékmentes részletfizetés lehetőségével. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az, akinek legfeljebb 200 ezer forint tartozása van, annak elegendő benyújtani egy kérelmet, és lényegében automatikusan, pótlékmentes részletekben fizetheti az adótartozását. Az igénylőnek a kérelemben az adóazonosító jelén kívül csak azt kell megjelölnie, hogy hány havi részletet szeretne.

Kata – ami számlán van, egyszer bevétel lesz
Jelenleg a KATA-nál a be nem folyt bevétel – tekintettel a pénzforgalmi szemléletre – nem bevétel: adóalanyiság időszakában befolyt bevétel nem képezi sem a kisadózó vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó alapját (Tao és Szja tv.). 


Jövőre a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja is lehet, ha a katás által kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg.
Viszont a kisadózó vállalkozás bevételének nem lesz része a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. A módosítás átmeneti rendelkezés alapján a 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható.
A kiegészítő tevékenységet folytató kisadózók mentesülnek a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.

KIVA
A kisvállalati adó szerinti adózást az az adózó választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. A kisvállalati adóalanyiság akkor szűnik meg jövőre, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. Változik az elhatárolt veszteség szabályozása is.

Egészségügyi szolgáltatási járulék
A biztosítással nem rendelkezők és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017. január 1-jétől 7110 forint.

Jövedéki adó
A kőolaj világpiaci árához kötötte és annak jelenlegi mértéke alapján szeptembertől emelhetővé tette a törvény az üzemanyagok jövedéki adóját. A dohánytermékek jövedéki adója terhelése 2017 végére harmadával nő..
Az üzemanyagok jövedéki adója abban az esetben emelkedik, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollár alá csökken. Ebben az esetben a gázolaj közterhe literenként 10, a benziné 5 forinttal növekszik. A változások negyedévente lépnének hatályba, a negyedév utolsó napjának világpiaci ára alapján.
A dohánytermékek jövedéki adóját uniós előírások miatt kell 29 százalékkal emelni 2017 végéig, három lépésben. A cigaretták adója először idén szeptembertől emelkedik. Az új törvény szerint a dohánytermékekre 2017-től adójegy helyett zárjegy kerül és az e-cigaretta is bekerül a jövedéki termékek közé.


BÉRTÁMOGATÁSI (akkreditáció) 2016. kedvezmény, támogatás, költséghatékony foglalkoztatás

 

Pro-aktív, innovatív nő vagyok: szakértő felülvizsgálatok és ellátások témában, rehabilitációs gazdasági menedzser, HR-, oktatás-, képzés szervezés, előadó, integrációs -, szociális koordinátor, fogyatékos-ügyi szakértő, szervezetfejlesztés támogatása, szolgáltatás szervezése,  kommunikációs-, adminisztratív, asszisztensi területen. Szakterületem: akkreditáció, kedvezmények, foglalkozási rehabilitáció, mint aktív munkaerő-piaci eszköz, ennek koordinálása szervezeten belül és kívül, gazdálkodás irányítás, speciális, hatékony munkaerő-gazdálkodás, munkaadaptáció, tanácsadás, munkámhoz kapcsolódó jogszabályok önálló és hatékony feldolgozása, alkalmazása.

A 2017-ben a vonatkozó jogszabályok szerint a rehabilitációs hozzájárulás (pluszadó) mértéke nő, ami 2011. óta 964.500 Ft/fő/év, azonban kiváltható másképp gondolkozással. Ezért is lényeges a foglalkozási rehabilitáció, amely rendszer rendkívül sokrétű, segíteném eligazodását, szakmai támogatással, katalizálva a vezető, és szervezete eredményességét. Hiszen a vezető tevékenységének egyik mércéje a rábízott javakkal való gazdálkodás hatékonysága, vagyis az optimális költség-haszon hányadost kell elérnie, amihez az emberi erőforrás is hozzájárul irányítása révén. Ennek eredményességében segédkezem, amely koordináció pozitív üzenet a partnerek számára is, még jobb szervezet imázst jelent, aminek jó hatása lehet új piac kialakulására, aminek pénzbeli értéke felbecsülhetetlen
Az immateriális javakat nem úgy, mint a termékeket, technológiákat, nehéz utánozniuk a versenytársaknak, mert az emberek és szervezetek egyedi tudásában, képességeiben gyökereznek, így ezek a fenntartható versenyelőny forrásai. Szakmai munkámmal ehhez segíteném hozzá.

Vajon Ön hagyná elveszni mindezt? A tudás innovatív termelőeszköz, amely érték kiaknázása hozzáállás kérdése és a versenyképesség kulcsa. A költséghatékony foglalkoztatáshoz ismerni kell annak tárgyi-, személyi-, infrastrukturális-, financiális-, jogi feltételeit. A foglalkozási rehabilitáció rendszere igen sokrétű, a jogszabályok sokasága folyton változik, és nem könnyű eligazodni benne. Munkám során gyakran tapasztalom, hogy nemcsak az érintett nyugdíjasok, de a rászorulók, a gyermeket nevelők sem ismerik ezeket. Ezen ismeretek hiánya hátrányos következményekkel járhat, komoly lehet az anyagi veszteség. Mindenképpen a témához jól értő, felkészült, tájékozott, tapasztalt, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy alkalmas csak a témában megbízható, hiteles szakmai támogatást nyújtani. 

Átfogó ismeretekkel rendelkezem humánstratégiai-, HR szervezés-, szociológiai-, szociálpszichológiai-, munkapszichológiai-, gazdaságtudományi, jogi-, igazgatási, gyógypedagógiai-, egészségtudományi-, pénzügyi-, számviteli-, egyéb társadalomtudományi-, vezetési területen. 

Végzettségem tanító, tanár, gyógypedagógus, esélyegyenlőségi manager, rehabilitációs mentor, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő látássérült nőként. A Life Long Leaming nálam életforma. Lelkes, elkötelezett vagyok hivatásom és az emberek irányában küldetés tudattal. Humánerőforrás-szervezést tanítottam többek között főiskolákon, egyetemeken, illetve orvos-szakértői képzéseken is meghívott előadóként szerepeltem. Egy országos civil szervezet munkaerő-piaci irodájának munkáját, tanácsadását szerveztem majd egy évtizeden át. Egy neves amerikai szervezettel működtem együtt, menedzseltem a projectet 2009.-2014. között. Szervezetfejlesztést támogató tréningeket is tartok.

Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés.

Rehabilitációs gazdasági menedzserként felülvizsgálati, ellátási ügyekben ÖNZETLEN szakmai útmutatást, tájékoztatást nyújtok biztos jogszabályi tudással, hogy mi mit jelent, mit tehet vagy nem tehet, mi a teendő, hogyan, mik az alternatívák, stb. Hogy  minden információ birtokában helyes döntéseket hozhasson, hátrány ne érhesse információ hiány miatt, hiszen a jogszabályok sokasága folyton változik, segítek eligazodni benne.

Évtizedes gyakorlatom van fellebbezések, bírósági keresetek jogi-, szakmai megfogalmazásában, az ilyen speciális ügyek koordinálásában, támogató szakmai tudással.

Bízom benne, hamarosan személyesen is megismerkedhetünk, és gyümölcsöző együttműködés jöhet létre!

Bernáthné Székely Julianna,

rehabilitációs gazdasági menedzser,

06-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Bernáthné Székely Julianna,

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő 06-20-420-20-39

E-mail: This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.  '; document.write(''); document.write(addy_text23727); document.write('<\/a>'); //-->\n This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett. A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (plágium, tartalom lopás).
.

Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiazen
szándékosan nem tartalmaz  és nem is tartalmazhat mindent a honlapom, így a szakértőre szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni, és tudni kell alkalmazni 

Szervezetfejlesztés
Szeretné, ha SZERVEZETE TÚLÉLÉSI ESÉLYEIT növelni tudná?
Szeretné VÁLLALATÁT MEGÚJÍTANI, mozgásba hozni, energiákkal feltölteni, amelynek kulcseleme a TEAM, egymásra utaltság? Amelyben az emberek menedzselik a szervezet kultúráját, nem pedig a kultúra menedzseli az embereket?

BŐVEBB TÁJÉKOZTATÁS MEGBESZÉLÉS KÉRDÉSE! Ha hatékony munkaerő-gazdálkodást szeretne, nem tudja, hatályos-e dolgozója kedvezményre jogosultsága foglalkoztatás esetén, egyáltalán milyen kedvezményeket igényelhet egyes esetekben, vagy akkreditálni szeretne, költségvetési támogatásban részesülni, vagy egyéb támogatásban dolgozói után.

Keressen, kérem, mint a VÁLTOZÁS KATALIZÁTORÁT SZERVEZETFEJLESZTÉS TÉMÁBAN.

TÁJÉKOZTATÓ

FRISSÍTVE: 2016. 08. 15.

Megváltozott munkaképességű személyek támogatása 


Rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatás
Költségkompenzációs támogatás
Rehabilitációs költségtámogatás
Munkarehabilitáció
Fejlesztő-, felkészítő foglalkoztatás
TÁMOP kiemelt projekt
Rehabilitációs kártya

Egyéb támogatásokról bővebben személyesen.

Megváltozott munkaképességű személyek támogatása

Hatályos: a kihirdetést követő 3. napon, kihirdetve: 2016.06.06.

Megjelent a Kormány 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló  327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló  74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosításáról MAGYAR KÖZLÖNY 2016. évi 78. szám 2016. 05. 06. hétfő
Hatályos: a kihirdetést követő 3. napon, 2016. 09.
Amely végrehajtási rendeleteiben pontosan rögzíti a 2016. 05.01-jétől hatályos 2011. évi CXCI. törvény módosításának megfelelően: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokat, többek között a következő lényeges változásokat tartalmazza:
1.    ha „a  rehabilitációs ellátásban részesülő személy akkreditált munkáltatónál folytat keresőtevékenységet, a rehabilitációs terv kidolgozásába az akkreditált munkáltató képviselőjét is be kell vonni.”
2.    a hatóság a rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtása érdekében a  rehabilitációs ellátásban részesülő személynek rehabilitációs mentort (a  továbbiakban: mentor) jelölhet ki, amennyiben a rehabilitációs terv előkészítése keretében történő konzultáció során az ügyfél azt kéri, és annak szükségessége megállapításra került.
3.    tartalmazza a mentor pontos feladatait, annak végrehajtási módját, a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó személy végzettségi, képzettségi, gyakorlati tapasztalat elvárásokat,
4.    tartalmazza azt, hogy a  rehabilitációs szolgáltatást önként kérő megváltozott munkaképességű személy (a továbbiakban: a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy) a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnál kérheti az Mmtv. szerinti nyilvántartásba vételét, annak leírja a módját, menetét,
5.    tartalmazza a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy az  első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnak 10 napon belüli bejelentési kötelezettségeinek eseteit
6.    tartalmazza, hogy minden év január 15-éig az általa üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi hivatal a tárgyévben támogatható foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és annak igénybevételének különböző feltételeit. Ettől eltérően – 2016. július 15-éig teszi közzé.
7.    tartalmazza: a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók akkreditációjának szabályait
8.    tartalmazza: a  foglalkozási rehabilitációt elősegítő, képzési célú támogatások szabályait
9.    tartalmazza: a Hivatal által üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi a tárgyévben támogatható – 21/G. és 21/H. § szerinti – képzések (a továbbiakban: támogatható képzések) adatait és a képzési célú támogatás igénybevételének feltételeit
10.    tartalmazza: a 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelete 1. sz. mellékletében a komplex rehabilitáció összefüggésében felmerülő szociális rehabilitációs szükségleteket; a 2. sz. mellékletében a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások formáit; a 3.sz.mellékletben az akkreditációhoz szükséges működési feltételeket; a 4.sz.mellékletében a rehabilitációs szolgáltatási tevékenység értékelési szempontjait


- A szociális és az akkreditációs foglalkoztatás és támogatása Kormány rendeletek módosítása


- azoknál a munkáltatóknál, akik legfeljebb 20 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak, a rehabilitációs tanácsadói és a mentori tisztséget egy személy is betöltheti oly módon, hogy legalább napi 4 órás munkaviszonyban (osztott munkakörben 2-2 órában) is elláthatja feladatait
- ha a munkavállaló rehabilitációs tervével összhangban áll a segítő személyként történő foglalkoztatása, biztosítja a módosítás a segítő személyre vonatkozó kedvezőbb elszámolási szabályok alkalmazásának lehetőségét

- a 3 éves keretszerződés tartalmi elemeit egyszerűsíti, a legfontosabbakat tartalmazza, minden egyebet az éves támogatási szerződésben foglal

- egy munkavállaló után egyszerre csak egy munkáltató részesülhet az e rendelet szerinti támogatásban. 

- A támogatással érintett megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásának költségei bérköltség helyett többletköltségként is elszámolhatóak, ha a munkáltató őt - a rehabilitációs tervvel összhangban - a 327/2012. Korm.r. 12. § szerinti rehabilitációs tanácsadóként, a 13. § szerinti rehabilitációs mentorként vagy a 14. § szerinti segítő személyként foglalkoztatja. 

- Rehabilitációs akkreditációs tanúsítvány akkor adható, ha a munkáltató rehabilitációs tanácsadót legalább napi 4 órában - legfeljebb 20 fő megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása esetén legalább napi 2 órában - munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztat.


Rehabilitációs tanácsadóként és mentorként az 1. melléklet szerinti képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy foglalkoztatható.

A teljes havi keretösszeg felhasználásának feltétele - a rehabilitációs foglalkoztatásban részt vevő munkavállalók által ledolgozott összes munkaórát figyelembe véve - a havi átlagban legalább napi 4 órás időtartamú foglalkoztatás. A havi átlagban napi 4 órát el nem érő foglalkoztatás esetén csak a havi keretösszeg időarányos része használható fel.

védett foglalkoztatás: az akkreditált munkáltató általi, a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) 2. cikk 100. pontjában meghatározott foglalkoztatás, ha a munkáltató tranzit vagy tartós foglalkoztatást biztosít, és munkavállalóinak legalább 30%-a az Mmtv. 22. §-a szerinti megváltozott munkaképességű személynek minősül;

(285/2014. (XI.20.) Korm.r.)

A munkahely-teremtési támogatás keretében a fel nem használt támogatási összeget – pályázat útján – a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatása céljából új munkahely létrehozása vagy meglévő munkahely átalakítása céljából lehet hasznosítani.
A finanszírozás hátterét a költségvetés által biztosított, de a foglalkoztatási támogatásra fel nem használt források adják.
Hivatkozás: 335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 2013/153. (IX. 20.) 17:39:

Hatályos: a kihirdetést követő 3. naptól, vagyis 2013. 09. 23-tól.

Kivétel az elektronikus ügyintézésre vonatkozó rész, mert az 2013. nov.1-től hatályos. (Hivatkozás: 335/2013. Korm. Rendelet 29 §)

Az akkreditált foglalkoztatási pályázat eredményeként a 327 vállalkozás 26 404 embert tartós, 4000-et pedig tranzit támogatási rendszerben foglalkoztathat 2014. január 1-jétől, kb. hasonlóan, mint 2013-ban.
Bér-, költségtámogatás (akkreditáció szükséges, pályázati úton)
-    tartós támogatott foglalkoztatás
-    tranzit foglalkoztatás
Terápiás foglalkoztatás 2014-től
TÁMOP 1.1.1-12

AKKREDITÁCIÓ

Az akkreditációt (bér-, költség támogatás) a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról), és a 38/2012. (XI. 16.) EMMI rendelet (a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályairól) rendeletek alapján,

a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) hajt végre.
Az eljárás lényegi eleme a tanúsítvány megszerzése, célja a foglalkoztatás központú rehabilitáció, a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának, a társadalmi reintegráció elősegítése, a kieső jövedelem miatti keresetpótlás. 


Az akkreditációs eljárás keretében a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók foglalkoztatási szempontú értékelésére, a megváltozott munkaképességű munkavállaló megfelelő alkalmazási feltételeinek minősítésére kerül sor.
Az akkreditáció alapja a kérelemben megjelölt telephelyek, fióktelepek minősítése.
A jogszabályok hatálya nem terjed ki a közigazgatási szervek, illetve az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek által alkalmazott megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, valamint a szociális intézményen belüli foglalkoztatásra.

A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának célja, annak tanúsítása, hogy az akkreditációs tanúsítványban meghatározott székhelyen, telephelyen, illetőleg fióktelepen a munkáltató
    – rendelkezik azokkal az akkreditációs követelményrendszerben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek biztosítják az egészségkárosodással élő és fogyatékos személyek egészségi állapotának és fogyatékosságának megfelelő munkahelyi környezetben megvalósuló foglalkoztatását, és
    – tevékenységével elősegíti a munkavállalók képességeivel elérhető legmagasabb szintű foglalkoztatás megvalósítását.
A rehabilitációs tanúsítvány megítélése során megvizsgálják, hogy az adott telephely rendelkezik-e mindazokkal az akkreditációs követelményrendszerben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a megváltozott munkaképességű személy megfelelő munkahelyi környezetben való foglalkoztatását biztosítják.

Nem folyósítható a támogatás, ha a foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásához nyújtható, egyéb támogatásban részesül.
VÁLTOZÁS! DE a Start rehabilitációs kártyával foglalkoztatás és bértámogatás együttesen is alkalmazható, természetesen a nem megfizetett költséget (szociális hozzájárulási adó) ebben az esetben nem lehet a bértámogatásnál költségként elszámolni.  


VÁLTOZÁS! A rehabilitációs tanúsítványok határozatlan időtartamra szólnak (eddig alap 5 év, rehabilitációs 3 év, kiemelt 2 év), és megszerzésük adott költséggel jár:
- 250 fő alatt 200 ezer Ft,
- 249 fő felett 400 ezer Ft (eddig létszámtól függően öt kategóriában 50, - 150 ezertől 800 ezer volt).
Az eljárásban a telephelyek akkreditációja külön költségként jelenik meg.
További költségként jelenik meg a különböző dokumentumok beszerzéséhez kapcsolódó kiadások, melyek az eljáráshoz szükségesek, de el nem számolhatók.

Alapvető követelmények

(327/2012. XI. 16. Korm.r. szerint, többek között: 

-    nincs szervezeti-, működési forma megkötés.
-    Bírósági, hatósági nyilvántartásba vétel (minimális működési idő kikötése nélkül)
-    Létesítő okiratában a foglalkozási rehabilitáció megjelenik.
-    Köztartozás mentesség.
-    Nem áll csőd-, felszámolás-, végelszámolás alatt.
-    Rendezett munkaügyi kapcsolatok (1/2012. NGM r.)
-    Szolgáltatói kapcsolatrendszer.
-    Akadálymentesített környezet.
-    Megfelelő szakmai,- személyzeti-, technikai háttér.
-    Jelenlegi védett foglalkoztatási minősítési eljárásban előírt feltételek, csatolandó dokumentumok szükségesek kiegészítéssel.
-    Más érdekkörében végzett tevékenység engedélyezett (ellenőrizendő körülmények között a támogatás átjátszása elkerülése végett) 

Kötelezettségek többek között

(327/2012.(XI. 16.) Korm.r.): 

-    akkreditációs követelményeknek, ill. foglalkoztatási megállapodásban, a keretszerződésben, és az éves finanszírozási szerződésben vállalt kötelezettségeknek megfelelő működés.
-    Ellenőrzés lehetővé tétele, segítése
-    Éves beszámolási kötelezettség
-    Nyilvántartás vezetési kötelezettség

 Költségvetési támogatásnál megváltozott munkaképességű személynek tekintendő és a munkáltatója támogatást vehet igénybe azon személy esetében

JELENLEGI jogszabály tekintetében: 


I.    Aki a 2012. január 1-jét követően benyújtott ellátás megállapítására, vagy hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelmére elvégzett komplex minősítés szerint
a)    rehabilitálható, ezen belül
•    foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), vagy
•    tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), vagy akinek a
b)    rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
•    egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (B2), vagy
•    egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (C2), vagy
•    kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D)
•    egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E) (2013. 09. 23-tól)
II.    akinek 2011. évben, vagy azt megelőzően megállapított ellátását, vagy 2011. december 31-ét megelőzően indult és 2012. évben megállapított ellátását (2013. 06. 30-tól)
•    rokkantsági ellátásként, vagy
•    rehabilitációs ellátásként folyósítják, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig, valamint,
III.    aki rehabilitációs ellátásban részesül és 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérte a komplex minősítés elvégzését, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig, valamint
IV.    aki rokkantsági járadékban részesül, a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.
V.    aki fogyatékossági támogatásban részesül (2014. 01. 01-jétől).
VI. vak személyi járadékban részesülő személy (2016. 05. 01-jétől 2016. évi 55. sz. MK 2016. évi XXVI.tv. és Mmtv.)


Az Adatkezelés alcím alatt a 21/B § tartalmazza a nyilvántartással kapcsolatos szabályokat.

Hatályos: 2013. június 30. (2013. évi XCVII. törvény 69 § (1) bek.) ill. 2013. szept. 23. és 2014. január 1. MK 213.
Hivatkozás: a 2013. évi XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szólóban, annak is 76 §-ban, 2013. 06. 21. MK 102.sz. és 335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet MK 2013/153. (IX. 20.) 17:39
2011. évi CXCI. Tv. és 327/2011. (XII. 29.) Korm.rend.   
2013. évi CCXXV. Tv. (XII. 18.)

ÚJ MINŐSÍTÉSI KATEGÓRIÁK   

A: rehabilitáció nélkül foglalkoztatható (60% feletti egészségi állapot)
B1: rehabilitációja javasolt, foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (50-60% közötti egészségi állapot).
B2. rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján rehabilitálható, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (50-60% közötti egészségi állapot)
C1: rehabilitációja javasolt, tartós foglalkozási rehabilitációt igénylő személy (30-50% közötti egészségi állapot).
C2: rehabilitációja nem javasolt, egészségi állapota alapján tartós rehabilitációt igényel, azonban a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményei miatt nem foglalkoztatható, foglalkozási rehabilitációja nem javasolt (30-50% közötti egészségi állapot)
D: rehabilitációja nem javasolt, csak folyamatos támogatással foglalkoztatható megváltozott munkaképességű munkavállaló (30% alatti egészségi állapot).
E: egészségkárosodása jelentős, önellátásra részben, vagy egyáltalán nem képes

!!!!!Annak esetében, aki kéri felülvizsgálatát, hogy dolgozhasson bértámogatott helyen (bár érvényes szakvéleménye van, hogy felülvizsgálata nem szükséges), és megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesült 2011. dec.31-én, és ha akár 1%állapotváltozást véleményez a bizottság (előfordulhat), és ha ez kategória váltást jelent, akár a korábbi havi átlagjövedelem a 2012. évi minimálbér, vagyis 93.000Ft. Vagyis
a) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén: B2 - 93ezerFt 40%-a: 37.200-Ft.
b) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén:C2 - 93ezerFt 60%-a: 55.800-Ft.
c) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén: D - 93ezerFt 65%-a: 60.450Ft.
d) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén: E - 93ezerFt 70%-a: 65.100Ft.
Hivatkozás: Mmtv. 9 § (2) bek. 

Ám a hatósági bizonyítvány komplex minősítést jelent, amely az egészségi állapot %-os mértékét és a rehabilitálhatóságot tartalmazza többek között, így ha a % mértéke, a kategória változik, akkor változik az ellátás összege is logikusan.

Az ellátás összege függ az igénylés előtti átlagkeresettől (ez pedig attól is függ, volt-e ellátása, vagy csak munkaviszonya, vagy az sem), és a bizottság általi minősítéstől is függ. MINDE ESET MÁS! KERESSEN, tájékoztatom kokrét esetében!


VÁLTOZÁS! TRANZIT FOGLALKOZTATÁS

Maximum három évre állapítható meg (egy évre köthető).
A komplex minősítés alapján rehabilitálható (B1, C1) kategóriás megváltozott munkaképességű munkavállalók esetében.
Cél: legalább hat hónapos nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás, arra felkészítés, ez idő alatt rehabilitációs mentori szolgáltatást biztosít.
Fokozatosan csökkenő támogatás (2014-től):
- 100%
- 90%
- 80%
Munkapróba: RSZSZ hozzájárulásával megállapodás keretében MMK-s munkavállaló nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatása munkatapasztalat és munkagyakorlat szerzése céljából maximum négy hónapig, akár több munkahelyen.

VÁLTOZÁS! TARTÓS FOGLALKOZTATÁS

Három évre állapítható meg korlátozás nélkül meghosszabbítható.
Cél: képességek megőrzése, fejlesztése védett körülmények között, nincs fokozatosan csökkenő támogatás. 

VÁLTOZÁS! ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGEK
-    munkabér-, szociális hozzájárulási adó
-    megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatásának a megváltozott munkaképességből adódó többletköltségei
-    egyéni támogatásra valamennyi munkáltatóra egységesen éves keretösszeg kerül (ez nem fedi le teljes egészsében a költségeket)
-     megállapításra (tranzitra, tartósra külön-külön)
EGYÉB FORRÁSLEHETŐSÉGEK:
- védett munkahelyek részére fenntartott közbeszerzések
- TÁMOP 1.1.1-12
- TÁMOP 5.3.8.
- Rehabilitációs kártya

VÁLTOZÁS! PÁLYÁZATRÓL  

https://ikr.nrszh.hu/ikr/ A regisztrációt követően az NRSZH elektronikus rendszerén keresztül lehet pályázni.

A miniszter minden év szeptember 10-ig pályázatot hirdet a rehabilitációs foglalkoztatásra. A pályázat célja a rehabilitációs foglalkoztatás tekintetében a szükséges foglalkoztatási kapacitások biztosítása.  A pályázaton kizárólag akkreditált munkáltató vehet részt 


A miniszter minden évben - a Hivatal december 5-ig megküldött javaslata alapján december 10-ig meghatározza a következő költségvetési évre vonatkozóan: a támogatási elveket, a szakmai teljesítmény-elvárásokat és annak mérőszámait (ezeket minden év december 31-ig a Hivatal honlapján közzé kell tenni), a támogatás tervezett éves keret összegét (minden év december 24-ig közzé kell tenni), tartós és tranzit foglalkoztatásban részt vevők létszámát. (327/2012. Korm.r. 31 §).

A támogatási szerződést  az NRSZH Foglalkoztatási Rehabilitációs és Akkreditációs Főosztály köti meg, utalja. .
A kifizetések utólagosan történnek, a megfelelő igazoló dokumentumok benyújtása, és sikeres pályázatot követően minden hó 8-ig. Első alkalommal febr.8-ig. Az utalt támogatás összege az éves keretösszeg 1/12-de, ami az elszámolást követően a következő utaláskor korrigálásra kerül.

A munkáltató által ténylegesen megfizetett bérköltség legfeljebb 75%-a támogatható.
Ám a bérköltség legfeljebb 100%-a támogatható, ha a munkáltató közhasznú jogállású egyesület, alapítvány vagy non-profit gazdasági társaság és a feltételeknek megfelel. (327/2012. Korm.r. 21 §)
A többletköltség legfeljebb 100%-a támogatható bizonyos feltételekkel. (327/2012. Korm.r. 22 §) 

Pályázat elbírálási szempontjai:
Az elektronikus pályázati lapon lévő pontok kitöltése alapján.
Ha két pályázat azonos pontszámot ért el, akkor az nyer, amelyik előbb érkezett be.
Elutasítást megalapozó ok, ha a munkaadó nem felel meg az akkreditációs követelményeknek.

EGYSZERŰSÍTETT ELJÁRÁS

Adatváltozás átvezetése, jóváhagyása
Új telephely akkreditálása
Kiegészítő eljárás lefolytatása
-    hatályos tanúsítvánnyal rendelkezők (+/- 1 év)
-    védett foglalkoztatók (2011. január 1.-ét követően szerzett kiemelt tanúsítvány)
-    akkreditációs díj beszámítása

A munkáltató vezető tisztségviselője nem tölthet be rehabilitációs tanácsadói és/vagy rehabilitációs mentori tisztséget.

Az ellenőrzések típusai:
- rendkívüli (értesítés, bejelentés nélkül)
- komplex ellenőrzés (pályázat kiírása előtt)
- tervezett eseti
Az ellenőrzés során lehetőség van helyszíni szemle lefolytatására, ahol többek között a beadott dokumentumokban szereplő információkat is vizsgálják, ezen túl a jelenléti íveket, a kifizetéseket, munkaszerződéseket is ellenőrizhetik.
A dokumentáció pontos vezetése azonban érdeke a munkáltatónak, mivel a munkaügyi szervezeten keresztül lehet a támogatást igényelni, és a folyósítás az előző havi elszámolás beérkezésével teljesül.
A támogatásban részesülő munkáltatókat az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH Akkreditációs Osztálya), az EMMI (Emberi Erőforrás Minisztérium), továbbá – a támogatások felhasználása tekintetében – a NAV (Nemzeti Adó-, és Vámhivatal) ellenőrzi.

Az akkreditált helyszínek ellenőrzése:
Telephelyi körülmények
- cégtábla, cégmegjelölés, tevékenység végzéséhez hatósági engedélyek
- személyi, tárgyi feltételek
- munkaeszközök, technológia
- telephely vizsgálata (akadálymentesítettség, szociális-, egészségügyi körülmények)
Személyi körülmények
- munkaügyi dokumentáció (munkaszerződés, munkaköri leírás/tájékoztató, jelenléti ív, bérjegyzék, egyéb nyilvántartások: megváltozott munkaképességű munkavállalókról vezetett létszám, munkaidő, pihenőidő, szabadság, stb.)
- egészségügyi dokumentáció (orvosi alkalmassági, aktuális szakvélemény, ellátásról határozat, hiszen jó néhány esetben ahhoz kapcsolódik a bértámogatás)
- foglalkozási rehabilitációs dokumentáció (egyéni foglalkozási megállapodások, személyes rehabilitációs tervek, 3 éves szakmai program, szakmai program éves értékelése, éves beszámoló az akkreditációs követelmények betartásáról és a rehabilitációs tevékenységről, esélyegyenlőségi terv, tájékoztató a segítő szolgáltatásokról, amelyet faliújságra dolgozók számára elérhetővé is kell tenni, megváltozott munkaképességű munkavállalókról vezetett előírt kimutatás, szakmai személyzet foglalkoztatási előírt dokumentumai, tranzitos foglalkoztatást vállalónál akció terv)

SZANKCIÓK

Negatív értékelő pontok:
- jogsértő magatartás megszüntetésére irányuló felszólítás (végzés)
- támogatási szerződés megkötésének mérlegelése
Tanúsítvány részleges visszavonása
Tanúsítvány visszavonása
Amennyiben a legalább 250 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató gazdasági társaság ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, a miniszter ügydöntő felügyelőbizottság létrehozását kezdeményezheti, melynek egy tagját a miniszter jelöli. Az FB előzetes jóváhagyása szükséges a támogatás felhasználását érintő határozatokhoz.
Ha a munkáltató kevesebb, mint 250 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató gazdasági társaság vagy olyan legalább 250 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató gazdasági társaság, melynél ügydöntő felügyelő bizottság nem hozható létre és ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy jogszabályi vagy szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, a miniszter felügyelőbizottság létrehozását kezdeményezheti, melynek egy tagját a miniszter jelöli. Az FB véleményének előzetes kikérése szükséges a támogatás felhasználását érintő határozatokhoz.


A munkáltatónál a rehabilitációs foglalkoztatási feladatok szervezését, összehangolását a rehabilitációs tanácsadó látja el. A rehabilitációs tanácsadó:
- elkészíti a személyes rehabilitációs tervet, amelyet folyamatosan figyelemmel kísér és értékel, továbbá felel az abban foglaltak minőségéért, megvalósulásáért,
- gondoskodik a szakmai program kidolgozásáról, évenkénti felülvizsgálatáról, értékeléséről,
- gondoskodik a segítő szolgáltatásokat nyújtó szervezetekkel, illetve magánszemélyekkel való kapcsolattartásról, az általuk készített jelentésben foglalt észrevételek beépítéséről a személyes rehabilitációs tervbe, továbbá a szakmai programba, rendszeres fogadóórát biztosít a megváltozott munkaképességű munkavállalók részére a munkavégzés helye szerinti telephelyen, több érintett telephely esetén negyedévente legalább egy alkalommal minden telephelyen, gondoskodik a rendeletben írtak szerinti adatszolgáltatásról.
- kapcsolatot tart a fővárosi és megyei kormányhivatal rehabilitációs szakigazgatási szervével
Rehabilitációs tanácsadóként a hivatkozott rendelet 1. melléklet szerinti képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy foglalkoztatható.

1-100 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén legalább napi 4 órában legalább 1 fő rehabilitációs mentort munkaviszonyban foglalkoztatni köteles.
A rehabilitációs mentor a rehabilitációs tanácsadóval együttműködve, a megváltozott munkaképességű munkavállalóval fennálló közvetlen kapcsolat révén, a munkavállaló érdekeinek és szükségleteinek figyelembevételével elősegíti a foglalkozási rehabilitáció hatékonymegvalósulását.
- kapcsolatot tart a megváltozott munkaképességű munkavállalóval, szükség szerint annak családjával,
- felméri, valamint elősegíti a megváltozott munkaképességű munkavállaló képességeinek fejlesztését,
- tájékoztatást nyújt a megváltozott munkaképességgel összefüggő szociális, munkaügyi, egészségügyi, oktatási rendszerrel és jogszabályi előírásokkal kapcsolatban,
- a munkavállaló egészségi állapota és képességei alapján megválasztja a szükséges egyéni vagy csoportos terápiát, részt vesz a végrehajtásában,
- megválasztja a megfelelő oktatási módszereket,
- részt vesz a személyes rehabilitációs tervek elkészítésében, felülvizsgálatában, módosításában
- közvetítő szerepet tölt be a munkáltató és a rehabilitációs szakigazgatási szerv között a megváltozott munkaképességű munkavállaló minél sikeresebb és hatékonyabb rehabilitációja érdekében,
- figyelemmel kíséri a munkapróbát, ellátja az ehhez kapcsolódó hivatkozott rendeletben meghatározott feladatokat,
- a tranzit foglalkoztatást követően legalább 6 hónapig szükség szerint segítséget nyújt a megváltozott munkaképességű munkavállaló nyílt munkaerő-piacon történő sikeres elhelyezkedése érdekében.
Rehabilitációs mentorként - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1. melléklet szerinti képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy foglalkoztatható.
Ha a munkáltató legfeljebb 20 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztat, a rehabilitációs mentor és a rehabilitációs tanácsadó feladatait - teljes munkaidőben - egyazon személy elláthatja, amennyiben rendelkezik a hivatkozott rendelet 1. mellékletben a rehabilitációs tanácsadóra meghatározott képesítéssel és szakmai gyakorlattal.
Hivatkozás: 327/2012. (XI. 16.) Korm.r. és 38/2012 (XI. 16.) EMMI rend.

Speciális szaktudás szükséges a megváltozott munkaképességű emberek eredményes és hatékony foglalkoztatásához.


KERESSEN  KÉREM!
MEGOLDÁST kínálok a NEM CSAK megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához, hanem
általában a kedvezmények, foglalkoztatás témában a SZERVEZET  költséghatékony működéshez, a VERSENYKÉPESSÉGHEZ! 
 

Végzettségem, képzettségem, több éves szakmai tapasztalatom, kapcsolati tőkém van a témában szakértőként és érintettként. Többek között humánerőforrás-szervezést tanítottam a Károly Róbert Főiskolán, és szakértői képzéseken előadó voltam.

Alap végzettségem tanító, tanár, gyógypedagógus, esélyegyenlőségi manager, rehabilitációs mentor, rehabilitációs gazdasági szakértő.


Így képes vagyok meghatározni azokat a szakmákat, területeket, foglalkozástípusokat, amelyekre az álláskereső alkalmas illetve azokat az egészségügyi kizárásokat, amelyekre a munkaköri besorolásnál ügyelni kell.


Ismerem a megváltozott munkaképességű emberek szocio-kulturális, demográfiai jellemzőit, a munkavállaláshoz szükséges képességeket, készségeket, pszichológiai állapotukat. Mindezek ismeretében olyan módszereket, és eljárásokat alkalmazok, amelyek elősegítik a „munkára kész” állapot kialakulását.


Ismerem a foglalkoztatás gátjait is, amely kapcsolódhat a fogyatékossághoz, vonatkozhat a közösségre (negatív attitűdök), a környezetre (akadálymentesítés, ergonómia, munkaadaptáció, stb.), az esetleges munkáltatói előítéletekre.


Elkötelezettségem, empátiám, hasonló helyzetem, szakmai tudásom miatt megfelelő odafordulással, vagy éppen nagyon határozott fellépéssel segíthetek a helyzetek feloldásában, kimozdíthatok sorsokat a holtpontról.  

Szükség lehet egy állandó szakértőre foglalkoztatás, ellátások, kedvezmények témában !!


A vezető tevékenységének egyik mércéje a rábízott javakkal való gazdálkodás hatékonysága, vagyis az optimális költség-haszon hányadost kell elérnie, amihez az emberi erőforrás is hozzájárul az irányítása révén. Ennek eredményességében segédkezem, amely koordináció pozitív üzenet a partnerek számára is, még jobb cég imázst jelent, aminek jó hatása lehet új piac kialakulására, aminek pénzbeli értéke felbecsülhetetlen. 


Pontosan tudom kódolni, elemezni az ORSZI, NRSZH szakvéleményekben leírtakat, ismerem a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeket jogszabályi háttérrel, mindez pénzbeli előny, megtakarítás a Szervezetnek.  


Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés, 

Mert AZ EGYÉNI KOMPETENCIÁK BIRTOKÁBAN ÉRHETŐK EL A SZERVEZETI CÉLOK. 

A szellemi tőke a szervezet láthatatlan vagyona.

ANYAGI, SZELLEMI és KULTÚRÁLIS TÖBBLETET és ezzel VERSENYELŐNYT JELENT a vállalkozás, a társadalom számára.

 

 Támogatás helyett az EU ösztönöz, és lehetőségeket teremt aktív munkaerő-piaci eszközökkel, INNOVATÍV foglalkoztatás politikát ösztönözve a fenntartható fejlődés érdekében. Hangsúlyozva, hogy a szervezetek, országok eredményességének oka leginkább az emberben keresendő.

A VERSENYELŐNY legtartósabb, vagy talán

EGYETLEN TARTÓS FORRÁSA AZ EMBER,

s tanulási, fejlődési képessége.

ATTITŰD kérdése a társadalmi befogadás és versenyképesség elérése. A munkáltató döntése, hogy a büntetésként is felfogható pluszadóra költi-e a pénzét (rehabilitációs hozzájárulás), vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat-e inkább. Az anyagi, jogi jellegű kényszerítő eszközök fontosak (minden országban van), de nem helyettesítik, csak előmozdítják a szemléletbeli változást.
A hozzáállás egy olyan kapcsoló, amely minden mást elindít. ~ Ismeretlen
 
CSR (Corporate Social Responsibility): az üzleti siker elérését jelenti olyan módon, amely tiszteletben tartja az etikai értékeket, a törvényi kereteket, valamint a vállalati működés összes érintettjének igényeit és szükségleteit.

A tudás, a szellemi tőke az ország, a szervezet, az ember láthatatlan vagyona. 

Számos vállalat VERSENYKÉPESSÉGÉBEN sokkal lényegesebb szerepet játszik

A SZERVEZET ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉGE, KULTÚRÁJA,  SZAKEMBEREINEK KIVÉTELES KÉPESSÉGE, vagy VEZETÉSI FILOZÓFIÁJA, mint az, hogy milyen fizikai és pénzügyi eszközei vannak.

 

A HUMÁN STRATÉGIA a vállalat egyik fő támasza, hiszen a humán tőke a NÖVEKEDÉS egyik LEGMEGHATÁROZÓBB ELEME. 


Bernáthné Székely Julianna,

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

Kapcsolatok menüben, This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

FOGLALKOZTATÁSI MUNKAADÓI TÁMOGATÁSOK, KEDVEZMÉNYEK, 2016.SZERVEZETFEJLESZTÉS

 

Pro-aktív, innovatív nő vagyok: szakértő felülvizsgálatok és ellátások témában, rehabilitációs gazdasági menedzser, HR-, oktatás-, képzés szervezés, előadó, integrációs -, szociális koordinátor, fogyatékos-ügyi szakértő, szervezetfejlesztés támogatása, szolgáltatás szervezése,  kommunikációs-, adminisztratív, asszisztensi területen. Szakterületem: akkreditáció, kedvezmények, foglalkozási rehabilitáció, mint aktív munkaerő-piaci eszköz, ennek koordinálása szervezeten belül és kívül, gazdálkodás irányítás, speciális, hatékony munkaerő-gazdálkodás, munkaadaptáció, tanácsadás, munkámhoz kapcsolódó jogszabályok önálló és hatékony feldolgozása, alkalmazása.

A 2017-ben a vonatkozó jogszabályok szerint a rehabilitációs hozzájárulás (pluszadó) mértéke nő, ami 2011. óta 964.500 Ft/fő/év, azonban kiváltható másképp gondolkozással. Ezért is lényeges a foglalkozási rehabilitáció, amely rendszer rendkívül sokrétű, segíteném eligazodását, szakmai támogatással, katalizálva a vezető, és szervezete eredményességét. Hiszen a vezető tevékenységének egyik mércéje a rábízott javakkal való gazdálkodás hatékonysága, vagyis az optimális költség-haszon hányadost kell elérnie, amihez az emberi erőforrás is hozzájárul irányítása révén. Ennek eredményességében segédkezem, amely koordináció pozitív üzenet a partnerek számára is, még jobb szervezet imázst jelent, aminek jó hatása lehet új piac kialakulására, aminek pénzbeli értéke felbecsülhetetlen
Az immateriális javakat nem úgy, mint a termékeket, technológiákat, nehéz utánozniuk a versenytársaknak, mert az emberek és szervezetek egyedi tudásában, képességeiben gyökereznek, így ezek a fenntartható versenyelőny forrásai. Szakmai munkámmal ehhez segíteném hozzá.

Vajon Ön hagyná elveszni mindezt? A tudás innovatív termelőeszköz, amely érték kiaknázása hozzáállás kérdése és a versenyképesség kulcsa. A költséghatékony foglalkoztatáshoz ismerni kell annak tárgyi-, személyi-, infrastrukturális-, financiális-, jogi feltételeit. A foglalkozási rehabilitáció rendszere igen sokrétű, a jogszabályok sokasága folyton változik, és nem könnyű eligazodni benne. Munkám során gyakran tapasztalom, hogy nemcsak az érintett nyugdíjasok, de a rászorulók, a gyermeket nevelők sem ismerik ezeket. Ezen ismeretek hiánya hátrányos következményekkel járhat, komoly lehet az anyagi veszteség. Mindenképpen a témához jól értő, felkészült, tájékozott, tapasztalt, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy alkalmas csak a témában megbízható, hiteles szakmai támogatást nyújtani. 

Átfogó ismeretekkel rendelkezem humánstratégiai-, HR szervezés-, szociológiai-, szociálpszichológiai-, munkapszichológiai-, gazdaságtudományi, jogi-, igazgatási, gyógypedagógiai-, egészségtudományi-, pénzügyi-, számviteli-, egyéb társadalomtudományi-, vezetési területen. 

Végzettségem tanító, tanár, gyógypedagógus, esélyegyenlőségi manager, rehabilitációs mentor, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő látássérült nőként. A Life Long Leaming nálam életforma. Lelkes, elkötelezett vagyok hivatásom és az emberek irányában küldetés tudattal. Humánerőforrás-szervezést tanítottam többek között főiskolákon, egyetemeken, illetve orvos-szakértői képzéseken is meghívott előadóként szerepeltem. Egy országos civil szervezet munkaerő-piaci irodájának munkáját, tanácsadását szerveztem majd egy évtizeden át. Egy neves amerikai szervezettel működtem együtt, menedzseltem a projectet 2009.-2014. között. Szervezetfejlesztést támogató tréningeket is tartok.

Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés.

Rehabilitációs gazdasági menedzserként felülvizsgálati, ellátási ügyekben ÖNZETLEN szakmai útmutatást, tájékoztatást nyújtok biztos jogszabályi tudással, hogy mi mit jelent, mit tehet vagy nem tehet, mi a teendő, hogyan, mik az alternatívák, stb. Hogy  minden információ birtokában helyes döntéseket hozhasson, hátrány ne érhesse információ hiány miatt, hiszen a jogszabályok sokasága folyton változik, segítek eligazodni benne.

Évtizedes gyakorlatom van fellebbezések, bírósági keresetek jogi-, szakmai megfogalmazásában, az ilyen speciális ügyek koordinálásában, támogató szakmai tudással.

Bízom benne, hamarosan személyesen is megismerkedhetünk, és gyümölcsöző együttműködés jöhet létre!

Bernáthné Székely Julianna,

rehabilitációs gazdasági menedzser,

06-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.


 

Jogi nyilatkozat

A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett. A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (plágium, tartalom lopás).
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiazen
szándékosan nem tartalmaz  és nem is tartalmazhat mindent a honlapom, így a szakértőre szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni, és tudni kell alkalmazni 

Szeretné, ha SZERVEZETE TÚLÉLÉSI ESÉLYEIT növelni tudná?

Szeretné VÁLLALATÁT MEGÚJÍTANI, mozgásba hozni, energiákkal feltölteni, amelynek kulcseleme a TEAM, egymásra utaltság? Amelyben az emberek menedzselik a szervezet kultúráját, nem pedig a kultúra menedzseli az embereket?

Szeretne hatékony munkaerő-gazdálkodást? Nem tudja, jogosult-e dolgozója foglalkoztatása után valamilyen kedvezményre, hatályos-e a kedvezményre jogosultsága? Költségvetési támogatást szeretne (akkreditáció)?

BŐVEBBEN SZEMÉLYESEN!

Keressen, kérem, mint a VÁLTOZÁS KATALIZÁTORÁT SZERVEZETFEJLESZTÉS TÉMÁBAN.

Átfogó ismeretekkel rendelkezem humánstratégiai-, HR szervezés-, szociológiai-, szociálpszichológiai-, munkapszichológiai-, gazdaságtudományi, jogi-, igazgatási, gyógypedagógiai-, egészségtudományi-, pénzügyi-, számviteli-, egyéb társadalomtudományi-, vezetési területen.

Tájékoztatás

FOGLALKOZTATÁST SEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK, KEDVEZMÉNYEK

2016.

FRISSÍTVE: 2016. 10. 15.


TARTALOM:

-1.) CSALÁDI adókedvezményre jogosultság (bővült 2015-től, 2015.01.19.)

0.) SZEMÉLYI KEDVEZMÉNY (munkavállalói kedvezmény)

1.) munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adóból és szakképzési hozzájárulásból 2013. január 1-jétől igénybe vehető kedvezmények
2. ) részkedvezmény részmunkaidős foglalkoztatás esetén
3. ) rehabilitációs Start kártya
4. ) megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatás támogatása adótörvényben
5.) Költségvetési támogatás: munkahely teremtési és bértámogatások (akkreditáció), és rehabilitációs hozzájárulás külön-külön linken is
6.) piaci előnyben részesítés
7.) szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető egyéb részkédvezmények
8. ) közfoglalkoztatási, és szociális intézményben foglalkoztatás támogatása
9. ) támogatás szociális intézményen belüli foglalkoztatáshoz 

10.) Összefoglalás

BŐVEBBEN személyre szólóan (mert minden eset más lehet): Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. '; document.write(''); document.write(addy_text93519); document.write('<\/a>'); //-->\n This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény:
gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény.
Mértéke: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a szocho a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
Igazolás:Gyermekgondozási díj folyósítását vagy annak megszűnését az egészségbiztosítási szerv, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely igazolja. A gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását, illetve a folyósítás megszűnését a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a családtámogatási kifizetőhely igazolja. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolás birtokában érvényesítheti.

Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén adható kedvezmény:
Mértéke: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a szocho a foglalkoztatás első három évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében
Igazolás: Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén azt is igazolni kell, hogy minimum három gyermek után a szülőnek jár a családi pótlék, amit szintén a fővárosi és megyei kormányhivatal igazol. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolások birtokában érvényesítheti.

25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő esetében adható kedvezmény:
A szocho a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető, maximum a foglalkoztatás első két évében

25 év alatti – kivéve a fenti pályakezdőt – és 55 év feletti foglalkoztatott utáni kedvezmény:
Mértéke: A szocho a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthető.
Igazolás: 25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő:Az adókedvezmény az adóhivatal igazolása alapján érvényesíthető, amit a foglalkoztatott személy kérelmére állítanak ki. Az igazolás nem lehet 15 napnál régebbi. Az adóhivatal egy alkalommal, igazolásban jelzi a munkáltatónak, hogy a 25 év alatti munkavállalója legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szochokedvezményt.

Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó kedvezmény.
Mértéke: A bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával csökkenthető a szocho.
Igazolás: Az adókedvezmény a hatósági bizonyítványban foglaltakon alapul. Az állami foglalkoztatási szerv adja ki a hatósági bizonyítványt az ügyfél kérelmére. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes, amit a hatósági bizonyítványon is feltüntetnek. A foglalkoztató a bizonyítvány birtokában érvényesítheti a szochokedvezményt.

Megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók utáni kedvezmény:
Mértéke: A kedvezmény a bruttó munkabér, egyéni vállalkozó által saját maga, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 222 ezer forintnak) a 27 százalékával csökkenthető a szocho.
Igazolás: A jogosult kérelmére a kormányhivatal rehabilitációs hatósága gondoskodik a rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az adóhivatal részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. Az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges jogosultságot igazoló rehabilitációs kártyát az adóhivatal állítja ki. A kedvezményt a foglalkoztató a kártya (illetve azt helyettesítő igazolás) birtokában érvényesítheti.

Mezőgazdasági munkakörben – (FEOR-08) 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a  7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a  mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú munkakörben – foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
Mértéke: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthető az adó.

Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény:
Mértéke: A szocho a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni kedvezmény.
Mértéke: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthető a szocho.
Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény.
Mértéke: Az adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
Igazolás: Feltétel, hogy az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartotta a munkavállalót. Ennek a feltételnek a fennállását az állami foglalkoztatási szerv igazolja, az álláskereső személy kérelmére. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szochokedvezményt. 

 

bővült a köre 2015-től

A családi kedvezmény a feltételek fennállása esetén az Ön összevont adóalapját csökkenti.

2015. január 1-jétől bővült a családi kedvezmény jogosultjainak köre:
A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak
A változás eredményeképpen a családi kedvezmény például abban az esetben is érvényesíthető, ha a magánszemély tartós megbízási jogviszonyból, kifizetőtől ingatlan bérbeadásból származó rendszeres jövedelmet szerez.
Az Szja törvény 2015. január 1-jétől hatályos 48. § (3) bekezdés b) pontja értelmében az adóelőleg nyilatkozatban kötelező szerepeltetni az eltartottak, kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét. Azonban az Szja törvény 84/ZS. § (5) bekezdésében foglalt átmeneti szabályra tekintettel az adóelőleg nyilatkozatban csak 2016. január 1-jétől kell az adóazonosító jelet kötelezően feltüntetni. Azaz, míg 2015. évben igen, addig 2016. január 1-jétől nem érvényesíthető a kedvezmény, ha az adóelőleg nyilatkozaton az eltartott (kedvezményezett eltartott) neve mellett kizárólag a természetes azonosító adatai szerepelnek.
2016-tól kezdődően két eltartott esetén a kedvezményezett eltartottanként érvényesíthető kedvezmény havi összege emelkedik fog.

Abban az esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját, és ezért a munkáltatójától származó adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is csökkenti.
A családi kedvezmény az eltartottak lélekszámától függően kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62500 forint, három vagy annál több eltartott esetén 206.250 forint.
A családi kedvezmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy vagy két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forinttal, három vagy több eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 33 ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.
A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra.
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra 5050 százalékban jogosultak a gyermeküket bírósági ítélet alapján felváltva gondozó szülők (közös felügyelet), így őket is megilleti a családi kedvezmény. A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is

50/50 százalékos arányban jogosultak, tehát saját eltartottjaik számától függően 31.250 (a 62.500 fele) vagy 103.125 (a 206.250 fele) forintot érvényesíthetnek a közösen felügyelt gyermek után. Egymás között azonban nem érvényesíthetik a kedvezményt közösen. Annak ellenben nincs akadálya, hogy (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen vegyék igénybe. a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell (ld. a kedvezményezett eltartottaknál.
Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, akkor közös nyilatkozatot kell tenniük. Igaz ez abban az esetben is, ha azt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. Nem vonatkozik ez a fent említett, bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50/50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.

Kedvezményezett eltartott:
- akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult
- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult
- a rokkantsági járadékban részesülő személy,
- a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján)
- a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.

Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.

Eltartott a fenti kedvezményezett eltartott, és a családi pótlékra már nem jogosító személy is, ha figyelembe vehető a kedvezményezett eltartottak után járó családi pótlék összegének megállapításánál a családok támogatásáról szóló törvény szerint.
Így például, ha egy családban 10 és 12 éves gyermekek (kedvezményezett eltartottak) mellett olyan 18 évnél idősebb gyermek is van, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik (eltartott), akkor a családban az eltartottak száma három.
Ebben az esetben a kedvezményezett eltartottak (két fő) után fejenként és havonta 206.250 forint adóalapot csökkentő családi kedvezmény vehető igénybe.

A családi járulékkedvezmény 2014. január 1-jétől lehetőség nyílik arra, hogy a családi kedvezményt a magánszemély a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. Törvény 5. § a szerinti biztosítottként fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben elszámolja (a munkaerő-piaci járulékkal szemben tehát nem lehet kedvezményt érvényesíteni). A járulékkedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a családi kedvezményt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal) szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni
 
A családi járulékkedvezmény összege egyenlő a családi kedvezmény adóalappal (adóelőleg-alappal) szemben nem érvényesített részének 15 százaléka, de legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összege. A családi járulékkedvezményt a munkáltató (foglalkoztató) automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. .
A magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató (foglalkoztató) ne érvényesítsen, és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi jövedelemadó előlegének terhére érvényesíthető. Például, ha az egyedülálló magánszemély 2 kiskorú gyermekére tekintettel kéri a családi kedvezmény igénybevételét, akkor havonta kétszer 62500 forint, együttesen 125 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet.
Ha ez a magánszemély egy hónapban 100 ezer forint bérben részesül, a munkáltató a 125 ezer forintnak a bért meghaladó részét, azaz 25 ezer forintot fordít át járulékkedvezménnyé. Ezért a munkáltató az adott hónapban a 25 ezer forint 15 százalékának megfelelő összeget, azaz 4000 forintot vesz figyelembe járulékkedvezményként, ezt az összeget nem vonja le járulékként a magánszemély béréből.

A járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni!
Ha a magánszemély jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözeti bírság fizetési kötelezettség. A személyi jövedelemadó törvény alkalmazásában munkáltatónak kell tekinteni azt, aki bért fizet ki, illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag tekintetében a társas vállalkozást. Bérnek minősül a munkabér, de az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, például a gyermekgondozási díj is, így a kedvezmény azzal szemben is érvényesíthető. A munkáltató (a bér kifizetője) a nyilatkozatban foglaltakat az adóéven belül az átadást követő kifizetéseknél veszi figyelembe. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén Ön köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni. A nyilatkozat egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig Önnek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig, azaz 5 évig megőriznie.

Az adóelőleg megállapítása során a családi kedvezményt a házastársak, az élettársak az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával közösen is igénybe vehetik azzal, hogy erre az élettársak csak a közös háztartásban nevelt közös gyermekre tekintettel jogosultak. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, illetve ha a magánszemélyek a családi kedvezményt közösen veszik igénybe, akkor a jogosultaknak a nyilatkozatot közösen kell megtenniük.
 
Amennyiben Ön a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kéri, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti bírságként kell megfizetnie.
Hivatkozás: 1995. évi CXVII.tv. (Szja)

A személyi kedvezményt az Szja tv. szerint súlyos fogyatékos magánszemélynek minősülő személy érvényesítheti az összevont adóalap adójából.
 
Súlyos fogyatékos személynek azt a magánszemélyt kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved, továbbá, aki rokkantsági járadékban részesül.
Tehát orvosi igazolás nélkül veheti igénybe a személyi kedvezményt az, aki rokkantsági járadékban részesül, illetőleg a támogatást megállapító határozat alapján az a személy, akinek fogyatékossági támogatásra való jogosultságát külön jogszabály szerint megállapították. Az ideiglenes igazolásokat évente kell kiállítani, a végleges állapotot nem kell újra igazolni.

A súlyos fogyatékosság eseteit, illetve a betegségeket a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet, valamint a vonatkozó minősítéseket, kapcsolódó igazolásokat a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet határozza meg.
Fő szabály szerint a Kormányrendeletben felsorolt betegségben szenvedő magánszemélyek a betegség fennállásáról kiállított igazolás birtokában jogosultak a személyi kedvezmény igénybevételére.

A kedvezmény mértéke
a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg.
2014-ben 101.500Ft 5 %-a. 5075Ft/hó,

2015-ben 105000Ft 5%-a: 5250Ft.   

2016. évben 111.000Ft 5%-a: 5550Ft/hó.

A kedvezményre való jogosultság kérdésének eldöntése, vagyis a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegség fennállásának megállapítása nem tartozik az állami adóhatóság hatáskörébe.  
Az Szja tv. értelmében kizárólag a betegségben szenvedő magánszemélynek van lehetősége érvényesíteni a kedvezményt,  ha rendelkezik a szakorvos által kiállított érvényes igazolással, illetve rendelkezik összevont adóalapba tartozó jövedelemmel. Amennyiben a gyermek nem rendelkezik adóköteles jövedelemmel, akkor a kedvezmény érvényesítésére nincs lehetőség. Gyermek helyett a szülő nem jogosultak a kedvezmény figyelembevételére.
 
Igazolás beszerzése
A kedvezmény igénybevételére jogosító, az EüM rendelet mellékletében foglaltaknak megfelelő igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, illetve a szakambulancia vagy szakorvos által készített orvosi dokumentáció alapján a beteg által választott háziorvos állíthatja ki. A betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmenti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.
Az igazolásnak tartalmazni kell a kedvezményt igénybevevő személyazonosító adatait, lakóhelyét, adóazonosító jelét, az igazolás kiállítását megalapozó szakorvosi dokumentáció kiadásának dátumát, valamint a betegség véglegességének vagy ideiglenességének megállapítását és ezen igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírását.

Az EüM rendelet melléklete tartalmazza az igazolás tartalmát, azonban annak formai követelményeit nem.
 
Az adóhatóság külön nem rendszeresített formanyomtatványt a súlyos fogyatékosság igazolására, azonban a munkáltató, kifizető összesített igazolása az adott évi személyi jövedelemadó bevalláshoz, adónyilatkozat benyújtásához elnevezésű ’M30-as nyomtatvány lapjai között megtalálható.
 
Kedvezmény igénybevétele  
Az igazolás birtokában a magánszemély az adóelőleg megállapítása során (adóelőleg-nyilatkozat megtételével) év közben is kérheti a kedvezmény figyelembevételét. A 2015. évre vonatkozó adóelőleg-nyilatkozat az alábbi elérési útvonalon érhető el:
https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/nav_20150122.html

Amennyiben a magánszemély nem tesz adóelőleg-nyilatkozatot, akkor a kedvezményt nem veszti el, az a személyi jövedelemadó bevallásban is érvényesíthető év végén.
 
A kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolást nem kell csatolni az adóelőleg-nyilatkozathoz, illetve a személyi jövedelemadó bevalláshoz sem eredeti, sem másolati példányban. Az igazolást a bevallás másolati példányával együtt meg kell őrizni az 5 éves elévülési időn belül. A kiállított igazolás alapján a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett adóelőleg-nyilatkozatában is kérheti a kedvezmény figyelembevételét az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőtől. Nyilatkozat hiányában év végén a személyi jövedelemadó bevallásában is érvényesíthető a kedvezmény.
 
Kedvezmény utólagos érvényesítése
Ha valaki évek óta igazoltan a fent említett Kormányrendeletben felsorolt betegségek egyikében szenved, tehát jogosult lett volna a személyi adókedvezményre, akkor a kedvezményt az igazolás megszerzését követően az 5 éves elévülési időn belül a személyi jövedelemadó bevallások önellenőrzésével érvényesítheti.  
Az utolsó év, amely még önellenőrzéssel módosítható a 2008. adóév. A 2008. évi bevallást a 0853., a 2009. évi bevallást a 0953., a 2010. évi bevallást a 1053., a 2011. évi bevallást a 1153., a 2012. évi bevallást a 1253., a 2013. évi bevallást a 1353. számú nyomtatványon lehet önellenőrizni.
2008-ban minimálbér 69ezer, így 3450/hó személyi kedvezmény
2009-ben minimálbér 71500Ft, így 3575Ft/hó személyi kedvezmény
2010-ben minimálbér 73500Ft, így 3675Ft/hó személyi kedvezmény
2011-ben minimálbér 78ezer, így 3900Ft/hó személyi kedvezmény
2012-ben minimálbér 93ezer, így 4650Ft/hó személyi kedvezmény
2013-ban minimálbér 98ezer, így 4900Ft/hó személyi kedvezmény
2014-ben minimálbér 101500Ft, így 5075Ft/hó személyi kedvezmény

2015-ben minimálbér 105000Ft, így 5250Ft/hó személyi kedvezmény

2016-ban 111000Ft minimálbér, így 5550Ft=hó személyi kedvezmény.

Hivatkozás: 1995. évi CXVII.tv. (Szja) 2003. évi XCII.tv.

A Start kártyák igénylése 2013. január elsejével megszűnt.



o    25 év alatti munkavállalók utáni kedvezmény
o    55 év feletti munkavállalók utáni kedvezmény
o    szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók utáni kedvezmény
o    25 év alatti, legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező pályakezdő munkavállaló
o    Tartósan álláskeresők utáni kedvezmény
o    Kisgyermekes munkavállalók utáni kedvezmény

Nemcsak az új alkalmazottakra, hanem a jelenleg foglalkoztatottakra is érvényes, így a módosítások a foglalkoztatottak megtartását és új dolgozók felvételét egyaránt segíti.

1. A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó 27 % helyett 12.5%-ra csökken:
- a 25 év alatti
- az 55 év feletti
- a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatása esetén.

2. A bér utáni szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás a foglalkoztatás első két évében 28, 5 %-os együttes összege 0%-ra csökken:
- a 25 év alatti, legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkező pályakezdő munkavállaló foglalkoztatása esetén.

3. A szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás együttes összege a foglalkoztatás első két évében 28, 5% helyett 0%, a harmadik évben 14 %-ra csökken:
- a tartós - 6 hónapot meghaladó - munkanélküliséget követően elhelyezkedő
- a gyermekgondozási díj folyósítását követően, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállaló foglalkoztatása esetén.

A kedvezmény alapja mindhárom pont esetében a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér összegéig, de legfeljebb 100 ezer forintig terjedhet, az ezen felüli részt már az általános szabályok szerint terheli közteher.

A bevezetésre kerülő adókedvezmények a START PLUSZ, START EXTRA vagy START
BONUSZ kártyák alapján járó adókedvezménnyel nem vonhatók össze.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. és MK 316. sz. a kisadózó vállalatok tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. Törvény és Szja 



ha a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkakörét - feltéve, hogy e munkavállaló annak időtartama alatt terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül, vagy a  lejártát követően vele azonos vagy hasonló munkakör ellátására létesített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló esetén - közvetlenül a visszatérését követően munkaviszonyban foglalkoztatás esetén és
heti 20-20 órás részmunkaidős munkaviszony keretében látják el.
 
A részkedvezmény egyenlő a fent meghatározott két természetese személyt (munkavállalót) az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének hét százalékával.
 
A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény csak abban az esetben jár, ha a fent felsorolt feltételek a gyermekgondozási szabadságról visszatérő munkavállaló munkába állását követően legalább 1 évig fennállnak. A részkedvezmény a feltételek fennállása alatt, legfeljebb azonban 3 évig jár.
 
A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény a munkaadót csak abban az esetben illeti meg, ha a létszámát a részmunkaidős foglalkoztatás kezdetét megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és azt a részmunkaidős foglalkoztatás időtartama alatt nem csökkenti.
 
A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú, a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII. tv. és 1991. évi IV.tv.  




A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának ösztönzése
Érvényes: visszavonásig.
Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult a kedvezményre.
 Rehabilitációs kártyára jogosult:
- az a megváltozott munkaképességű személy, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint:
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
- az a személy, aki
a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült,
 
A foglalkoztatót megillető kedvezmény:
- A szociális hozzájárulási adóból vehető igénybe részkedvezmény, melynek mértéke:a bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 %-a.
A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkáltató jogosult.
Munkáltató köteles a Rehabilitációs kártyát letétben tartani.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. és 2011. évi CLVI. törvény, és 1995. évi CXVII.tv. (Szja)



Az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 7.§ (1) bekezdés v) pontja alapján az adózás előtti eredményt csökkenti, legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja.) 21. § (1) bekezdése alapján a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő az e tevékenységéből származó bevételét csökkentheti, ha a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén személyenként havonta az alkalmazottnak fizetett bérrel, de legfeljebb a hónap első napján érvényes havi minimálbérrel, a szakképző iskola tanulójával kötött – jogszabályban meghatározott – tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával, ha a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százalékával;valamint 49/B § (6) bekezdés a) pontja szerinti kedvezmény érvényesíthető .

A kedvezmény megilleti a 2011. évi CLVI. törvény 462/A. § alapján
a)    Az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból;
b)    a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból,
ha
a)    az egyéni vállalkozó, illetve a tag a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján korábbi rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíját felváltó rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy
b)    ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag komplex minősítést követően rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján legfeljebb 50%-os. 

A komplex minősítést követően rehabilitációs ellátásban, 51–60%-os egészségi állapot alapján rokkantsági ellátásban részesülő, vagy ellátásra nem jogosult személy károsodása fennállása esetén sem jogosult a kedvezményre!

A részkedvezmény egyenlő az adó megállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával. (2011. évi CLVI. törvény (Ear)  462/A. §,)
Hivatkozás: 2011. évi CXCI.tv.  




Költségvetési támogatás
A rehabilitációs hatóság az akkreditált munkáltató részére pályázati úton támogatást nyújt
•    a megváltozott munkaképességű munkavállalók rehabilitációs foglalkoztatásához (egyéni támogatás) vagy
•    a munkahely rehabilitációs célú átalakításához (munkahely-teremtési támogatás)
ha a munkáltató a rehabilitációs hatóság komplex minősítése szerinti megváltozott munkaképességű személy vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy foglalkoztatását biztosítja.
Az egyéni támogatás keretében a megváltozott munkaképességű munkavállaló után fizetendő bérköltség, illetve a foglalkoztatás megváltozott munkaképességből fakadó többletköltségei támogatható. 2014. évben az egy munkavállalóra jutó támogatás összege közel 1,2 millió forint.
A munkahely-teremtési támogatás támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 100%-át.

TÁMOP 1.1.1-12/1. Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése kiemelt projekt bérköltség támogatása
A projektbe vont rehabilitációs ellátásban vagy rehabilitációs járadékban részesülő megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához bérköltség-támogatás nyújtható. A támogatás maximális intenzitása 100%, a munkáltató által kifizetett bruttó bér, valamint az ahhoz tartozó szociális hozzájárulási adó összegének 100%-a támogatható. A bérköltség-támogatás további feltétele, hogy a támogatással foglalkoztatni kívánt személy rehabilitációs kártyával rendelkezzen. 

Napi munkaóra

Heti munkaóra

Támogatás ideje maximum

Havi bruttó bér maximum

Kifizethető támogatási összeg összesen

4 óra

20 óra

7 hónap

100 000 Ft

700000 Ft

6 óra

30 óra

5 hónap

150 000 Ft

750 000 Ft

8 óra

40 óra

4 hónap

200 000 Ft

800 000 Ft

A támogatással foglalkoztatott személy részére utazási költségtérítés (munkába járáshoz kapcsolódó helyközi utazás költségeinek megtérítése; foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, szakmai alkalmassági vizsgálat költségei), a munkáltató részére az ügyfél munkába járásához kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása is nyújtható. A program résztvevői képzés elősegítését biztosító támogatásban részesülhetnek.

Hivatkozás: 2011. évi. CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (Mmtv.)

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (Szja tv.)
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art.)
327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról 



Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát a külön jogszabályban meghatározottak szerint 2007. január elsejétől fenntarthatja, illetőleg köteles fenntartani az olyan, védett foglalkoztatónak minősülő szervezetek, védett szervezeti szerződést kötött szervezetek, továbbá szociális foglalkoztatási engedéllyel rendelkező szervezetek számára, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatnak. Illetőleg az olyan szociális foglalkoztatás keretében szociális intézményben ellátottakat foglalkoztató szervezetekre, amelyek 50 százalékot meghaladó mértékben fogyatékos munkavállalókat foglalkoztatnak.
Hivatkozás: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény




A munkáltatók csak Start kártyával rendelkező esetén (NAV állít ki a jogosult kérelmére) a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezményt legfeljebb 2014. december 31-ig az alábbiak szerint érvényesíthetik:
–    az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes Start kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében, továbbá
–    a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal foglalkoztatásakor a részkedvezmény egyenlő az érvényes Start kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első kilenc hónapjában, illetve hét százalékával a foglalkoztatás azt követő három hónapjában.
 
Az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatása esetében a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresén, felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal esetében a minimálbér kétszeresén felüli munkabér után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a szociális hozzájárulási adót megfizetni.

A kártya érvényességének időtartam:
–    alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő fiatal Start kártyája esetén a kiállítás keltétől számított két év,
–    a felsőfokú végzettségű pályakezdő fiatal Start kártyája esetén a kiállítás keltétől számított egy év,
de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a harmincadik életévének betöltéséig terjedő időszak.

A Start kártya kiváltására egy alkalommal van lehetőség. Új kártyát csak abban az esetben igényelhet az ügyfél, ha megrongálódik, megsemmisül vagy elveszíti azt.
A részkedvezményt érvényesítő munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a pályakezdő fiatal részére visszaszolgáltatni.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 20/A. § (2) bekezdésének da)  



Azon személyek, akik 2011.december 31-ig kiváltották a Start Plusz kártyát, megilleti a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. 


Ebben az esetben a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény a kártya érvényességi időtartamán belül, legfeljebb 2013. december 31-ig a következők szerint illeti meg:
a munkavállalót az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének tizenhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve hét százalékával a foglalkoztatás második évében. 
Amennyiben a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános szociális hozzájárulási adó fizetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
 
A munkaadó a részkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.  
A kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a részkedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Plusz kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással.
A munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start Plusz kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.
 
A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, azonban legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak.
Ha a Start Plusz kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb szociális hozzájárulási adó fizetési lehetőséget kell alkalmazni.
A gyes melletti foglalkoztatáshoz igénybe vett Start Plusz kártya érvényességi idejének lejártát követően a gyes folyósításának megszűnését követő foglalkoztatáshoz újabb kártya nem váltható ki.
Hivatkozás: 2003. évi XCII.tv. az adózás rendjéről Art. 20/A. § (2) bekezdésének db) alpontja



Azon személyek, akik 2011. december 31-ig kiváltották a Start Extra kártyát, részkedvezményre jogosultak a szocho alól a kártya érvényességi időtartamán belül, legfeljebb 2013. december 31-ig a következők szerint; 


A munkavállalót az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében, illetve tizenhét százalékával a foglalkoztatás második évében.
Abban az esetben, ha a munkavállaló munkabére a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meghaladja, az azt meghaladó összeg tekintetében az általános szociális hozzájárulási adó megfizetésének általános szabályit kell alkalmazni.
 
A munkaadó a részkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.  
Ha a Start Extra kártya érvényességének időtartama két évnél rövidebb, az érvényességi időtartam első 12 hónapjára a kedvezőbb szociális hozzájárulási adó megfizetésének lehetőségét kell alkalmazni.
A részkedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a részkedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Extra kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással.
A munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start Extra kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.
 
A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak. 


Azon személyek, akik 2012. december 31-ig kiváltották a Start Bónusz kártyát, a munkaadót megilleti a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. 


Az érvényes Start Bónusz kártyával rendelkező személy foglalkoztatása esetén a munkaadót a következők szerint illeti meg a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény:
A munkavállalót az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében.

A részkedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a részkedvezmény igénybevételére jogosító személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik Start Bónusz kártyával, vagy azt helyettesítő igazolással.  
A munkáltató a részkedvezménnyel érintett foglalkoztatás időtartama alatt köteles a Start Bónusz kártyát megőrizni, és a jogviszony megszűnésekor a kártya tulajdonosa részére átadni.
A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított egy év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak.
Hivatkozás: Szja és 2004. évi CXXIII.tv.




A 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) szerint a 2011. évi CVI. törvény 1.§ (3) bekezdésében felsorolt  közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény illeti meg:
Azt a közfoglalkoztatott természetes személyt illeti meg, aki az adó megállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130 százalékának tizenhárom és fél százalékával.

A szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény és egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú adókedvezmény ugyanazon személy után egyidejűleg nem vehető igénybe.
Közfoglalkoztatás esetén a foglalkoztató kizárólag a 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.) szerinti adókedvezményt érvényesítheti.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII. törvény (Pftv.)




A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet alapján a szociális intézményekben gondozott személyek intézményen belüli foglalkoztatása, azaz a szociális foglalkoztatás után támogatás igényelhető (szociális foglalkoztatási támogatás). A szociális foglalkoztatási támogatást munka-rehabilitációs díjra, bérjellegű kifizetésekre, valamint a foglalkoztatáshoz kapcsolódó személyi és dologi kiadásokra, valamint tárgyieszköz-beszerzésekre kell fordítani. A foglalkoztatás formája lehet munka-rehabilitáció, amelynek elsődleges célja a foglalkoztatott munkavégző képességének, készségeinek fejlesztése, valamint a fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás, amelynek célja a szociális intézményben ellátott személy számára munkafolyamatok betanítása és foglalkoztatása révén az önálló munkavégző képesség kialakítása, helyreállítása, fejlesztése, valamint az ellátott felkészítése védett munka keretében, illetve a nyílt munkaerőpiacon történő önálló munkavégzésre. A szociális intézményen belüli foglalkoztatás támogatása 2010. évtől pályázati rendszerben történik.
Hivatkozás: 1993. évi III. törvény és a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006 

Gyermekgondozási díj, illetve gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény:
gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően adható kedvezmény.
Mértéke: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a szocho a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
Igazolás:Gyermekgondozási díj folyósítását vagy annak megszűnését az egészségbiztosítási szerv, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely igazolja. A gyermekgondozást segítő ellátás, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását, illetve a folyósítás megszűnését a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a családtámogatási kifizetőhely igazolja. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolás birtokában érvényesítheti.

Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén adható kedvezmény.:
Mértéke: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a szocho a foglalkoztatás első három évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében
Igazolás: Minimum három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult, és gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő, vagy gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesülő alkalmazása esetén azt is igazolni kell, hogy minimum három gyermek után a szülőnek jár a családi pótlék, amit szintén a fővárosi és megyei kormányhivatal igazol. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki. A kedvezményt a foglalkoztató az ellátásokról szóló igazolások birtokában érvényesítheti.

25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő esetében adható kedvezmény.:
A szocho a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető, maximum a foglalkoztatás első két évében

25 év alatti – kivéve a fenti pályakezdőt – és 55 év feletti foglalkoztatott utáni kedvezmény.:
Mértéke: A szocho a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthető.
Igazolás: 25 év alatti, legfeljebb 180 nap biztosítási idővel rendelkező pályakezdő:Az adókedvezmény az adóhivatal igazolása alapján érvényesíthető, amit a foglalkoztatott személy kérelmére állítanak ki. Az igazolás nem lehet 15 napnál régebbi. Az adóhivatal egy alkalommal, igazolásban jelzi a munkáltatónak, hogy a 25 év alatti munkavállalója legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szochokedvezményt.

Karrier Híd Programban részt vevők esetében járó kedvezmény.
Mértéke: A bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 13,5 százalékával csökkenthető a szocho.
Igazolás: Az adókedvezmény a hatósági bizonyítványban foglaltakon alapul. Az állami foglalkoztatási szerv adja ki a hatósági bizonyítványt az ügyfél kérelmére. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes, amit a hatósági bizonyítványon is feltüntetnek. A foglalkoztató a bizonyítvány birtokában érvényesítheti a szochokedvezményt.

Megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók utáni kedvezmény:
Mértéke: A kedvezmény a bruttó munkabér, egyéni vállalkozó által saját maga, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 222 ezer forintnak) a 27 százalékával csökkenthető a szocho.
Igazolás: A jogosult kérelmére a kormányhivatal rehabilitációs hatósága gondoskodik a rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az adóhivatal részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. Az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges jogosultságot igazoló rehabilitációs kártyát az adóhivatal állítja ki. A kedvezményt a foglalkoztató a kártya (illetve azt helyettesítő igazolás) birtokában érvényesítheti.

Mezőgazdasági munkakörben – (FEOR-08) 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a  7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a  mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú munkakörben – foglalkoztatott 25 év feletti és 55 év alatti munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
Mértéke: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthető az adó.

Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás új munkavállalóira igénybe vehető kedvezmény:
Mértéke: A szocho a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
Szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak utáni kedvezmény.
Mértéke: A bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával csökkenthető a szocho.
Tartósan álláskeresők után igénybe vehető kedvezmény.
Mértéke: Az adó a bruttó munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával csökkenthető a foglalkoztatás első két évében, 14,5 százalékával a foglalkoztatás harmadik évében.
Igazolás: Feltétel, hogy az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig álláskeresőként nyilvántartotta a munkavállalót. Ennek a feltételnek a fennállását az állami foglalkoztatási szerv igazolja, az álláskereső személy kérelmére. A foglalkoztató az igazolás birtokában érvényesítheti a szochokedvezményt.

BŐVEBBEN személyre szólóan (mert minden eset más lehet): Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.   06-20-420-20-39

______________________________________________________________________________

Speciális szaktudás szükséges a megváltozott munkaképességű emberek eredményes és hatékony foglalkoztatásához.


KERESSEN  KÉREM!
MEGOLDÁST kínálok a NEM CSAK megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához, hanem
általában a kedvezmények, foglalkoztatás témában a SZERVEZET  költséghatékony működéshez, a VERSENYKÉPESSÉGHEZ!  
 

Végzettségem, képzettségem, több éves szakmai tapasztalatom, kapcsolati tőkém van a témában szakértőként és érintettként. Többek között humánerőforrás-szervezést tanítottam a Károly Róbert Főiskolán, és szakértői képzéseken előadó voltam.

Alap végzettségem tanító, tanár, gyógypedagógus, esélyegyenlőségi manager, rehabilitációs mentor, rehabilitációs gazdasági szakértő.


Így képes vagyok meghatározni azokat a szakmákat, területeket, foglalkozástípusokat, amelyekre az álláskereső alkalmas illetve azokat az egészségügyi kizárásokat, amelyekre a munkaköri besorolásnál ügyelni kell.


Ismerem a megváltozott munkaképességű emberek szocio-kulturális, demográfiai jellemzőit, a munkavállaláshoz szükséges képességeket, készségeket, pszichológiai állapotukat. Mindezek ismeretében olyan módszereket, és eljárásokat alkalmazok, amelyek elősegítik a „munkára kész” állapot kialakulását.


Ismerem a foglalkoztatás gátjait is, amely kapcsolódhat a fogyatékossághoz, vonatkozhat a közösségre (negatív attitűdök), a környezetre (akadálymentesítés, ergonómia, munkaadaptáció, stb.), az esetleges munkáltatói előítéletekre.


Elkötelezettségem, empátiám, hasonló helyzetem, szakmai tudásom miatt megfelelő odafordulással, vagy éppen nagyon határozott fellépéssel segíthetek a helyzetek feloldásában, kimozdíthatok sorsokat a holtpontról.  

Szükség lehet egy állandó szakértőre foglalkoztatás, ellátások, kedvezmények témában
A vezető tevékenységének egyik mércéje a rábízott javakkal való gazdálkodás hatékonysága, vagyis az optimális költség-haszon hányadost kell elérnie, amihez az emberi erőforrás is hozzájárul az irányítása révén. Ennek eredményességében segédkezem, amely koordináció pozitív üzenet a partnerek számára is, még jobb cég imázst jelent, aminek jó hatása lehet új piac kialakulására, aminek pénzbeli értéke felbecsülhetetlen. 


Pontosan tudom kódolni, elemezni az ORSZI, NRSZH szakvéleményekben leírtakat, ismerem a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeket jogszabályi háttérrel, mindez pénzbeli előny, megtakarítás a Szervezetnek.  


Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés, 

Mert AZ EGYÉNI KOMPETENCIÁK BIRTOKÁBAN ÉRHETŐK EL A SZERVEZETI CÉLOK. 

A szellemi tőke a szervezet láthatatlan vagyona.

ANYAGI, SZELLEMI és KULTÚRÁLIS TÖBBLETET és ezzel VERSENYELŐNYT JELENT a vállalkozás, a társadalom számára.

 

 Támogatás helyett az EU ösztönöz, és lehetőségeket teremt aktív munkaerő-piaci eszközökkel, INNOVATÍV foglalkoztatás politikát ösztönözve a fenntartható fejlődés érdekében. Hangsúlyozva, hogy a szervezetek, országok eredményességének oka leginkább az emberben keresendő.

A VERSENYELŐNY legtartósabb, vagy talán

EGYETLEN TARTÓS FORRÁSA AZ EMBER,

s tanulási, fejlődési képessége.

ATTITŰD kérdése a társadalmi befogadás és versenyképesség elérése. A munkáltató döntése, hogy a büntetésként is felfogható pluszadóra költi-e a pénzét (rehabilitációs hozzájárulás), vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat-e inkább. Az anyagi, jogi jellegű kényszerítő eszközök fontosak (minden országban van), de nem helyettesítik, csak előmozdítják a szemléletbeli változást.
A hozzáállás egy olyan kapcsoló, amely minden mást elindít. ~ Ismeretlen
 
CSR (Corporate Social Responsibility): az üzleti siker elérését jelenti olyan módon, amely tiszteletben tartja az etikai értékeket, a törvényi kereteket, valamint a vállalati működés összes érintettjének igényeit és szükségleteit.

A tudás, a szellemi tőke az ország, a szervezet, az ember láthatatlan vagyona. 

Számos vállalat VERSENYKÉPESSÉGÉBEN sokkal lényegesebb szerepet játszik

A SZERVEZET ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉGE, KULTÚRÁJA,  SZAKEMBEREINEK KIVÉTELES KÉPESSÉGE, vagy VEZETÉSI FILOZÓFIÁJA, mint az, hogy milyen fizikai és pénzügyi eszközei vannak.

 

A HUMÁN STRATÉGIA a vállalat egyik fő támasza, hiszen a humán tőke a NÖVEKEDÉS egyik LEGMEGHATÁROZÓBB ELEME. 


Bővebben: Bernáthné Székely Julianna,

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

06-20-420-20-39

2016. ÉVI foglalkoztatást érintő FŐBB VÁLTOZÁSOK (1. rész)

A foglalkozási rehabilitáció, amely rendszer rendkívül sokrétű, segíteném eligazodását, szakmai támogatással, katalizálva a vezető, és szervezete eredményességét. Hiszen a vezető tevékenységének egyik mércéje a rábízott javakkal való gazdálkodás hatékonysága, vagyis az optimális költség-haszon hányadost kell elérnie, amihez az emberi erőforrás is hozzájárul irányítása révén. Ennek eredményességében segédkezem, amely koordináció pozitív üzenet a partnerek számára is, még jobb szervezet imázst jelent, aminek jó hatása lehet új piac kialakulására, aminek pénzbeli értéke felbecsülhetetlen

Az immateriális javakat nem úgy, mint a termékeket, technológiákat, nehéz utánozniuk a versenytársaknak, mert az emberek és szervezetek egyedi tudásában, képességeiben gyökereznek, így ezek a fenntartható versenyelőny forrásai. Szakmai munkámmal ehhez segíteném hozzá.

Vajon Ön hagyná elveszni mindezt? A tudás innovatív termelőeszköz, amely érték kiaknázása hozzáállás kérdése és a versenyképesség kulcsa. A költséghatékony foglalkoztatáshoz ismerni kell annak tárgyi-, személyi-, infrastrukturális-, financiális-, jogi feltételeit. A foglalkozási rehabilitáció rendszere igen sokrétű, a jogszabályok sokasága folyton változik, és nem könnyű eligazodni benne. Munkám során gyakran tapasztalom, hogy nemcsak az érintett nyugdíjasok, de a rászorulók, a gyermeket nevelők sem ismerik ezeket. Ezen ismeretek hiánya hátrányos következményekkel járhat, komoly lehet az anyagi veszteség. Mindenképpen a témához jól értő, felkészült, tájékozott, tapasztalt, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy alkalmas csak a témában megbízható, hiteles szakmai támogatást nyújtani. 

Átfogó ismeretekkel rendelkezem humánstratégiai-, HR szervezés-, szociológiai-, szociálpszichológiai-, munkapszichológiai-, gazdaságtudományi, jogi-, igazgatási, gyógypedagógiai-, egészségtudományi-, pénzügyi-, számviteli-, egyéb társadalomtudományi-, vezetési területen. 

Végzettségem tanító, tanár, gyógypedagógus, esélyegyenlőségi manager, rehabilitációs mentor, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő látássérült nőként. A Life Long Leaming nálam életforma. Lelkes, elkötelezett vagyok hivatásom és az emberek irányában küldetés tudattal. Humánerőforrás-szervezést tanítottam többek között főiskolákon, egyetemeken, illetve orvos-szakértői képzéseken is meghívott előadóként szerepeltem. Egy országos civil szervezet munkaerő-piaci irodájának munkáját, tanácsadását szerveztem majd egy évtizeden át. Egy neves amerikai szervezettel működtem együtt, menedzseltem a projectet 2009.-2014. között. Szervezetfejlesztést támogató tréningeket is tartok.

Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés.

Rehabilitációs gazdasági menedzserként felülvizsgálati, ellátási ügyekben ÖNZETLEN szakmai útmutatást, tájékoztatást nyújtok biztos jogszabályi tudással, hogy mi mit jelent, mit tehet vagy nem tehet, mi a teendő, hogyan, mik az alternatívák, stb. Hogy  minden információ birtokában helyes döntéseket hozhasson, hátrány ne érhesse információ hiány miatt, hiszen a jogszabályok sokasága folyton változik, segítek eligazodni benne.

Évtizedes gyakorlatom van fellebbezések, bírósági keresetek jogi-, szakmai megfogalmazásában, az ilyen speciális ügyek koordinálásában, támogató szakmai tudással.

Bízom benne, hamarosan személyesen is megismerkedhetünk, és gyümölcsöző együttműködés jöhet létre!

Bernáthné Székely Julianna,

rehabilitációs gazdasági menedzser,

06-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.  '; document.write(''); document.write(addy_text60930); document.write('<\/a>'); //-->\n This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Jogi nyilatkozat

A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett. A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (plágium, tartalom lopás).
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiazen
 szándékosan nem tartalmaz  és nem is tartalmazhat mindent a honlapom, így a szakértőre szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni,

és tudni kell alkalmazni 

SZERVEZETFEJLESZTÉS

Szeretné, ha SZERVEZETE TÚLÉLÉSI ESÉLYEIT növelni tudná?
Szeretné VÁLLALATÁT MEGÚJÍTANI, mozgásba hozni, energiákkal feltölteni, amelynek kulcseleme a TEAM, egymásra utaltság? Amelyben az emberek menedzselik a szervezet kultúráját, nem pedig a kultúra menedzseli az embereket?

Keressen, kérem, mint a VÁLTOZÁS KATALIZÁTORÁT SZERVEZETFEJLESZTÉS TÉMÁBAN.

Mi jellemzi napjaink sikeres szervezeteit?

Kis egységek, lapos vezetési struktúra, nyitott, nem hivatalos és a dolgozók közreműködésére építő részvételi vezetési stílus. A dolgozókat szükséges bevonni, mert a mai üzleti életben nélkülözhetetlen szerepe van a kezdeményezésnek, a kreativitásnak, innovativitásnak, alkalmazkodó képességnek, szaktudásnak, ügyfél-orientáltságnak (ugyanis az ügyfél, a vevő a hozzáértést, bizalmat veszi meg).
Mindannyian függünk egymástól, ma az üzleti siker jelentős részben olyan emberektől függ, akik még nem is olyan régen egyszerű utasítás végrehajtók voltak, nem pusztán feladat végrehajtóként kell tekinteni rájuk, ugyanis a siker legalább annyira függ a kamion sofőröktől és az üzletkötőktől, mint a felső vezetőktől.
Ezért a hatékonyság és a versenyképesség növelése sok szervezetet arra bírt, hogy fontos kérdésként kezdjék kezelni minőségbiztosítást, az ügyfél-orientált kapcsolatot, a minőségbiztosítást, a vezetési szintek csökkentését, a mátrix munkacsoportokat, a beleszólási jog kiterjesztését, a részvételi irányítást többek között.
Hiszen a dolgozók széles körének megnyerése nehezen képzelhető el tekintélyelvű irányítás mellett, ezért egyre inkább a részvételi irányítás módszerei kerülnek előtérbe.
Ha azt akaijuk, hogy az alkalmazottak támogassák a változásokat, lehetőséget kell adni, hogy gondolkozhassanak, és részvételi irányítással lehet megnyerni szívüket, fejüket. 

Folytatás Munkaadóknak linkemen!

TÁJÉKOZTATÁS

Foglalkoztatást érintő főbb változások 
2016.

FRISSÍTVE: 2016. 08. 15. Folyamatosan bővül napra készen. 


1. 2016. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti
2. 2016.  ellátások banki utalása
3. Nyugdíjemelés, és egyéb ellátások emelése 2016.

4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL, 2016.(Mmtv.legutóbb változott: 2016.04.19. )
5. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2016. a közfoglalkoztatási bérminimum (utóbbi nem változott 2016-ban)

6. Tájékoztató az öregségi nyugdíjban vagy korhatár előtti ellátásban/szolgálati járandóságban részesülő személyek közszférában való foglalkoztatásáról
7. Korhatár előtti ellátások

8. Öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyeket érintő jogszabályváltozás
9.Rokkantsági ellátás - öregségi nyugdíj

10. FŐBB ADÓváltozások 2016.

11. Kiemelt ápolási díj bevezetése, és a fokozott ápolási díj összege emelkedik 2014. január elsejétől, ügyintézése, esetleges veszélyei, előnyei 

12. Rokkant személy nem álláskereső, és NEM megváltozott munkaképességű személy 2013. január 1-jétől. Mit jelent mindez?

13. Tájékoztató a szociális ellátórendszer változásairól, 2015.-től 

14. Kormányhivatalokhoz került (hatáskör, illetékesség vált.)

15. Végleges állapotú személyek felülvizsgálatára és a közlekedőképességre vonatkozó végrehajtási rendelet módosult 2015. szeptember 9-től

16. A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet módosítása, érvényes 2015. 09. 28-tól:

17. Rokkantsági járadék jogszabály változása 2016-tól

18. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok változása (2016. 06. 06-át követő 3. naptól hatályos)

19. Így adózunk 2017-ben (szakmai honlapomon a jogszabály változások 2. részben)

 

1. a 2016. évi évi munkaszüneti napok körüli munkarendről  


a  naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:
a) március 5., szombat munkanap
március 14., hétfő pihenőnap
b) október 15., szombat munkanap
október 31., hétfő pihenőnap
Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.
Hivatkozás: 18/2015. (VI.29.) NGM r. (MK 93,sz.2015.VI.29.)

 

2. 2016. ellátások banki utalása

Hónap    Banki jóváírás időpontja
január     12.    kedd

február   12.    péntek
március 11.     péntek

április    11.    hétfő

május    12.    csütörtök

június    10.    Péntek
július     12.    kedd

augusztus    12.    péntek

szeptember  12.    hétfő

október        12.    szerda

november    11.    péntek

december     2.    péntek

Forrás: ONYF 


3. Nyugdíjemelés és egyéb ellátások 1,6 %-os emelése 2016.

2016. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 62. § (1) bekezdése alapján 1,6 százalékkal kell emelni a 2016. január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított nyugellátások és egyes más ellátások összegét. Ez az emelés összesen 22 ellátást érint:
1. öregségi nyugdíjat,
2. özvegyi nyugdíjat,
3. szülői nyugdíjat,
4. árvaellátást,
5. baleseti hozzátartozói nyugellátást,
6. mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
7. mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
8. korhatár előtti ellátást,
9. szolgálati járandóságot,
10. átmeneti bányászjáradékot,
11. balettművészeti életjáradékot,
12. rokkantsági ellátást,
13. rehabilitációs ellátást,
14. baleseti járadékot,
15. bányászok egészségkárosodási járadékát,
16. fogyatékossági támogatást,
17. vakok személyi járadékát,
18. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
19. polgármesterek közszolgálati járadékát,
20. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
21. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást, és
22. azokat az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emeléseket, amelyeknek a Tny. 62. §-ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli [az 1–22. pont szerinti ellátások a továbbiakban együtt: ellátás.

A fentieken túl változik a rokkantsági járadék havi összege is, mely 2016. január 1-jétől 34 475 forintra emelkedik.

A nemzeti helytállásért járó pótlék megállapításánál irányadó összeghatár 180.420 forintról 183.310 forintra emelkedett.

Az emelés megilleti
•    a 2015. december 31-ét követő időponttól megállapított vagy folyósított saját jogú ellátásban részesült személyt is, ha ezt az ellátását az előzőekben felsorolt, emelésre jogosító ellátása – ideértve a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj helyett megállapított szolgálati járandóságot is – helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy az emelésre jogosító ellátása megszűnését követő naptól újraszámítás nélkül állapították meg,
•    a 2015. december 31-ét követő időponttól megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesült személyt is, ha az ellátását az emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg.


Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) 2016. január hónapban minden ügyfelét levélben, személyre szólóan értesíti az előző évben folyósított ellátások összegéről, valamint a 2016. január havi emelésről ellátás-típusonkénti bontásban, továbbá arról is, hogy a folyósított összegből milyen jogcímen és milyen összegben történik levonás.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátások emeléséről hivatalból gondoskodik – tehát az érintett nyugdíjasnak vagy egyéb ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania –, a 2016. január hónapban esedékes ellátásokat már a fentieknek megfelelő összegben folyósítja, illetőleg utalja.
(Megjegyzés: családtámogatási ellátásoknál – fogyatékossági-, családi pótlék – a januári emelt összeg februárban érkezik, mert annak folyósítása nem az adott hónapban történik, hanem azt követően.)

Az emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be.
A jogszabály szerint, ha egy embernek egyidejűleg több, emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni.
A özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2016. január elsejétől havi 86 335 forint összeghatárig folyósítható együtt.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997 (X.6.) Korm.r. alapján a 2016. évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, és az árvaellátás legkisebb összege 2016. január 1-étől nem emelkedik.
Ennek megfelelően a 2016. január 1-étől megállapításra kerülő
•    öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege változatlanul havi 28.500 forint,
•    árvaellátás legkisebb összege változatlanul havi 24.250 forint.

Hivatkozás: 357/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet: A nyugellátások és egyes más ellátások 2016. január havi emeléséről Magyar Közlöny 187/2015. (XII. 02.) és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62 § értelmében 


4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL, és annak SZABÁLYAIRÓL 2016.

LEGFRISSEBB VÁLTOZÁS: 2016. 05.01-től

2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg, helyüket a  rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás vette át, és ezek egységes táppénzszerű ellátás körébe tartoznak.

A megváltozott munkaképességű emberek számára 2012. január 1.-től kétféle ellátást lehet megállapítani: a rehabilitációs ellátást, és a rokkantsági ellátást.
Rehabilitációs ellátásban azok részesülhetnek – legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve azok, akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek.
Rokkantsági ellátásban azok részesülhetnek, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

Főszabály, aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, az eddigi ellátását, 2012-ben nyugdíjként kapja.
A következő célcsoportok ugyanazt az összeget kapják 2012-ben is, tehát megmarad az ellátás összege rokkantsági ellátás néven:
- akik 2011. 12. 31-én rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek és az I. -es és II. -es csoportba vannak besorolva,
- az átmeneti járadékban részesülők,
- az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérőknek is megmarad az ellátásuk. Itt a 2011. évi CXCI.tv. 30 § szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személynek minősül, aki az 57. életévét betöltötte 2011. dec.31-én.

2012. január 1-jét követően a megváltozott munkaképességű emberek ellátásai jövedelempótló jellegűek, egészségniztosítási ellátások, ezért csak akkor megállapíthatók, ha
- egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex vizsgálata alapján 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű és
- keresőtevékenységet nem folytat,
- rendszeres pénzellátásban nem részesül,
- a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon – tehát összesen három éven át, 2014. január 1-jétől:
vagy tíz éven belül 2555 napon át – vagyis hét éven át – vagy tizenöt éven belül 3650 napon át – vagyis tíz év - volt biztosított
Feltétele tehát, az említett biztosítási jogviszony, amelyet az adóhivatalnak kell majd igazolnia.

Ettől eltérően (2016.05.01-jétől hatályos) biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak:

a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.

(Hivatkozás: 55/2016. sz.MK 2016.04.19. 2016.évi XXVI.tv.)és Mmtv.

Rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat.
2014. január 1-jétől: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt .

2012. január 1.-től rehabilitációs ellátás néven folyósítják azoknak eddigi ellátásukat:
- akik 2011. dec.31-én a besorolás szerint a III. kategória rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
- rendszeres szociális járadékban tartoznak,
- és öregségi nyugdíjkorhatárukat öt évnél több idő múlva érik el, és rehabilitációjuk javasolt.
Ők 2012. év január 31.-ig kaptak nyilatkozatot, hogy jelentkezzenek felülvizsgálatra. Ha ezt elmulasztotta az említett csoportból megtenni valaki és március 31-ig visszaküldeni a regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságra, akkor annak május elsejétől megszüntették ellátását. 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető volt.
A változásokról minden fent említett érintett tájékoztatást kapott.

A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
a) az életkor,
b) a keresőtevékenység, és
c) az egészségkárosodás mértéke,
azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.

A felülvizsgálaton a Rehabilitációs Hatóság (akár a rendelkezésre álló iratok alapján is) minősíti a munkaképességét a vizsgált személynek:
1) Minősítheti úgy, hogy nem rehabilitálható, egészségi állapota 0-60% mértékű, egészségkárosodása 40-100%, így Hatóság ez alapján rokkantsági ellátást állapíthat meg a jogi feltételek fennállása esetén.
2) Rehabilitációs Hatóság minősíthetiazt is, hogy rehabilitációt követően van esélye a munkavállalásra az egészségkárosodott személynek, és legalább 60 % egészségi állapotuk vagy kevesebb,  (egészségkárosodásuk legalább 40% vagy több). Ők rehabilitációs ellátást kaphatnak, amely maximum 3 évig jár. A három év alatt kellene a megváltozott munkaképességű személynek elhelyezkednie, együttműködve a munkaügyi központtal.


„havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző (helyett 2016. május elesejétől: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa vehető figyelembe) naptári évben (a továbbiakban:
referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;”(Hivatkozás: A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló törvényt (Mmtv.-t) módosította a 2012. évi CCVIII. törvény, az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról 2012. december 22. MK 178. sz. )

VÁLTOZÁS 2016.05.01. (MK.55. !!)

A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,

Hivatkozás: MK 55/2016. sz. 2016.04.19.  2016.évi XXVI.tv. az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról amely módosította Mmtv.-t

Az Mmtv-ben írt kereset korlátozás a régi szabályok szerint alkalmazandóak A FELÜLVIZSGÁLATIG azokra a rehabilitációs ellátottakra (33 §), akik 2011. dec.31-én III. kategóriába, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban tartoztak, s majd a felülvizsgálat után lesz érvényes rájuk az új törvény szerinti korlátozás.

Rokkantsági járadékban részesülők esetében sem az ellátás megnevezése, sem az ellátás összege, sem a főbb folyósítási feltételek nem változtak, ezért az érintettek értesítést sem kaptak. Semmiféle korlátozás nincs rájuk vonatkozólag. Tehát időben dolgozhat, amennyit bír, és keresetben is kereshet, amennyit adnak.

A törvényben meghatározott feltételek hiányában méltányosságból nem lehet a megváltozott munkaképességű személy részére ellátást megállapítani.

A rokkantsági ellátást megszüntetik 2014. január 1-jétől, ha KERESETE három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a mindenkori minimálbér 150 százalékát (2016. január 1-jétől 166. 500Ft/hó)

2014. január 1-jétől: egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj . 4. § s) pont 2 . alpontjában foglaltakat kell érteni.

Az ellátás havi összege 2012. március 31-ig felülvizsgálatot kért személy esetén (aki átfordított rehabilitációs ellátásban részesül, így figyelembe vehető havi átlagjövedelme nincs):
- a rokkantsági ellátás összege megegyezik a megállapítást megelőző hónapra járó ellátás összegével (ha állapotában nem történt változás),
- a rehabilitációs ellátás összege (ha változott egészségi állapota Hatóság minősítése szerint): 

a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30 százaléka,(2016-ban 28.350Ft)
b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka.(2016-ban 37800Ft)


Az alapösszeg 2016. évben 94 500 Ft. Az alapösszeg a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.
 

A rehabilitációs ellátás havi összege ÚJ  kérelmező esetén(figyelembe vehető havi átlagjövedelemmel rendelkező esetén):
- annak, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% egészségi állapota, B1, a régi 40-49% ÖEK), a havi átlagjövedelem 35 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 30 %-a (2016-ban 28.350Ft) , és legfeljebb a minimálbér 40 %-a (2016-ban 37. 800Ft).
- annak, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (31-50% egészségi állapota, C1, a régi 50-69% ÖEK), a havi átlagjövedelem 45 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 40 % - a (2016-ban 37.800Ft), és legfeljebb a fenti alapösszeg 50 %-a (2016-ban 47. 250Ft).

A rokkantsági ellátás összege ÚJ kérelmező esetén:

NEM rehabilitálható, rokkantsági ellátást állapíthatnak meg:
a)  egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - B2 kategória –  a megmaradt egészségi állapota 51-60 % közötti mértékű (a korábbi 40-49 % ÖEK, rendszeres szociális járadékos),  annak ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 40 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 30 %-a (2016-ban 28.350Ft) és legfeljebb a fenti alapösszeg 45 %-a (2016-ban 42.525Ft).
b.) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - C2 kategória -  ha megmaradt egészségi állapota 31-50%közötti mértékű (a korábbi ÖEK 50-69%, III.cs.), annak az ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 60 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 45 %-a (2016-ban 42.525Ft) és legfeljebb a fenti alapösszeg 150 %-a,  (2016-ban 141.750Ft).
c.) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, "D" kategória, ha megmaradt egészségi állapota 30 %, vagy ennél kevesebb, vagyis ÖEK 70% vagy több (korábbi II.cs.ÖEK 80-100%), annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelme 65 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 50 %-a (2016-ban 47.250Ft) és legfeljebb, a fenti alapösszeg 150 %-a (2016-ban 41.750Ft),
d.) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (korábbi I.csop.). "E" kategória, ha a megmaradt egészségi állapota 30%, vagy ennél kevesebb, Ő 2013. jún.30-tól bértámogatással foglalkoztatható,
annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelmének 70 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 55 %-a (2016-ban 51.975) és legfeljebb a fenti alapösszeg 150 %-a (2016-ban 141.750Ft). 

Annak a mmk személynek marad az eddigi ellátása összege, aki ugyan abba a kategóriába került %-os mértéket illetően, mint ezt megelőzően, lásd fent.  

Annak esetében, aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesült 2011. dec.31-én, akár 1% állapotváltozás esetén is, ha az kategóriaváltást is jelent, és állapotjavulást (ellenkező esetben 33/A § szerint),

A rehabilitációs Start kártyával rendelkező munkavállaló után a munkáltató nem fizet szociális hozzájárulási adót (27%) a személy foglalkoztatásának ideje alatt, de a munkába lépést megelőző napon rendelkezni kell ezzel a kártyával vagy az azt helyettesítő igazolással.

Rehabilitációs kártyára jogosult:
- az a megváltozott munkaképességű személy, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint:
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
- az a személy, aki
a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy
Hivatkozás: a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló tv.

A foglalkoztatót megillető kedvezmény:
mértéke  a kedvezmény a bruttó munkabér, egyéni vállalkozó által saját maga, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 222 ezer forintnak) a 27 százalékával csökkenthető a szocho.
Igazolás: A jogosult kérelmére a kormányhivatal rehabilitációs hatósága gondoskodik a rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az adóhivatal részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. Az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges jogosultságot igazoló rehabilitációs kártyát az adóhivatal állítja ki. A kedvezményt a foglalkoztató a kártya (illetve azt helyettesítő igazolás) birtokában érvényesítheti.


A Rehabilitációs kártyára irányuló kérelmet a megyei Rehabilitációs Hatóságnál Szervnél kell benyújtani.

Több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett
a) munkavállalót az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkaltatónál foglalkoztatottak létszámánal,
b) megváltozott munkaképességű személyt az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkaltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek szamanak megállapítása során kell figyelembe venni

A rehabilitációs ellátást és a rokkantsági ellátást emelni kell a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban.  

Aki "feketén" dolgozik rokkant ellátása mellett, annak megszüntetik ellátását és egy évre visszamenőleg vissza kell fizetnie ellátását.
2014. január 1-jétől: A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére – ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az Ebtv .rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni .
A jogalap nélkül felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást – a felróhatóságtól függetlenül – akkor is vissza kell fizetni, ha a felvételtől számított kilencven nap eltelt, és a jogalap nélküli felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült .(20/B C D § tartalmazza a megtérítési kötelezettség arányát, összegét, annak alapját, határidejét)

A költségvetési támogatásnál (bértámogatás) megváltozott munkaképességű személynek tekintendő JELENLEGI jogszabály tekintetében:

I.    Aki a 2012. január 1-jét követően benyújtott ellátás megállapítására, vagy hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelmére elvégzett komplex minősítés szerint
a)    rehabilitálható, ezen belül
•    foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), vagy
•    tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), vagy akinek a
b)    rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
•    egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (B2), vagy
•    egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (C2), vagy
•    kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D)
•    egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E) (2013. szept.23-tól)
II.    2013. jún.30-tól, akinek 2011. évben, vagy azt megelőzően megállapított ellátását, vagy 2011. december 31-ét megelőzően indult és 2012. évben megállapított ellátását
•    rokkantsági ellátásként, (30 § (4) b) pont ba (5) a) Mmtv 32 § (1) vagy
•    rehabilitációs ellátásként (30 § (4) b) pont bb) (5) a) folyósítják, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
III.    aki rehabilitációs ellátásban részesül és 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérte a komplex minősítés elvégzését (33 § (1) bek.), a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
IV.    aki rokkantsági járadékban részesül, a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.
V.    2014. jan.1-jétől, aki fogyatékossági támogatásban részesül (25 § (1) bek.).

VI. vak személyi járadékban részesülő személy (2016. 05. 01-jétől 2016. évi 55. sz. MK 2016. évi XXVI.tv. és Mmtv.)

Az Adatkezelés alcím alatt a 21/B § tartalmazza a nyilvántartással kapcsolatos szabályokat.

Hatályos: 2013. június 30. MK 102. sz. 2013. szept. 23. MK 153. sz. és 2014. január 1. MK 213. sz.
Hivatkozás: a 2013. évi XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szólóban, annak is 76 §-ban, 2013. 06. 21. MK 102.sz. és
335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 2013. szeptember 20. MK 153. sz. és
2013. évi CCXXV. Tv. (XII. 18.) MK 213. sz.
2011. évi CXCI. Tv. és 327/2011. (XII. 29.) Korm.rend.  

Magyar Közlöny 2016. évi 55. számában, (IV.19.) a 2016. évi XXVI. törvény az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról

2015. évi CXXXIII.tv. módosította 2015.08.01-től Mmtv-t 2011. évi CXCI.tv.-t (MK 102. 2015.07.13.:

Az egységes jogértelmezés érdekében egyértelművé teszi a módosítás, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek – a rehabilitációs ellátásban részesülőkhöz hasonlóan – az egészségi állapotukban bekövetkezett tartós változásról értesíteniük kell a rehabilitációs hatóságot.

A rendelkezés értelmében azon rokkantsági ellátásban részesülők, akik legkésőbb a felülvizsgálat időpontjáig, vagy az azt követő 5 éven belül betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, mentesülnek a felülvizsgálati kötelezettség alól.(2015.08.01.-jén folyamatban lévő ügyekre nem kell alkalmazni)

Azon személyek körében, akik részére 2012. január 1-jét megelőzően folyósított korábbi ellátásuk rehabilitációs ellátásként (átfordított rehabilitációs ellátás)  került továbbfolyósításra, szintén nem kerül sor a komplex

minősítésre akkor, ha legkésőbb a felülvizsgálat időpontjában a nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb öt év van hátra.

Esetükben a felülvizsgálat során az életkorukra tekintettel csak rokkantsági ellátást lehet megállapítani, az állapotjavulás kivételével a korábban folyósított rehabilitációs ellátással azonos összegben.(2015.08.01.-jén folyamatban lévő ügyekre nem kell alkalmazni)

A rendelkezés az érintett személyi kör vonatkozásában az automatikus felülvizsgálati kötelezettséget szünteti meg, nem zárják ki azonban az ügyfél bejelentésére, kérelmére állapotváltozás esetén induló felülvizsgálat lehetőségét, melyeket ezt követően is el kell

végezni.
A módosítás rögzíti, hogy a felülvizsgálat alól mentesülő személyeket a rokkantsági ellátásuk időtartama alatt – a törvényben meghatározott feltételekkel – megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére vonatkozó kötelezettség, továbbá az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az akkreditált munkáltatóknak pályázati úton nyújtott támogatások szempontjából.

A módosítás értelmében a rehabilitációs ellátásban részesülők esetén a korábbi 30 nap helyett legalább 60 nap egybefüggő keresőképtelenség esetén keletkezne felülvizsgálati kötelezettség.

Mivel a tapasztalatok alapján, a rehabilitációs ellátásban részesülő, keresőtevékenységet folytató személyeknél számos esetben előfordul 30 nap egybefüggő keresőképtelenség gyakran összekapcsolódik a már meglévő egészségi problémával, illetve a szükséges

kivizsgálásokkal. Ezért a 30 napig tartó keresőképtelenség nem feltétlenül jelenti az állapot tartós rosszabbodását, ezért indokolt ennek az időszaknak a 60 napra történő emelése.

A rendelkezés további technikai pontosításokat tartalmaz.
Hivatkozás: 2015.évi CXXXIII.tv. (MK 102.sz. 2015.07.13.) módosította Mmtv-t

5. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2016. a garantált bérminimum 2016. és

közfoglalkoztatási bérminimum 2015. (nem változott)


A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 111 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 25 550 forint, napibér alkalmazása esetén 5110 forint, órabér alkalmazása esetén 639 forint.
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 129 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 690 forint, napibér alkalmazása esetén 5940 forint, órabér alkalmazása esetén 742 forint.
A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
Hivatkozás: 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. §

MK 206.sz. 2015. december 29., kedd 

A közfoglalkoztatási bér és garantált bérminimum 2016-ban nem változott


A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére  megállapított közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén:a havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 79 155 forint.
Részmunkaidő esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet kevesebb 22 800 forintnál.

Legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 101 480 forint,
A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 87 090 forint,
A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bérlegalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése és a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 111 660 forint,

Hivatkozás: 376/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletet módosításáról  

6. Tájékoztató az öregségi nyugdíjban vagy korhatár előtti ellátásban/szolgálati járandóságban részesülő személyek közszférában való foglalkoztatásáról

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 83/C. § alapján az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony kezdő hónapját követő hónap
első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami
vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati
viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban
áll.
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a értelmében a fenti
rendelkezéseket a korhatár előtti ellátásra és szolgálati járandóságra, a 25. §-a szerint pedig a balettművészeti életjáradékra és az átmeneti bányász járadékra is megfelelően alkalmazni kell.
Azon személyek részére azonban, akik nyugdíjasként/ellátásban részesülőként már 2013. január 1-jén is a Tny. 83/C. §-ában meghatározott jogviszonyban álltak, szükséges volt egy
átmeneti időszakot meghatározni, amely kellő felkészülési lehetőséget biztosít a jogszabály által előírt, megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra. Ennek érdekében a Tny.
102/I. §-a a nyugellátás szüneteltetését a 2013. január 1-jén már jogviszonyban álló személyek esetében csak egy későbbi időponttól,

2013. július 1-jétől teszi kötelezővé. E személyi körnek a jogviszony fennállását 2013. április 30-ig kellett bejelentenie a
Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, és az ellátás szüneteltetésére esetükben csak akkor kerül sor, ha a jogviszonyuk 2013. június 30-át követően is fennáll.
Az öregségi nyugdíj/korhatár előtti ellátás szünetelésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak/ellátottnak minősül.
A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátókhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os
tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi
XXV. törvény rendelkezései alapján, az átvétellel érintett gazdasági társaságokkal az átvétel időpontjában munkaviszonyban álló személyekkel létesített közalkalmazotti jogviszony
keretében továbbfoglalkoztatott, öregségi nyugdíjban részesülő személy a közalkalmazotti jogviszony létesülésének tényét 2013. június 1-jéig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító
szervnek.
Az ellátás szüneteltetésére ezen személyek esetében is 2013. július 1-jétől kerül sor.

Az öregségi nyugdíj/korhatár előtti ellátás a nyugdíjas/ellátásban részesülő kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az említett jogviszony megszűnését.
A nyugellátás újbóli folyósítása előtt a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy ha az érintett személy nem töltötte
be a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor vizsgálni kell, hogy a tárgyévben az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta-e a tárgyév első napján érvényes
kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2013-ben az 1 764 000 forintot. Ha a nyugdíjas keresete/jövedelme az éves keretösszeget meghaladta,
akkor az adott évben a nyugellátás ismételt folyósítására nem kerülhet sor. A Tny. 83/B. § (1) bekezdésének alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít
bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szüneteltetés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.
A hivatkozott rendelkezést a korhatár előtti ellátásban részesülőkre és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell.

Bejelentési kötelezettsége van mind a nyugdíjban, mind a korhatár előtti ellátásban részesülő személynek, ha közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít. A jogviszony létrejöttétől számított 15
napon belül kell a bejelentést megtenni az érintett folyósítási törzsszámára hivatkozva a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A bejelentéshez rendszeresített nyomtatvány letölthető itt.
Amennyiben a nyugellátásra jogosult személy az igény elbírálásának időtartama alatt létesít meghatározott típusú biztosítási jogviszonyt, akkor annak tényét az igényelbíráló szervnek
kell bejelentenie.
(Pl.: az ügyfél jogviszonya 2013. január 13-án megszűnik, a nyugellátás megállapítását 2013.
január 14-től kéri, 2013. január 29-től - még az első fokú eljárás időtartama alatt - közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít. Ebben az esetben - legkésőbb 2013. február 13-ig - a
bejelentési kötelezettségét a nyugdíjigényét elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatóság felé kell
teljesítenie.)
A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére köteles.

Hivatkozás: 1997. évi LXXXI. Törvény, 2012. évi CCVIII. Törvény, 2013. évi XX. törvény
2013. XXV. Törvény 

7. Korhatár előtti ellátás 

Az öregségi nyugdíj megállapításának is feltétele a fennálló biztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszony, pl. munkaviszony megszüntetése.

Megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak, 2012. január 1-jétől nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam.
AZONBAN a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) (2) bek. alapján 2011. december 31-ét követően is igényelheti a korhatár előtti ellátást az, (DE EZ NEM NYUGDÍJ, hiszen a Társadalmi nyugellátásokról szóló törvény a 1997. évi LXXXI.tv. )

a) az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges
aa) életkort betöltötte, és
ab) szolgálati időt megszerezte,
b) az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,
c) az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett,
d) az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,
e) az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,
f) az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint az 1. § c) pont ca), cb), cd), ce) vagy cf) alpontja szerinti korhatár előtti nyugellátásra jogosult lett volna,
feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a Tny. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint
a) a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. évben van,
b) az a) pontban nem említett esetben 2012. december 31-éig szerzett.

Szolgálati járandóság jogosultság

9. § Az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - 2011. december 31-ét követő kezdő naptól - szolgálati járandóságra jogosult az a személy,
a) akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, ha a szolgálati viszony megszűnését követő napon a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult,
b) aki 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, ha a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is, vagy
c) aki 1954-ben vagy azt megelőzően született, 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet,
feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szolgálati járandóság kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.


2012. óta, mely időponttól csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől vehető igénybe öregségi nyugdíj, külön figyelmet érdemel a korhatár előtti, nyugdíjnak nem minősülő ellátások szabálycsoportja.
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényben szabályozott estekben továbbra is van lehetőség korhatár előtti ellátás igénybevételére.
Így például az 1953-ban született hölgyek, akik az 59. életévüket betöltötték, és legkésőbb 2012. december 31-ig legalább harminchét év szolgálati időt szereztek korhatár előtti ellátást vehetnek igénybe öregségi nyugdíjkorhatáruk, azaz a hatvanhárom év 2016-ban történő betöltése előtt.
Ugyanígy - akik 2014. december 31-ig korkedvezményre szereztek jogosultságot, öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt korhatár előtti ellátást igényelhetnek.
(Mint ismeretes, 2014. december 31-ét követően újabb korkedvezményre jogosító időszak nem szerezhető a 2015. évi jogszabályváltozás
következtében.)

Korhatárt követő nyugdíjbavonulás
Ha a feltételek megengedik, nem szükséges a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.
Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.
A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

Hivatkozás: 2011. évi CLXVII. törvény 


8. Öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyeket érintő jogszabályváltozás

Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt. A 2012. január 1-jétől hatályba lépő törvény a Magyar Közlöny 2011. december 9-ei 148. számában került kihirdetésre.
E törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj:   
-  az előrehozott öregségi nyugdíj,
-  a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
-  a korkedvezményes nyugdíj,
-  a bányásznyugdíj,
-  a korengedményes nyugdíj,
-  az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj,
-  a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
-   az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
-   az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj.
(Korhatár előtti öregségi nyugdíjnak minősül a szolgálati nyugdíj is, a szolgálati nyugdíjasokat érintő változásokról azonban külön tájékoztató készült.)

Az öregségi nyugdíjkorhatár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár. E rendelkezés szerint a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
-  1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
-  1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, 62, 5 év,
-  1953-ban született, a betöltött 63. életév,
-  1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, 63, 5 év,
-  1955-ben született, a betöltött 64. életév,
-  1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, 64, 5 év,
-  1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

2015-ben az 1952. második félévében születettek fogják betölteni nyugdíjkorhatárukat, a 62. életév betöltését követő 183. napon. Az 1952. első félévében születettek már 2014-ben elérték nyugdíjkorhatárukat. Az 1953-ban születettek, mivel nyugdíjkorhatáruk a betöltött 63. életév, 2016-ban válnak öregségi nyugdíjra jogosultakká.

Twhát nyugdíjba vonulás: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.
 Szolgálati idő
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerzünk jogosultságot.
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
A biztosítási jogviszony hiánya
2009. december 31. utáni időponttól nemcsak az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, hanem azt követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.

A biztosítási jogviszony
*sem Magyarországon,
*sem - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében - EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is *sem - a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetében (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) - a szerződő államban nem állhat fenn.

Annak továbbra sincs akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön. 

 Az öregségi nyugdíj összege 2015-ben
Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál 2015-ben is a már megszokott helyzettel találkozhatunk, azaz az ún. valorizációs szorzószámok, a korábbi keresetek szintre hozását biztosító mutatók megjelenésére várunk.
A 2015. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, így arra válaszolni, hogy mennyi lesz a 2015-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet. (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál.
A 2015-ben megállapított nyugdíjak esetén a 372 000 forint feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió, csakúgy, mint a korábbi években.


I. Az 1949. évben vagy azt megelőzően született, a felsorolt nyugellátások közé tartozó nyugdíjban részesülő személyek nyugdíját 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
 
A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat (a nők 40 év jogosultsági idő alapján, életkortól függetlenül megállapított kedvezményes öregségi nyugdíját) e törvény rendelkezései nem érintik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.
 
Azoknak a korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nőknek, akik 2011. december 31-én rendelkeznek a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésében meghatározott jogosultsági idővel a korhatár előtti öregségi nyugdíjat 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok (Tny. 83/B. §) figyelembevételével.
 
II. Az 1950. évben vagy azt követően született korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő személynek a korhatár előtti öregségi nyugdíját 2012. január 1-jétől -a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalbó l korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok (Tny. 83/B. §) figyelembevételével.
 
Az 1950. évben vagy azt követően született személyek közül eltérő rendelkezés vonatkozik:
1.) az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában részesülőkre;
 
Esetükben a korhatár előtti öregségi nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás hivatalból továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó öregségi nyugdíj havi összegét - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével történő növelést megelőzően - csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a csökkentett korhatár előtti ellátás folyósított összegét módosítani kell.
 
2.) azokra a bányásznyugdíjban részesülőkre, akik 2011. december 31-én rendelkeznek kizárólag föld alatti munkakörben szerzett, a vonatkozó jogszabályban meghatározott szolgálati idővel vagy műszakszámmal;
 
Esetükben 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból átmeneti bányászjáradékként kell továbbfolyósítani a bányásznyugdíjat.
 
3.) azokra az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján öregségi nyugdíjban részesülőkre, akik nyugellátásra való jogosultsága a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át - ide nem értve a képzés idejét - főfoglalkozásszerűen folytatott magántáncosi vagy tánckari tevékenységen alapul.
 
Esetükben 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból balettművészeti életjáradékként kell továbbfolyósítani az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíjat.
 
Amennyiben az érintettek - ideértve az eltérő rendelkezések hatálya alá tartozókat is - az ellátás folyósítása alatt keresőtevékenységet folytatnak, arra a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
 
Ha az érintett személy a tárgyévben törvényben meghatározott biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.
 
Ha a nyugdíjas 2007. december 31-én nyugellátásban részesült, e rendelkezés alkalmazásánál a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.
 
III. A 2011. évi CLXVII. törvény alapján a korhatár előtti ellátás megszűnik, ha
-   a jogosult meghal,
-   a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
-   a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,
-   a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy
-   a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból megszünteti, ha
        a) a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, vagy
         b) a keresőtevékenységet folytató, a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő személy és a munkáltatója a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató, a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn.
 
Akinek korhatár előtti ellátása megszűnik, annak korhatár előtti ellátás ismételten nem állapítható meg.
 
IV. Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak a személyi jövedelemadóval történt csökkentés nélküli összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
 
Az öregségi nyugdíj folyósítása esetén a nyugdíjas - a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül - a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.  (A korhatár előtti ellátásban részesülő ugyanis - mivel nem minősül nyugdíjasnak - keresőtevékenység folytatása esetén valamennyi, a biztosítási jogviszonnyal összefüggő egyéni járulék megfizetésére köteles és a nyugdíjjárulék-fizetéssel szolgálati időt szerez.)
Az öregségi nyugdíj összegét - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb a folyósított összegnél.
 
Aki korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti. Esetükben a 0,5-os mértékű nyugdíjnövelés megállapítására - kérelemre - 2011. december 31. napjától, ha a keresőtevékenység a 2011. év folyamán megszűnt, akkor a megszűnést követő naptól kerül sor.
Hivatkozás: 1997. évi LXXX.tv.


9. Rokkantsági ellátás - öregségi nyugdíj 

Azok a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek, akik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.tv. (Mmtv) hatályba lépésekor – 2012. január 1-jén – az 57. életévüket már betöltötték, azaz 1955. január 1-jét megelőzően születtek.
Az Mmtv. 32. § (4) bekezdése szerint az 1955. január 1-je előtt született és 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől – jelen esetben a Nyugdíjbiztosító Igazgatóságtól (megyei)
kérhetik, hogy rokkantsági ellátásuk a nyugdíjkorhatár betöltését követően öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra.

(Az Mmtv. 32. § (1) bekezdése a) és b) pontja szerint 2012. január 1-től az I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek ellátása rokkantsági ellátásként – nem rehabilitációs ellátásként – került a továbbiakban folyósításra.)

Fontos hangsúlyozni, hogy az öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítás kérelemre történhet.
Ha a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő folyósítását az érintett személy még nem kérte, vagy kérelmét követően az még nem öregségi nyugdíjként került folyósításra, öregségi nyugdíj megállapítása iránti igény nyújtható be.

Ezt a kérelmet a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságainál kell előterjeszteni.

Ha az érintett személy részére az öregségi nyugdíj megállapítható, mert annak valamennyi feltételével (életkor, szolgálati idő, a biztosítási jogviszony hiánya) rendelkezik, az öregségi nyugdíjigény elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás megállapítása előtt tájékoztatja az érintett személyt a nyugellátás várható összegéről.

Ezen adat ismeretében lehet dönteni arról, hogy a rokkantsági ellátással azonos összegben folyósított öregségi nyugdíj, vagy az új összegben megállapított öregségi nyugdíj folyósítását kérjük-e.

Fenti lehetőség csak az Mmtv-ben meghatározott személyi kört érinti, nem vonatkozik azokra, akik az Mmtv. 32. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján 2012. január 1-től öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy öt éven belül betöltő rendszeres szociális járadékosként, vagy átmeneti járadékosként kapják szintén rokkantsági ellátásként juttatásukat.

Ha a kérelem alapján öregségi nyugdíj megállapítására kerül sor, a rokkantsági ellátást megszüntetik.

Hivatkozás: 1997. LXXXI. tv. (Tny )

10. FŐBB ADÓVÁLTOZÁSOK 2016.

- 16-ról 15 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó mértéke,
–        a kétgyermekesek családi adókedvezménye kedvezményezett eltartottanként havi 2500 forinttal, 12 500 forintra nőtt,
–        a vadon gyűjthető termények értékesítése után (ha az eladó nem rendelkezik vállalkozói vagy őstermelői igazolvánnyal), a felvásárló az értékesítési bevétel 25 százaléka után 15 százalék szja-t köteles levonni,
–        a magánszemélyek jövedelmükről meghatározott feltételek esetén bevallási nyilatkozatot tehetnek, illetve jövedelmükről az adóhatóság bevallási tervezetet készíthet,
–        kedvező adószabályok érvényesíthetők az új típusú MRP-szervezet javadalmazása alapján szerzett jövedelmekre,
–        a társasági adóban úgynevezett növekedési adóhitel érvényesíthető,
–        időszakos elszámolású ügyleteknél változik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja,
–        a sertés tőkehúsok és meghatározott méret alatt az új lakások áfakulcsa 27-ről 5 százalékra csökken,
–        a települési önkormányzatok iparűzésiadó-kedvezményt adhatnak háziorvosoknak, védőnőknek,
–        nem kell regisztrációs adót, gépjárműadót és cégautóadót fizetni egyes környezetkímélő gépkocsik után,
–        pálinka magánfőzéséhez darabonként 700 forintért párlatadójegyet kell kiváltani (egy jegy 1 liter párlat főzésére jogosít, első alkalommal legalább öt jegyet kell, évente összesen 86 darabot lehet vásárolni),
–        az adóhatóság negyedévente minősíti az adózókat, akik meghatározott feltételek teljesítése, illetve nemteljesítése esetén megbízható, illetve kockázatos adózónak minősülnek,
–        vagyonosodási vizsgálatok során az adóhatóság becslést kizárólag vagyon elleni bűncselekmény, költségvetési csalás gyanúja miatt indított eljárás esetén alkalmazhat,


SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja törvény) vonatkozásában a módosítás 2016. január 1-től 15 százalékra csökkenti az szja mértékét és ezzel összefüggésben elvégzi a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye valorizációját/átértékelését. A családi kedvezményt illetően azt is figyelembe veszi a módosítás, hogy a családi kedvezmény mértéke a két eltartottat nevelő családok esetében négy év alatt fokozatosan 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő, vagyis két gyermek esetében 2016-ban 12 500 forintra nő a havonta igénybe vehető családi kedvezmény összege.

A kamatjövedelmeket illetően a 15 %-os mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált/keletkezett kamatjövedelmekre vonatkozik.
A módosítás új adómentes jogcímmel egészíti ki az Szja tv. 1. számú mellékletét, amely szerint adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj. A rendelkezést a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni.

Egészségügyi szolgáltatási járulék 7050Ft.
2016. évben a kormány nem tervezi emelni a következő díjakat:
autópálya matricák, tömegközlekedési tarifák (BKV, Volán, MÁV)
Wizz Air és Ryanair is bővíti célállomásai számát. 

A személyijövedelemadó-bevallást helyettünk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készítheti el. 2016. január végéig a bevallási-nyilatkozatot kell választani:
akik 2015-ben kizárólag munkáltatótól szereztek jövedelmet, kedvezményt nem érvényesítettek és nem is tudnak, nem tesznek önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot, dönthetnek a bevallási-nyilatkozat mellett.
A magánszemélyeknek azon a nyomtatványon (15M30), amelyet munkáltatójuktól kapnak tavalyi jövedelmükről, egy „X” jelölésével február 1-jéig (2016. január 31-e vasárnapra esik) nyilatkozhatnak, hogy felkérik a NAV-ot a bevallás elkészítésére. Ha a magánszemélynek több munkáltatója is van, szabadon dönthet, melyiknél tesz nyilatkozatot. Más egyéb teendő nem lesz az szja-bevallással kapcsolatban.  
Azok pedig, akiknek jelenleg nincs munkáltatójuk, közvetlenül a NAV-nak nyilatkozhatnak a 15NY31-es adatlapon. A hivatal kizárólag azokkal veszi fel a kapcsolatot, akiknek visszaigényelhető, vagy befizetendő adójuk lesz.
A magánszemély adójának 1+1 %-át továbbra is felajánlhatja civil szervezetnek, egyháznak költségvetési előirányzatra. Nyilatkozatát a munkáltatóján keresztül, vagy közvetlenül az adóhivatalnak papíron, illetve elektronikusan is megküldheti.

TB, magánynyugdíj
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét 6930 forintról 7050 forintra emeli 2016. január 1-jétől.
A személyi jövedelemadó-kulcs csökkentése miatt a családi járulékkedvezmény szabályozásában a magánszemélyt egyébként megillető, de a személyi jövedelemadóból elegendő jövedelem hiányában nem érvényesített családi kedvezmény 15 százalékának megfelelő összeg, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege vehető figyelembe családi járulékkedvezmény címén 2016. január 1-jétől.

ÁFA és adózás rendje
Az általános forgalmi adóról szóló törvény (áfa törvény) vonatkozásában a módosítás az élő-, valamint egész- és félsertés áfa kulcsához hasonlóan 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja.
A módosítás alapján a közcélú adomány fogalmának módosításával 2016-tól az oktatási intézmények részére, alapfeladataik ellátására, vagyis az alapító okiratukban meghatározott tevékenység támogatására fordított termék, szolgáltatás is áfa mentes.   

Sertéshús, új lakások  ÁFA-ja 5%-ra csökkent.
GYED EXTRA kedvezményt a gyermek 6 hónapos korától igénybe vehető, két év alatti gyermekek esetében gyermekenként.
Megszűnik a banktitok, automatikusan, hivatalosan minden adat megküldésével részletesen tájékoztatják a külföldi személy országának adóhivatalát (információcsere bankszámla, értékpapírszámla, biztosítás) 51 ország aláírt megállapodása alapján.
A Magyar Nemzeti Bank ÚJ húszezrest hoz forgalomba, a régi húszezres 2016.végéig lesz párhuzamosan forgalomban az újjal.
Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK): új szocpol felvétele esetén a lakás hasznos alapterületébe nem csak a fűtött helyiséget, hanem a kamrát, gardrobot, mosókonyhát, tárolót is szükséges beszámítani. Ám a lakás fűtése és komfortja szempontjából a lakás akkor tekinthető összkomfortosnak,
CSOK összege bővül két v. három gyermekes családok esetén: akik két gyermekkel terveznek ingatlan vásárlást: 2.600.000Ft, három gyermekkel 10 millió Ft összegű vissza nem térítendő CSOK lakástámogatást kapnak. Akkor is kérhetik a családok, ha két gyermeket nevelnek, de vállalják, hogy tíz éven belül megszületik a harmadik gyermek is. Emellett igényelhető kedvező kamatozású álllami támogatás, amelynek összege 10 millió Ft, futamideje 25 év, kamatozása 3%.
CSOK összege ÚJ lakás vásárása esetén lehet 600 ezer-1millióFt között, használt lakás esetén 600ezer-2millió750ezerFt között. 2015.07.01-től egy gyermeket nevelő szülők is részesülhetnek e támogatásban. 2016-ban használt lakások építése, bővítése esetén is igényelhető támogatás. Nem tesz különbséget új vagy használt lakás támogatása között.
Azok a házaspárok is igénybe vehetik, akiknek nem született gyermekük, de 40év alattiak, vállalják, és ha 4 éven belül nem született gyermek, akkor kamattal emelt támogatás összeget visszafizetik.

Magánépíttetők által elkezdett építkezés esetén kérhető 5millió Ft-os Áfa-visszaigénylés. 


ILLETÉK
Visszterhes vagyonátruházási illeték (a vevő által fizetendő ingatlan vétele esetén):
Minden esetben a vételár 4%-a, vagyis 10millió Ft-os lakás vásárlása esetén 400ezerFt.
Ha ennek mértékét mafgasnak találjuk, az adóhivatalban érdeklődhetünk esetleges illetékkedvezményekről,-mentességekről.
Ha résztulajdont szerez valaki, akkor a tulajdoni hányadnak megfelelő értékben kell illetéket fizetni.
Cserét pótló vétel esetén a fizetendő illeték alapja: az eladott és vásárolt lakás árának különbözete, ha az új lakás vásárlásának időpontjáhozképest 1 évvel korábban eladott egy lakást, vagy a vétel utáni egy éven belül vett másik lakást. Ha pedig új lakást vettünk, de a régit még nem adtuk el, akkor az adóhivatal felé ezt jelezhetjük , hogy egy éven belül el kívánjuk adnni, kérhetjük az illeték kiszabásá eljárásának felfüggesztését. Amint eladtuk lakásunkat, a lakás vételár különbözete alapján kerül kiszabásra a visszterhes vagyonátruházási illeték.

Illetékmentesség akkor áll fenn:
1. Ha a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az eladotté.
2. Házastársak közötti eladás, vétel esetén
3. Egyenesági rokon közötti eladás, vétel esetén
4. Telek vásárlása esetén, ha a tulajdon szerzése után 4 éven belül megkezdősik a lakóház építése
5. Vállalkozó által épített új lakás vásárlása esetén 15millió Ft-ig
6. Első lakástulajdon megszerzése esetén az illeték felét kell kifizetni, ha a tulajdon forgalmi értéke 15millió Ft alatti és a tulajdonos 35.életévét még nem töltötte be.
7. Önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő lakás vásárlása esetén

Vétel esetén a vagyonszerzés bejelentési módja, illeték kiszabása
Ingatlan vásárlása esetén köteles a vagyonszerzés tényét az adás-vételt követő 30 napon belül bejelenteni az ingatlanügyi hatósághoz az adásvételi szerződés benyújtásával igazolva.
Az ingatlanügyi hatóság bejegyzi az új tulajdonjogot a vevő részére, és értesíti az adóhatóságot, aki kiszablya az illetéket.Ha nyilatkozik a vevő nyomtatványon, hogy illetékkedvezmény illeti meg, az ingatlanügyi hatóság ezt is továbbítja az adóhatósághoz.
Az adóhatóság a közölt adatok alapján határozatot hoz és fizetési meghagyásban közli a magánszeméllyel a fizetendő illetéket, amelynek befizetésére késedelmi pótlék nélkül 30 nap áll rendelkezésre.

Eladó által fizetentendő ingatlan adó
Szja fizetési kötelessége van eladónak, attól függően, hány éve volt tulajdonában az értékesített lakás, ház, telek, termőföld. A bevételt lehet csökkenteni az eltelt években felmerült költségekkel, majd az így kiszámított összeg után kell 2016-ban 15% szja-t fizetni.

Nem keletkezik 2016-ban adóköteles jövedelem, ha 2011. évben, vagy azt megelőzően vásárolt vagy örökölt.


HIPA módosítás
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat rendeletében adóelőnyt biztosíthasson azon háziorvosi, védőnői tevékenységet folytató vállalkozó számára, amely összes árbevételének legalább 80%-a származik a háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi alapellátási tevékenységéből és adóalapja nem haladja meg a 10 millió forintot. Fontos tudni, hogy az adóelőny de minimis támogatásnak minősül.

Tao és osztalékadó módosítás
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényhez kapcsolódóan a módosítás bevezeti a növekedési adóhitel kedvezményt, amelyet már a 2015-ös adóév vonatkozásában is alkalmazni lehet. Az új rendelkezés alapján az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után (növekedési adóhitel) az adóelőleget/adót a következő két adóév során kell megfizetni, ami javítja a kedvezménnyel élő vállalkozások likviditását, de ehhez szigorú feltételeket támaszt a törvény:
•    A társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött.
•    Az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban.
•    Az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét.
•    Szintén feltétel, hogy növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.
Nem lehet alkalmazni a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket végelszámolás és felszámolás esetén, már a végelszámolás, felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben sem.
A késleltetett fizetés nyolc részletben történik. Az adófeltöltésre kötelezett adózónak, már az adóelőlegnek a várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor sem kell megfizetnie a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleget. Ezt a bevallási nyomtatványban – amennyiben nincs feltöltési kötelezettsége, akkor az erre rendszeresített külön nyomtatványban – fogja megállapítani és bevallani. Ennek az összegnek a 25 %-át az adóévet követő első két negyedévben két egyenlő részletben – a negyedévek második hónapjának 20. napjáig – kell megfizetnie.
Ezt követően az adott évi társasági adó bevallásban megállapítja, bevallja a növekedési adóhitelhez kapcsolódó adót, amelyet – a már megfizetett két részlet figyelembevételével/levonásával – az adóévet követő év harmadik és negyedik negyedévében, illetve az adóévet követő második év négy negyedévében hat egyenlő részletben a negyedév második hónapjának 20. napjáig megfizet.
A módosítás a növekedési adóhitelhez adókedvezményt is kapcsol, mert adózó véglegesen csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő.

Szerencsejáték adó
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása alapján 2016. január 1-jétől a játékkaszinók játékadója 3%-át játékos-védelmi és karitatív célra kell felhasználni. Játékos-védelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tétele
Az egyes ágazati adókat érintő módosítások körében a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mellett az állam részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló ingyenes juttatások is elismert költségnek minősüljenek az adózó választása szerint már akár a 2015. adóév vonatkozásában is.

Közművezetékek adója
A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítása értelmében az ágazati adókötelezettség 2016. január 1-je után új nyomvonalon létesített közművezeték esetén már nem az üzembe-helyezést követő év első napjától, hanem a tényleges használatbavételt követő hatodik év első napjától áll fenn, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adót fizetni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától.
A már meglévő nyomvonalon 2016. január 1-jét követően végzett hírközlési hálózati fejlesztések esetében, ha annak eredményeképpen legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolat áll majd az előfizetők rendelkezésére, akkor a fejlesztéssel érintett hírközlési vezeték-szakasz hosszát méterben – annak üzembe helyezése évét követő 5 éven át – le lehet vonni az adó alapjából. 

Hivatkozás: 1991. évi IV. tv. és 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.)

11. Kiemelt ápolási díj bevezetése, és
a fokozott ápolási díj összege emelkedett 2014. január elsejétől, ügyintézés

2015-ben nem változott a szociális ellátások összege, így az ápolási díj sem.

A 2013. évi CCIII. törvény több ponton módosította a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban: Szoc. tv.), és ennek keretében tovább differenciálódott az ápolási díj rendszere. Bevezetésre került a legsúlyosabb állapotú hozzátartozójukat ápolók részére megállapítható kiemelt ápolási díj.

A Szoc. tv. 43. §-a szerint a járási hivatal - kérelemre kiemelt ápolási díjra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki
a)    a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt ("E" hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy
b)    olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.

A kiemelt ápolási díj megállapítására tehát két esetben van lehetőség:
a)    ha az ápolt a 18. életévét betöltötte, és a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, tehát "E" minősítési kategóriába tartozik;
b)    ha az ápolt a 18. életévét nem töltötte be (bizonyos esetekben a 18. életév betöltése után is), részére - az állapota miatt - magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, és ezzel együtt a magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapot igazolását végző szakorvos igazolja, hogy betegsége vagy fogyatékos állapota miatt tartós ápolást¬gondozást igényel.

A kiemelt ápolási díj megállapítása iránti kérelmet az illetékes járási/fővárosi kerületi hivatalnál kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell:
•    az a) pont szerinti jogosultsági feltétel esetében a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását az ápolt személy egészségi állapotáról;
•    ab) pont szerinti jogosultsági feltétel esetében azon szakorvos igazolását, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről, fogyatékosságokról szóló igazolás kiállítására jogosult.
Amennyiben az ügyfél az a) pont alapján igényli a kiemelt ápolási díjat, azonban nem rendelkezik olyan szakhatósági állásfoglalással vagy a komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló véleménnyel, mely igazolná, hogy az ápolt hozzátartozó egészségi állapota alapján az "E" kategóriába tartozik (tehát egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes), akkor az ápolt személy (hozzátartozó) a rehabilitációs szakigazgatási szervtől kérheti a komplex minősítését, melynek eredményéről hatósági bizonyítvány kerül kiállításra.

A hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni:
•    egy hónapnál nem régebbi, a háziorvosa által kiállított ORVOSI BEUTALÓ az orvosszakértői szerv szakértői bizottságához, illetve FOB-hoz a munkaképesség¬változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából [a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete],
•    zárójelentések, szakorvosi leletek,
•    NRSZH, ORSZI, OOSZI szakvélemény(ek)/szakhatósági állásfoglalás(ok) -amennyiben korábban már sor került orvosi vizsgálatra.

Amennyiben a hatósági bizonyítvány iránti kérelmet nem az ápolandó személy nyújtja be, hanem képviselője, úgy csatolni kell az érvényes meghatalmazást, illetve gondnokság alatt álló személy esetében a gyámhivatal gondnokkirendelő határozatát.

A komplex minősítés eredményét magában foglaló hatósági bizonyítványt a járási hivatalnál benyújtandó, kiemelt ápolási díj iránti kérelemhez csatolni kell.

Ha az ápolt rendelkezik olyan 2011. december 31. után készült szakhatósági állásfoglalással vagy a komplex minősítésről szóló összefoglaló véleménnyel, mely igazolja, hogy E minősítési kategóriába tartozik, nincs szükség a hatósági bizonyítvány kiadása iránt kérelmet benyújtani a rehabilitációs szakigazgatási szervhez. Ebben az esetben az érvényes szakhatósági állásfoglalást vagy összefoglaló véleményt kell csatolni a járási hivatalnál előterjesztendő, kiemelt ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez.

A járási hivatal a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg.

Nem változott az ápolási díj összege 2016-ben sem:

Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg
a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, (alapösszeg 29. 500 Ft, nem változik 2014.)
b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében, 2014- ben 53 100Ft
c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében, (130 %-a, 38 350Ft 2013-ban, 2014-ben 44 250Ft)
d) legalább 80%-a a méltányossági ápolási díj esetében (2013-ban is 23 600Ft, és marad).

Mindig a jogosultsági hónapot követő hónapban folyósítják, mint ahogyan az ellátások januártól emelt összege is a következő hónapban érzékelhető a számlán. 


Szolgálati időnek számít, 10% nyugdíjjárulék levonásra kerül az összegből.

Hatályba lépés: 2014. január 1.

Hivatkozás: 2013. évi CCIII.tv. 33 § (3) bek és 82/2013. (XII. 29.) EMMI r. MK 220. sz.

Felhívom a figyelmet azonban néhány jogi tényre:
Lehetnek veszélyei-, előnyei egy hatósági bizonyítvány igénylésének, határozatnak, hiszen ilyenkor meghatározásra kerül az egészségi állapot mértéke, rehabilitálhatóság, így megállapítják a minősítési kategóriát.

Hivatkozás: 1993. évi III.tv.

2.) Rokkant személy nem álláskereső , és NEM megváltozott munkaképességű személy 2013. január 1-jétől. Mit jelent mindez?

1991. évi IV. törvény 24-28. §, az kap álláskeresési járadékot, aki ÁLLÁSKERESŐnek minősül. Ezt viszont az 58.§ magyarázza meg (különös tekintettel a 3. pontra):
“álláskereső: az a személy, aki
1.    a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2.    oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3.    öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
4.    az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
5.    elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6.    az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart,

Rokkantsági ellátásban részesülő álláskeresőt nem regisztrálják a Munkaügyi Központban, és nem segítenek munkakeresésében, közvetítésben, szolgáltatásokkal, hogy munkához jusson, de nyilvántartásba veszik.
A rokkantsági járadékban részesülő álláskereső lehet, részesülhet álláskeresési járadékban is szolgáltatásokban.

Foglalkoztatási szempontból NEM megváltozott munkaképességű személy a rokkantsági ellátásban részesülő (Flt 57 § (4) 4.) Vagyis ez azt jelenti, hogy minden támogatásból kirekesztették ezzel, uniós támogatásokból is, amely elősegítené a nyílt munkaerő-piacra kikerülését.
Ez ütközik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 14. cikkében deklarált megkülönböztetés tilalmába. Ugyanis a rokkantsági ellátásban részesülők ezen a ponton is indokolatlanul hátrányos megkülönböztetésben részesülnek több, velük összehasonlítható helyzetben lévő csoporttal szemben.
Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki
a) rehabilitációs ellátásban részesül,
b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.

A rokkantsági ellátásban részesülők a védett (akkreditált, költségvetési) foglalkoztatáson kívül minden egyéb támogatásból (pl. Rehabilitációs Kártya is) kizárásra kerültek, csupán a foglalkoztatási kötelezettség jelent közülük a munkára készeknek előnyt, ha foglalkoztatásuk után a munkáltató a rehabilitációs hozzájárulás megtakarítására jogosult. Ezen változtatni szükséges.

Hivatkozás: 1991. évi IV. törvény. Flt., amit módosított MK 164. sz. 2012. 12. 07-én a
2012. évi CXCII. tv. XII. 7. Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról  

Minden megváltozott munkaképességű személyek komplex rehabilitációjában az elsődleges uniós cél a nyílt munkaerő-piacon történő elhelyezkedés elősegítése összhangban a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel.
az EU Fogyatékos-ügyi Stratégiájának célja annak biztosítása, hogy a fogyatékos emberek mindennapi életükben ugyanolyan egyéni választási lehetőségekkel rendelkezzenek, mint az ép emberek, illetve hogy ők is irányíthassák életüket.
Hiszen az ESÉLYEGYENLŐSÉG, vagyis hogy minden ember más, mégis egyenjogú lehetőséget kell kapnia arra, hogy a maga választott módon tartalmas életet éljen. Ehhez biztosítani kell számukra a személyi támogatás rendszerét, az akadálymentességet, a személyi-, tárgyi-, infrastrukturális feltételeket, az információkhoz jutás korlátlan hozzáférhetőségét.
Az emberi jogok emberi szükségleteken alapulnak. Kinyilvánítják, hogy minden egyes embernek egyenlően joga van nem csupán az élethez, hanem a méltóságteljes élethez is. Az emberi jogok továbbá feltételezik, hogy szükség van bizonyos alapkövetelményekre és forrásokra annak érdekében, hogy méltóságteljes életet élhessünk.(2007. évi XCII.tv.)

Az Alaptörvényünk II. cikke alapján az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz függetlenül fizikai és szellemi fejlettségétől, illetve állapotától, és attól is, hogy emberi lehetőségéből mennyit valósított meg, és miért annyit. A hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként, egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni.

Helyzetük miatt egyfelől kiszolgáltatottak valamennyi állami, közhatalmi beavatkozással szemben. Másfelől esetük súlyos és közvetlen következményekkel járhat az is, ha az állam nem tesz eleget egyes alkotmányos feladatainak, a speciális, rászorultakat segítő szabályozás és gyakorlat kialakításával, fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően látja el. Legyen szó ugyanakkor indokolatlan közhatalmi beavatkozásról, vagy éppen állami feladat, kötelezettség elmulasztásáról, az érintettek jog-, illetve érdekérvényesítő képessége minimális.
A jogegyenlőség, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdításának kötelezettsége, az egyes, kiemelten védett csoportok jogainak megfelelő biztosítása kiemelt fontosságú a foglalkoztatás területén, a munka világában.

13. Tájékoztató a szociális ellátórendszer változásairól, 2015.-től

Az önkormányzatok szabadon dönthetnek a támogatások nagyságáról és formájáról.
A szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ebbe a körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.

A módosítást megelőzően kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé válik - olvasható a javaslatban.
A kötelező segélyek közül kikerül a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás.
A módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint kell nyújtani, de 2015. január 1-jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.
Az óvodáztatási támogatás a kötelező óvodáztatás bevezetésével, 2015. szeptember 1-jétől megszűnik.
A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzatok szabadon dönthetnek.
A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat rendeletében határozza meg, ennek megfelelően a méltányossági közgyógyellátásra, a méltányossági ápolási díjra, valamint az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozást a szociális törvény a módosítás elfogadása után már nem tartalmazza.

A módosítások 2015. március 1-jén lépnek hatályba. Az önkormányzatok számára a javaslat 2015. február 28-áig ad határidőt a települési támogatásra vonatkozó rendeletek megalkotására.

A rendszeres  szociális  segélyben részesülőknek a támogatást 2015.  február 28-ig a korábban megállapított összegben folyósítják. A módosítás  hatálybalépésekor már  megállapított, határozott  idejű ellátásokat (lakásfenntartási  támogatás,  adósságkezelési  szolgáltatás,  méltányossági  közgyógyellátás), amelyek a kötelező segélyek közé tartoztak, a módosításkor hatályos feltételek alapján, kifutó jelleggel biztosítják azzal, hogy 2015. január 1 -jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.

A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat szabadon dönthet. A  szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek  tekintetében  annyit  ír  elő,  hogy  az  önkormányzat  a  helyi  viszonyokhoz  mérten,  a krízishelyzetben  lévő  személyek  számára,  illetve  a  helyi  szociális  problémák  kezelésére települési  támogatást  nyújt. A települési támogatás  egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat  rendeletben  határozza  meg. 

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA:
Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás.
A jelenleg jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1-től a járási hivatal hatáskörébe kerül. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási hivatal jogosult. A kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivataloknál, amelyek azt továbbítják a járási hivatalok részére.
Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként változni fognak.


A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nem várható változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal fogja megállapítani.
A támogatás havi összege –2016-ben is 22.800Ft


Rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnik. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot.
Az új rendszer bevezetésének lépései a következők:
 A jelenleg rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságát a jegyző 2015. január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálja.
 A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapítja, hogy az ügyfél 2015. március 1-től milyen ellátásra lesz jogosult.
 Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják.
 Ha vállalják a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak jelenleg rendszeres szociális segélyre
 Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.


Az újonnan bevezetendő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell majd kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik:
Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46 662 Ft.)
Ha az EGYT-re jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az EGYT összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. (Ebben az esetben az EGYT maximuma 23 862 Ft.)

A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.)
Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. § (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható – kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket – ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.

A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni.


Lakásfenntartási támogatás:
A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.
Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani.
Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul:
 Ha az ellátásra való jogosultságot 2014. december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra.
 Ha a hatóság 2015. január 1-ét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehet biztosítani.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.


Adósságkezelési szolgáltatás:
Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.
Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára

Méltányossági közgyógyellátás:
A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1-től kikerülnek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem lesz kötelező.
Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani.
A korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennáll az alábbi esetekben:
 Ha az ellátásra való jogosultságot 2015. március 1-jét megelőzően megállapították, vagy
 Ha az ellátásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás 2015. február 28-án folyamatban van.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez.

Méltányossági ápolási díj:
Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára jelenleg sem kötelező.
A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1-jétől kikerülnek a szociális törvényből.
A 2015. március 1-ét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően biztosíthatóak 2015. március 1-jét követően, települési támogatás formájában.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére.

Önkormányzati segély:
Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lesz.
E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik.
Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához
Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel:
Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen
a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez,
d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni.

A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kell megalkotnia. 

Hivatkozás: 2014. évi CI. Törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

14. Kormányhivatalokhoz kerül....(hatáskör, illetékesség változás..2015.04.01-től

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerütnek 2015. április 1-jével a családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatok a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaitól Ezzel a kormányhivatalokhoz olyan ellátások kerülnek, amelyek éves szinten csaknem kétmillió állampolgárt érintenek, így például az anyasági támogatás, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási támogatás, a nagycsaládosok földgázár-kedvezménye és a fogyatékossági támogatás.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel, valamint a keresőképesség vizsgálatával kapcsolatos feladatok ugyancsak a kormányhivatalokhoz kerülnek.
A szervezeti átalakulás az ellátások szempontjából nem jelent változást, a juttatások határidőben és változatlan összeggel megérkeznek az állampolgárokhoz.
A családtámogatási ellátásokkal összefüggő kérelmeket a járási hivataloknál, a kormányhivataloknál, a kormányablakoknál és a települési ügysegédeknél is be lehet nyújtani. .

Fellebbezést benyújtani a határozatot hozó Hivatalnál, Kormányhivatal (első fok), de a megyei Nyugdíjbiztosítási Fóigazgatóság Központot kell megszólítani. Egyéb eljárási szabály nem változott.

Hivatkozás: 2015. évi VIII. törvény a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról
Hatályba lépés: 2015.04.01.

15. Végleges állapotú személyek felülvizsgálatára és a közlekedőképességre vonatkozó végrehajtási rendelet módosult 2015. szeptember 9-től 

247/2015. (IX. 8.) Korm. rendelettel (továbbiakban Mód.r.) módosult a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet:

A rehabilitációs hatóság – a szakértői bizottság elnöke kivételével – kormányzati szolgálati jogviszonyban nem alló szakértőt is igénybe vehet.

A rehabilitációs hatóság a személyes vizsgálatot MELLŐZHETI, ha
a) a rehabilitaciós hatóság vagy jogelődje által kiállitott, az érintett személy rendelkezésére alló szakvéleményben, szakhatósági állásfoglalásban vagy határozatban foglaltak szerint az érintett személy állapota végleges,
b) a rehabilitációs hatóság vagy jogelődje által kiállitott, az érintett személy rendelkezésére álló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás vagy határozat időbeli hatálya alatt kerül sor az újabb minősitésre, vagy
c) az érintett személy állapota a rendelkezésre álló orvosi dokumentácio, egyeb irat alapjan megalapozottan megitelhető.

A személyes vizsgálatot a fentiek kivételekkel a rehabilitációs hatóság székhelyén vagy telephelyén kell elvegezni. Ha a minősítés az előbbiekben foglaltak szerint a személyes vizsgálat mellőzésével történik, azt az ügyben illetékes rehabilitacios hatóságtól eltérő rehabilitációs hatósag is elvégezheti.
A személyes vizsgálatot kivételesen, az érintett személy hozzájárulása esetén az illetékes rehabilitációs hatósággal szomszédos megyében működő rehabilitácios hatóság is elvégezheti, ha annak székhelyén vagy telephelyén történő megjelenés az érintett személy számára nem jelent aránytalan terhet.

A személyes vizsgálat az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén is elvégezhető, ha a minősítéshez a lakhatási viszonyainak, környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szukseges.
A személyes vizsgálatot az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén kell elvégezni, ha a háziorvosa indoklással ellátott igazolást ad arról, hogy állapota nem teszi lehetővé a rehabilitációs hatóság székhelyén vagy telephelyén való megjelenést.
A háziorvosnak az igazoláshoz mellékelnie kell a vizsgálati jogcím szerinti, az igény benyújtásakor fennálló egészségi állapotot igazoló szakorvosi leleteket is.

Ha a rendelkezésre alló orvosi dokumentáció, egyéb iratok között, vagy az iratok és a személyes vizsgálat megállapitásai között ellentmondás merül fel, a komplex minősítés során eljáró orvosszakértő kiegészitő orvosi vizsgálatot rendelhet el.

Komplex minősítés esetén a rehabilitációs hatóság a rehabilitációs javaslat elkészitéséhez képességfelmérő vizsgálatot végezhet. Elvégzésére a rehabilitációs hatóság együttműködési megállapodást köthet a megfelelő személyi es tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltatóval.

Mód.r. szabályait a Mód.r. hatályba lépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

247/2015. (IX. 8.) Korm. rendelettel (továbbiakban Mód.r.) módosult a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 8/A. §„(3a) a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának hiányára alapozott elutasító döntés jogerőre emelkedését, vagy – más szerv megkeresésére vagy a komplex minősítés keretében elvégzett minősítés esetén – a rehabilitációs hatóság vagy rehabilitációs szakértői szerv közlekedőképesség minősítésére vonatkozó szakvéleménye kiállítását követő 12 hónapon belül csak akkor kell elvégezni, ha a kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő allapota az elutasítas óta rosszabbodott; egyébként a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
A megállapított 8/A. § (3a) bekezdésében foglaltakat az Mkmr3. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Hivatkozás: 247/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet és a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosításáról
Magyar Közlöny• 2015. evi 125. szam 2015.szeptember 8.

16. A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet módosítása, érvényes 2015. 09. 28-tól:


1. A rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatát nem kell elvégezni:
- ha az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvos-szakmai szempontú vizsgálata során megállapításra kerül, hogy a vizsgált személy egészségi állapota 1-30% között van és orvos-szakmai szempontból önellátásra képes (D kategória),
- ha egészségi állapota 1-30% között van és orvos-szakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E kategória).

A rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatát a rendelkezésre álló iratok alapján is el lehet végezni:
ha egészségi állapota 31–60% között van, és ha a vizsgált személy ehhez a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által rendszeresített nyilatkozat kitöltésével hozzájárul.

A rendelkezésre álló iratok alapján kell elvégezni az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvos-szakmai szempontú vizsgálatára vonatkozó minősítést:
ha a vizsgált személy rendelkezik hatályos 2011.12.31-ét követően kiállított határozattal, szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel
a) amely értelmében egészségkárosodásának mértéke legalább 40%-os és
b) amely alapján – és a csatolt orvosi dokumentumok figyelembevételével – az egészségi állapot megalapozottan megítélhető,

Szakkérdésként bírálják el a minősítést és nem kell szakhatósági állásfoglalást készíteni hatóságnak.

Hatályos 2015.09.28-tól. A rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba:

Hivatkozás: MK 138. sz. 2015. 09.25. péntek 43/2015. (IX. 25.) EMMI rendelete a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról


17. Rokkantsági járadék jogszabály változása 2016-tól


2016. január 1-jétől kezdődően módosult a rokkantsági járadék megállapítását és folyósítását szabályozó 83/1987. MT-rendelet. A módosítás az ellátásra való jogosultságot, valamint az ellátás megszüntetését is érinti.
A korábbi szabályozás szerint rokkantsági járadékra az a személy szerezhetett jogosultságot, aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, vagy 80 százalékos, illetve azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett, és nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg a részére.

2016. január 1-jétől hatályos módosított jogi szabályozás úgy rendelkezik, hogy rokkantsági járadékra az a személy jogosult, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, illetve megváltozott munkaképességű személyek ellátásában – rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás – nem részesül.

A legfőbb változás a szabályozásban, hogy az ellátásra való jogosultság tekintetében nem kell vizsgálni, hogy az érintett személy teljesen munkaképtelen-e az ellátás megállapításának és a már korábban megállapított járadék felülvizsgálata esetén, a továbbfolyósításnak 2016. január 1-től a 70 százalékot elérő egészségkárosodás a feltétele. Fontos megemlíteni, hogy a 25. életév előtt fennálló 70 százalékos egészségkárosodási feltételnek folyamatosnak kell lennie. Abban az esetben, ha az egészségkárosodás mértéke már nem éri el a 70 százalékot, akkor az ellátás megszüntetésére kerül sor.

Szintén változás a korábbi jogi szabályozáshoz képest, hogy a 2015. december 31-ét követően benyújtott rokkantságijáradék-igények során a rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátások folyósítása is kizárja a járadék megállapítását.

A korábban megállapított járadékok és ellátások esetén a két típusú ellátás egyidejű folyósítása továbbra sincs kizárva, attól függően, milyen típusú ellátásról van szó, több fajta létezik.

2016.01.01-től további változás a jogi szabályozásban, hogy az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nem befolyásolja a rokkantsági járadékra való jogosultságot, hogy az érintett személy intézményben van-e elhelyezve, s az elhelyezés terítés nélküli-e vagy térítéses.

A korábbi szabályozás nem rendelkezett arról, hogy a rokkantsági járadékban részesülő személy egészségi állapotát felül kell-e vizsgálni, amennyiben a megállapítás során az orvosszakértő nem véglegesnek minősítette az egészségi állapotot. A módosítás során e tekintetben is pontosította a kormány a rendeletet, az 1. paragrafus (1) bekezdése most már tartalmazza az erre vonatkozó előírást.

A rendelet 6. paragrafusában található átmeneti szabályozás kimondja, hogy az új jogosultsági feltételeket a 2016. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a 2016. január 1-je előtt benyújtott járadékmegállapításra irányuló igények során, vagy az azt megelőzően már megállapított ellátások felülvizsgálatakor az érintett személy egészségkárosodása eléri vagy meghaladja a 70 százalékot, úgy az ellátás részére megállapítható, illetve továbbfolyósítható lesz a következő felülvizsgálat időpontjáig. A munkaképtelenséget – mint jogosultsági feltételt – nem fogják vizsgálni.

A rokkantsági járadékot a fentebb említett jogosultsági feltételek fennállása esetén az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától, legkorábban azonban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte.

A rokkantsági járadék megállapítására irányuló kérelmet írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (igénybejelentő lap) kitöltésével, illetve elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján (www.onyf.hu) az „Elektronikus ügyintézés” menüponton keresztül is be lehet nyújtani. A benyújtott igényt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szerve bírálja el. Az igényt az igénylő/meghatalmazottja vagy törvényes képviselője is előterjesztheti.
A megállapított rokkantsági járadékot – melynek összege 2016. évben havi 34 475 forint – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja, egyben tájékoztatást is nyújt a járadékos részére az igénybe vehető utazási kedvezményről is, mely kedvezmény megegyezik a saját jogú nyugdíjban részesülők utazási kedvezményével.
Hivatkozás: 417/2015. (XII.23.) Korm.r. a szociális gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről 202.sz.Magyar Közlöny


18. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok változása (2016. 06. 06-át követő 3. naptól hatályos) 

Megjelent a Kormány 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló  327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló  74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosításáról MAGYAR KÖZLÖNY 2016. évi 78. szám 2016. 05. 06. hétfő
Hatályos: a kihirdetést követő 3. napon, 2016. 09.
Amely végrehajtási rendeleteiben pontosan rögzíti a 2016. 05.01-jétől hatályos 2011. évi CXCI. törvény módosításának megfelelően: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokat, többek között a következő lényeges változásokat tartalmazza:
1.    ha „a  rehabilitációs ellátásban részesülő személy akkreditált munkáltatónál folytat keresőtevékenységet, a rehabilitációs terv kidolgozásába az akkreditált munkáltató képviselőjét is be kell vonni.”
2.    a hatóság a rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtása érdekében a  rehabilitációs ellátásban részesülő személynek rehabilitációs mentort (a  továbbiakban: mentor) jelölhet ki, amennyiben a rehabilitációs terv előkészítése keretében történő konzultáció során az ügyfél azt kéri, és annak szükségessége megállapításra került.
3.    tartalmazza a mentor pontos feladatait, annak végrehajtási módját, a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó személy végzettségi, képzettségi, gyakorlati tapasztalat elvárásokat,
4.    tartalmazza azt, hogy a  rehabilitációs szolgáltatást önként kérő megváltozott munkaképességű személy (a továbbiakban: a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy) a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnál kérheti az Mmtv. szerinti nyilvántartásba vételét, annak leírja a módját, menetét,
5.    tartalmazza a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy az  első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnak 10 napon belüli bejelentési kötelezettségeinek eseteit
6.    tartalmazza, hogy minden év január 15-éig az általa üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi hivatal a tárgyévben támogatható foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és annak igénybevételének különböző feltételeit. Ettől eltérően – 2016. július 15-éig teszi közzé.
7.    tartalmazza: a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók akkreditációjának szabályait
8.    tartalmazza: a  foglalkozási rehabilitációt elősegítő, képzési célú támogatások szabályait
9.    tartalmazza: a Hivatal által üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi a tárgyévben támogatható – 21/G. és 21/H. § szerinti – képzések (a továbbiakban: támogatható képzések) adatait és a képzési célú támogatás igénybevételének feltételeit
10.    tartalmazza: a 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelete 1. sz. mellékletében a komplex rehabilitáció összefüggésében felmerülő szociális rehabilitációs szükségleteket; a 2. sz. mellékletében a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások formáit; a 3.sz.mellékletben az akkreditációhoz szükséges működési feltételeket; a 4.sz.mellékletében a rehabilitációs szolgáltatási tevékenység értékelési szempontjait


Bernáthné Székely Julianna

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő   06-20-420-20-39

bernath.juli This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FŐBB VÁLTOZÁSAI, kedvezmények, költséghatékony foglalkoztatás

 

Az immateriális javakat nem úgy, mint a termékeket, technológiákat, nehéz utánozniuk a versenytársaknak, mert az emberek és szervezetek egyedi tudásában, képességeiben gyökereznek, így ezek a fenntartható versenyelőny forrásai. Szakmai munkámmal ehhez segíteném hozzá.

Vajon Ön hagyná elveszni mindezt? A tudás innovatív termelőeszköz, amely érték kiaknázása hozzáállás kérdése és a versenyképesség kulcsa. A költséghatékony foglalkoztatáshoz ismerni kell annak tárgyi-, személyi-, infrastrukturális-, financiális-, jogi feltételeit. A foglalkozási rehabilitáció rendszere igen sokrétű, a jogszabályok sokasága folyton változik, és nem könnyű eligazodni benne. Munkám során gyakran tapasztalom, hogy nemcsak az érintett nyugdíjasok, de a rászorulók, a gyermeket nevelők sem ismerik ezeket. Ezen ismeretek hiánya hátrányos következményekkel járhat, komoly lehet az anyagi veszteség. Mindenképpen a témához jól értő, felkészült, tájékozott, tapasztalt, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy alkalmas csak a témában megbízható, hiteles szakmai támogatást nyújtani. 

Átfogó ismeretekkel rendelkezem humánstratégiai-, HR szervezés-, szociológiai-, szociálpszichológiai-, munkapszichológiai-, gazdaságtudományi, jogi-, igazgatási, gyógypedagógiai-, egészségtudományi-, pénzügyi-, számviteli-, egyéb társadalomtudományi-, vezetési területen. 

Végzettségem tanító, tanár, gyógypedagógus, esélyegyenlőségi manager, rehabilitációs mentor, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő látássérült nőként. A Life Long Leaming nálam életforma. Lelkes, elkötelezett vagyok hivatásom és az emberek irányában küldetés tudattal. Humánerőforrás-szervezést tanítottam többek között főiskolákon, egyetemeken, illetve orvos-szakértői képzéseken is meghívott előadóként szerepeltem. Egy országos civil szervezet munkaerő-piaci irodájának munkáját, tanácsadását szerveztem majd egy évtizeden át. Egy neves amerikai szervezettel működtem együtt, menedzseltem a projectet 2009.-2014. között. Szervezetfejlesztést támogató tréningeket is tartok.

Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés.

Rehabilitációs gazdasági menedzserként felülvizsgálati, ellátási ügyekben ÖNZETLEN szakmai útmutatást, tájékoztatást nyújtok biztos jogszabályi tudással, hogy mi mit jelent, mit tehet vagy nem tehet, mi a teendő, hogyan, mik az alternatívák, stb. Hogy  minden információ birtokában helyes döntéseket hozhasson, hátrány ne érhesse információ hiány miatt, hiszen a jogszabályok sokasága folyton változik, segítek eligazodni benne.

Évtizedes gyakorlatom van fellebbezések, bírósági keresetek jogi-, szakmai megfogalmazásában, az ilyen speciális ügyek koordinálásában, támogató szakmai tudással.

Bízom benne, hamarosan személyesen is megismerkedhetünk, és gyümölcsöző együttműködés jöhet létre!

Bernáthné Székely Julianna,

rehabilitációs gazdasági menedzser,

06-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

TÁJÉKOZTATÁS

Új Munka Törvénykönyve 2012. évi LXXXVI.tv.júiius 1-től  

és 2013. évi CIII.tv. (MódMt.) 2013. 08. 01-től és 2014. 01. 01-től

legfontosabb változások 

FRISSÍTVE: 2016. 08. 15.

Speciális szaktudás szükséges a megváltozott munkaképességű emberek eredményes és hatékony foglalkoztatásához.

KERESSEN  KÉREM!

MEGOLDÁST kínálok a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához, a SZERVEZET a költséghatékony működéshez, a VERSENYKÉPESSÉGHEZ!

Így képes vagyok meghatározni azokat a szakmákat, területeket, foglalkozástípusokat, amelyekre az álláskereső alkalmas illetve azokat az egészségügyi kizárásokat, amelyekre a munkaköri besorolásnál ügyelni kell.


Ismerem a megváltozott munkaképességű emberek szocio-kulturális, demográfiai jellemzőit, a munkavállaláshoz szükséges képességeket, készségeket, pszichológiai állapotukat. Mindezek ismeretében olyan módszereket, és eljárásokat alkalmazok, amelyek elősegítik a „munkára kész” állapot kialakulását.


Ismerem a foglalkoztatás gátjait is, amely kapcsolódhat a fogyatékossághoz, vonatkozhat a közösségre (negatív attitűdök), a környezetre (akadálymentesítés, ergonómia, munkaadaptáció, stb.), az esetleges munkáltatói előítéletekre.


Elkötelezettségem, empátiám, hasonló helyzetem, szakmai tudásom miatt megfelelő odafordulással, vagy éppen nagyon határozott fellépéssel segíthetek a helyzetek feloldásában, kimozdíthatok sorsokat a holtpontról.  

Szükség lehet egy állandó szakértőre foglalkoztatás, ellátások, kedvezmények témában
Pontosan tudom kódolni, elemezni az ORSZI, NRSZH szakvéleményekben leírtakat, ismerem a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeket jogszabályi háttérrel, mindez pénzbeli előny, megtakarítás a Szervezetnek.  


Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés, 

Mert AZ EGYÉNI KOMPETENCIÁK BIRTOKÁBAN ÉRHETŐK EL A SZERVEZETI CÉLOK. 

A szellemi tőke a szervezet láthatatlan vagyona.

ANYAGI, SZELLEMI és KULTÚRÁLIS TÖBBLETET és ezzel VERSENYELŐNYT JELENT a vállalkozás, a társadalom számára.

 Támogatás helyett az EU ösztönöz, és lehetőségeket teremt aktív munkaerő-piaci eszközökkel, INNOVATÍV foglalkoztatás politikát ösztönözve a fenntartható fejlődés érdekében. Hangsúlyozva, hogy a szervezetek, országok eredményességének oka leginkább az emberben keresendő.

A VERSENYELŐNY legtartósabb, vagy talán

EGYETLEN TARTÓS FORRÁSA AZ EMBER,

tanulási, fejlődési képessége.

ATTITŰD kérdése a társadalmi befogadás és versenyképesség elérése. A munkáltató döntése, hogy a büntetésként is felfogható pluszadóra költi-e a pénzét (rehabilitációs hozzájárulás), vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat-e inkább. Az anyagi, jogi jellegű kényszerítő eszközök fontosak (minden országban van), de nem helyettesítik, csak előmozdítják a szemléletbeli változást.
A hozzáállás egy olyan kapcsoló, amely minden mást elindít. ~ Ismeretlen
 
CSR (Corporate Social Responsibility): az üzleti siker elérését jelenti olyan módon, amely tiszteletben tartja az etikai értékeket, a törvényi kereteket, valamint a vállalati működés összes érintettjének igényeit és szükségleteit.

A tudás, a szellemi tőke az ország, a szervezet, az ember láthatatlan vagyona. 

Számos vállalat VERSENYKÉPESSÉGÉBEN sokkal lényegesebb szerepet játszik

A SZERVEZET ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉGE, KULTÚRÁJA,  SZAKEMBEREINEK KIVÉTELES KÉPESSÉGE, vagy VEZETÉSI FILOZÓFIÁJA, mint az, hogy milyen fizikai és pénzügyi eszközei vannak.

A HUMÁN STRATÉGIA a vállalat egyik fő támasza, hiszen a humán tőke a NÖVEKEDÉS egyik LEGMEGHATÁROZÓBB ELEME. 

TÁJÉKOZTATÁS

MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE (Mt) változása 2015:  


A 2014. évi XCIX. törvény több ponton változtatott a Munka törvénykönyvén.


Kisgyermekes munkavállalók részmunkaidőben történő foglalkoztatása

A hatályos szabályok szerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.

Az Mt. ismer bizonyos eseteket a munkaviszony fennállása során, mikor a munkaszerződés módosítása, vagy annak felajánlása a munkavállaló számára a munkáltató oldaláról kötelező. Ezek közé tartozik a hosszabb idejű fizetési szabadságot, illetve szülési szabadságot követő kötelező munkabér módosítás, a várandós kismamák munkakörének kötelező módosítása (amennyiben ezt egészségi állapotuk indokolja), valamint a kisgyermekes munkavállaló részmunkaidőben történő foglalkoztatása a gyermek három éves koráig.

Utóbbi kategória kibővítésére irányul az az Mt. módosítás, miszerint 2015. január 1-jétől három vagy ennél több gyermekkel rendelkező munkavállalók esetében a munkaszerződés munkavállaló kérésére történő kötelező részmunkaidőre módosítását kiterjesztette a gyermek öt éves koráig. Újdonság, hogy a részmunkaidő mértéke minden esetben az általános teljes munkaidő fele (napi négy óra).

A kötelező részmunkaidős foglalkoztatás kiterjesztése miatt vált szükségessé az Mt. Záró rendelkezéseinek kiegészítése egy új fogalommal. Eszerint ahhoz, hogy egy foglalkoztatott három vagy több gyermeket nevelő munkavállalónak minősüljön - és ilyen módon abban a kedvezményben részesüljön, hogy a gyermeke öt éves koráig részmunkaidős foglalkoztatását kezdeményezhesse - az szükséges, hogy minimum három gyermeke vonatkozásában (1) családi pótlék és GYED vagy GYES folyósításában, vagy (2) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesüljön.

Szabadság és keresőképtelenség

A 2015. január 1-jével hatályba lépő rendelkezések szerint immáron a keresőképtelenség teljes tartama munkában töltött időnek minősül, ilyen módon szabadságra jogosító időként kell figyelembe venni.
A korábbi szabályok szerint naptári évenként harminc napot meghaladó keresőképtelenség időtartamára nem járt szabadság a munkavállalónak.
Az új rendelkezés értelmében mostantól teljesen mindegy a szabadság kiadása szempontjából, hogy a munkavállaló 5, vagy 155 napig nem tett eleget rendelkezésre állási kötelezettségnek betegsége miatt. Az is közömbös, hogy mi volt a keresőképtelenség oka.

A változás hátterében az áll, hogy a szabályozás az Alaptörvénybe, valamint nemzetközi jogba is ütközik, melyet a jogalkotó is érzékelt.


Vezető állású (női) munkavállaló

A vezető állású munkavállaló munkaerő-piaci helyzete sok szempontból kedvezőbb lehet, mint az átlagos munkavállalóké, ezért a törvény speciális rendelkezéseket állapít meg rájuk nézve. Az Mt. jelenlegi módosítása némileg szorosabbra húzta a szerződési szabadság határait azzal, hogy a most elfogadott módosítás a vezető állású női munkavállaló esetében az emberi reprodukciós eljárásban történő részvételt, mint felmondási tilalmat kötelezően alkalmazandó, kógens szabállyá tette.

Ennek értelmében vezető női munkavállaló munkaviszonya rendes felmondással nem szüntethető meg az emberi reprodukciós eljárásban történő kezelés megkezdésétől számított hat hónapon belül. Az e rendelkezés megsértésével közölt felmondás jogellenesnek minősül.

Köztulajdonban álló munkáltató fogalma

Fentieken túl a most hatályba lépő módosítások érintik még a köztulajdonban álló munkáltató fogalmát az Mt.-ben. Az új szabályok szerint köztulajdonban álló munkáltatónak minősül a közalapítvány, valamint az a gazdasági társaság, amelyben az állam, helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, térségi fejlesztési tanács, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva többségi befolyással rendelkezik.

_

A 2014. évi CII. törvény a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzést tiltja meg 2015. március 15. napjával. Bizonyos speciális foglalkoztatókra a szabályozás hatálya nem terjed ki. Nem vonatkozik a szabályozás így a gyógyszertárak nyitva tartására, a nemzetközi közforgalmú repülőtéren kialakított üzlet nyitva tartására, a közforgalmú vasúti és autóbusz pályaudvarok területén kialakított üzlet nyitva tartására azzal, hogy kétség esetén a jegyző - a pályaudvar üzemeltetőjével egyetértésben - határozza meg azt, hogy a pályaudvar területe meddig terjed, a büntetés-végrehajtási intézetek területén történő kereskedelmi tevékenységre, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározott egészségügyi intézmények területén történő kereskedelmi tevékenységre, a piacon, továbbá helyi termelői piacon folytatott kereskedelmi tevékenységre, a vásárokon folytatott kereskedelmi tevékenységre, az üzemanyagtöltő-állomások nyitva tartására, a katonai objektumokon belül folytatott kereskedelmi tevékenységre, a kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységre, a szálláshelyen végzett kereskedelmi tevékenységre, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységre, a vendéglátásra, a világörökségi területen található üzletekre, valamint a kulturális tevékenységet és a fürdő szolgáltatást kiszolgáló kereskedelmi tevékenységre.

A törvény bevezeti a kiskereskedelmi nap fogalmát, ami a vasárnap és a munkaszüneti napok kivételével a hét többi napja. Kiskereskedelmi napokon üzlet a jövőben 6 és 22 óra között tarthat nyitva. Ettől eltérően az üzletek adventi vasárnapokon 6 óra és 22 óra, december 24-én és december 31-én 6 óra és 12 óra, továbbá minden naptári év tetszőlegesen megjelölt egy vasárnapján 6 óra és 22 óra között nyitva tarthatnak. Az adventi és a tetszőleges vasárnapon történő egyszeri nyitva tartást előzetesen be kell jelenteni. Kiskereskedelmi tevékenységet üzletben csak a törvény által lehetővé tett nyitvatartási időben lehet folytatni. Mindazokat a vásárlókat, akik a nyitvatartási időn belül beléptek az üzletbe, a nyitvatartási időn túl - legfeljebb további fél órán belül - ki lehet szolgálni.

Néhány üzlet típusra további eltérő szabályok vonatkoznak. A kizárólag pékárut és tejterméket értékesítő üzlet kiskereskedelmi napokon 5 óra és 22 óra, vasárnap és munkaszüneti napokon 5 óra és 12 óra között nyitva tarthat. Az újságot árusító üzlet, valamint a virágot árusító üzlet vasárnap és munkaszüneti napokon 6 óra és 12 óra között nyitva tarthat. A sportlétesítményekben üzemelő üzletek pedig vasárnap és munkaszüneti napokon a sportrendezvények ideje alatt nyitva tarthatnak.
Speciális szabály továbbá az is, hogy az az üzlet, amelynek árusítótere a 200 négyzetmétert nem haladja meg, az általános zárva tartási időszakban is nyitva tarthat, ha az általános zárva tartási időszakban kizárólag az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság legalább 1/5 tulajdoni résszel bíró természetes személy tagja maga, vagy az előbbiekben felsoroltak segítő családtagja folytatja a kereskedelmi tevékenységet.
A tilalmat a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, jogsértés esetén pedig az üzletet az egyéb törvényes jogkövetkezmények mellett meghatározott időre bezáratja.

A 350/2014. (XII.29.) Korm.r. alapján a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatók munkavállalói részére a pótszabadság idejére járó távolléti díj és munkáltatói közteher összege mostantól a munkáltató részére a központi költségvetésből kerül megtérítésre.

Hivatkozás: 2014. évi XCIX. Törvény és 2012. évi I.tv. Munka törvénykönyve

______________________________________

2012.  félévtől gyakorlatilag minden szabály életbe lép, pár kivételt említ csak a törvény, amit 2013. január 1-jétől kell csak alkalmazni - így a szabadság és távollét számítására és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó új rendelkezéseket egyelőre nem kell követniük a vállalatoknak.

A július elsejével életbe lépett törvényszöveg szerint kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát - a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - a munkavállaló számára írásban átengedi. Miután feltétel - többek között - a munkavégzés önálló megszervezése is, ez a szabály leginkább szellemi dolgozókra alkalmazható. Esetükben nem a munkahelyen eltöltött idő az érték, hanem a meghatározott határidőre történő feladatteljesítés.

Ehhez igazodik a készenléti jellegű munkakör pontosítása. Készenlét (napi 24, heti 72 óra maximum) csak a felek írásbeli megállapodásával határozható meg, a megállapodást pedig a dolgozó a hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén pedig a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja, és ezért hátrány nem érheti. Ezeket a megállapodásokat a munkáltató a jövőben köteles lesz nyilvántartani. A megállapodást - dokumentumként nem nyilvántartani, hanem megőrizni kellene.

A kollektív szerződés alapján a munkaidő meghatározásában is el lehet térni, például a munkaidőkeret mértékétől, vagy a munkaidő-beosztás előzetes mértékétől. Ez nem feltétlenül lesz hátrány a dolgozóknak, hiszen vannak olyan munkáltatók (munkakörök), ahol a hosszabb keretnek nincs gazdaságos és ésszerű alternatívája. Gondoljunk például egy nyári szünetet tartó színházra.

Az új törvénykönyv gyakorlatilag munkajogi szempontból intézményesíti a hálapénzt azzal, hogy a munkavállaló a munkáltató előzetes hozzájárulása nélkül harmadik személytől díjazást nem fogadhat el.

A munkavégzés helyét a munkaszerződésben kell meghatározni.

Munkaidő

Vasárnapra rendes munkaidőbe egyebek mellett a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, valamint a több műszakos tevékenység keretében, illetve a készenléti jellegű munkakörben vagy külföldön foglalkoztatott munkavállalónak osztható be.

A régi szabályozáshoz képest  - a jelenlegi 200-ról 250 órára - nő a rendkívüli munkaidő éves korlátja, kollektív szerződésben a jelenlegihez hasonlóan legfeljebb háromszáz órát lehet kikötni.

Teljesen új elem a törvénykönyvben az úgynevezett munkavállalói biztosíték. E szerint a felek megállapodása alapján annak a munkavállalónak, aki "munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít", a munkáltató számára biztosítékot kell fizetnie, amely nem lehet több egyhavi alapbérénél.

A kötelező legkisebb munkabér

A júliusban életbe lépő új szabályozás szerint a kötelező legkisebb munkabér összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni a munkakör ellátásához szükséges követelményeket, a munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait.

A kötelező legkisebb munkabér összegét naptári évente felül kell vizsgálni - áll a törvényben.

Felhatalmazást kap a kormány arra is, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés elvárt mértékét rendeletben határozza meg.
Nincs többé átlagkereset, csak a távolléti díj

Az új kódexben megszűnik az átlagkereset fogalma, ami helyett a távolléti díjat alkalmazzák; ebbe azonban nem minden bérelem tartozik bele.

A jogszabály rendelkezik a bérpótlékról, rögzítve, hogy az a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.

2012. 07. 01-től csak a többműszakos munkarendben, illetve a készenléti munkarendben foglalkoztatottaknak jár a vasárnapi pótlék (változatlanul az alapbér fele), míg a munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzésre kötelezett munkavállaló százszázalékos bérpótlékot kap.

Jelentős változás a délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék átalakulása: műszakpótlék (30 százalékos) júliustól az este 18 és reggel 6 óra között végzett munkáért jár. 15 százalékos éjszakai pótlékot kap az a - műszakpótlékra nem jogosult - munkavállaló, aki ugyancsak este 6 és reggel 6 között dolgozik.

A munkavállalónak 50 százalék bérpótlék vagy szabadidő jár - a felek megállapodása alapján - a munkaidő beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben vagy a munkaidőkereten, illetve az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén. Az így adott szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és az alapbér arányos része járna utána.

Az új törvény szerint a felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett vagy készenlét, illetve ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg. A törvény így lehetővé teszi az átalány munkaszerződésben való meghatározását minden bérpótlék vonatkozásában.

Fizetés

Lényeges változás az is, hogy nincs egységes minimálbér (egyébként az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét az Alaptörvény sem tartalmazza). Így a bér megállapításánál a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni, tehát előfordulhat, hogy ugyanannál a cégnél, ugyanazon munkakörben lévő, ugyanolyan végzettséggel rendelkező dolgozóknak eltér majd a fizetésük attól függően, hogy az adott vállalat, kelet- vagy nyugat-magyarországi telephelyén dolgoznak.

A többműszakos munkarendben dolgozóknak úgy kell kalkulálniuk, hogy este 6 és reggel 6 óra között a bérpótlékuk csupán 30 százalék lesz. Eddig volt külön délutáni és külön esti pótlék is, az új Mt. most ezt a kettőt vonta össze.

Nők és a munka

Új változás az is, hogy a kismamák, ha úgy döntenek, akkor a gyermek 3 éves kora előtt is visszamehetnek dolgozni, ilyenkor kérésükre a munkáltató köteles a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőben történő foglalkoztatást biztosítani - legkésőbb a gyermek hároméves koráig. Azzal viszont érdemes tisztában lenni, hogy ha az édesanya a gyerek 3 éves kora előtt visszamegy dolgozni, akkor megszűnik a felmondási tilalom, vagyis a munkáltató bármikor kirúghatja. Ez vonatkozik azokra a kismamákra is, akik 2012. június 30-a előtt már visszamentek dolgozni, és a gyerek csak július elseje után tölti be a harmadik életévét. Azt azonban fontos hozzátenni, hogy a védett korúakra vonatkozó speciális szabályokat az ő esetükben is be kell tartaniuk a munkáltatóknak, mielőtt közölnék a felmondást.

Ezen felül az Mt. lehetőséget biztosít arra is, hogy egy munkakört többen betöltsenek, vagyis hogy például két kismama, vagy egyetemista "felosszon" egymás között egy teljes munkaidős, 8 órás állást. A munkakör megosztott ellátása, mint új atipikus foglalkoztatási formaként jelenik majd meg az új Mt.-ben.

Munkaviszony megszüntetése

2012. Július 1-től hatályba lépő új Mt. a határozott idejű munkaviszony megszüntetését két helyen is szabályozza: a 66. § (8), és a 79. § (1) b) és (2) bekezdéseiben.


A legszembetűnőbb változás az elnevezések módosulása. Ennek során a közös megegyezés elnevezése és szabályai nem módosulnak, azonban az eddig "rendes felmondásként" ismert jogintézményt jelző nélküli "felmondásnak", az eddigi "rendkívüli felmondást" "azonnali hatályú felmondásnak" nevezik. Az elnevezések módosulásán túl lényegi változások is vannak ezen a téren.


A régi Mt. 88. §-a a határozott idejű munkaviszonyt - a próbaidő alatti megszüntetés mellett - csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással engedi megszüntetni. Ezen felül lehetővé tette az ilyen munkaviszony munkáltató általi megszüntetését is, azonban ebben az esetben a hátralevő időre, de maximum egy évre járó átlagkereset megfizetését rendeli el.
A munkavállaló az új rendelkezések értelmében szintén más feltételek szerint mondhatja fel határozott idejű munkaviszonyát. Eddig a munkavállalónak erre csupán rendkívüli felmondás keretében volt lehetősége, azonban az új szabályok szerint erre már akkor is lehetősége van, ha a munkaviszony fenntartása aránytalan sérelemmel járna rá nézve. Ilyen lehet például családi körülményeiben beállt hirtelen változás, mint haláleset vagy beteg hozzátartozó ápolása.

A határozatlan időtartamú munkaszerződések megszüntetésével kapcsolatban a legmarkánsabb változás az úgynevezett objektív felmondási tilalmak körül található. Korábban Mt. 90. § (1) bekezdése taxatíve felsorolta azokat az okokat, amelyek esetén a munkavállaló munkaviszonya rendes felmondással nem szüntethető meg. Ilyen volt például a betegség miatti keresőképtelenség vagy a terhesség. Ezek úgynevezett objektív tilalmak voltak: a munkaadó felmondása ezekben az esetekben akkor is érvénytelen volt, ha történetesen nem is tudott arról, hogy az adott pillanatban munkavállalója terhes vagy keresőképtelen volt. A munkaadók sokszor találkozhattak azzal, hogy munkavállalójuk a felmondás napján "véletlenül megbetegedett", ilyen esetekben pedig csak hosszas bírósági procedúra során lehetett eldönteni, hogy a betegség a felmondás előtt vagy után alakult-e ki.

A megszüntetés okának az indokolásból világosan ki kell tűnnie. Azonnali hatályú felmondással a munkavállaló és a munkáltató egyaránt élhet. Nem kell indokolni az azonnali hatályú felmondást a próbaidő alatt, valamint ha a munkáltató határozott idejű munkaviszonyt szüntet meg így.
A törvény nem határoz meg konkrét felmondási okokat, hanem összefoglalva jelöli meg a felmondás lehetséges okait. Eszerint az csak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével, illetve a munkáltató működésével összefüggő lehet.

A munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén a munkáltató köteles megtéríteni az általa okozott kárt, de a kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét. Megszüntethető a munkaviszony a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is. Ennek feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen - ennek hiányában azon a munkahelyen ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi - nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.

Az új szabályozás ebből a szempontból lényegesen korrektebb: a felmondási tilalmak lényegesen nem változtak, azonban a munkavállaló az új törvény hatálybalépése után csak abban az esetben hivatkozhat felmondási tilalom alá tartozására, ha erről munkaadóját még a felmondás közlése előtt tájékoztatta. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a várandós munkavállaló csak akkor esik felmondási tilalom alá, ha terhességéről szóló orvosi igazolást munkaadójának legkésőbb a felmondás közléséig bemutatta. Amennyiben ezt elmulasztotta, és e tény csak a felmondás közlése után jut a munkavállaló eszébe, akkor ez a munkaadó rendes felmondását nem befolyásolja, az érvényes marad.

A munkaviszony megszüntetése körül új intézmény a felek olyan megállapodásának lehetősége, amelyet az új Mt. 65. § (2) szabályoz. E szerint a munkaadó és a munkavállaló megállapodhatnak abban, hogy a munkaviszonyt felmondással (azaz nem próbaidő alatt illetve vétkes kötelességszegés miatt, hanem a régi terminológia szerinti rendes felmondással) nem szüntethetik meg. E kikötés főleg a különleges képzettségű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók számára nyújt lehetőséget, üzemük biztonságát ugyanis ilyen kikötés esetén a munkavállaló váratlan távozása a kikötésben megszabott ideig, de maximum egy évig nem veszélyezteti.

A felmondással kapcsolatos legfontosabb változás, hogy megszűnik az előírás, miszerint a munkavállalónak lehetőséget kell adnia a vele szemben felhozott kifogások elleni védekezésre. Racionális új rendelkezés továbbá, hogy ha a munkáltató a munkavállaló magatartására, vagy nem egészségi okkal összefüggő képességére alapozza a felmondását, mentesül a végkielégítés-fizetési kötelezettség alól.

Új szabályként a munkáltató a határozott időtartamú munkaviszonyt indokolással felmondással is megszüntetheti a munkavállaló képességeire alapított okból, vagy ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok miatt lehetetlenné válik.
Ez esetben a munkáltatói felmondásra irányadó szabályok alkalmazandók, tehát felmondási idő és végkielégítés jár a munkavállalónak, nem kell azonban kifizetni a munkavállaló munkabérét a határozott időtartam lejártáig.

A munkaszerződés kötelező módosítása körében, új szabályként, a munkavállaló számára egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha a várandósága megállapításától a gyermek egyéves koráig - munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi szakvélemény alapján - eredeti munkakörében nem foglalkoztatható.

A felmondási védelem szabályai némileg változtak. A munkáltató nem szüntetheti meg felmondással a munkaviszonyt az alábbi időszakok alatt: a várandósság, a szülési szabadság (amely huszonnégy hét és úgy kell kiadni, hogy négy hét a szülés várható időpontja elé essen). Nem szüntetheti meg a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság alatt (amely fő szabály szerint a gyermek harmadik életéve betöltéséig tart, de ha a gyermek fogyatékos vagy beteg, úgy a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt a gyermek tízedik életébe betöltéséig is tarthat). A tényleges önkéntes tartalékos szolgálatteljesítés, valamint a nő jogszabály szerinti, emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de ennek legfeljebb első hat hónapjára (lombikbébi program).

Új és fontos változás, hogy a munkavállaló keresőképtelensége (betegsége, táppénzes állománya) 2012. július 1elsejétől kezdődően már nem minősül felmondási védelemnek

Új és nagyon lényeges szabály, hogy nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal összefüggő magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége. Tehát, ha július elsejét követően a munkáltató azért mond fel felmondással egy munkavállalónak, mert az a munkaviszonyból származó kötelezettségeit megszegte, vagy képességei miatt nem tudja ellátni a munkakörét (például: nem kellően felkészült vagy gyakorlott a munkaköri feladat ellátására), úgy végkielégítés kifizetése nélkül lehet munkaviszonyát felmondással megszüntetni.
A nyugdíjasnak minősülő munkavállalónak - az eddigi szabályokkal összhangban - ezt követően sem jár végkielégítés.

Eljárás munkaviszony megszüntetésekor

Új szabályként a munkavállaló a munkáltató kérelmére - ha a munkaviszony legalább egy évig fennállt - a munkaviszony megszűnésekor írásbeli értékelést köteles kiadni.
A munkavállaló bírósághoz fordulhat és kérheti a valótlan ténymegállapítások megsemmisítését, vagy módosítását.

Az új törvény szabadabb alakiságot enged meg. Az új szabályok szerint a jognyilatkozatot - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A munkavállaló kérésére azonban a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalni, ha az egyébként nem kötelező. Írásbelinek kell tekinteni az elektronikus dokumentumot, így egy e-mailt vagy akár egy SMS-t is.

Jogellenes munkaviszony megszüntetése

Jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén megszűnt az a korábbi szabály, hogy a munkaviszony a jogellenességet megállapító jogerős bírói ítélet napján szűnik meg, tehát a munkáltató pervesztessége esetén köteles a munkavállaló részére a több éves bírói eljárás alatti munkabért egy összegben megfizetni.
Az új szabályok alapján a munkaviszony - még jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén is - mindenképpen a felmondás közlésével (átadásával) szűnik meg és a munkáltatótól elmaradt jövedelemként igényelhető kártérítés összege nem haladhatja meg a munkavállaló 12 havi távolléti díjának összegét. Ezen túl a munkavállaló a felmondási időre járó munkabérét, valamint a végkielégítés összegét követeli. Ezzel a szabállyal tehát lényegesen csökkent a munkáltatók pénzügyi kitettsége egy hosszadalmas, több évig tartó munkaügyi per esetleges elvesztése esetére.

Ki, mikor, mennyit követelhet?

A munkavállalói kárfelelősséget sokkal súlyosabban szabályozza az új Mt. Az új szabály szerint júliustól a munkavállaló négyhavi bérével (ami eddig 1, 5 hónap volt kollektív szerződés hiányában) fog felelni, amennyiben munkaköri kötelességei során "nem úgy járt el, ahogy az általában elvárható". További súlyosbítás, hogy míg eddig csak a szándékosan okozott kárt kellett 100 százalékosan megtéríteni, júliustól a súlyos gondatlanságért is fizetni kell.

A felmondási idő az új Mt.-ben korábbi egy évről hat hónapra csökken, és ez vonatkozik az állami cégek alkalmazottaira is, ráadásul a közvállalatoknál sem a kollektív szerződés, sem a felek megállapodása alapján nem térhetnek el az Mt.-ben meghatározott mértéktől.

A régi kódexből viszont átemelődnek azok a szankciók, amik arra vonatkoznak, ha a munkavállaló nem tölti ki a felmondási idejét. Így a dolgozó a felmondási időre járó összeggel egyező összeget köteles megfizetni, valamint meg kell térítenie a munkáltató ezt meghaladó, bizonyított kárát is.

Végkielégítés szempontjából a megszokottól eltérően július elsejétől már nem a munkaviszony megszűnésének időpontja, hanem a felmondás közlése lesz az irányadó a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő vonatkozásában. A végkielégítés pedig ezentúl nem tartalmazza például a prémiumokat, mert azok összege nem az átlagkereset, hanem a távolléti díj alapulvételével lesz megállapítva.

A végkielégítés egyfajta elismerés, amelyet a munkáltatóval hosszabb ideje munkaviszonyban álló munkavállalók kapnak a jogviszony végén. Célja továbbá, hogy ilyen esetben a munkavállalónak anyagi biztosítékul szolgáljon arra az időre, amíg új munkát, vagy más jövedelemforrást talál.
A munkaviszony végén nem minden esetben jár végkielégítés, hanem csak akkor, ha a jogviszony a törvényben felsorolt okokból ér véget.
A legfontosabb esetek az alábbiak: a munkáltató felmondása, a munkavállaló indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondása, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, vagy amikor a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt meg kell szüntetni.
A végkielégítésre való jogosultság feltétele minden esetben továbbá, hogy a munkavállaló legalább 3 évig munkaviszonyban álljon a munkáltatóval. Míg azonban a régi törvényünk szerint a jogosultsági időbe a felmondási idő is beleszámít (azaz a jogviszony hosszát a munkaviszony megszűnésekor kellett vizsgálni), addig az új Mt. szerint a felmondás közlésének időpontja a mérvadó. Hosszabb felmondási idő esetén így a munkavállaló eleshet a (magasabb mértékű) végkielégítésről. A végkielégítésre jogosító idő szempontjából figyelmen kívül lehet hagyni a legalább 31 napos, egybefüggő időtartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg (pl. mert keresőképtelen beteg). Beszámít azonban a végkielégítésre jogosító időbe a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes egészében, valamint a tényleges önkéntes
tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságból legfeljebb 3 hónap.

A végkielégítés mértéke három év jogosultsági idő esetén egyhavi távolléti díj, amely fokozatosan, a munkáltatóval munkaviszonyban töltött idővel arányosan emelkedik hathavi mértékre. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy míg régen átlagkeresetben számítjuk a végkielégítést, addig az új Mt. ezt távolléti díjban adja meg. A munkavállalót megillető bérformáktól függően a távolléti díj alacsonyabb összeg is lehet, mint a mai átlagkereset. Így előfordulhat, hogy a júniusban kifizetett végkielégítés magasabb összegű lesz, mint amit már az új törvény szerint, július 1-je után folyósítanak.

A legfeljebb 5 évvel a nyugdíjkorhatár előtt álló munkavállalókat emelt összegű végkielégítés illeti meg. Míg ennek összege régen minden esetben 3 havi átlagkereset, az új Mt. szerint a munkaviszony hosszától függően 1-3 havi távolléti díj. A változás tehát a rövidebb ideje jogviszonyban álló védett korú munkavállalók szempontjából kedvezőtlen. Ugyanakkor, a régi szabályaink szerint a munkavállalót csak egy ízben illetheti meg az emelt összegű végkielégítés, az új Mt. azonban ilyen korlátozást nem tartalmaz. Így nincs akadálya, hogy a védett korú munkavállaló felvegye a háromhavi távolléti díjával növelt végkielégítését, majd egy újabb legalább hároméves munkaviszony megszüntetésekor, de még a védett koron belül újabb plusz egyhavi végkielégítésben részesüljön.
Míg a közvetlenül nyugdíj előtt állókat emelt összegben illeti meg, egyáltalán nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Ki kell viszont fizetni a végkielégítést, ha a munkavállaló csak egy későbbi időpontban (pl. a felmondási idő alatt) lesz nyugdíjas.
Újdonság a magyar munkajogban, hogy akkor sem illeti meg végkielégítés a munkavállalót, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége. Eddigi törvényünk szerint a munkáltatói felmondás a felmondás indokától függetlenül végkielégítésre jogosított. Az új törvény tehát szigorúbb, de igazságosabb: ha a munkaviszonyt a munkavállaló alkalmatlansága, vagy pontatlan, fegyelmezetlen munkavégzése miatt mondja fel a munkáltató, úgy nem kell végkielégítést fizetni.

Hangsúlyozni kell, hogy a végkielégítés valamennyi törvényi szabályától el lehet térni kollektív szerződésben, akár a munkavállaló hátrányára is. A kollektív szerződést kötő felek tehát kialakíthatnak olyan szabályozást, amely a fentiekhez képest jobban védi a munkavállalót a munkaviszony megszűnése esetén, így például más esetekben is kötelezővé teszi a végkielégítést, vagy emeli annak összegét. A felek azonban úgy is dönthetnek, hogy búcsúpénzek helyett inkább magasabb bérpótlékokat, vagy például a munkáltató által fizetett rendszeres képzéseket írnak elő, és a törvényi szabályokhoz képest rugalmasabbá teszik a munkaviszony megszüntetését. A végkielégítés szerepe, jelentősége így a konkrét munkahely szokásaihoz, helyzetéhez, igényeihez alakítható.

Szabadság kiadása

Jelentős új szabályként lehetőség van arra is, hogy a munkavállaló és a munkáltató megállapodjanak abban, hogy az alapszabadság egyharmadát a munkáltató az esedékesség évét követő év végéig adja ki. A megállapodás azonban csak az alapszabadság 1/3-ára vonatkozhat, tehát melyekre a munkavállaló életkora alapján jogosult, a pótszabadságok (például: a gyermekek után járók) itt nem vehetők figyelembe.
Ez tehát lehet egy mentő megoldás, ha a szabadságot nem sikerült egy adott évben kiadni, de ehhez egy előzetesen aláírt megállapodásra van szükség a munkáltató és a munkavállaló között. A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az időarányos szabadságot nem adta ki a munkavállalónak, azt ki kell fizetni a részére (meg kell váltani).

Az új Mt.-ben az alapszabadság húsz nap marad, a munkavállalók ezen felül több jogcímen pótszabadságra jogosultak: életkoruk alapján fokozatosan növekvő számú, de legfeljebb tíz nap pótszabadság jár, fennmarad a gyermekek után járó pótszabadság, de új elem, hogy igénybevételére mindkét szülő jogosult lesz.
Az apának a gyermeke születését követő második hónap végéig öt munkanap pótszabadság jár. Az életkor szerinti pótszabadságtól kollektív szerződésben csak a munkavállaló javára lehet eltérni az Mt.-től.

A munkáltatóknak évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadniuk. A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama tizennégy napot összefüggően elérjen. Kollektív szerződés rendelkezhet arról, hogy a szabadság negyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a munkáltató.

A gyerek után járó pótszabadsággal kapcsolatban viszont kifejezetten pozitív változást hozott az új Mt. A korábbi szabályozás szerint a gyermek után járó pótszabadságot vagy az anyuka, vagy az apuka vehette ki. Július elsejétől azonban nem kell választani, ugyanis mindkét szülőt megilleti majd a gyerek után járó pótszabadság.

Munkaerő-kölcsönzés

A kölcsönzés tartama alatt a kölcsönzött munkavállaló számára biztosítani kell a kölcsönvevővel munkaviszonyban álló munkavállalókra irányadó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeket, mely különösen kiterjed a munkabér összegére és védelmére, az egyéb juttatásokra, valamint az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó szabályok betartására. Az új szabályok szerint a munkabér összegére, az egyéb juttatásokra és az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezéseket a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától kell alkalmazni arra a munkavállalóra, aki a kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített határozatlan idejű munkaviszonyban áll és a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás hiányában is díjazásban részesül.

Mindez azt jelenti, hogy a kölcsönzés első félévében nem kötelező ugyanazt a béreket és ugyanazokat a béren kívüli juttatásokat biztosítani a kölcsönzött munkavállalókra. Az első félévet követően azonban már ugyanazokat a bért és béren kívüli juttatást kell a kölcsönzött munkavállalóknak adni, mint a saját munkavállalóknak, feltéve, hogy a kölcsönzött munkavállaló a kölcsönbeadóval határozatlan időtartamú munkaviszonyban áll és akkor is részesül díjazásban, ha éppen nincs kikölcsönözve. Ha ezeknek a feltételeknek a kölcsönzött munkavállaló nem felel meg, tehát pl. határozott idejű munkaviszonyban áll a kölcsönbeadóval (csak egy projektre vették fel), úgy az egyenlő bérezést nem kell alkalmazni a kölcsönzött munkavállalóra még akkor sem, ha fél évnél tovább kerül a kölcsönvevőnél foglalkoztatásra.

Versenytilalmi megállapodás

A munkaviszony megszűnését követően a munkavállalót versenytilalmi kötelezettség (például: nem dolgozhat konkurens munkáltatónál) csak megállapodás alapján, legfeljebb két évig terhelheti és ezért a munkavállalót a versenytilalom idejére legalább az alapbérének egyharmada illeti meg. Ez egy fontos változás ahhoz képest, hogy eddig három évre lehetett ezt a megállapodást megkötni és a munkabér fele járt a versenytilalomért.

Számonkérhetőség

A munkavállaló hatékonyabb és következetesebb számonkérhetőségét két új jogintézmény hivatott garantálni. A fegyelmi intézkedésekben történő megállapodás esetén a munkáltató előre meghatározott feltételek szerint jogosult a munkavállalóját "fegyelmezni", ha vétséget követ el. Így például ha egy munkavállaló egy hónap során legalább háromszor elkésik a munkahelyről, elveszítheti az éves bónuszra való jogosultságát. A biztosíték kikötésével pedig a pénzt, értéket kezelő munkavállalót lehet jobban motiválni, hogy munkáját megfelelően és felelősségteljesen végezze, hiszen a munkavállaló egyhavi alapbérével felel munkaköri kötelezettségei teljesítéséért.

Kártérítés

A törvény rendelkezik a munkavállaló kártérítési felelősségéről is. Eszerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négy havi távolléti díjának összegét. Eddig legfeljebb másfél havi átlagkereset, kollektív szerződésben maximum hat havi átlagkereset volt a kártérítés lehetséges mértéke. Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt meg kell téríteni.

A munkaügyi kapcsolatoknál az új Munka törvénykönyve szabályozza az üzemi megállapodásnak azt a típusát, amely alkalmas arra, hogy a kollektív szerződést meghatározott feltételek fennállása esetén és megfelelő tartalmi korlátozással részben pótolja.

Az ilyen üzemi megállapodás megkötésének feltétele, hogy a munkáltató ne tartozzon általa kötött kollektív szerződés hatálya alá, illetve a munkáltatónál ne működjön képviselettel rendelkező szakszervezet.

Kollektív szerződés

Kollektív szerződés kötésére az a szakszervezet jogosult, amely tagjainak száma eléri a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát. A szakszervezetek együttesen köthetnek kollektív szerződést, és ennek megfelelően egy munkáltatónál csak egy kollektív szerződés köthető.

A kollektív szerződés kötési képesség így nem az üzemi tanácsi választásokon elért eredménytől, hanem az adott munkaadónál dolgozók tagságának számától függ.

Az új törvénykönyv tartalmazza, hogy a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának munkáltató általi felmondásához a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges.

A szakszervezeti tisztségviselők száma azoknál a munkáltatóknál, ahol a munkavállalók előző évre számított átlagos létszáma kevesebb mint ötszáz, egy lehet; ha a dolgozók száma ötszáz és ezer közötti, kettő, ha ezer és kétezer közötti, három szakszervezeti vezető részesülhet védelemben, míg négyezer munkavállalóig négy, afelett pedig öt.

A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti feladatainak ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg. Korábban a kedvezmény mértéke minden 3 tag után 2 óra volt, vagyis tagonként 40 perc; ez most 30 percre csökken.
Hivatkozás: 2012. évi LXXXVI.tv. (VI. 28.) Magyar Közlöny 80. sz.

ÚJ Munka Törvénykönyve (Mt.) módosítása 

2013. 08. 01. és 2014. 01.01. 

A változtatások egy része szövegpontosító, a jogalkalmazást segítő célzatú. E mellett olyan normaszöveg-kiegészítéseket is találunk, amelyek az Európai Bíróság munkajogi tárgyú ítéleteiben megfogalmazott elvek alapján kerültek megfogalmazásra, és rendezik a távolléti díj számításának anomáliáit.

A munkáltató 2013. augusztus 1-ig rendelkezhetett a munkavállaló munkaidejének felével. Egy európai bírósági döntés nyomán a munkáltatónak írásban kell átengednie a teljes munkaidő beosztásának jogát. Ettől függetlenül a munkáltató eseti jelleggel továbbra is előírhatja a kötelező megjelenést, tehát bizonyos szűk körben továbbra is rendelkezhet a munkavállaló munkaidejével.

Jövedelemigazolást a jövőben csak írásos kérésre kell kiadni a munkavállalónak, illetve megszűnik a jövedelemigazolási tömb is. Ez utóbbi módosítás egy immár anakronisztikussá vált gyakorlatot, a kézzel kitöltendő, szigorú számadású nyomtatvány vezetési kötelezettségét szünteti meg.

Üzemi tanács, üzemi megbízott szerepe a dolgozók tájékoztatásában: a munkáltató személyében a gazdasági egység jogügyleten alapuló átszállása folytán bekövetkező változás esetére alkalmazni rendeli az Mt. 38. § (2) bekezdésében foglaltakat. E szerint, amennyiben az átadó munkáltatónál - a 236. § (1) bekezdésében meghatározott munkavállalói létszám hiányában - üzemi tanács nem működik és üzemi megbízott megválasztására sem került sor, az átadó vagy - a munkáltatók megállapodása alapján - az átvevő munkáltató legkésőbb az átszállást megelőzően tizenöt nappal köteles az érintett munkavállalókat írásban tájékoztatni
a) az átszállás időpontjáról vagy tervezett időpontjáról,
b) az átszállás okáról,
c) a munkavállalót érintő jogi, gazdasági és szociális következményekről, valamint
d) a munkavállalót érintő tervezett intézkedésről.

Az átlagos heti munkaidőt meghaladó beosztás szerinti munkaidőre vonatkozó írásbeli megállapodás [Mt. 99. § (3) bekezdés vagy a 135. § (4) bekezdés] munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául. Az Mt. lehetővé teszi a teljes napi munkaidő felemelését a felek megállapodása alapján legfeljebb napi tizenkét órára, ha a munkavállaló
a) készenléti jellegű munkakört lát el,
b) a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő [92. § (2) bekezdés].
Ekkor a munkáltató és a munkavállaló újabb írásbeli megállapodása alapján - a munkavállaló beosztás szerinti
a) napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra,
b) heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra
lehet.
A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendelése esetén a munkaidő-keret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja [Mt. 99. § (3) bekezdés].
A Módtv. szerint kizárólag ez utóbbi megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául.
Változatlanul hatályos az a rendelkezés, mely szerint minderre a munkáltató személyében bekövetkező változás sem szolgáltathat jogszerű indokot. Amint az Indokolás rámutat, a Módtv. rendelkezése nem érinti a munkáltató általános szabályokon alapuló felmondási jogát. Ennek megfelelően, a munkáltató az Mt. általános rendelkezéseinek figyelembevételével, a törvényi feltételek fennállása esetén és indokolási kötelezettségének eleget téve egyéb okból kezdeményezheti a jogviszony felmondással történő megszüntetését.
Így például a készenléti jellegű munkakört betöltő portás esetében - ha felmondta a legfeljebb napi 24 vagy heti 72 órás beosztás szerinti munkaidőre lehetőséget adó megállapodást -, a munkáltatói felmondás indoka ekkor is csak a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával (pl. rendszeresen elalszik a portásfülkében), képességével (pl. nem képes kezelni a betanítását követően sem a kamerás megfigyelő-rendszert) vagy a munkáltató működésével (pl. átszervezés következtében munkaköre feleslegessé válik) összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bekezdés]. Elszámolás hó közi munkaviszony meegszűnés esetén: A Módtv. 8. (3) bekezdésével megállapított Mt. 95. §-a a következő (5) bekezdése szerint a munkaviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket (lásd részletesen az Mt. 95. § (1)-(4) bekezdését!) munkaidőkeret hiányában is alkalmazni kell, ha a munkaviszony hónap közben szűnik meg. Ekkor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend (a hétfőtől péntekig beosztott munkaidő - Mt. 97. § (2) bekezdés), a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni. Az új rendelkezés lehetséges alkalmazási terepét jelentősen beszűkíti, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztásra eleve csak munkaidő-keret elrendelése mellett van mód.
Példaként hozhatjuk azon esetet, ha - az egyenlő munkaidő-beosztás mellett foglalkoztatott - munkavállalónak a próbaideje alatt rendkívüli munkaidőt rendelnek el.  Amennyiben a munkáltató él a próbaidő alatt azonnali hatályú felmondással, a rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni (általános szabály szerint a rendkívüli munkaidőt az alapbér mellett 50 %-os bérpótlékkal kifizetni), hiszen a munkavállaló az általános munkarend, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott [Mt. 95. § (2) bekezdés].
Ha viszont a munkavállaló él az azonnali hatályú felmondás lehetőségével, az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, miután a munkavállaló a beosztás szerinti munkaidőre járó munkabérnél magasabb összegű munkabérben részesült [Mt. 95. § (4) bekezdés]. Így a próbaidő alatti túlórákért nem jár majd pótlék, ha a munkavállaló a példa szerinti azonnali hatályú felmondással - egyébként jogszerűen - "távozik" munkáltatójától.

A kötetlen munkarend meghatározására vonatkozó rendelkezés újraszabályozása: e szerint nem elég legalább a napi munkaidő fele feletti munkaidő-beosztás jogának a munkavállaló részére történő átengedése.
Az Európai Bíróság döntése következtében a törvénymódosítás szerint a munkarend kötetlenségéhez - és az ebből eredő adminisztrációs és munkaszervezési könnyítésekhez (lásd a 96. § (3) bekezdését!) - a munkáltatónak a teljes munkaidő beosztásának jogát írásban szükséges átengedni a munkavállaló részére.
A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti (pl. a feladat teljesítésére határidő előírása vagy a munkáltatónál történő eseti jellegű megjelenésre szóló utasítás).
A továbbiakban is feltétele a kötetlen munkarend-minősítésnek a munkavégzés önálló megszervezése. E rendelkezés ugyanakkor 2014. január 1-jén lép életbe, így van idő átgondolni, mely munkakörben tartható fenn a továbbiakban is kötetlenség.
Az új törvény lehetővé teszi, hogy egy arányosított és fokozatos, mindkét félnek elfogadható belső fegyelmi rendszer jöhessen létre, amelynek eleme lehet a munkavállalót leginkább visszatartó munkabérlevonás is. A munka törvénykönyve ugyanakkor „mederbe tereli" a munkáltatói intézkedéseket azzal, hogy a kiszabható vagyoni hátrány mértékét a munkavállaló egyhavi alapbérében maximálja.

Az új kódex lehetővé teszi a határozott idős munkaviszony lejárat előtti megszüntetését
A kollektív szerződésben közös megegyezés alapján kiköthető hat hónapos próbaidő, erről az egyéni munkaszerződésben is rendelkezni kell. A munkaszerződés mellé pedig érdemes egy tájékoztatót is mellékelni, hogy az új Mt. alapján milyen kötelezettségei vannak a dolgozónak, hiszen korántsem biztos, hogy a munkavállaló tisztában van a jogszabályi változásokkal.
Három hónapon belül közös megegyezéssel meghosszabbítható a próbaidő, ám bárki kezdeményezi is a hosszabbítást, az bizalmatlanságot kelthet a másikban. Bár egyre több ágazatban próbálkoznak a munkaadók egy-két napos – vagy hosszabb –, munkaszerződés nélküli próbamunkával, ezt az új Mt. sem teszi lehetővé. A munkaügyi felügyelet mérlegelés nélkül bünteti, és az eddigi bírói gyakorlat azt mutatja, hogy e határozatát nem lehet sikerrel megtámadni.
Noha a jogszabály akár az e-mailben, illetve sms-ben való felmondást is lehetővé teszi, ám ezeknél a munkaadónak van bizonyítási kötelezettsége azzal kapcsolatban, hogy a dolgozó megkapta-e ezeket. Bizonyos feltételek mellett a gyesről visszatérő kismamának is fel lehet mondani. Ha a felmondás közlésekor említené meg a dolgozó a várandósságát, érdemes írásban felszólítani, egyértelmű, ám teljesíthető határidőt szabva, hogy írásos igazolást hozzon a terhességéről. Ha ezt nem teljesíti, megszegi az Mt.-ben előírt együttműködési kötelezettségét, és ennek alapján már átadható a felmondás. További változás, hogy a keresőképtelenség ideje alatt is lehet közölni a felmondást – igaz, az csak a táppénzes időszak lejárta után lép életbe.

Hivatkozás: Munka Törvénykönyve és az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. Tv. (VI. 22.) MK 103. sz. 

Bernáthné Székely Julianna

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

egyéni vállalkozó

Kapcsolatnál az elérhetőséget megtalálja!