2015. ÉVI foglalkoztatást érintő FŐBB VÁLTOZÁSOK (1. rész)

Bernáthné Székely Julianna

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett. A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (plágium, tartalom lopás).
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiazen
 szándékosan nem tartalmaz  és nem is tartalmazhat mindent a honlapom, így a szakértőre szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni,

Szeretne, ha SZERVEZETE TÚLÉLÉSI ESÉLYEIT növelni tudná?
Szeretné VÁLLALATÁT MEGÚJÍTANI, mozgásba hozni, energiákkal feltölteni, amelynek kulcseleme a TEAM, egymásra utaltság? Amelyben az emberek menedzselik a szervezet kultúráját, nem pedig a kultúra menedzseli az embereket?

Keressen, kérem, mint a VÁLTOZÁS KATALIZÁTORÁT SZERVEZETFEJLESZTÉS TÉMÁBAN.

Átfogó ismeretekkel rendelkezem humánstratégiai-, HR szervezés-, szociológiai-, szociálpszichológiai-, munkapszichológiai-, gazdaságtudományi, jogi-, igazgatási, gyógypedagógiai-, egészségtudományi-, pénzügyi-, számviteli-, egyéb társadalomtudományi-, vezetési területen.

és tudni kell alkalmazni 

SZERVEZETFEJLESZTÉS

Szeretné, ha SZERVEZETE TÚLÉLÉSI ESÉLYEIT növelni tudná?
Szeretné VÁLLALATÁT MEGÚJÍTANI, mozgásba hozni, energiákkal feltölteni, amelynek kulcseleme a TEAM, egymásra utaltság? Amelyben az emberek menedzselik a szervezet kultúráját, nem pedig a kultúra menedzseli az embereket?

Keressen, kérem, mint a VÁLTOZÁS KATALIZÁTORÁT SZERVEZETFEJLESZTÉS TÉMÁBAN.

Átfogó ismeretekkel rendelkezem humánstratégiai-, HR szervezés-, szociológiai-, szociálpszichológiai-, munkapszichológiai-, gazdaságtudományi, jogi-, igazgatási, gyógypedagógiai-, egészségtudományi-, pénzügyi-, számviteli-, egyéb társadalomtudományi-, vezetési területen.

TÁJÉKOZTATÁS

Foglalkoztatást érintő főbb változások 
2015.

FRISSÍTVE: 2015. 04. 03. Folyamatosan bővül napra készen. 


1. A 2015. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti
2. 2015. ellátások banki utalása
3. Nyugdíjemelés, és egyéb ellátások emelése 2015.

4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL, és annak SZABÁLYAIRÓL
5. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2015. a közfoglalkoztatási bérminimum

6. Tájékoztató az öregségi nyugdíjban vagy korhatár előtti ellátásban/szolgálati járandóságban részesülő személyek közszférában való foglalkoztatásáról
7. Korhatár előtti ellátások

8. Öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyeket érintő jogszabályváltozás
9.Rokkantsági ellátás - öregségi nyugdíj

10. FŐBB ADÓváltozások 2014.

11. Kiemelt ápolási díj bevezetése, és a fokozott ápolási díj összege emelkedik 2014. január elsejétől, ügyintézése, esetleges veszélyei, előnyei 

12. Rokkant személy nem álláskereső, és NEM megváltozott munkaképességű személy 2013. január 1-jétől. Mit jelent mindez?

13. Tájékoztató a szociális ellátórendszer változásairól, 2015.

1. A 2015. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti


a 2015. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

a  naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:
a) január 10., szombat munkanap
    január 2., péntek pihenőnap
b) augusztus 8., szombat munkanap
    augusztus 21., péntek pihenőnap
c) december 12., szombat munkanap
    december 24., csütörtök pihenőnap
Az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje – a  munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 96. § (1) bekezdése alapján – a 2. §-tól eltérően is meghatározható.
Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.
Hivatkozás: 28/2014. (IX. 24.) NGM r.

2. 2015. ellátások banki utalása

2015. ellátások banki utalása

Hónap    Banki jóváírás időpontja
január    12.    Hétfő
február    12.    Csütörtök
március    12.    Csütörtök
április    10.    Péntek
május    12.    Kedd
június    12.    Péntek
július    10.    Péntek
augusztus    12.    Szerda
szeptember     11.    Péntek
október    12.    Hétfő
november    12.    Csütörtök
december    2.    Szerda
Forrás: ONYF

.

3. Nyugdíjemelés és egyéb ellátások emelése 2015.

2015. jan. 1-jétől a 2014-es költségvetési törvényben előirányzott infláció mértékének megfelelően, 1,8 százalékkal emelkednek (az emelést adott hónapban érzékeljük, kivéve a fogyatékossági támogatás emelkedését, mert az utófinanszírozott, vagyis adott hónapot követően kapjuk kézhez) a nyugdíjak és a Korm.r.-ben meghatározott ellátások összege.
A szabályok szerint az emelés a 2015. január 1-jétőtl folyósított vagy megállapított ellátásokra vonatkozik.
A januárra előírt növelés mértékével emelni kell:
a) öregségi nyugdíjat,
b) özvegyi
nyugdíjat,
c) szülői nyugdíjat,
d) árvaellátást,
e) baleseti hozzátartozói nyugellátást,
f ) mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi
járadékot,
g) mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
h) korhatár előtti ellátást,
i) szolgálati járandóságot,
j) átmeneti bányászjáradékot,
k) balettművészeti életjáradékot,
l) rokkantsági ellátást,
m) rehabilitációs ellátást,
n) baleseti járadékot,
o) bányászok egészségkárosodási járadékát,
p) fogyatékossági támogatást,
q) vakok személyi járadékát,
r) a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján
folyósított ellátást,
s) polgármesterek közszolgálati járadékát,
t) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
u) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást, és
v) azokat az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emeléseket, amelyeknek a Tny. 62. §-ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli [az a)–v) pont szerinti ellátások a továbbiakban együtt: ellátás].
Ha a saját jogú ellátást 2015. évi időponttól, az (1) bekezdés szerint emelésre jogosító ellátás helyett, újraszámítás nélkül folyósítják tovább vagy az (1) bekezdés szerint emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapítják meg – ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontja szerinti esetet is –, az (1) bekezdés szerint megemelt összeget kell továbbfolyósítani, illetve megállapítani.
Ha a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a baleseti járadékot vagy a bányászok egészségkárosodási járadékát a) 2015. évi időponttól, rokkantsági
járadéknak, vagy az (1) bekezdés szerint emelésre jogosító
aa) rokkantsági ellátásnak,
ab) rehabilitációs ellátásnak,
ac) baleseti járadéknak vagy
ad) bányászok egészségkárosodási járadékának a megszűnését követő naptól állapítják meg, vagy
2015. január 1-jétől állapítják meg, és a jogosult 2014. december 31-én rehabilitációs járadékban részesült, a megállapított ellátást az (1) bekezdés szerinti mértékkel meg kell emelni.

Ha egy személy részére egyidejűleg több, a felsoroltak alapján emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni.
Több ellátásra való jogosultságot érintő változás esetén a változás időpontjától kezdődően a saját jogú és a hozzátartozói nyugellátásokat emelt összegben kell továbbfolyósítani olyan összegben, mintha ez az ellátás a változás napját megelőzően is önállóan került volna folyósításra.
Az özvegyi és a szülői nyugdíj megosztása esetén a folyósított nyugdíjrészt kell emelni.

Saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugellátás együttfolyósítási összeghatára 2015.január 1-jétől 84.975,-Ft/hó.

Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege továbbra is havi 28 500 forint,
az árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint.


A rokkantsági járadék havi összege 2015. január 1-jétől 33 930 forint.

Az emelések végrehajtásáról a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság hivatalból intézkedik, a 2015. január hónapra járó ellátások a jogosultak részére már emelt összegben folyósítják, illetve utalják.
Hivatkozás: 348/2014. (XII. 29.) Korm. rendelete
a nyugellátások és egyes más ellátások 2015. január havi emeléséről és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62 § értelmében

4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL, és annak SZABÁLYAIRÓL

2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg, helyüket a  rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás vette át, és ezek egységes táppénzszerű ellátás körébe tartoznak.

A megváltozott munkaképességű emberek számára 2012. január 1.-től kétféle ellátást lehet megállapítani: a rehabilitációs ellátást, és a rokkantsági ellátást.
Rehabilitációs ellátásban azok részesülhetnek – legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve azok, akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek.
Rokkantsági ellátásban azok részesülhetnek, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

Főszabály, aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, az eddigi ellátását, 2012-ben nyugdíjként kapja.
A következő célcsoportok ugyanazt az összeget kapják 2012-ben is, tehát megmarad az ellátás összege rokkantsági ellátás néven:
- akik 2011. 12. 31-én rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek és az I. -es és II. -es csoportba vannak besorolva,
- az átmeneti járadékban részesülők,
- az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérőknek is megmarad az ellátásuk. Itt a 2011. évi CXCI.tv. 30 § szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személynek minősül, aki az 57. életévét betöltötte 2011. dec.31-én.

2012. január 1-jét követően a megváltozott munkaképességű emberek ellátásai jövedelempótló jellegűek, ezért csak akkor megállapíthatók, ha
- egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex vizsgálata alapján 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű és
- keresőtevékenységet nem folytat,
- rendszeres pénzellátásban nem részesül,
- a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon – tehát összesen három éven át, 2014. január 1-jétől:
vagy tíz éven belül 2555 napon át – vagyis hét éven át – vagy tizenöt éven belül 3650 napon át – vagyis tíz év - volt biztosított
Feltétele tehát, az említett biztosítási jogviszony, amelyet az adóhivatalnak kell majd igazolnia.
Az utóbbi feltétel azonban nem vonatkozik azokra, akik 2011. december 31-én részesültek az ellátások valamelyikében.

Rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat.
2014. január 1-jétől: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt .

Aki rehabilitációs járadékban részesült 2011. dec.31-én, annak az ellátást tovább folyósítják a hatósági döntésben meghatározott időtartamig, és a felülvizsgálatig alkalmazni kell a 2011. dec.31-ig hatályos törvényt és rendeletet, tehát a rehabilitációs járadékban részesülő személy ugyan úgy van kereset korlátozva, mint eddig. (34 §)
A felülvizsgálat után pedig a szakvéleményben írtaknak és az alapján hozott határozatnak megfelelően történik az eljárás.
2012. évtől már meghosszabbítani ennek az ellátásnak a folyósítását nem lehet, és újból megállapítani sem.
Ha a 2011 . december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-iét követően megváltozott munkaképességű személyek ellátása kerül megállapításra, az ellátás összegének meghatározása során, ha az számára kedvezőbb, havi átlagjövedelemként a megszűnést megelőző hónapra járó rehabilitációs járadék összegének 140 százalékát kell figyelembe venni.
Ha a 2011 . december 31-én rehabilitációs járadékban részesülő személy részére 2014. január 1-jét megelőzően megváltozott munkaképességű személyek ellátása került megállapításra, a rehabilitációs hatóság az ellátás ősszegét, ha az számára kedvezőbb,az előző bekezdésben foglaltak figyelembevételével 2014 . május 31-éi — 2014. január 1- ére visszamenő hatállyal — hivatalból módosítsa.

2012. január 1.-től rehabilitációs ellátás néven folyósítják azoknak eddigi ellátásukat,
- akik 2011. dec.31-én a besorolás szerint a III. kategória rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
- rendszeres szociális járadékban tartoznak,
- és öregségi nyugdíjkorhatárukat öt évnél több idő múlva érik el, és rehabilitációjuk javasolt.
Ők 2012. év január 31.-ig kaptak nyilatkozatot, hogy jelentkezzenek felülvizsgálatra. Ha ezt elmulasztotta az említett csoportból megtenni valaki és március 31-ig visszaküldeni a regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságra, akkor annak május elsejétől megszüntették ellátását. 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető volt.
A változásokról minden fent említett érintett tájékoztatást kapott.

A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
a) az életkor,
b) a keresőtevékenység, és
c) az egészségkárosodás mértéke,
azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.

A felülvizsgálat végeredményeként
1) kimondhatják az egészségkárosodott személyről, hogy nem rehabilitálható, ezzel rokkantsági ellátásra jogosult (ez előtti rendszerben III. kategóriájú rokkant embernek az számít, aki legfeljebb 79 legalább 51 százalékban egészségkárosodott személy,
az új rendszerben viszont annak jár rokkantsági ellátás, aki nem rehabilitálható).
2) a vizsgálat megállapíthatja azt is, hogy rehabilitációt követően van esélye a munkavállalásra az egészségkárosodott személynek, és legalább 60 %-ban egészségesek. Ők rehabilitációs ellátást kaphatnak, amely maximum 3 évig jár. A három év alatt kellene a megváltozott munkaképességű személynek elhelyezkednie, együttműködve a munkaügyi központtal.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló törvényt (Mmtv.-t) módosította a 2012. évi CCVIII. törvény, az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról 2012. december 22. MK 178. sz.
„havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban:
referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;”

A REHABILITÁCIÓS pénzbeli ELLÁTÁS folyósítását SZÜNETELTETNI kell arra az időtartamra, amikor az ellátott
a) keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy
b) keresőképtelen.
A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.

Az Mmtv-ben írt kereset korlátozás a régi szabályok szerint alkalmazandóak A FELÜLVIZSGÁLATIG azokra a rehabilitációs ellátottakra (33 §), akik 2011. dec.31-én III. kategóriába, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban tartoztak, s majd a felülvizsgálat után lesz érvényes rájuk az új törvény szerinti.

Rokkantsági járadékban részesülők esetében sem az ellátás megnevezése, sem az ellátás összege, sem a főbb folyósítási feltételek nem változnak, ezért az érintettek értesítést sem kaptak. Semmiféle korlátozás nincs rájuk vonatkozólag. Tehát időben dolgozhat, amennyit bír, és keresetben is kereshet, amennyit adnak.

A törvényben meghatározott feltételek hiányában méltányosságból nem lehet a megváltozott munkaképességű személy részére ellátást megállapítani.

A rokkantsági ellátást megszüntetik 2014. január 1-jétől, ha KERESETE három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a mindenkori minimálbér 150 százalékát (2015. január 1-jétől 157. 500Ft/hó)

2014. január 1-jétől: egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj . 4. § s) pont 2 . alpontjában foglaltakat kell érteni.

Az ellátás havi összege 2012. március 31-ig felülvizsgálatot kért személy esetén:
- a rokkantsági ellátás összege megegyezik a megállapítást megelőző hónapra járó ellátás összegével (ha állapotában nem történt változás),
- a rehabilitációs ellátás összege megegyezik a közfoglalkoztatási bér (2015-ben 79.155Ft) 40 %-val (2015. januárjától 31. 660Ft), ha foglalkoztatható (ÖEK=51-60%),  
- a rehabilitációs ellátás összege megegyezik a közfoglalkoztatási bér 80 %,-a (2015. januárjától 63. 320Ft) ha a jogosult tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (ÖEK=31-50%).

A rehabilitációs ellátás havi összege ÚJ  kérelmező esetén:
- annak, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% egészségi állapota, B1, a régi 40-49% ÖEK), a havi átlagjövedelem 35 %-a, de legalább a minimálbér (2012. évi a Mmtv. 9 § szerint 93.000Ft) 30 %-a, és legfeljebb a minimálbér 40 %-a (27. 900 – 37. 200Ft).
- annak, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (31-50% egészségi állapota, C1, a régi 50-69% ÖEK), a havi átlagjövedelem 45 %-a, de legalább a minimálbér 40 % - a, és legfeljebb a minimálbér (2012. évi) 50 %-a (37. 200-46. 500Ft).

A rokkantsági ellátás összege ÚJ kérelmező esetén:

NEM rehabilitálható, rokkantsági ellátást kaphat:
a)  egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - B2 kategória –  a megmaradt egészségi állapota 51-60 % közötti mértékű (a korábbi 40-49 % ÖEK, rendszeres szociális járadékos),  annak ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 40 %-a, de legalább a minimálbér 30 %-a és legfeljebb a minimálbér 45 %-a, 27. 900- Ft – 41. 850.- Ft közötti összeg lehet.
b.) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - C2 kategória -  ha megmaradt egészségi állapota 31-50%közötti mértékű (a korábbi ÖEK 50-69%, III.cs.), annak az ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 60 %-a, de legalább a minimálbér 45 %-a és legfeljebb a  minimálbér 150 %-a, 41. 850-Ft – 139. 500.- Ft közötti összeg lehet.
c.) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, "D" kategória, ha megmaradt egészségi állapota 30 %, vagy ennél kevesebb, vagyis ÖEK 70% vagy több (korábbi II.cs.ÖEK 80-100%), annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelme 65 %-a, de legalább a minimálbér 50 %-a és legfeljebb, a minimálbér 150 %-a,
46. 500.-Ft -139. 500.- Ft közötti összeg lehet.
d.) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (korábbi I.csop.). "E" kategória, ha a megmaradt egészségi állapota 30%, vagy ennél kevesebb, Ő 2013. jún.30-tól bértámogatással foglalkoztatható,
annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelmének 70 %-a, de legalább a minimálbér 55 %-a és legfeljebb a minimálbér 150 %-a, 51. 150.-Ft -- 139. 500.- Ft közötti összeg lehet. 

Annak a mmk személynek marad az eddigi ellátása összege, aki ugyan abba a kategóriába került %-os mértéket illetően, mint ezt megelőzően, lásd fent.  

Annak esetében, aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesült 2011. dec.31-én, akár 1% állapotváltozás esetén is, ha az kategóriaváltást is jelent, és állapotjavulást (ellenkező esetben 33/A § szerint),

a korábbi havi átlagjövedelem a 2012. évi minimálbér, vagyis 93.000Ft (Mmtv 9§). Vagyis
a) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén: B2 - 93ezerFt 40%-a: 37.200-Ft.
b) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén:C2 - 93ezerFt 60%-a: 55.800-Ft.
c) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén: D - 93ezerFt 65%-a: 60.450Ft.
d) esetben fix összeg lesz az ellátása új igénylés (felülvizsgálat kérése) esetén: E - 93ezerFt 70%-a: 65.100Ft.

Akinek állapotváltozás történt, annak változik ellátása összege az új minősítés szerint.

Hivatkozás: 2011. évi CXCI.tv. 3 § (2) b), a 12 § (1) együttes alkalmazásával  


A rehabilitációs ellátás minimális összege 2015-ben foglalkoztathatóság helyreállítható esetén (B1) (Mmtv 9§(1) a) (2):

27. 900Ft (2012.évi minimálbér 30%-a).
A rehabilitációs ellátás minimális összege 2015-ben tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel (C1) esetén (Mmtv 9§(1) b) (2): 37.200Ft (2012.évi minimálbér 40%-a)
A rokkantsági ellátás minimális összege 2015-ben: (Mmtv 12§(1) -(2): 27.900Ft (2012.évi minimálbér 30%-a)
(plusz az évi időközi emelések)
Hivatkozás: 2011. évi CXCI.tv. 9 § és 12 § 

A rehabilitációs Start kártyával rendelkező munkavállaló után a munkáltató nem fizet szociális hozzájárulási adót (27%) a személy foglalkoztatásának ideje alatt, de a munkába lépést megelőző napon rendelkezni kell ezzel a kártyával vagy az azt helyettesítő igazolással.

Rehabilitációs kártyára jogosult:
- az a megváltozott munkaképességű személy, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint:
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
- az a személy, aki
a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy
b) rehabilitációs járadékban részesül.
A foglalkoztatót megillető kedvezmény:
- A szociális hozzájárulási adóból vehető igénybe részkedvezmény, melynek mértéke:a bruttó munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 %-a.
A Rehabilitációs kártyára irányuló kérelmet a megyei Rehabilitációs Szakigazgatási Szervnél kell benyújtani.

Több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett
a) munkavállalót az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkaltatónál foglalkoztatottak létszámánal,
b) megváltozott munkaképességű személyt az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkaltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek szamanak megállapítása során kell figyelembe venni

Hivatkozás: 2011. évi CXCI.tv. 1995. évi CXVII.tv. Szja,

Adókedvezmény mértéke az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (2014-ben 2 x 101 500 Ft = 203 000 Ft) 27 százaléka (54. 810 Ft).

A rehabilitációs ellátást és a rokkantsági ellátást emelni kell a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban.  

Aki "feketén" dolgozik rokkant ellátása mellett, annak megszüntetik ellátását és egy évre visszamenőleg vissza kell fizetnie ellátását.
2014. január 1-jétől: A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére – ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az Ebtv .rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni .
A jogalap nélkül felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást – a felróhatóságtól függetlenül – akkor is vissza kell fizetni, ha a felvételtől számított kilencven nap eltelt, és a jogalap nélküli felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült .(20/B C D § tartalmazza a megtérítési kötelezettség arányát, összegét, annak alapját, határidejét)

A költségvetési támogatásnál (bértámogatás) megváltozott munkaképességű személynek tekintendő JELENLEGI jogszabály tekintetében:

I.    Aki a 2012. január 1-jét követően benyújtott ellátás megállapítására, vagy hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelmére elvégzett komplex minősítés szerint
a)    rehabilitálható, ezen belül
•    foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), vagy
•    tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), vagy akinek a
b)    rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
•    egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (B2), vagy
•    egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (C2), vagy
•    kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D)
•    egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E) (2013. szept.23-tól)
II.    2013. jún.30-tól, akinek 2011. évben, vagy azt megelőzően megállapított ellátását, vagy 2011. december 31-ét megelőzően indult és 2012. évben megállapított ellátását
•    rokkantsági ellátásként, (30 § (4) b) pont ba (5) a) Mmtv 32 § (1) vagy
•    rehabilitációs ellátásként (30 § (4) b) pont bb) (5) a) folyósítják, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
III.    aki rehabilitációs ellátásban részesül és 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérte a komplex minősítés elvégzését (33 § (1) bek.), a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
IV.    aki rokkantsági járadékban részesül, a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.
V.    2014. jan.1-jétől, aki fogyatékossági támogatásban részesül (25 § (1) bek.).
VI.     2014. jan. 1-jétől aki rehabilitációs járadékban részesül (38 § (3) bek. e).

Az Adatkezelés alcím alatt a 21/B § tartalmazza a nyilvántartással kapcsolatos szabályokat.

Hatályos: 2013. június 30. MK 102. sz. 2013. szept. 23. MK 153. sz. és 2014. január 1. MK 213. sz.
Hivatkozás: a 2013. évi XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szólóban, annak is 76 §-ban, 2013. 06. 21. MK 102.sz. és
335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 2013. szeptember 20. MK 153. sz. és
2013. évi CCXXV. Tv. (XII. 18.) MK 213. sz.
2011. évi CXCI. Tv. és 327/2011. (XII. 29.) Korm.rend. 

5. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum és közfoglalkoztatási bérminimum 2015. 


A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 105 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 24 160 forint, napibér alkalmazása esetén 4830 forint, órabér alkalmazása esetén 604 forint.
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 122 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 28 080 forint, napibér alkalmazása esetén 5620 forint, órabér alkalmazása esetén 702 forint.
A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
Hivatkozás: 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. §

A közfoglalkoztatási bér és garantált bérminimum


A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére  megállapított közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén:a havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 79 155 forint.
Részmunkaidő esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet kevesebb 22 800 forintnál.

Legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 101 480 forint,
A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 87 090 forint,
A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bérlegalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése és a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 111 660 forint,

Hivatkozás: 376/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletet módosításáról 

6. Tájékoztató az öregségi nyugdíjban vagy korhatár előtti ellátásban/szolgálati járandóságban részesülő személyek közszférában való foglalkoztatásáról

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 83/C. § alapján az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony kezdő hónapját követő hónap
első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami
vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati
viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban
áll.
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a értelmében a fenti
rendelkezéseket a korhatár előtti ellátásra és szolgálati járandóságra, a 25. §-a szerint pedig a balettművészeti életjáradékra és az átmeneti bányász járadékra is megfelelően alkalmazni kell.
Azon személyek részére azonban, akik nyugdíjasként/ellátásban részesülőként már 2013. január 1-jén is a Tny. 83/C. §-ában meghatározott jogviszonyban álltak, szükséges volt egy
átmeneti időszakot meghatározni, amely kellő felkészülési lehetőséget biztosít a jogszabály által előírt, megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra. Ennek érdekében a Tny.
102/I. §-a a nyugellátás szüneteltetését a 2013. január 1-jén már jogviszonyban álló személyek esetében csak egy későbbi időponttól,

2013. július 1-jétől teszi kötelezővé. E személyi körnek a jogviszony fennállását 2013. április 30-ig kellett bejelentenie a
Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, és az ellátás szüneteltetésére esetükben csak akkor kerül sor, ha a jogviszonyuk 2013. június 30-át követően is fennáll.
Az öregségi nyugdíj/korhatár előtti ellátás szünetelésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak/ellátottnak minősül.
A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátókhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os
tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi
XXV. törvény rendelkezései alapján, az átvétellel érintett gazdasági társaságokkal az átvétel időpontjában munkaviszonyban álló személyekkel létesített közalkalmazotti jogviszony
keretében továbbfoglalkoztatott, öregségi nyugdíjban részesülő személy a közalkalmazotti jogviszony létesülésének tényét 2013. június 1-jéig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító
szervnek.
Az ellátás szüneteltetésére ezen személyek esetében is 2013. július 1-jétől kerül sor.

Az öregségi nyugdíj/korhatár előtti ellátás a nyugdíjas/ellátásban részesülő kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az említett jogviszony megszűnését.
A nyugellátás újbóli folyósítása előtt a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy ha az érintett személy nem töltötte
be a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor vizsgálni kell, hogy a tárgyévben az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta-e a tárgyév első napján érvényes
kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2013-ben az 1 764 000 forintot. Ha a nyugdíjas keresete/jövedelme az éves keretösszeget meghaladta,
akkor az adott évben a nyugellátás ismételt folyósítására nem kerülhet sor. A Tny. 83/B. § (1) bekezdésének alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít
bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szüneteltetés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.
A hivatkozott rendelkezést a korhatár előtti ellátásban részesülőkre és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell.

Bejelentési kötelezettsége van mind a nyugdíjban, mind a korhatár előtti ellátásban részesülő személynek, ha közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít. A jogviszony létrejöttétől számított 15
napon belül kell a bejelentést megtenni az érintett folyósítási törzsszámára hivatkozva a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A bejelentéshez rendszeresített nyomtatvány letölthető itt.
Amennyiben a nyugellátásra jogosult személy az igény elbírálásának időtartama alatt létesít meghatározott típusú biztosítási jogviszonyt, akkor annak tényét az igényelbíráló szervnek
kell bejelentenie.
(Pl.: az ügyfél jogviszonya 2013. január 13-án megszűnik, a nyugellátás megállapítását 2013.
január 14-től kéri, 2013. január 29-től - még az első fokú eljárás időtartama alatt - közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít. Ebben az esetben - legkésőbb 2013. február 13-ig - a
bejelentési kötelezettségét a nyugdíjigényét elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatóság felé kell
teljesítenie.)
A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére köteles.

Hivatkozás: 1997. évi LXXXI. Törvény, 2012. évi CCVIII. Törvény, 2013. évi XX. törvény
2013. XXV. Törvény 


7. Korhatár előtti ellátás 

Az öregségi nyugdíj megállapításának is feltétele a fennálló biztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszony, pl. munkaviszony megszüntetése.

Megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak, 2012. január 1-jétől nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam.
AZONBAN a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) (2) bek. alapján 2011. december 31-ét követően is igényelheti a korhatár előtti ellátást az, (DE EZ NEM NYUGDÍJ, hiszen a Társadalmi nyugellátásokról szóló törvény a 1997. évi LXXXI.tv. )

a) az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges
aa) életkort betöltötte, és
ab) szolgálati időt megszerezte,
b) az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,
c) az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett,
d) az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,
e) az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,
f) az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint az 1. § c) pont ca), cb), cd), ce) vagy cf) alpontja szerinti korhatár előtti nyugellátásra jogosult lett volna,
feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a Tny. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint
a) a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. évben van,
b) az a) pontban nem említett esetben 2012. december 31-éig szerzett.

Szolgálati járandóság jogosultság

9. § Az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - 2011. december 31-ét követő kezdő naptól - szolgálati járandóságra jogosult az a személy,
a) akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, ha a szolgálati viszony megszűnését követő napon a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult,
b) aki 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, ha a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is, vagy
c) aki 1954-ben vagy azt megelőzően született, 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet,
feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szolgálati járandóság kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.


2012. óta, mely időponttól csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől vehető igénybe öregségi nyugdíj, külön figyelmet érdemel a korhatár előtti, nyugdíjnak nem minősülő ellátások szabálycsoportja.
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényben szabályozott estekben továbbra is van lehetőség korhatár előtti ellátás igénybevételére.
Így például az 1953-ban született hölgyek, akik az 59. életévüket betöltötték, és legkésőbb 2012. december 31-ig legalább harminchét év szolgálati időt szereztek korhatár előtti ellátást vehetnek igénybe öregségi nyugdíjkorhatáruk, azaz a hatvanhárom év 2016-ban történő betöltése előtt.
Ugyanígy - akik 2014. december 31-ig korkedvezményre szereztek jogosultságot, öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt korhatár előtti ellátást igényelhetnek.
(Mint ismeretes, 2014. december 31-ét követően újabb korkedvezményre jogosító időszak nem szerezhető a 2015. évi jogszabályváltozás
következtében.)

Korhatárt követő nyugdíjbavonulás
Ha a feltételek megengedik, nem szükséges a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.
Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.
A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

Hivatkozás: 2011. évi CLXVII. törvény

 

8. Öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyeket érintő jogszabályváltozás


Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt. A 2012. január 1-jétől hatályba lépő törvény a Magyar Közlöny 2011. december 9-ei 148. számában került kihirdetésre.
E törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj:   
-  az előrehozott öregségi nyugdíj,
-  a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
-  a korkedvezményes nyugdíj,
-  a bányásznyugdíj,
-  a korengedményes nyugdíj,
-  az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj,
-  a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
-   az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
-   az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj.
(Korhatár előtti öregségi nyugdíjnak minősül a szolgálati nyugdíj is, a szolgálati nyugdíjasokat érintő változásokról azonban külön tájékoztató készült.)

Az öregségi nyugdíjkorhatár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár. E rendelkezés szerint a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
-  1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
-  1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, 62, 5 év,
-  1953-ban született, a betöltött 63. életév,
-  1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, 63, 5 év,
-  1955-ben született, a betöltött 64. életév,
-  1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, 64, 5 év,
-  1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

2015-ben az 1952. második félévében születettek fogják betölteni nyugdíjkorhatárukat, a 62. életév betöltését követő 183. napon. Az 1952. első félévében születettek már 2014-ben elérték nyugdíjkorhatárukat. Az 1953-ban születettek, mivel nyugdíjkorhatáruk a betöltött 63. életév, 2016-ban válnak öregségi nyugdíjra jogosultakká.

Twhát nyugdíjba vonulás: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.
 Szolgálati idő
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerzünk jogosultságot.
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
A biztosítási jogviszony hiánya
2009. december 31. utáni időponttól nemcsak az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, hanem azt követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.

A biztosítási jogviszony
*sem Magyarországon,
*sem - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében - EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is *sem - a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetében (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) - a szerződő államban nem állhat fenn.

Annak továbbra sincs akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön. 

 Az öregségi nyugdíj összege 2015-ben
Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál 2015-ben is a már megszokott helyzettel találkozhatunk, azaz az ún. valorizációs szorzószámok, a korábbi keresetek szintre hozását biztosító mutatók megjelenésére várunk.
A 2015. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, így arra válaszolni, hogy mennyi lesz a 2015-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet. (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál.
A 2015-ben megállapított nyugdíjak esetén a 372 000 forint feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió, csakúgy, mint a korábbi években.


I. Az 1949. évben vagy azt megelőzően született, a felsorolt nyugellátások közé tartozó nyugdíjban részesülő személyek nyugdíját 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
 
A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat (a nők 40 év jogosultsági idő alapján, életkortól függetlenül megállapított kedvezményes öregségi nyugdíját) e törvény rendelkezései nem érintik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.
 
Azoknak a korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nőknek, akik 2011. december 31-én rendelkeznek a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésében meghatározott jogosultsági idővel a korhatár előtti öregségi nyugdíjat 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok (Tny. 83/B. §) figyelembevételével.
 
II. Az 1950. évben vagy azt követően született korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő személynek a korhatár előtti öregségi nyugdíját 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok (Tny. 83/B. §) figyelembevételével.
 
Az 1950. évben vagy azt követően született személyek közül eltérő rendelkezés vonatkozik:
1.) az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában részesülőkre;
 
Esetükben a korhatár előtti öregségi nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás hivatalból továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó öregségi nyugdíj havi összegét - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével történő növelést megelőzően - csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a csökkentett korhatár előtti ellátás folyósított összegét módosítani kell.
 
2.) azokra a bányásznyugdíjban részesülőkre, akik 2011. december 31-én rendelkeznek kizárólag föld alatti munkakörben szerzett, a vonatkozó jogszabályban meghatározott szolgálati idővel vagy műszakszámmal;
 
Esetükben 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból átmeneti bányászjáradékként kell továbbfolyósítani a bányásznyugdíjat.
 
3.) azokra az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján öregségi nyugdíjban részesülőkre, akik nyugellátásra való jogosultsága a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át - ide nem értve a képzés idejét - főfoglalkozásszerűen folytatott magántáncosi vagy tánckari tevékenységen alapul.
 
Esetükben 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból balettművészeti életjáradékként kell továbbfolyósítani az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíjat.
 
Amennyiben az érintettek - ideértve az eltérő rendelkezések hatálya alá tartozókat is - az ellátás folyósítása alatt keresőtevékenységet folytatnak, arra a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
 
Ha az érintett személy a tárgyévben törvényben meghatározott biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.
 
Ha a nyugdíjas 2007. december 31-én nyugellátásban részesült, e rendelkezés alkalmazásánál a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.
 
III. A 2011. évi CLXVII. törvény alapján a korhatár előtti ellátás megszűnik, ha
-   a jogosult meghal,
-   a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
-   a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,
-   a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy
-   a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból megszünteti, ha
        a) a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, vagy
         b) a keresőtevékenységet folytató, a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő személy és a munkáltatója a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató, a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn.
 
Akinek korhatár előtti ellátása megszűnik, annak korhatár előtti ellátás ismételten nem állapítható meg.
 
IV. Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak a személyi jövedelemadóval történt csökkentés nélküli összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
 
Az öregségi nyugdíj folyósítása esetén a nyugdíjas - a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül - a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.  (A korhatár előtti ellátásban részesülő ugyanis - mivel nem minősül nyugdíjasnak - keresőtevékenység folytatása esetén valamennyi, a biztosítási jogviszonnyal összefüggő egyéni járulék megfizetésére köteles és a nyugdíjjárulék-fizetéssel szolgálati időt szerez.)
Az öregségi nyugdíj összegét - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb a folyósított összegnél.
 
Aki korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti. Esetükben a 0,5-os mértékű nyugdíjnövelés megállapítására - kérelemre - 2011. december 31. napjától, ha a keresőtevékenység a 2011. év folyamán megszűnt, akkor a megszűnést követő naptól kerül sor.
Hivatkozás: 1997. évi LXXX.tv.


9. Rokkantsági ellátás - öregségi nyugdíj 

Azok a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek, akik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.tv. (Mmtv) hatályba lépésekor – 2012. január 1-jén – az 57. életévüket már betöltötték, azaz 1955. január 1-jét megelőzően születtek.
Az Mmtv. 32. § (4) bekezdése szerint az 1955. január 1-je előtt született és 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől – jelen esetben a Nyugdíjbiztosító Igazgatóságtól (megyei)
kérhetik, hogy rokkantsági ellátásuk a nyugdíjkorhatár betöltését követően öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra.

(Az Mmtv. 32. § (1) bekezdése a) és b) pontja szerint 2012. január 1-től az I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek ellátása rokkantsági ellátásként – nem rehabilitációs ellátásként – került a továbbiakban folyósításra.)

Fontos hangsúlyozni, hogy az öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítás kérelemre történhet.
Ha a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő folyósítását az érintett személy még nem kérte, vagy kérelmét követően az még nem öregségi nyugdíjként került folyósításra, öregségi nyugdíj megállapítása iránti igény nyújtható be.

Ezt a kérelmet a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságainál kell előterjeszteni.

Ha az érintett személy részére az öregségi nyugdíj megállapítható, mert annak valamennyi feltételével (életkor, szolgálati idő, a biztosítási jogviszony hiánya) rendelkezik, az öregségi nyugdíjigény elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás megállapítása előtt tájékoztatja az érintett személyt a nyugellátás várható összegéről.

Ezen adat ismeretében lehet dönteni arról, hogy a rokkantsági ellátással azonos összegben folyósított öregségi nyugdíj, vagy az új összegben megállapított öregségi nyugdíj folyósítását kérjük-e.

Fenti lehetőség csak az Mmtv-ben meghatározott személyi kört érinti, nem vonatkozik azokra, akik az Mmtv. 32. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján 2012. január 1-től öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy öt éven belül betöltő rendszeres szociális járadékosként, vagy átmeneti járadékosként kapják szintén rokkantsági ellátásként juttatásukat.

Ha a kérelem alapján öregségi nyugdíj megállapítására kerül sor, a rokkantsági ellátást megszüntetik.

Hivatkozás: 1997. LXXXI. tv. (Tny )

10. FŐBB ADÓVÁLTOZÁSOK 2015.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
A béren kívüli juttatások éves értékhatára 500ezer Ft-ról 200ezer Ft-ra csökken.
Éves szinten 200 ezer forintig a béren kívüli juttatások közterhei nem változnak, marad a korábbi szabályozás (a juttatás értékének 1,19 szerese után 16 százalék szja-t és 14 százalék eho-t, összességében 35,7 százalék közterhet kell fizetni). A kizárólag SZÉP kártyára utalt munkáltatói támogatás esetén ez a kedvezményes összeg továbbra is évi 450 ezer forint (az ún. rekreációs keretösszeg) marad. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kétféle juttatási formát kombinálni lehet, azaz a SZÉP kártyán kívüli béren kívüli juttatásokat évi 200 ezer forintig, valamint ezen felül a SZÉP kártyára utalást 250 ezer forintig az idei kedvező adóteher mellett lehet a munkavállalók számára biztosítani.

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ
A kapcsolódó kedvezményeket részmunkaidős foglalkoztatásnál nem kell arányosítani a kisgyermekes szülők esetében.

KATA
A kizárás egyik oka lehet a 100 ezer forintos adóhátralék. Ezt a tényt már csak az év utolsó napján vizsgálja az adóhivatal az eddigi negyedév helyett.

KIVA
Már csak negyedévente kell előleg bevallást adni, az árbevétel felső határát jelentő 500millió forintos értékhatárt is ekkor kell vizsgálni.

ÁFA és adózás rendje
Havi áfa bevallásra kötelezi a jogszabály 2015.01.01-től várhatóan az újonnan havi_áfainduló vállalkozásokat,  az adócsalások visszaszorítása érdekében. Jelenleg azaz 2014-ben még az új, kezdő cégeknek negyedéves áfa bevallást kellett benyújtaniuk a NAV felé. A havi bevallás határideje a tárgyhónapot követő hó 20-a!
Visszakerül az áfa-törvénybe az a rendelkezés, miszerint időszakos elszámolású ügyleteknél (más néven: folyamatos szolgáltatás) nem a fizetési határidő lesz az elszámolási időszak utolsó napja, hanem a teljesítés időpontja. Ez alól két kivétel lesz: ha a fizetés esedékessége és a számla/nyugta kibocsátása megelőzi az időszak utolsó napját – a teljesítés időpontja a számla/nyugta kibocsátásának napja lesz; az első eset alá nem tartozó esetekben, ha a fizetés esedékessége az időszak utolsó napját követő időpontra esik, akkor a teljesítés időpontja az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legkésőbb az időszak utolsó napját követő 30. nap lenne. Az új rendelkezések szakaszosan és óvatosan kerülnek be az áfa-törvénybe, mivel 2015. július 1-től könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatások kerülnek az új szabályozás hatálya alá, majd 2016-től minden más szolgáltatásra is vonatkozni fog  a szabály.
TÁRSASÁGI ADÓ
A korlátlan idejű veszteség elhatárolás 5 évre csökken. Pontosabban korlátozzák az elhatárolt veszteség felhasználására nyitva álló határidőt. Az eddigi időbeli korlát nélküli szabályozást 2015-től felváltja egy ötéves felhasználási korlát. 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és még nem érvényesített elhatárolt veszteséget legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet felhasználn A veszteségek továbbra is keletkezésük sorrendjében írhatók le.

REKLÁMADÓ
A reklámszolgáltatás igénybevevőjét terhelő kötelezettségek csak évi 30 millió forint feletti reklámköltség esetén értelmezhetőek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az adott hónapban kézhez kapott reklámadó-köteles számláink összege nem haladja meg átlagosan a 2,5 millió forintot, akkor nyilatkozat hiányában semmilyen szankció nem éri a megrendelőket, mivel 2015-től a társasági adóalap növelésének kérdése csak évi 30 millió forint fölötti megrendelések esetén merül fel. A reklámadóról szóló törvény pedig csak azokat a közzétevőkkel közvetlenül kapcsolatban álló megrendelőket vonja be az adóalanyok körébe, akiknek a havi költésük a 2,5 millió forintot meghaladja.

HELYI ADÓK
A helyi önkormányzatok lehetőséget kaptak magánszemélyeket terhelő új adónemek bevezetésére.
Két korlátozó feltétel van:
- nem eredményezhet kettős adóztatást (tehát csak olyasmit adóztathatnak meg, amit addig még nem terhelt adó)
- nem tilthatja (más) törvény
A törvény felhatalmazást ad a települési önkormányzatoknak, hogy az illetékességi területükön a helyi adók mellett települési adók bevezetéséről is döntsenek. A települési adó gyakorlatilag bármilyen adótárgyra kivethető lesz, amelyet nem terhel törvényben meghatározott közteher. Az adó alanya nem lehet szervezet, vagy –ilyen minőségében – vállalkozó.

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK
2015-től a kiegészítő tevékenységet végző (nyugdíjas) vállalkozók által fizetendő járulék havi összege 6.930 forint. 2014-ben fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék (havi összege: 6810 forint, napi összege: 227 forint.

TRANZAKCIÓS ADÓ
Jövőre bankkártyánként (nem pedig bankkártyás fizetésenként) kell megfizetni a pénzügyi tranzakciós illetéket a pénzforgalmi szolgáltatónak. Az illeték éves egyszeri mértéke 800 forint, Paypass kártya esetén pedig 500 forint. Ha a tulajdonosa egész évben nem használja a kártyát, nem köteles az illetéket megfizetni. Első alkalommal 2015. január 20-ig kell-e kötelezettséget teljesíteni.

A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYBEN ÚJ
környezetvédelmi szennyezői katefóriákat vezetnek be, valamint kibővül a törvény tárgyi hatálya. A díj kiszámításának szabályai nem egyszerűek: a termékcsoportokat hat környezetszennyezési kategóriákba sorolják, amelyek súlyszámot kapnak, ezek alapján emelkedik sávosan a fizetendő összeg. A törvény hatálya alá tartoznak januártól az egyéb műanyag termékek (pl .: művirág), az egyéb vegyipari termékek (mosószer, tusfürdő), az irodai papír, valamint a jelenlegi szabályozás hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikai berendezések.

Megváltozik a cafeteria
Marad minden eddigi béren kívüli juttatás szabálya, keretösszege és még a közterhe is – a korábbi 51,17 százalékos tervhez képest – 35,7 százalék az éves keretösszegeken belül. A SZÉP Kártyán kívüli béren kívüli juttatásokból azonban csak éves szinten 200.000 Ft értékig lenne érvényesíthető ez a kedvező adókulcs.

ÚJ különadó
A napi fogyasztási cikket értékesítő üzleteket üzemeltető vállalkozásokat 2015-től sújtó élelmiszerlánc-felügyeleti díj mértéke figyelemre méltó. Ennek az adónak is – hasonlóan a korábbi kiskereskedelmi különadóhoz – az alapja az árbevétel, illetve a mértéke sávosan progresszív: 500 millió forintig adómentesség fog érvényesülni, majd 50 milliárd forintig 0,1 százalék lesz az adómértéke, ezután pedig 50 milliárd forintonként 1-1 százalékkal emelkedik a díj mértéke egészen a 300 milliárd forint feletti sávig, ahol az 6 százalékban maximalizálódik.

ÚJ HÁZASOK KEDVEZMÉNYE
Új adóalap-csökkentő kedvezmény kerül bevezetésre, mely intézkedéstől a házasságkötések számának növekedését várják. Az első házasok kedvezménye akkor érvényesíthető, ha legalább az egyik házastárs első házasságát köti. A kedvezmény gyakorlatilag együttesen havi 5 ezer forintos adócsökkenést eredményez, mely a családi kedvezményhez hasonlóan a házastársak döntése alapján megosztható. Az adóalap-csökkentő kedvezmény a házasságkötés hónapját követő hónaptól vehető figyelembe 24 hónapon keresztül, de legfeljebb addig a hónapig, amelyet követően a magánszemély családi kedvezményre válik jogosulttá

ADÓBEVALLÁS HATÁRIDEJE
Negyedéves előlegfizetés esetében az alábbi határidőket kell tartani:
2015. április 21.
2015 július 21.
2015 október 20.
2016. január 20.
Az éves bevallóknak 2016. február 25-éig kell az áfaelőleget befizetniük.
A társasági adó befizetésének a határideje megegyezik az áfaelőleg befizetésének a határidejével, mind havi, mind negyedéves, és mind éves befizetést vállalók esetében.
Az evabevallás elkészítésének a határideje 2016. február 25, a kettős könyvelést végzők esetében 2016. május 31. Az  evaadóelőleg befizetéseit a negyedéves bevétel után az alábbi időpontokban kell teljesítenünk:
2015. április 14.
2015 július 14.
2015 október 13.
2015. december 20.
A szociális hozzájárulási adót a következő hónap 12-ig kell befizetni. A kisvállalkozó adó esetében, ha valaki havi rendszerességgel fizeti az adóelőleget, annak mindig a következő hónap 12-ig kell azt befizetni. Negyedéves adóelőleg fizetés esetében a következő időpontokban kell teljesíteni:
2015. április 14.
2015 július 14.
2015 október 13.
2016. január 12.
A KATA esetében pedig minden hónap 12-ig kell az előző hónapi bevétel után befizetni az adóelőleget. Magát a bevallást pedig 2016. február 25-ig elkészíteni.

Hivatkozás: 1991. évi IV. tv. és 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.)


11. Kiemelt ápolási díj bevezetése, és
a fokozott ápolási díj összege emelkedett 2014. január elsejétől, ügyintézés

2015-ben nem változott a szociális ellátások összege, így az ápolási díj sem.

A 2013. évi CCIII. törvény több ponton módosította a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban: Szoc. tv.), és ennek keretében tovább differenciálódott az ápolási díj rendszere. Bevezetésre került a legsúlyosabb állapotú hozzátartozójukat ápolók részére megállapítható kiemelt ápolási díj.

A Szoc. tv. 43. §-a szerint a járási hivatal - kérelemre kiemelt ápolási díjra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki
a)    a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt ("E" hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy
b)    olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.

A kiemelt ápolási díj megállapítására tehát két esetben van lehetőség:
a)    ha az ápolt a 18. életévét betöltötte, és a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, tehát "E" minősítési kategóriába tartozik;
b)    ha az ápolt a 18. életévét nem töltötte be (bizonyos esetekben a 18. életév betöltése után is), részére - az állapota miatt - magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, és ezzel együtt a magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapot igazolását végző szakorvos igazolja, hogy betegsége vagy fogyatékos állapota miatt tartós ápolást¬gondozást igényel.

A kiemelt ápolási díj megállapítása iránti kérelmet az illetékes járási/fővárosi kerületi hivatalnál kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell:
•    az a) pont szerinti jogosultsági feltétel esetében a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását az ápolt személy egészségi állapotáról;
•    ab) pont szerinti jogosultsági feltétel esetében azon szakorvos igazolását, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről, fogyatékosságokról szóló igazolás kiállítására jogosult.
Amennyiben az ügyfél az a) pont alapján igényli a kiemelt ápolási díjat, azonban nem rendelkezik olyan szakhatósági állásfoglalással vagy a komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló véleménnyel, mely igazolná, hogy az ápolt hozzátartozó egészségi állapota alapján az "E" kategóriába tartozik (tehát egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes), akkor az ápolt személy (hozzátartozó) a rehabilitációs szakigazgatási szervtől kérheti a komplex minősítését, melynek eredményéről hatósági bizonyítvány kerül kiállításra.

A hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni:
•    egy hónapnál nem régebbi, a háziorvosa által kiállított ORVOSI BEUTALÓ az orvosszakértői szerv szakértői bizottságához, illetve FOB-hoz a munkaképesség¬változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából [a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete],
•    zárójelentések, szakorvosi leletek,
•    NRSZH, ORSZI, OOSZI szakvélemény(ek)/szakhatósági állásfoglalás(ok) -amennyiben korábban már sor került orvosi vizsgálatra.

Amennyiben a hatósági bizonyítvány iránti kérelmet nem az ápolandó személy nyújtja be, hanem képviselője, úgy csatolni kell az érvényes meghatalmazást, illetve gondnokság alatt álló személy esetében a gyámhivatal gondnokkirendelő határozatát.

A komplex minősítés eredményét magában foglaló hatósági bizonyítványt a járási hivatalnál benyújtandó, kiemelt ápolási díj iránti kérelemhez csatolni kell.

Ha az ápolt rendelkezik olyan 2011. december 31. után készült szakhatósági állásfoglalással vagy a komplex minősítésről szóló összefoglaló véleménnyel, mely igazolja, hogy E minősítési kategóriába tartozik, nincs szükség a hatósági bizonyítvány kiadása iránt kérelmet benyújtani a rehabilitációs szakigazgatási szervhez. Ebben az esetben az érvényes szakhatósági állásfoglalást vagy összefoglaló véleményt kell csatolni a járási hivatalnál előterjesztendő, kiemelt ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez.

A járási hivatal a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg.

Nem változott az ápolási díj összege 2015-ben sem:

Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg
a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, (alapösszeg 29. 500 Ft, nem változik 2014.)
b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében, 2014- ben 53 100Ft
c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében, (130 %-a, 38 350Ft 2013-ban, 2014-ben 44 250Ft)
d) legalább 80%-a a méltányossági ápolási díj esetében (2013-ban is 23 600Ft, és marad).

Mindig a jogosultsági hónapot követő hónapban folyósítják, mint ahogyan az ellátások januártól emelt összege is a következő hónapban érzékelhető a számlán. 


Szolgálati időnek számít, 10% nyugdíjjárulék levonásra kerül az összegből.

Hatályba lépés: 2014. január 1.

Hivatkozás: 2013. évi CCIII.tv. 33 § (3) bek és 82/2013. (XII. 29.) EMMI r. MK 220. sz.

Felhívom a figyelmet azonban néhány jogi tényre:
Lehetnek veszélyei-, előnyei egy hatósági bizonyítvány igénylésének, határozatnak, hiszen ilyenkor meghatározásra kerül az egészségi állapot mértéke, rehabilitálhatóság, így megállapítják a minősítési kategóriát.

Csak két példa:
a.)    Érintett ápolt személy volt I.cs. rokkantsági nyugdíjas, jelenleg rokkantsági ellátásban részesül. Ennek jelenlegi minősítési kategóriája „E”,
HA ezt szakvéleményezi szakértői bizottság, ebben az esetben marad ellátása és kiemelt ápolási díjra jogosult LEHET.
ÁM az ápolási díj szociális ellátás az 1993. évi III.tv. értelmében, ezért önkormányzat (kormányhivatal) vizsgálja a jövedelmi viszonyokat, és még egyéb feltételt is állíthat törvényesen, pl.  egy főre jutó jövedelme nem lehet több, mint a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 200%-a (jelenleg 28.500X2=57000. (önkormányzatonként változó lehet)
Ápoló esetében is több feltételnek kell teljesülnie, pl. rendszeres pénzellátásban nem részesülhet, pl. keresőtevékenységet korlátozva folytathat, pl. ez a rendszeres pénzellátás nem lehet magasabb, mint az ápolási díj összeg, különben nem megállapítható az ápolási díj, ill. ha már megállapították, akkor meg kell szüntetni. 


b.)    Érintett ápolt személy volt II.cs. rokkantsági nyugdíjas, jelenleg rokkantsági ellátásban részesül. Ennek jelenlegi minősítési kategóriája "D" és nem "E", amely esetén kiemelt ápolási díj adható.
Viszont ha a hatósági bizonyítványban nem minősítik legalább "D" minősítéssel, akkor elveszítheti még a jelenlegi ellátását is.
Ha viszont "E" minősítési kategóriát állapítanak meg, akkor is változik állapota, súlyosabb a bizottság szerint, így is megszüntetik jelenlegi ellátási összeget. Kérheti, hogy új minősítésnek megfelelő ellátást állapítsanak meg legalább (automatikusan nem teszik, ha nem kéri), és annak összege az új Mmtv szerint állapítható meg, amely fix összeg ebben az esetben, mivel ellátással rendelkezett eddig, ezért ez az összeg "E" esetén 93ezer 70%-a=65100Ft.
Emellett emlékeztetem fent írt tényre is, hogy az ápolási díj szociális ellátás, vagyis a jövedelmi viszonyokat is vizsgálja önkormányzat (kormányhivatal).
Azt a jogi tényt is vegye figyelembe, hogy a szociális ellátások a 1993. évi III.tv. értelmében meg sem állapítható, ill. meg kell szüntetni, ha az ápolónak rendszeres pénzellátása van, ill. ellátása magasabb összegű, mint az ápolási díj összege.

Bővebben lásd saját honlapomon itt 3) pontban az ott lévő jognyilatkozatom tiszteletben tartása mellett: http://www.versenykepesseg.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=74&Itemid=473 

Hivatkozás: 1993. évi III.tv.

12.) Rokkant személy nem álláskereső , és NEM megváltozott munkaképességű személy 2013. január 1-jétől. Mit jelent mindez?

1991. évi IV. törvény 24-28. §, az kap álláskeresési járadékot, aki ÁLLÁSKERESŐnek minősül. Ezt viszont az 58.§ magyarázza meg (különös tekintettel a 3. pontra):
“álláskereső: az a személy, aki
1.    a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2.    oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3.    öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
4.    az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
5.    elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6.    az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart,

Rokkantsági ellátásban részesülő álláskeresőt nem regisztrálják a Munkaügyi Központban, és nem segítenek munkakeresésében, közvetítésben, szolgáltatásokkal, hogy munkához jusson, de nyilvántartásba veszik.
A rokkantsági járadékban részesülő álláskereső lehet, részesülhet álláskeresési járadékban is szolgáltatásokban.

Foglalkoztatási szempontból NEM megváltozott munkaképességű személy a rokkantsági ellátásban részesülő (Flt 57 § (4) 4.) Vagyis ez azt jelenti, hogy minden támogatásból kirekesztették ezzel, uniós támogatásokból is, amely elősegítené a nyílt munkaerő-piacra kikerülését.
Ez ütközik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 14. cikkében deklarált megkülönböztetés tilalmába. Ugyanis a rokkantsági ellátásban részesülők ezen a ponton is indokolatlanul hátrányos megkülönböztetésben részesülnek több, velük összehasonlítható helyzetben lévő csoporttal szemben.
Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki
a) rehabilitációs ellátásban részesül,
b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.

A rokkantsági ellátásban részesülők a védett (akkreditált, költségvetési) foglalkoztatáson kívül minden egyéb támogatásból (pl. Rehabilitációs Kártya is) kizárásra kerültek, csupán a foglalkoztatási kötelezettség jelent közülük a munkára készeknek előnyt, ha foglalkoztatásuk után a munkáltató a rehabilitációs hozzájárulás megtakarítására jogosult. Ezen változtatni szükséges.

Hivatkozás: 1991. évi IV. törvény. Flt., amit módosított MK 164. sz. 2012. 12. 07-én a
2012. évi CXCII. tv. XII. 7. Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról  

Minden megváltozott munkaképességű személyek komplex rehabilitációjában az elsődleges uniós cél a nyílt munkaerő-piacon történő elhelyezkedés elősegítése összhangban a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel.
az EU Fogyatékos-ügyi Stratégiájának célja annak biztosítása, hogy a fogyatékos emberek mindennapi életükben ugyanolyan egyéni választási lehetőségekkel rendelkezzenek, mint az ép emberek, illetve hogy ők is irányíthassák életüket.
Hiszen az ESÉLYEGYENLŐSÉG, vagyis hogy minden ember más, mégis egyenjogú lehetőséget kell kapnia arra, hogy a maga választott módon tartalmas életet éljen. Ehhez biztosítani kell számukra a személyi támogatás rendszerét, az akadálymentességet, a személyi-, tárgyi-, infrastrukturális feltételeket, az információkhoz jutás korlátlan hozzáférhetőségét.
Az emberi jogok emberi szükségleteken alapulnak. Kinyilvánítják, hogy minden egyes embernek egyenlően joga van nem csupán az élethez, hanem a méltóságteljes élethez is. Az emberi jogok továbbá feltételezik, hogy szükség van bizonyos alapkövetelményekre és forrásokra annak érdekében, hogy méltóságteljes életet élhessünk.(2007. évi XCII.tv.)

Az Alaptörvényünk II. cikke alapján az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz függetlenül fizikai és szellemi fejlettségétől, illetve állapotától, és attól is, hogy emberi lehetőségéből mennyit valósított meg, és miért annyit. A hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként, egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni.

Helyzetük miatt egyfelől kiszolgáltatottak valamennyi állami, közhatalmi beavatkozással szemben. Másfelől esetük súlyos és közvetlen következményekkel járhat az is, ha az állam nem tesz eleget egyes alkotmányos feladatainak, a speciális, rászorultakat segítő szabályozás és gyakorlat kialakításával, fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően látja el. Legyen szó ugyanakkor indokolatlan közhatalmi beavatkozásról, vagy éppen állami feladat, kötelezettség elmulasztásáról, az érintettek jog-, illetve érdekérvényesítő képessége minimális.
A jogegyenlőség, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdításának kötelezettsége, az egyes, kiemelten védett csoportok jogainak megfelelő biztosítása kiemelt fontosságú a foglalkoztatás területén, a munka világában.

13. Tájékoztató a szociális ellátórendszer változásairól, 2015.

Az önkormányzatok szabadon dönthetnek a támogatások nagyságáról és formájáról.
A szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ebbe a körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.

A módosítást megelőzően kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé válik - olvasható a javaslatban.
A kötelező segélyek közül kikerül a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás.
A módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint kell nyújtani, de 2015. január 1-jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.
Az óvodáztatási támogatás a kötelező óvodáztatás bevezetésével, 2015. szeptember 1-jétől megszűnik.
A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzatok szabadon dönthetnek.
A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat rendeletében határozza meg, ennek megfelelően a méltányossági közgyógyellátásra, a méltányossági ápolási díjra, valamint az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozást a szociális törvény a módosítás elfogadása után már nem tartalmazza.

A módosítások 2015. március 1-jén lépnek hatályba. Az önkormányzatok számára a javaslat 2015. február 28-áig ad határidőt a települési támogatásra vonatkozó rendeletek megalkotására.

A rendszeres  szociális  segélyben részesülőknek a támogatást 2015.  február 28-ig a korábban megállapított összegben folyósítják. A módosítás  hatálybalépésekor már  megállapított, határozott  idejű ellátásokat (lakásfenntartási  támogatás,  adósságkezelési  szolgáltatás,  méltányossági  közgyógyellátás), amelyek a kötelező segélyek közé tartoztak, a módosításkor hatályos feltételek alapján, kifutó jelleggel biztosítják azzal, hogy 2015. január 1 -jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.

A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat szabadon dönthet. A  szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek  tekintetében  annyit  ír  elő,  hogy  az  önkormányzat  a  helyi  viszonyokhoz  mérten,  a krízishelyzetben  lévő  személyek  számára,  illetve  a  helyi  szociális  problémák  kezelésére települési  támogatást  nyújt. A települési támogatás  egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat  rendeletben  határozza  meg. 

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA:
Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás.
A jelenleg jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1-től a járási hivatal hatáskörébe kerül. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási hivatal jogosult. A kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivataloknál, amelyek azt továbbítják a járási hivatalok részére.
Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként változni fognak.


A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nem várható változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal fogja megállapítani.
A támogatás havi összege –2015-ben is 22.800Ft


Rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnik. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot.
Az új rendszer bevezetésének lépései a következők:
 A jelenleg rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságát a jegyző 2015. január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálja.
 A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapítja, hogy az ügyfél 2015. március 1-től milyen ellátásra lesz jogosult.
 Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják.
 Ha vállalják a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak jelenleg rendszeres szociális segélyre
 Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.


Az újonnan bevezetendő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell majd kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik:
Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46 662 Ft.)
Ha az EGYT-re jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az EGYT összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. (Ebben az esetben az EGYT maximuma 23 862 Ft.)

A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.)
Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. § (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható – kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket – ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.

A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni.


Lakásfenntartási támogatás:
A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.
Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani.
Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul:
 Ha az ellátásra való jogosultságot 2014. december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra.
 Ha a hatóság 2015. január 1-ét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehet biztosítani.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.


Adósságkezelési szolgáltatás:
Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.
Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára

Méltányossági közgyógyellátás:
A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1-től kikerülnek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem lesz kötelező.
Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani.
A korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennáll az alábbi esetekben:
 Ha az ellátásra való jogosultságot 2015. március 1-jét megelőzően megállapították, vagy
 Ha az ellátásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás 2015. február 28-án folyamatban van.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez.

Méltányossági ápolási díj:
Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára jelenleg sem kötelező.
A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1-jétől kikerülnek a szociális törvényből.
A 2015. március 1-ét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően biztosíthatóak 2015. március 1-jét követően, települési támogatás formájában.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére.

Önkormányzati segély:
Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lesz.
E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik.
Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához
Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel:
Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen
a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez,
d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni.

A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kell megalkotnia. 

Hivatkozás: 2014. évi CI. Törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról



Bernáthné Székely Julianna

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

Bernáthné Székely Julianna

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.