KERESŐTEVÉKENYSÉG KORLÁTOZÁSA 2014.

Jogi nyilatkozat
A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett. A tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos (plágium, tartalom lopás).
Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.

A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, hiazen
 szándékosan nem tartalmaz  és nem is tartalmazhat mindent a honlapom, így a szakértőre szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne, mert
a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni, és tudni kell alkalmazni 

Bővebben: Bernáthné Székely Julianna,

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.   '; document.write(''); document.write(addy_text31987); document.write('<\/a>'); //-->\n This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.


TÁJÉKOZTATÓ

ELLÁTÁSOK MELLETTI KERESŐTEVÉKENYSÉG

2014.

Frissítve: 2014. 04. 08.  


TARTALOM

1. a) ÖREGSÉGI NYUGDÍJKORHATÁRT ELÉRŐK

b) NYUGDÍJKORHATÁRT még NEM betöltött nyugellátásban vagy ellátásban részesülők (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság,...)

2) ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS

3) BÁNYÁSZOK EGÉSZSÉGKÁROSODÁSI JÁRADÉKÁBAN részesülő

4) ....NEM minősülnek KIEGÉSZÍTŐ tevékenységet folytatónak....

5) REHABILITÁCIÓS JÁRADÉKBAN részesülő

6) REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁSBAN részesülők

7) Volt III.cs. rokkantsági nyugdíjas, 2012-tól felülvizsgálatra váró átfordított rehabilitációs ellátásban részesülők

8) Volt rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban felülvizsgálatra váró átfordított rehabilitációs ellátásban  részesülők

9) MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉKban részesülő

10) FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS, VAK SZEMÉLYI JÁRADÉK, BALESETI JÁRADÉK

11) ROKKANTSÁGI JÁRADÉK

12) GYES-ben részesülő

13) GYET-ben részesülő14) GYED-ben részesülő

14) GYED-ben részesülő  


A munkaadót nem kötelezi jogszabály a munkavállaló ellátása melletti kereset összegének figyelésére.
A munkavállaló kérheti, hogy munkaadója vegye figyelembe a hatályos jogszabályt az alkalmazása esetén, hogy megtarthassa ellátását kereső tevékenysége mellett.

2008. január 1-je óta nincs munkaidő korlátozás, csak kereset korlátozás az egyes ellátási típusokra, és a korlátozás minden, nyugdíjjárulék fizetés alapjául szolgáló Magyarországon szerzett bevételre kiterjed.
2009. augusztus 31-ét követően ezen túl a megállapított ellátások, illetve megszerzett jövedelmek számítása során külföldön szerzett jövedelmek is beszámítandóak.

Bővebben: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, ONYF honlapján, ügyfélszolgálatán.
Honlapomon: www.versenykepesseg.eu
Úgy vélem, a rehabilitáció, foglalkoztatás, ellátások rendszere igen sokrétű, a jogszabályok sokasága folyton változik, és nem könnyű eligazodni benne. Munkám során gyakran tapasztalom, hogy nemcsak az érintett nyugdíjasok, a rászorulók, a gyermeket nevelők nem ismerik ezeket. Ezen ISMERETEK HIÁNYA HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNNYEL járhat, komoly lehet az anyagi veszteség. Az ellátások igénybejelentéshez kötöttek.
Mindenképpen a témához jól értő, felkészült, tájékozott, tapasztalt, szakmai vélemény megfogalmazására képes személy alkalmas erre.
Fontosnak tartom, hogy az érdeklődők választ kaphassanak. Segítem az eligazodást. 

1.)a) Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött nyugdíjasok továbbra is korlátlanul folytathatnak kereső tevékenységet 2014-ben is.
Hivatkozás: 1997. évi LXXXI.tv. 


2013. július 1-jétől szüneteltetni kell a nyugellátás folyósítását, ha …

a nyugdíjas közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami vezetői szolgálati, közszolgálati, bírói szolgálati, igazságügyi alkalmazotti, vagy ügyészségi szolgálati viszonyban áll.
Érintett az, aki a közszférában dolgozik, de korábban öregségi teljes nyugdíjat, előrehozott csökkentett összegű öregségi nyugdíjat, korkedvezményes nyugdíjat, bányásznyugdíjat, művésznyugdíjat, polgármesterek, országgyűlési- és európai parlamenti képviselők korhatár előtti öregségi nyugdíját, vagy korengedményes nyugdíjat folyósítják neki.
Emellett érintettek még a közszférából bért kapó szolgálati nyugdíjba vonult rendőrök és katonák is. Nem kell a keresőtevékenység miatti szüneteltetést alkalmazni, ha a szolgálati járandóságban részesülő személy fegyveres szervvel vagy a Magyar Honvédséggel hivatásos szolgálati viszonyban áll.
A dupla ellátást ápr.30-ig be kell jelenteni a Hivatalnak, és július 1-től felfüggesztik a kereső tevékenysége alatt az ellátás folyósítását.
Így jelentősen korlátozásra kerül a Magyarország Alaptörvényének 12. cikkében is rögzített, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog.
Kivétel a külön miniszter által engedélyezettek.
Hivatkozás: 2012. évi CCVIII. törvény egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról 2012. december 22. MK 178. sz. amely módosította: a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvényt, és a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt   


b) Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugellátásban vagy egyéb ellátásban részesülő munkavállalók részére

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B. §-a szerint mindazok esetében, akik az ÖREGSÉGI NYUGDÍJKORHATÁR BETÖLTÉSE ELŐTT ÖREGSÉGI korhatár előtti ellátottként a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban állnak, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a nyugdíj folyósítását SZÜNETELTETNI KELL,
a rendelkezés szerint mindaddig, amíg a korhatár előtti ellátott adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az ún. éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér - minimálbér - összegének tizennyolcszorosát, 2014-ben 101. 500 forint x 18 = 1. 827. 000 forint), a keresete mellett a nyugdíjat is korlátozás nélkül felveheti.
Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap 1. napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi nyugdíjat vissza kell fizetni.
 
Ha a nyugdíjas 2007. december 31-én a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 1. § c) pontja szerinti korhatár előtti öregségi nyugdíjban (előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, ún. „művész" nyugdíjban) részesült, a korlátozás szempontjából a 2012. június 30-át követően szerzett jövedelem vehető figyelembe.
Ez a rendelkezés azokra vonatkozik:
-         a nőkre vonatkozik, akik 40 év jogosultsági idő alapján a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjában részesülnek,
-         a nőkre vonatkozik, akiknek a 2012. január 1-jét megelőzően megállapított korhatár előtti öregségi nyugdíját hivatalból a nők kedvezményes öregségi teljes nyugdíjaként folyósítják tovább, illetőleg
-         az 1954. évben vagy azt megelőzően született személyekre vonatkozik, akiknek szolgálati nyugdíja öregségi nyugdíjként kerül továbbfolyósításra.
 
Az éves keretösszeg elérését - annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül - az érintett nyugdíjasoknak a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteniük a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz. (A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.)
 
Az említett rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban, az átmeneti bányászjáradékban, valamint a balettművészeti életjáradékban részesülő személyekre is, annak ellenére, hogy nem minősülnek nyugdíjasnak.
A szolgálati járandóság, az átmeneti bányászjáradék, valamint a balettművészeti életjáradék nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől a felsorolt ellátásokban részesülő foglalkoztatottak nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők, illetőleg a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak.
Hivatkozás: 2011. CLXVII. Tv.   


2.) Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nyugellátásban vagy egyéb ellátásban részesülő munkavállalók részére

A 2011. december 31-én
a) I-II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
b) az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban,
c) az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött vagy 5 éven belül betöltő rendszeres szociális járadékban,
d) átmeneti járadékban
részesülő személy ellátását 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásként részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat és keresete 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2014-ben 152. 250 Ft).

A rokkantsági ellátásban részesülő tizenöt napon belül köteles bejelenteni, ha
- a jogosultsági feltételeket megalapozó körülményeiben változás következett be, vagy
- keresőtevékenységet folytat és a jövedelmének 3 egymást követő hónapon keresztül (2014-től) meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2014. január 1-től 152. 250Ft). [A bejelentéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolnia kell a jövedelmének összegét.]
Hivatkozás: 2011. évi CXCI XII. 29. tv.  


 
3. ) Ha a bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő biztosítással járó jogviszonyban áll és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér havi összegének tizennyolcszorosát, ezen keretösszeg elérését követő hónap első napjától a tárgyév december 31-ig (de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) az ellátás folyósítását szüneteltetni kell.
Hivatkozás: 2011. évi CXCI XII. 29. tv.   


4. ) A keresőtevékenységet folytatók figyelmét felhívom, hogy a rehabilitációs és a rokkantsági ellátás nem nyugellátás, ezért 2012. január 1-jétől a foglalkoztatottak nem minősülnek nyugdíjasnak, az egyéni vállalkozói engedéllyel rendelkezők, illetőleg a társas vállalkozás tagjai pedig nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozónak.
Hivatkozás: 2011. évi CXCI XII. 29. tv. 


 
5. ) A keresőtevékenység folytatása szempontjából továbbra is élnek a jogosultságot befolyásoló, korlátozó szabályok a felülvizsgálatig, amelyek a következők:
A REHABILITÁCIÓS JÁRADÉKBAN részesülő, keresőtevékenységet folytató személy ellátását MEG KELL SZÜNTETNI, ha a járadékban részesülő hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének havi átlaga meghaladja a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és a minimálbér összegét.
Hivatkozás: 2011. évi CXCI XII. 29. tv.  


6. ) A rehabilitációs pénzbeli ellátás (új komplex minősítés szerint)folyósítását szüneteltetni kell arra az időtartamra, amikor az ellátott
a) keresőtevékenységet végez vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, ha a munkaszerződés szerinti heti munkaideje a 20 órát meghaladja, vagy
b) keresőképtelen. 


A szüneteltetés időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást az ok bekövetkezéséről való tudomásszerzést követő hónaptól járó ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet.
Hivatkozás: 2011. évi CXCI (XII. 29.) tv. 


7. ) A 2011. évi CXCI. törvény alapján azon személyek részére, akik 2011.12.3l-ig az 57. életévüket nem töltötték be és III. csoport szerinti rokkantsági /baleseti rokkantsági/ nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesültek, 2012.01.01-től az ellátásukat rehabilitációs ellátásként kell tovább folyósítani.

Ebben az átfordított rehabilitációs ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet a 2011.12.31-én érvényes szabályok szerint folytathat a komplex minősítés elvégzése, illetve az ellátás megszűnésének időpontjáig.


Az átfordított rehabilitációs ellátásban részesülő személv a felülvizsgálatról szóló döntést követő harmadik hónap 1. napiáig a Tny. és a 387/2007. (XII. 23.) Korm. rend. 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhet keresőtevékenységet:


Amennyiben korábban III. csoport szerinti rokkantsági /baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült, de 2012.01.01-től rehabilitációs ellátásban részesül, a rehabilitációs ellátás folyósítását meg kell szüntetni, ha hat egymást követő hónapra vonatkozó bruttó keresetének/jövedelmének havi átlaga meghaladja a folyósított ellátás kétszeresét, de legalább a minimálbér összegét.


Figyelem: amennyiben a külföldön végzett tevékenysége alapján a jelzett összeget meghaladóan rendelkezik jövedelemmel, akkor arra vonatkozóan a bejelentési kötelezettség Önt terheli (Tny. 97.§ (5) bek., 2011. december 31-én hatályos Tny. 36/D.§ (6) bek.és36G.§ (5) bek).

Hivatkozás: 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 33. § (1) és (2) bekezdése valamint az 1997. évi LXXXI. törvény 2011. december 31-én hatályos (a továbbiakban: Tny.) 36/D. illetve 36/G. §


8. ) Keresetkorlátozás érvényes a 2011. december 31-éig rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülő, 2012. január elsejétől rehabilitációs ellátásban részesülőkre: az átfordított rehabilitációs ellátásban részesülő személv a felülvizsgálatról szóló döntést követő harmadik hónap 1. napiáig a Tny. és a 387/2007. (XII. 23.) Korm. rend. 2011. december 31-én hatályos rendelkezései szerint végezhet keresőtevékenységet:

hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át. Ami jelenleg (2014.) 101.500 Ft 80%-a, vagyis BRUTTÓ 81. 200 Ft-nál nem lehet több keresete, jövedelme, különben megszüntetik ellátását.  
Irányadó jogszabályok: 1997. évi LXXXI. tv.; 387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 2011. évi CXCI. (XII. 29.) tv.  


9. ) MAGASABB ÖSSZEGŰ CSALÁDI PÓTLÉK:
Erre az ellátásra jogosult, ha az orvos-szakértői szerv szakvéleménye vagy szakhatósági állásfoglalása szerint a 18. életévének betöltése előtt
a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette,
b) legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
c) az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket.
A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló 3/2013. (I. 7.) EMMI rendelet hatálybalépését megelőzően e rendelet 2013. március 31-én hatályos rendelkezései szerint kiállított igazolás az igazoláson feltüntetett érvényességi időn belül – a tartós beteg vagy súlyosan fogyatékos állapot véglegességének tényét megállapító igazolás esetén a gyermek 18. életévének betöltéséig – felhasználható.
3/2013. (I. 7.) EMMI 2013. április 1-jén lép hatályba.

Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van magasabb összegű családi pótlék folyósítása mellett, úgy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.
A jogosultság esetleges szüneteltetésének vizsgálatára, a szüneteltetésre az érintett személy munkáltatója által küldött adatok, bejelentés alapján kerülhet sor. A bejelentés teljesítése az ellátásban részesülő kötelezettsége munkáltatója felé, a munkaadó ennek alapján jelzi a Magyar Államkincstár felé
Az ellátásban részesülő személy a munkáltató felé bejelentési kötelezettségének elmaradása az ellátásban részesülőnek felróható, ezért az érintett az esetleg jogalap nélkül kifizetésre kerülő magasabb összegű családi pótlék teljes összegének visszafizetésére, megtérítésére kötelezhető.
Hivatkozás: 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról 4. § j) Módosította: 3/2013. (I. 7.) EMMI rendelet MK 3. sz. 


10.) FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS, VAK SZEMÉLYI JÁRADÉK, BALESETI JÁRADÉK
Ahogy eddig is, ezekben az ellátásokban részesülőkre sem munkaidő-, sem kereseti korlátozás nem vonatkozik, tehát akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak, és elvileg bármennyit kereshetnek.
Hivatkozás: 141/2000. (VVVI. 9.) Korm.rend., 6/1971. (XI. 30.) EÜM rend. 1998. évi XXVI.tv.  


11.) ROKKANTSÁGI JÁRADÉKBAN RÉSZESÜLŐ SZEMÉLY
A rehabilitációs járadékról szóló törvény nem módosította a rokkantsági járadékosokra vonatkozó szabályokat. Ilyen módon - ahogy eddig is – a rokkantjáradékosokra sem munkaidő-, sem kereseti korlátozás nem vonatkozik, tehát akár teljes munkaidőben is dolgozhatnak, és elvileg bármennyit kereshetnek.
Hivatkozás: 83/1987 (XII. 27.) MT rendelet,  


12.) GYES-ben részesülő

A gyermek egy éves kora után korlátozás nélkül végezhető kereső tevékenység. 


2011. január 1.-től változtak a gyermekgondozási segély mellett végezhető keresőtevékenységgel összefüggő szabályok.
A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, a nagyszülőt, azt az örökbefogadó szülőt, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak kereső tevékenységet
 a gyermek egy éves koráig nem folytathat,
 a gyermek egy éves kora után korlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.

(heti 30 órát meg nem haladó időtartamban, vagy ha a munkavégzés az otthonában történik időkorlátozás nélkül folytathat,
 tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,
 ikergyermekek esetében a gyermekek egy éves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy csak egy gyermek után jogosult gyermekgondozási segélyre. (Időkorlátozás alatt a 30 órát meghaladó keresőtevékenység értendő.)
A kiskorú szülő gyermekének gyámja a gyermekgondozási segély mellett időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet.
A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a gyermek három éves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
Az az örökbefogadó szülő, akire az általánoshoz képest eltérő szabályok vonatkoznak a gyermekgondozási segély mellett heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat keresőtevékenységet.)

Az ellátás folyósítását érintő változások bejelentésének elmulasztása az ebből származó jogalap nélküli kifizetés összegének visszafizetését vonja maga után minden ellátás esetében!
Hatályos: 2011. 01. 01.
Hivatkozás: 359/2010. (XII. 30.) Korm. r. a családok támogatásáról szóló 1998. LXXIV. Tv. végrehajtásáról MK 200. sz.
1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról Cst. 21., 21/A. §   


13.) GYET

A gyermek egy éves kora után korlátozás nélkül végezhető kereső tevékenység 2014. január 1-jétől. 

2010. május 1-jén hatályba lépő rendelkezés szerint a 2010. április 30-át követően született gyermekekre tekintettel a gyermeknevelési támogatást a legkisebb gyermek második életévének betöltésétől állapítják meg. Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől a 8. életévének betöltéséig jár.  
A GYET-ben részesülő szülő rendszeres kereső tevékenységet korlátozás nélkül folytathat a gyermek egy éves korától.

(nem folytathat, feltéve, hogy munkaideje a heti 30 órát nem haladja meg, vagy dolgozhat időbeli korlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik. )
Hivatkozás: 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról Cst. 27. § (1) a)   


14.) GYED-ben részesülő korlátozása

A gyermek egy éves kora után korlátozás nélkül végezhető kereső tevékenység 2014. január 1-jétől. 

Röviden: 2013. dec.31-ig kereső tevékenységet nem folytathat a gyermek egy éves koráig, azt követően korlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet.
Hivatkozás: Eb.tv. 42/A. §
(Bővebben: Nem jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult:
- bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez (kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást), vagy
- hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja (Egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként személyesen keresőtevékenységet nem lehet folytatni.),
- munkavégzés nélkül teljes keresetét megkapja, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár gyermekgondozási díj,
- egyéb rendszeres pénzellátásban részesül. (A rendszeres pénzellátások körét a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 4. § (1) bekezdés i) pontja tartalmazza. Pl.: rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék, rokkantsági járadék, gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, álláskeresési járadék.),
- ha a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül,
- ha a gyámhatósági intézkedéssel a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá, ha 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
- a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkoztatást nyújtó intézményi elhelyezést,
- nem jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti. (Eb.tv. 42/C. §)
A szülők közös háztartásában élő gyermekek után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult gyermekgondozási díjra, gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra, attól függetlenül, hogy a jogosultság feltételeivel mindketten rendelkeznek. (Eb.tv. 39. § (4) bek. és Vhr. 26/A. § (3) bek.) 

SPECIÁLIS SZAKTUDÁS SZÜKSÉGES

a megváltozott munkaképességű emberek
EREDMÉNYES és HATÉKONY FOGLALKOZTATÁSÁHOZ.

KERESSEN  KÉREM!
MEGOLDÁST kínálok a NEM CSAK megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához, hanem
általában a kedvezmények, foglalkoztatás témában a SZERVEZET  költséghatékony működéshez, a VERSENYKÉPESSÉGHEZ!  

A munkatársaknak emberi és üzleti kapcsolatai, személyes szükségletei, kívánságai és vágyai, gondjai, aggodalmai vannak.

A termelés tárgyi eszközeivel való helytelen bánásmód gondot okoz, tehát

AZ ANYAGIAKKAL GAZDÁLKODNI KELL,

AZ EMBEREKKEL PEDIG BÁNNI KELL TUDNI.

ELENGEDHETETLEN egy humánerő forrás stratégián belül BEGOGADÓ MUNKAHELY kialakításával, beillesztési programmal, útmutatóval rendelkezni, tréningek, coach,

a HR minden területén a felvilágosítás: a TOBORZÁS (máshol elérhetők a sérült emberek, a hirdetés feladásának helyes módja,...), KIVÁLASZTÁS (helyes interjúztatás, EBH, esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód,,...), BEILLESZTÉS, MEGTARTÁS, MOTIVÁLÁS, FEJLESZTÉS, BELSŐ KÉPZÉSI RENDSZEREK MŰKÖDTETÉSE, BÉRGAZDÁLKODÁS, TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS, humánus elbocsátás.

MINDEHHEZ ISMERNI KELL A BEFOGADÁS ALAPVETŐ ELEMEIT, módszereit, technikáit, a megváltozott munkaképességű ember (CÉLCSOPORTOK is heterogének) sajátosságait, amely alapján kiépül a SZEMÉLYI-, TÁRGYI-, INFRASTRUKTÚRÁLIS-, FINANCIÁLIS RENDSZERT.


SZEMÉLYRE SZÓLÓ, MUNKAHELY SPECIFIKUS TÁJÉKOZTATÁST NYÚJTOK HITELES SZAKÉRTŐKÉNT JOGSZABÁLYI HÁTTÉRREL

A PIAC KORLÁTOZÁSÁNAK következménye, hogy a GYENGE TELJESÍTMÉNYT, ROSSZ TERMÉKET TARTJA FENN.

Az ELÉRHETŐ JÖVEDELEM, a BEFEKTETETT ENERGIA ARÁNYA és a KERESET KORLÁTOZÁSA ALULMOTIVÁLTSÁGOT EREDMÉNYEZ. MINDEZ NEGATÍVAN HAT a VERSENYKÉPESSÉGRE!

A TÁRSADALMI KORLÁTOK DISZKRIMINÁCIÓT és SZOCIÁLIS KIREKESZTETTSÉGET EREDMÉNYEZNEK!

Speciális szaktudás szükséges a megváltozott munkaképességű emberek eredményes és hatékony foglalkoztatásához.


Végzettségem, képzettségem, több éves szakmai tapasztalatom, kapcsolati tőkém van a témában szakértőként és érintettként. Többek között humánerőforrás-szervezést tanítottam a Károly Róbert Főiskolán, és szakértői képzéseken előadó voltam.

Alap végzettségem tanító, tanár, gyógypedagógus, esélyegyenlőségi manager, rehabilitációs mentor, rehabilitációs gazdasági szakértő.


Így képes vagyok meghatározni azokat a szakmákat, területeket, foglalkozástípusokat, amelyekre az álláskereső alkalmas illetve azokat az egészségügyi kizárásokat, amelyekre a munkaköri besorolásnál ügyelni kell.


Ismerem a megváltozott munkaképességű emberek szocio-kulturális, demográfiai jellemzőit, a munkavállaláshoz szükséges képességeket, készségeket, pszichológiai állapotukat. Mindezek ismeretében olyan módszereket, és eljárásokat alkalmazok, amelyek elősegítik a „munkára kész” állapot kialakulását.


Ismerem a foglalkoztatás gátjait is, amely kapcsolódhat a fogyatékossághoz, vonatkozhat a közösségre (negatív attitűdök), a környezetre (akadálymentesítés, ergonómia, munkaadaptáció, stb.), az esetleges munkáltatói előítéletekre.


Elkötelezettségem, empátiám, hasonló helyzetem, szakmai tudásom miatt megfelelő odafordulással, vagy éppen nagyon határozott fellépéssel segíthetek a helyzetek feloldásában, kimozdíthatok sorsokat a holtpontról.  

Szükség lehet egy állandó szakértőre foglalkoztatás, ellátások, kedvezmények témában !! 


A vezető tevékenységének egyik mércéje a rábízott javakkal való gazdálkodás hatékonysága, vagyis az optimális költség-haszon hányadost kell elérnie, amihez az emberi erőforrás is hozzájárul az irányítása révén.

Ennek eredményességében segédkezem, amely koordináció pozitív üzenet a partnerek számára is, még jobb cég imázst jelent, aminek jó hatása lehet új piac kialakulására, aminek pénzbeli értéke felbecsülhetetlen. 


Pontosan tudom kódolni, elemezni az ORSZI, NRSZH szakvéleményekben leírtakat, ismerem a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményeket jogszabályi háttérrel, mindez pénzbeli előny, megtakarítás a Szervezetnek.  


Forintosítható érték a speciális szakismeretem, információim, tudásom, innovatív erőforrás, egyedi elem, amely a cég versenyképességét befolyásolja, mert a foglalkozási rehabilitáció koordinálása szervezetfejlesztő, közösség építő, munkamorál és elkötelezettség erősítő, nő az egymás iránti figyelem, tolerancia, mindez javítja a munkahelyi légkört, amely pozitívan hat a teljesítményre, így versenyelőnyt jelent. Emellett életvezetést támogató, személyiség fejlesztő, információt nyújtó, motiváló, beilleszkedést ill. bennmaradást, megtartást, munkavégzést segítő komplex szolgáltatás, menedzselés, 

Mert AZ EGYÉNI KOMPETENCIÁK BIRTOKÁBAN ÉRHETŐK EL A SZERVEZETI CÉLOK. 

A szellemi tőke a szervezet láthatatlan vagyona.

ANYAGI, SZELLEMI és KULTÚRÁLIS TÖBBLETET és ezzel VERSENYELŐNYT JELENT a vállalkozás, a társadalom számára.

 

 Támogatás helyett az EU ösztönöz, és lehetőségeket teremt aktív munkaerő-piaci eszközökkel,

INNOVATÍV foglalkoztatás politikát ösztönözve a fenntartható fejlődés érdekében.

Hangsúlyozva, hogy a szervezetek, országok eredményességének oka leginkább az emberben keresendő.

A VERSENYELŐNY legtartósabb, vagy talán

EGYETLEN TARTÓS FORRÁSA AZ EMBER,

s tanulási, fejlődési képessége.

ATTITŰD kérdése a társadalmi befogadás és versenyképesség elérése. A munkáltató döntése, hogy a büntetésként is felfogható pluszadóra költi-e a pénzét (rehabilitációs hozzájárulás), vagy megváltozott munkaképességű embereket foglalkoztat-e inkább. Az anyagi, jogi jellegű kényszerítő eszközök fontosak (minden országban van), de nem helyettesítik, csak előmozdítják a szemléletbeli változást.
A hozzáállás egy olyan kapcsoló, amely minden mást elindít. ~ Ismeretlen
 
CSR (Corporate Social Responsibility): az üzleti siker elérését jelenti olyan módon,

amely tiszteletben tartja az etikai értékeket, a törvényi kereteket, valamint a vállalati működés összes érintettjének igényeit és szükségleteit.

A tudás, a szellemi tőke az ország, a szervezet, az ember láthatatlan vagyona. 

Számos vállalat VERSENYKÉPESSÉGÉBEN sokkal lényegesebb szerepet játszik

A SZERVEZET ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉGE, KULTÚRÁJA,  SZAKEMBEREINEK KIVÉTELES KÉPESSÉGE, vagy VEZETÉSI FILOZÓFIÁJA, mint az, hogy milyen fizikai és pénzügyi eszközei vannak.

 

A HUMÁN STRATÉGIA a vállalat egyik fő támasza, hiszen a humán tőke a NÖVEKEDÉS egyik LEGMEGHATÁROZÓBB ELEME. 


Ismeretes, hogy a mindenféle átlagtól való eltérést elfogadó, BEFOGADÓ JELLEGŰ VÁLLALATOK INNOVATÍVABBAK a többieknél. Nyilván, aki a különbségeket jól tudja fogadni, az új gondolatokra is nyitottabb. Az ilyen rugalmas, újfajta szemlélet segítségével a vállalat követni tudja a társadalomban, a gazdasági életben történő változásokat, ezzel megadva magának az esélyt, hogy olyan dinamikus intézmény legyen, amely tevékeny alakítója a változásoknak és nem pedig az elszenvedője.

 

Figyelembe véve, hogy a társadalmi befogadás mindig két félt igényel, a BEILLESZKEDI IGYEKVŐ egyiket és a FOGADNI KÉSZ másikat, s közben nélkülözhetetlen a KÖLCSÖNÖS ALKALMAZKODÁS.  

 

Ebben a világban nem tehetünk nagy dolgokat, csak kis dolgokat, nagy szeretettel. ~ Teréz Anya.  

A szervezetek elkerülhetik a 964. 500 Ft/év/fő rehabilitációs hozzájárulás befizetését, ha minden huszonötödik dolgozó után legalább egy megváltozott munkaképességű dolgozót alkalmaznak (kötelező foglalkoztatási szint).

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatását elősegítő tettek minden forintja 5 év alatt 4, 77 forint megtérülést eredményez helyi vagy országos szinten egy 2006-ban készített SROI-vizsgálat (Befektetés Társadalmi Megtérülése) szerint.

Fontos törekedni a megfelelő munkakörben a megfelelő kompetenciákkal bíró megváltozott munkaképességű munkaerő megszerzésére, megtartására, akár támogatás nélkül, erkölcsi-, anyagi megbecsüléssel, érezve hasznos munkáját, amely hat a teljesítményre, munkahelyi légkörre, így a versenyképességre.
Hiszen a fogyatékos emberek 71%-a 8 elemit végzett, ebből 32%uk azt sem fejezte be, szakképesítést, érettségi egy-negyedük szerzett és alig 5%uk felsőfokú végzettséget.  
Így nincs nagy merítési lehetőség magasabb kvalitású munkaköröknél, ezért a megfelelő képzettségű-, kompetenciájú megváltozott munkaképességű munkavállaló ÉRTÉK.  

Úgy vélem, a rehabilitáció, foglalkoztatás rendszere igen sokrétű, a jogszabályok sokasága folyton változik, és nem könnyű eligazodni benne. Munkám során gyakran tapasztalom, hogy nemcsak az érintett nyugdíjasok, a rászorulók, a gyermeket nevelők nem ismerik ezeket. Ezen ISMERETEK HIÁNYA HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNNYEL járhat, komoly lehet az anyagi veszteség. Az ellátások igénybejelentéshez kötöttek.

Fontosnak tartom, hogy az érdeklődők választ kaphassanak kérdéseikre.    

AHOL SZERETETRE MÉLTÓ EGYÉNISÉGEDET NEM ERESZTIK BE, OTT  HASSÁL JÓ PÉLDÁDDAL. ~ Mahatma Gandhi

Bővebben: Bernáthné Székely Julianna,

rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő

This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. '; document.write(''); document.write(addy_text61646); document.write('<\/a>'); //-->\n This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.