2016. ÉVI foglalkoztatást érintő FŐBB VÁLTOZÁSOK (1. rész)

A foglalkozási rehabilitáció, amely rendszer rendkívül sokrétű, segíteném eligazodását, szakmai támogatással, katalizálva a vezető, és szervezete eredményességét. Hiszen a vezető tevékenységének egyik mércéje a rábízott javakkal való gazdálkodás hatékonysága, vagyis az optimális költség-haszon hányadost kell elérnie, amihez az emberi erőforrás is hozzájárul irányítása révén. Ennek eredményességében segédkezem, amely koordináció pozitív üzenet a partnerek számára is, még jobb szervezet imázst jelent, aminek jó hatása lehet új piac kialakulására, aminek pénzbeli értéke felbecsülhetetlen

Az immateriális javakat nem úgy, mint a termékeket, technológiákat, nehéz utánozniuk a versenytársaknak, mert az emberek és szervezetek egyedi tudásában, képességeiben gyökereznek, így ezek a fenntartható versenyelőny forrásai. Szakmai munkámmal ehhez segíteném hozzá.

Vajon Ön hagyná elveszni mindezt? A tudás innovatív termelőeszköz, amely érték kiaknázása hozzáállás kérdése és a versenyképesség kulcsa. A költséghatékony foglalkoztatáshoz ismerni kell annak tárgyi-, személyi-, infrastrukturális-, financiális-, jogi feltételeit. A foglalkozási rehabilitáció rendszere igen sokrétű, a jogszabályok sokasága folyton változik, és nem könnyű eligazodni benne. Munkám során gyakran tapasztalom, hogy nemcsak az érintett nyugdíjasok, de a rászorulók, a gyermeket nevelők sem ismerik ezeket. Ezen ismeretek hiánya hátrányos következményekkel járhat, komoly lehet az anyagi veszteség. Mindenképpen a témához jól értő, felkészült, tájékozott, tapasztalt, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy alkalmas csak a témában megbízható, hiteles szakmai támogatást nyújtani. 

Átfogó ismeretekkel rendelkezem humánstratégiai-, HR szervezés-, szociológiai-, szociálpszichológiai-, munkapszichológiai-, gazdaságtudományi, jogi-, igazgatási, gyógypedagógiai-, egészségtudományi-, pénzügyi-, számviteli-, egyéb társadalomtudományi-, vezetési területen. 

Végzettségem tanító, tanár, gyógypedagógus, esélyegyenlőségi manager, rehabilitációs mentor, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő látássérült nőként. A Life Long Leaming nálam életforma. Lelkes, elkötelezett vagyok hivatásom és az emberek irányában küldetés tudattal. Humánerőforrás-szervezést tanítottam többek között főiskolákon, egyetemeken, illetve orvos-szakértői képzéseken is meghívott előadóként szerepeltem. Egy országos civil szervezet munkaerő-piaci irodájának munkáját, tanácsadását szerveztem majd egy évtizeden át. Egy neves amerikai szervezettel működtem együtt, menedzseltem a projectet 2009.-2014. között. Szervezetfejlesztést támogató tréningeket is tartok.

Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés.

Rehabilitációs gazdasági menedzserként felülvizsgálati, ellátási ügyekben ÖNZETLEN szakmai útmutatást, tájékoztatást nyújtok biztos jogszabályi tudással, hogy mi mit jelent, mit tehet vagy nem tehet, mi a teendő, hogyan, mik az alternatívák, stb. Hogy  minden információ birtokában helyes döntéseket hozhasson, hátrány ne érhesse információ hiány miatt, hiszen a jogszabályok sokasága folyton változik, segítek eligazodni benne.

Évtizedes gyakorlatom van fellebbezések, bírósági keresetek jogi-, szakmai megfogalmazásában, az ilyen speciális ügyek koordinálásában, támogató szakmai tudással.

Bízom benne, hamarosan személyesen is megismerkedhetünk, és gyümölcsöző együttműködés jöhet létre!

Bernáthné Székely Julianna,

rehabilitációs gazdasági menedzser,

06-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.  '; document.write(''); document.write(addy_text50598); document.write('<\/a>'); //-->\n This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Jogi nyilatkozat

A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett. A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (plágium, tartalom lopás).
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiazen
 szándékosan nem tartalmaz  és nem is tartalmazhat mindent a honlapom, így a szakértőre szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni,

és tudni kell alkalmazni 

SZERVEZETFEJLESZTÉS

Szeretné, ha SZERVEZETE TÚLÉLÉSI ESÉLYEIT növelni tudná?
Szeretné VÁLLALATÁT MEGÚJÍTANI, mozgásba hozni, energiákkal feltölteni, amelynek kulcseleme a TEAM, egymásra utaltság? Amelyben az emberek menedzselik a szervezet kultúráját, nem pedig a kultúra menedzseli az embereket?

Keressen, kérem, mint a VÁLTOZÁS KATALIZÁTORÁT SZERVEZETFEJLESZTÉS TÉMÁBAN.

Mi jellemzi napjaink sikeres szervezeteit?

Kis egységek, lapos vezetési struktúra, nyitott, nem hivatalos és a dolgozók közreműködésére építő részvételi vezetési stílus. A dolgozókat szükséges bevonni, mert a mai üzleti életben nélkülözhetetlen szerepe van a kezdeményezésnek, a kreativitásnak, innovativitásnak, alkalmazkodó képességnek, szaktudásnak, ügyfél-orientáltságnak (ugyanis az ügyfél, a vevő a hozzáértést, bizalmat veszi meg).
Mindannyian függünk egymástól, ma az üzleti siker jelentős részben olyan emberektől függ, akik még nem is olyan régen egyszerű utasítás végrehajtók voltak, nem pusztán feladat végrehajtóként kell tekinteni rájuk, ugyanis a siker legalább annyira függ a kamion sofőröktől és az üzletkötőktől, mint a felső vezetőktől.
Ezért a hatékonyság és a versenyképesség növelése sok szervezetet arra bírt, hogy fontos kérdésként kezdjék kezelni minőségbiztosítást, az ügyfél-orientált kapcsolatot, a minőségbiztosítást, a vezetési szintek csökkentését, a mátrix munkacsoportokat, a beleszólási jog kiterjesztését, a részvételi irányítást többek között.
Hiszen a dolgozók széles körének megnyerése nehezen képzelhető el tekintélyelvű irányítás mellett, ezért egyre inkább a részvételi irányítás módszerei kerülnek előtérbe.
Ha azt akaijuk, hogy az alkalmazottak támogassák a változásokat, lehetőséget kell adni, hogy gondolkozhassanak, és részvételi irányítással lehet megnyerni szívüket, fejüket. 

Folytatás Munkaadóknak linkemen!

TÁJÉKOZTATÁS

Foglalkoztatást érintő főbb változások 
2016.

FRISSÍTVE: 2016. 08. 15. Folyamatosan bővül napra készen. 


1. 2016. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti
2. 2016.  ellátások banki utalása
3. Nyugdíjemelés, és egyéb ellátások emelése 2016.

4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL, 2016.(Mmtv.legutóbb változott: 2016.04.19. )
5. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2016. a közfoglalkoztatási bérminimum (utóbbi nem változott 2016-ban)

6. Tájékoztató az öregségi nyugdíjban vagy korhatár előtti ellátásban/szolgálati járandóságban részesülő személyek közszférában való foglalkoztatásáról
7. Korhatár előtti ellátások

8. Öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyeket érintő jogszabályváltozás
9.Rokkantsági ellátás - öregségi nyugdíj

10. FŐBB ADÓváltozások 2016.

11. Kiemelt ápolási díj bevezetése, és a fokozott ápolási díj összege emelkedik 2014. január elsejétől, ügyintézése, esetleges veszélyei, előnyei 

12. Rokkant személy nem álláskereső, és NEM megváltozott munkaképességű személy 2013. január 1-jétől. Mit jelent mindez?

13. Tájékoztató a szociális ellátórendszer változásairól, 2015.-től 

14. Kormányhivatalokhoz került (hatáskör, illetékesség vált.)

15. Végleges állapotú személyek felülvizsgálatára és a közlekedőképességre vonatkozó végrehajtási rendelet módosult 2015. szeptember 9-től

16. A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet módosítása, érvényes 2015. 09. 28-tól:

17. Rokkantsági járadék jogszabály változása 2016-tól

18. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok változása (2016. 06. 06-át követő 3. naptól hatályos)

19. Így adózunk 2017-ben (szakmai honlapomon a jogszabály változások 2. részben)

 

1. a 2016. évi évi munkaszüneti napok körüli munkarendről  


a  naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:
a) március 5., szombat munkanap
március 14., hétfő pihenőnap
b) október 15., szombat munkanap
október 31., hétfő pihenőnap
Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.
Hivatkozás: 18/2015. (VI.29.) NGM r. (MK 93,sz.2015.VI.29.)

 

2. 2016. ellátások banki utalása

Hónap    Banki jóváírás időpontja
január     12.    kedd

február   12.    péntek
március 11.     péntek

április    11.    hétfő

május    12.    csütörtök

június    10.    Péntek
július     12.    kedd

augusztus    12.    péntek

szeptember  12.    hétfő

október        12.    szerda

november    11.    péntek

december     2.    péntek

Forrás: ONYF 


3. Nyugdíjemelés és egyéb ellátások 1,6 %-os emelése 2016.

2016. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 62. § (1) bekezdése alapján 1,6 százalékkal kell emelni a 2016. január 1-jét megelőző időponttól megállapított vagy folyósított nyugellátások és egyes más ellátások összegét. Ez az emelés összesen 22 ellátást érint:
1. öregségi nyugdíjat,
2. özvegyi nyugdíjat,
3. szülői nyugdíjat,
4. árvaellátást,
5. baleseti hozzátartozói nyugellátást,
6. mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
7. mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
8. korhatár előtti ellátást,
9. szolgálati járandóságot,
10. átmeneti bányászjáradékot,
11. balettművészeti életjáradékot,
12. rokkantsági ellátást,
13. rehabilitációs ellátást,
14. baleseti járadékot,
15. bányászok egészségkárosodási járadékát,
16. fogyatékossági támogatást,
17. vakok személyi járadékát,
18. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
19. polgármesterek közszolgálati járadékát,
20. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
21. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást, és
22. azokat az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emeléseket, amelyeknek a Tny. 62. §-ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli [az 1–22. pont szerinti ellátások a továbbiakban együtt: ellátás.

A fentieken túl változik a rokkantsági járadék havi összege is, mely 2016. január 1-jétől 34 475 forintra emelkedik.

A nemzeti helytállásért járó pótlék megállapításánál irányadó összeghatár 180.420 forintról 183.310 forintra emelkedett.

Az emelés megilleti
•    a 2015. december 31-ét követő időponttól megállapított vagy folyósított saját jogú ellátásban részesült személyt is, ha ezt az ellátását az előzőekben felsorolt, emelésre jogosító ellátása – ideértve a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj helyett megállapított szolgálati járandóságot is – helyett, újraszámítás nélkül folyósították tovább, vagy az emelésre jogosító ellátása megszűnését követő naptól újraszámítás nélkül állapították meg,
•    a 2015. december 31-ét követő időponttól megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesült személyt is, ha az ellátását az emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg.


Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) 2016. január hónapban minden ügyfelét levélben, személyre szólóan értesíti az előző évben folyósított ellátások összegéről, valamint a 2016. január havi emelésről ellátás-típusonkénti bontásban, továbbá arról is, hogy a folyósított összegből milyen jogcímen és milyen összegben történik levonás.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátások emeléséről hivatalból gondoskodik – tehát az érintett nyugdíjasnak vagy egyéb ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania –, a 2016. január hónapban esedékes ellátásokat már a fentieknek megfelelő összegben folyósítja, illetőleg utalja.
(Megjegyzés: családtámogatási ellátásoknál – fogyatékossági-, családi pótlék – a januári emelt összeg februárban érkezik, mert annak folyósítása nem az adott hónapban történik, hanem azt követően.)

Az emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be.
A jogszabály szerint, ha egy embernek egyidejűleg több, emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni.
A özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2016. január elsejétől havi 86 335 forint összeghatárig folyósítható együtt.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtására kiadott 168/1997 (X.6.) Korm.r. alapján a 2016. évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, és az árvaellátás legkisebb összege 2016. január 1-étől nem emelkedik.
Ennek megfelelően a 2016. január 1-étől megállapításra kerülő
•    öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege változatlanul havi 28.500 forint,
•    árvaellátás legkisebb összege változatlanul havi 24.250 forint.

Hivatkozás: 357/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet: A nyugellátások és egyes más ellátások 2016. január havi emeléséről Magyar Közlöny 187/2015. (XII. 02.) és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62 § értelmében 


4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL, és annak SZABÁLYAIRÓL 2016.

LEGFRISSEBB VÁLTOZÁS: 2016. 05.01-től

2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg, helyüket a  rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás vette át, és ezek egységes táppénzszerű ellátás körébe tartoznak.

A megváltozott munkaképességű emberek számára 2012. január 1.-től kétféle ellátást lehet megállapítani: a rehabilitációs ellátást, és a rokkantsági ellátást.
Rehabilitációs ellátásban azok részesülhetnek – legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve azok, akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek.
Rokkantsági ellátásban azok részesülhetnek, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

Főszabály, aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, az eddigi ellátását, 2012-ben nyugdíjként kapja.
A következő célcsoportok ugyanazt az összeget kapják 2012-ben is, tehát megmarad az ellátás összege rokkantsági ellátás néven:
- akik 2011. 12. 31-én rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek és az I. -es és II. -es csoportba vannak besorolva,
- az átmeneti járadékban részesülők,
- az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérőknek is megmarad az ellátásuk. Itt a 2011. évi CXCI.tv. 30 § szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személynek minősül, aki az 57. életévét betöltötte 2011. dec.31-én.

2012. január 1-jét követően a megváltozott munkaképességű emberek ellátásai jövedelempótló jellegűek, egészségniztosítási ellátások, ezért csak akkor megállapíthatók, ha
- egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex vizsgálata alapján 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű és
- keresőtevékenységet nem folytat,
- rendszeres pénzellátásban nem részesül,
- a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon – tehát összesen három éven át, 2014. január 1-jétől:
vagy tíz éven belül 2555 napon át – vagyis hét éven át – vagy tizenöt éven belül 3650 napon át – vagyis tíz év - volt biztosított
Feltétele tehát, az említett biztosítási jogviszony, amelyet az adóhivatalnak kell majd igazolnia.

Ettől eltérően (2016.05.01-jétől hatályos) biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak:

a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.

(Hivatkozás: 55/2016. sz.MK 2016.04.19. 2016.évi XXVI.tv.)és Mmtv.

Rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat.
2014. január 1-jétől: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt .

2012. január 1.-től rehabilitációs ellátás néven folyósítják azoknak eddigi ellátásukat:
- akik 2011. dec.31-én a besorolás szerint a III. kategória rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
- rendszeres szociális járadékban tartoznak,
- és öregségi nyugdíjkorhatárukat öt évnél több idő múlva érik el, és rehabilitációjuk javasolt.
Ők 2012. év január 31.-ig kaptak nyilatkozatot, hogy jelentkezzenek felülvizsgálatra. Ha ezt elmulasztotta az említett csoportból megtenni valaki és március 31-ig visszaküldeni a regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságra, akkor annak május elsejétől megszüntették ellátását. 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető volt.
A változásokról minden fent említett érintett tájékoztatást kapott.

A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
a) az életkor,
b) a keresőtevékenység, és
c) az egészségkárosodás mértéke,
azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.

A felülvizsgálaton a Rehabilitációs Hatóság (akár a rendelkezésre álló iratok alapján is) minősíti a munkaképességét a vizsgált személynek:
1) Minősítheti úgy, hogy nem rehabilitálható, egészségi állapota 0-60% mértékű, egészségkárosodása 40-100%, így Hatóság ez alapján rokkantsági ellátást állapíthat meg a jogi feltételek fennállása esetén.
2) Rehabilitációs Hatóság minősíthetiazt is, hogy rehabilitációt követően van esélye a munkavállalásra az egészségkárosodott személynek, és legalább 60 % egészségi állapotuk vagy kevesebb,  (egészségkárosodásuk legalább 40% vagy több). Ők rehabilitációs ellátást kaphatnak, amely maximum 3 évig jár. A három év alatt kellene a megváltozott munkaképességű személynek elhelyezkednie, együttműködve a munkaügyi központtal.


„havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző (helyett 2016. május elesejétől: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa vehető figyelembe) naptári évben (a továbbiakban:
referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;”(Hivatkozás: A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló törvényt (Mmtv.-t) módosította a 2012. évi CCVIII. törvény, az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról 2012. december 22. MK 178. sz. )

VÁLTOZÁS 2016.05.01. (MK.55. !!)

A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát,

Hivatkozás: MK 55/2016. sz. 2016.04.19.  2016.évi XXVI.tv. az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról amely módosította Mmtv.-t

Az Mmtv-ben írt kereset korlátozás a régi szabályok szerint alkalmazandóak A FELÜLVIZSGÁLATIG azokra a rehabilitációs ellátottakra (33 §), akik 2011. dec.31-én III. kategóriába, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban tartoztak, s majd a felülvizsgálat után lesz érvényes rájuk az új törvény szerinti korlátozás.

Rokkantsági járadékban részesülők esetében sem az ellátás megnevezése, sem az ellátás összege, sem a főbb folyósítási feltételek nem változtak, ezért az érintettek értesítést sem kaptak. Semmiféle korlátozás nincs rájuk vonatkozólag. Tehát időben dolgozhat, amennyit bír, és keresetben is kereshet, amennyit adnak.

A törvényben meghatározott feltételek hiányában méltányosságból nem lehet a megváltozott munkaképességű személy részére ellátást megállapítani.

A rokkantsági ellátást megszüntetik 2014. január 1-jétől, ha KERESETE három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a mindenkori minimálbér 150 százalékát (2016. január 1-jétől 166. 500Ft/hó)

2014. január 1-jétől: egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj . 4. § s) pont 2 . alpontjában foglaltakat kell érteni.

Az ellátás havi összege 2012. március 31-ig felülvizsgálatot kért személy esetén (aki átfordított rehabilitációs ellátásban részesül, így figyelembe vehető havi átlagjövedelme nincs):
- a rokkantsági ellátás összege megegyezik a megállapítást megelőző hónapra járó ellátás összegével (ha állapotában nem történt változás),
- a rehabilitációs ellátás összege (ha változott egészségi állapota Hatóság minősítése szerint): 

a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30 százaléka,(2016-ban 28.350Ft)
b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka.(2016-ban 37800Ft)


Az alapösszeg 2016. évben 94 500 Ft. Az alapösszeg a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.
 

A rehabilitációs ellátás havi összege ÚJ  kérelmező esetén(figyelembe vehető havi átlagjövedelemmel rendelkező esetén):
- annak, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% egészségi állapota, B1, a régi 40-49% ÖEK), a havi átlagjövedelem 35 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 30 %-a (2016-ban 28.350Ft) , és legfeljebb a minimálbér 40 %-a (2016-ban 37. 800Ft).
- annak, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (31-50% egészségi állapota, C1, a régi 50-69% ÖEK), a havi átlagjövedelem 45 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 40 % - a (2016-ban 37.800Ft), és legfeljebb a fenti alapösszeg 50 %-a (2016-ban 47. 250Ft).

A rokkantsági ellátás összege ÚJ kérelmező esetén:

NEM rehabilitálható, rokkantsági ellátást állapíthatnak meg:
a)  egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - B2 kategória –  a megmaradt egészségi állapota 51-60 % közötti mértékű (a korábbi 40-49 % ÖEK, rendszeres szociális járadékos),  annak ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 40 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 30 %-a (2016-ban 28.350Ft) és legfeljebb a fenti alapösszeg 45 %-a (2016-ban 42.525Ft).
b.) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - C2 kategória -  ha megmaradt egészségi állapota 31-50%közötti mértékű (a korábbi ÖEK 50-69%, III.cs.), annak az ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 60 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 45 %-a (2016-ban 42.525Ft) és legfeljebb a fenti alapösszeg 150 %-a,  (2016-ban 141.750Ft).
c.) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, "D" kategória, ha megmaradt egészségi állapota 30 %, vagy ennél kevesebb, vagyis ÖEK 70% vagy több (korábbi II.cs.ÖEK 80-100%), annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelme 65 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 50 %-a (2016-ban 47.250Ft) és legfeljebb, a fenti alapösszeg 150 %-a (2016-ban 41.750Ft),
d.) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (korábbi I.csop.). "E" kategória, ha a megmaradt egészségi állapota 30%, vagy ennél kevesebb, Ő 2013. jún.30-tól bértámogatással foglalkoztatható,
annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelmének 70 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 55 %-a (2016-ban 51.975) és legfeljebb a fenti alapösszeg 150 %-a (2016-ban 141.750Ft). 

Annak a mmk személynek marad az eddigi ellátása összege, aki ugyan abba a kategóriába került %-os mértéket illetően, mint ezt megelőzően, lásd fent.  

Annak esetében, aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesült 2011. dec.31-én, akár 1% állapotváltozás esetén is, ha az kategóriaváltást is jelent, és állapotjavulást (ellenkező esetben 33/A § szerint),

A rehabilitációs Start kártyával rendelkező munkavállaló után a munkáltató nem fizet szociális hozzájárulási adót (27%) a személy foglalkoztatásának ideje alatt, de a munkába lépést megelőző napon rendelkezni kell ezzel a kártyával vagy az azt helyettesítő igazolással.

Rehabilitációs kártyára jogosult:
- az a megváltozott munkaképességű személy, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint:
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel.
- az a személy, aki
a) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy
Hivatkozás: a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló tv.

A foglalkoztatót megillető kedvezmény:
mértéke  a kedvezmény a bruttó munkabér, egyéni vállalkozó által saját maga, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (azaz 222 ezer forintnak) a 27 százalékával csökkenthető a szocho.
Igazolás: A jogosult kérelmére a kormányhivatal rehabilitációs hatósága gondoskodik a rehabilitációs kártya igénylésével kapcsolatos eljárás megindításáról, ennek keretében adatot szolgáltat az adóhivatal részére a rehabilitációs kártyára való jogosultság fennállásáról. Az adókedvezmény igénybevételéhez szükséges jogosultságot igazoló rehabilitációs kártyát az adóhivatal állítja ki. A kedvezményt a foglalkoztató a kártya (illetve azt helyettesítő igazolás) birtokában érvényesítheti.


A Rehabilitációs kártyára irányuló kérelmet a megyei Rehabilitációs Hatóságnál Szervnél kell benyújtani.

Több munkáltató által létesített munkaviszonnyal érintett
a) munkavállalót az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkaltatónál foglalkoztatottak létszámánal,
b) megváltozott munkaképességű személyt az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adókötelezettségek teljesítésére kijelölt munkaltatónál foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek szamanak megállapítása során kell figyelembe venni

A rehabilitációs ellátást és a rokkantsági ellátást emelni kell a Tny. nyugdíjemelésre vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező arányban.  

Aki "feketén" dolgozik rokkant ellátása mellett, annak megszüntetik ellátását és egy évre visszamenőleg vissza kell fizetnie ellátását.
2014. január 1-jétől: A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére – ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az Ebtv .rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni .
A jogalap nélkül felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást – a felróhatóságtól függetlenül – akkor is vissza kell fizetni, ha a felvételtől számított kilencven nap eltelt, és a jogalap nélküli felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült .(20/B C D § tartalmazza a megtérítési kötelezettség arányát, összegét, annak alapját, határidejét)

A költségvetési támogatásnál (bértámogatás) megváltozott munkaképességű személynek tekintendő JELENLEGI jogszabály tekintetében:

I.    Aki a 2012. január 1-jét követően benyújtott ellátás megállapítására, vagy hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelmére elvégzett komplex minősítés szerint
a)    rehabilitálható, ezen belül
•    foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), vagy
•    tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), vagy akinek a
b)    rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
•    egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (B2), vagy
•    egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (C2), vagy
•    kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D)
•    egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E) (2013. szept.23-tól)
II.    2013. jún.30-tól, akinek 2011. évben, vagy azt megelőzően megállapított ellátását, vagy 2011. december 31-ét megelőzően indult és 2012. évben megállapított ellátását
•    rokkantsági ellátásként, (30 § (4) b) pont ba (5) a) Mmtv 32 § (1) vagy
•    rehabilitációs ellátásként (30 § (4) b) pont bb) (5) a) folyósítják, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
III.    aki rehabilitációs ellátásban részesül és 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérte a komplex minősítés elvégzését (33 § (1) bek.), a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
IV.    aki rokkantsági járadékban részesül, a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.
V.    2014. jan.1-jétől, aki fogyatékossági támogatásban részesül (25 § (1) bek.).

VI. vak személyi járadékban részesülő személy (2016. 05. 01-jétől 2016. évi 55. sz. MK 2016. évi XXVI.tv. és Mmtv.)

Az Adatkezelés alcím alatt a 21/B § tartalmazza a nyilvántartással kapcsolatos szabályokat.

Hatályos: 2013. június 30. MK 102. sz. 2013. szept. 23. MK 153. sz. és 2014. január 1. MK 213. sz.
Hivatkozás: a 2013. évi XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szólóban, annak is 76 §-ban, 2013. 06. 21. MK 102.sz. és
335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 2013. szeptember 20. MK 153. sz. és
2013. évi CCXXV. Tv. (XII. 18.) MK 213. sz.
2011. évi CXCI. Tv. és 327/2011. (XII. 29.) Korm.rend.  

Magyar Közlöny 2016. évi 55. számában, (IV.19.) a 2016. évi XXVI. törvény az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról

2015. évi CXXXIII.tv. módosította 2015.08.01-től Mmtv-t 2011. évi CXCI.tv.-t (MK 102. 2015.07.13.:

Az egységes jogértelmezés érdekében egyértelművé teszi a módosítás, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek – a rehabilitációs ellátásban részesülőkhöz hasonlóan – az egészségi állapotukban bekövetkezett tartós változásról értesíteniük kell a rehabilitációs hatóságot.

A rendelkezés értelmében azon rokkantsági ellátásban részesülők, akik legkésőbb a felülvizsgálat időpontjáig, vagy az azt követő 5 éven belül betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, mentesülnek a felülvizsgálati kötelezettség alól.(2015.08.01.-jén folyamatban lévő ügyekre nem kell alkalmazni)

Azon személyek körében, akik részére 2012. január 1-jét megelőzően folyósított korábbi ellátásuk rehabilitációs ellátásként (átfordított rehabilitációs ellátás)  került továbbfolyósításra, szintén nem kerül sor a komplex

minősítésre akkor, ha legkésőbb a felülvizsgálat időpontjában a nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb öt év van hátra.

Esetükben a felülvizsgálat során az életkorukra tekintettel csak rokkantsági ellátást lehet megállapítani, az állapotjavulás kivételével a korábban folyósított rehabilitációs ellátással azonos összegben.(2015.08.01.-jén folyamatban lévő ügyekre nem kell alkalmazni)

A rendelkezés az érintett személyi kör vonatkozásában az automatikus felülvizsgálati kötelezettséget szünteti meg, nem zárják ki azonban az ügyfél bejelentésére, kérelmére állapotváltozás esetén induló felülvizsgálat lehetőségét, melyeket ezt követően is el kell

végezni.
A módosítás rögzíti, hogy a felülvizsgálat alól mentesülő személyeket a rokkantsági ellátásuk időtartama alatt – a törvényben meghatározott feltételekkel – megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére vonatkozó kötelezettség, továbbá az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az akkreditált munkáltatóknak pályázati úton nyújtott támogatások szempontjából.

A módosítás értelmében a rehabilitációs ellátásban részesülők esetén a korábbi 30 nap helyett legalább 60 nap egybefüggő keresőképtelenség esetén keletkezne felülvizsgálati kötelezettség.

Mivel a tapasztalatok alapján, a rehabilitációs ellátásban részesülő, keresőtevékenységet folytató személyeknél számos esetben előfordul 30 nap egybefüggő keresőképtelenség gyakran összekapcsolódik a már meglévő egészségi problémával, illetve a szükséges

kivizsgálásokkal. Ezért a 30 napig tartó keresőképtelenség nem feltétlenül jelenti az állapot tartós rosszabbodását, ezért indokolt ennek az időszaknak a 60 napra történő emelése.

A rendelkezés további technikai pontosításokat tartalmaz.
Hivatkozás: 2015.évi CXXXIII.tv. (MK 102.sz. 2015.07.13.) módosította Mmtv-t

5. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2016. a garantált bérminimum 2016. és

közfoglalkoztatási bérminimum 2015. (nem változott)


A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 111 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 25 550 forint, napibér alkalmazása esetén 5110 forint, órabér alkalmazása esetén 639 forint.
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2016. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 129 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 29 690 forint, napibér alkalmazása esetén 5940 forint, órabér alkalmazása esetén 742 forint.
A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
Hivatkozás: 454/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

A Kormány a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. §

MK 206.sz. 2015. december 29., kedd 

A közfoglalkoztatási bér és garantált bérminimum 2016-ban nem változott


A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére  megállapított közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén:a havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 79 155 forint.
Részmunkaidő esetén az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet kevesebb 22 800 forintnál.

Legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 101 480 forint,
A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 87 090 forint,
A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bérlegalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése és a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén 2015. január 1-jétől 111 660 forint,

Hivatkozás: 376/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletet módosításáról  

6. Tájékoztató az öregségi nyugdíjban vagy korhatár előtti ellátásban/szolgálati járandóságban részesülő személyek közszférában való foglalkoztatásáról

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) 83/C. § alapján az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony kezdő hónapját követő hónap
első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami
vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati
viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban, vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban
áll.
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a értelmében a fenti
rendelkezéseket a korhatár előtti ellátásra és szolgálati járandóságra, a 25. §-a szerint pedig a balettművészeti életjáradékra és az átmeneti bányász járadékra is megfelelően alkalmazni kell.
Azon személyek részére azonban, akik nyugdíjasként/ellátásban részesülőként már 2013. január 1-jén is a Tny. 83/C. §-ában meghatározott jogviszonyban álltak, szükséges volt egy
átmeneti időszakot meghatározni, amely kellő felkészülési lehetőséget biztosít a jogszabály által előírt, megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra. Ennek érdekében a Tny.
102/I. §-a a nyugellátás szüneteltetését a 2013. január 1-jén már jogviszonyban álló személyek esetében csak egy későbbi időponttól,

2013. július 1-jétől teszi kötelezővé. E személyi körnek a jogviszony fennállását 2013. április 30-ig kellett bejelentenie a
Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak, és az ellátás szüneteltetésére esetükben csak akkor kerül sor, ha a jogviszonyuk 2013. június 30-át követően is fennáll.
Az öregségi nyugdíj/korhatár előtti ellátás szünetelésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak/ellátottnak minősül.
A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátókhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os
tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi
XXV. törvény rendelkezései alapján, az átvétellel érintett gazdasági társaságokkal az átvétel időpontjában munkaviszonyban álló személyekkel létesített közalkalmazotti jogviszony
keretében továbbfoglalkoztatott, öregségi nyugdíjban részesülő személy a közalkalmazotti jogviszony létesülésének tényét 2013. június 1-jéig köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító
szervnek.
Az ellátás szüneteltetésére ezen személyek esetében is 2013. július 1-jétől kerül sor.

Az öregségi nyugdíj/korhatár előtti ellátás a nyugdíjas/ellátásban részesülő kérelmére csak akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az említett jogviszony megszűnését.
A nyugellátás újbóli folyósítása előtt a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy ha az érintett személy nem töltötte
be a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor vizsgálni kell, hogy a tárgyévben az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta-e a tárgyév első napján érvényes
kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2013-ben az 1 764 000 forintot. Ha a nyugdíjas keresete/jövedelme az éves keretösszeget meghaladta,
akkor az adott évben a nyugellátás ismételt folyósítására nem kerülhet sor. A Tny. 83/B. § (1) bekezdésének alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít
bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szüneteltetés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.
A hivatkozott rendelkezést a korhatár előtti ellátásban részesülőkre és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati járandóságára is alkalmazni kell.

Bejelentési kötelezettsége van mind a nyugdíjban, mind a korhatár előtti ellátásban részesülő személynek, ha közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít. A jogviszony létrejöttétől számított 15
napon belül kell a bejelentést megtenni az érintett folyósítási törzsszámára hivatkozva a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A bejelentéshez rendszeresített nyomtatvány letölthető itt.
Amennyiben a nyugellátásra jogosult személy az igény elbírálásának időtartama alatt létesít meghatározott típusú biztosítási jogviszonyt, akkor annak tényét az igényelbíráló szervnek
kell bejelentenie.
(Pl.: az ügyfél jogviszonya 2013. január 13-án megszűnik, a nyugellátás megállapítását 2013.
január 14-től kéri, 2013. január 29-től - még az első fokú eljárás időtartama alatt - közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít. Ebben az esetben - legkésőbb 2013. február 13-ig - a
bejelentési kötelezettségét a nyugdíjigényét elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatóság felé kell
teljesítenie.)
A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére köteles.

Hivatkozás: 1997. évi LXXXI. Törvény, 2012. évi CCVIII. Törvény, 2013. évi XX. törvény
2013. XXV. Törvény 

7. Korhatár előtti ellátás 

Az öregségi nyugdíj megállapításának is feltétele a fennálló biztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszony, pl. munkaviszony megszüntetése.

Megszűntek a korhatár előtti nyugdíjak, 2012. január 1-jétől nem állapítható meg ilyen ellátás, a jelenleg folyósítottakat pedig nem a társadalombiztosítási kasszából, hanem a költségvetésből fizeti tovább az állam.
AZONBAN a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 7. § (1) (2) bek. alapján 2011. december 31-ét követően is igényelheti a korhatár előtti ellátást az, (DE EZ NEM NYUGDÍJ, hiszen a Társadalmi nyugellátásokról szóló törvény a 1997. évi LXXXI.tv. )

a) az, aki 2011. december 31-éig az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj igénybevételéhez a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint szükséges
aa) életkort betöltötte, és
ab) szolgálati időt megszerezte,
b) az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte és a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett,
c) az, aki a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett,
d) az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte,
e) az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,
f) az, aki esetében a biztosítással járó jogviszonyának megszüntetéséhez szükséges egyoldalú jognyilatkozatot 2012. január 1-jét megelőzően a másik féllel írásban közölték, vagy a jogviszonyt megszüntető megállapodást 2012. január 1-jét megelőzően írásban megkötötték, feltéve, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő nap 2012. évben van, és a jogosult a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő napon a 2011. december 31-én hatályos szabályok szerint az 1. § c) pont ca), cb), cd), ce) vagy cf) alpontja szerinti korhatár előtti nyugellátásra jogosult lett volna,
feltéve, hogy a korhatár előtti ellátás kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti bányászjáradékra vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult, és a korhatár előtti ellátás kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jogosult a korhatár előtti ellátást az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt annyi évvel kérheti, ahány év korkedvezményt a Tny. 2011. december 31-én hatályos szabályai szerint
a) a korhatár előtti ellátás kezdő napját megelőző napig szerzett, ha a korhatár előtti ellátás kezdő napja 2012. évben van,
b) az a) pontban nem említett esetben 2012. december 31-éig szerzett.

Szolgálati járandóság jogosultság

9. § Az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - 2011. december 31-ét követő kezdő naptól - szolgálati járandóságra jogosult az a személy,
a) akivel a Hszt., illetve a Hjt. alapján a felmentését, nyugállományba helyezését 2012. január 1-jét megelőzően írásban közölték, ha a szolgálati viszony megszűnését követő napon a Hszt., illetve a Hjt. 2011. december 31-én hatályos szabályai alapján folyósított szolgálati nyugdíjra lett volna jogosult,
b) aki 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai, vagy a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet alapján megállapított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, ha a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet, beleszámítva a szolgálati időbe a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban eltöltött időt is, vagy
c) aki 1954-ben vagy azt megelőzően született, 2011. december 31-én a Hszt. vagy a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban állt, és a szolgálati nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 2011. december 31-én eléri a 25 évet,
feltéve, hogy a szolgálati járandóság kezdő napjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a szolgálati járandóság kezdő napján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szolgálati járandóság kezdő napján rendszeres pénzellátásban nem részesül.


2012. óta, mely időponttól csak a teljes nyugdíjkorhatár betöltésétől vehető igénybe öregségi nyugdíj, külön figyelmet érdemel a korhatár előtti, nyugdíjnak nem minősülő ellátások szabálycsoportja.
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényben szabályozott estekben továbbra is van lehetőség korhatár előtti ellátás igénybevételére.
Így például az 1953-ban született hölgyek, akik az 59. életévüket betöltötték, és legkésőbb 2012. december 31-ig legalább harminchét év szolgálati időt szereztek korhatár előtti ellátást vehetnek igénybe öregségi nyugdíjkorhatáruk, azaz a hatvanhárom év 2016-ban történő betöltése előtt.
Ugyanígy - akik 2014. december 31-ig korkedvezményre szereztek jogosultságot, öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltése előtt korhatár előtti ellátást igényelhetnek.
(Mint ismeretes, 2014. december 31-ét követően újabb korkedvezményre jogosító időszak nem szerezhető a 2015. évi jogszabályváltozás
következtében.)

Korhatárt követő nyugdíjbavonulás
Ha a feltételek megengedik, nem szükséges a nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a nyugdíjat igénybe venni.
Ha a továbbfoglalkoztatás megengedett, vagy a versenyszférában, munkaviszony keretében dolgozik az érintett, a nyugdíj megállapítása nélküli továbbdolgozás a nyugdíj összegét kedvezően befolyásolja.
Aki megszerezte a nyugdíjjogosultságot, azaz legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik, és a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 nap szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül.
A növelés mértéke 30 naponként az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka. A nyugdíjnöveléskor az öregségi nyugdíj meghaladhatja a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet.

Hivatkozás: 2011. évi CLXVII. törvény 


8. Öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyeket érintő jogszabályváltozás

Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt. A 2012. január 1-jétől hatályba lépő törvény a Magyar Közlöny 2011. december 9-ei 148. számában került kihirdetésre.
E törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj:   
-  az előrehozott öregségi nyugdíj,
-  a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj,
-  a korkedvezményes nyugdíj,
-  a bányásznyugdíj,
-  a korengedményes nyugdíj,
-  az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíj,
-  a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
-   az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról szóló 2004. évi LVII. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj,
-   az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíj.
(Korhatár előtti öregségi nyugdíjnak minősül a szolgálati nyugdíj is, a szolgálati nyugdíjasokat érintő változásokról azonban külön tájékoztató készült.)

Az öregségi nyugdíjkorhatár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (1) bekezdése szerinti öregségi nyugdíjkorhatár. E rendelkezés szerint a társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
-  1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
-  1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, 62, 5 év,
-  1953-ban született, a betöltött 63. életév,
-  1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, 63, 5 év,
-  1955-ben született, a betöltött 64. életév,
-  1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, 64, 5 év,
-  1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.

2015-ben az 1952. második félévében születettek fogják betölteni nyugdíjkorhatárukat, a 62. életév betöltését követő 183. napon. Az 1952. első félévében születettek már 2014-ben elérték nyugdíjkorhatárukat. Az 1953-ban születettek, mivel nyugdíjkorhatáruk a betöltött 63. életév, 2016-ban válnak öregségi nyugdíjra jogosultakká.

Twhát nyugdíjba vonulás: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 18. §-a szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel, és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem áll biztosítási jogviszonyban.
 Szolgálati idő
Az öregségi teljes nyugdíjhoz húsz év szolgálati idővel szerzünk jogosultságot.
Öregségi résznyugdíjra lesz jogosult az a személy, aki a születési évének megfelelő öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább tizenöt év szolgálati idővel rendelkezik.
A biztosítási jogviszony hiánya
2009. december 31. utáni időponttól nemcsak az irányadó nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően, hanem azt követően igényelt öregségi nyugdíj tekintetében is jogosultsági feltétellé vált a biztosítással járó jogviszony megszüntetése.

Azaz a nyugdíjigénylő az öregségi teljes vagy résznyugdíj megállapítása napján nem állhat munkaviszonyban, vagy ezzel egy tekintet alá eső jogviszonyban, szövetkezeti tagsági viszonyban, ha a szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködik, nem lehet főfoglalkozású egyéni vagy társas vállalkozó, illetve nem állhat díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
A követelmény kiterjed a külföldön fennálló biztosítási jogviszonyra is.

A biztosítási jogviszony
*sem Magyarországon,
*sem - a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében - EU/EGT-államban, ideértve Svájcot is *sem - a szociális biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény hatálya alá tartozó személy esetében (ha az egyezmény eltérően nem rendelkezik) - a szerződő államban nem állhat fenn.

Annak továbbra sincs akadálya, hogy a nyugdíj megállapítását követően ismét biztosítási jogviszonyt létesítsen az érintett személy, akár Magyarországon, akár külföldön. 

 Az öregségi nyugdíj összege 2015-ben
Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál 2015-ben is a már megszokott helyzettel találkozhatunk, azaz az ún. valorizációs szorzószámok, a korábbi keresetek szintre hozását biztosító mutatók megjelenésére várunk.
A 2015. évi nyugdíjszámítási szabályokban új lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, amely a nyugdíj megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait.

A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
A valorizációs szorzószámok közzététele március hónapban történik, így arra válaszolni, hogy mennyi lesz a 2015-ben megállapított nyugdíj összege, korábban sajnos nem lehet. (Januártól-márciusig nyugdíjelőleget kapnak az érintettek.)

Ugyancsak befolyásolja a nyugdíj összegét az ún. degressziós sávhatár, azaz az az összeghatár, amely feletti jövedelem csak részben vehető figyelembe az ellátásnál.
A 2015-ben megállapított nyugdíjak esetén a 372 000 forint feletti, az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereseteket érinti a degresszió, csakúgy, mint a korábbi években.


I. Az 1949. évben vagy azt megelőzően született, a felsorolt nyugellátások közé tartozó nyugdíjban részesülő személyek nyugdíját 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
 
A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi nyugdíjat (a nők 40 év jogosultsági idő alapján, életkortól függetlenül megállapított kedvezményes öregségi nyugdíját) e törvény rendelkezései nem érintik, azt továbbra is öregségi nyugdíjként kell folyósítani.
 
Azoknak a korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő nőknek, akik 2011. december 31-én rendelkeznek a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésében meghatározott jogosultsági idővel a korhatár előtti öregségi nyugdíjat 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok (Tny. 83/B. §) figyelembevételével.
 
II. Az 1950. évben vagy azt követően született korhatár előtti öregségi nyugdíjban részesülő személynek a korhatár előtti öregségi nyugdíját 2012. január 1-jétől -a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalbó l korhatár előtti ellátásként kell továbbfolyósítani az öregségi nyugdíj szüneteltetésére vonatkozó szabályok (Tny. 83/B. §) figyelembevételével.
 
Az 1950. évben vagy azt követően született személyek közül eltérő rendelkezés vonatkozik:
1.) az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 2012. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezései alapján megállapított öregségi nyugdíjában részesülőkre;
 
Esetükben a korhatár előtti öregségi nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátás hivatalból továbbfolyósított összegét úgy kell meghatározni, hogy a jogosultnak 2011 decemberére járó öregségi nyugdíj havi összegét - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével történő növelést megelőzően - csökkenteni kell a személyi jövedelemadó mértékével. Ha a személyi jövedelemadó mértéke megváltozik, a csökkentett korhatár előtti ellátás folyósított összegét módosítani kell.
 
2.) azokra a bányásznyugdíjban részesülőkre, akik 2011. december 31-én rendelkeznek kizárólag föld alatti munkakörben szerzett, a vonatkozó jogszabályban meghatározott szolgálati idővel vagy műszakszámmal;
 
Esetükben 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból átmeneti bányászjáradékként kell továbbfolyósítani a bányásznyugdíjat.
 
3.) azokra az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján öregségi nyugdíjban részesülőkre, akik nyugellátásra való jogosultsága a Magyar Nemzeti Balettnál, a Győri Balettnál, a Pécsi Balettnál, a Szegedi Kortárs Balettnál vagy ezek jogelődjeinél összesen legalább huszonöt éven át - ide nem értve a képzés idejét - főfoglalkozásszerűen folytatott magántáncosi vagy tánckari tevékenységen alapul.
 
Esetükben 2012. január 1-jétől - a 2012. januári nyugdíjemelés mértékével növelt összegben - hivatalból balettművészeti életjáradékként kell továbbfolyósítani az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet alapján megállapított öregségi nyugdíjat.
 
Amennyiben az érintettek - ideértve az eltérő rendelkezések hatálya alá tartozókat is - az ellátás folyósítása alatt keresőtevékenységet folytatnak, arra a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
 
Ha az érintett személy a tárgyévben törvényben meghatározott biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.
 
Ha a nyugdíjas 2007. december 31-én nyugellátásban részesült, e rendelkezés alkalmazásánál a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.
 
III. A 2011. évi CLXVII. törvény alapján a korhatár előtti ellátás megszűnik, ha
-   a jogosult meghal,
-   a jogosult az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti,
-   a jogosult részére a Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján öregségi nyugdíjat állapítanak meg,
-   a nyugdíjmegállapító szerv a jogosult kérelmére megszünteti, vagy
-   a nyugdíjmegállapító szerv hivatalból megszünteti, ha
        a) a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, vagy
         b) a keresőtevékenységet folytató, a korengedményes nyugdíj helyébe lépő korhatár előtti ellátásban részesülő személy és a munkáltatója a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának b) pontja szerinti hozzátartozói viszonyban áll (házastárs, bejegyzett élettárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha-, neveltgyermek, örökbefogadó-, mostoha-, nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa), és a munkáltató, a munkavállaló, valamint a hozzátartozóik egymás közötti gazdasági viszonyában többségi befolyás (Ptk. 685/B. §) áll fenn.
 
Akinek korhatár előtti ellátása megszűnik, annak korhatár előtti ellátás ismételten nem állapítható meg.
 
IV. Ha a korhatár előtti ellátásban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betölti, az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától a korhatár előtti ellátásnak a személyi jövedelemadóval történt csökkentés nélküli összegét öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani.
 
Az öregségi nyugdíj folyósítása esetén a nyugdíjas - a nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül - a nyugdíjmegállapító szervtől kérheti az öregségi nyugdíj összegének ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátásban részesülés időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.  (A korhatár előtti ellátásban részesülő ugyanis - mivel nem minősül nyugdíjasnak - keresőtevékenység folytatása esetén valamennyi, a biztosítási jogviszonnyal összefüggő egyéni járulék megfizetésére köteles és a nyugdíjjárulék-fizetéssel szolgálati időt szerez.)
Az öregségi nyugdíj összegét - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napjától kezdődően - abban az esetben lehet ismételten megállapítani, ha az így megállapított öregségi nyugdíj magasabb a folyósított összegnél.
 
Aki korhatár előtti öregségi nyugdíj mellett 2012. január 1-je előtt a Tny. 22/A. §-a alapján nyugdíjnövelésre jogot szerzett, ezt a jogát korhatár előtti ellátás, illetve szolgálati járandóság esetén is érvényesítheti. Esetükben a 0,5-os mértékű nyugdíjnövelés megállapítására - kérelemre - 2011. december 31. napjától, ha a keresőtevékenység a 2011. év folyamán megszűnt, akkor a megszűnést követő naptól kerül sor.
Hivatkozás: 1997. évi LXXX.tv.


9. Rokkantsági ellátás - öregségi nyugdíj 

Azok a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek, akik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.tv. (Mmtv) hatályba lépésekor – 2012. január 1-jén – az 57. életévüket már betöltötték, azaz 1955. január 1-jét megelőzően születtek.
Az Mmtv. 32. § (4) bekezdése szerint az 1955. január 1-je előtt született és 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől – jelen esetben a Nyugdíjbiztosító Igazgatóságtól (megyei)
kérhetik, hogy rokkantsági ellátásuk a nyugdíjkorhatár betöltését követően öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra.

(Az Mmtv. 32. § (1) bekezdése a) és b) pontja szerint 2012. január 1-től az I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek ellátása rokkantsági ellátásként – nem rehabilitációs ellátásként – került a továbbiakban folyósításra.)

Fontos hangsúlyozni, hogy az öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítás kérelemre történhet.
Ha a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő folyósítását az érintett személy még nem kérte, vagy kérelmét követően az még nem öregségi nyugdíjként került folyósításra, öregségi nyugdíj megállapítása iránti igény nyújtható be.

Ezt a kérelmet a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságainál kell előterjeszteni.

Ha az érintett személy részére az öregségi nyugdíj megállapítható, mert annak valamennyi feltételével (életkor, szolgálati idő, a biztosítási jogviszony hiánya) rendelkezik, az öregségi nyugdíjigény elbíráló nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás megállapítása előtt tájékoztatja az érintett személyt a nyugellátás várható összegéről.

Ezen adat ismeretében lehet dönteni arról, hogy a rokkantsági ellátással azonos összegben folyósított öregségi nyugdíj, vagy az új összegben megállapított öregségi nyugdíj folyósítását kérjük-e.

Fenti lehetőség csak az Mmtv-ben meghatározott személyi kört érinti, nem vonatkozik azokra, akik az Mmtv. 32. § (1) bekezdés c) és d) pontja alapján 2012. január 1-től öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy öt éven belül betöltő rendszeres szociális járadékosként, vagy átmeneti járadékosként kapják szintén rokkantsági ellátásként juttatásukat.

Ha a kérelem alapján öregségi nyugdíj megállapítására kerül sor, a rokkantsági ellátást megszüntetik.

Hivatkozás: 1997. LXXXI. tv. (Tny )

10. FŐBB ADÓVÁLTOZÁSOK 2016.

- 16-ról 15 százalékra csökkent a személyi jövedelemadó mértéke,
–        a kétgyermekesek családi adókedvezménye kedvezményezett eltartottanként havi 2500 forinttal, 12 500 forintra nőtt,
–        a vadon gyűjthető termények értékesítése után (ha az eladó nem rendelkezik vállalkozói vagy őstermelői igazolvánnyal), a felvásárló az értékesítési bevétel 25 százaléka után 15 százalék szja-t köteles levonni,
–        a magánszemélyek jövedelmükről meghatározott feltételek esetén bevallási nyilatkozatot tehetnek, illetve jövedelmükről az adóhatóság bevallási tervezetet készíthet,
–        kedvező adószabályok érvényesíthetők az új típusú MRP-szervezet javadalmazása alapján szerzett jövedelmekre,
–        a társasági adóban úgynevezett növekedési adóhitel érvényesíthető,
–        időszakos elszámolású ügyleteknél változik az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja,
–        a sertés tőkehúsok és meghatározott méret alatt az új lakások áfakulcsa 27-ről 5 százalékra csökken,
–        a települési önkormányzatok iparűzésiadó-kedvezményt adhatnak háziorvosoknak, védőnőknek,
–        nem kell regisztrációs adót, gépjárműadót és cégautóadót fizetni egyes környezetkímélő gépkocsik után,
–        pálinka magánfőzéséhez darabonként 700 forintért párlatadójegyet kell kiváltani (egy jegy 1 liter párlat főzésére jogosít, első alkalommal legalább öt jegyet kell, évente összesen 86 darabot lehet vásárolni),
–        az adóhatóság negyedévente minősíti az adózókat, akik meghatározott feltételek teljesítése, illetve nemteljesítése esetén megbízható, illetve kockázatos adózónak minősülnek,
–        vagyonosodási vizsgálatok során az adóhatóság becslést kizárólag vagyon elleni bűncselekmény, költségvetési csalás gyanúja miatt indított eljárás esetén alkalmazhat,


SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja törvény) vonatkozásában a módosítás 2016. január 1-től 15 százalékra csökkenti az szja mértékét és ezzel összefüggésben elvégzi a családi kedvezmény, az első házasok kedvezménye valorizációját/átértékelését. A családi kedvezményt illetően azt is figyelembe veszi a módosítás, hogy a családi kedvezmény mértéke a két eltartottat nevelő családok esetében négy év alatt fokozatosan 10 ezer forintról 20 ezer forintra nő, vagyis két gyermek esetében 2016-ban 12 500 forintra nő a havonta igénybe vehető családi kedvezmény összege.

A kamatjövedelmeket illetően a 15 %-os mérték a 2016. január 1-jét követően megszolgált/keletkezett kamatjövedelmekre vonatkozik.
A módosítás új adómentes jogcímmel egészíti ki az Szja tv. 1. számú mellékletét, amely szerint adómentes a Nemzeti Tehetség Program keretében a kiemelkedően tehetséges fiatalok és a kiemelkedő tehetséggondozó magánszemélyek számára pályázatban meghatározott feltételekkel és módon folyósított ösztöndíj. A rendelkezést a 2015. január 1-jét követően keletkezett bevételekre is lehet alkalmazni.

Egészségügyi szolgáltatási járulék 7050Ft.
2016. évben a kormány nem tervezi emelni a következő díjakat:
autópálya matricák, tömegközlekedési tarifák (BKV, Volán, MÁV)
Wizz Air és Ryanair is bővíti célállomásai számát. 

A személyijövedelemadó-bevallást helyettünk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal készítheti el. 2016. január végéig a bevallási-nyilatkozatot kell választani:
akik 2015-ben kizárólag munkáltatótól szereztek jövedelmet, kedvezményt nem érvényesítettek és nem is tudnak, nem tesznek önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, nyugdíj-előtakarékossági, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot, dönthetnek a bevallási-nyilatkozat mellett.
A magánszemélyeknek azon a nyomtatványon (15M30), amelyet munkáltatójuktól kapnak tavalyi jövedelmükről, egy „X” jelölésével február 1-jéig (2016. január 31-e vasárnapra esik) nyilatkozhatnak, hogy felkérik a NAV-ot a bevallás elkészítésére. Ha a magánszemélynek több munkáltatója is van, szabadon dönthet, melyiknél tesz nyilatkozatot. Más egyéb teendő nem lesz az szja-bevallással kapcsolatban.  
Azok pedig, akiknek jelenleg nincs munkáltatójuk, közvetlenül a NAV-nak nyilatkozhatnak a 15NY31-es adatlapon. A hivatal kizárólag azokkal veszi fel a kapcsolatot, akiknek visszaigényelhető, vagy befizetendő adójuk lesz.
A magánszemély adójának 1+1 %-át továbbra is felajánlhatja civil szervezetnek, egyháznak költségvetési előirányzatra. Nyilatkozatát a munkáltatóján keresztül, vagy közvetlenül az adóhivatalnak papíron, illetve elektronikusan is megküldheti.

TB, magánynyugdíj
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegét 6930 forintról 7050 forintra emeli 2016. január 1-jétől.
A személyi jövedelemadó-kulcs csökkentése miatt a családi járulékkedvezmény szabályozásában a magánszemélyt egyébként megillető, de a személyi jövedelemadóból elegendő jövedelem hiányában nem érvényesített családi kedvezmény 15 százalékának megfelelő összeg, de legfeljebb a magánszemély által fizetendő járulékok együttes összege vehető figyelembe családi járulékkedvezmény címén 2016. január 1-jétől.

ÁFA és adózás rendje
Az általános forgalmi adóról szóló törvény (áfa törvény) vonatkozásában a módosítás az élő-, valamint egész- és félsertés áfa kulcsához hasonlóan 2016. január 1-jétől a sertés tőkehúsok értékesítését is a kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá sorolja.
A módosítás alapján a közcélú adomány fogalmának módosításával 2016-tól az oktatási intézmények részére, alapfeladataik ellátására, vagyis az alapító okiratukban meghatározott tevékenység támogatására fordított termék, szolgáltatás is áfa mentes.   

Sertéshús, új lakások  ÁFA-ja 5%-ra csökkent.
GYED EXTRA kedvezményt a gyermek 6 hónapos korától igénybe vehető, két év alatti gyermekek esetében gyermekenként.
Megszűnik a banktitok, automatikusan, hivatalosan minden adat megküldésével részletesen tájékoztatják a külföldi személy országának adóhivatalát (információcsere bankszámla, értékpapírszámla, biztosítás) 51 ország aláírt megállapodása alapján.
A Magyar Nemzeti Bank ÚJ húszezrest hoz forgalomba, a régi húszezres 2016.végéig lesz párhuzamosan forgalomban az újjal.
Családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK): új szocpol felvétele esetén a lakás hasznos alapterületébe nem csak a fűtött helyiséget, hanem a kamrát, gardrobot, mosókonyhát, tárolót is szükséges beszámítani. Ám a lakás fűtése és komfortja szempontjából a lakás akkor tekinthető összkomfortosnak,
CSOK összege bővül két v. három gyermekes családok esetén: akik két gyermekkel terveznek ingatlan vásárlást: 2.600.000Ft, három gyermekkel 10 millió Ft összegű vissza nem térítendő CSOK lakástámogatást kapnak. Akkor is kérhetik a családok, ha két gyermeket nevelnek, de vállalják, hogy tíz éven belül megszületik a harmadik gyermek is. Emellett igényelhető kedvező kamatozású álllami támogatás, amelynek összege 10 millió Ft, futamideje 25 év, kamatozása 3%.
CSOK összege ÚJ lakás vásárása esetén lehet 600 ezer-1millióFt között, használt lakás esetén 600ezer-2millió750ezerFt között. 2015.07.01-től egy gyermeket nevelő szülők is részesülhetnek e támogatásban. 2016-ban használt lakások építése, bővítése esetén is igényelhető támogatás. Nem tesz különbséget új vagy használt lakás támogatása között.
Azok a házaspárok is igénybe vehetik, akiknek nem született gyermekük, de 40év alattiak, vállalják, és ha 4 éven belül nem született gyermek, akkor kamattal emelt támogatás összeget visszafizetik.

Magánépíttetők által elkezdett építkezés esetén kérhető 5millió Ft-os Áfa-visszaigénylés. 


ILLETÉK
Visszterhes vagyonátruházási illeték (a vevő által fizetendő ingatlan vétele esetén):
Minden esetben a vételár 4%-a, vagyis 10millió Ft-os lakás vásárlása esetén 400ezerFt.
Ha ennek mértékét mafgasnak találjuk, az adóhivatalban érdeklődhetünk esetleges illetékkedvezményekről,-mentességekről.
Ha résztulajdont szerez valaki, akkor a tulajdoni hányadnak megfelelő értékben kell illetéket fizetni.
Cserét pótló vétel esetén a fizetendő illeték alapja: az eladott és vásárolt lakás árának különbözete, ha az új lakás vásárlásának időpontjáhozképest 1 évvel korábban eladott egy lakást, vagy a vétel utáni egy éven belül vett másik lakást. Ha pedig új lakást vettünk, de a régit még nem adtuk el, akkor az adóhivatal felé ezt jelezhetjük , hogy egy éven belül el kívánjuk adnni, kérhetjük az illeték kiszabásá eljárásának felfüggesztését. Amint eladtuk lakásunkat, a lakás vételár különbözete alapján kerül kiszabásra a visszterhes vagyonátruházási illeték.

Illetékmentesség akkor áll fenn:
1. Ha a vásárolt ingatlan értéke kisebb, mint az eladotté.
2. Házastársak közötti eladás, vétel esetén
3. Egyenesági rokon közötti eladás, vétel esetén
4. Telek vásárlása esetén, ha a tulajdon szerzése után 4 éven belül megkezdősik a lakóház építése
5. Vállalkozó által épített új lakás vásárlása esetén 15millió Ft-ig
6. Első lakástulajdon megszerzése esetén az illeték felét kell kifizetni, ha a tulajdon forgalmi értéke 15millió Ft alatti és a tulajdonos 35.életévét még nem töltötte be.
7. Önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő lakás vásárlása esetén

Vétel esetén a vagyonszerzés bejelentési módja, illeték kiszabása
Ingatlan vásárlása esetén köteles a vagyonszerzés tényét az adás-vételt követő 30 napon belül bejelenteni az ingatlanügyi hatósághoz az adásvételi szerződés benyújtásával igazolva.
Az ingatlanügyi hatóság bejegyzi az új tulajdonjogot a vevő részére, és értesíti az adóhatóságot, aki kiszablya az illetéket.Ha nyilatkozik a vevő nyomtatványon, hogy illetékkedvezmény illeti meg, az ingatlanügyi hatóság ezt is továbbítja az adóhatósághoz.
Az adóhatóság a közölt adatok alapján határozatot hoz és fizetési meghagyásban közli a magánszeméllyel a fizetendő illetéket, amelynek befizetésére késedelmi pótlék nélkül 30 nap áll rendelkezésre.

Eladó által fizetentendő ingatlan adó
Szja fizetési kötelessége van eladónak, attól függően, hány éve volt tulajdonában az értékesített lakás, ház, telek, termőföld. A bevételt lehet csökkenteni az eltelt években felmerült költségekkel, majd az így kiszámított összeg után kell 2016-ban 15% szja-t fizetni.

Nem keletkezik 2016-ban adóköteles jövedelem, ha 2011. évben, vagy azt megelőzően vásárolt vagy örökölt.


HIPA módosítás
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat rendeletében adóelőnyt biztosíthasson azon háziorvosi, védőnői tevékenységet folytató vállalkozó számára, amely összes árbevételének legalább 80%-a származik a háziorvosi, házi gyermekorvosi vagy fogorvosi alapellátási tevékenységéből és adóalapja nem haladja meg a 10 millió forintot. Fontos tudni, hogy az adóelőny de minimis támogatásnak minősül.

Tao és osztalékadó módosítás
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényhez kapcsolódóan a módosítás bevezeti a növekedési adóhitel kedvezményt, amelyet már a 2015-ös adóév vonatkozásában is alkalmazni lehet. Az új rendelkezés alapján az adóévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóév adózás előtti eredményét meghaladó része után (növekedési adóhitel) az adóelőleget/adót a következő két adóév során kell megfizetni, ami javítja a kedvezménnyel élő vállalkozások likviditását, de ehhez szigorú feltételeket támaszt a törvény:
•    A társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött.
•    Az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban.
•    Az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét.
•    Szintén feltétel, hogy növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.
Nem lehet alkalmazni a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezéseket végelszámolás és felszámolás esetén, már a végelszámolás, felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben sem.
A késleltetett fizetés nyolc részletben történik. Az adófeltöltésre kötelezett adózónak, már az adóelőlegnek a várható fizetendő adó összegére történő kiegészítésekor sem kell megfizetnie a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleget. Ezt a bevallási nyomtatványban – amennyiben nincs feltöltési kötelezettsége, akkor az erre rendszeresített külön nyomtatványban – fogja megállapítani és bevallani. Ennek az összegnek a 25 %-át az adóévet követő első két negyedévben két egyenlő részletben – a negyedévek második hónapjának 20. napjáig – kell megfizetnie.
Ezt követően az adott évi társasági adó bevallásban megállapítja, bevallja a növekedési adóhitelhez kapcsolódó adót, amelyet – a már megfizetett két részlet figyelembevételével/levonásával – az adóévet követő év harmadik és negyedik negyedévében, illetve az adóévet követő második év négy negyedévében hat egyenlő részletben a negyedév második hónapjának 20. napjáig megfizet.
A módosítás a növekedési adóhitelhez adókedvezményt is kapcsol, mert adózó véglegesen csökkentheti a növekedési adóhitelre jutó adó még esedékessé nem vált összegét, ha a növekedési adóhitelre vonatkozó nyilatkozatot követő két adóévben tárgyi eszköz beruházást és létszámnövelést valósít meg. Az új munkahelyeket legalább 2 évig fenn kell tartani, ellenkező esetben a kedvezmény arányos része visszafizetendő.

Szerencsejáték adó
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása alapján 2016. január 1-jétől a játékkaszinók játékadója 3%-át játékos-védelmi és karitatív célra kell felhasználni. Játékos-védelmi célnak minősül különösen a játékosok által ingyenesen, 0-24 óra között hívható telefonos ügyfélszolgálat (zöld szám) fenntartása, a játékosok részére a szociális ellátórendszer keretében elérhető közösségi ellátásokról szóló figyelemfelhívó, illetve folyamatos tájékoztatás biztosítása, valamint a szerencsejátékkal kapcsolatos, esetleges káros mentális, pszichikai vagy szociális hatások megelőzése, kezelése.

A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tétele
Az egyes ágazati adókat érintő módosítások körében a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy az önkormányzat mellett az állam részére történő, törvényben meghatározott kötelezettségen alapuló ingyenes juttatások is elismert költségnek minősüljenek az adózó választása szerint már akár a 2015. adóév vonatkozásában is.

Közművezetékek adója
A közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény módosítása értelmében az ágazati adókötelezettség 2016. január 1-je után új nyomvonalon létesített közművezeték esetén már nem az üzembe-helyezést követő év első napjától, hanem a tényleges használatbavételt követő hatodik év első napjától áll fenn, vagyis az ilyen vezeték után a létesítéstől számított 5 évig nem kell adót fizetni, függetlenül a létesítés helyszínétől és a vezeték típusától.
A már meglévő nyomvonalon 2016. január 1-jét követően végzett hírközlési hálózati fejlesztések esetében, ha annak eredményeképpen legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolat áll majd az előfizetők rendelkezésére, akkor a fejlesztéssel érintett hírközlési vezeték-szakasz hosszát méterben – annak üzembe helyezése évét követő 5 éven át – le lehet vonni az adó alapjából. 

Hivatkozás: 1991. évi IV. tv. és 1995. évi CXVII. tv. (Szja. tv.)

11. Kiemelt ápolási díj bevezetése, és
a fokozott ápolási díj összege emelkedett 2014. január elsejétől, ügyintézés

2015-ben nem változott a szociális ellátások összege, így az ápolási díj sem.

A 2013. évi CCIII. törvény több ponton módosította a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban: Szoc. tv.), és ennek keretében tovább differenciálódott az ápolási díj rendszere. Bevezetésre került a legsúlyosabb állapotú hozzátartozójukat ápolók részére megállapítható kiemelt ápolási díj.

A Szoc. tv. 43. §-a szerint a járási hivatal - kérelemre kiemelt ápolási díjra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki
a)    a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 3. § (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti minősítési kategóriába sorolt ("E" hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, vagy
b)    olyan hozzátartozójának gondozását, ápolását végzi, aki után a magasabb összegű családi pótlékot miniszteri rendeletben meghatározott súlyosságú betegségre vagy fogyatékosságra tekintettel folyósítják.

A kiemelt ápolási díj megállapítására tehát két esetben van lehetőség:
a)    ha az ápolt a 18. életévét betöltötte, és a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, tehát "E" minősítési kategóriába tartozik;
b)    ha az ápolt a 18. életévét nem töltötte be (bizonyos esetekben a 18. életév betöltése után is), részére - az állapota miatt - magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, és ezzel együtt a magasabb összegű családi pótlékra jogosító állapot igazolását végző szakorvos igazolja, hogy betegsége vagy fogyatékos állapota miatt tartós ápolást¬gondozást igényel.

A kiemelt ápolási díj megállapítása iránti kérelmet az illetékes járási/fővárosi kerületi hivatalnál kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell:
•    az a) pont szerinti jogosultsági feltétel esetében a rehabilitációs hatóság érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását az ápolt személy egészségi állapotáról;
•    ab) pont szerinti jogosultsági feltétel esetében azon szakorvos igazolását, aki a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről, fogyatékosságokról szóló igazolás kiállítására jogosult.
Amennyiben az ügyfél az a) pont alapján igényli a kiemelt ápolási díjat, azonban nem rendelkezik olyan szakhatósági állásfoglalással vagy a komplex minősítés eredményéről szóló összefoglaló véleménnyel, mely igazolná, hogy az ápolt hozzátartozó egészségi állapota alapján az "E" kategóriába tartozik (tehát egészségkárosodása jelentős, és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes), akkor az ápolt személy (hozzátartozó) a rehabilitációs szakigazgatási szervtől kérheti a komplex minősítését, melynek eredményéről hatósági bizonyítvány kerül kiállításra.

A hatósági bizonyítvány kiadása iránti kérelemhez a következő dokumentumokat kell csatolni:
•    egy hónapnál nem régebbi, a háziorvosa által kiállított ORVOSI BEUTALÓ az orvosszakértői szerv szakértői bizottságához, illetve FOB-hoz a munkaképesség¬változás vagy a keresőképesség felülvéleményezése céljából [a 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 4. sz. melléklete],
•    zárójelentések, szakorvosi leletek,
•    NRSZH, ORSZI, OOSZI szakvélemény(ek)/szakhatósági állásfoglalás(ok) -amennyiben korábban már sor került orvosi vizsgálatra.

Amennyiben a hatósági bizonyítvány iránti kérelmet nem az ápolandó személy nyújtja be, hanem képviselője, úgy csatolni kell az érvényes meghatalmazást, illetve gondnokság alatt álló személy esetében a gyámhivatal gondnokkirendelő határozatát.

A komplex minősítés eredményét magában foglaló hatósági bizonyítványt a járási hivatalnál benyújtandó, kiemelt ápolási díj iránti kérelemhez csatolni kell.

Ha az ápolt rendelkezik olyan 2011. december 31. után készült szakhatósági állásfoglalással vagy a komplex minősítésről szóló összefoglaló véleménnyel, mely igazolja, hogy E minősítési kategóriába tartozik, nincs szükség a hatósági bizonyítvány kiadása iránt kérelmet benyújtani a rehabilitációs szakigazgatási szervhez. Ebben az esetben az érvényes szakhatósági állásfoglalást vagy összefoglaló véleményt kell csatolni a járási hivatalnál előterjesztendő, kiemelt ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez.

A járási hivatal a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző, de a kiemelt ápolási díjra való jogosultság feltételeinek meg nem felelő személy kérelmére emelt összegű ápolási díjat állapít meg.

Nem változott az ápolási díj összege 2016-ben sem:

Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg
a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, (alapösszeg 29. 500 Ft, nem változik 2014.)
b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében, 2014- ben 53 100Ft
c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében, (130 %-a, 38 350Ft 2013-ban, 2014-ben 44 250Ft)
d) legalább 80%-a a méltányossági ápolási díj esetében (2013-ban is 23 600Ft, és marad).

Mindig a jogosultsági hónapot követő hónapban folyósítják, mint ahogyan az ellátások januártól emelt összege is a következő hónapban érzékelhető a számlán. 


Szolgálati időnek számít, 10% nyugdíjjárulék levonásra kerül az összegből.

Hatályba lépés: 2014. január 1.

Hivatkozás: 2013. évi CCIII.tv. 33 § (3) bek és 82/2013. (XII. 29.) EMMI r. MK 220. sz.

Felhívom a figyelmet azonban néhány jogi tényre:
Lehetnek veszélyei-, előnyei egy hatósági bizonyítvány igénylésének, határozatnak, hiszen ilyenkor meghatározásra kerül az egészségi állapot mértéke, rehabilitálhatóság, így megállapítják a minősítési kategóriát.

Hivatkozás: 1993. évi III.tv.

2.) Rokkant személy nem álláskereső , és NEM megváltozott munkaképességű személy 2013. január 1-jétől. Mit jelent mindez?

1991. évi IV. törvény 24-28. §, az kap álláskeresési járadékot, aki ÁLLÁSKERESŐnek minősül. Ezt viszont az 58.§ magyarázza meg (különös tekintettel a 3. pontra):
“álláskereső: az a személy, aki
1.    a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2.    oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3.    öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
4.    az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
5.    elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6.    az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart,

Rokkantsági ellátásban részesülő álláskeresőt nem regisztrálják a Munkaügyi Központban, és nem segítenek munkakeresésében, közvetítésben, szolgáltatásokkal, hogy munkához jusson, de nyilvántartásba veszik.
A rokkantsági járadékban részesülő álláskereső lehet, részesülhet álláskeresési járadékban is szolgáltatásokban.

Foglalkoztatási szempontból NEM megváltozott munkaképességű személy a rokkantsági ellátásban részesülő (Flt 57 § (4) 4.) Vagyis ez azt jelenti, hogy minden támogatásból kirekesztették ezzel, uniós támogatásokból is, amely elősegítené a nyílt munkaerő-piacra kikerülését.
Ez ütközik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 14. cikkében deklarált megkülönböztetés tilalmába. Ugyanis a rokkantsági ellátásban részesülők ezen a ponton is indokolatlanul hátrányos megkülönböztetésben részesülnek több, velük összehasonlítható helyzetben lévő csoporttal szemben.
Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki
a) rehabilitációs ellátásban részesül,
b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.

A rokkantsági ellátásban részesülők a védett (akkreditált, költségvetési) foglalkoztatáson kívül minden egyéb támogatásból (pl. Rehabilitációs Kártya is) kizárásra kerültek, csupán a foglalkoztatási kötelezettség jelent közülük a munkára készeknek előnyt, ha foglalkoztatásuk után a munkáltató a rehabilitációs hozzájárulás megtakarítására jogosult. Ezen változtatni szükséges.

Hivatkozás: 1991. évi IV. törvény. Flt., amit módosított MK 164. sz. 2012. 12. 07-én a
2012. évi CXCII. tv. XII. 7. Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról  

Minden megváltozott munkaképességű személyek komplex rehabilitációjában az elsődleges uniós cél a nyílt munkaerő-piacon történő elhelyezkedés elősegítése összhangban a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel.
az EU Fogyatékos-ügyi Stratégiájának célja annak biztosítása, hogy a fogyatékos emberek mindennapi életükben ugyanolyan egyéni választási lehetőségekkel rendelkezzenek, mint az ép emberek, illetve hogy ők is irányíthassák életüket.
Hiszen az ESÉLYEGYENLŐSÉG, vagyis hogy minden ember más, mégis egyenjogú lehetőséget kell kapnia arra, hogy a maga választott módon tartalmas életet éljen. Ehhez biztosítani kell számukra a személyi támogatás rendszerét, az akadálymentességet, a személyi-, tárgyi-, infrastrukturális feltételeket, az információkhoz jutás korlátlan hozzáférhetőségét.
Az emberi jogok emberi szükségleteken alapulnak. Kinyilvánítják, hogy minden egyes embernek egyenlően joga van nem csupán az élethez, hanem a méltóságteljes élethez is. Az emberi jogok továbbá feltételezik, hogy szükség van bizonyos alapkövetelményekre és forrásokra annak érdekében, hogy méltóságteljes életet élhessünk.(2007. évi XCII.tv.)

Az Alaptörvényünk II. cikke alapján az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz függetlenül fizikai és szellemi fejlettségétől, illetve állapotától, és attól is, hogy emberi lehetőségéből mennyit valósított meg, és miért annyit. A hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként, egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni.

Helyzetük miatt egyfelől kiszolgáltatottak valamennyi állami, közhatalmi beavatkozással szemben. Másfelől esetük súlyos és közvetlen következményekkel járhat az is, ha az állam nem tesz eleget egyes alkotmányos feladatainak, a speciális, rászorultakat segítő szabályozás és gyakorlat kialakításával, fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően látja el. Legyen szó ugyanakkor indokolatlan közhatalmi beavatkozásról, vagy éppen állami feladat, kötelezettség elmulasztásáról, az érintettek jog-, illetve érdekérvényesítő képessége minimális.
A jogegyenlőség, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdításának kötelezettsége, az egyes, kiemelten védett csoportok jogainak megfelelő biztosítása kiemelt fontosságú a foglalkoztatás területén, a munka világában.

13. Tájékoztató a szociális ellátórendszer változásairól, 2015.-től

Az önkormányzatok szabadon dönthetnek a támogatások nagyságáról és formájáról.
A szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ebbe a körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.

A módosítást megelőzően kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnik, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé válik - olvasható a javaslatban.
A kötelező segélyek közül kikerül a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás.
A módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint kell nyújtani, de 2015. január 1-jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.
Az óvodáztatási támogatás a kötelező óvodáztatás bevezetésével, 2015. szeptember 1-jétől megszűnik.
A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzatok szabadon dönthetnek.
A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat rendeletében határozza meg, ennek megfelelően a méltányossági közgyógyellátásra, a méltányossági ápolási díjra, valamint az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozást a szociális törvény a módosítás elfogadása után már nem tartalmazza.

A módosítások 2015. március 1-jén lépnek hatályba. Az önkormányzatok számára a javaslat 2015. február 28-áig ad határidőt a települési támogatásra vonatkozó rendeletek megalkotására.

A rendszeres  szociális  segélyben részesülőknek a támogatást 2015.  február 28-ig a korábban megállapított összegben folyósítják. A módosítás  hatálybalépésekor már  megállapított, határozott  idejű ellátásokat (lakásfenntartási  támogatás,  adósságkezelési  szolgáltatás,  méltányossági  közgyógyellátás), amelyek a kötelező segélyek közé tartoztak, a módosításkor hatályos feltételek alapján, kifutó jelleggel biztosítják azzal, hogy 2015. január 1 -jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.

A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat szabadon dönthet. A  szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek  tekintetében  annyit  ír  elő,  hogy  az  önkormányzat  a  helyi  viszonyokhoz  mérten,  a krízishelyzetben  lévő  személyek  számára,  illetve  a  helyi  szociális  problémák  kezelésére települési  támogatást  nyújt. A települési támogatás  egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat  rendeletben  határozza  meg. 

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA:
Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás.
A jelenleg jegyzői hatáskörben lévő aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1-től a járási hivatal hatáskörébe kerül. Ettől az időponttól kezdődően az ellátással kapcsolatos ügyek intézésére a járási hivatal jogosult. A kérelmeket továbbra is be lehet nyújtani a polgármesteri hivataloknál, amelyek azt továbbítják a járási hivatalok részére.
Az aktív korúak ellátása keretében megállapítható ellátástípusok és az ellátásra jogosultak körei esetenként változni fognak.


A foglalkoztatást helyettesítő támogatás szabályaiban nem várható változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal fogja megállapítani.
A támogatás havi összege –2016-ben is 22.800Ft


Rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnik. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot.
Az új rendszer bevezetésének lépései a következők:
 A jelenleg rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságát a jegyző 2015. január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálja.
 A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapítja, hogy az ügyfél 2015. március 1-től milyen ellátásra lesz jogosult.
 Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják.
 Ha vállalják a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak jelenleg rendszeres szociális segélyre
 Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.


Az újonnan bevezetendő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell majd kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik:
Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46 662 Ft.)
Ha az EGYT-re jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az EGYT összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. (Ebben az esetben az EGYT maximuma 23 862 Ft.)

A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.)
Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. § (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható – kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket – ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.

A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnik a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni.


Lakásfenntartási támogatás:
A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.
Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani.
Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul:
 Ha az ellátásra való jogosultságot 2014. december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra.
 Ha a hatóság 2015. január 1-ét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehet biztosítani.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.


Adósságkezelési szolgáltatás:
Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.
Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára

Méltányossági közgyógyellátás:
A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1-től kikerülnek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem lesz kötelező.
Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani.
A korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennáll az alábbi esetekben:
 Ha az ellátásra való jogosultságot 2015. március 1-jét megelőzően megállapították, vagy
 Ha az ellátásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás 2015. február 28-án folyamatban van.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez.

Méltányossági ápolási díj:
Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára jelenleg sem kötelező.
A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1-jétől kikerülnek a szociális törvényből.
A 2015. március 1-ét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően biztosíthatóak 2015. március 1-jét követően, települési támogatás formájában.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére.

Önkormányzati segély:
Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lesz.
E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik.
Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához
Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel:
Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen
a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez,
d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni.

A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kell megalkotnia. 

Hivatkozás: 2014. évi CI. Törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

14. Kormányhivatalokhoz kerül....(hatáskör, illetékesség változás..2015.04.01-től

A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerütnek 2015. április 1-jével a családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatok a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaitól Ezzel a kormányhivatalokhoz olyan ellátások kerülnek, amelyek éves szinten csaknem kétmillió állampolgárt érintenek, így például az anyasági támogatás, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási támogatás, a nagycsaládosok földgázár-kedvezménye és a fogyatékossági támogatás.

Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól a baleseti megtérítéssel, valamint a keresőképesség vizsgálatával kapcsolatos feladatok ugyancsak a kormányhivatalokhoz kerülnek.
A szervezeti átalakulás az ellátások szempontjából nem jelent változást, a juttatások határidőben és változatlan összeggel megérkeznek az állampolgárokhoz.
A családtámogatási ellátásokkal összefüggő kérelmeket a járási hivataloknál, a kormányhivataloknál, a kormányablakoknál és a települési ügysegédeknél is be lehet nyújtani. .

Fellebbezést benyújtani a határozatot hozó Hivatalnál, Kormányhivatal (első fok), de a megyei Nyugdíjbiztosítási Fóigazgatóság Központot kell megszólítani. Egyéb eljárási szabály nem változott.

Hivatkozás: 2015. évi VIII. törvény a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes törvények módosításáról
Hatályba lépés: 2015.04.01.

15. Végleges állapotú személyek felülvizsgálatára és a közlekedőképességre vonatkozó végrehajtási rendelet módosult 2015. szeptember 9-től 

247/2015. (IX. 8.) Korm. rendelettel (továbbiakban Mód.r.) módosult a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet:

A rehabilitációs hatóság – a szakértői bizottság elnöke kivételével – kormányzati szolgálati jogviszonyban nem alló szakértőt is igénybe vehet.

A rehabilitációs hatóság a személyes vizsgálatot MELLŐZHETI, ha
a) a rehabilitaciós hatóság vagy jogelődje által kiállitott, az érintett személy rendelkezésére alló szakvéleményben, szakhatósági állásfoglalásban vagy határozatban foglaltak szerint az érintett személy állapota végleges,
b) a rehabilitációs hatóság vagy jogelődje által kiállitott, az érintett személy rendelkezésére álló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás vagy határozat időbeli hatálya alatt kerül sor az újabb minősitésre, vagy
c) az érintett személy állapota a rendelkezésre álló orvosi dokumentácio, egyeb irat alapjan megalapozottan megitelhető.

A személyes vizsgálatot a fentiek kivételekkel a rehabilitációs hatóság székhelyén vagy telephelyén kell elvegezni. Ha a minősítés az előbbiekben foglaltak szerint a személyes vizsgálat mellőzésével történik, azt az ügyben illetékes rehabilitacios hatóságtól eltérő rehabilitációs hatósag is elvégezheti.
A személyes vizsgálatot kivételesen, az érintett személy hozzájárulása esetén az illetékes rehabilitációs hatósággal szomszédos megyében működő rehabilitácios hatóság is elvégezheti, ha annak székhelyén vagy telephelyén történő megjelenés az érintett személy számára nem jelent aránytalan terhet.

A személyes vizsgálat az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén is elvégezhető, ha a minősítéshez a lakhatási viszonyainak, környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szukseges.
A személyes vizsgálatot az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén kell elvégezni, ha a háziorvosa indoklással ellátott igazolást ad arról, hogy állapota nem teszi lehetővé a rehabilitációs hatóság székhelyén vagy telephelyén való megjelenést.
A háziorvosnak az igazoláshoz mellékelnie kell a vizsgálati jogcím szerinti, az igény benyújtásakor fennálló egészségi állapotot igazoló szakorvosi leleteket is.

Ha a rendelkezésre alló orvosi dokumentáció, egyéb iratok között, vagy az iratok és a személyes vizsgálat megállapitásai között ellentmondás merül fel, a komplex minősítés során eljáró orvosszakértő kiegészitő orvosi vizsgálatot rendelhet el.

Komplex minősítés esetén a rehabilitációs hatóság a rehabilitációs javaslat elkészitéséhez képességfelmérő vizsgálatot végezhet. Elvégzésére a rehabilitációs hatóság együttműködési megállapodást köthet a megfelelő személyi es tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltatóval.

Mód.r. szabályait a Mód.r. hatályba lépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

247/2015. (IX. 8.) Korm. rendelettel (továbbiakban Mód.r.) módosult a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 8/A. §„(3a) a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának hiányára alapozott elutasító döntés jogerőre emelkedését, vagy – más szerv megkeresésére vagy a komplex minősítés keretében elvégzett minősítés esetén – a rehabilitációs hatóság vagy rehabilitációs szakértői szerv közlekedőképesség minősítésére vonatkozó szakvéleménye kiállítását követő 12 hónapon belül csak akkor kell elvégezni, ha a kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő allapota az elutasítas óta rosszabbodott; egyébként a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
A megállapított 8/A. § (3a) bekezdésében foglaltakat az Mkmr3. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Hivatkozás: 247/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet és a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosításáról
Magyar Közlöny• 2015. evi 125. szam 2015.szeptember 8.

16. A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet módosítása, érvényes 2015. 09. 28-tól:


1. A rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatát nem kell elvégezni:
- ha az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvos-szakmai szempontú vizsgálata során megállapításra kerül, hogy a vizsgált személy egészségi állapota 1-30% között van és orvos-szakmai szempontból önellátásra képes (D kategória),
- ha egészségi állapota 1-30% között van és orvos-szakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E kategória).

A rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatát a rendelkezésre álló iratok alapján is el lehet végezni:
ha egészségi állapota 31–60% között van, és ha a vizsgált személy ehhez a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által rendszeresített nyilatkozat kitöltésével hozzájárul.

A rendelkezésre álló iratok alapján kell elvégezni az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvos-szakmai szempontú vizsgálatára vonatkozó minősítést:
ha a vizsgált személy rendelkezik hatályos 2011.12.31-ét követően kiállított határozattal, szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel
a) amely értelmében egészségkárosodásának mértéke legalább 40%-os és
b) amely alapján – és a csatolt orvosi dokumentumok figyelembevételével – az egészségi állapot megalapozottan megítélhető,

Szakkérdésként bírálják el a minősítést és nem kell szakhatósági állásfoglalást készíteni hatóságnak.

Hatályos 2015.09.28-tól. A rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba:

Hivatkozás: MK 138. sz. 2015. 09.25. péntek 43/2015. (IX. 25.) EMMI rendelete a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról


17. Rokkantsági járadék jogszabály változása 2016-tól


2016. január 1-jétől kezdődően módosult a rokkantsági járadék megállapítását és folyósítását szabályozó 83/1987. MT-rendelet. A módosítás az ellátásra való jogosultságot, valamint az ellátás megszüntetését is érinti.
A korábbi szabályozás szerint rokkantsági járadékra az a személy szerezhetett jogosultságot, aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, vagy 80 százalékos, illetve azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett, és nyugellátást, baleseti nyugellátást nem állapítottak meg a részére.

2016. január 1-jétől hatályos módosított jogi szabályozás úgy rendelkezik, hogy rokkantsági járadékra az a személy jogosult, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, illetve megváltozott munkaképességű személyek ellátásában – rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás – nem részesül.

A legfőbb változás a szabályozásban, hogy az ellátásra való jogosultság tekintetében nem kell vizsgálni, hogy az érintett személy teljesen munkaképtelen-e az ellátás megállapításának és a már korábban megállapított járadék felülvizsgálata esetén, a továbbfolyósításnak 2016. január 1-től a 70 százalékot elérő egészségkárosodás a feltétele. Fontos megemlíteni, hogy a 25. életév előtt fennálló 70 százalékos egészségkárosodási feltételnek folyamatosnak kell lennie. Abban az esetben, ha az egészségkárosodás mértéke már nem éri el a 70 százalékot, akkor az ellátás megszüntetésére kerül sor.

Szintén változás a korábbi jogi szabályozáshoz képest, hogy a 2015. december 31-ét követően benyújtott rokkantságijáradék-igények során a rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátások folyósítása is kizárja a járadék megállapítását.

A korábban megállapított járadékok és ellátások esetén a két típusú ellátás egyidejű folyósítása továbbra sincs kizárva, attól függően, milyen típusú ellátásról van szó, több fajta létezik.

2016.01.01-től további változás a jogi szabályozásban, hogy az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén nem befolyásolja a rokkantsági járadékra való jogosultságot, hogy az érintett személy intézményben van-e elhelyezve, s az elhelyezés terítés nélküli-e vagy térítéses.

A korábbi szabályozás nem rendelkezett arról, hogy a rokkantsági járadékban részesülő személy egészségi állapotát felül kell-e vizsgálni, amennyiben a megállapítás során az orvosszakértő nem véglegesnek minősítette az egészségi állapotot. A módosítás során e tekintetben is pontosította a kormány a rendeletet, az 1. paragrafus (1) bekezdése most már tartalmazza az erre vonatkozó előírást.

A rendelet 6. paragrafusában található átmeneti szabályozás kimondja, hogy az új jogosultsági feltételeket a 2016. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben a 2016. január 1-je előtt benyújtott járadékmegállapításra irányuló igények során, vagy az azt megelőzően már megállapított ellátások felülvizsgálatakor az érintett személy egészségkárosodása eléri vagy meghaladja a 70 százalékot, úgy az ellátás részére megállapítható, illetve továbbfolyósítható lesz a következő felülvizsgálat időpontjáig. A munkaképtelenséget – mint jogosultsági feltételt – nem fogják vizsgálni.

A rokkantsági járadékot a fentebb említett jogosultsági feltételek fennállása esetén az igénybejelentést megelőző hatodik hónap első napjától, legkorábban azonban annak a hónapnak az első napjától lehet megállapítani, amelyben az igénylő a 18. életévét betöltötte.

A rokkantsági járadék megállapítására irányuló kérelmet írásban, kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (igénybejelentő lap) kitöltésével, illetve elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság honlapján (www.onyf.hu) az „Elektronikus ügyintézés” menüponton keresztül is be lehet nyújtani. A benyújtott igényt a kérelmező lakóhelye szerint illetékes kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szerve bírálja el. Az igényt az igénylő/meghatalmazottja vagy törvényes képviselője is előterjesztheti.
A megállapított rokkantsági járadékot – melynek összege 2016. évben havi 34 475 forint – az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága folyósítja, egyben tájékoztatást is nyújt a járadékos részére az igénybe vehető utazási kedvezményről is, mely kedvezmény megegyezik a saját jogú nyugdíjban részesülők utazási kedvezményével.
Hivatkozás: 417/2015. (XII.23.) Korm.r. a szociális gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről 202.sz.Magyar Közlöny


18. Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok változása (2016. 06. 06-át követő 3. naptól hatályos) 

Megjelent a Kormány 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló  327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló  74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosításáról MAGYAR KÖZLÖNY 2016. évi 78. szám 2016. 05. 06. hétfő
Hatályos: a kihirdetést követő 3. napon, 2016. 09.
Amely végrehajtási rendeleteiben pontosan rögzíti a 2016. 05.01-jétől hatályos 2011. évi CXCI. törvény módosításának megfelelően: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokat, többek között a következő lényeges változásokat tartalmazza:
1.    ha „a  rehabilitációs ellátásban részesülő személy akkreditált munkáltatónál folytat keresőtevékenységet, a rehabilitációs terv kidolgozásába az akkreditált munkáltató képviselőjét is be kell vonni.”
2.    a hatóság a rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtása érdekében a  rehabilitációs ellátásban részesülő személynek rehabilitációs mentort (a  továbbiakban: mentor) jelölhet ki, amennyiben a rehabilitációs terv előkészítése keretében történő konzultáció során az ügyfél azt kéri, és annak szükségessége megállapításra került.
3.    tartalmazza a mentor pontos feladatait, annak végrehajtási módját, a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó személy végzettségi, képzettségi, gyakorlati tapasztalat elvárásokat,
4.    tartalmazza azt, hogy a  rehabilitációs szolgáltatást önként kérő megváltozott munkaképességű személy (a továbbiakban: a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy) a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnál kérheti az Mmtv. szerinti nyilvántartásba vételét, annak leírja a módját, menetét,
5.    tartalmazza a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy az  első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnak 10 napon belüli bejelentési kötelezettségeinek eseteit
6.    tartalmazza, hogy minden év január 15-éig az általa üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi hivatal a tárgyévben támogatható foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és annak igénybevételének különböző feltételeit. Ettől eltérően – 2016. július 15-éig teszi közzé.
7.    tartalmazza: a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók akkreditációjának szabályait
8.    tartalmazza: a  foglalkozási rehabilitációt elősegítő, képzési célú támogatások szabályait
9.    tartalmazza: a Hivatal által üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi a tárgyévben támogatható – 21/G. és 21/H. § szerinti – képzések (a továbbiakban: támogatható képzések) adatait és a képzési célú támogatás igénybevételének feltételeit
10.    tartalmazza: a 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelete 1. sz. mellékletében a komplex rehabilitáció összefüggésében felmerülő szociális rehabilitációs szükségleteket; a 2. sz. mellékletében a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások formáit; a 3.sz.mellékletben az akkreditációhoz szükséges működési feltételeket; a 4.sz.mellékletében a rehabilitációs szolgáltatási tevékenység értékelési szempontjait


Bernáthné Székely Julianna

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő   06-20-420-20-39

bernath.juli This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.