2018. ÉVI foglalkoztatást érintő FŐBB VÁLTOZÁSOK (1. rész)

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

06-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett.

A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (hivatkozás: szerzői jogok tv., mivel jogszabályokon alapuló közérthető tájékoztatás, plágium, tartalom lopás).
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiszen
 nem tartalmazhat mindent a honlapom, a hivatkozott jogszabályokkal együtt értelmezendő és a szakértő telefonos rövid segítő tájékoztatására szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne esetére, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni,
és tudni kell alkalmazni. 

(Hivatkozás: 1999. évi LXXVI.tv.a szerzői jogokról)

 

Sok munkaadó csak a költségtakarékosságot látja a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásában - HR Portál 2016. 06.30.:

http://www.hrportal.hu/hr/sok-munkaado-csak-a-koltsegtakarekossagot-latja-a-fogyatekossaggal-elo-emberek-foglalkoztatasaban-20160629.html

____________________________________________________________________

Mindenképpen a témához jól értő, felkészült, tájékozott, tapasztalt, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy alkalmas a témában hiteles, megbízható szakmai támogatást nyújtani.  

A CSV  a cégek túléléséről, fejlődéséről, fenntarthatóságáról szól, amelyhez működő infrastruktúrára, megbízható, kiszámítható beszállítókra, utánpótlásként felvehető képzett és tehetséges munkavállalókra és stabil jogi környezetre van szükség. Vagyis egy élő és működő társadalomra és környezetre maguk körül, amelyért maguk is sokat tehetnek.

A CSV, a közös értékteremtés egy innovatív üzleti megközelítés, amelyben felismerik és alkalmazzák azt, hogy egy cég versenyképessége és a körülötte lévő közösség egészségessége kölcsönösen függ egymástól, így képesek a globális növekedésre, ahol az üzleti érdek és a társadalmi felelősségvállalás közvetlen kölcsönhatásban működhet. Segítségével a cégek eredményesebbé válhatnak, miközben sokkal nagyobb hatást képesek elérni, mint egyszerű jótékonysággal. Ez az innovativitás profit, az üzleti érdek része.
Szeretné megtalálni szervezetében? Keressen! 

Az immateriális javakat nem úgy, mint a termékeket, technológiákat, nehéz utánozniuk a versenytársaknak, mert az emberek és szervezetek egyedi tudásában, képességeiben gyökereznek, így ezek a fenntartható versenyelőny forrásai. Szakmai munkámmal ehhez segíteném hozzá.

______________________________________________________________________

TÁJÉKOZTATÁS
Foglalkoztatást érintő főbb változások  
2018.
FRISSÍTVE: 2017. 12. 02. Folyamatosan bővül napra készen.  

-1. a) A nyugellátások és egyes más ellátások 2017. novemberi egyszeri kiegészítéséről (amely 1/12-ed része épül be ellátási összegbe a jogszabály szerint!)

-1 b) a 2017. évi nyugdíjprémiumról és egyes más ellátások után járó egyszeri juttatásról (nem épül be ellátási összegbe!)


0. Egyszeri juttatásként Étkezési Erzsébet-utalvány 2017. decemberére
1. 2017. évben munkaszüneti napok?

2018. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

2. 2017. évi ellátások banki utalása
3. 2018.01.01-jétől a nyugdíjakat és egyéb ellátásokat 0,8 %-kal, ezt követően 3 %-kal kell emelni


4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL, 2017.
5. 2017. 2018-ban a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum
A közfoglalkoztatási bérminimum 2017.
6. Rokkant személy nem álláskereső, és NEM megváltozott munkaképességű személy 2013. január 1-jétől. Mit jelent mindez?
7. Tájékoztató a szociális ellátórendszer változásairól, 2015.-től  
8. Végleges állapotú személyek felülvizsgálatára és a közlekedőképességre vonatkozó végrehajtási rendelet módosult 2015. szeptember 9-től
9. A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet módosítása, érvényes 2015. 09. 28-tól:
10. a) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok változása (2016. 06. 06-át követő 3. naptól hatályos)

b) A rehabilitációs kártya jogosultsági-, és munkáltatói kedvezmény feltételei (2017.01.01-től)


11. Adóváltozások 2017.

12. Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról


_________________________________________________________________________

-1. a) A nyugellátások és egyes más ellátások 2017. novemberi egyszeri kiegészítéséről (amely 1/12-ed része épül be ellátási összegbe a jogszabály szerint!)

Egyösszegű kifizetést kell folyósítani a következő ellátásokban részesülő személyeknek:
1. öregségi nyugdíjban,
2. özvegyi nyugdíjban,
3. szülői nyugdíjban,
4. árvaellátásban,
5. baleseti hozzátartozói nyugellátásban,
6. mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban,
7. mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékában,
8. korhatár előtti ellátásban,
9. szolgálati járandóságban,
10. átmeneti bányászjáradékban,
11. táncművészeti életjáradékban,
12. rokkantsági ellátásban,
13. rehabilitációs ellátásban,
14. baleseti járadékban,
15. bányászok egészségkárosodási járadékában,
16. fogyatékossági támogatásban,
17. vakok személyi járadékában,
18. rokkantsági járadékban,
19. Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban,
20. polgármesterek közszolgálati járadékában,
21. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában,
22. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban,
23. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban,
24. az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő –emelésben vagy
25. a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban

Az egyösszegű kifizetés összege – a rendeletben foglalt kivétellel – megegyezik a jogosult részére folyósításra kerülő, fent sorolt ellátások 2017. november havi összegének 9,6 százalékával.
Az egyösszegű kifizetést – a rendeletben meghatározott kivétellel – a 2017. november havi ellátással egyidejűleg, hivatalból kell folyósítani.

A rendeletben meghatározott időarányos részt a jogosult kérelmére kell folyósítani az ott meghatározottak szerint. Az egyösszegű kifizetés időarányos része illeti meg a rendeletben meghatározottak szerint egyes ellátásban részesülőket. 

A rendelet hivatkozik az 1.§/1/ bekezdésében:
Tny 62.§/3/: "Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a Tny 62.§(1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban - január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni."
Tny. 62. § (5)
bekezdése értelmében a következő év januárjában a nyugellátás és egyéb, rendeletben meghatározott ellátások összegét – a tárgyév január emelés végrehajtását megelőzőenmeg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló százalékos mérték egytizenketted részével", vagyis innen a 0,8%, amely az adott 9,6% egytizenketted része, amely összeg beépül az ellátás összegébe a jogszabály szerint ez év novemberében és ennek a jövő év januárjában lesz jelentősége.

A fogyatékossági támogatás összegének változását lásd szakmai honlapomon itt a címszó alatt, a jognyilatkozatom tiazteletben tartása mellett:

http://www.versenykepesseg.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=62&Itemid=475


Hatályos: 2017.11.01
Hivatkozás: 312/2017. (X. 31.) Korm. rendelete MK 175.sz.  


-1 b) a 2017. évi nyugdíjprémiumról és egyes más ellátások után járó egyszeri juttatásról (nem épül be ellátási összegbe!)

 

2017 novemberében egyszeri juttatásra (nyugdíjprémium) jogosult az a személy, aki a 2016. év legalább egy napján, valamint 2017 novemberében
a) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nélkül öregségi nyugdíjban vagy a  azzal egy tekintet alá eső ellátásban,
b) ideiglenes özvegyi nyugdíjban,
c) korhatár előtti ellátásban,
d) szolgálati járandóságban,
e) átmeneti bányászjáradékban,
f ) balettművészeti, illetve táncművészeti életjáradékban,
g) rokkantsági ellátásban,
h) rehabilitációs ellátásban,
i) baleseti járadékban,
j) bányászok egészségkárosodási járadékában,
k) fogyatékossági támogatásban,
l) vakok személyi járadékában,
m) rokkantsági járadékban,
n) Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban,
o) polgármesterek közszolgálati járadékában,
p) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában,
q) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban,
r) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban,
s) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel
összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő –
emelésben vagy
t) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesül.

A szorzószám 2017. évben 0,6, a nyugdíjprémiumra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az egyszeri juttatás meghatározásakor valamennyi, a jogosultnak járó, nyugdíjprémiumra vagy egyszeri
juttatásra jogosító ellátás összegét össze kell adni, ezen együttes összegre kell a nyugdíjprémium kiszámítására vonatkozó szabályok szerinti számítást elvégezni, majd ennek végeredményéből le kell vonni a jogosultnak járó nyugdíjprémium összegét, és a különbséget kell egyszeri juttatásként folyósítani.
A fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka esetén az egyszeri juttatást a 2017 novemberében folyósított 2017. október havi ellátás után kell kiszámítani.
Hatályos: 2017.11.01
Hivatkozás: 313/2017. (X. 31.) Korm. rendelete MK 175.sz. 

0. Egyszeri juttatásként Étkezési Erzsébet-utalvány 2017 decemberére  

Egyszeri juttatásként, egy alkalommal személyenként 10 000 forint értékű Étkezési Erzsébet-utalványban kell részesíteni azt a személyt, akinek 2017 novemberében vagy 2017 decemberében:
1. öregségi nyugdíjat,
2. özvegyi nyugdíjat,
3. szülői nyugdíjat,
4. árvaellátást,
5. baleseti hozzátartozói nyugellátást,
6. mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
7. mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
8. korhatár előtti ellátást,
9. szolgálati járandóságot,
10. átmeneti bányászjáradékot,
11. táncművészeti életjáradékot,
12. rokkantsági ellátást,
13. rehabilitációs ellátást,
14. baleseti járadékot,
15. rokkantsági járadékot,
16. bányászok egészségkárosodási járadékát,
17. fogyatékossági támogatást,
18. vakok személyi járadékát,
19. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
20. polgármesterek közszolgálati járadékát,
21. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
22. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást,
23. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatását,
24. kormányrendelet alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint emelendő, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelést vagy
25. nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot folyósítanak.

Az egyszeri juttatás akkor is egyszer jár, ha a jogosult több, a rendeletben meghatározott ellátásban részesül.
A postai kézbesítés eredménytelensége esetén az ismételt kiküldés iránti kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál kell előterjeszteni. A kérelem benyújtásának jogvesztő határideje 2018. február 28.
Az egyszeri juttatást tartalmazó küldemény jogosultak részére történő kézbesítésére postai szolgáltatás keretében kerül sor. E kézbesítési feladat ellátása a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság kizárólagos joga.
Hatályba lépés: 2017.11.16.
Hivatkozás: 341/2017. (XI. 15.) Korm. rendelete a nyugellátásokban és egyes más ellátásokban részesülő személyek részére juttatandó Erzsébet-utalványról 186/2017.MK 

_______________________________________________________ 


1. 2017-ben Munkanap áthelyezések?


A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvény 102. § (5) bekezdése kimondja, hogy felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatásának évenkénti rendeleti szabályozására.
A jövő évi év naptári áttekintés egyértelművé teszi, hogy 2017-ben nem lesz munkanap áthelyezés, emiatt nem indokolt a munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott rendelet sem,
Ezt a tényt alátámasztja. hogy, az Mt-s szabályozás szerint október 31-ig kellet volna elkészülnie a rendeletnek, de ez nem történt meg.
A munkaszüneti napok a következők:
•    Január 1-je: újév első napja, vasárnapra esik, így már 2-án belevetjük magunkat újra a munkába.
•    Március 15.: az 1848-as forradalmi megemlékezés szerdai napra esik, így elmarad a szokásosan ehhez kapcsolódó hosszú hétvége.
•    Április 14.: 2017-től a nagypéntek is ünnep nap lesz, az idei évben ennek köszönhető az első hosszú hétvégénk. Az állam erről a napról tett bejelentése akkor lesz hatályos, ha az Mt.102.§ (1) bekezdésben található munkaszüneti napok között is szerepelni fog.
•    Április 17.: húsvét hétfő, a megszokott rend szerint otthon pihenhetünk.
•    Május 1.: a munkaünnepe is lehetővé tesz egy háromnapos hosszú hétvégét.
•    Június 5.: hétfőn a Szentlélek kiáradásnak ünnepén, közismertebb nevén pünkösdkor is otthon maradhat a család.
•    Augusztus 20.: az államalapítás ünnepe vasárnapi napra esik, emiatt nem jelent többlet pihenést a dolgozóknak.
•    Október 23.: az 56’os forradalom megemlékezésekor a naptár szerint három napos hétvégénk lesz.
•    November 1.: mivel a Mindenszentek egy szerdai munkanapra esik, nem kell ledolgozni (nincs áthelyezett munkanap).
•    December 25-26.: az idei évhez képest, jövőre hétfőre és keddre esik a karácsony ami azt jelenti, hogy egy négy napos hosszú hétvégénk lesz az év utolsó ünnepén.

A következő évben egyetlen szombati napon sem kell dolgozni, nem lesz munkanap áthelyezés, de pont emiatt kevesebb hosszú hétvégénk lesz. A munkaszüneti napjaink száma a plusz egy nappal 11 napra változott. Az április 14-i ünnepnek köszönhetően húsvétkor és karácsonykor is négynapos pihenés lesz, ezen kívül a 2017-ben még háromszor lesz alkalmunk háromnapos kikapcsolódásra.

A 2018. évi munkaszüneti napok körüli - a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó - munkarend a következő:

a)

március 10., szombat

munkanap

március 16., péntek

pihenőnap

b)

április 21., szombat

munkanap

április 30., hétfő

pihenőnap

c)

október 13., szombat

munkanap

október 22., hétfő

pihenőnap

d)

november 10., szombat

munkanap

november 2., péntek

pihenőnap

e)

december 1., szombat

munkanap

december 24., hétfő

pihenőnap

f)

december 15., szombat

munkanap

december 31., hétfő

pihenőnap

Hatályos: 2018. január 1-jén lép hatályba.

Hivatkozás: 9/2017. (V. 19.) NGM rendelet a 2018. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről, MK 2017/73. (V. 19.)

________________________________________________________________________

2. 2017. évi ellátások banki utalása


Hónap    Banki jóváírás időpontja
január            12.    csütörtök
február           10.    péntek
március         10.     péntek
április            12.    szerda
május            12.    péntek
június            12.    hétfő
július             12.    szerda
augusztus     11.    péntek
szeptember   12.    kedd
október         12.    csütörtök
november     10.    péntek
december       4.    hétfő
Forrás: ONYF 

__________________________________________________________________________

2. 2018.01.01-jétől a nyugdíjakat és egyéb ellátásokat 0,8 %-kal, ezt követően 3 %-kal kell emelni


2018. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 62. § (5) bekezdése alapján 0,8 százalékkal kell emelni
1. azt az öregségi nyugdíjat,
2. azt az özvegyi nyugdíjat,
3. azt a szülői nyugdíjat,
4. azt az árvaellátást,
5. azt a baleseti hozzátartozói nyugellátást,
6. azt a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
7. azt a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
8. azt a korhatár előtti ellátást,
9. azt a szolgálati járandóságot,
10. azt az átmeneti bányászjáradékot,
11. azt a táncművészeti életjáradékot,
12. azt a rokkantsági ellátást,
13. azt a rehabilitációs ellátást,
14. azt a baleseti járadékot,
15. azt a bányászok egészségkárosodási járadékát,
16. azt a fogyatékossági támogatást,
17. azt a vakok személyi járadékát,
18. azt a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
19. azt a polgármesterek közszolgálati járadékát,
20. azt a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
21. azt a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatását,
22. azt a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást, és
23. azokat az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emeléseket, amelyeknek a Tny. 62. §-ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli, es amely után a jogosultnak a nyugellátások es egyes más ellátások 2017. novemberi kiegészítéséről szóló 312/2017. (X. 31.) Korm. rendelet alapján egyösszegű kifizetés járt.

Ha a fenti bekezdés szerinti saját jogú ellátást, a táncművészeti életjáradékot vagy a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatását 2018. évi időponttól, a fenti bekezdés szerint emelésre jogosító ellátás vagy balettművészeti életjáradék helyett, újraszámítás nélkül folyósítják tovább, vagy a fenti bekezdés szerint emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapítják meg – ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontja szerinti esetet is –, a fenti bekezdés szerint megemelt összeget kell továbbfolyósítani, illetve megállapítani

Ha a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a baleseti járadékot vagy a bányászok egészségkárosodási járadékát 2018. évi időponttól, rokkantsági járadéknak, vagy a fenti bekezdés szerint emelésre jogosító
a) rokkantsági ellátásnak,
b) rehabilitációs ellátásnak,
c) baleseti járadéknak vagy
d) bányászok egészségkárosodási járadékának
a megszűnését követő naptól állapítják meg, a megállapított ellátást a fenti bekezdés szerinti mértékkel meg kell emelni.

A fenti ellátások emelésére való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, fenti) bekezdés szerinti változás következett be. A fenti bekezdés szerinti emelés az ellátások időközi emelésének figyelembevételét előíró jogszabályi rendelkezések alkalmazása során 2018. január 1-jei hatályú emelésnek minősül.

2018. január 1-jétől az arra jogosultak esetében a fent felsorolt ellátásokban részesülők esetén  Tny. 62. § (1) bekezdése alapján 3 százalékkal kell emelni a 2018.01.01-jét megelőző időponttól megállapított
a) fent 1-23. pontja szerinti ellátásokat
b) a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny. 62. §-a szerint emelendő rendszeres pénzbeli ellátásokat es
c) házastársi pótlékot es házastárs után járó jövedelempótlékot.

A fentieken túl változik a rokkantsági járadék havi összege is, mely 2018. január 1-jétől 35.025 forintról 36 365 forintra emelkedik.

A nemzeti helytállásért járó pótlék megállapításánál irányadó összeghatár 186.250 forintról 193.350 forintra emelkedik 2018. január 1-jétől.

A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2018. január 1-jétől havi 91.080 forint összeghatárig folyósítható együtt.

A 2017. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. §-a és 12. §-a szerinti alapösszeg mértéke 98 890 Ft.

Az e rendelet alapján emelendő, 2018. januárra járó ellátásokat a jogosultak számára már emelt összegben kell folyósítani.

Az emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be. A jogszabály szerint, ha egy embernek egyidejűleg több, emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni.

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) 2018. január hónapban minden ügyfelét levélben, személyre szólóan értesíti az előző évben folyósított ellátások összegéről, valamint a 2018. január havi emelésről ellátás-típusonkénti bontásban, továbbá arról is, hogy a folyósított összegből milyen jogcímen és milyen összegben történik levonás.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátások emeléséről hivatalból gondoskodik – tehát az érintett nyugdíjasnak vagy egyéb ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania –, a 2018. január hónapban esedékes ellátásokat már a fentieknek megfelelő összegben folyósítja, illetőleg utalja.
(Megjegyzés: családtámogatási ellátásoknál – fogyatékossági-, családi pótlék – a januári emelt összeg februárban érkezik, mert annak folyósítása nem az adott hónapban történik, hanem azt követően.)

Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege változatlanul havi 28.500 forint,

Hatályos: 2018. 01. 01.
Hivatkozás: 359/2017. (XI. 30.) Korm. rendelet a nyugellátások és egyes más ellátások 2018. január havi emeléséről és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62 § értelmében  
Magyar Közlöny 2017/200. (XI. 30.)

_____________________________________________________________


4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL, és annak SZABÁLYAIRÓL 2017.


2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg, helyüket a  rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás vette át, és ezek egységes táppénzszerű ellátás körébe tartoznak.

A megváltozott munkaképességű emberek számára 2012. január 1.-től kétféle ellátást lehet megállapítani: a rehabilitációs ellátást, és a rokkantsági ellátást.
Rehabilitációs ellátásban azok részesülhetnek – legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve azok, akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek.
Rokkantsági ellátásban azok részesülhetnek, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

Főszabály, aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, az eddigi ellátását, 2012-ben nyugdíjként kapja.
A következő célcsoportok ugyanazt az összeget kapják 2012-ben is, tehát megmarad az ellátás összege rokkantsági ellátás néven:
- akik 2011. 12. 31-én rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek és az I. -es és II. -es csoportba vannak besorolva,
- az átmeneti járadékban részesülők,
- az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérőknek is megmarad az ellátásuk. Itt a 2011. évi CXCI.tv. 30 § szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személynek minősül, aki az 57. életévét betöltötte 2011. dec.31-én.

2012. január 1-jét követően a megváltozott munkaképességű emberek ellátásai jövedelempótló jellegűek, egészségniztosítási ellátások, ezért csak akkor megállapíthatók, ha
- egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex vizsgálata alapján 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű és
- keresőtevékenységet nem folytat,
- rendszeres pénzellátásban nem részesül,
- a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon – tehát összesen három éven át, 2014. január 1-jétől:
vagy tíz éven belül 2555 napon át – vagyis hét éven át – vagy tizenöt éven belül 3650 napon át – vagyis tíz év - volt biztosított
Feltétele tehát, az említett biztosítási jogviszony, amelyet az adóhivatalnak kell majd igazolnia.

Ettől eltérően (2016.05.01-jétől hatályos) biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak:
a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.
(Hivatkozás: 55/2016. sz.MK 2016.04.19. 2016.évi XXVI.tv.)és Mmtv.

Rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat.

2014. január 1-jétől: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt .


2012. január 1.-től rehabilitációs ellátás néven folyósítják azoknak eddigi ellátásukat:
- akik 2011. dec.31-én a besorolás szerint a III. kategória rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
- rendszeres szociális járadékban tartoznak,
- és öregségi nyugdíjkorhatárukat öt évnél több idő múlva érik el, és rehabilitációjuk javasolt.
Ők 2012. év január 31.-ig kaptak nyilatkozatot, hogy jelentkezzenek felülvizsgálatra. Ha ezt elmulasztotta az említett csoportból megtenni valaki és március 31-ig visszaküldeni a regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságra, akkor annak május elsejétől megszüntették ellátását. 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető volt.
A változásokról minden fent említett érintett tájékoztatást kapott.

A fenti felülvizsgálatok országosan lezárultak 2015.12.31-ável. Jogorvoslatok folyamatban egyes esetekben.


A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
a) az életkor,
b) a keresőtevékenység, és
c) az egészségkárosodás mértéke,
azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.

A felülvizsgálaton a Rehabilitációs Hatóság (akár a rendelkezésre álló iratok alapján is) minősíti a munkaképességét a vizsgált személynek:
1) Minősítheti úgy, hogy nem rehabilitálható, egészségi állapota 0-60% mértékű, egészségkárosodása 40-100%, így Hatóság ez alapján rokkantsági ellátást állapíthat meg a jogi feltételek fennállása esetén.
2) Rehabilitációs Hatóság minősítheti azt is, hogy rehabilitációt követően van esélye a munkavállalásra az egészségkárosodott személynek, és legalább 60 % egészségi állapotuk vagy kevesebb,  (egészségkárosodásuk legalább 40% vagy több). Ők rehabilitációs ellátást kaphatnak, amely maximum 3 évig jár. A három év alatt kellene a megváltozott munkaképességű személynek elhelyezkednie, együttműködve a munkaügyi központtal.

„havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző (helyett 2016. május elesejétől: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa vehető figyelembe) naptári évben (a továbbiakban:
referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;”(Hivatkozás: A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló törvényt (Mmtv.-t) módosította a 2012. évi CCVIII. törvény, az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról 2012. december 22. MK 178. sz. )
VÁLTOZÁS 2016.05.01. (MK.55. !!)

A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, (2017. január 1-jétől minimálbér 127 500Ft, így annak 150%-a: 191. 250Ft/hó)
Hivatkozás: MK 55/2016. sz. 2016.04.19.  2016.évi XXVI.tv. az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról amely módosította Mmtv.-t


Az Mmtv-ben írt kereset korlátozás a régi szabályok szerint alkalmazandóak A FELÜLVIZSGÁLATIG azokra a rehabilitációs ellátottakra (33 §), akik 2011. dec.31-én III. kategóriába, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban tartoztak, s majd a felülvizsgálat után lesz érvényes rájuk az új törvény szerinti korlátozás.


Rokkantsági járadékban részesülők esetében sem az ellátás megnevezése, sem az ellátás összege, sem a főbb folyósítási feltételek nem változtak, ezért az érintettek értesítést sem kaptak. Semmiféle korlátozás nincs rájuk vonatkozólag. Tehát időben dolgozhat, amennyit bír, és keresetben is kereshet, amennyit adnak. 


A törvényben meghatározott feltételek hiányában méltányosságból nem lehet a megváltozott munkaképességű személy részére ellátást megállapítani.

A rokkantsági ellátást megszüntetik 2014. január 1-jétől, ha KERESETE három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a mindenkori minimálbér 150 százalékát (2017. január 1-jétől minimálbér 127 500Ft, így annak 150%-a: 191. 250Ft/hó) 


2014. január 1-jétől: egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj . 4. § s) pont 2 . alpontjában foglaltakat kell érteni.


Az ellátás havi összege 2012. március 31-ig felülvizsgálatot kért személy esetén (aki átfordított rehabilitációs ellátásban részesül, 2016-ban ilyen nincs, mert befejezték az ilyen jellegű felülvizsgálatokat, így figyelembe vehető havi átlagjövedelme nincs):
- a rokkantsági ellátás összege megegyezik a megállapítást megelőző hónapra járó ellátás összegével (ha állapotában nem történt változás),
- a rehabilitációs ellátás összege (ha változott egészségi állapota Hatóság minősítése szerint):  
a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30 százaléka,( 2017-ben 28.803Ft)
b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka.( 2017-ben 38.405Ft)

Az alapösszeg 2016. évben 94 500 Ft, 2017.évben 96 010 Ft. Az alapösszeg a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.


A rehabilitációs ellátás havi összege ÚJ  kérelmező esetén (figyelembe vehető havi átlagjövedelemmel rendelkező esetén):
- annak, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% egészségi állapota, B1, a régi 40-49% ÖEK), a havi átlagjövedelem 35 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 30 %-a (2017-ben 28.803Ft) , és legfeljebb az alapösszeg 40 %-a (2017-ben 38.405Ft).
- annak, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (31-50% egészségi állapota, C1, a régi 50-69% ÖEK), a havi átlagjövedelem 45 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 40 % - a (2017-ben 38.405Ft), és legfeljebb a fenti alapösszeg 50 %-a (2017-ben 48. 005Ft).


A rokkantsági ellátás összege ÚJ kérelmező esetén:
NEM rehabilitálható, rokkantsági ellátást állapíthatnak meg:
a)  egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - B2 kategória –  a megmaradt egészségi állapota 51-60 % közötti mértékű (a korábbi 40-49 % ÖEK, rendszeres szociális járadékos),  annak ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 40 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 30 %-a (2017-ben 28.803Ft) és legfeljebb a fenti alapösszeg 45 %-a (2017-ben 38.405Ft).
b.) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - C2 kategória -  ha megmaradt egészségi állapota 31-50%közötti mértékű (a korábbi ÖEK 50-69%, III.cs.), annak az ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 60 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 45 %-a (2017-ben 43.205Ft) és legfeljebb a fenti alapösszeg 150 %-a,  (2017-ben 144.015Ft).
c.) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, "D" kategória, ha megmaradt egészségi állapota 30 %, vagy ennél kevesebb, vagyis ÖEK 70% vagy több (korábbi II.cs.ÖEK 80-100%), annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelme 65 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 50 %-a (2017-ben 48. 005Ft) és legfeljebb, a fenti alapösszeg 150 %-a (2017-ben 144.015Ft),
d.) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (korábbi I.csop.). "E" kategória, ha a megmaradt egészségi állapota 30%, vagy ennél kevesebb, Ő 2013. jún.30-tól bértámogatással foglalkoztatható,
annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelmének 70 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 55 %-a (2017-ben 52.805Ft) és legfeljebb a fenti alapösszeg 150 %-a (2017-ben 144.015Ft).

A rokkantsági ellátás összege, a rokkantsági ellátásban részesülő kérelmező nem rendelkezik havi átlagjövedelemmel:
NEM rehabilitálható, rokkantsági ellátást állapíthatnak meg:
a)  egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - B2 kategória –  a megmaradt egészségi állapota 51-60 % közötti mértékű (a korábbi 40-49 % ÖEK, rendszeres szociális járadékos),  annak ellátása az alapösszeg 30 %-a (2017-ben 28.803Ft).
b.) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - C2 kategória -  ha megmaradt egészségi állapota 31-50%közötti mértékű (a korábbi ÖEK 50-69%, III.cs.), annak az ellátása az alapösszeg 45 %-a (2017-ben 43.205Ft) .
c.) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, "D" kategória, ha megmaradt egészségi állapota 30 %, vagy ennél kevesebb, vagyis ÖEK 70% vagy több (korábbi II.cs.ÖEK 80-100%), annak az ellátása, az alapösszeg 50 %-a (2017-ben 48. 005Ft),
d.) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (korábbi I.csop.). "E" kategória, ha a megmaradt egészségi állapota 30%, vagy ennél kevesebb, Ő 2013. jún.30-tól bértámogatással foglalkoztatható,
annak az ellátása, az alapösszeg 55 %-a (2017-ben 52.805Ft).


Annak a mmk személynek marad az eddigi ellátása összege, aki ugyan abba a kategóriába került %-os mértéket illetően, mint ezt megelőzően, lásd fent.   
Annak esetében, aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesült 2011. dec.31-én, akár 1% állapotváltozás esetén is, ha az kategóriaváltást is jelent, és állapotjavulást (ellenkező esetben 33/A § szerint). 


A rehabilitációs Start kártyával rendelkező munkavállaló után a munkáltató szociális hozzájárulási adó kedvezményben részesül. 2017-ben az alapösszeg 2017-01-01-től 22% (2016-ban még 27%), a kedvezmény 11% a személy foglalkoztatásának ideje alatt, de a munkába lépést megelőző napon rendelkezni kell ezzel a kártyával vagy az azt helyettesítő igazolással.

Az olyan személynek juttatott bevétel után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. §-a, 11/B. §-a, és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki.


Rehabilitációs kártyára jogosult:
- az a megváltozott munkaképességű személy, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint:
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, (B1)vagy
b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1) ill. az is, aki
c) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy

d) rehabilitációs járadékban részesül,(ilyen nincs 2014.12.31-től)

e) bővül a köre 2017.01.01-jétől: azokat is megilleti a rehabilitációs kártya, akiknek a rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, (B2)
f) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.(C2)

(Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. 16/A § /1/, /2/)

Rehabiitációs kártya kedvezmény mértéke: az adó megállapításánál figyelembe vett , a munkavállalót terhelő közterhekkel, és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (2017-ben 2X127500Ft=255000Ft) 22%-a.

(Módosítás hivatkozás: 2016.évi CLXXXI.tv. MK 210./2016.)



Aki "feketén" dolgozik rokkant ellátása mellett, annak megszüntetik ellátását és egy évre visszamenőleg vissza kell fizetnie ellátását.

2014. január 1-jétől: A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére – ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az Ebtv .rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni .
A jogalap nélkül felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást – a felróhatóságtól függetlenül – akkor is vissza kell fizetni, ha a felvételtől számított kilencven nap eltelt, és a jogalap nélküli felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült .(20/B C D § tartalmazza a megtérítési kötelezettség arányát, összegét, annak alapját, határidejét) 

 

FIGYELEM! MINDEN ESET MÁS lehet. Forduljon hozzám személyes tanácsadásért, amely önzetlen, ingyenes, öt-tíz perc adekvát kérdéseim, válaszadás, a határozata, szakvéleménye ismerete, tényállás tisztázása után információ nyújtás röviden. Ha bővebb információ, írásbeli, egyéb szolgáltatás, jogorvoslat szükséges, kérje, megfizethető, magánszemély vagyok adószámmal, megbeszéljük, a bóvebb tájékoztatást kéri vagy sem.

A foglalkozási rehabilitáció rendszere igen sokrétű, a jogszabályok sokasága folyton változik, és nem könnyű eligazodni benne. Munkám során gyakran tapasztalom, hogy nemcsak az érintett nyugdíjasok, de a rászorulók, a gyermeket nevelők sem ismerik ezeket.

Ezen ismeretek hiánya hátrányos következményekkel járhat, komoly lehet az anyagi veszteség.

Mindenképpen a témához jól értő, felkészült, tájékozott, tapasztalt, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy alkalmas csak a témában megbízható, hiteles szakmai támogatást nyújtani. 


A költségvetési támogatásnál (bértámogatás) megváltozott munkaképességű személynek tekintendő JELENLEGI jogszabály tekintetében:
I.    Aki a 2012. január 1-jét követően benyújtott ellátás megállapítására, vagy hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelmére elvégzett komplex minősítés szerint
a)    rehabilitálható, ezen belül
•    foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), vagy
•    tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), vagy akinek a
b)    rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
•    egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (B2), vagy
•    egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (C2), vagy
•    kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D)
•    egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E) (2013. szept.23-tól)
II.    2013. jún.30-tól, akinek 2011. évben, vagy azt megelőzően megállapított ellátását, vagy 2011. december 31-ét megelőzően indult és 2012. évben megállapított ellátását
•    rokkantsági ellátásként, (30 § (4) b) pont ba (5) a) Mmtv 32 § (1) vagy
•    rehabilitációs ellátásként (30 § (4) b) pont bb) (5) a) folyósítják, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
III.    aki rehabilitációs ellátásban részesül és 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérte a komplex minősítés elvégzését (33 § (1) bek.), a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
IV.    aki rokkantsági járadékban részesül, a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.
V.    2014. jan.1-jétől, aki fogyatékossági támogatásban részesül (25 § (1) bek.).
VI. vak személyi járadékban részesülő személy (2016. 05. 01-jétől 2016. évi 55. sz. MK 2016. évi XXVI.tv. és Mmtv.)
Az Adatkezelés alcím alatt a 21/B § tartalmazza a nyilvántartással kapcsolatos szabályokat.


Hatályos: 2013. június 30. MK 102. sz. 2013. szept. 23. MK 153. sz. és 2014. január 1. MK 213. sz.
Hivatkozás: a 2013. évi XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szólóban, annak is 76 §-ban, 2013. 06. 21. MK 102.sz. és
335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 2013. szeptember 20. MK 153. sz. és
2013. évi CCXXV. Tv. (XII. 18.) MK 213. sz.
2011. évi CXCI. Tv. és 327/2011. (XII. 29.) Korm.rend.   
Magyar Közlöny 2016. évi 55. számában, (IV.19.) a 2016. évi XXVI. törvény az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról


2015. évi CXXXIII.tv. módosította 2015.08.01-től Mmtv-t 2011. évi CXCI.tv.-t (MK 102. 2015.07.13.:
Az egységes jogértelmezés érdekében egyértelművé teszi a módosítás, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek a rehabilitációs ellátásban részesülőkhöz hasonlóan – az egészségi állapotukban bekövetkezett tartós változásról értesíteniük kell a rehabilitációs hatóságot.
A rendelkezés értelmében azon rokkantsági ellátásban részesülők, akik legkésőbb a felülvizsgálat időpontjáig, vagy az azt követő 5 éven belül betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, mentesülnek a felülvizsgálati kötelezettség alól.(2015.08.01.-jén folyamatban lévő ügyekre nem kell alkalmazni)


Azon személyek körében, akik részére 2012. január 1-jét megelőzően folyósított korábbi ellátásuk rehabilitációs ellátásként (átfordított rehabilitációs ellátás)  került továbbfolyósításra, szintén nem kerül sor a komplex minősítésre akkor, ha legkésőbb a felülvizsgálat időpontjában a nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb öt év van hátra.
Esetükben a felülvizsgálat során az életkorukra tekintettel csak rokkantsági ellátást lehet megállapítani, az állapotjavulás kivételével a korábban folyósított rehabilitációs ellátással azonos összegben.(2015.08.01.-jén folyamatban lévő ügyekre nem kell alkalmazni)

A rendelkezés az érintett személyi kör vonatkozásában az automatikus felülvizsgálati kötelezettséget szünteti meg, nem zárják ki azonban az ügyfél bejelentésére, kérelmére állapotváltozás esetén induló felülvizsgálat lehetőségét, melyeket ezt követően is el kell
végezni.
A módosítás rögzíti, hogy a felülvizsgálat alól mentesülő személyeket a rokkantsági ellátásuk időtartama alatt – a törvényben meghatározott feltételekkel – megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére vonatkozó kötelezettség, továbbá az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az akkreditált munkáltatóknak pályázati úton nyújtott támogatások szempontjából.


A módosítás értelmében a rehabilitációs ellátásban részesülők esetén a korábbi 30 nap helyett legalább 60 nap egybefüggő keresőképtelenség esetén keletkezne felülvizsgálati kötelezettség.
Mivel a tapasztalatok alapján, a rehabilitációs ellátásban részesülő, keresőtevékenységet folytató személyeknél számos esetben előfordul 30 nap egybefüggő keresőképtelenség gyakran összekapcsolódik a már meglévő egészségi problémával, illetve a szükséges
kivizsgálásokkal. Ezért a 30 napig tartó keresőképtelenség nem feltétlenül jelenti az állapot tartós rosszabbodását, ezért indokolt ennek az időszaknak a 60 napra történő emelése.
A rendelkezés további technikai pontosításokat tartalmaz.
Hivatkozás: 2015.évi CXXXIII.tv. (MK 102.sz. 2015.07.13.) módosította Mmtv-t

_________________________________________________________


5. A 2017. és 2018. évi kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2017.


A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127 500 forint (2016-ban: 111 000 forint),
hetibér alkalmazása esetén 29 310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint.
2018. január 1-jetől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31 730 forint, napibér alkalmazása eseten 6350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől
havibér alkalmazása esetén 161 000 forint (2016-ban volt: 129 000 forint),
hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint,
hetibér alkalmazása esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8300 forint, órabér alkalmazása esetén 1038 forint.

A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

Hatályos: 2017. 01. 01.
Hivatkozás: 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról Magyar Közlöny 2016/204. (XII. 15.)


A közfoglalkoztatási bér 2017-ben

2015. 2016. évben változatlan volt összege.

2017-ben a teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére  megállapított közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén:a havibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől

81 530 forint.
Részmunkaidő esetén a meghatározott bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet kevesebb 22 800 forintnál (ez nem változott).


Legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 106 555 forint,


A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 89 705 forint.


A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bérlegalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése és a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 117 245 forint.

Hatályos: 2017.01.01.

Hivatkozás: 463/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletet módosításáról (MK 216/2016 (XII.23.)

_____________________________________________________

6. Rokkant személy nem álláskereső , és NEM megváltozott munkaképességű személy 2013. január 1-jétől. Mit jelent mindez?


1991. évi IV. törvény 24-28. §, az kap álláskeresési járadékot, aki ÁLLÁSKERESŐnek minősül. Ezt viszont az 58.§ magyarázza meg (különös tekintettel a 3. pontra):
“álláskereső: az a személy, aki
1.    a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2.    oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3.    öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
4.    az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
5.    elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6.    az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart,


Rokkantsági ellátásban részesülő álláskeresőt nem regisztrálják a Munkaügyi Központban, és nem segítenek munkakeresésében, közvetítésben, szolgáltatásokkal, hogy munkához jusson, de nyilvántartásba veszik.
A rokkantsági járadékban részesülő álláskereső lehet, részesülhet álláskeresési járadékban is szolgáltatásokban.


Foglalkoztatási szempontból NEM megváltozott munkaképességű személy a rokkantsági ellátásban részesülő (Flt 57 § (4) 4.) Vagyis ez azt jelenti, hogy minden támogatásból kirekesztették ezzel, uniós támogatásokból is, amely elősegítené a nyílt munkaerő-piacra kikerülését.


Ez ütközik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 14. cikkében deklarált megkülönböztetés tilalmába. Ugyanis a rokkantsági ellátásban részesülők ezen a ponton is indokolatlanul hátrányos megkülönböztetésben részesülnek több, velük összehasonlítható helyzetben lévő csoporttal szemben.
Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki
a) rehabilitációs ellátásban részesül,
b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.
A rokkantsági ellátásban részesülők a védett (akkreditált, költségvetési) foglalkoztatáson kívül minden egyéb támogatásból (pl. Rehabilitációs Kártya is) kizárásra kerültek, csupán a foglalkoztatási kötelezettség jelent közülük a munkára készeknek előnyt, ha foglalkoztatásuk után a munkáltató a rehabilitációs hozzájárulás megtakarítására jogosult. Ezen változtatni szükséges.
Hivatkozás: 1991. évi IV. törvény. Flt., amit módosított MK 164. sz. 2012. 12. 07-én a
2012. évi CXCII. tv. XII. 7. Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról  
Minden megváltozott munkaképességű személy komplex rehabilitációjában az elsődleges uniós cél a nyílt munkaerő-piacon történő elhelyezkedés elősegítése összhangban a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel.
Az EU Fogyatékos-ügyi Stratégiájának célja annak biztosítása, hogy a fogyatékos emberek mindennapi életükben ugyanolyan egyéni választási lehetőségekkel rendelkezzenek, mint az ép emberek, illetve hogy ők is irányíthassák életüket.
Hiszen az ESÉLYEGYENLŐSÉG, vagyis hogy minden ember más, mégis egyenjogú lehetőséget kell kapnia arra, hogy a maga választott módon tartalmas életet éljen. Ehhez biztosítani kell számukra a személyi támogatás rendszerét, az akadálymentességet, a személyi-, tárgyi-, infrastrukturális feltételeket, az információkhoz jutás korlátlan hozzáférhetőségét.
Az emberi jogok emberi szükségleteken alapulnak. Kinyilvánítják, hogy minden egyes embernek egyenlően joga van nem csupán az élethez, hanem a méltóságteljes élethez is. Az emberi jogok továbbá feltételezik, hogy szükség van bizonyos alapkövetelményekre és forrásokra annak érdekében, hogy méltóságteljes életet élhessünk.(2007. évi XCII.tv.)
Az Alaptörvényünk II. cikke alapján az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz függetlenül fizikai és szellemi fejlettségétől, illetve állapotától, és attól is, hogy emberi lehetőségéből mennyit valósított meg, és miért annyit. A hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként, egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni.
Helyzetük miatt egyfelől kiszolgáltatottak valamennyi állami, közhatalmi beavatkozással szemben. Másfelől esetük súlyos és közvetlen következményekkel járhat az is, ha az állam nem tesz eleget egyes alkotmányos feladatainak, a speciális, rászorultakat segítő szabályozás és gyakorlat kialakításával, fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően látja el. Legyen szó ugyanakkor indokolatlan közhatalmi beavatkozásról, vagy éppen állami feladat, kötelezettség elmulasztásáról, az érintettek jog-, illetve érdekérvényesítő képessége minimális.
A jogegyenlőség, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdításának kötelezettsége, az egyes, kiemelten védett csoportok jogainak megfelelő biztosítása kiemelt fontosságú a foglalkoztatás területén, a munka világában.

_______________________________________________________________________

7. Tájékoztató a szociális ellátórendszer változásairól, 2015.-től


Az önkormányzatok szabadon dönthetnek a támogatások nagyságáról és formájáról.
A szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ebbe a körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
A módosítást megelőzően kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnt 2015.03.01-től, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé vált.

A kötelező segélyek közül kikerült a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás.
A módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint kell nyújtani, de 2015. január 1-jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.
Az óvodáztatási támogatás a kötelező óvodáztatás bevezetésével, 2015. szeptember 1-jétől megszűnik.

A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzatok szabadon dönthetnek.
A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat rendeletében határozza meg, ennek megfelelően a méltányossági közgyógyellátásra, a méltányossági ápolási díjra, valamint az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozást a szociális törvény a módosítás elfogadása után már nem tartalmazza.

A módosítások 2015. március 1-jén léptek hatályba.

A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat szabadon dönthet. A  szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek  tekintetében  annyit  ír  elő,  hogy  az  önkormányzat  a  helyi  viszonyokhoz  mérten,  a krízishelyzetben  lévő  személyek  számára,  illetve  a  helyi  szociális  problémák  kezelésére települési  támogatást  nyújt. A települési támogatás  egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat  rendeletben  határozza  meg.  

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA:
Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás.
Aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1-től a járási hivatal hatáskörébe került..

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) szabályaiban nincs változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal állapítja meg.
A támogatás havi összege –2017-ben is 22.800Ft

Rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnt. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot.
Az új rendszer bevezetésének lépései a következők:
 A jelenleg rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságát a jegyző 2015. január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálja.
 A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapítja, hogy az ügyfél 2015. március 1-től milyen ellátásra lesz jogosult.
 Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják.
 Ha vállalják a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak jelenleg rendszeres szociális segélyre
 Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.

Az újonnan bevezetett egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell majd kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik:

Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46 662 Ft.)
Ha az EGYT-re jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az EGYT összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. (Ebben az esetben az EGYT maximuma 23 862 Ft.)

A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.)
Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. § (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható – kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket – ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.

A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnt a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni.

Lakásfenntartási támogatás:
A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-étől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.
Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani.
Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul:
 Ha az ellátásra való jogosultságot 2014. december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra.
 Ha a hatóság 2015. január 1-ét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehet biztosítani.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.

Adósságkezelési szolgáltatás:
Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.
Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára


Méltányossági közgyógyellátás:
A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1-től kikerülnek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem lesz kötelező.
Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani.
A korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennáll az alábbi esetekben:
 Ha az ellátásra való jogosultságot 2015. március 1-jét megelőzően megállapították, vagy
 Ha az ellátásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás 2015. február 28-án folyamatban van.

Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez.
Méltányossági ápolási díj:
Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára jelenleg sem kötelező.
A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1-jétől kikerülnek a szociális törvényből.
A 2015. március 1-ét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően biztosíthatóak 2015. március 1-jét követően, települési támogatás formájában.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére.
Önkormányzati segély:
Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lesz.
E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik.

Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához
Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel:
Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen
a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez,
d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni.
A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kell megalkotnia.
Hivatkozás: 2014. évi CI. Törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

Hivatkozás: 1993.évi III.tv. (Sztv) 

 

____________________________________________________________________________

8. Végleges állapotú személyek felülvizsgálatára és a közlekedőképességre vonatkozó végrehajtási rendelet módosult 2015. szeptember 9-től  


247/2015. (IX. 8.) Korm. rendelettel (továbbiakban Mód.r.) módosult a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet:
A rehabilitációs hatóság – a szakértői bizottság elnöke kivételével – kormányzati szolgálati jogviszonyban nem álló szakértőt is igénybe vehet.
A rehabilitációs hatóság a személyes vizsgálatot MELLŐZHETI, ha
a) a rehabilitációs hatóság vagy jogelődje által kiállitott, az érintett személy rendelkezésére alló szakvéleményben, szakhatósági állásfoglalásban vagy határozatban foglaltak szerint az érintett személy állapota végleges,
b) a rehabilitációs hatóság vagy jogelődje által kiállitott, az érintett személy rendelkezésére álló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás vagy határozat időbeli hatálya alatt kerül sor az újabb minősitésre, vagy
c) az érintett személy állapota a rendelkezésre álló orvosi dokumentácio, egyeb irat alapjan megalapozottan megitélhető.
A személyes vizsgálatot a fentiek kivételekkel a rehabilitációs hatóság székhelyén vagy telephelyén kell elvégezni. Ha a minősítés az előbbiekben foglaltak szerint a személyes vizsgálat mellőzésével történik, azt az ügyben illetékes rehabilitacios hatóságtól eltérő rehabilitációs hatósag is elvégezheti.
A személyes vizsgálatot kivételesen, az érintett személy hozzájárulása esetén az illetékes rehabilitációs hatósággal szomszédos megyében működő rehabilitácios hatóság is elvégezheti, ha annak székhelyén vagy telephelyén történő megjelenés az érintett személy számára nem jelent aránytalan terhet.
A személyes vizsgálat az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén is elvégezhető, ha a minősítéshez a lakhatási viszonyainak, környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges.
A személyes vizsgálatot az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén kell elvégezni, ha a háziorvosa indoklással ellátott igazolást ad arról, hogy állapota nem teszi lehetővé a rehabilitációs hatóság székhelyén vagy telephelyén való megjelenést.
A háziorvosnak az igazoláshoz mellékelnie kell a vizsgálati jogcím szerinti, az igény benyújtásakor fennálló egészségi állapotot igazoló szakorvosi leleteket is.
Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb iratok között, vagy az iratok és a személyes vizsgálat megállapításai között ellentmondás merül fel, a komplex minősítés során eljáró orvosszakértő kiegészitő orvosi vizsgálatot rendelhet el.
Komplex minősítés esetén a rehabilitációs hatóság a rehabilitációs javaslat elkészitéséhez képességfelmérő vizsgálatot végezhet. Elvégzésére a rehabilitációs hatóság együttműködési megállapodást köthet a megfelelő személyi es tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltatóval.
Mód.r. szabályait a Mód.r. hatályba lépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
247/2015. (IX. 8.) Korm. rendelettel (továbbiakban Mód.r.) módosult a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 8/A. §„(3a) a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának hiányára alapozott elutasító döntés jogerőre emelkedését, vagy – más szerv megkeresésére vagy a komplex minősítés keretében elvégzett minősítés esetén – a rehabilitációs hatóság vagy rehabilitációs szakértői szerv közlekedőképesség minősítésére vonatkozó szakvéleménye kiállítását követő 12 hónapon belül csak akkor kell elvégezni, ha a kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
A megállapított 8/A. § (3a) bekezdésében foglaltakat az Mkmr3. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Hivatkozás: 247/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet és a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosításáról
Magyar Közlöny• 2015. evi 125. szam 2015.szeptember 8.

____________________________________________________________

9. A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet módosítása, érvényes 2015. 09. 28-tól:


1. A rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatát nem kell elvégezni:
- ha az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvos-szakmai szempontú vizsgálata során megállapításra kerül, hogy a vizsgált személy egészségi állapota 1-30% között van és orvos-szakmai szempontból önellátásra képes (D kategória),
- ha egészségi állapota 1-30% között van és orvos-szakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E kategória).
A rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatát a rendelkezésre álló iratok alapján is el lehet végezni:
ha egészségi állapota 31–60% között van, és ha a vizsgált személy ehhez a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által rendszeresített nyilatkozat kitöltésével hozzájárul.
A rendelkezésre álló iratok alapján kell elvégezni az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvos-szakmai szempontú vizsgálatára vonatkozó minősítést:
ha a vizsgált személy rendelkezik hatályos 2011.12.31-ét követően kiállított határozattal, szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel
a) amely értelmében egészségkárosodásának mértéke legalább 40%-os és
b) amely alapján – és a csatolt orvosi dokumentumok figyelembevételével – az egészségi állapot megalapozottan megítélhető,
Szakkérdésként bírálják el a minősítést és nem kell szakhatósági állásfoglalást készíteni hatóságnak.
Hatályos 2015.09.28-tól. A rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba:
Hivatkozás: MK 138. sz. 2015. 09.25. péntek 43/2015. (IX. 25.) EMMI rendelete a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról

____________________________________________________________________________

10. a) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok változása

(2016. 06. 06-át követő 3. naptól hatályos)


Megjelent a Kormány 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló  327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló  74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosításáról MAGYAR KÖZLÖNY 2016. évi 78. szám 2016. 05. 06. hétfő
Hatályos: a kihirdetést követő 3. napon, 2016. 09.
Amely végrehajtási rendeleteiben pontosan rögzíti a 2016. 05.01-jétől hatályos 2011. évi CXCI. törvény módosításának megfelelően: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokat, többek között a következő lényeges változásokat tartalmazza:
1.    ha „a  rehabilitációs ellátásban részesülő személy akkreditált munkáltatónál folytat keresőtevékenységet, a rehabilitációs terv kidolgozásába az akkreditált munkáltató képviselőjét is be kell vonni.”
2.    a hatóság a rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtása érdekében a  rehabilitációs ellátásban részesülő személynek rehabilitációs mentort (a  továbbiakban: mentor) jelölhet ki, amennyiben a rehabilitációs terv előkészítése keretében történő konzultáció során az ügyfél azt kéri, és annak szükségessége megállapításra került.
3.    tartalmazza a mentor pontos feladatait, annak végrehajtási módját, a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó személy végzettségi, képzettségi, gyakorlati tapasztalat elvárásokat,
4.    tartalmazza azt, hogy a  rehabilitációs szolgáltatást önként kérő megváltozott munkaképességű személy (a továbbiakban: a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy) a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnál kérheti az Mmtv. szerinti nyilvántartásba vételét, annak leírja a módját, menetét,
5.    tartalmazza a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy az  első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnak 10 napon belüli bejelentési kötelezettségeinek eseteit
6.    tartalmazza, hogy minden év január 15-éig az általa üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi hivatal a tárgyévben támogatható foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és annak igénybevételének különböző feltételeit. Ettől eltérően – 2016. július 15-éig teszi közzé.
7.    tartalmazza: a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók akkreditációjának szabályait
8.    tartalmazza: a  foglalkozási rehabilitációt elősegítő, képzési célú támogatások szabályait
9.    tartalmazza: a Hivatal által üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi a tárgyévben támogatható – 21/G. és 21/H. § szerinti – képzések (a továbbiakban: támogatható képzések) adatait és a képzési célú támogatás igénybevételének feltételeit
10.    tartalmazza: a 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelete 1. sz. mellékletében a komplex rehabilitáció összefüggésében felmerülő szociális rehabilitációs szükségleteket; a 2. sz. mellékletében a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások formáit; a 3.sz.mellékletben az akkreditációhoz szükséges működési feltételeket; a 4.sz.mellékletében a rehabilitációs szolgáltatási tevékenység értékelési szempontjait

________________________________________________________________________________

b) A rehabilitációs kártya jogosultsági-, és a munkáltató kedvezmény feltételei 2017.01.01-től

2017. január 1-től módosították a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt.  

Az 16/A. § értelmében rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki a rehabilitációs hatóság által végzett hatályos komplex minősítés szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontjában, vagy b) pont ba) vagy bb) alpontjában foglalt minősítési kategóriába tartozik.
Ez azt jelenti, hogy a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy
a) rehabilitálható, ezen belül
aa) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
ab) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;
b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
ba) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
bb) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.
Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban részesült. Mindez a kártyára jogosultak körének bővítését jelenti.

A 16/B. § értelmében a munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének az Eat. 459. § (1) bekezdésében meghatározott adómérték szerinti része.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény – ami lényegében a szociális hozzájárulási adót tartalmazza, - 459.§-ában találjuk meg az adó 22%-os mértékét. Tehát a Rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló esetén a munkáltató a munkavállaló bruttó bére után – legfeljebb a minimálbér kétszereséig — mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta.
Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult a szochó kedvezményre.

A 33/2012. (XII. 5.) NGM rendelet a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályaira vonatkozik. Ennek értelmében a kártya kiadására irányuló kérelmet a rehabilitációs hatóságnál kell kezdeményezni. A rehabilitációs hatóság megállapítja a jogosultsági feltételek fennállását és erről egy napon belül értesíti az adóhatóságot. Az adóhatóság a Rehabilitációs kártyát elkészíti és azt a rehabilitációs hatóság adatszolgáltatását követő 15 napon belül adja ki a természetes személy munkáltatójának, vagy munkáltató hiányában a jogosult természetes személynek.

Előfordulhat, hogy az adóhatóság a Rehabilitációs kártyát nem tudja előállítani. Ebben az esetben kártyát helyettesítő igazolást állít ki, és ennek alapján vehető igénybe a kedvezmény.

A Rehabilitációs kártya érvényességének
kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította,
záró időpontja a kártya visszavonásának napja.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII. törvényt.

_____________________________________________________________________________

11. Adóváltozások 2017. 

Többek között új cafeteria-rendszer, áfacsökkentés, az adócsalás elleni keményebb - informatikailag megtámogatott – fellépés, google- és facebook-adó, jövedéki adóváltozás, még kedvezőbb kata és kiva.

Az adócsomag nehezen áttekinthető: „Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról” címet viselő dokumentum 204 oldal, a Törvényalkotási bizottság ehhez beterjesztett módosító javaslata pedig 97 oldal, és valamennyi, adózással foglalkozó törvényt érintik a változtatások.

Készpénzes cafetéria
„Az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente százezer forintot kaphatnak készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató. A foglalkoztató a juttatott összeg 1,18-szorosa (egy századdal csökken a korábbi 1,19-ről) után fizeti meg a 15%-os személyi jövedelemadót és a 14%-os eho-t.

A munkáltató a cafetéria részeként továbbra is adómentesen adhat például sport- és ún. kultúra-belépőt, illetve szintén adómentesen támogathatja 5 millió forinttal a lakást építő, lakást vásárló és lakáshiteles dolgozóit.
A munkáltató által 2016-ban béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások (pl .üdülési szolgáltatás, munkahelyi étkeztetés, iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg) 2017-től nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, hanem úgynevezett egyes meghatározott juttatások lesznek. Ez a béren kívüli juttatásoknál magasabb (14 helyett 27) százalékos eho megfizetését jelenti.

A kétgyermekesek családi adókedvezménye 5 ezer forinttal, 15 ezer forintra nő 2017-ben.
Az első házasoknak 24 hónapig - gyermekáldás esetén is - jár a havi 5 ezer forintos állami nászajándék. Az első házasoknak járó kedvezmény a családi kedvezménnyel együtt igénybe vehető már az adóelőlegből is.

Új adókedvezmények is megjelennek a jogszabályban, így 2017-től adómentesnek minősülnek például a Balassi Bálint ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak, és a 2017-es Úszó, Vízilabda, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével összefüggésben nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítéseként új jogcím biztosítja a rendezvénnyel összefüggésben kifizetett, illetve természetben biztosított ellátások adómentességét.

ÁFA
•    A baromfihús, a friss tej és a madártojás áfája 5%-ra csökken,
•    Az internet-hozzáférési szolgáltatás áfáját 18%-ra csökken,
•    Étkezőhelyi étel és helyben készített italfogyasztás áfája 18%-ra, majd 2018-tól 5%-ra csökken.

Szocho


1.    Újraélesztik a Karrier Híd Programot. Januártól újra indulna a karrierprogram, ami a "közszférából" elbocsátottaknak nyújt segítséget. Ennek keretén belül hitelfelvételre, átképzésre és az új munkáltatóknak adó- és járulékkedvezményekre lenne lehetősége. Az ehhez szükséges hatósági igazolványt újra kiállíthatja a hatóság a várhatóan 2017. augusztus 31-ig benyújtott kérelmek alapján.
2.    A 25 év alatti pályakezdők kedvezményének esetében azt tervezik, hogy a kedvezmény jogosultságának időtartama alatt (a 25. életév betöltéséig) a kedvezmény akkor is járna, ha a munkáltató változik.
3.    Hasonlóan a tartós álláskeresők után érvényesíthető kedvezménynél is a 2 +1 éven keresztül járó adókedvezményt folyamatosan, az átvevő munkáltató is érvényesíthesse. Eddig csak az első munkahely vehette igénybe akkor is, ha nem dolgozott ott a munkavállaló a kedvezmény lejáratának végéig.
4.    Kutatás-fejlesztési tevékenység utáni kedvezmény esetén is változást terveznek: Aki saját tevékenységi körében végez kutatásfejlesztést, és az ehhez kapcsolódó közvetlen költségek levonása miatt negatív az adóalapja, szochokedvezménnyel is élhet (egyéb feltételei is lesznek).
5.    A kedvezmények érvényesítésének szabályait is egyértelművé teszik azzal a törvényt kiegészítő magyarázattal, hogy ugyanazon magánszemély és a kifizető között, valamint több munkáltató esetén is a kedvezmény csak egyszer vehető figyelembe.
6.    Pontosítani kívánják a „nagy kérdést", a személyesen közreműködő tagok járulékalapjával kapcsolatban. Tehát, a tervezet szerint, a társaság tagja, ha munkaviszonyban végez tevékenységet, akkor nem minősül társas vállalkozónak, azaz nem kell a minimum járulékalap (emelt járulékalap) után fizetnie.
7.    A nevelőszülőket teljes munkaidős jogviszonyban dolgozókként ismernék el. Ennek akkor van jelentősége, ha például egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó lesz, mert akkor nem kell a minimum tb alap után fizetni a járulékokat és a szociális hozzájárulást.

Vállalkozók járulékfizetése
1.    Eddig egy olyan családban, ahol kettő gyermeket neveltek, és egyidejűleg jár a CSED vagy GYED és GYES, és a szülő vállalkozó, nem volt szabályozva, hogy az kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül-e vagy főállásúnak. Ezt kívánják tisztázni ezzel a szabállyal, hogy amennyiben a szülő/vállalkozó ezen ellátásokban egyidejűleg részesül, akkor nem kell vállalkozóként a minimum járulékalap után fizetnie.
2.    Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni. Tehát, ha több vállalkozásban végez munkát, akkor nyilatkoznia kell arról, hogy hol fizeti meg a járulékot.

Egészségügyi szolgáltatási járulék


A biztosítással nem rendelkezők és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosultak által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 2017. január 1-jétől 7110 forint.

Munkaerő mobilitás ösztönzés
A gépkocsival történő munkába járás költségtérítése 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emelkedik. A mobilitási célú lakhatási adókedvezmény mellett a társasági adóban is kedvezményes megítélés alá esnek a munkásszállás kialakításának és fenntartásának kiadásai

Magyar Google-adó
Ha a reklám-közzétevő nem teljesíti a reklám megrendelője felé irányuló nyilatkozattételi kötelezettségét és nem található meg a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítőkről szóló nyilvántartásban, akkor az állami adóhatóság felhívja a nyilatkozat pótlására, melyet immár nem a megrendelő, hanem az állami adóhatóság felé kell teljesítenie.
Ha a nyilatkozattételt a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem teljesíti, az adózás rendjéről szóló törvényben említett mulasztási bírság-összeggel megegyező összegű, 500 ezer forintos mulasztási bírságot kell fizetnie. Ha ugyanazon megrendelőtől ismételt bejelentés érkezik az adóhatósághoz arról, hogy a közzétevő nyilatkozatot nem adott, az ismételten kiszabott bírság immár 10 millió forint.
Ezt követően, ha az adóalany ismételten elmulasztja a nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő irányában, a további mulasztási bírság az előző alkalommal kiszabott bírság háromszorosa (tehát ha a megrendelő egy közzétevő kapcsán négy bejelentést tesz az adóhatósághoz, és a közzétevő az adóhatóság felhívására sem pótolja a szükséges nyilatkozatot, akkor a közzétevőt összesen 0,5+10+30+90 millió forint, összesen 130,5 millió forint bírság terheli).
Ugyanezen bírságolási rendszer érvényesül akkor, ha az adóalany reklám-közzétevő nem tesz eleget bejelentkezési kötelezettségének, azzal, hogy az adóhatóság első ízben való felhívására való bejelentkezés esetén a kiszabott bírság korlátlanul enyhíthető (természetesen bejelentkezésre nincs szükség, ha az adott személy már más adó alanyaként bejelentkezett).
Ugyanakkor maximálja az ugyanazon adóalany terhére a két jogcímen összesen kiszabható bírság összegét 1 milliárd forintban.

Megszűnik a tartós bérlet
A visszaélések kizárása érdekében a tartós bérlet fogalmát hatályon kívül helyezi a törvény. Az indokolás úgy fogalmaz: a hatályos szabályozás alapján nem keletkezik cégautóadó-kötelezettség azon személygépkocsi után, melyet a nem magánszemély tulajdonos tartós bérletbe ad magánszemélynek és a magánszemély költséget nem számol el, s a tulajdonos is csak értékcsökkenési leírást számol el.

Automatikus pótlékmentes részletfizetés
A törvény kihirdetését követő naptól több mint félmillió magánszemély élhet az ún. automatikus pótlékmentes részletfizetés lehetőségével. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az, akinek legfeljebb 200 ezer forint tartozása van, annak elegendő benyújtani egy kérelmet, és lényegében automatikusan, pótlékmentes részletekben fizetheti az adótartozását. Az igénylőnek a kérelemben az adóazonosító jelén kívül csak azt kell megjelölnie, hogy hány havi részletet szeretne.

Kata – ami számlán van, egyszer bevétel lesz
Jelenleg a KATA-nál a be nem folyt bevétel – tekintettel a pénzforgalmi szemléletre – nem bevétel: adóalanyiság időszakában befolyt bevétel nem képezi sem a kisadózó vállalkozások tételes adója, sem pedig a társasági adó, illetve a személyi jövedelemadó alapját (Tao és Szja tv.).
2017-ben a bevétel megszerzésének időpontja az adóalanyiság megszűnésének napja is lehet, ha a katás által kiállított bizonylat ellenértékét az adóalanyiság utolsó napjáig nem szerezte meg.
Viszont a kisadózó vállalkozás bevételének nem lesz része a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás. A módosítás átmeneti rendelkezés alapján a 2014. évtől visszamenőlegesen is alkalmazható.
A kiegészítő tevékenységet folytató kisadózók mentesülnek a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amikor keresőképtelenek.

KIVA
A kisvállalati adó szerinti adózást az az adózó választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. A kisvállalati adóalanyiság akkor szűnik meg jövőre, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. Változik az elhatárolt veszteség szabályozása is.

Jövedéki adó
A kőolaj világpiaci árához kötötte és annak jelenlegi mértéke alapján szeptembertől emelhetővé tette a törvény az üzemanyagok jövedéki adóját. A dohánytermékek jövedéki adója terhelése 2017 végére harmadával nő..
Az üzemanyagok jövedéki adója abban az esetben emelkedik, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollár alá csökken. Ebben az esetben a gázolaj közterhe literenként 10, a benziné 5 forinttal növekszik. A változások negyedévente lépnének hatályba, a negyedév utolsó napjának világpiaci ára alapján.
A dohánytermékek jövedéki adóját uniós előírások miatt kell 29 százalékkal emelni 2017 végéig, három lépésben. A cigaretták adója először idén szeptembertől emelkedik. Az új törvény szerint a dohánytermékekre 2017-től adójegy helyett zárjegy kerül és az e-cigaretta is bekerül a jövedéki termékek közé.

Hivatkozás: Szja és egyéb adótörvények

_________________________________________________________________________

12. Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról 


A munkáltató feladata az Igazolás elnevezésű könyv kiállítása, a munkáltató fel kell vegye a kapcsolatot az OEP-pel, 2017. jan.1-jétől a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK).
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 217/1997. (XII.1.) korm. r. 37.§-a akként rendelkezik, hogy a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt - amit az előző munkáltatótól kapott - a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi.
A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, valamint a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvány (a továbbiakban: jövedelemigazolás) kiadásának tényét, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja, aki az átvételt igazolja.

A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.
Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felhívni, hogy az Igazolványt az előző foglalkoztatójától szerezze be. Amennyiben a biztosított az Igazolványt nem szerzi be, erről a tényről a biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a nyilatkozatot a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni. Amennyiben az Igazolványt a biztosított az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új Igazolványt állít ki.

Hivatkozás: A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 217/1997. (XII.1.) korm. r.

Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja,

mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés.

Rehabilitációs gazdasági menedzserként felülvizsgálati, ellátási ügyekben ÖNZETLEN szakmai útmutatást, tájékoztatást nyújtok biztos jogszabályi tudással, hogy mi mit jelent, mit tehet vagy nem tehet, mi a teendő, hogyan, mik az alternatívák, stb. Hogy  minden információ birtokában helyes döntéseket hozhasson, hátrány ne érhesse információ hiány miatt, hiszen a jogszabályok sokasága folyton változik, segítek eligazodni benne.

Évtizedes gyakorlatom van fellebbezések, bírósági keresetek jogi-, szakmai megfogalmazásában, az ilyen speciális ügyek koordinálásában, támogató szakmai tudással.

Bízom benne, hamarosan személyesen is megismerkedhetünk, és gyümölcsöző együttműködés jöhet létre!

____________________________________________________________________________

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser,
06-20-420-20-39
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

UniCredit Bank 10918001-00000145-03880003