2018. ÉVI foglalkoztatást érintő FŐBB VÁLTOZÁSOK (1. rész)

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

06-20-420-20-39

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett.

A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (hivatkozás: szerzői jogok tv., mivel jogszabályokon alapuló közérthető tájékoztatás, plágium, tartalom lopás).
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiszen
 nem tartalmazhat mindent a honlapom, a hivatkozott jogszabályokkal együtt értelmezendő és a szakértő telefonos rövid segítő tájékoztatására szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne esetére, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni,
és tudni kell alkalmazni. 

(Hivatkozás: 1999. évi LXXVI.tv.a szerzői jogokról)

 

Sok munkaadó csak a költségtakarékosságot látja a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásában - HR Portál 2016. 06.30.:

http://www.hrportal.hu/hr/sok-munkaado-csak-a-koltsegtakarekossagot-latja-a-fogyatekossaggal-elo-emberek-foglalkoztatasaban-20160629.html

____________________________________________________________________

Mindenképpen a témához jól értő, felkészült, tájékozott, tapasztalt, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy alkalmas a témában hiteles, megbízható szakmai támogatást nyújtani.  

A CSV  a cégek túléléséről, fejlődéséről, fenntarthatóságáról szól, amelyhez működő infrastruktúrára, megbízható, kiszámítható beszállítókra, utánpótlásként felvehető képzett és tehetséges munkavállalókra és stabil jogi környezetre van szükség. Vagyis egy élő és működő társadalomra és környezetre maguk körül, amelyért maguk is sokat tehetnek.

A CSV, a közös értékteremtés egy innovatív üzleti megközelítés, amelyben felismerik és alkalmazzák azt, hogy egy cég versenyképessége és a körülötte lévő közösség egészségessége kölcsönösen függ egymástól, így képesek a globális növekedésre, ahol az üzleti érdek és a társadalmi felelősségvállalás közvetlen kölcsönhatásban működhet. Segítségével a cégek eredményesebbé válhatnak, miközben sokkal nagyobb hatást képesek elérni, mint egyszerű jótékonysággal. Ez az innovativitás profit, az üzleti érdek része.
Szeretné megtalálni szervezetében? Keressen! 

Az immateriális javakat nem úgy, mint a termékeket, technológiákat, nehéz utánozniuk a versenytársaknak, mert az emberek és szervezetek egyedi tudásában, képességeiben gyökereznek, így ezek a fenntartható versenyelőny forrásai. Szakmai munkámmal ehhez segíteném hozzá.

______________________________________________________________________

TÁJÉKOZTATÁS
Foglalkoztatást érintő főbb változások  
2018.
FRISSÍTVE: 2018. 01. 15. Folyamatosan bővül napra készen.  

-2. Egyszeri juttatásként, egy alkalommal 10 000 forint értékű Étkezési Erzsébet-utalvány 2018 márciusában

-1. a) A nyugellátások és egyes más ellátások 2017. novemberi egyszeri kiegészítéséről

-1 b) a 2017. évi nyugdíjprémiumról és egyes más ellátások után járó egyszeri juttatásról (nem épül be ellátási összegbe!)


0. Egyszeri juttatásként Étkezési Erzsébet-utalvány 2017. decemberére
1. 2018. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

2. 2018. évi ellátások banki utalása
3. 2018.01.01-jétől a nyugdíjakat és egyéb ellátásokat 0,8 %-kal, ezt követően 3 %-kal kell emelni


4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL, 2017.
5. 2018-ban a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum
A közfoglalkoztatási bérminimum 2017.
6. Rokkant személy nem álláskereső, és NEM megváltozott munkaképességű személy 2013. január 1-jétől. Mit jelent mindez?
7. Tájékoztató a szociális ellátórendszer változásairól, 2015.-től  
8. Végleges állapotú személyek felülvizsgálatára és a közlekedőképességre vonatkozó végrehajtási rendelet módosult 2015. szeptember 9-től
9. A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet módosítása, érvényes 2015. 09. 28-tól:
10. a) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok változása (2016. 06. 06-át követő 3. naptól hatályos)

b) A rehabilitációs kártya jogosultsági-, és munkáltatói kedvezmény feltételei (2017.01.01-től)


11. Adóváltozások 2018.

12. Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról 

13. Rokkantsági ellátás vagy öregségi nyugdíj ÚJ összege


_________________________________________________________________________

-2 Egyszeri juttatásként, egy alkalommal 10 000 forint értékű Étkezési Erzsébet-utalvány2018 márciusában

 

Egyszeri juttatásként, egy alkalommal személyenként 10 000 forint értékű Étkezési Erzsébet-utalványban kell részesíteni azt a személyt, akinek 2018 márciusában
1.    öregségi nyugdíjat,
2.    özvegyi nyugdíjat,
3.    szülői nyugdíjat,
4.    árvaellátást,
5.    baleseti hozzátartozói nyugellátást,
6.    mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
7.    mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
8.    korhatár előtti ellátást,
9.    szolgálati járandóságot,
10.    átmeneti bányászjáradékot,
11.    táncművészeti életjáradékot,
12.    rokkantsági ellátást,
13.    rehabilitációs ellátást,
14.    baleseti járadékot,
15.    rokkantsági járadékot,
16.    bányászok egészségkárosodási járadékát,
17.    fogyatékossági támogatást,
18.    vakok személyi járadékát,
19.    a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
20.    polgármesterek közszolgálati járadékát,
21.    a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
22.    a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást,
23.    a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatását,
24.    kormányrendelet alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint emelendő, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelést vagy
25.    nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot folyósítanak.

Az egyszeri juttatás akkor is egyszer jár, ha a jogosult több, fent felsorolt ellátásban részesül.

A postai kézbesítés eredménytelensége esetén az ismételt kiküldés iránti kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell előterjeszteni. A kérelem benyújtásának jogvesztő határideje 2018. május 31.
Az egyszeri juttatást tartalmazó küldemény jogosultak részére történő kézbesítésére postai szolgáltatás keretében kerül sor.

Hatályba lépés: 2018.03.08.
Hivatkozás: 34/2018.Korm.r. (2018.03.07.), MK 32/2018.sz. 

-1. a) A nyugellátások és egyes más ellátások 2017. novemberi egyszeri kiegészítéséről 

Egyösszegű egyszeri kifizetést kell folyósítani a következő ellátásokban részesülő személyeknek:
1. öregségi nyugdíjban,
2. özvegyi nyugdíjban,
3. szülői nyugdíjban,
4. árvaellátásban,
5. baleseti hozzátartozói nyugellátásban,
6. mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban,
7. mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékában,
8. korhatár előtti ellátásban,
9. szolgálati járandóságban,
10. átmeneti bányászjáradékban,
11. táncművészeti életjáradékban,
12. rokkantsági ellátásban,
13. rehabilitációs ellátásban,
14. baleseti járadékban,
15. bányászok egészségkárosodási járadékában,
16. fogyatékossági támogatásban,
17. vakok személyi járadékában,
18. rokkantsági járadékban,
19. Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban,
20. polgármesterek közszolgálati járadékában,
21. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában,
22. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban,
23. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos
állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban,
24. az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő –emelésben vagy
25. a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban

Az egyösszegű kifizetés összege – a rendeletben foglalt kivétellel – megegyezik a jogosult részére folyósításra kerülő, fent sorolt ellátások 2017. november havi összegének 9,6 százalékával.
Az egyösszegű kifizetést – a rendeletben meghatározott kivétellel – a 2017. november havi ellátással egyidejűleg, hivatalból kell folyósítani.

A rendeletben meghatározott időarányos részt a jogosult kérelmére kell folyósítani az ott meghatározottak szerint. Az egyösszegű kifizetés időarányos része illeti meg a rendeletben meghatározottak szerint egyes ellátásban részesülőket. 

A rendelet hivatkozik az 1.§/1/ bekezdésében:
Tny 62.§/3/: "Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a Tny 62.§(1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban - január 1-jére visszamenőleges hatállyal - kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni."
Tny. 62. § (5)
bekezdése értelmében a következő év januárjában a nyugellátás és egyéb, rendeletben meghatározott ellátások összegét – a tárgyév január emelés végrehajtását megelőzőenmeg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló százalékos mérték egytizenketted részével", vagyis innen a 0,8%, amely az adott 9,6% egytizenketted része, amely összeg nem épül be az ellátás összegébe ez év novemberében de ennek a jövő év januárjában lesz jelentősége.

A fogyatékossági támogatás összegének változását lásd szakmai honlapomon itt a címszó alatt, a jognyilatkozatom tiazteletben tartása mellett:

http://www.versenykepesseg.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=62&Itemid=475


Hatályos: 2017.11.01
Hivatkozás: 312/2017. (X. 31.) Korm. rendelete MK 175.sz.  


-1 b) a 2017. évi nyugdíjprémiumról és egyes más ellátások után járó egyszeri juttatásról (nem épül be ellátási összegbe!)

 

2017 novemberében egyszeri juttatásra (nyugdíjprémium) jogosult az a személy, aki a 2016. év legalább egy napján, valamint 2017 novemberében
a) az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése nélkül öregségi nyugdíjban vagy a  azzal egy tekintet alá eső ellátásban,
b) ideiglenes özvegyi nyugdíjban,
c) korhatár előtti ellátásban,
d) szolgálati járandóságban,
e) átmeneti bányászjáradékban,
f ) balettművészeti, illetve táncművészeti életjáradékban,
g) rokkantsági ellátásban,
h) rehabilitációs ellátásban,
i) baleseti járadékban,
j) bányászok egészségkárosodási járadékában,
k) fogyatékossági támogatásban,
l) vakok személyi járadékában,
m) rokkantsági járadékban,
n) Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátásban,
o) polgármesterek közszolgálati járadékában,
p) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatásában,
q) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatásban,
r) a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatásban,
s) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel
összefüggésben járó – kormányrendelet alapján a Tny. 62. §-ában foglaltak szerint megemelendő –
emelésben vagy
t) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesül.

A szorzószám 2017. évben 0,6, a nyugdíjprémiumra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az egyszeri juttatás meghatározásakor valamennyi, a jogosultnak járó, nyugdíjprémiumra vagy egyszeri
juttatásra jogosító ellátás összegét össze kell adni, ezen együttes összegre kell a nyugdíjprémium kiszámítására vonatkozó szabályok szerinti számítást elvégezni, majd ennek végeredményéből le kell vonni a jogosultnak járó nyugdíjprémium összegét, és a különbséget kell egyszeri juttatásként folyósítani.
A fogyatékossági támogatás és vakok személyi járadéka esetén az egyszeri juttatást a 2017 novemberében folyósított 2017. október havi ellátás után kell kiszámítani.
Hatályos: 2017.11.01
Hivatkozás: 313/2017. (X. 31.) Korm. rendelete MK 175.sz. 

0. Egyszeri juttatásként Étkezési Erzsébet-utalvány 2017 decemberére  

Egyszeri juttatásként, egy alkalommal személyenként 10 000 forint értékű Étkezési Erzsébet-utalványban kell részesíteni azt a személyt, akinek 2017 novemberében vagy 2017 decemberében:
1. öregségi nyugdíjat,
2. özvegyi nyugdíjat,
3. szülői nyugdíjat,
4. árvaellátást,
5. baleseti hozzátartozói nyugellátást,
6. mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
7. mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
8. korhatár előtti ellátást,
9. szolgálati járandóságot,
10. átmeneti bányászjáradékot,
11. táncművészeti életjáradékot,
12. rokkantsági ellátást,
13. rehabilitációs ellátást,
14. baleseti járadékot,
15. rokkantsági járadékot,
16. bányászok egészségkárosodási járadékát,
17. fogyatékossági támogatást,
18. vakok személyi járadékát,
19. a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
20. polgármesterek közszolgálati járadékát,
21. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
22. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást,
23. a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatását,
24. kormányrendelet alapján a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint emelendő, az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelést vagy
25. nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot folyósítanak.

Az egyszeri juttatás akkor is egyszer jár, ha a jogosult több, a rendeletben meghatározott ellátásban részesül.
A postai kézbesítés eredménytelensége esetén az ismételt kiküldés iránti kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál kell előterjeszteni. A kérelem benyújtásának jogvesztő határideje 2018. február 28.
Az egyszeri juttatást tartalmazó küldemény jogosultak részére történő kézbesítésére postai szolgáltatás keretében kerül sor. E kézbesítési feladat ellátása a Magyar Posta Zártkörűen Működő Részvénytársaság kizárólagos joga.
Hatályba lépés: 2017.11.16.
Hivatkozás: 341/2017. (XI. 15.) Korm. rendelete a nyugellátásokban és egyes más ellátásokban részesülő személyek részére juttatandó Erzsébet-utalványról 186/2017.MK 

_______________________________________________________ 


A 2018. évi munkaszüneti napok körüli - a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó - munkarend a következő:

a)

március 10., szombat

munkanap

március 16., péntek

pihenőnap

b)

április 21., szombat

munkanap

április 30., hétfő

pihenőnap

c)

október 13., szombat

munkanap

október 22., hétfő

pihenőnap

d)

november 10., szombat

munkanap

november 2., péntek

pihenőnap

e)

december 1., szombat

munkanap

december 24., hétfő

pihenőnap

f)

december 15., szombat

munkanap

december 31., hétfő

pihenőnap

Hatályos: 2018. január 1-jén lép hatályba.

Hivatkozás: 9/2017. (V. 19.) NGM rendelet a 2018. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről, MK 2017/73. (V. 19.)

________________________________________________________________________

2. 2018. évi ellátások banki utalása


Hónap    Banki jóváírás időpontja
január            12.    péntek
február          12.    hétfő
március         12.    hétfő
április            12.    csütörtök
május            11.    péntek
június            12.    kedd
július             12.    csütörtök
augusztus     10.    péntek
szeptember   12.    szerda
október          12.    péntek
november      12.    hétfő
december       3.     hétfő
Forrás: MÁK-ONYF

__________________________________________________________________________

2. 2018.01.01-jétől a nyugdíjakat és egyéb ellátásokat 0,8 %-kal, ezt követően 3 %-kal kell emelni


2018. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 62. § (5) bekezdése alapján 0,8 százalékkal kell emelni
1. azt az öregségi nyugdíjat,
2. azt az özvegyi nyugdíjat,
3. azt a szülői nyugdíjat,
4. azt az árvaellátást,
5. azt a baleseti hozzátartozói nyugellátást,
6. azt a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékot,
7. azt a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékát,
8. azt a korhatár előtti ellátást,
9. azt a szolgálati járandóságot,
10. azt az átmeneti bányászjáradékot,
11. azt a táncművészeti életjáradékot,
12. azt a rokkantsági ellátást,
13. azt a rehabilitációs ellátást,
14. azt a baleseti járadékot,
15. azt a bányászok egészségkárosodási járadékát,
16. azt a fogyatékossági támogatást,
17. azt a vakok személyi járadékát,
18. azt a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást,
19. azt a polgármesterek közszolgálati járadékát,
20. azt a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatást,
21. azt a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatását,
22. azt a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatást, és
23. azokat az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emeléseket, amelyeknek a Tny. 62. §-ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli, es amely után a jogosultnak a nyugellátások es egyes más ellátások 2017. novemberi kiegészítéséről szóló 312/2017. (X. 31.) Korm. rendelet alapján egyösszegű kifizetés járt.

Ha a fenti bekezdés szerinti saját jogú ellátást, a táncművészeti életjáradékot vagy a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatását 2018. évi időponttól, a fenti bekezdés szerint emelésre jogosító ellátás vagy balettművészeti életjáradék helyett, újraszámítás nélkül folyósítják tovább, vagy a fenti bekezdés szerint emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapítják meg – ideértve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 9. § b) pontja szerinti esetet is –, a fenti bekezdés szerint megemelt összeget kell továbbfolyósítani, illetve megállapítani

Ha a rokkantsági ellátást, a rehabilitációs ellátást, a baleseti járadékot vagy a bányászok egészségkárosodási járadékát 2018. évi időponttól, rokkantsági járadéknak, vagy a fenti bekezdés szerint emelésre jogosító
a) rokkantsági ellátásnak,
b) rehabilitációs ellátásnak,
c) baleseti járadéknak vagy
d) bányászok egészségkárosodási járadékának
a megszűnését követő naptól állapítják meg, a megállapított ellátást a fenti bekezdés szerinti mértékkel meg kell emelni.

A fenti ellátások emelésére való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, fenti) bekezdés szerinti változás következett be. A fenti bekezdés szerinti emelés az ellátások időközi emelésének figyelembevételét előíró jogszabályi rendelkezések alkalmazása során 2018. január 1-jei hatályú emelésnek minősül.

2018. január 1-jétől az arra jogosultak esetében a fent felsorolt ellátásokban részesülők esetén  Tny. 62. § (1) bekezdése alapján 3 százalékkal kell emelni a 2018.01.01-jét megelőző időponttól megállapított
a) fent 1-23. pontja szerinti ellátásokat
b) a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny. 62. §-a szerint emelendő rendszeres pénzbeli ellátásokat es
c) házastársi pótlékot es házastárs után járó jövedelempótlékot.

A fentieken túl változik a rokkantsági járadék havi összege is, mely 2018. január 1-jétől 35.025 forintról 36 365 forintra emelkedik.

A nemzeti helytállásért járó pótlék megállapításánál irányadó összeghatár 186.250 forintról 193.350 forintra emelkedik 2018. január 1-jétől.

A saját jogú nyugellátás és az özvegyi nyugdíj, baleseti özvegyi nyugdíj 2018. január 1-jétől havi 91.080 forint összeghatárig folyósítható együtt.

A 2017. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az Mmtv. 9. §-a és 12. §-a szerinti alapösszeg mértéke 98 890 Ft.

Az e rendelet alapján emelendő, 2018. januárra járó ellátásokat a jogosultak számára már emelt összegben kell folyósítani.

Az emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be. A jogszabály szerint, ha egy embernek egyidejűleg több, emelendő ellátást folyósítanak, az ellátásokat külön-külön kell emelni.

Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) 2018. január hónapban minden ügyfelét levélben, személyre szólóan értesíti az előző évben folyósított ellátások összegéről, valamint a 2018. január havi emelésről ellátás-típusonkénti bontásban, továbbá arról is, hogy a folyósított összegből milyen jogcímen és milyen összegben történik levonás.
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátások emeléséről hivatalból gondoskodik – tehát az érintett nyugdíjasnak vagy egyéb ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania –, a 2018. január hónapban esedékes ellátásokat már a fentieknek megfelelő összegben folyósítja, illetőleg utalja.
(Megjegyzés: családtámogatási ellátásoknál – fogyatékossági-, családi pótlék – a januári emelt összeg februárban érkezik, mert annak folyósítása nem az adott hónapban történik, hanem azt követően.)

Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege változatlanul havi 28.500 forint,

Hatályos: 2018. 01. 01.
Hivatkozás: 359/2017. (XI. 30.) Korm. rendelet a nyugellátások és egyes más ellátások 2018. január havi emeléséről és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 62 § értelmében  
Magyar Közlöny 2017/200. (XI. 30.)

_____________________________________________________________


4. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ SZEMÉLYEK ELLÁTÁSAIRÓL, és annak SZABÁLYAIRÓL 2017.


2012. január 1-jétől rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, rendszeres szociális járadék és átmeneti járadék nem állapítható meg, helyüket a  rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás vette át, és ezek egységes táppénzszerű ellátás körébe tartoznak.

A megváltozott munkaképességű emberek számára 2012. január 1.-től kétféle ellátást lehet megállapítani: a rehabilitációs ellátást, és a rokkantsági ellátást.
Rehabilitációs ellátásban azok részesülhetnek – legfeljebb három évig -, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, illetve azok, akik tartós foglalkozási rehabilitációt igényelnek.
Rokkantsági ellátásban azok részesülhetnek, akiknek a rehabilitációja nem javasolt.

Főszabály, aki már elérte a nyugdíjkorhatárt, az eddigi ellátását, 2012-ben nyugdíjként kapja.
A következő célcsoportok ugyanazt az összeget kapják 2012-ben is, tehát megmarad az ellátás összege rokkantsági ellátás néven:
- akik 2011. 12. 31-én rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülnek és az I. -es és II. -es csoportba vannak besorolva,
- az átmeneti járadékban részesülők,
- az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérőknek is megmarad az ellátásuk. Itt a 2011. évi CXCI.tv. 30 § szerint az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő személynek minősül, aki az 57. életévét betöltötte 2011. dec.31-én.

2012. január 1-jét követően a megváltozott munkaképességű emberek ellátásai jövedelempótló jellegűek, egészségniztosítási ellátások, ezért csak akkor megállapíthatók, ha
- egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex vizsgálata alapján 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű és
- keresőtevékenységet nem folytat,
- rendszeres pénzellátásban nem részesül,
- a kérelem benyújtását megelőző öt évben legalább 1095 napon – tehát összesen három éven át, 2014. január 1-jétől:
vagy tíz éven belül 2555 napon át – vagyis hét éven át – vagy tizenöt éven belül 3650 napon át – vagyis tíz év - volt biztosított
Feltétele tehát, az említett biztosítási jogviszony, amelyet az adóhivatalnak kell majd igazolnia.

Ettől eltérően (2016.05.01-jétől hatályos) biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak:
a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.
(Hivatkozás: 55/2016. sz.MK 2016.04.19. 2016.évi XXVI.tv.)és Mmtv.

Rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátásokat.

2014. január 1-jétől: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, az ápolási díjat, a Tny. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozási segélyt .


2012. január 1.-től rehabilitációs ellátás néven folyósítják azoknak eddigi ellátásukat:
- akik 2011. dec.31-én a besorolás szerint a III. kategória rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
- rendszeres szociális járadékban tartoznak,
- és öregségi nyugdíjkorhatárukat öt évnél több idő múlva érik el, és rehabilitációjuk javasolt.
Ők 2012. év január 31.-ig kaptak nyilatkozatot, hogy jelentkezzenek felülvizsgálatra. Ha ezt elmulasztotta az említett csoportból megtenni valaki és március 31-ig visszaküldeni a regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságra, akkor annak május elsejétől megszüntették ellátását. 2012. március 31-ei határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjeszthető volt.
A változásokról minden fent említett érintett tájékoztatást kapott.

A fenti felülvizsgálatok országosan lezárultak 2015.12.31-ável. Jogorvoslatok folyamatban egyes esetekben.


A komplex minősítések sorrendjét a következő szempontok a felsorolás sorrendjében határozzák meg:
a) az életkor,
b) a keresőtevékenység, és
c) az egészségkárosodás mértéke,
azonban a felülvizsgálat időpontja nem lehet későbbi a soros felülvizsgálat időpontjánál.

A felülvizsgálaton a Rehabilitációs Hatóság (akár a rendelkezésre álló iratok alapján is) minősíti a munkaképességét a vizsgált személynek:
1) Minősítheti úgy, hogy nem rehabilitálható, egészségi állapota 0-60% mértékű, egészségkárosodása 40-100%, így Hatóság ez alapján rokkantsági ellátást állapíthat meg a jogi feltételek fennállása esetén.
2) Rehabilitációs Hatóság minősítheti azt is, hogy rehabilitációt követően van esélye a munkavállalásra az egészségkárosodott személynek, és legalább 60 % egészségi állapotuk vagy kevesebb,  (egészségkárosodásuk legalább 40% vagy több). Ők rehabilitációs ellátást kaphatnak, amely maximum 3 évig jár. A három év alatt kellene a megváltozott munkaképességű személynek elhelyezkednie, együttműködve a munkaügyi központtal.

„havi átlagjövedelem: a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző (helyett 2016. május elesejétől: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem napi átlagának 30-szorosa vehető figyelembe) naptári évben (a továbbiakban:
referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult ebben az időszakban, valamint a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel vagy egyáltalán nem rendelkezik jövedelemmel, a minimálbér összege; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;”(Hivatkozás: A megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló törvényt (Mmtv.-t) módosította a 2012. évi CCVIII. törvény, az egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról 2012. december 22. MK 178. sz. )
VÁLTOZÁS 2016.05.01. (MK.55. !!)

A rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha a rehabilitációs ellátásban részesülő) keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, (2018. január 1-jétől minimálbér 138 000Ft, így annak 150%-a: 207. 000Ft/hó)
Hivatkozás: MK 55/2016. sz. 2016.04.19.  2016.évi XXVI.tv. az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról amely módosította Mmtv.-t


Az Mmtv-ben írt kereset korlátozás a régi szabályok szerint alkalmazandóak A FELÜLVIZSGÁLATIG azokra a rehabilitációs ellátottakra (33 §), akik 2011. dec.31-én III. kategóriába, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban tartoztak, s majd a felülvizsgálat után lesz érvényes rájuk az új törvény szerinti korlátozás.


Rokkantsági járadékban részesülők esetében sem az ellátás megnevezése, sem az ellátás összege, sem a főbb folyósítási feltételek nem változtak, ezért az érintettek értesítést sem kaptak. Semmiféle korlátozás nincs rájuk vonatkozólag. Tehát időben dolgozhat, amennyit bír, és keresetben is kereshet, amennyit adnak. 


A törvényben meghatározott feltételek hiányában méltányosságból nem lehet a megváltozott munkaképességű személy részére ellátást megállapítani.

Mmtr véltozásai: A rehabilitációs mentor és a rehabilitációs tanácsadó feladatait egyazon személy is elláthatja, ha rendelkezik az 1. mellékletben a rehabilitációs tanácsadóra meghatározott képesítéssel és gyakorlattal.
A rehabilitációs foglalkoztatás keretében a munkáltató rehabilitációs tanácsadói és rehabilitációs mentori tevékenységre együttesen, megváltozott munkaképességű munkavállalónként legalább havi átlag 30 percet köteles biztosítani.
A munkáltató a rehabilitációs tanácsadói, rehabilitációs mentori szolgáltatást munkaszerződés, megbízási szerződés vagy az akkreditált szolgáltatóval kötött megbízási szerződés útján biztosítja.
A rehabilitációs tanácsadói, rehabilitációs mentori tevékenységet ellátó személy évente köteles a Kormányhivatal által szervezett képzésen részt venni"
1000 fő feletti megváltozott munkaképességű munkavállaló esetén a munkáltató által foglalkoztatott segítő személy - a Kormányhivatal által szervezett képzés elvégzését követően - a 11/A. § (4) bekezdése szerinti időkeret 30%-áig elláthatja a rehabilitációs tanácsadói és rehabilitációs mentori tevékenységet is.
(Mmtr 8a§ Mmtr.14.§) MK 2017/212.sz.2017.12.15. Hatályos 2018.01.01.)


Mmtv változásai: Kivételes rokkantsági ellátásban részesülhetnének a jövőben azok a súlyosan egészségkárosodott személyek, akik hosszú ideje tartó betegségük miatt, vagy más méltányolható okból nem tudták megszerezni az ellátáshoz szükséges előzetes biztosítási időt, de rendelkeznek az előírt biztosítási idő legalább felével többek között. (Mmtv.13/A § hatályos 2018.01.01.)
a rehabilitációs ellátás ismételten is megállapítható – a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése érdekében –, ha a komplex minősítés keretében a rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálata során a szakértő bizottság azt állapítja meg, hogy a rehabilitációs szolgáltatások további nyújtása szükséges az érintett személy tartós munkaerő-piaci integrációjához.
Kivételes rokkantsági ellátásra jogosult lehet az, aki a legfeljebb 50 százalékos egészségi állapota mellett rendelkezik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény 2. paragrafusának (1) bekezdése szerinti biztosítási idő legalább felével, keresőtevékenységet nem folytat, rendszeres pénzellátásban nem részesül, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
Az ellátás havi összege a jogosultra irányadó minősítési kategória minimumösszegének 65 százaléka.
A kivételes rokkantsági ellátás bevezetésével kapcsolatos átmeneti szabály a kérelem benyújtására biztosít lehetőséget azok számára is, akiknek 2018. január 1-jét megelőzően utasították el a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét.
A kivételes rokkantsági ellátás megállapítása során előnyben kell részesíteni azt a megváltozott munkaképességű személyt, aki a meghatározott biztosítási idő legalább 90 százalékával rendelkezik.
A kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem a (1) bekezdés c) pontja szerinti döntés véglegessé válásától számított 6 hónapon belül nyújtható be. Ha a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelmet kizárólag arra tekintettel utasították el, hogy a keretösszeg kimerült, a kérelem az elutasító döntés véglegessé válását követő naptári évben ismételten benyújtható.
A kivételes rokkantsági ellátás a jogosultsági feltételek bekövetkezésének napjától, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától állapítható meg.
Kivételes rokkantsági ellátás esetén a felülvizsgálat során megállapított ellátási összeg állapotjavulást követően sem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél. Állapotrosszabbodás esetén a kivételes rokkantsági ellátás összegét a 13/A paragrafus (5) bekezdése alapján, az új minősítési kategóriának megfelelő összegben kell megállapítani.
Mmtv.13/A § MK 2017/212.sz.2017.12.15. Hatályos 2018.01.01.)


A rokkantsági ellátást megszüntetik 2014. január 1-jétől, ha KERESETE három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a mindenkori minimálbér 150 százalékát (2018. január 1-jétől minimálbér 138 000Ft, így annak 150%-a: 207. 000Ft/hó) (Mmtv.13.§/2/b)

Egyéni és társas vállalkozás esetén, ha a rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban részesülő tevékenysége legalébb középfokú szakképzettséget, végzettséget igényel, akkor a garantált bérminimum másfél szeresét nem haladhatja meg keresete három egymást követő hónapon keresztül, ami 180.500Ft másfél szerese bruttó, vagyis 270.750Ft 2018.01.01-jétől. (Mmtv.10.§2a)


2014. január 1-jétől: egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a Tbj . 4. § s) pont 2 . alpontjában foglaltakat kell érteni.

2017.01.01-jétől pedig a mmk ellátás megállapításához az egyéni és társas vállalkozóknak nem kell megszüntetni, csak szüneteltetni kell vállalkozásukat (Mmtv.1.§ 4.a)pont)


Az ellátás havi összege 2012. március 31-ig felülvizsgálatot kért személy esetén (aki átfordított rehabilitációs ellátásban részesül, 2016-ban ilyen nincs, mert befejezték az ilyen jellegű felülvizsgálatokat, így figyelembe vehető havi átlagjövedelme nincs):
- a rokkantsági ellátás összege megegyezik a megállapítást megelőző hónapra járó ellátás összegével (ha állapotában nem történt változás),
- a rehabilitációs ellátás összege (ha változott egészségi állapota Hatóság minősítése szerint):  
a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, az alapösszeg 30 százaléka,( 2017-ben 28.803Ft +időközi emelés)
b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, az alapösszeg 40 százaléka.( 2017-ben 38.405Ft)

Az alapösszeg 2016. évben 94 500 Ft, 2017.évben 96 010 Ft, 2018-ban 98.890Ft. Az alapösszeg a Tny. 62. § (1) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, a nyugdíjemeléssel megegyező arányban emelkedik.


A rehabilitációs ellátás havi összege ÚJ  kérelmező esetén (figyelembe vehető havi átlagjövedelemmel rendelkező esetén):
- annak, akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (51-60% egészségi állapota, B1, a régi 40-49% ÖEK), a havi átlagjövedelem 35 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 30 %-a (2018-ban 29.667Ft +időközi emelés), és legfeljebb az alapösszeg 40 %-a (2018-bea 39.556Ft +időközi emelés).
- annak, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (31-50% egészségi állapota, C1, a régi 50-69% ÖEK), a havi átlagjövedelem 45 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 40 % - a (2018-bea 39.556Ft +időközi emelés), és legfeljebb a fenti alapösszeg 50 %-a (2018-ban 49. 445Ft +időközi emelés).


A rokkantsági ellátás összege ÚJ kérelmező esetén:
NEM rehabilitálható, rokkantsági ellátást állapíthatnak meg:
a)  egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - B2 kategória –  a megmaradt egészségi állapota 51-60 % közötti mértékű (a korábbi 40-49 % ÖEK, rendszeres szociális járadékos),  annak ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 40 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 30 %-a (2018-ban 29.667Ft +időközi emelés) és legfeljebb a fenti alapösszeg 45 %-a (2018-ban 44.501Ft +időjözi emelés).
b.) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - C2 kategória -  ha megmaradt egészségi állapota 31-50%közötti mértékű (a korábbi ÖEK 50-69%, III.cs.), annak az ellátása a korábbi havi átlagjövedelme 60 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 45 %-a (2018-ban 44.501Ft +időjözi emelés) és legfeljebb a fenti alapösszeg 150 %-a,  (2018-ban 148.335Ft +időjözi emelés).
c.) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, "D" kategória, ha megmaradt egészségi állapota 30 %, vagy ennél kevesebb, vagyis ÖEK 70% vagy több (korábbi II.cs.ÖEK 80-100%), annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelme 65 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 50 %-a (2018-ban 49. 445Ft +időközi emelés) és legfeljebb, a fenti alapösszeg 150 %-a (2018-ban 148.335Ft +időjözi emelés),
d.) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (korábbi I.csop.). "E" kategória, ha a megmaradt egészségi állapota 30%, vagy ennél kevesebb, Ő 2013. jún.30-tól bértámogatással foglalkoztatható,
annak az ellátása, a korábbi havi átlagjövedelmének 70 %-a, de legalább a fenti alapösszeg 55 %-a (2018-ban 54.890Ft +időközi emelés) és legfeljebb a fenti alapösszeg 150 %-a (2018-ban 148.335Ft +időjözi emelés).

A rokkantsági ellátás összege, a rokkantsági ellátásban részesülő kérelmező nem rendelkezik havi átlagjövedelemmel:
NEM rehabilitálható, rokkantsági ellátást állapíthatnak meg:
a)  egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - B2 kategória –  a megmaradt egészségi állapota 51-60 % közötti mértékű (a korábbi 40-49 % ÖEK, rendszeres szociális járadékos),  annak ellátása az alapösszeg 30 %-a (2018-ban 29.667Ft +időközi emelés).
b.) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt - C2 kategória -  ha megmaradt egészségi állapota 31-50%közötti mértékű (a korábbi ÖEK 50-69%, III.cs.), annak az ellátása az alapösszeg 45 %-a (2018-ban 44.501Ft +időjözi emelés) .
c.) aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, "D" kategória, ha megmaradt egészségi állapota 30 %, vagy ennél kevesebb, vagyis ÖEK 70% vagy több (korábbi II.cs.ÖEK 80-100%), annak az ellátása, az alapösszeg 50 %-a (2018-ban 49. 445Ft +időközi emelés),
d.) akinek az egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (korábbi I.csop.). "E" kategória, ha a megmaradt egészségi állapota 30%, vagy ennél kevesebb, Ő 2013. jún.30-tól bértámogatással foglalkoztatható,
annak az ellátása, az alapösszeg 55 %-a (2018-ban 54.890Ft +időközi emelés).


Annak a mmk személynek marad az eddigi ellátása összege, aki ugyan abba a kategóriába került %-os mértéket illetően, mint ezt megelőzően, lásd fent.   
Annak esetében, aki megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesült 2011. dec.31-én, akár 1% állapotváltozás esetén is, ha az kategóriaváltást is jelent, és állapotjavulást (ellenkező esetben 33/A § szerint). 


A rehabilitációs Start kártyával rendelkező munkavállaló után a munkáltató szociális hozzájárulási adó kedvezményben részesül.  2018-01-01-től szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 19,5%  (2016-ban még 27%, 2017-ben 22%), a kedvezmény 9,75% a személy foglalkoztatásának ideje alatt, de a munkába lépést megelőző napon rendelkezni kell ezzel a kártyával vagy az azt helyettesítő igazolással.

Az olyan személynek juttatott bevétel után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény .


Rehabilitációs kártyára jogosult:
- az a megváltozott munkaképességű személy, akinek a rehabilitációs hatóság által végzett komplex minősítés szerint:
a) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, (B1)vagy
b) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1) ill. az is, aki
c) 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült, vagy

d) rehabilitációs járadékban részesül,(ilyen nincs 2014.12.31-től)

e) bővül a köre 2017.01.01-jétől: azokat is megilleti a rehabilitációs kártya, akiknek a rehabilitációja nem javasolt, és egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, (B2)
f) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.(C2)

(Hivatkozás: 2004. évi CXXIII.tv. 16/A § /1/, /2/)

Rehabiitációs kártya kedvezmény mértéke: az adó megállapításánál figyelembe vett , a munkavállalót terhelő közterhekkel, és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének (2018-ban 2X138.000Ft=254.000Ft) 19,5%-a.


Aki "feketén" dolgozik rokkant ellátása mellett, annak megszüntetik ellátását és egy évre visszamenőleg vissza kell fizetnie ellátását.

2014. január 1-jétől: A jogosulatlanul felvett rehabilitációs pénzbeli ellátás és rokkantsági ellátás visszafizetésére, a megtérítési kötelezettségre, az ellátások késedelmes kifizetésére, a követelés érvényesítésére, a tartozás elengedésére, mérséklésére és a részletfizetés engedélyezésére – ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az Ebtv .rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai alatt a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, az egészségbiztosító alatt a rehabilitációs hatóságot kell érteni .
A jogalap nélkül felvett rehabilitációs pénzbeli ellátást és rokkantsági ellátást – a felróhatóságtól függetlenül – akkor is vissza kell fizetni, ha a felvételtől számított kilencven nap eltelt, és a jogalap nélküli felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült .(20/B C D § tartalmazza a megtérítési kötelezettség arányát, összegét, annak alapját, határidejét) 

 

FIGYELEM! MINDEN ESET MÁS lehet. Forduljon hozzám személyes tanácsadásért, amely önzetlen, ingyenes, öt-tíz perc adekvát kérdéseim, válaszadás, a határozata, szakvéleménye ismerete, tényállás tisztázása után információ nyújtás röviden. Ha bővebb információ, írásbeli, egyéb szolgáltatás, jogorvoslat szükséges, kérje, megfizethető, magánszemély vagyok adószámmal, megbeszéljük, a bóvebb tájékoztatást kéri vagy sem.

A foglalkozási rehabilitáció rendszere igen sokrétű, a jogszabályok sokasága folyton változik, és nem könnyű eligazodni benne. Munkám során gyakran tapasztalom, hogy nemcsak az érintett nyugdíjasok, de a rászorulók, a gyermeket nevelők sem ismerik ezeket.

Ezen ismeretek hiánya hátrányos következményekkel járhat, komoly lehet az anyagi veszteség.

Mindenképpen a témához jól értő, felkészült, tájékozott, tapasztalt, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy alkalmas csak a témában megbízható, hiteles szakmai támogatást nyújtani. 


A költségvetési támogatásnál (bértámogatás) megváltozott munkaképességű személynek tekintendő JELENLEGI jogszabály tekintetében:
I.    Aki a 2012. január 1-jét követően benyújtott ellátás megállapítására, vagy hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelmére elvégzett komplex minősítés szerint
a)    rehabilitálható, ezen belül
•    foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható (B1), vagy
•    tartós foglalkozási rehabilitációt igényel (C1), vagy akinek a
b)    rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
•    egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (B2), vagy
•    egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, vagy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralévő időtartam a kérelem benyújtása vagy a felülvizsgálat időpontjában az öt évet nem haladja meg (C2), vagy
•    kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható (D)
•    egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E) (2013. szept.23-tól)
II.    2013. jún.30-tól, akinek 2011. évben, vagy azt megelőzően megállapított ellátását, vagy 2011. december 31-ét megelőzően indult és 2012. évben megállapított ellátását
•    rokkantsági ellátásként, (30 § (4) b) pont ba (5) a) Mmtv 32 § (1) vagy
•    rehabilitációs ellátásként (30 § (4) b) pont bb) (5) a) folyósítják, a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
III.    aki rehabilitációs ellátásban részesül és 2012. március 31-éig benyújtott nyilatkozatában kérte a komplex minősítés elvégzését (33 § (1) bek.), a felülvizsgálat alapján hozott döntés jogerőre emelkedésének napjáig, de legkésőbb a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig,
IV.    aki rokkantsági járadékban részesül, a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.
V.    2014. jan.1-jétől, aki fogyatékossági támogatásban részesül (25 § (1) bek.).
VI. vak személyi járadékban részesülő személy (2016. 05. 01-jétől 2016. évi 55. sz. MK 2016. évi XXVI.tv. és Mmtv.)
Az Adatkezelés alcím alatt a 21/B § tartalmazza a nyilvántartással kapcsolatos szabályokat.


Hatályos: 2013. június 30. MK 102. sz. 2013. szept. 23. MK 153. sz. és 2014. január 1. MK 213. sz.
Hivatkozás: a 2013. évi XCVII. törvény a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szólóban, annak is 76 §-ban, 2013. 06. 21. MK 102.sz. és
335/2013. (IX. 20.) Korm. rendelet 2013. szeptember 20. MK 153. sz. és
2013. évi CCXXV. Tv. (XII. 18.) MK 213. sz.
2011. évi CXCI. Tv. és 327/2011. (XII. 29.) Korm.rend.   
Magyar Közlöny 2016. évi 55. számában, (IV.19.) a 2016. évi XXVI. törvény az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról


2015. évi CXXXIII.tv. módosította 2015.08.01-től Mmtv-t 2011. évi CXCI.tv.-t (MK 102. 2015.07.13.:
Az egységes jogértelmezés érdekében egyértelművé teszi a módosítás, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személyeknek a rehabilitációs ellátásban részesülőkhöz hasonlóan – az egészségi állapotukban bekövetkezett tartós változásról értesíteniük kell a rehabilitációs hatóságot.
A rendelkezés értelmében azon rokkantsági ellátásban részesülők, akik legkésőbb a felülvizsgálat időpontjáig, vagy az azt követő 5 éven belül betöltik az öregségi nyugdíjkorhatárt, mentesülnek a felülvizsgálati kötelezettség alól.(2015.08.01.-jén folyamatban lévő ügyekre nem kell alkalmazni)


Azon személyek körében, akik részére 2012. január 1-jét megelőzően folyósított korábbi ellátásuk rehabilitációs ellátásként (átfordított rehabilitációs ellátás)  került továbbfolyósításra, szintén nem kerül sor a komplex minősítésre akkor, ha legkésőbb a felülvizsgálat időpontjában a nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb öt év van hátra.
Esetükben a felülvizsgálat során az életkorukra tekintettel csak rokkantsági ellátást lehet megállapítani, az állapotjavulás kivételével a korábban folyósított rehabilitációs ellátással azonos összegben.(2015.08.01.-jén folyamatban lévő ügyekre nem kell alkalmazni)

A rendelkezés az érintett személyi kör vonatkozásában az automatikus felülvizsgálati kötelezettséget szünteti meg, nem zárják ki azonban az ügyfél bejelentésére, kérelmére állapotváltozás esetén induló felülvizsgálat lehetőségét, melyeket ezt követően is el kell
végezni.
A módosítás rögzíti, hogy a felülvizsgálat alól mentesülő személyeket a rokkantsági ellátásuk időtartama alatt – a törvényben meghatározott feltételekkel – megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni a rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére vonatkozó kötelezettség, továbbá az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig az akkreditált munkáltatóknak pályázati úton nyújtott támogatások szempontjából.


A módosítás értelmében a rehabilitációs ellátásban részesülők esetén a korábbi 30 nap helyett legalább 60 nap egybefüggő keresőképtelenség esetén keletkezne felülvizsgálati kötelezettség.
Mivel a tapasztalatok alapján, a rehabilitációs ellátásban részesülő, keresőtevékenységet folytató személyeknél számos esetben előfordul 30 nap egybefüggő keresőképtelenség gyakran összekapcsolódik a már meglévő egészségi problémával, illetve a szükséges
kivizsgálásokkal. Ezért a 30 napig tartó keresőképtelenség nem feltétlenül jelenti az állapot tartós rosszabbodását, ezért indokolt ennek az időszaknak a 60 napra történő emelése.
A rendelkezés további technikai pontosításokat tartalmaz.
Hivatkozás: 2015.évi CXXXIII.tv. (MK 102.sz. 2015.07.13.) módosította Mmtv-t

_________________________________________________________


5. A 2017. és 2018. évi kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum 2017.


A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) 2017. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 127 500 forint (2016-ban: 111 000 forint),
hetibér alkalmazása esetén 29 310 forint, napibér alkalmazása esetén 5870 forint, órabér alkalmazása esetén 733 forint.
2018. január 1-jetől havibér alkalmazása esetén 138 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 31 730 forint, napibér alkalmazása eseten 6350 forint, órabér alkalmazása esetén 794 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2017. január 1-jétől
havibér alkalmazása esetén 161 000 forint (2016-ban volt: 129 000 forint),
hetibér alkalmazása esetén 37 020 forint, napibér alkalmazása esetén 7410 forint, órabér alkalmazása esetén 926 forint.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén

2018. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 180 500 forint,
hetibér alkalmazása esetén 41 500 forint, napibér alkalmazása esetén 8300 forint, órabér alkalmazása esetén 1038 forint.

A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.

Hatályos: 2017. 01. 01.
Hivatkozás: 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról Magyar Közlöny 2016/204. (XII. 15.)


A közfoglalkoztatási bér 2018-ban

2015. 2016. évben változatlan volt összege.

A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére  megállapított közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén:a havibér alkalmazása esetén

2017.és 2018. január 1-jétől 81 530 forint.
Részmunkaidő esetén a meghatározott bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi nettó bértétel nem lehet kevesebb 22 800 forintnál (ez nem változott).


Legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén

2017. és 2018. január 1-jétől 106 555 forint,


A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén

2017.és 2018. január 1-jétől 89 705 forint.


A közfoglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatott munkavezetőt megillető közfoglalkoztatási garantált bérlegalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése és a teljes munkaidő teljesítése esetén a havibér alkalmazása esetén

2017.és 2018.  január 1-jétől 117 245 forint.

Hatályos: 2017.01.01.

Hivatkozás: 463/2016. (XII. 23.) Korm. rendelet A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet, továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletet módosításáról (MK 216/2016 (XII.23.)

_____________________________________________________

6. Rokkant személy nem álláskereső , és NEM megváltozott munkaképességű személy 2013. január 1-jétől. Mit jelent mindez?


1991. évi IV. törvény 24-28. §, az kap álláskeresési járadékot, aki ÁLLÁSKERESŐnek minősül. Ezt viszont az 58.§ magyarázza meg (különös tekintettel a 3. pontra):
“álláskereső: az a személy, aki
1.    a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
2.    oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
3.    öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
4.    az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
5.    elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
6.    az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart,


Rokkantsági ellátásban részesülő álláskeresőt nem regisztrálják a Munkaügyi Központban, és nem segítenek munkakeresésében, közvetítésben, szolgáltatásokkal, hogy munkához jusson, de nyilvántartásba veszik.
A rokkantsági járadékban részesülő álláskereső lehet, részesülhet álláskeresési járadékban is szolgáltatásokban.


Foglalkoztatási szempontból NEM megváltozott munkaképességű személy a rokkantsági ellátásban részesülő (Flt 57 § (4) 4.) Vagyis ez azt jelenti, hogy minden támogatásból kirekesztették ezzel, uniós támogatásokból is, amely elősegítené a nyílt munkaerő-piacra kikerülését.


Ez ütközik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 14. cikkében deklarált megkülönböztetés tilalmába. Ugyanis a rokkantsági ellátásban részesülők ezen a ponton is indokolatlanul hátrányos megkülönböztetésben részesülnek több, velük összehasonlítható helyzetben lévő csoporttal szemben.
Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki
a) rehabilitációs ellátásban részesül,
b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült.
A rokkantsági ellátásban részesülők a védett (akkreditált, költségvetési) foglalkoztatáson kívül minden egyéb támogatásból (pl. Rehabilitációs Kártya is) kizárásra kerültek, csupán a foglalkoztatási kötelezettség jelent közülük a munkára készeknek előnyt, ha foglalkoztatásuk után a munkáltató a rehabilitációs hozzájárulás megtakarítására jogosult. Ezen változtatni szükséges.
Hivatkozás: 1991. évi IV. törvény. Flt., amit módosított MK 164. sz. 2012. 12. 07-én a
2012. évi CXCII. tv. XII. 7. Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról  
Minden megváltozott munkaképességű személy komplex rehabilitációjában az elsődleges uniós cél a nyílt munkaerő-piacon történő elhelyezkedés elősegítése összhangban a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemmel.
Az EU Fogyatékos-ügyi Stratégiájának célja annak biztosítása, hogy a fogyatékos emberek mindennapi életükben ugyanolyan egyéni választási lehetőségekkel rendelkezzenek, mint az ép emberek, illetve hogy ők is irányíthassák életüket.
Hiszen az ESÉLYEGYENLŐSÉG, vagyis hogy minden ember más, mégis egyenjogú lehetőséget kell kapnia arra, hogy a maga választott módon tartalmas életet éljen. Ehhez biztosítani kell számukra a személyi támogatás rendszerét, az akadálymentességet, a személyi-, tárgyi-, infrastrukturális feltételeket, az információkhoz jutás korlátlan hozzáférhetőségét.
Az emberi jogok emberi szükségleteken alapulnak. Kinyilvánítják, hogy minden egyes embernek egyenlően joga van nem csupán az élethez, hanem a méltóságteljes élethez is. Az emberi jogok továbbá feltételezik, hogy szükség van bizonyos alapkövetelményekre és forrásokra annak érdekében, hogy méltóságteljes életet élhessünk.(2007. évi XCII.tv.)
Az Alaptörvényünk II. cikke alapján az emberi méltóság sérthetetlen, minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz függetlenül fizikai és szellemi fejlettségétől, illetve állapotától, és attól is, hogy emberi lehetőségéből mennyit valósított meg, és miért annyit. A hátrányos megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként, egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni.
Helyzetük miatt egyfelől kiszolgáltatottak valamennyi állami, közhatalmi beavatkozással szemben. Másfelől esetük súlyos és közvetlen következményekkel járhat az is, ha az állam nem tesz eleget egyes alkotmányos feladatainak, a speciális, rászorultakat segítő szabályozás és gyakorlat kialakításával, fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően látja el. Legyen szó ugyanakkor indokolatlan közhatalmi beavatkozásról, vagy éppen állami feladat, kötelezettség elmulasztásáról, az érintettek jog-, illetve érdekérvényesítő képessége minimális.
A jogegyenlőség, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdításának kötelezettsége, az egyes, kiemelten védett csoportok jogainak megfelelő biztosítása kiemelt fontosságú a foglalkoztatás területén, a munka világában.

_______________________________________________________________________

7. Tájékoztató a szociális ellátórendszer változásairól, 2015.-től


Az önkormányzatok szabadon dönthetnek a támogatások nagyságáról és formájáról.
A szociális törvény csak a kötelező ellátásokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. Ebbe a körbe tartozik az időskorúak járadéka, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, az ápolási díj, az alanyi és normatív közgyógyellátás, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság.
A módosítást megelőzően kötelező ellátások közül a rendszeres szociális segély mint ellátási forma megszűnt 2015.03.01-től, így az aktív korúak ellátására vonatkozó szabályozás egységessé vált.

A kötelező segélyek közül kikerült a lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás.
A módosítás hatálybalépésekor már megállapított ellátásokat a módosítás hatálybalépése előtti szabályok szerint kell nyújtani, de 2015. január 1-jét követően már csak 2015. február 28-áig állapítható meg lakásfenntartási támogatás.
Az óvodáztatási támogatás a kötelező óvodáztatás bevezetésével, 2015. szeptember 1-jétől megszűnik.

A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzatok szabadon dönthetnek.
A szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek tekintetében annyit ír elő, hogy az önkormányzat a helyi viszonyokhoz mérten, a krízishelyzetben lévő személyek számára, illetve a helyi szociális problémák kezelésére települési támogatást nyújt. A települési támogatás egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat rendeletében határozza meg, ennek megfelelően a méltányossági közgyógyellátásra, a méltányossági ápolási díjra, valamint az önkormányzati segélyre vonatkozó szabályozást a szociális törvény a módosítás elfogadása után már nem tartalmazza.

A módosítások 2015. március 1-jén léptek hatályba.

A kötelező segélyek körén kívül további ellátások nyújtásáról és a jogosultsági feltételekről az önkormányzat szabadon dönthet. A  szociális törvény az önkormányzatok által biztosítandó segélyek  tekintetében  annyit  ír  elő,  hogy  az  önkormányzat  a  helyi  viszonyokhoz  mérten,  a krízishelyzetben  lévő  személyek  számára,  illetve  a  helyi  szociális  problémák  kezelésére települési  támogatást  nyújt. A települési támogatás  egyes típusait és jogosultsági feltételeit az önkormányzat  rendeletben  határozza  meg.  

AKTÍV KORÚAK ELLÁTÁSA:
Az aktív korúak ellátása az aktív korú, nem foglalkoztatott személyeknek nyújtott ellátás, amely olyan személyeknek állapítható meg, akiknek a családjában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 90%-a (25 650 Ft) alatt van, és a családnak nincs a törvényi értékhatárt meghaladó vagyona. Az aktív korúak ellátása keretében kétféle támogatás állapítható meg, a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás.
Aktív korúak ellátásának megállapítása 2015. március 1-től a járási hivatal hatáskörébe került..

A foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) szabályaiban nincs változás azon kívül, hogy a támogatást a járási hivatal állapítja meg.
A támogatás havi összege –2017-ben is 22.800Ft

Rendszeres szociális segély nevű ellátás 2015. március 1-től megszűnt. A korábban erre a támogatásra jogosult személyek más ellátásokra szerezhetnek jogosultságot.
Az új rendszer bevezetésének lépései a következők:
 A jelenleg rendszeres szociális segélyre jogosult személyek ellátásra való jogosultságát a jegyző 2015. január 1. és 2015. február 28. között felülvizsgálja.
 A felülvizsgálat eredményeként a jegyző határozatban megállapítja, hogy az ügyfél 2015. március 1-től milyen ellátásra lesz jogosult.
 Automatikusan, az új egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra lesznek jogosultak azok a személyek, akik azért jogosultak rendszeres szociális segélyre, mert egészségkárosodottnak minősülnek, vagy 14 év alatti gyermekük felügyeletét másképp biztosítani nem tudják.
 Ha vállalják a foglalkoztatást helyettesítő támogatáshoz kapcsolódó együttműködési kötelezettséget (álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, együttműködés a munkaügyi központtal), akkor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kaphatnak a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltők, és azok, akik az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján jogosultak jelenleg rendszeres szociális segélyre
 Ha a nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek alapján rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködést nem vállalja, akkor az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.

Az újonnan bevezetett egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás (EGYT) összegét a rendszeres szociális segély összegére vonatkozó szabályok alapján kell majd kiszámítani, egyedül a családi jövedelemhatár összege változik:

Az EGYT havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg nettó közfoglalkoztatási bér 90%-át. (A nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, tehát az EGYT maximuma 2015. évben 46 662 Ft.)
Ha az EGYT-re jogosult családja tagjának foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságot állapítottak meg, az EGYT összege nem haladhatja meg a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ának és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegének különbözetét. (Ebben az esetben az EGYT maximuma 23 862 Ft.)

A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 92%-ának szorzatával. (2015. február 28-ig az önym. 90%-áig kellett kiegészíteni a család jövedelmét. Az új szabályok szerint egy egyedülálló személy esetében a családi jövedelemhatár összege 26 220 Ft, mert a fogyasztási egység arányszáma:1, az önym. 92%-a: 26 220 Ft.)
Az Szt. 2015. február 28-ig hatályos 37/A. § (1) bekezdés alapján rendszeres szociális segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható – kivéve az egészségkárosodásuk okán ellátásban részesülő személyeket – ha a személy nyilatkozatában vállalja az együttműködési kötelezettséget a települési önkormányzat által erre kijelölt szervvel. Az Szt. alapján az együttműködés intézményi feltételeiről a települési önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.

A rendszeres szociális segély ellátórendszerből történő kivezetésével megszűnt a családsegítés szerepe az aktív korúak ellátásában részesülők együttműködési kötelezettségének biztosításában. Az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra jogosult ellátotti kör részére speciális élethelyzetük miatt nem került előírásra együttműködési kötelezettség. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek pedig az állami foglalkoztatási szervvel kötelesek együttműködni.

Lakásfenntartási támogatás:
A lakásfenntartási támogatás szabályai 2015. március 1-étől kikerültek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.
Lakásfenntartási támogatás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani.
Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik 2015. március 1. előtt kérelmezték a lakásfenntartási támogatást, a következőképpen alakul:
 Ha az ellátásra való jogosultságot 2014. december 31-ig megállapították, akkor az ügyfél a korábbi szabályoknak megfelelően egy év időtartamra jogosult a lakásfenntartási támogatásra.
 Ha a hatóság 2015. január 1-ét követően dönt a támogatásra való jogosultságról, akkor a lakásfenntartási támogatást csak 2015. február 28-ig lehet biztosítani.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez.

Adósságkezelési szolgáltatás:
Az adósságkezelési szolgáltatás szabályai 2015. március 1-étől kikerülnek a szociális törvényből. Ettől az időponttól kezdődően a támogatás ebben a formában nem állapítható meg a kérelmezők részére.
Azoknak az ügyfeleknek a jogosultsága, akik részére 2015. március 1. előtt került megállapításra az adósságkezelési szolgáltatás, a szolgáltatást a korábbi szabályok alapján kell nyújtani.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek számára


Méltányossági közgyógyellátás:
A méltányossági közgyógyellátás szabályai 2015. március 1-től kikerülnek a szociális törvényből, ettől az időponttól kezdődően biztosítása nem lesz kötelező.
Méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet utoljára 2015. február 28-án lehet benyújtani.
A korábban hatályos szabályokat kell alkalmazni, tehát az ellátásra való jogosultság egy éves időtartamban fennáll az alábbi esetekben:
 Ha az ellátásra való jogosultságot 2015. március 1-jét megelőzően megállapították, vagy
 Ha az ellátásra való jogosultság megállapítása iránti eljárás 2015. február 28-án folyamatban van.

Az önkormányzatok a települési támogatás keretében biztosíthatnak támogatást a gyógyszerkiadások viseléséhez.
Méltányossági ápolási díj:
Az ellátás biztosítása az települési önkormányzatok számára jelenleg sem kötelező.
A méltányossági ápolási díj szabályai 2015. március 1-jétől kikerülnek a szociális törvényből.
A 2015. március 1-ét megelőzően megállapított ellátások az önkormányzat mérlegelésétől függően biztosíthatóak 2015. március 1-jét követően, települési támogatás formájában.
Az önkormányzatok a települési támogatás keretében ellátást biztosíthatnak a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozók részére.
Önkormányzati segély:
Az önkormányzatok által biztosított ellátás neve 2015. március 1-jétől egységesen települési támogatás lesz.
E támogatás keretében az önkormányzatok az általuk támogatandónak ítélt, rendeletükben szabályozott élethelyzetekre nyújthatnak támogatást. Az önkormányzat kötelezettsége abban áll, hogy a települési támogatásról rendeletet alkosson. Annak eldöntése, hogy e támogatás keretében milyen célokra, mely feltételek teljesülése esetén milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik.

Az Szt. által szabott egyetlen kötelezettség az, hogy a képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást köteles nyújtani. A létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, a létfenntartási gond meghatározása az önkormányzat jogosultsága, hasonlóan az ilyen helyzetekben nyújtandó támogatás összegének meghatározásához
Az Szt. a települési támogatás keretében biztosítandó juttatások körét példálózóan sorolja fel:
Települési támogatás keretében nyújtható támogatás különösen
a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez,
b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére,
c) a gyógyszer-kiadások viseléséhez,
d) a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére.
Az Szt. szabályozása szerint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást más jogszabály alkalmazásában lakásfenntartási támogatásnak kell tekinteni.
A települési önkormányzat képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét legkésőbb 2015. február 28-áig kell megalkotnia.
Hivatkozás: 2014. évi CI. Törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

Hivatkozás: 1993.évi III.tv. (Sztv) 

A tartós ápolást végzők időskori támogatása (távit Szoc.tv.44/A §) az ápolási díjjal együtt is folyósítható. Szoc.tv. 2.fejezetében szerepel. A 2017. évi CLXXVIII.tv. módosította. (MK 2017/207.sz. 2017.12.11.Hatályos 2018.01.01.)
A havonta 50 ezer forint összegűű ellátásban az az öregségi nyugdíjban részesülő személy részesülhet aki,
- gyermekét (ideértve a már nagykorú személyeket is),
- az öregségi nyugdíjra való jogosultságot megelőzően,
- legalább 20 évig saját háztartásában gondozta és e tevékenység alapján ápolási díjban részesült és
- az ellátás formája legalább egy évig emelt összegű, vagy kiemelt ápolási díj volt.
Ha a szülő a gyermekét 20 évig saját háztartásában gondozta, azonban ezen időtartam egy részében nem ápolási díjban, hanem a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekre tekintettel folyósított családtámogatási ellátásban (GYES-ben) részesült, a GYES idejét – legfeljebb 10 éves időtartamban – hozzá lehet számítani a 20 éves gondozási időszakhoz.
A tartós ápolást végzők időskori támogatása adómentes juttatás és bírósági végrehajtás esetén mentes a letiltás alól. A tartós ápolást végzők időskori támogatása nem minősüll nyugellátásnak.

Az ápolási díj összege 2017 januártól bruttó 31.000 Ft. A fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapítható ápolási díj összege pedig bruttó 46.500 Ft.
Az ápolási díjra való jogosultság a saját jogú nyugdíj mellett főszabályként megszűnik.
Ez alól jelenleg egyetlen kivétel van: ha az érintett személy saját jogú nyugellátásban részesül (függetlenül annak összegétől) és
- a nyugdíjmegállapítás kezdő napját megelőző napon súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, és
- a nyugdíjmegállapítás kezdő napját megelőző 20 éven belül a súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább 10 évig fennállt.

(2017/212.sz.2017.12.15. Hatályos 2018.01.01.és Szoc.tv.

 

____________________________________________________________________________

8. Végleges állapotú személyek felülvizsgálatára és a közlekedőképességre vonatkozó végrehajtási rendelet módosult 2015. szeptember 9-től  


247/2015. (IX. 8.) Korm. rendelettel (továbbiakban Mód.r.) módosult a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet:
A rehabilitációs hatóság – a szakértői bizottság elnöke kivételével – kormányzati szolgálati jogviszonyban nem álló szakértőt is igénybe vehet.
A rehabilitációs hatóság a személyes vizsgálatot MELLŐZHETI, ha
a) a rehabilitációs hatóság vagy jogelődje által kiállitott, az érintett személy rendelkezésére alló szakvéleményben, szakhatósági állásfoglalásban vagy határozatban foglaltak szerint az érintett személy állapota végleges,
b) a rehabilitációs hatóság vagy jogelődje által kiállitott, az érintett személy rendelkezésére álló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás vagy határozat időbeli hatálya alatt kerül sor az újabb minősitésre, vagy
c) az érintett személy állapota a rendelkezésre álló orvosi dokumentácio, egyeb irat alapjan megalapozottan megitélhető.
A személyes vizsgálatot a fentiek kivételekkel a rehabilitációs hatóság székhelyén vagy telephelyén kell elvégezni. Ha a minősítés az előbbiekben foglaltak szerint a személyes vizsgálat mellőzésével történik, azt az ügyben illetékes rehabilitacios hatóságtól eltérő rehabilitációs hatósag is elvégezheti.
A személyes vizsgálatot kivételesen, az érintett személy hozzájárulása esetén az illetékes rehabilitációs hatósággal szomszédos megyében működő rehabilitácios hatóság is elvégezheti, ha annak székhelyén vagy telephelyén történő megjelenés az érintett személy számára nem jelent aránytalan terhet.
A személyes vizsgálat az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén is elvégezhető, ha a minősítéshez a lakhatási viszonyainak, környezetének, önellátási vagy önkiszolgálási képességének megismerése szükséges.
A személyes vizsgálatot az érintett személy lakó- vagy tartózkodási helyén kell elvégezni, ha a háziorvosa indoklással ellátott igazolást ad arról, hogy állapota nem teszi lehetővé a rehabilitációs hatóság székhelyén vagy telephelyén való megjelenést.
A háziorvosnak az igazoláshoz mellékelnie kell a vizsgálati jogcím szerinti, az igény benyújtásakor fennálló egészségi állapotot igazoló szakorvosi leleteket is.
Ha a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció, egyéb iratok között, vagy az iratok és a személyes vizsgálat megállapításai között ellentmondás merül fel, a komplex minősítés során eljáró orvosszakértő kiegészitő orvosi vizsgálatot rendelhet el.
Komplex minősítés esetén a rehabilitációs hatóság a rehabilitációs javaslat elkészitéséhez képességfelmérő vizsgálatot végezhet. Elvégzésére a rehabilitációs hatóság együttműködési megállapodást köthet a megfelelő személyi es tárgyi feltételekkel rendelkező szolgáltatóval.
Mód.r. szabályait a Mód.r. hatályba lépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
247/2015. (IX. 8.) Korm. rendelettel (továbbiakban Mód.r.) módosult a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 8/A. §„(3a) a közlekedőképesség súlyos akadályozottságának hiányára alapozott elutasító döntés jogerőre emelkedését, vagy – más szerv megkeresésére vagy a komplex minősítés keretében elvégzett minősítés esetén – a rehabilitációs hatóság vagy rehabilitációs szakértői szerv közlekedőképesség minősítésére vonatkozó szakvéleménye kiállítását követő 12 hónapon belül csak akkor kell elvégezni, ha a kezelőorvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
A megállapított 8/A. § (3a) bekezdésében foglaltakat az Mkmr3. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Hivatkozás: 247/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet és a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet módosításáról
Magyar Közlöny• 2015. evi 125. szam 2015.szeptember 8.

____________________________________________________________

9. A komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. (II. 14.) NEFMI rendelet módosítása, érvényes 2015. 09. 28-tól:


1. A rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatát nem kell elvégezni:
- ha az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvos-szakmai szempontú vizsgálata során megállapításra kerül, hogy a vizsgált személy egészségi állapota 1-30% között van és orvos-szakmai szempontból önellátásra képes (D kategória),
- ha egészségi állapota 1-30% között van és orvos-szakmai szempontból önellátásra nem vagy csak segítséggel képes (E kategória).
A rehabilitálhatóság foglalkozási és szociális szempontú vizsgálatát a rendelkezésre álló iratok alapján is el lehet végezni:
ha egészségi állapota 31–60% között van, és ha a vizsgált személy ehhez a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által rendszeresített nyilatkozat kitöltésével hozzájárul.
A rendelkezésre álló iratok alapján kell elvégezni az egészségi állapot, valamint az önellátási képesség orvos-szakmai szempontú vizsgálatára vonatkozó minősítést:
ha a vizsgált személy rendelkezik hatályos 2011.12.31-ét követően kiállított határozattal, szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel
a) amely értelmében egészségkárosodásának mértéke legalább 40%-os és
b) amely alapján – és a csatolt orvosi dokumentumok figyelembevételével – az egészségi állapot megalapozottan megítélhető,
Szakkérdésként bírálják el a minősítést és nem kell szakhatósági állásfoglalást készíteni hatóságnak.
Hatályos 2015.09.28-tól. A rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba:
Hivatkozás: MK 138. sz. 2015. 09.25. péntek 43/2015. (IX. 25.) EMMI rendelete a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról

____________________________________________________________________________

10. a) Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok változása

(2016. 06. 06-át követő 3. naptól hatályos)


Megjelent a Kormány 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelete a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló  327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról szóló  74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet módosításáról MAGYAR KÖZLÖNY 2016. évi 78. szám 2016. 05. 06. hétfő
Hatályos: a kihirdetést követő 3. napon, 2016. 09.
Amely végrehajtási rendeleteiben pontosan rögzíti a 2016. 05.01-jétől hatályos 2011. évi CXCI. törvény módosításának megfelelően: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokat, többek között a következő lényeges változásokat tartalmazza:
1.    ha „a  rehabilitációs ellátásban részesülő személy akkreditált munkáltatónál folytat keresőtevékenységet, a rehabilitációs terv kidolgozásába az akkreditált munkáltató képviselőjét is be kell vonni.”
2.    a hatóság a rehabilitációs tervben foglaltak végrehajtása érdekében a  rehabilitációs ellátásban részesülő személynek rehabilitációs mentort (a  továbbiakban: mentor) jelölhet ki, amennyiben a rehabilitációs terv előkészítése keretében történő konzultáció során az ügyfél azt kéri, és annak szükségessége megállapításra került.
3.    tartalmazza a mentor pontos feladatait, annak végrehajtási módját, a rehabilitációs szolgáltatást nyújtó személy végzettségi, képzettségi, gyakorlati tapasztalat elvárásokat,
4.    tartalmazza azt, hogy a  rehabilitációs szolgáltatást önként kérő megváltozott munkaképességű személy (a továbbiakban: a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy) a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes, első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnál kérheti az Mmtv. szerinti nyilvántartásba vételét, annak leírja a módját, menetét,
5.    tartalmazza a rehabilitációs szolgáltatást kérő személy az  első fokon eljáró rehabilitációs hatóságnak 10 napon belüli bejelentési kötelezettségeinek eseteit
6.    tartalmazza, hogy minden év január 15-éig az általa üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi hivatal a tárgyévben támogatható foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások és annak igénybevételének különböző feltételeit. Ettől eltérően – 2016. július 15-éig teszi közzé.
7.    tartalmazza: a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatók akkreditációjának szabályait
8.    tartalmazza: a  foglalkozási rehabilitációt elősegítő, képzési célú támogatások szabályait
9.    tartalmazza: a Hivatal által üzemeltetett elektronikus felületen közzéteszi a tárgyévben támogatható – 21/G. és 21/H. § szerinti – képzések (a továbbiakban: támogatható képzések) adatait és a képzési célú támogatás igénybevételének feltételeit
10.    tartalmazza: a 117/2016. (VI. 6.) Korm. rendelete 1. sz. mellékletében a komplex rehabilitáció összefüggésében felmerülő szociális rehabilitációs szükségleteket; a 2. sz. mellékletében a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások formáit; a 3.sz.mellékletben az akkreditációhoz szükséges működési feltételeket; a 4.sz.mellékletében a rehabilitációs szolgáltatási tevékenység értékelési szempontjait

________________________________________________________________________________

b) A rehabilitációs kártya jogosultsági-, és a munkáltató kedvezmény feltételei 2017.01.01-től

2017. január 1-től módosították a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt.  

Az 16/A. § értelmében rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki a rehabilitációs hatóság által végzett hatályos komplex minősítés szerint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontjában, vagy b) pont ba) vagy bb) alpontjában foglalt minősítési kategóriába tartozik.
Ez azt jelenti, hogy a rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy
a) rehabilitálható, ezen belül
aa) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
ab) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;
b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
ba) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
bb) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt.
Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban részesült. Mindez a kártyára jogosultak körének bővítését jelenti.

A 16/B. § értelmében a munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének az Eat. 459. § (1) bekezdésében meghatározott adómérték szerinti része.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény – ami lényegében a szociális hozzájárulási adót tartalmazza, - 459.§-ában találjuk meg az adó 22%-os mértékét. Tehát a Rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló esetén a munkáltató a munkavállaló bruttó bére után – legfeljebb a minimálbér kétszereséig — mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

A kedvezményre egy megváltozott munkaképességű személy után egyszerre csak egy munkaadó jogosult, és csak arra az időszakra, amelyben a Rehabilitációs kártyát letétben tartotta.
Ha az állami adóhatóság a Rehabilitációs kártyát visszavonja, erről értesíti a Rehabilitációs kártyát letétben tartó munkaadót. A munkaadó az értesítés átvételét követő naptól nem jogosult a szochó kedvezményre.

A 33/2012. (XII. 5.) NGM rendelet a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályaira vonatkozik. Ennek értelmében a kártya kiadására irányuló kérelmet a rehabilitációs hatóságnál kell kezdeményezni. A rehabilitációs hatóság megállapítja a jogosultsági feltételek fennállását és erről egy napon belül értesíti az adóhatóságot. Az adóhatóság a Rehabilitációs kártyát elkészíti és azt a rehabilitációs hatóság adatszolgáltatását követő 15 napon belül adja ki a természetes személy munkáltatójának, vagy munkáltató hiányában a jogosult természetes személynek.

Előfordulhat, hogy az adóhatóság a Rehabilitációs kártyát nem tudja előállítani. Ebben az esetben kártyát helyettesítő igazolást állít ki, és ennek alapján vehető igénybe a kedvezmény.

A Rehabilitációs kártya érvényességének
kezdő időpontja az a nap, amikor az állami adóhatóság a kártyát kiállította,
záró időpontja a kártya visszavonásának napja.
Hivatkozás: 2004. évi CXXIII. törvényt.

_____________________________________________________________________________

11. Adóváltozások 2018. 

SZJA - megszűnik a munkáltatói adómegállapítás, már a 2017. évi jövedelmekre sem lehet azt választani. A jövőben csak két lehetőség között kell választani: vagy önadózással (az 53-as bevallás benyújtásával) vagy az adóhatóság által készített bevallási tervezet jóváhagyásával, kiegészítésével, illetve javításával. Az adóhatóság – az egyéni vállalkozók kivételével – minden magánszemély számára készít a nyilvántartásaiban szereplő adatokból bevallási tervezetet.  mezőgazdasági őstermelők, az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyek számára első alkalommal a 2017. évre vonatkozóan már készít bevallási tervezetet a NAV.

2018. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.320 forint (2017-ben 7110 forint.)

A kétgyermekes családok adókedvezménye: 2018. január 1-jétől gyermekenként 15 000 forint helyett 17 500 forint adómegtakarítás érhető el.
1 gyermek esetén havonta 66 670 forint adóalap-kedvezményt, 10 000 forint gyermekenként és havonta
•    2 gyermek esetén havonta 116 670 forint adóalap-kedvezményt, 17 500 forint gyermekenként és havonta
•    3 vagy több gyermek esetén 220 000 forint adóalap-kedvezményt lehet igénybe venni GYERMEKENKÉNT, 33 000 forint gyermekenként és havonta.


Szociális hozzájárulási adó 22%-ról 19,5%-ra csökken 2018.01.01-jétől. 


A GYED legmagasabb elérhető összege 173 502 forint 2018.01.01-jétől.
A legmagasabb mértékben a diplomás gyed-é, melynek összege és időtartama is nő. A diplomás gyed azoknak jár, akik felsőoktatásban, nappali tagozatos hallgatói jogviszonyban vannak. Eddig ez a juttatás a gyermek születésétől 1 éves koráig járt, ez 2018-tól a gyermek 2 éves koráig bővül. Összege a minimálbérhez igazítva 89 200-ról 96 600 forintra, illetve 112 ezerről 126 350 forintra nő. Akár 1,5 millió forintnyi támogatást is kaphatnak azok, akik az egyetem alatt vagy elvégzése után egy éven belül vállalnak gyereket.

5 százalékkal emelkedik az ápolási díj összege 2018. január 1-jétől. Valamint a tartósan beteg gyermeküket legalább húsz éven át otthon ápolók számára új támogatási forma elérhető, mely kompenzációt nyújt azoknak, akik az otthoni tevékenységük mellett a munkaerőpiacon kevésbé tudtak, tudnak jelen lenni, ami miatt alacsonyabb összegű nyugdíjra jogosultak. 2018-ban több pénzt kapnak kézhez azok, akik állandó és tartós gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg 18 év alatti ember gondozását, ápolását végzik.

A tartós ápolást végzők időskori támogatása (távit Szoc.tv.44/A §) az ápolási díjjal együtt is folyósítható. Szoc.tv. 2.fejezetében szerepel. A 2017. évi CLXXVIII.tv. módosította. (MK 2017/207.sz. 2017.12.11.Hatályos 2018.01.01.)
A havonta 50 ezer forint összegűű ellátásban az az öregségi nyugdíjban részesülő személy részesülhet aki,
- gyermekét (ideértve a már nagykorú személyeket is),
- az öregségi nyugdíjra való jogosultságot megelőzően,
- legalább 20 évig saját háztartásában gondozta és e tevékenység alapján ápolási díjban részesült és
- az ellátás formája legalább egy évig emelt összegű, vagy kiemelt ápolási díj volt.
Ha a szülő a gyermekét 20 évig saját háztartásában gondozta, azonban ezen időtartam egy részében nem ápolási díjban, hanem a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekre tekintettel folyósított családtámogatási ellátásban (GYES-ben) részesült, a GYES idejét – legfeljebb 10 éves időtartamban – hozzá lehet számítani a 20 éves gondozási időszakhoz.
A tartós ápolást végzők időskori támogatása adómentes juttatás és bírósági végrehajtás esetén mentes a letiltás alól. A tartós ápolást végzők időskori támogatása nem minősüll nyugellátásnak.

Az ápolási díj összege 2017 januártól bruttó 31.000 Ft. A fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékos személy gondozását, ápolását végző személy kérelmére megállapítható ápolási díj összege pedig bruttó 46.500 Ft.
Az ápolási díjra való jogosultság a saját jogú nyugdíj mellett főszabályként megszűnik.
Ez alól jelenleg egyetlen kivétel van: ha az érintett személy saját jogú nyugellátásban részesül (függetlenül annak összegétől) és
- a nyugdíjmegállapítás kezdő napját megelőző napon súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, és
- a nyugdíjmegállapítás kezdő napját megelőző 20 éven belül a súlyosan fogyatékos személy ápolása okán folyósított ápolási díjra vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága legalább 10 évig fennállt.

(2017/212.sz.2017.12.15. Hatályos 2018.01.01.és Szoc.tv.)


Kisvállalati adó (kiva) kulcsa  1 százalékponttal, 13 százalékra csökken.


Mégsem kell pénzforgalmi bankszámla az alanyi adómentes egyéni vállalkozóknak!


Az adózó részére kedvezményt biztosító eljárásokban a kedvezmény megadásának minden esetben feltétele a nettó adótartozás-mentesség


Nem kell személyi jövedelemadót fizetni, ha a praxisát eredeti jogosultként megszerző magánszemély adja azt el. Amennyiben az eladó a praxishoz ellenérték fejében jutott, az értékesítésből származó jövedelmét az eltelt idő függvényében csökkentheti, a szerzést követő ötödik évben pedig már nem kell adót fizetnie.

A módosító törvény hatálybalépését követő naptól kezdődően az állami adóhatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza azon adózók adatait, akik áfa-bevallási kötelezettségüknek több mint két, egymást követő bevallási időszakon keresztül nem tesznek eleget.


2018. január 1-től az internet-hozzáférési szolgáltatásra vonatkozó áfa kulcs 18%-ról 5%-ra, a fogyasztási célú halak áfa kulcsa 27%-ról 5%-ra, valamint a házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékének és belsőségének az áfa kulcsa 5%-ra csökken.


A Htv. hatályos szabálya szerint az adóévi helyi iparűzési adóbevallási kötelezettség az állami adóhatóság közreműködésével is teljesíthető az önkormányzati adóhatósághoz. E kedvező, adminisztrációs szabályt a törvény kiterjeszti az adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallás állami adóhatósághoz való benyújtásának lehetőségével, 2017. november 1-jétől. 


2018. január 1-jétől az állami adóhatóság a létrejött cégekről a cégbíróság útján beérkezett adatokat a cég székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság részére elektronikus úton továbbítja. Mindez azt eredményezi, hogy az új cég a cégalapítás kezdeményezésével nemcsak az állami adóhatóság, hanem a székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság felé is egyablakos rendszerben teljesítheti bejelentési kötelezettségét.

2018. január 1-jétől nem kell 14%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetniük a lakást bérbeadó magánszemélyeknek az évi 1 millió forint feletti ingatlan bérbeadásból származó jövedelmük után. További változás, hogy ha például a házastársak közös tulajdonában álló ingatlanhoz kapcsolódó adókötelezettséget teljes egészében az egyik házastárs teljesíti, akkor a párja nevére szóló számlákat (például rezsiköltséget) is elszámolhatja.

A belföldi összesítő jelentés értékhatára továbbra is 1 millió forint marad, az online adatszolgáltatási kötelezettséget pedig csak 2018. július 1-jétől kell kötelező jelleggel teljesíteniük az adózóknak.
2018. január 1-jétől a tulajdoni részesedést annak mértékétől függetlenül bejelentett részesedésként lehet kezelni, amennyiben az a szerzést követő 75 napon belül az adóhatóság részére bejelentésre kerül.

2018. január 1-jétől csökkenti az adózás előtti eredményt az adózó által a munkavállalói számára, azok lakhatásának biztosítása céljából épített bérlakás (hosszú élettartamú szerkezetű épület) bekerülési értékeként, a bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének adóévében. Az adóalap-kedvezményt nem lehet alkalmazni, ha az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő munkavállalóját, ennek hozzátartozóját szállásolja el.

A módosító törvény kihirdetését követő naptól kezdődően a látvány-csapatsportok támogatásának adókedvezménye szempontjából a röplabda látvány csapatsportnak minősül.

2018. január 1-jétől a gazdasági társaság adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül írásban köteles bejelenteni külföldi pénzintézetnél vezetett számlaszámait, a pénzintézet nevét, valamint a számla megnyitásának és lezárásának dátumát. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság 600 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja az adózót.

2018. január 1-jétől bevezetésre kerül az adófizetési biztosíték jogintézménye az adóregisztrációs akadályokkal nem érintett, de adótartozással rendelkező vagy adótartozással megszűnt cégben döntési pozíciót viselő azon személyek esetén, akik (amelyek) új cégben kívánnak részt venni. 

Hivatkozás: Szja és egyéb ADÓTÖRVÉNYEK


_________________________________________________________________________

12. Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról 


A munkáltató feladata az Igazolás elnevezésű könyv kiállítása, a munkáltató fel kell vegye a kapcsolatot az OEP-pel, 2017. jan.1-jétől a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK).
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 217/1997. (XII.1.) korm. r. 37.§-a akként rendelkezik, hogy a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt - amit az előző munkáltatótól kapott - a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi.
A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, valamint a „Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához” elnevezésű nyomtatvány (a továbbiakban: jövedelemigazolás) kiadásának tényét, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja, aki az átvételt igazolja.

A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.
Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat felhívni, hogy az Igazolványt az előző foglalkoztatójától szerezze be. Amennyiben a biztosított az Igazolványt nem szerzi be, erről a tényről a biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a nyilatkozatot a foglalkoztató köteles öt évig megőrizni. Amennyiben az Igazolványt a biztosított az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új Igazolványt állít ki.

Hivatkozás: A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 217/1997. (XII.1.) korm. r.

13. Rokkantsági ellátás vagy öregségi nyugdíj ÚJ összeg

Azok a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek, akik a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI.tv. (Mmtv) hatályba lépésekor – 2012. január 1-jén – az 57. életévüket már betöltötték, azaz 1955. január 1-jét megelőzően születtek.
Az Mmtv. 32. § (4) bekezdése szerint az 1955. január 1-je előtt született és 2011. december 31-én I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült személyek a kormányhivatalokon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől kérhetik, hogy rokkantsági ellátásuk a nyugdíjkorhatár betöltését követően öregségi nyugdíjként kerüljön továbbfolyósításra.
Fontos hangsúlyozni, hogy az öregségi nyugdíjként történő továbbfolyósítás kérelemre történhet. Ha a rokkantsági ellátás öregségi nyugdíjként történő folyósítását az érintett személy még nem kérte, vagy kérelmét követően az még nem öregségi nyugdíjként került folyósításra, öregségi nyugdíj megállapítása iránti igény ia benyújtható.

Igénylő kérheti az öregségi nyugdíjának új igényként történő kiszámítását és megállapítását. Ebben az esetben az öregségi nyugdíj összege az igénybejelentés időpontjában hatályos szabályok szerint kerül kiszámításra, amely összeg eltérhet a már folyósításra kerülő rokkantsági ellátás összegétől (többnyire ezt célszerű megtenni abban az esetben, ha a rokkantosítása előtti aktív életében az illető ellátott legalább 20 évi szolgálati időt szerzett). Fontos hangsúlyozni, hogy ezzel a lehetőséggel viszont kizárólag abban az esetben lehet élni, ha a rokkantsági ellátása a fent említett kérelme alapján már nem öregségi nyugdíjként kerül tovább folyósításra.
Az öregségi nyugdíj újbóli kiszámításának kérelmében egyértelműen jelezni szükséges, hogy a nyugellátás megállapítását kizárólag abban az esetben kéri, amennyiben az új megállapítás magasabb összegű nyugellátást eredményez, mint a rokkantsági ellátásnak öregségi nyugdíjként történő tovább folyósítása. Megjegyzem, ha alacsonyabb összegű, kedvezőtlenebb lenne egyébként az új öregségi nyugdíj összege, mint a rokkantsági ellátásának az összege, akkor el is utasítja a hivatal az öregségi nyugdíj igényét illetőnek, és ekkor kérheti a rokkantsági ellátásának öregségi nyugdíjként tovább folyósítását a nyugdíjfolyósítótól. 


A fenti módon benyújtott öregségi nyugdíjigények elbírálása során az eljáró nyugdíjbiztosítási szervek olyan eljárást folytatnak, hogy az igénybejelentésre tekintettel előzetes számítást végeznek az öregségi nyugellátás várható összegére vonatkozóan. Ennek eredményéről külön tájékoztatást nyújtanak az érintett igénylő részére.
A tájékoztatást követő 15 napon belül dönthet majd az érintett igénylő arról, hogy a rokkantsági ellátással azonos összegben folyósított öregségi nyugdíjat vagy az új összegben megállapított öregségi nyugdíjat kívánja-e igénybe venni. Mivel az öregségi nyugdíj megállapítása a rokkantsági ellátás folyósításának megszüntetését eredményezi, ezért a fenti eljárással kiküszöbölésre kerül, hogy az érintett személynek a számára alacsonyabb összegű ellátás kerüljön öregségi nyugdíjként tovább folyósításra.


Természetesen az igénylőnek kedvezőbb összeget állapíthatja meg hatóság. Ha az öregségi nyugdíj új összegére adta be kérelmét, de az igénylőnek az kedvezőtlenebb, akkor a hatóság elutasítja kérelmét. Ebben az esetben az 1955. január 1-jét megelőzően született és 2011. december 31-én I-III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően kérhetik, hogy a rokkantsági ellátásuk azonos összegben öregségi nyugdíjként kerüljön tovább folyósításra, mint fenn említettem.

A törvény nem rendeli el, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátása folyósítását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével  meg kell szüntetni, így az igénylő részére a jogosultsági feltételek fennállása esetén az öregségi nyugdíj megállapítható akkor is, ha az igénylő a megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül

Azok számára, akik 1955. január 1. után születtek, ez a lehetőség már nem áll fenn, viszont az ő esetükben a 2012. január 1. után megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás összege jellemzően olyan alacsony, hogy az általános szabályok szerint számított nyugdíjuk valószínűleg magasabb lesz, mint az ellátásuk összege.
Öregségi nyugdíjasként a felülvizsgálati kötelezettség természetesen megszűnik, vagyis nem kell több felülvizsgálatra elmenni nyugdíjasként. Öregségi nyugdíjasként a versenyszférában végzett nyugdíj melletti munka tekintetében a korábbi kereseti vagy munkaidőt illető korlátozások is megszűnnek.
 
Fenti lehetőség csak az Mmtv-ben meghatározott személyi kört érinti, nem vonatkozik két személyi körre Mmtv szerint (minden eset más lehet, keressen kérem a személyre szóló tájékoztatásért).
Ha a kérelem alapján öregségi nyugdíj megállapítására kerül sor, a rokkantsági ellátást megszüntetik.

Hivatkozás: 2011.évi CXCI.tv., 1997. LXXXI. tv. (Tny )


Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja,

mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés.

Rehabilitációs gazdasági menedzserként felülvizsgálati, ellátási ügyekben ÖNZETLEN szakmai útmutatást, tájékoztatást nyújtok biztos jogszabályi tudással, hogy mi mit jelent, mit tehet vagy nem tehet, mi a teendő, hogyan, mik az alternatívák, stb. Hogy  minden információ birtokában helyes döntéseket hozhasson, hátrány ne érhesse információ hiány miatt, hiszen a jogszabályok sokasága folyton változik, segítek eligazodni benne.

Évtizedes gyakorlatom van fellebbezések, bírósági keresetek jogi-, szakmai megfogalmazásában, az ilyen speciális ügyek koordinálásában, támogató szakmai tudással.

Bízom benne, hamarosan személyesen is megismerkedhetünk, és gyümölcsöző együttműködés jöhet létre!

____________________________________________________________________________

Bernáthné Székely Julianna,
rehabilitációs gazdasági menedzser,
06-20-420-20-39
This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

UniCredit Bank 10918001-00000145-03880003