11. Adóváltozások 2020.

Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs jogi szakértő

+36-20-420-20-39 This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.


11. Adóváltozások 2020. 

A szociális hozzájárulási adó mértéke (17,5%) a jelenleg elfogadott jogszabályok alapján 2020.07.01-jétől  18,5% társadalombiztosítási járulék néven (10%nyugdíjjárulék, 7%egészségbiztostási, 1,5%munkaerő-piaci járulék).

A felsorolt jövedelmek (kivéve a béren kívüli juttatások) esetében a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség csak addig áll fenn, amíg a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelme, illetve a felsorolt jövedelmek éves összesítésben el nem érik a mindenkori minimálbér 24-szeresét (adófizetési felső határ).

2020.01.01-től nem keletkezik járulék fizetési kötelezettsége a kifizetőnek a saját jogú nyugdíjas személyre tekintettel nem csak munkaviszonyban, hanem más jogviszonyban is foglalkoztatva is.

A törvény továbbá egyértelműen kimondja, hogy az EU más tagállamában biztosított személyek mellett a szociális biztonsági egyezmények hatálya alá tartozó államban biztosított személy jövedelme után sem kell majd szociális hozzájárulási adót fizetni.

2019-től eltörölték a 25 év alattiak és az 55 év felettiek után érvényesíthető szociális hozzájárulási adó kedvezményt, helyette bevezetik a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető adókedvezményt, amely viszont csak kis részben fedi le fenti foglalkoztatotti kört: főként a pályakezdőkre, álláskeresőkre és a munkaerőpiacra visszatérő kismamákra összpontosít.

Ezen kedvezmény azon munkaviszonyban álló személy után lehet igénybe venni, aki a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési folyósításának időszakát, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát nem kell beszámítani. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is.

A kedvezmény mértéke a foglalkoztatás első két évében a bruttó munkabér, de maximum a minimálbér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 100%-a, a foglalkoztatás harmadik évében maximum a minimálbér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 50%-a.

Szintén megszüntetésre került 2019-től a GYED-ben, GYES-ben és GYET-ben részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény, melyet részben a fentiekben említett „munkaerőpiacra lépők” után érvényesíthető adókedvezménnyel, valamint a három vagy több gyermeket nevelő munkaerőpiacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezménnyel kívánnak helyettesíteni.

A legalább 3 gyermek után családi pótlékra jogosult, munkaerőpiacra visszalépő nők után járó adókedvezmény mértéke a foglalkoztatás első három évében a bruttó munkabér, de maximum a minimálbér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 100%-a, a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében maximum a minimálbér után fizetendő szociális hozzájárulási adó 50%-a.

A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető kedvezményt itt: http://www.versenykepesseg.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=85&Itemid=673 , valamint bevezették a közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezményt 2019-től.

A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény és a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye megszűnik, azonban a kutatók foglalkoztatása és a K+F tevékenység után érvényesíthető kedvezmények változatlan formában továbbra is hatályban maradnak 2019-től.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7.710 Ft (napi 257Ft) 

2020. január 1-től  EVA megszűnik.

2020. január 1-től tartós befektetési számlát (továbbiakban TBSZ) köthet a magánalapítvány magánszemély, mint kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából, illetve a bizalmi vagyonkezelő – a magánszeméllyel, mint vagyonrendelővel magánszemély, mint kedvezményezett javára megkötött – bizalmi vagyonkezelési szerződés teljesítése céljából. Az így kezelt, elkülönített vagyon hozama az adóztatás szempontjából ugyanolyan megítélés alá esik, mintha e vagyonra annak „eredeti” tulajdonosa (vagyonrendelő, alapító, csatlakozó) kötne TBSZ-t. Az adókötelezettségeket az alapítvány és a bizalmi vagyonkezelő teljesíti. A fenti jövedelmeket az osztalék megállapításánál nem kell figyelembe venni, ám ezek forrásáról a vagyonkezelő és az alapítvány nyilvántartást kell vezessen.

2019. július 28-tól módosult a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet. A módosítás bevezette a magánszálláshely fogalmát, megkülönbözteti azt az egyéb szálláshely fogalmától. Magánszálláshelyet magánszemély és egyéni vállalkozó szolgáltathat, míg egyéb szálláshelyet csak gazdasági társaság üzemeltethet. Az Szja tv. a magánszemély egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységével kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket (bérbeadás, tételes átalányadózás)

A számlázással és az online számla adatszolgáltatással kapcsolatban számos újítás, szigorítás lép érvénybe.

    Elsőként, 2020. július 1-jétől
        A számlakibocsátásra vonatkozó főszabály szerinti észszerű idő 15 napról 8 napra rövidül, vagyis a számla kiállítására a teljesítést követő 8 napon belül sort kell keríteni.
        Kibővül a számla kötelező adattartalmára vonatkozó előírás, akként, hogy a belföldön nyilvántartásba vett számlabefogadó adóalany adószámának első nyolc számjegye kötelezően feltüntetésre kell kerüljön minden számla esetén.
        Már minden olyan számláról/számlával egy tekintet alá eső okiratról adatot kell szolgáltatni, amelyet egy másik belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítésről – kivéve a Közösségen belüli adómentes termékértékesítést – vagy szolgáltatásnyújtásról bocsátottak ki. Bővül tehát az adatszolgáltatás köre pl. a belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekkel és a 100.000 forint alatti áfát tartalmazó számlákkal.
        Ezzel párhuzamosan a számlabefogadói oldalon is szélesedik a jelentési kötelezettség, hiszen a bevallásban továbbra is nyilatkozni szükséges az adattovábbítással érintett számlák után gyakorolt adólevonásról.

   2021. január 1-jétől
        Adatot kell szolgáltatni minden termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kibocsájtott vagy kiállított számláról és számlával egy tekintet alá eső okiratról. Kivételként csak a Közösség másik tagállamában teljesült ügyleteket és a távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatozó különös szabály szerint (egyablakos rendszer alkalmazásával) adózókat hozza a törvény.
        Az adatszolgáltatási kötelezettség ettől az időponttól kezdve tehát már nem csupán az adóalanyok részére kiállított számlák tekintetében áll fenn, hanem az kiterjed a nem adóalanyok részére kibocsátott számlákra is.
        A nem adóalany természetes személyek részére kibocsájtott számla esetében azonban nem kell adatot szolgáltatni a vevő nevéről és címéről.

A számlakibocsátást érintően tisztázzák továbbá, hogy

    Egyéb oktatás nyújtása esetén már számlakibocsátási kötelezettség keletkezik (a jövőben nem lesz elegendő csupán a számviteli törvénynek megfelelő számviteli bizonylat kibocsátása).
    Előleg esetén a végteljesítésről szóló számla, számlával egy tekintet alá eső okirat vonatkozásában az előleg figyelembevételével adódó különbözetről kell adatot szolgáltatni.

Továbbá, az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény 2020. január 1-jei hatályon kívül helyezésével a korábban EVA-alanyok gazdasági tevékenységük tekintetében ÁFA-alannyá válnak. Ehhez kapcsolódóan az adóalanynak nyilatkozattételi kötelezettsége keletkezik az Áfa tv.-ben meghatározott adózási módokra vonatkozó választásáról, kizárólag adómentes tevékenység végzéséről, az adómegállapítás különös módjának alkalmazásáról, s ezt 2020. január 15-ig köteles megtenni. Amennyiben az adóalany nem tesz nyilatkozatot, úgy 2020. január 1-től az Áfa tv. általános rendelkezései szerinti szabályok lesznek a rá irányadóak.

Kedvezően érintheti a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozókat, hogy míg 2019-ben az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér másfélszerese után fizetik meg, addig 2020. július 1-jétől ezeket a tb-járulékot már ismét csak a minimálbér után kell megfizetniük, úgy, mint előtte a nyugdíjjárulékot. A szochót viszont változatlanul a minimálbér 1,125-szöröse után kell leróniuk.

Az őstermelőknek minimum a minimálbér 92 százaléka után kell majd tb-járulékot fizetniük. Az őstermelőknek és a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottaknak kedvező lehet, hogy július 1-je után jogosultak lesznek munkaerőpiaci ellátásokra. A szochót fizető mezőgazdasági őstermelőknél a korábbi negyedéves helyett éves adómegállapítás lesz januártól.

Önfeljelentést vár el NAV

Az adótervezésben közreműködő adótanácsadónak, továbbá a struktúra végrehajtásában részt vevő egyéb közreműködőknek (például könyvelő, pénzügyi tanácsadó) be kell jelenteniük minden olyan határon átnyúló konstrukciót, amely rendelkezik bizonyos adókikerülésre utaló ismertetőjeggyel. Olyan adózási megoldásokat kell bejelenteni, amelyek ugyan nem törvénytelenek, de kihasználják a lehetséges kiskapukat az adóoptimalizálás érdekében. Először 2020. július 31-én kell bejelenteni a július 1-jétől megvalósított struktúrákat, majd 2020. augusztus 31-ig kell bejelentést tenni azokról a határon átnyúló konstrukciókról, amelyeket 2018. június 25. és 2020. július 1. között kezdtek el végrehajtani.

Vadászati adómentesség

Adómentes lesz, ha a vadkárok elhárítását célzó vadászaton résztvevő vadásznak ingyenesen vagy kedvezményesen adnak terméket vagy szolgáltatást, és az adómentesség már a jogszabály hatálybalépését megelőzően is érvényesíthető. Különösen a vadászati hatóság által jóváhagyott, vadgazdálkodási tervben meghatározott vadászatokra, és az idényen kívüli állományszabályozó vadászatokra vonatkozik az adómentesség. Az indoklás szerint ha a vadászat vadkárelhárítást (is) szolgál, akkor adómentes lehet például az ingyenes részvétel, illetve ha az elejtett vad húsát ingyenesen vagy kedvezményesen kapja meg a vadász. Nem lehet viszont adómentes például az ingyenes vagy kedvezményes utazás, vendéglátás, termékátadás (például üzemanyag vagy vadászati eszköz biztosítása) sem.

Jövedéki adó

a fogyasztási dohány jövedéki adómértéke; az adó három lépcsőben, 2021. január 1-jére éri el az uniós adóminimumot.

Kiterjesztik a sportekhot

A magyar sportszervezetek munkavállalóihoz hasonlóan a jövő évtől lehetővé teszik a nemzetközi sportszervezetek munkavállalói (játékosok, edzők és sportvezetők) számára is, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerint adózzanak, a nem forintban, hanem más pénznemben felvett jövedelmeikre is. Ez óriási könnyítés, ugyanis így a minimálbér feletti rész után nem a szokásos 33,5 százalék (szja+járulékok) közterhet vonják majd tőlük, hanem csak a 15 százalék ekhót. Kivéve a hivatásos sportolókat, mert nekik a minimálbér felett 500 millió forint jövedelemig ekhót sem kell levonni a jövedelmükből. Emellett a sportdiplomácia keretében adott juttatások adómentességét is biztosították.

KKV-k fejlesztési adókedvezményét kiterjesztik

A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fejlesztési adókedvezmény értékhatárát fokozatosan, három év alatt csökkentik a jelenlegi 500 millió forintról a beruházások további ösztönzése érdekében. A kisvállalatoknál 2020-tól évente 300, 100, majd 50 millió forintra, míg a középvállalkozásoknál 400 millió forintról előbb 200 millió, 2022-ben pedig 100 millió forintra mérséklődik az adókedvezmény igénybevételének alsó határa. A fejlesztési adókedvezmény a társasági adó (tao) terhére érvényesíthető, annak maximum 80 százalékáig. Az adókedvezmény kibővítése mintegy 7 ezer vállalkozást érint.

Marad a reklámadók felfüggesztése

A reklámadót ideiglenesen, 2019. július 1-jétől 2022. december 31-éig felfüggesztették. A kormány ettől az érintett szolgáltatók versenyképességének növelését és a hirdetési piac bővülését várja.

Szállás-áfa csökkentés

A kormány gazdaságvédelmi akciótervének részét képezi, hogy a szálláshely-szolgáltatások áfakulcsát ismét mérséklik januártól, 18 százalékról 5 százalékra. Viszont ezzel párhuzamosan januártól bevezetnek egy új adót a szállásadóknál, a 4 százalékos turizmusfejlesztési hozzájárulást. Az általános, 27 százalékos világbajnok magyar áfakulcs nem csökken.

KIVA adója csökken

Szintén az év első napjától 13 százalékról 12 százalékra mérséklődik a kisvállalati adó (kiva) kulcsa. Az adócsökkentés több mint 40 ezer magyar kisvállalkozást érint, amelyeknél becslések szerint összesen 5 milliárd forintot hagyhat az intézkedés.

Adümentesség a négygyermekes anyáknak

2020. január 1-jétől élethosszig mentesülnek a – munkával szerzett jövedelmek utáni – személyijövedelemadó-fizetés alól azok az anyák, akik négy gyermeket szültek vagy fogadtak örökbe, és őket saját háztartásukban nevelték legalább 12 évig. 2018 októberében, novemberében amúgy még arról volt szó, hogy a háromgyerekes anyákra is vonatkozik majd az adómentesség, de végül csak a négygyermekeseknek kedvez a kormány. Már megindult a spekuláció, hogy az adómentesség miatt kifejezetten kapósak lehetnek a négygyermekes nagymamák az ügyeskedő vállalkozások körében.

A törvény a K+F adóalap-kedvezményeket érintően is az adózók számára a korábbinál kedvezőbb szabályozást tartalmaz: a jövőben – akár már a 2018-as évre vonatkozóan is – a belföldi K+F szolgáltatásokat nyújtó fél és a szolgáltatásokat igénybe vevő adózó megállapodásuk szerint megoszthatják egymás között a felmerülő K+F költségekhez kapcsolódó adóalap-kedvezményt.

A korai fázisú vállalkozásokba történő befektetéshez kapcsolódóan a törvény úgy módosította a szabályozást, hogy a korábban alkalmazandó, az adóalap csökkentését 20 millió forintban maximalizáló korlát 2019-től nem egész évre és az összes befektetésre nézve összesítve, hanem korai fázisú vállalkozásonként alkalmazható.

A törvény szerint a legalább 80%-ban az adózó által foglalkoztatottak gyermekeinek nevelését biztosító munkahelyi óvoda üzemeltetésének költségei 2019-től elismert költségnek minősülnek.

Lehetségessé válik az adókedvezmények utólagos, önellenőrzés útján történő érvényesítése is függetlenül attól, hogy az adózó az eredeti bevallásában vett-e igénybe adókedvezményt vagy sem. A módosító törvény kihirdetését követő naptól ugyanis megszűnik az a korlátozás, amely szerint az adókedvezmények érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehetőség. 

Helyi iparűzési adó

Tekintettel az EVA 2020. január 1-i megszűnésére,a törvény átmeneti rendelkezéssel egészül ki, miszerint az EVA alanyoknak a 2019-ben kezdődő adóévre is van lehetőségük a helyi iparűzési adóalap egyszerűsített vállalkozói adóalap szerinti megállapítására. Mindezt 2020. május 31-ig tehetik. 

Számviteli változás

amennyiben a tag a pótbefizetésről lemond, vagyis annak visszafizetésére nem tart igényt a jövőben, azt a lemondás napjával a lekötött tartalékkal szemben az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni. Ezen rendelkezések már a 2019. évtől alkalmazhatóak. A pótbefizetésről történő lemondás átalakulás esetén is megilleti a tagot, amit a különbözetek oszlopban kell kimutatni.

Az átalakulási törvény módosításainak megfelelően a számviteli törvény is rendelkezik a könyvvizsgálat feladatairól. Átalakulás esetén, amennyiben az abban érintett tagok valamelyike könyvvizsgálati kötelezettség alá esik, a vagyonmérleget és a vagyonleltárt a könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.

Új szabályok ILLETÉK terén

A magyar jogrendszer 2019. márciusától kiegészült az ún. vagyonkezelő alapítvány jogintézményével, amely egyfajta ötvözete az alapítványnak és a bizalmi vagyonkezelőnek, egyedi sajátoságokkal. Mindez azt jelenti, hogy a vagyonkezelő alapítvány struktúrája és működése hasonló a bizalmi vagyonkezeléséhez, így arra az utóbbira vonatkozó illetékszabályokat kell alkalmazni, azaz a vagyonkezelésével összefüggő vagyonszerzések ajándékozási illetékmentesek lesznek. Az illetéktörvény ezzel párhuzamosan a vagyonkezelő alapítvány fogalom-meghatározásával is kiegészül. A kezelt vagyon és hasznai megszerzésének jogcíme a vagyonrendelő és a kedvezményezett közti jogviszonyhoz igazodik.

Visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség terheli 2020. február 1-től a belterületbe vont ingatlan vagy belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének átruházását. A szabályt azon átruházások eseten kell alkalmazni, ahol az ingatlanok belterületbe vonása 2020. január 31-et követően történik. A belterületbe vont ingatlan olyan ingatlan, amelyet az átruházó tulajdonosi időszaka, vagyoni értékű jogosultsága időtartama alatt, de legkorábban az átruházást megelőző 10 éven belül vontak belterületbe. Az az ingatlan, amelyet az eladó által történő szerzést követő 6. évben, illetve azt követően minősítettek belterületté, vagy amelyet a vevő öröklés útján szerzett meg, nem tekinthető belterületbe vont ingatlannak.

Az illeték alapja a visszterhesen átruházott ingatlan forgalmi értéke és ezen ingatlan megszerzése időpontjában fennálló forgalmi érték különbözete (vagyis a realizált haszon). Az illeték mértéke az illeték alapjának 90%-a.

A belterületbe vont ingatlan vagy ilyen ingatlannal rendelkező társaság átruházása esetén alapvetően illetékelőny nem vehető igénybe, ugyanakkor az ún. kedvezményezett ügyletek (kedvezményezett átalakulás, részesedéscsere, kedvezményezett eszközátruházás) és a kapcsolt

vállalkozások közti ügyletek mentességének alkalmazása nem kizárt.

Az illeték megfizetésére az átruházó fél kötelezett a belterületbe vont, illetve a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjeinek értékesítésekor, hiszen ő realizálja az eladásból eredő profitot. Az értékesítőt további bejelentési kötelezettség terheli, amelynek során nyilatkoznia kell arról, hogy a szóban forgó ingatlan birtoklása alatt, de legkésőbb az értékesítést megelőző 10 éven belül az ingatlant külterületből belterületbe sorolták. Az átruházó illetékkötelezettségének mértékét az adóhatóság fizetési meghagyás keretében állapítja meg.

ELJÁRÁSI szabályok változásai

A 2018. január 1-jei hatálybalépés óta eltelt idő tapasztalatai alapján az őszi adócsomag az Art. és az Air. rendelkezései kapcsán jogtechnikai pontosításokat, jogalkalmazást segítő javaslatokat, valamint a részletes indoklásban kifejtett egyéb módosításokat tartalmaz.

A csoportos társasági adóalanyhoz olyan adózó is csatlakozhat, amely a tevékenységét év közben kezdi, a NAV-hoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg benyújtott kérelemmel. A határidő elmulasztása jogvesztő, így igazolási kérelem előterjesztésének helye nincs.

Abban az esetben, amennyiben az online működő automatáktól beérkező naplóállomány adatai nem feldolgozhatók, azokat a NAV elektronikus úton továbbítja a felügyeleti szolgáltató részére a hiba javítása érdekében.

Az Áfa tv. módosítása alapján az adóalap csökkenthető behajthatatlan követelés esetén, a törvényben előírt feltételek teljesülésekor. A feltételek egyike, hogy az érintett adózó partnere (vevő) ne szerepeljen a nagy összegű adóhiánnyal vagy nagy összegű adótartozással rendelkező adózók listáján a behajthatatlansággal érintett ügylet teljesítési időpontjában és az azt megelőző egy évben. Mivel az új szabályok értelmében a legkorábbi teljesítési időpontként 2015. december 31-ét követő jöhet szóba, a NAV-nak 2015. január 1-jétől kell folyamatosan biztosítani a szóban forgó adatok elérhetőségét, ami egy, az adóhatóság honlapján hozzáférhető lekérdező felület útján lesz lehetséges.

A hatályos szabályozás alapján az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülésének vélelme esetén lehet az érintett tudomására hozni a jogszabálysértést. 2020. január 1-jétől a vélelem helyett a jogszabálysértésről szóló adóhatóság általi végleges döntés adhat csak alapot erre a tájékoztatásra.

Továbbá bővülnek az adóhatóság szolgáltatásai, ugyanis a NAV egy tájékoztató levélben értesíti a jövőben a természetes személyeket saját foglalkoztatásukra vonatkozó, a foglalkoztató által elmulasztott adó- és járulék bevallás és befizetés tényéről, a foglalkoztatás „fehérítésének” céljából.

Hivatkozás: Szja Szocho és egyéb ADÓTÖRVÉNYEK

Sok munkaadó csak a költségtakarékosságot látja a fogyatékossággal élő emberek foglalkoztatásában - HR Portál 2016. 06.30.:

http://www.hrportal.hu/hr/sok-munkaado-csak-a-koltsegtakarekossagot-latja-a-fogyatekossaggal-elo-emberek-foglalkoztatasaban-20160629.html

Jogi nyilatkozat


Törekszem a honlapomon megjelenő adatok és információk folyamatos frissítésére és pontosítására.
A weboldalon található információkon alapuló bármilyen döntés a felhasználó saját felelőssége, a hivatkozott jogszabályokkal együtt értelmezendő és a szakértő telefonos rövid segítő tájékoztatására szükség van (minden eset más), ha korrekt, pontos, konkrét válasz szeretne esetére, mert a jogszabályokat gyakran más jogszabályokkal együtt kell értelmezni, és tudni kell alkalmazni. 


A honlap teljes tartalma Bernáthné Székely Julianna, rehabilitációs gazdasági menedzser, szakértő tulajdona.
Hozzájárulok ahhoz, hogy a felhasználó a honlap tartalmát kizárólag személyes, nem kereskedelmi célra letöltse, de a tartalom módosítása vagy reprodukálása nem megengedett.
Ezért a tartalom bármely más célra történő másolása vagy használata tilos, mivel jogszabályokon alapuló közérthető tájékoztatás jelen tartalom, és az plágium, tartalom lopás lenne.
(Hivatkozás: 1999. évi LXXVI.tv.a szerzői jogokról)