0. Nyugdíjprémium 2018.

0. Nyugdíjprémium 2018.

2018 novemberében egyszeri juttatásra jogosult az a személy, aki a 2017. év legalább egy napján, valamint 2018 novemberében
a) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nélkül öregségi nyugdíjban vagy a Tny. 6. § (4) bekezdése alapján azzal egy tekintet alá eső ellátásban,
b) ideiglenes özvegyi nyugdíjban,
c) korhatár előtti ellátásban,
d) szolgálati járandóságban,
e) átmeneti bányászjáradékban,
f ) táncművészeti életjáradékban,
g) rokkantsági ellátásban,
h) rehabilitációs ellátásban,
i) baleseti járadékban,
j) bányászok egészségkárosodási járadékában,
k) fogyatékossági támogatásban,
l) vakok személyi járadékában,
m) rokkantsági járadékban,
n) Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban,
o) polgármesterek közszolgálati járadékában,
p) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában,
q) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban,
r) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban,
s) a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő rendszeres pénzbeli ellátásokban,
t) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő – emelésben,
u) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban,
v) házastársi pótlékban vagy
w) házastárs után járó jövedelempótlékban
részesül.

Ha a jogosult több, nyugdíjprémiumra jogosító nyugellátásban vagy azzal egy tekintet alá eső ellátásban is részesül, a nyugdíjprémiumot ezen ellátások együttes összege után kell kiszámítani. A nyugdíjprémium várható maximális összege 18 ezer forint, ezt 80 ezer forint feletti nyugdíj-ellátásnál lehet elérni.
A 80 ezer forint alatti nyugdíjnál a nyugdíjprémimum összege arányosan csökken.

A nyugdíjprémiumot a bankszámlával rendelkezők november 12-én kapják meg, a postai kifizetések pedig november 15-én kezdődnek, a posta által előre meghatározott napokon.

Hatályos: 2018.10.09.
Hivatkozás: Kormány 183/2018. (X. 8.) Korm. rendelete a 2018. évi nyugdíjprémiumról és egyes más ellátások után járó egyszeri juttatásról (Magyar Közlöny 2018. évi 154. száma (2018. október 8.)

13. Rokkantsági ellátás vagy öregségi nyugdíj

13. Rokkantsági ellátás vagy öregségi nyugdíj 

Azok a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek, akik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.tv. (Mmtv) hatályba lépésekor – 2012. január 1-jén – az 57. életévüket már betöltötték, azaz 1955. január 1-jét megelőzően születtek.
Az Mmtv. 32. § (4) bekezdése szerint az 1955. január 1-je előtt született és 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek a kormányhivatalokon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől kérhetik, hogy rokkantsági ellátásuk a nyugdíjkorhatár betöltését követően öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra.
Fontos hangsúlyozni, hogy az öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítás kérelemre történhet. Ha a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő folyósítását az érintett személy még nem kérte, vagy kérelmét követően az még nem öregségi nyugdíjként került folyósításra, öregségi nyugdíj megállapítása iránti igény ia benyújtható.

Igénylő kérheti az öregségi nyugdíjának új igényként történő kiszámítását és megállapítását. Ebben az esetben az öregségi nyugdíj összege az igénybejelentés időpontjában hatályos szabályok szerint kerül kiszámításra, amely összeg eltérhet a már folyósításra kerülő rokkantsági ellátás összegétől (többnyire ezt célszerű megtenni abban az esetben, ha a rokkantosítása előtti aktív életében az illető ellátott legalább 20 évi szolgálati időt szerzett). Fontos hangsúlyozni, hogy ezzel a lehetőséggel viszont kizárólag abban az esetben lehet élni, ha a rokkantsági ellátása a fent említett kérelme alapján már nem öregségi nyugdíjként kerül tovább folyósításra.
Az öregségi nyugdíj újbóli kiszámításának kérelmében egyértelműen jelezni szükséges, hogy a nyugellátás megállapítását kizárólag abban az esetben kéri, amennyiben az új megállapítás magasabb összegű nyugellátást eredményez, mint a rokkantsági ellátásnak öregségi nyugdíjként történő tovább folyósítása. Megjegyzem, ha alacsonyabb összegű, kedvezőtlenebb lenne egyébként az új öregségi nyugdíj összege, mint a rokkantsági ellátásának az összege, akkor el is utasítja a hivatal az öregségi nyugdíj igényét illetőnek, és ekkor kérheti a rokkantsági ellátásának öregségi nyugdíjként tovább folyósítását a nyugdíjfolyósítótól.


A fenti módon benyújtott öregségi nyugdíjigények elbírálása során az eljáró nyugdíjbiztosítási szervek olyan eljárást folytatnak, hogy az igénybejelentésre tekintettel előzetes számítást végeznek az öregségi nyugellátás várható összegére vonatkozóan. Ennek eredményéről külön tájékoztatást nyújtanak az érintett igénylő részére.
A tájékoztatást követő 15 napon belül dönthet majd az érintett igénylő arról, hogy a rokkantsági ellátással azonos összegben folyósított öregségi nyugdíjat vagy az új összegben megállapított öregségi nyugdíjat kívánja-e igénybe venni. Mivel az öregségi nyugdíj megállapítása a rokkantsági ellátás folyósításának megszüntetését eredményezi, ezért a fenti eljárással kiküszöbölésre kerül, hogy az érintett személynek a számára alacsonyabb összegű ellátás kerüljön öregségi nyugdíjként tovább folyósításra.


Természetesen az igénylőnek kedvezőbb összeget állapíthatja meg hatóság. Ha az öregségi nyugdíj új összegére adta be kérelmét, de az igénylőnek az kedvezőtlenebb, akkor a hatóság elutasítja kérelmét. Ebben az esetben az 1955. január 1-jét megelőzően született és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhetik, hogy a rokkantsági ellátásuk azonos összegben öregségi nyugdíjként kerüljön tovább folyósításra, mint fenn említettem.

A törvény nem rendeli el, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátása folyósítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével  meg kell szüntetni, így az igénylő részére a jogosultsági feltételek fennállása esetén az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha az igénylő a megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül

Azok számára, akik 1955. január 1. után születtek, ez a lehetőség már nem áll fenn, viszont az ő esetükben a 2012. január 1. után megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás összege jellemzően olyan alacsony, hogy az általános szabályok szerint számított nyugdíjuk valószínűleg magasabb lesz, mint az ellátásuk összege.
Öregségi nyugdíjasként a felülvizsgálati kötelezettség természetesen megszűnik, vagyis nem kell több felülvizsgálatra elmenni nyugdíjasként. Öregségi nyugdíjasként a versenyszférában végzett nyugdíj melletti munka tekintetében a korábbi kereseti vagy munkaidőt illető korlátozások is megszűnnek.
 
Fenti lehetőség csak az Mmtv-ben meghatározott személyi kört érinti, nem vonatkozik két személyi körre Mmtv szerint (minden eset más lehet, keressen kérem a személyre szóló tájékoztatásért).
Ha a kérelem alapján öregségi nyugdíj megállapítására kerül sor, a rokkantsági ellátást megszüntetik.

Hivatkozás: 2011.évi CXCI.tv., 1997. LXXXI. tv. (Tny ) 1991. évi IV.tv.(Flt)

11. Adóváltozások 2018.

11. Adóváltozások 2018. 

SZJA - megszűnik a munkáltatói adómegállapítás, már a 2017. évi jövedelmekre sem lehet azt választani. A jövőben csak két lehetőség között kell választani: vagy önadózással (az 53-as bevallás benyújtásával) vagy az adóhatóság által készített bevallási tervezet jóváhagyásával, kiegészítésével, illetve javításával. Az adóhatóság – az egyéni vállalkozók kivételével – minden magánszemély számára készít a nyilvántartásaiban szereplő adatokból bevallási tervezetet.  mezőgazdasági őstermelők, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek számára első alkalommal a 2017. évre vonatkozóan már készít bevallási tervezetet a NAV.

2018. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.320 forint (2017-ben 7110 forint.)

A kétgyermekes családok adókedvezménye: 2018. január 1-jétől gyermekenként 15 000 forint helyett 17 500 forint adómegtakarítás érhető el.
1 gyermek esetén havonta 66 670 forint adóalap-kedvezményt, 10 000 forint gyermekenként és havonta
•    2 gyermek esetén havonta 116 670 forint adóalap-kedvezményt, 17 500 forint gyermekenként és havonta
•    3 vagy több gyermek esetén 220 000 forint adóalap-kedvezményt lehet igénybe venni GYERMEKENKÉNT, 33 000 forint gyermekenként és havonta.


Szociális hozzájárulási adó 22%-ról 19,5%-ra csökken 2018.01.01-jétől.


A GYED legmagasabb elérhető összege 173 502 forint 2018.01.01-jétől.
A legmagasabb mértékben a diplomás gyed-é, melynek összege és időtartama is nő. A diplomás gyed azoknak jár, akik felsőoktatásban, nappali tagozatos hallgatói jogviszonyban vannak. Eddig ez a juttatás a gyermek születésétől 1 éves koráig járt, ez 2018-tól a gyermek 2 éves koráig bővül. Összege a minimálbérhez igazítva 89 200-ról 96 600 forintra, illetve 112 ezerről 126 350 forintra nő. Akár 1,5 millió forintnyi támogatást is kaphatnak azok, akik az egyetem alatt vagy elvégzése után egy éven belül vállalnak gyereket.

5 százalékkal emelkedik az ápolási díj összege 2018. január 1-jétől. Valamint a tartósan beteg gyermeküket legalább húsz éven át otthon ápolók számára új támogatási forma elérhető, mely kompenzációt nyújt azoknak, akik az otthoni tevékenységük mellett a munkaerőpiacon kevésbé tudtak, tudnak jelen lenni, ami miatt alacsonyabb összegű nyugdíjra jogosultak. 2018-ban több pénzt kapnak kézhez azok, akik állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti ember gondozását, ápolását végzik.

A tartós ápolást végzők időskori támogatása (távit Szoc.tv.44/A §) az ápolási díjjal együtt is folyósítható. Szoc.tv. 2.fejezetében szerepel. A 2017. évi CLXXVIII.tv. módosította. (MK 2017/207.sz. 2017.12.11.Hatályos 2018.01.01.)
A havonta 50 ezer forint összegűű ellátásban az az öregségi nyugdíjban részesülő személy részesülhet aki,
- gyermekét (ideértve a már nagykorú személyeket is),
- az öregségi nyugdíjra való jogosultságot megelőzően,
- legalább 20 évig saját háztartásában gondozta és e tevékenység alapján ápolási díjban részesült és
- az ellátás formája legalább egy évig emelt összegű, vagy kiemelt ápolási díj volt.
Ha a szülő a gyermekét 20 évig saját háztartásában gondozta, azonban ezen időtartam egy részében nem ápolási díjban, hanem a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekre tekintettel folyósított családtámogatási ellátásban (GYES-ben) részesült, a GYES idejét – legfeljebb 10 éves időtartamban – hozzá lehet számítani a 20 éves gondozási időszakhoz.
A tartós ápolást végzők időskori támogatása adómentes juttatás és bírósági végrehajtás esetén mentes a letiltás alól. A tartós ápolást végzők időskori támogatása nem minősüll nyugellátásnak.

(2017/212.sz.2017.12.15. Hatályos 2018.01.01.és Szoc.tv.)


Kisvállalati adó (kiva) kulcsa  1 százalékponttal, 13 százalékra csökken.


Mégsem kell pénzforgalmi bankszámla az alanyi adómentes egyéni vállalkozóknak!


Az adózó részére kedvezményt biztosító eljárásokban a kedvezmény megadásának minden esetben feltétele a nettó adótartozás-mentesség


Nem kell személyi jövedelemadót fizetni, ha a praxisát eredeti jogosultként megszerző magánszemély adja azt el. Amennyiben az eladó a praxishoz ellenérték fejében jutott, az értékesítésből származó jövedelmét az eltelt idő függvényében csökkentheti, a szerzést követő ötödik évben pedig már nem kell adót fizetnie.

A módosító törvény hatálybalépését követő naptól kezdődően az állami adóhatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azon adózók adatait, akik áfa-bevallási kötelezettségüknek több mint két, egymást követő bevallási időszakon keresztül nem tesznek eleget.


2018. január 1-től az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó áfa kulcs 18%-ról 5%-ra, a fogyasztási célú halak áfa kulcsa 27%-ról 5%-ra, valamint a házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékének és belsőségének az áfa kulcsa 5%-ra csökken.


A Htv. hatályos szabálya szerint az adóévi helyi iparűzési adóbevallási kötelezettség az állami adóhatóság közreműködésével is teljesíthető az önkormányzati adóhatósághoz. E kedvező, adminisztrációs szabályt a törvény kiterjeszti az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás állami adóhatósághoz való benyújtásának lehetőségével, 2017. november 1-jétől.


2018. január 1-jétől az állami adóhatóság a létrejött cégekről a cégbíróság útján beérkezett adatokat a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton továbbítja. Mindez azt eredményezi, hogy az új cég a cégalapítás kezdeményezésével nemcsak az állami adóhatóság, hanem a székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság felé is egyablakos rendszerben teljesítheti bejelentési kötelezettségét.

2018. január 1-jétől nem kell 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetniük a lakást bérbeadó magánszemélyeknek az évi 1 millió forint feletti ingatlan bérbeadásból származó jövedelmük után. További változás, hogy ha például a házastársak közös tulajdonában álló ingatlanhoz kapcsolódó adókötelezettséget teljes egészében az egyik házastárs teljesíti, akkor a párja nevére szóló számlákat (például rezsiköltséget) is elszámolhatja.

A belföldi összesítő jelentés értékhatára továbbra is 1 millió forint marad, az online adatszolgáltatási kötelezettséget pedig csak 2018. július 1-jétől kell kötelező jelleggel teljesíteniük az adózóknak.
2018. január 1-jétől a tulajdoni részesedést annak mértékétől függetlenül bejelentett részesedésként lehet kezelni, amennyiben az a szerzést követő 75 napon belül az adóhatóság részére bejelentésre kerül.

2018. január 1-jétől csökkenti az adózás előtti eredményt az adózó által a munkavállalói számára, azok lakhatásának biztosítása céljából épített bérlakás (hosszú élettartamú szerkezetű épület) bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében. Az adóalap-kedvezményt nem lehet alkalmazni, ha az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, ennek hozzátartozóját szállásolja el.

A módosító törvény kihirdetését követő naptól kezdődően a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye szempontjából a röplabda látvány csapatsportnak minősül.

2018. január 1-jétől a gazdasági társaság adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül írásban köteles bejelenteni külföldi pénzintézetnél vezetett számlaszámait, a pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának dátumát. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adózót.

2018. január 1-jétől bevezetésre kerül az adófizetési biztosíték jogintézménye az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén, akik (amelyek) új cégben kívánnak részt venni.

Hivatkozás: Szja és egyéb ADÓTÖRVÉNYEK

12. Igazolvány a biztosítási jogviszonyról

12. Igazolvány a biztosítási jogviszonyról 

és az egészségbiztosítási ellátásokról
A munkáltató feladata az Igazolás elnevezésű könyv kiállítása, a munkáltató fel kell vegye a kapcsolatot az OEP-pel, 2017. jan.1-jétől a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK).
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 217/1997. (XII.1.) korm. r. 37.§-a akként rendelkezik, hogy a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt - amit az előző munkáltatótól kapott - a foglalkoztatónak átadja.

A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi.

A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, valamint a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvány (a továbbiakban: jövedelemigazolás) kiadásának tényét, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja, aki az átvételt igazolja.

A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.

Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felhívni, hogy az Igazolványt az előző foglalkoztatójától szerezze be. Amennyiben a biztosított az Igazolványt nem szerzi be, erről a tényről a biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a nyilatkozatot a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni. Amennyiben az Igazolványt a biztosított az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új Igazolványt állít ki.

Hivatkozás: A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 217/1997. (XII.1.) korm. r.

13. Rokkantsági ellátás vagy öregségi nyugdíj ÚJ összeg

Azok a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek, akik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.tv. (Mmtv) hatályba lépésekor – 2012. január 1-jén – az 57. életévüket már betöltötték, azaz 1955. január 1-jét megelőzően születtek.
Az Mmtv. 32. § (4) bekezdése szerint az 1955. január 1-je előtt született és 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek a kormányhivatalokon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől kérhetik, hogy rokkantsági ellátásuk a nyugdíjkorhatár betöltését követően öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra.
Fontos hangsúlyozni, hogy az öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítás kérelemre történhet. Ha a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő folyósítását az érintett személy még nem kérte, vagy kérelmét követően az még nem öregségi nyugdíjként került folyósításra, öregségi nyugdíj megállapítása iránti igény ia benyújtható.

Igénylő kérheti az öregségi nyugdíjának új igényként történő kiszámítását és megállapítását. Ebben az esetben az öregségi nyugdíj összege az igénybejelentés időpontjában hatályos szabályok szerint kerül kiszámításra, amely összeg eltérhet a már folyósításra kerülő rokkantsági ellátás összegétől (többnyire ezt célszerű megtenni abban az esetben, ha a rokkantosítása előtti aktív életében az illető ellátott legalább 20 évi szolgálati időt szerzett). Fontos hangsúlyozni, hogy ezzel a lehetőséggel viszont kizárólag abban az esetben lehet élni, ha a rokkantsági ellátása a fent említett kérelme alapján már nem öregségi nyugdíjként kerül tovább folyósításra.
Az öregségi nyugdíj újbóli kiszámításának kérelmében egyértelműen jelezni szükséges, hogy a nyugellátás megállapítását kizárólag abban az esetben kéri, amennyiben az új megállapítás magasabb összegű nyugellátást eredményez, mint a rokkantsági ellátásnak öregségi nyugdíjként történő tovább folyósítása. Megjegyzem, ha alacsonyabb összegű, kedvezőtlenebb lenne egyébként az új öregségi nyugdíj összege, mint a rokkantsági ellátásának az összege, akkor el is utasítja a hivatal az öregségi nyugdíj igényét illetőnek, és ekkor kérheti a rokkantsági ellátásának öregségi nyugdíjként tovább folyósítását a nyugdíjfolyósítótól.


A fenti módon benyújtott öregségi nyugdíjigények elbírálása során az eljáró nyugdíjbiztosítási szervek olyan eljárást folytatnak, hogy az igénybejelentésre tekintettel előzetes számítást végeznek az öregségi nyugellátás várható összegére vonatkozóan. Ennek eredményéről külön tájékoztatást nyújtanak az érintett igénylő részére.
A tájékoztatást követő 15 napon belül dönthet majd az érintett igénylő arról, hogy a rokkantsági ellátással azonos összegben folyósított öregségi nyugdíjat vagy az új összegben megállapított öregségi nyugdíjat kívánja-e igénybe venni. Mivel az öregségi nyugdíj megállapítása a rokkantsági ellátás folyósításának megszüntetését eredményezi, ezért a fenti eljárással kiküszöbölésre kerül, hogy az érintett személynek a számára alacsonyabb összegű ellátás kerüljön öregségi nyugdíjként tovább folyósításra.


Természetesen az igénylőnek kedvezőbb összeget állapíthatja meg hatóság. Ha az öregségi nyugdíj új összegére adta be kérelmét, de az igénylőnek az kedvezőtlenebb, akkor a hatóság elutasítja kérelmét. Ebben az esetben az 1955. január 1-jét megelőzően született és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhetik, hogy a rokkantsági ellátásuk azonos összegben öregségi nyugdíjként kerüljön tovább folyósításra, mint fenn említettem.

A törvény nem rendeli el, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátása folyósítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével  meg kell szüntetni, így az igénylő részére a jogosultsági feltételek fennállása esetén az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha az igénylő a megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül

Azok számára, akik 1955. január 1. után születtek, ez a lehetőség már nem áll fenn, viszont az ő esetükben a 2012. január 1. után megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás összege jellemzően olyan alacsony, hogy az általános szabályok szerint számított nyugdíjuk valószínűleg magasabb lesz, mint az ellátásuk összege.
Öregségi nyugdíjasként a felülvizsgálati kötelezettség természetesen megszűnik, vagyis nem kell több felülvizsgálatra elmenni nyugdíjasként. Öregségi nyugdíjasként a versenyszférában végzett nyugdíj melletti munka tekintetében a korábbi kereseti vagy munkaidőt illető korlátozások is megszűnnek.
 
Fenti lehetőség csak az Mmtv-ben meghatározott személyi kört érinti, nem vonatkozik két személyi körre Mmtv szerint (minden eset más lehet, keressen kérem a személyre szóló tájékoztatásért).
Ha a kérelem alapján öregségi nyugdíj megállapítására kerül sor, a rokkantsági ellátást megszüntetik.

Hivatkozás: 2011.évi CXCI.tv., 1997. LXXXI. tv. (Tny )

10. Megváltozott munkaképességű személyek ellátás eljárási szabályai változása

10. Megváltozott munkaképességű személyek ellátás eljárási szabályai változása 

(2016. 06. 06-át követő 3. naptól hatályos)
117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló  327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló  74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosításáról MAGYAR KÖZLÖNY 2016. évi 78. szám 2016. 05. 06. hétfő


Hatályos: a kihirdetést követő 3. napon, 2016. 06. 09.
Amely végrehajtási rendeleteiben pontosan rögzíti a 2016. 05.01-jétől hatályos 2011. évi CXCI. törvény módosításának megfelelően: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokat, többek között a következő lényeges változásokat tartalmazza:
1.    ha „a  rehabilitációs ellátásban részesülő személy akkreditált munkáltatónál folytat keresőtevékenységet, a rehabilitációs terv kidolgozásába az akkreditált munkáltató képviselőjét is be kell vonni.”
2.    a hatóság a rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtása érdekében a  rehabilitációs ellátásban részesülő személynek rehabilitációs mentort (a  továbbiakban: mentor) jelölhet ki, amennyiben a rehabilitációs terv előkészítése keretében történő konzultáció során az ügyfél azt kéri, és annak szükségessége megállapításra került.
3.    tartalmazza a mentor pontos feladatait, annak végrehajtási módját, a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó személy végzettségi, képzettségi, gyakorlati tapasztalat elvárásokat,
4.    tartalmazza azt, hogy a  rehabilitációs szolgáltatást önként kérő megváltozott munkaképességű személy (a továbbiakban: a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy) a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnál kérheti az Mmtv. szerinti nyilvántartásba vételét, annak leírja a módját, menetét,
5.    tartalmazza a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy az  első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnak 10 napon belüli bejelentési kötelezettségeinek eseteit
6.    tartalmazza, hogy minden év január 15-éig az általa üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi hivatal a tárgyévben támogatható foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és annak igénybevételének különböző feltételeit. Ettől eltérően – 2016. július 15-éig teszi közzé.
7.    tartalmazza: a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók akkreditációjának szabályait
8.    tartalmazza: a  foglalkozási rehabilitációt elősegítő, képzési célú támogatások szabályait
9.    tartalmazza: a Hivatal által üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi a tárgyévben támogatható – 21/G. és 21/H. § szerinti – képzések (a továbbiakban: támogatható képzések) adatait és a képzési célú támogatás igénybevételének feltételeit
10.    tartalmazza: a 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelete 1. sz. mellékletében a komplex rehabilitáció összefüggésében felmerülő szociális rehabilitációs szükségleteket; a 2. sz. mellékletében a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások formáit; a 3.sz.mellékletben az akkreditációhoz szükséges működési feltételeket; a 4.sz.mellékletében a rehabilitációs szolgáltatási tevékenység értékelési szempontjait 

2017. január 1-től módosították a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt.  

Az 16/A. § értelmében rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki a rehabilitációs hatóság által végzett hatályos komplex minősítés szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontjában, vagy b) pont ba) vagy bb) alpontjában foglalt minősítési kategóriába tartozik.
Ez azt jelenti, hogy a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy
a) rehabilitálható, ezen belül
aa) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
ab) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;
b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
ba) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
bb) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.


Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban részesült. Mindez a kártyára jogosultak körének bővítését jelenti.

Valamint B1, C1, B2, C2 minősítéssel rendelkező.

A 16/B. § értelmében a munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének az Eat. 459. § (1) bekezdésében meghatározott adómérték szerinti része.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény – ami lényegében a szociális hozzájárulási adót tartalmazza, - 459.§-ában találjuk meg az adó 22%-os mértékét. Tehát a Rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló esetén a munkáltató a munkavállaló bruttó bére után – legfeljebb a minimálbér kétszereséig — mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta.
Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult a szochó kedvezményre.

A 33/2012. (XII. 5.) NGM rendelet a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályaira vonatkozik. Ennek értelmében a kártya kiadására irányuló kérelmet a rehabilitációs hatóságnál kell kezdeményezni. A rehabilitációs hatóság megállapítja a jogosultsági feltételek fennállását és erről egy napon belül értesíti az adóhatóságot. Az adóhatóság a Rehabilitációs kártyát elkészíti és azt a rehabilitációs hatóság adatszolgáltatását követő 15 napon belül adja ki a természetes személy munkáltatójának, vagy munkáltató hiányában a jogosult természetes személynek.

Előfordulhat, hogy az adóhatóság a Rehabilitációs kártyát nem tudja előállítani. Ebben az esetben kártyát helyettesítő igazolást állít ki, és ennek alapján vehető igénybe a kedvezmény.

A Rehabilitációs kártya érvényességének
kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította,
záró időpontja a kártya visszavonásának napja.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII. törvényt.