2014. ÉVI foglalkoztatást érintő FŐBB VÁLTOZÁSOK (1. rész)

Bernáthné Székely Julianna

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett. A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (plágium, tartalom lopás).
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiazen
 szándékosan nem tartalmaz  és nem is tartalmazhat mindent a honlapom, így a szakértőre szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni, és tudni kell alkalmazni 

TÁJÉKOZTATÁS

Foglalkoztatást érintő főbb változások 
2014.

FRISSÍTVE: 2014. 05. 28. Folyamatosan bővül napra készen. 


1. A 2014. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti
2. 2014. ellátások banki utalása
3. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL, és annak SZABÁLYAIRÓL (legújabb módosítás 2013. 12. 18.)
5. Nyugdíjemelés, és egyéb ellátások emelése 2014.

6. Tájékoztató az öregségi nyugdíjban vagy korhatár előtti ellátásban/szolgálati járandóságban részesülő személyek közszférában való foglalkoztatásáról
7. Korhatár előtti ellátások

8. Öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyeket érintő jogszabályváltozás
9.Rokkantsági ellátás - öregségi nyugdíj

10. Adózás rendje, cafetéria 2014.

11. Kiemelt ápolási díj bevezetése, és a fokozott ápolási díj összege emelkedik 2014. január elsejétől, ügyintézése, esetleges veszélyei, előnyei 

12. Rokkant személy nem álláskereső, és NEM megváltozott munkaképességű személy 2013. január 1-jétől. Mit jelent mindez?

1. A 2014. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti


munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:
- május 10., szombat munkanap
május 2., péntek pihenőnap
- október 18., szombat munkanap
október 24., péntek pihenőnap
- december 13., szombat munkanap
december 24., szerda pihenőnap
Hivatkozás: 33/2013. (VIII. 30.) NGM r. (MK 143.sz.)

2. 2014. ellátások banki utalása

Hónap    Banki jóváírás időpontja
január    10.    Péntek
február    12.    Szerda
március    12.    Szerda
április    11.    Péntek
május    12.    Hétfő
június    12.    Csütörtök
július    11.    Péntek
augusztus    12.    Kedd
szeptember     12.    Péntek
október    10.    Péntek
november    12.    Szerda
december    3.    Szerda

Forrás: ONXF

3. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és
a garantált bérminimum megállapításáról

2014. január 1. után a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér)
havibér alkalmazása esetén    101.500,- Ft,
órabér alkalmazása esetén           584,- Ft.
A legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörnél, illetve középfokú foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén
havibér alkalmazása esetén    118.000,- Ft,
órabér alkalmazása esetén           678,- Ft.
Részmunkaidő esetén a meghatározott havi munkaidő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni.
Ez a jogszabály minden munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozik.
Mindezt először a 2014. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni!
Hivatkozás: 483/2013. Korm.r. a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról MK 211. sz.  


4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL, és annak SZABÁLYAIRÓL

2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg, helyüket a  rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás vette át, és ezek egységes táppénzszerű ellátás körébe tartoznak.

A megváltozott munkaképességű emberek számára 2012. január 1.-től kétféle ellátást lehet megállapítani: a rehabilitációs ellátást, és a rokkantsági ellátást.
Rehabilitációs ellátásban azok részesülhetnek – legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve azok, akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek.
Rokkantsági ellátásban azok részesülhetnek, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

Főszabály, aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, az eddigi ellátását, 2012-ben nyugdíjként kapja.
A következő célcsoportok ugyanazt az összeget kapják 2012-ben is, tehát megmarad az ellátás összege rokkantsági ellátás néven:
- akik 2011. 12. 31-én rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek és az I. -es és II. -es csoportba vannak besorolva,
- az átmeneti járadékban részesülők,
- az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérőknek is megmarad az ellátásuk. Itt a 2011. évi CXCI.tv. 30 § szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személynek minősül, aki az 57. életévét betöltötte 2011. dec.31-én.

2012. január 1-jét követően a megváltozott munkaképességű emberek ellátásai jövedelempótló jellegűek, ezért csak akkor megállapíthatók, ha
- egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex vizsgálata alapján 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű és
- keresőtevékenységet nem folytat,
- rendszeres pénzellátásban nem részesül,
- a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon – tehát összesen három éven át, 2014. január 1-jétől:
vagy tíz éven belül 2555 napon át – vagyis hét éven át – vagy tizenöt éven belül 3650 napon át – vagyis tíz év - volt biztosított
Feltétele tehát, az említett biztosítási jogviszony, amelyet az adóhivatalnak kell majd igazolnia.
Az utóbbi feltétel azonban nem vonatkozik azokra, akik 2011. december 31-én részesültek az ellátások valamelyikében.

Rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat.
2014. január 1-jétől: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt .

Aki rehabilitációs járadékban részesült 2011. dec.31-én, annak az ellátást tovább folyósítják a hatósági döntésben meghatározott időtartamig, és a felülvizsgálatig alkalmazni kell a 2011. dec.31-ig hatályos törvényt és rendeletet, tehát a rehabilitációs járadékban részesülő személy ugyan úgy van kereset korlátozva, mint eddig. (34 §)
A felülvizsgálat után pedig a szakvéleményben írtaknak és az alapján hozott határozatnak megfelelően történik az eljárás.
2012. évtől már meghosszabbítani ennek az ellátásnak a folyósítását nem lehet, és újból megállapítani sem.
Ha a 2011 . december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-iét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni.
Ha a 2011 . december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátása került megállapításra, a rehabilitációs hatóság az ellátás ősszegét, ha az számára kedvezőbb,az előző bekezdésben foglaltak figyelembevételével 2014 . május 31-éi — 2014. január 1- ére visszamenő hatállyal — hivatalból módosítsa.

2012. január 1.-től rehabilitációs ellátás néven folyósítják azoknak eddigi ellátásukat,
- akik 2011. dec.31-én a besorolás szerint a III. kategória rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
- rendszeres szociális járadékban tartoznak,
- és öregségi nyugdíjkorhatárukat öt évnél több idő múlva érik el, és rehabilitációjuk javasolt.
Ők 2012. év január 31.-ig kaptak nyilatkozatot, hogy jelentkezzenek felülvizsgálatra. Ha ezt elmulasztotta az említett csoportból megtenni valaki és március 31-ig visszaküldeni a regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságra, akkor annak május elsejétől megszüntették ellátását. 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető volt.
A változásokról minden fent említett érintett tájékoztatást kapott.

A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
a) az életkor,
b) a keresőtevékenység, és
c) az egészségkárosodás mértéke,
azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.

A felülvizsgálat végeredményeként
1) kimondhatják az egészségkárosodott személyről, hogy nem rehabilitálható, ezzel rokkantsági ellátásra jogosult (ez előtti rendszerben III. kategóriájú rokkant embernek az számít, aki legfeljebb 79 legalább 51 százalékban egészségkárosodott személy,
az új rendszerben viszont annak jár rokkantsági ellátás, aki nem rehabilitálható).
2) a vizsgálat megállapíthatja azt is, hogy rehabilitációt követően van esélye a munkavállalásra az egészségkárosodott személynek, és legalább 60 %-ban egészségesek. Ők rehabilitációs ellátást kaphatnak, amely maximum 3 évig jár. A három év alatt kellene a megváltozott munkaképességű személynek elhelyezkednie, együttműködve a munkaügyi központtal.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló törvényt (Mmtv.-t) módosította a 2012. évi CCVIII. törvény, az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról 2012. december 22. MK 178. sz.
„havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban:
referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;”

A REHABILITÁCIÓS pénzbeli ELLÁTÁS folyósítását SZÜNETELTETNI kell arra az időtartamra, amikor az ellátott
a) keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy
b) keresőképtelen.
A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.

Az Mmtv-ben írt kereset korlátozás a régi szabályok szerint alkalmazandóak A FELÜLVIZSGÁLATIG azokra a rehabilitációs ellátottakra (33 §), akik 2011. dec.31-én III. kategóriába, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban tartoztak, s majd a felülvizsgálat után lesz érvényes rájuk az új törvény szerinti.

Rokkantsági járadékban részesülők esetében sem az ellátás megnevezése, sem az ellátás összege, sem a főbb folyósítási feltételek nem változnak, ezért az érintettek értesítést sem kaptak. Semmiféle korlátozás nincs rájuk vonatkozólag. Tehát időben dolgozhat, amennyit bír, és keresetben is kereshet, amennyit adnak.

A törvényben meghatározott feltételek hiányában méltányosságból nem lehet a megváltozott munkaképességű személy részére ellátást megállapítani.

A rokkantsági ellátást megszüntetik 2014. január 1-jétől, ha KERESETE három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a mindenkori minimálbér 150 százalékát (2014. január 1-jétől 152. 250Ft/hó)

2014. január 1-jétől: egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj . 4. § s) pont 2 . alpontjában foglaltakat kell érteni.

Az ellátás havi összege 2012. március 31-ig felülvizsgálatot kért személy esetén:
- a rokkantsági ellátás összege megegyezik a megállapítást megelőző hónapra járó ellátás összegével (ha állapotában nem történt változás),
- a rehabilitációs ellátás összege megegyezik a közfoglalkoztatási bér (2014-ben 77.300Ft) 40 %-val (2014. januárjától 30. 920Ft), ha foglalkoztatható (ÖEK=51-60%),  
- a rehabilitációs ellátás összege megegyezik a közfoglalkoztatási bér 80 %,-a (2014. januárjától 61. 840Ft) ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (ÖEK=31-50%).

A rehabilitációs ellátás havi összege ÚJ  kérelmező esetén:
- annak, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% egészségi állapota, B1, a régi 40-49% ÖEK), a havi átlagjövedelem 35 %-a, de legalább a minimálbér (2012. évi a Mmtv. 9 § szerint 93.000Ft) 30 %-a, és legfeljebb a minimálbér 40 %-a (27. 900 – 37. 200Ft).
- annak, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (31-50% egészségi állapota, C1, a régi 50-69% ÖEK), a havi átlagjövedelem 45 %-a, de legalább a minimálbér 40 % - a, és legfeljebb a minimálbér (2012. évi) 50 %-a (37. 200-46. 500Ft).

A rokkantsági ellátás összege ÚJ kérelmező esetén:

NEM rehabilitálható, rokkantsági ellátást kaphat:
a)  egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - B2 kategória –  a megmaradt egészségi állapota 51-60 % közötti mértékű (a korábbi 40-49 % ÖEK, rendszeres szociális járadékos),  annak ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 40 %-a, de legalább a minimálbér 30 %-a és legfeljebb a minimálbér 45 %-a, 27. 900- Ft – 41. 850.- Ft közötti összeg lehet.
b.) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - C2 kategória -  ha megmaradt egészségi állapota 31-50%közötti mértékű (a korábbi ÖEK 50-69%, III.cs.), annak az ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 60 %-a, de legalább a minimálbér 45 %-a és legfeljebb a  minimálbér 150 %-a, 41. 850-Ft – 139. 500.- Ft közötti összeg lehet.
c.) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, "D" kategória, ha megmaradt egészségi állapota 30 %, vagy ennél kevesebb, vagyis ÖEK 70% vagy több (korábbi II.cs.ÖEK 80-100%), annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelme 65 %-a, de legalább a minimálbér 50 %-a és legfeljebb, a minimálbér 150 %-a,
46. 500.-Ft -139. 500.- Ft közötti összeg lehet.
d.) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (korábbi I.csop.). "E" kategória, ha a megmaradt egészségi állapota 30%, vagy ennél kevesebb, Ő 2013. jún.30-tól bértámogatással foglalkoztatható,
annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelmének 70 %-a, de legalább a minimálbér 55 %-a és legfeljebb a minimálbér 150 %-a, 51. 150.-Ft -- 139. 500.- Ft közötti összeg lehet. 

Annak a mmk személynek marad az eddigi ellátása összege, aki ugyan abba a kategóriába került %-os mértéket illetően, mint ezt megelőzően, lásd fent.  

Annak esetében, aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesült 2011. dec.31-én, akár 1% állapotváltozás esetén is, ha az kategóriaváltást is jelent, és állapotjavulást (ellenkező esetben 33/A § szerint),

a korábbi havi átlagjövedelem a 2012. évi minimálbér, vagyis 93.000Ft (Mmtv 9§). Vagyis
a) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén: B2 - 93ezerFt 40%-a: 37.200-Ft.
b) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén:C2 - 93ezerFt 60%-a: 55.800-Ft.
c) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén: D - 93ezerFt 65%-a: 60.450Ft.
d) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén: E - 93ezerFt 70%-a: 65.100Ft.

Akinek állapotváltozás történt, annak változik ellátása összege az új minősítés szerint.

Hivatkozás: 2011. évi CXCI.tv. 3 § (2) b), a 12 § (1) együttes alkalmazásával  

A rehabilitációs és rokkantsági ellátás minimális összege egyaránt: a minimálbér (2012. évi) 30 %-a: 27. 900Ft. Hivatkozás: 2011. évi CXCI.tv. 9 § és 12 §

A rehabilitációs Start kártyával rendelkező munkavállaló után a munkáltató nem fizet szociális hozzájárulási adót (27%) a személy foglalkoztatásának ideje alatt, de a munkába lépést megelőző napon rendelkezni kell ezzel a kártyával vagy az azt helyettesítő igazolással.
Rehabilitációs kártyára jogosult:
- az a megváltozott munkaképességű személy, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint:
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
- az a személy, aki
a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy
b) rehabilitációs járadékban részesül.
A foglalkoztatót megillető kedvezmény:
- A szociális hozzájárulási adóból vehető igénybe részkedvezmény, melynek mértéke:a bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 %-a.
A Rehabilitációs kártyára irányuló kérelmet a megyei Rehabilitációs Szakigazgatási Szervnél kell benyújtani.

Több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett
a) munkavállalót az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkaltatónál foglalkoztatottak létszámánal,
b) megváltozott munkaképességű személyt az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkaltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek szamanak megállapítása során kell figyelembe venni

Hivatkozás: 2011. évi CXCI.tv. 1995. évi CXVII.tv. Szja,

Adókedvezmény mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (2014-ben 2 x 101 500 Ft = 203 000 Ft) 27 százaléka (54. 810 Ft).

A rehabilitációs ellátást és a rokkantsági ellátást emelni kell a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban.  

Aki "feketén" dolgozik rokkant ellátása mellett, annak megszüntetik ellátását és egy évre visszamenőleg vissza kell fizetnie ellátását.
2014. január 1-jétől: A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére – ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az Ebtv .rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni .
A jogalap nélkül felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást – a felróhatóságtól függetlenül – akkor is vissza kell fizetni, ha a felvételtől számított kilencven nap eltelt, és a jogalap nélküli felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült .(20/B C D § tartalmazza a megtérítési kötelezettség arányát, összegét, annak alapját, határidejét)

A költségvetési támogatásnál (bértámogatás) megváltozott munkaképességű személynek tekintendő JELENLEGI jogszabály tekintetében:

I.    Aki a 2012. január 1-jét követően benyújtott ellátás megállapítására, vagy hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelmére elvégzett komplex minősítés szerint
a)    rehabilitálható, ezen belül
•    foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), vagy
•    tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), vagy akinek a
b)    rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
•    egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (B2), vagy
•    egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (C2), vagy
•    kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D)
•    egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E) (2013. szept.23-tól)
II.    2013. jún.30-tól, akinek 2011. évben, vagy azt megelőzően megállapított ellátását, vagy 2011. december 31-ét megelőzően indult és 2012. évben megállapított ellátását
•    rokkantsági ellátásként, (30 § (4) b) pont ba (5) a) Mmtv 32 § (1) vagy
•    rehabilitációs ellátásként (30 § (4) b) pont bb) (5) a) folyósítják, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
III.    aki rehabilitációs ellátásban részesül és 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérte a komplex minősítés elvégzését (33 § (1) bek.), a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
IV.    aki rokkantsági járadékban részesül, a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.
V.    2014. jan.1-jétől, aki fogyatékossági támogatásban részesül (25 § (1) bek.).
VI.     2014. jan. 1-jétől aki rehabilitációs járadékban részesül (38 § (3) bek. e).

Az Adatkezelés alcím alatt a 21/B § tartalmazza a nyilvántartással kapcsolatos szabályokat.

Hatályos: 2013. június 30. MK 102. sz. 2013. szept. 23. MK 153. sz. és 2014. január 1. MK 213. sz.
Hivatkozás: a 2013. évi XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szólóban, annak is 76 §-ban, 2013. 06. 21. MK 102.sz. és
335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 2013. szeptember 20. MK 153. sz. és
2013. évi CCXXV. Tv. (XII. 18.) MK 213. sz.
2011. évi CXCI. Tv. és 327/2011. (XII. 29.) Korm.rend. 

5. Nyugdíjemelés, és egyéb ellátások 2014. 


Január 1-jétől a 2014-es költségvetési törvényben előirányzott infláció mértékének megfelelően, 2,4 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. A hatályos törvények szerint ez nem csak a nyugdíjaknál, hanem más nyugdíjszerű és egyéb ellátásoknál is végre kell hajtani. 

A szabályok szerint az emelés a 2014. január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított ellátásokra vonatkozik.
A januárra előírt növelés mértékével emelni kell:
a) az öregségi nyugdíjat,
b) a rehabilitációs járadékot,
c) az özvegyi nyugdíjat,
d) a szülői nyugdíjat,
e) az árvaellátást,
f) a baleseti hozzátartozói nyugellátást,
g) a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
h) a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
i) a korhatár előtti ellátást,
j) a szolgálati járandóságot,
k) az átmeneti bányászjáradékot,
l) a balettművészeti életjáradékot,
m) a rokkantsági ellátást,
n) a rehabilitációs ellátást,
o) a baleseti járadékot,
p) a bányászok egészségkárosodási járadékát,

q) a fogyatékossági támogatás
r) a vakok személyi járadéka
s) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
t) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény szerinti közszolgálati járadékot, és
u) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást, és
v) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást

Ha egy személy részére egyidejűleg több, a felsoroltak alapján emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni.
Több ellátásra való jogosultságot érintő változás esetén a változás időpontjától kezdődően a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásokat emelt összegben kell továbbfolyósítani olyan összegben, mintha ez az ellátás a változás napját megelőzően is önállóan került volna folyósításra.
Az özvegyi és a szülői nyugdíj megosztása esetén a folyósított nyugdíjrészt kell emelni.

Saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugellátás együttfolyósítási összeghatára 2014.január 1-jétől 83.470,-Ft/hó. (Hivatkozás: 168/1997. (X. 6.) Korm. rend. 62. § (7) bek.)

Szociális biztonsági tárgyú nemzetközi szerződés vagy szociálpolitikai egyezmény alapján megállapított ellátás esetén a magyar szerződő felet terhelő ellátásrészt, illetve ellátást kell emelni.

A 2, 4 %-os emelésnek megfelelően a teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott havi bére 2014. január 1-től 77 300 forint. A legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén 99 100 Ft a közfoglalkoztatott havibér. A munkavezetőknél 85 050 Ft.

Hatályos: 2014. január 1.
Hivatkozás: 494/2013 (XII. 23.) Korm.r. nyugellátások és egyes más ellátások 2014. január havi emeléséről MK 217. sz.

170/2011. (VIII.24.) Korm.r. 1.§ (1) bek. - 496/2013. (XII.29.) Korm.r. 1.§


6. Tájékoztató az öregségi nyugdíjban vagy korhatár előtti ellátásban/szolgálati járandóságban részesülő személyek közszférában való foglalkoztatásáról

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 83/C. § alapján az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony kezdő hónapját követő hónap
első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami
vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati
viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban
áll.
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a értelmében a fenti
rendelkezéseket a korhatár előtti ellátásra és szolgálati járandóságra, a 25. §-a szerint pedig a balettművészeti életjáradékra és az átmeneti bányász járadékra is megfelelően alkalmazni kell.
Azon személyek részére azonban, akik nyugdíjasként/ellátásban részesülőként már 2013. január 1-jén is a Tny. 83/C. §-ában meghatározott jogviszonyban álltak, szükséges volt egy
átmeneti időszakot meghatározni, amely kellő felkészülési lehetőséget biztosít a jogszabály által előírt, megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra. Ennek érdekében a Tny.
102/I. §-a a nyugellátás szüneteltetését a 2013. január 1-jén már jogviszonyban álló személyek esetében csak egy későbbi időponttól,

2013. július 1-jétől teszi kötelezővé. E személyi körnek a jogviszony fennállását 2013. április 30-ig kellett bejelentenie a
Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, és az ellátás szüneteltetésére esetükben csak akkor kerül sor, ha a jogviszonyuk 2013. június 30-át követően is fennáll.
Az öregségi nyugdíj/korhatár előtti ellátás szünetelésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak/ellátottnak minősül.
A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátókhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os
tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi
XXV. törvény rendelkezései alapján, az átvétellel érintett gazdasági társaságokkal az átvétel időpontjában munkaviszonyban álló személyekkel létesített közalkalmazotti jogviszony
keretében továbbfoglalkoztatott, öregségi nyugdíjban részesülő személy a közalkalmazotti jogviszony létesülésének tényét 2013. június 1-jéig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító
szervnek.
Az ellátás szüneteltetésére ezen személyek esetében is 2013. július 1-jétől kerül sor.

Az öregségi nyugdíj/korhatár előtti ellátás a nyugdíjas/ellátásban részesülő kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az említett jogviszony megszűnését.
A nyugellátás újbóli folyósítása előtt a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy ha az érintett személy nem töltötte
be a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor vizsgálni kell, hogy a tárgyévben az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta-e a tárgyév első napján érvényes
kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2013-ben az 1 764 000 forintot. Ha a nyugdíjas keresete/jövedelme az éves keretösszeget meghaladta,
akkor az adott évben a nyugellátás ismételt folyósítására nem kerülhet sor. A Tny. 83/B. § (1) bekezdésének alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít
bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szüneteltetés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.
A hivatkozott rendelkezést a korhatár előtti ellátásban részesülőkre és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell.

Bejelentési kötelezettsége van mind a nyugdíjban, mind a korhatár előtti ellátásban részesülő személynek, ha közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít. A jogviszony létrejöttétől számított 15
napon belül kell a bejelentést megtenni az érintett folyósítási törzsszámára hivatkozva a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A bejelentéshez rendszeresített nyomtatvány letölthető itt.
Amennyiben a nyugellátásra jogosult személy az igény elbírálásának időtartama alatt létesít meghatározott típusú biztosítási jogviszonyt, akkor annak tényét az igényelbíráló szervnek
kell bejelentenie.
(Pl.: az ügyfél jogviszonya 2013. január 13-án megszűnik, a nyugellátás megállapítását 2013.
január 14-től kéri, 2013. január 29-től - még az első fokú eljárás időtartama alatt - közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít. Ebben az esetben - legkésőbb 2013. február 13-ig - a
bejelentési kötelezettségét a nyugdíjigényét elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatóság felé kell
teljesítenie.)
A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére köteles.

Hivatkozás: 1997. évi LXXXI. Törvény, 2012. évi CCVIII. Törvény, 2013. évi XX. törvény
2013. XXV. Törvény 


7. Korhatár előtti ellátás 

Az öregségi nyugdíj megállapításának is feltétele a fennálló biztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszony, pl. munkaviszony megszüntetése.

Megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak, 2012. január 1-jétől nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam.
AZONBAN a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) (2) bek. alapján 2011. december 31-ét követően is igényelheti a korhatár előtti ellátást az, (DE EZ NEM NYUGDÍJ, hiszen a Társadalmi nyugellátásokról szóló törvény a 1997. évi LXXXI.tv. )

a) az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges
aa) életkort betöltötte, és
ab) szolgálati időt megszerezte,
b) az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,
c) az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett,
d) az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,
e) az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,
f) az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint az 1. § c) pont ca), cb), cd), ce) vagy cf) alpontja szerinti korhatár előtti nyugellátásra jogosult lett volna,
feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a Tny. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint
a) a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. évben van,
b) az a) pontban nem említett esetben 2012. december 31-éig szerzett.

Szolgálati járandóság jogosultság

9. § Az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - 2011. december 31-ét követő kezdő naptól - szolgálati járandóságra jogosult az a személy,
a) akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, ha a szolgálati viszony megszűnését követő napon a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult,
b) aki 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, ha a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is, vagy
c) aki 1954-ben vagy azt megelőzően született, 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet,
feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szolgálati járandóság kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Hivatkozás: 2011. évi CLXVII. törvény

 

8. Öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyeket érintő jogszabályváltozás


Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt. A 2012. január 1-jétől hatályba lépő törvény a Magyar Közlöny 2011. december 9-ei 148. számában került kihirdetésre.
E törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj:   
-  az előrehozott öregségi nyugdíj,
-  a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
-  a korkedvezményes nyugdíj,
-  a bányásznyugdíj,
-  a korengedményes nyugdíj,
-  az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj,
-  a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
-   az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
-   az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj.
(Korhatár előtti öregségi nyugdíjnak minősül a szolgálati nyugdíj is, a szolgálati nyugdíjasokat érintő változásokról azonban külön tájékoztató készült.)

Az öregségi nyugdíjkorhatár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár. E rendelkezés szerint a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
-  1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
-  1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, 62, 5 év,
-  1953-ban született, a betöltött 63. életév,
-  1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, 63, 5 év,
-  1955-ben született, a betöltött 64. életév,
-  1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, 64, 5 év,
-  1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható meg.  
 
I. Az 1949. évben vagy azt megelőzően született, a felsorolt nyugellátások közé tartozó nyugdíjban részesülő személyek nyugdíját 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
 
A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat (a nők 40 év jogosultsági idő alapján, életkortól függetlenül megállapított kedvezményes öregségi nyugdíját) e törvény rendelkezései nem érintik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.
 
Azoknak a korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nőknek, akik 2011. december 31-én rendelkeznek a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésében meghatározott jogosultsági idővel a korhatár előtti öregségi nyugdíjat 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok (Tny. 83/B. §) figyelembevételével.
 
II. Az 1950. évben vagy azt követően született korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő személynek a korhatár előtti öregségi nyugdíját 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok (Tny. 83/B. §) figyelembevételével.
 
Az 1950. évben vagy azt követően született személyek közül eltérő rendelkezés vonatkozik:
1.) az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában részesülőkre;
 
Esetükben a korhatár előtti öregségi nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás hivatalból továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó öregségi nyugdíj havi összegét - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével történő növelést megelőzően - csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a csökkentett korhatár előtti ellátás folyósított összegét módosítani kell.
 
2.) azokra a bányásznyugdíjban részesülőkre, akik 2011. december 31-én rendelkeznek kizárólag föld alatti munkakörben szerzett, a vonatkozó jogszabályban meghatározott szolgálati idővel vagy műszakszámmal;
 
Esetükben 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból átmeneti bányászjáradékként kell továbbfolyósítani a bányásznyugdíjat.
 
3.) azokra az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján öregségi nyugdíjban részesülőkre, akik nyugellátásra való jogosultsága a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át - ide nem értve a képzés idejét - főfoglalkozásszerűen folytatott magántáncosi vagy tánckari tevékenységen alapul.
 
Esetükben 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból balettművészeti életjáradékként kell továbbfolyósítani az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíjat.
 
Amennyiben az érintettek - ideértve az eltérő rendelkezések hatálya alá tartozókat is - az ellátás folyósítása alatt keresőtevékenységet folytatnak, arra a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
 
Ha az érintett személy a tárgyévben törvényben meghatározott biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.
 
Ha a nyugdíjas 2007. december 31-én nyugellátásban részesült, e rendelkezés alkalmazásánál a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.
 
III. A 2011. évi CLXVII. törvény alapján a korhatár előtti ellátás megszűnik, ha
-   a jogosult meghal,
-   a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
-   a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,
-   a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy
-   a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból megszünteti, ha
        a) a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, vagy
         b) a keresőtevékenységet folytató, a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő személy és a munkáltatója a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató, a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn.
 
Akinek korhatár előtti ellátása megszűnik, annak korhatár előtti ellátás ismételten nem állapítható meg.
 
IV. Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak a személyi jövedelemadóval történt csökkentés nélküli összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
 
Az öregségi nyugdíj folyósítása esetén a nyugdíjas - a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül - a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.  (A korhatár előtti ellátásban részesülő ugyanis - mivel nem minősül nyugdíjasnak - keresőtevékenység folytatása esetén valamennyi, a biztosítási jogviszonnyal összefüggő egyéni járulék megfizetésére köteles és a nyugdíjjárulék-fizetéssel szolgálati időt szerez.)
Az öregségi nyugdíj összegét - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb a folyósított összegnél.
 
Aki korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti. Esetükben a 0,5-os mértékű nyugdíjnövelés megállapítására - kérelemre - 2011. december 31. napjától, ha a keresőtevékenység a 2011. év folyamán megszűnt, akkor a megszűnést követő naptól kerül sor.
Hivatkozás: 1997. évi LXXX.tv.


9. Rokkantsági ellátás - öregségi nyugdíj 


Az öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítás kérelemre történhet.
Ha a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő folyósítását az érintett személy még nem kérte, vagy kérelmét követően az még nem öregségi nyugdíjként került folyósításra, öregségi nyugdíj megállapítása iránti igény nyújtható be.

Ezt a kérelmet a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságainál kell előterjeszteni.

Ha az érintett személy részére az öregségi nyugdíj megállapítható, mert annak valamennyi feltételével (életkor, szolgálati idő, a biztosítási jogviszony hiánya) rendelkezik, az öregségi nyugdíjigény elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás megállapítása előtt tájékoztatja az érintett személyt a nyugellátás várható összegéről.

Ezen adat ismeretében lehet dönteni arról, hogy a rokkantsági ellátással azonos összegben folyósított öregségi nyugdíj, vagy az új összegben megállapított öregségi nyugdíj folyósítását kérjük-e.

Fenti lehetőség csak az Mmtv-ben meghatározott személyi kört érinti, nem vonatkozik azokra, akik az Mmtv. 32. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján 2012. január 1-től öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy öt éven belül betöltő rendszeres szociális járadékosként, vagy átmeneti járadékosként kapják szintén rokkantsági ellátásként juttatásukat.

Ha a kérelem alapján öregségi nyugdíj megállapítására kerül sor, a rokkantsági ellátást megszüntetik.

Hivatkozás: 1997. LXXXI. tv. (Tny )

10. Adózás rendje 2014.

A vállalkozások számára többségében kedvező változásokat tartalmaz, a jogalkotók az adórendszerhez látszólag nem kívántak érdemben hozzá nyúlni, ez alól kivételt képez a családi járulékkedvezmény rendszerének bevezetése.

A családi adózás kiterjesztésének megfelelően már az egyéni egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíj-biztosítási járulékból is levonhatóvá válik a személyi jövedelemadónál fel nem használt adókedvezmény.
A korábbi családi adózást érintő kedvezmények mértéke nem változik jövőre, ennek megfelelően egy és két eltartott esetén az adókedvezmény mértéke kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forint, három és minden további eltartott esetén pedig a kedvezmény 33 ezer forint gyermekenként.

A kis- és közepes vállalkozások tárgyi eszköz beruházásait finanszírozó kölcsönökkel kapcsolatos adókedvezmény mértéke 40 százalékról 60 százalékra nő.

Szociális hozzájárulási adó
A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásokat letelepedését szolgálja a szociális hozzájárulási adó módosítása, ennek megfelelően a munkavállaló a szabad vállalkozási zónától 20 km-re, illetőleg a kapcsolódó kistérségben is rendelkezhet lakóhellyel, a kedvezményt a munkáltató ebben az eseten is igénybe veheti. Mértéke marad 27 %.

Éttermi szolgáltatás áfás számla nélkül
Az üzletpolitikai céllal igénybe vett éttermi szolgáltatások tekintetében az úgynevezett áfás számla nélkül is elismert költségnek minősül a vállalkozásoknál az éttermi szolgáltatás, amennyiben a fizető fél bankkártyával fizet és a tranzakció kapcsán pusztán a nyugtával rendelkezik. Ahogy viszont arra már korábban is utaltunk, a módosítás nem azt jelenti, hogy az éttermi szolgáltatások esetében az ismert járulékterhektől is mentesül az adózó, mivel azok változatlanul megmaradnak.

Illetéktörvény
Az illetéktörvény lehetővé teszi, hogy minden magányszemélyt automatikus, 12 havi pótlékmentes részletfizetési lehetőség illesse meg az első lakástulajdon szerzésénél.
Az építési telek 4 éven belüli lakóházzá történő beépítése esetén fennálló illetékmentesség pedig akkor is megilleti 2014-től a vagyonszerzőt, ha más tulajdonos nevére szól a használatbavételi engedély.
2014-től már nem kell ajándékozási illetéket fizetnie a társaságnak, amennyiben magánszemély tulajdonosa az osztalékot elengedte a társaság számára.
Korábbi kedvezmények további kiterjesztését jelenti, hogy a házastársak esetén már nem csak az öröklés, hanem az ajándékozás és a visszterhes vagyonátruházás is illetékmentes.
Szintén illetékmentes 2014-től a házassági vagyonközösség megszüntetése.
Mentesül az ajándékozási illeték alól a csődegyezség keretében történő, illetve felszámolási eljárás során megvalósuló követelés elengedése, feltéve, hogy nem társaság tagja a követelés jogosultja.
Jövőre változnak a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságok üzletrészeinek átruházására vonatkozó szabályok is.

Áfa: nincsenek forradalmi változások
2018 végéig kiterjesztik a gabonaszektort érintő fordított adózást. Ez nem más, mint a 2014. június 30-ig fennálló határidő kiterjesztése.
A fordított adózást érintő további változás, hogy 2014-től az ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében a hatósági engedélyköteles munkákon túl a hatósági tudomásulvételi eljáráshoz kötött munkákra is kiterjesztik a fordított adózást. Azonban a költségvetési bevételkiesések elkerülése érdekében végül csak részlegesen lép életbe a sertéshús értékesítéséhez kapcsolódó 5 százalékos kedvezményes áfakulcs. E szerint csak azon termékekre (például élősertés, félsertés, szemben a darabolt áruval és húskészítményekkel) fog vonatkozni a kedvezmény, mely jellemzően nem a végső fogyasztáshoz kapcsolódik.

Tb
A társadalombiztosítási járulékok esetében 2014-től nem terjed ki a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség bizonyos feltételek teljesülése mellett többek között azon gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatókra, akiket hallgatói munkaszerződés alapján alkalmaznak.
A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó és társas vállalkozó mentesülhet 2014. évtől az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés alól, amennyiben munkaviszonyban 36 órás jogviszonnyal rendelkezik.
Kedvezőbb társadalombiztosítási megítélés alá kerülhetnek 2014-től a Magyarországon foglalkoztatott, nem az Európai Unióban biztosítással rendelkező külföldi munkavállalók is.

Egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a törvény alapján nem jogosult, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a szövetkezetekről szóló törvényben meghatározott tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet.
6810,- Ft/hó (227,- Ft/nap)
Hivatkozás: Tbj. 19. § (4) bek. 39. § (2) bek.


A cafeteria-rendszer legfontosabb elemei a béren kívüli juttatások, illetve az egyes meghatározott juttatások. Az ezen juttatásokra vonatkozó szabályozás lényegében nem változik.
Béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások adóterhelése
A béren kívüli juttatásokat 16 százalékos személyi jövedelemadó (szja), illetve egészségügyi hozzájárulás (eho) terheli. Az utóbbi kötelezettség mértéke 2014-től marad a 2013-ban bevezetett 14 százalék.
Az egyes meghatározott juttatásokat továbbra is 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.
A kifizetőt terhelő adó alapja mindkét típusú juttatás esetén változatlanul a juttatás értékének 1,19-szerese.

Módosul az utalvány fogalma
Az egyetlen fontos változás az utalvány fogalmát érinti. A jogalkotó ugyanis egyértelműsíti, hogy az utalvány formájában nyújtott juttatás, ha az visszaváltható, vagy készpénzre váltható, nem minősül utalványnak. Fontos azonban, hogy a visszaváltás lehetősége megmarad azokban az esetekben, amikor a munkáltató az általa bármely okból fel nem használt (a munkavállaló részére ki nem osztott) utalványokat kívánja visszaváltani.

Adómentes juttatások
Lakáscélú támogatás
Fontos változás, hogy a jövőben nemcsak közvetlenül a lakás vásárlásához, hanem a már fennálló hitel törlesztéséhez nyújtott támogatás is adómentes munkáltatói lakáscélú támogatásnak minősülhet meghatározott feltételek teljesülése mellett.


Sporteseményre szóló jegyek, bérletek
A sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sporteseményre szóló belépőjegyet, bérletet a jövőben nemcsak sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezetek, hanem más kifizetők, juttatók is adhatnak adómentesen magánszemélyeknek, méghozzá összeghatártól függetlenül.

A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások köre 2014-ben
Béren kívüli juttatások:
•    a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás személyenként a minimálbér összegéig;
•    a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztásból a havi 12 500 Ft/hó meg nem haladó rész;
•    az Erzsébet-utalvány havi 8 000 forintig;
•    az adóévben Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-Kártya)
1.    szálláshely alszámlájára utalt, legfeljebb 225 000 forint támogatás,
2.    vendéglátás alszámlájára utalt, legfeljebb 150 000 forint támogatás,
3.    szabadidő alszámlájára utalt, legfeljebb 75 000 forint támogatás;
•    az iskolakezdési támogatás gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó összegben; 30. 450 Ft/év.
•    a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott jövedelem;
•    az iskolarendszerű képzési költségéből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész, ha a képzés a munkakör betöltéséhez szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja.
•    a magánszemély javára átutalt munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból, törvényben meghatározott feltételekkel
1.    az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, 50. 750Ft/év
2.    az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát, 30. 450 Ft/év illetve
3.    a foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékátmeg nem haladó rész.

Hivatkozás: Szja. tv. 71. § 69. § (2) bek., 1998. évi LXVI. tv. (Eho tv.) 3. § (4) bek.

Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek:
•    a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás;
•    a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított telefonszolgáltatás magáncélú használata címén keletkező jövedelem;
•    a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj;
•    a munkáltató által valamennyi munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;
•    a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállaló, nyugdíjas volt munkavállaló, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás (kivéve a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány) révén juttatott adóköteles bevétel; az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem;
•    a legfeljebb évi három alkalommal csekély értékű ajándék (minimálbér 10 százalékát meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás) révén juttatott adóköteles jövedelem, ha azt a munkáltató a munkavállalójának, nyugdíjas volt munkavállalójának, ezek és az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, továbbá olyan magánszemélynek nyújtja, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme; 3x 10.150,-Ft. Évente három alkalommal adható, a juttatás értékének 1,19szerese után fizetett 16 % SZJA és 27 % EHO mellett.
•    az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet, továbbá az egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnereket is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben a kifizető által viselt költség;
•    a kifizető által törvény vagy más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles jövedelem;
•    üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá;
•    az egyes béren kívüli juttatási formáknál meghatározott keretösszeget, illetve az évi 500 000 forintos keretösszeget meghaladó juttatás.
Hivatkozás: Szja. tv. 70. § (3) bek a), (5) bek. a)pont; Eho tv. 3. § (1) bek. ba) pont

Mezőgazdasági őstermelőnek az e tevékenységből származó Szja. tv. 23. § szerint figyelembe veendő jövedelme 600. 000Ft
Hivatkozás: 1991. évi IV. tv. 58. § (5) bek. e./2. pont, és 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.) 23. §


11. Kiemelt ápolási díj bevezetése, és
a fokozott ápolási díj összege emelkedik 2014. január elsejétől, ügyintézés

A 2013. évi CCIII. törvény több ponton módosította a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban: Szoc. tv.), és ennek keretében tovább differenciálódott az ápolási díj rendszere. Bevezetésre került a legsúlyosabb állapotú hozzátartozójukat ápolók részére megállapítható kiemelt ápolási díj.

A Szoc. tv. 43. §-a szerint a járási hivatal - kérelemre kiemelt ápolási díjra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki
a)    a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt ("E" hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy
b)    olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.

A kiemelt ápolási díj megállapítására tehát két esetben van lehetőség:
a)    ha az ápolt a 18. életévét betöltötte, és a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, tehát "E" minősítési kategóriába tartozik;
b)    ha az ápolt a 18. életévét nem töltötte be (bizonyos esetekben a 18. életév betöltése után is), részére - az állapota miatt - magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, és ezzel együtt a magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapot igazolását végző szakorvos igazolja, hogy betegsége vagy fogyatékos állapota miatt tartós ápolást¬gondozást igényel.

A kiemelt ápolási díj megállapítása iránti kérelmet az illetékes járási/fővárosi kerületi hivatalnál kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell:
•    az a) pont szerinti jogosultsági feltétel esetében a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását az ápolt személy egészségi állapotáról;
•    ab) pont szerinti jogosultsági feltétel esetében azon szakorvos igazolását, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről, fogyatékosságokról szóló igazolás kiállítására jogosult.
Amennyiben az ügyfél az a) pont alapján igényli a kiemelt ápolási díjat, azonban nem rendelkezik olyan szakhatósági állásfoglalással vagy a komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló véleménnyel, mely igazolná, hogy az ápolt hozzátartozó egészségi állapota alapján az "E" kategóriába tartozik (tehát egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes), akkor az ápolt személy (hozzátartozó) a rehabilitációs szakigazgatási szervtől kérheti a komplex minősítését, melynek eredményéről hatósági bizonyítvány kerül kiállításra.

A hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni:
•    egy hónapnál nem régebbi, a háziorvosa által kiállított ORVOSI BEUTALÓ az orvosszakértői szerv szakértői bizottságához, illetve FOB-hoz a munkaképesség¬változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából [a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete],
•    zárójelentések, szakorvosi leletek,
•    NRSZH, ORSZI, OOSZI szakvélemény(ek)/szakhatósági állásfoglalás(ok) -amennyiben korábban már sor került orvosi vizsgálatra.

Amennyiben a hatósági bizonyítvány iránti kérelmet nem az ápolandó személy nyújtja be, hanem képviselője, úgy csatolni kell az érvényes meghatalmazást, illetve gondnokság alatt álló személy esetében a gyámhivatal gondnokkirendelő határozatát.

A komplex minősítés eredményét magában foglaló hatósági bizonyítványt a járási hivatalnál benyújtandó, kiemelt ápolási díj iránti kérelemhez csatolni kell.

Ha az ápolt rendelkezik olyan 2011. december 31. után készült szakhatósági állásfoglalással vagy a komplex minősítésről szóló összefoglaló véleménnyel, mely igazolja, hogy E minősítési kategóriába tartozik, nincs szükség a hatósági bizonyítvány kiadása iránt kérelmet benyújtani a rehabilitációs szakigazgatási szervhez. Ebben az esetben az érvényes szakhatósági állásfoglalást vagy összefoglaló véleményt kell csatolni a járási hivatalnál előterjesztendő, kiemelt ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez.

A járási hivatal a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg.

Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg
a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, (alapösszeg 29. 500 Ft, nem változik 2014.)
b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében, 2014- ben 53 100Ft
c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében, (130 %-a, 38 350Ft 2013-ban, 2014-ben 44 250Ft)
d) legalább 80%-a a méltányossági ápolási díj esetében (2013-ban is 23 600Ft, és marad).

Mindig a jogosultsági hónapot követő hónapban folyósítják, mint ahogyan az ellátások januártól emelt összege is a következő hónapban érzékelhető a számlán. 


Szolgálati időnek számít, 10% nyugdíjjárulék levonásra kerül az összegből.

Hatályba lépés: 2014. január 1.

Hivatkozás: 2013. évi CCIII.tv. 33 § (3) bek és 82/2013. (XII. 29.) EMMI r. MK 220. sz.

Felhívom a figyelmet azonban néhány jogi tényre:
Lehetnek veszélyei-, előnyei egy hatósági bizonyítvány igénylésének, határozatnak, hiszen ilyenkor meghatározásra kerül az egészségi állapot mértéke, rehabilitálhatóság, így megállapítják a minősítési kategóriát.

Csak két példa:
a.)    Érintett ápolt személy volt I.cs. rokkantsági nyugdíjas, jelenleg rokkantsági ellátásban részesül. Ennek jelenlegi minősítési kategóriája „E”,
HA ezt szakvéleményezi szakértői bizottság, ebben az esetben marad ellátása és kiemelt ápolási díjra jogosult LEHET.
ÁM az ápolási díj szociális ellátás az 1993. évi III.tv. értelmében, ezért önkormányzat (kormányhivatal) vizsgálja a jövedelmi viszonyokat, és még egyéb feltételt is állíthat törvényesen, pl.  egy főre jutó jövedelme nem lehet több, mint a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 200%-a (jelenleg 28.500X2=57000. (önkormányzatonként változó lehet)
Ápoló esetében is több feltételnek kell teljesülnie, pl. rendszeres pénzellátásban nem részesülhet, pl. keresőtevékenységet korlátozva folytathat, pl. ez a rendszeres pénzellátás nem lehet magasabb, mint az ápolási díj összeg, különben nem megállapítható az ápolási díj, ill. ha már megállapították, akkor meg kell szüntetni. 


b.)    Érintett ápolt személy volt II.cs. rokkantsági nyugdíjas, jelenleg rokkantsági ellátásban részesül. Ennek jelenlegi minősítési kategóriája "D" és nem "E", amely esetén kiemelt ápolási díj adható.
Viszont ha a hatósági bizonyítványban nem minősítik legalább "D" minősítéssel, akkor elveszítheti még a jelenlegi ellátását is.
Ha viszont "E" minősítési kategóriát állapítanak meg, akkor is változik állapota, súlyosabb a bizottság szerint, így is megszüntetik jelenlegi ellátási összeget. Kérheti, hogy új minősítésnek megfelelő ellátást állapítsanak meg legalább (automatikusan nem teszik, ha nem kéri), és annak összege az új Mmtv szerint állapítható meg, amely fix összeg ebben az esetben, mivel ellátással rendelkezett eddig, ezért ez az összeg "E" esetén 93ezer 70%-a=65100Ft.
Emellett emlékeztetem fent írt tényre is, hogy az ápolási díj szociális ellátás, vagyis a jövedelmi viszonyokat is vizsgálja önkormányzat (kormányhivatal).
Azt a jogi tényt is vegye figyelembe, hogy a szociális ellátások a 1993. évi III.tv. értelmében meg sem állapítható, ill. meg kell szüntetni, ha az ápolónak rendszeres pénzellátása van, ill. ellátása magasabb összegű, mint az ápolási díj összege.

Bővebben lásd saját honlapomon itt 3) pontban az ott lévő jognyilatkozatom tiszteletben tartása mellett: http://www.versenykepesseg.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=74&Itemid=473 

Hivatkozás: 1993. évi III.tv.

12.) Rokkant személy nem álláskereső , és NEM megváltozott munkaképességű személy 2013. január 1-jétől. Mit jelent mindez?

1991. évi IV. törvény 24-28. §, az kap álláskeresési járadékot, aki ÁLLÁSKERESŐnek minősül. Ezt viszont az 58.§ magyarázza meg (különös tekintettel a 3. pontra):
“álláskereső: az a személy, aki
1.    a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2.    oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3.    öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
4.    az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
5.    elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6.    az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart,

Rokkantsági ellátásban részesülő álláskeresőt nem regisztrálják a Munkaügyi Központban, és nem segítenek munkakeresésében, közvetítésben, szolgáltatásokkal, hogy munkához jusson, de nyilvántartásba veszik.
A rokkantsági járadékban részesülő álláskereső lehet, részesülhet álláskeresési járadékban is szolgáltatásokban.

Foglalkoztatási szempontból NEM megváltozott munkaképességű személy a rokkantsági ellátásban részesülő (Flt 57 § (4) 4.) Vagyis ez azt jelenti, hogy minden támogatásból kirekesztették ezzel, uniós támogatásokból is, amely elősegítené a nyílt munkaerő-piacra kikerülését.
Ez ütközik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 14. cikkében deklarált megkülönböztetés tilalmába. Ugyanis a rokkantsági ellátásban részesülők ezen a ponton is indokolatlanul hátrányos megkülönböztetésben részesülnek több, velük összehasonlítható helyzetben lévő csoporttal szemben.
Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki
a) rehabilitációs ellátásban részesül,
b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.

A rokkantsági ellátásban részesülők a védett (akkreditált, költségvetési) foglalkoztatáson kívül minden egyéb támogatásból (pl. Rehabilitációs Kártya is) kizárásra kerültek, csupán a foglalkoztatási kötelezettség jelent közülük a munkára készeknek előnyt, ha foglalkoztatásuk után a munkáltató a rehabilitációs hozzájárulás megtakarítására jogosult. Ezen változtatni szükséges.

Hivatkozás: 1991. évi IV. törvény. Flt., amit módosított MK 164. sz. 2012. 12. 07-én a
2012. évi CXCII. tv. XII. 7. Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról  

Minden megváltozott munkaképességű személyek komplex rehabilitációjában az elsődleges uniós cél a nyílt munkaerő-piacon történő elhelyezkedés elősegítése összhangban a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel.
az EU Fogyatékos-ügyi Stratégiájának célja annak biztosítása, hogy a fogyatékos emberek mindennapi életükben ugyanolyan egyéni választási lehetőségekkel rendelkezzenek, mint az ép emberek, illetve hogy ők is irányíthassák életüket.
Hiszen az ESÉLYEGYENLŐSÉG, vagyis hogy minden ember más, mégis egyenjogú lehetőséget kell kapnia arra, hogy a maga választott módon tartalmas életet éljen. Ehhez biztosítani kell számukra a személyi támogatás rendszerét, az akadálymentességet, a személyi-, tárgyi-, infrastrukturális feltételeket, az információkhoz jutás korlátlan hozzáférhetőségét.
Az emberi jogok emberi szükségleteken alapulnak. Kinyilvánítják, hogy minden egyes embernek egyenlően joga van nem csupán az élethez, hanem a méltóságteljes élethez is. Az emberi jogok továbbá feltételezik, hogy szükség van bizonyos alapkövetelményekre és forrásokra annak érdekében, hogy méltóságteljes életet élhessünk.(2007. évi XCII.tv.)

Az Alaptörvényünk II. cikke alapján az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz függetlenül fizikai és szellemi fejlettségétől, illetve állapotától, és attól is, hogy emberi lehetőségéből mennyit valósított meg, és miért annyit. A hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként, egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni.

Helyzetük miatt egyfelől kiszolgáltatottak valamennyi állami, közhatalmi beavatkozással szemben. Másfelől esetük súlyos és közvetlen következményekkel járhat az is, ha az állam nem tesz eleget egyes alkotmányos feladatainak, a speciális, rászorultakat segítő szabályozás és gyakorlat kialakításával, fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően látja el. Legyen szó ugyanakkor indokolatlan közhatalmi beavatkozásról, vagy éppen állami feladat, kötelezettség elmulasztásáról, az érintettek jog-, illetve érdekérvényesítő képessége minimális.
A jogegyenlőség, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdításának kötelezettsége, az egyes, kiemelten védett csoportok jogainak megfelelő biztosítása kiemelt fontosságú a foglalkoztatás területén, a munka világában.



Bernáthné Székely Julianna

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.