ALAPVETŐ SZOCIÁLIS-, és TB ELLÁTÁSOK (gyermek után) 4.

TÁJÉKOZTATÁS
FRISSÍTVE: 2013. 12. 30.

ALAPVETŐ SZOCIÁLIS és TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI (TB) ELLÁTÁSOK 4. 

IV. Gyermekek után járó ellátások (1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások (Családok támogatásáról)
1. Anyasági támogatás
2. Gyermekgondozási segély (GYES)
3. Gyermeknevelési támogatás
4. Családi pótlék
5. Magasabb összegű családi pótlék

V. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott ellátások
1. Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS)
2. Gyermekápolási táppénz
3. Gyermekgondozási díj (GYED)

VI. Egyéb kedvezmények
1. A gyermek születése esetén az apát megillető munkaidő-kedvezmény
2. Gyermekek után járó pótszabadság
3. Családi adókedvezmény
4. Ingyenes tankönyvellátás

IV. GYERMEKEK UTÁN JÁRÓ ELLÁTÁSOK
IV. 1. Anyasági támogatás
Jogosult: a támogatás a szülést követő 180 napon belül igényelhető, ha az anya, ha min. 4 alkalommal (koraszülés esetén egyszer) részt vett terhes gondozáson (e nélkül is, ha igazolja, hogy 5 hónapig külföldön tartózkodott)
Megállapítás: Magyar Állam-kincstár Regionális Igazgatósága.
Összeg, forma: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 225 %-a: 64. 125-Ft,
iker-gyermekek esetén gyermekenként a 300% -a: 85. 500-Ft.
Cst. 29. és 32. §).
Hivatkozás: 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások, családok támogatásáról, Csjt. 31 § 


IV. 2. Gyermekgondozási segély (GYES)
Jogosult: A szülő, a nevelőszülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülő,(ha a gyermek gyámjával nem él közös háztartásban, és a szülői ház elhagyását a gyámhivatal engedélyezte) a gyermek 3. életévének betöltéséig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek esetén 10 éves koráig. Ikergyermekek esetén a gyermekek tankötelessé válása évének végéig. (Csjt. 20. §)
Nagyszülő 2001. május 1.-től jogosult lehet a GYES-re, ha a gyermek
- első életévét betöltötte, továbbá
- gondozása, nevelése a szülő háztartásában történik, valamint
- szülei a GYES-ről lemondanak és
- egyetértenek abban, hogy az ellátást a nagyszülő vegye igénybe.
Méltányosságból
A Kincstár vezetője megállapíthatja:
a gyermeket nevelő személynek:

ha a gyermek szülei a gyermek nevelésében 3 hónapot meghaladóan akadályoztatva vannak, megállapíthatja, meghosszabbíthatja:

a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, legfeljebb azonban a gyermek 8. életévének betöltéséig, ha a gyermek betegsége miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható.

A folyósítás alatt kereső tevékenységet a szülő, nagyszülő a gyermek 1 éves kora után időbeli korlátozás nélkül folytathat 2014. január 1-jétől. 

Megállapítás: Magyar Állam-kincstár Regionális Igazgatósága.

Összeg, forma: Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével azonos, 28. 500-Ft. Ikergyermekek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-a, 85. 500-Ft. Négy ikergyermek esetén 400 % - a, 114. 000, - Ft/hó, 5 ikergyermek esetén 500 % - a, 142. 500, - Ft/hó, 6 ikergyermek esetén 600 % - a, 171. 000, - Ft/fő. 10 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, ezért a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül.

Hivatkozás: 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások, családok támogatásáról, Csjt. 20 §, 26 § (1) (2)

IV. 3. Gyermeknevelési támogatás (GYET)

Jogosult: az a szülő, aki három vagy több kiskorú gyermeket nevel és a legkisebb gyerek 3 és 8 év közötti. (Csgt. 23 §)

A gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt kereső tevékenységet korlátozás nélkül folyítathat a gyermek 1 éves kora után.

Megállapítás: Magyar Állam-kincstár Regionális Igazgatósága

Összeg, forma: Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege,

28. 500-Ft. (10 % nyugdíjjárulék levonásra kerül, a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül)

Hivatkozás: 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások, családok támogatásáról, Csjt. 23 §, 26 § (1) (2)

IV. 4. Családi pótlék

Jogosult:

- a vérszerinti, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs,

-  az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van (továbbiakban együtt szülő)

-  a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám,

-  a 16. életévét betöltött, a szülői házat gyámhivatali engedéllyel elhagyó kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermek után

- a még nem tanköteles,

- tankötelezettsége megszűnéséig a tanköteles,

- középiskolai, szakiskolai tanulmányokat folytató (legfeljebb 23.életévének betöltéséig) a saját háztartásában nevel gyermekre tekintettel

- az a személy, akihez a gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal elhelyezte,

- a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermek-védelmi gondoskodás alatt álló gyermek (személy) után

- a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermek (személy) után, továbbá jogosult lesz a fentieken túl:

Megállapítás: Magyar Állam- kincstár Regionális Igazgató-sága.

Összeg, forma: Az ellátás havi összege:

-       egy gyermekes család esetén: 12. 200-Ft;

-       egy gyermeket nevelő egyedülálló esetén: 13. 700-Ft;

-       két gyermekes család esetén (gyermekenként): 13. 300-Ft;

-       két gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): 14. 800-Ft;

-       három vagy többgyermekes család esetén (gyermekenként): 16. 000-Ft;

-       három vagy több gyermeket nevelő egyedülálló esetén (gyermekenként): 17. 000-Ft;

-       a gyermekotthonban, javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, valamint szociális intézményben élő, nevelőszülőnél, hivatásos nevelő-szülőnél elhelyezett gyermek esetén: 14. 800-Ft;

Hivatkozás: 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások, családok támogatásáról, Csjt. 11 § (1)

IV. 5. Magasabb összegű családi pótlék

Jogosult:

ha az orvos-szakértői szerv szakvéleménye vagy szakhatósági állásfoglalása szerint a 18. életévének betöltése előtt
a) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette,
b) legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy
c) az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket.
A magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló 3/2013. (I. 7.) EMMI rendelet hatálybalépését megelőzően e rendelet 2013. március 31-én hatályos rendelkezései szerint kiállított igazolás az igazoláson feltüntetett érvényességi időn belül – a tartós beteg vagy súlyosan fogyatékos állapot véglegességének tényét megállapító igazolás esetén a gyermek 18. életévének betöltéséig – felhasználható.

3/2013. (I. 7.) EMMI 2013. április 1-jén lép hatályba.

Családi pótlékra saját jogon jogosult

- a 18. életévét betöltött, tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos személy,

- az a közoktatási intézményben tanulmányokat folytató nagykorú személy,

- akinek mindkét szülője elhunyt

- akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házas-társától különélő szülője elhunyt,

- aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből, akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,

- aki szülőjével nem él egy háztartásban.

Megállapítás: Magyar Állam-kincstár Regionális Igazgatósága.

Összeg, forma:

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén: 23. 300-Ft;

Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő egyedülálló esetén: 25. 900-Ft;

18 éven felüli tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy esetén: 20. 300-Ft.

Amennyiben a tizennyolcadik életévét betöltött személynek rendszeres jövedelme van magasabb összegű családi pótlék folyósítása mellett, úgy a részére megállapított családi pótlék folyósítását a negyedik hónaptól mindaddig szüneteltetni kell, amíg rendszeres jövedelemmel rendelkezik.

Mi tekinthető rendszeres jövedelemnek:

a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. Amelynek havi összege a minimálbért meghaladja  (Hivatkozás: Szja tv.)


Hivatkozás: 1998. évi LXXXIV. törvényben szabályozott ellátások, családok támogatásáról, Csjt. 11 § (1),

3/2013. (I. 7.) EMMI rendelet MK 3. sz.

V. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben meghatározott ellátások

IV. Gyermekek után járó ellátások 

V. 1. Terhességi-gyermekágyi segély (TGYÁS)

Jogosult: a biztosított anya, ha a gyermek születését megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt és
-        a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy
-        a biztosítás megszűnését követő 42 napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.

A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár (24 hét).

Megállapítás: az OEP területileg illetékes szerve, illetve a munkahelyi kifizetőhely.

Összeg, forma: a naptári átlagkereset 70 %-a. 

Hivatkozás: 1997. évi LXXXIII.tv.42 §

2. Gyermekápolási táppénz
Jogosult: a biztosított szülő jogosult:

-                  egy évesnél fiatalabb gyermek szoptatása illetőleg ápolása esetén , 1 éves koráig,

-                  egy és három év közötti beteg gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 naptári napig,

                  három és hat év közötti gyermekek esetén évenként és gyermekenként 42 (egyedülállónak 84) naptári napon át,
                  hat és tizenkét év közötti gyermek esetén évenként és gyermekenként 14 (egyedülállónak 28) napon át.
Megállapítás: az OEP területileg illetékes szerve, illetve a munkahelyi kifizetőhely.

Összeg, forma: A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem napi átlagának 60%-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 50%-a, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400%-nak, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150%-nak harmincad részét.

Hivatkozás: a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII.tv.48 §

3. Gyermekgondozási díj (GYED)

Jogosult:

1.A biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt.

2. A terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt.

A gyed legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, ill. az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt kereső tevékenységet korlátozás nélkül folytathat a gyermek 1 éves kora után 2014. január 1-jétől.

Megállapítás: az OEP területileg illetékes szerve, illetve a munkahelyi kifizetőhely.

Összeg, forma: A naptári napi átlagkereset 70 %-a, azonban legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a

10 % nyugdíjjárulék és SZJA-előleg kerül levonásra.

Hivatkozás: a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII.tv.42/D §(1)

VI. Egyéb kedvezmények

1. A gyermek születése esetén az apát megillető munkaidő-kedvezmény

Jogosult:

az apát (vér szerinti, örökbe fogadó) gyermeke születése esetén 5 munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg, melyet a születést követő második hónap végéig, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni.

Megállapítás: munkáltató.

Összeg, forma: a munkaidő kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

Hivatkozás: 1992. évi XXII.tv., Mt.

2. Gyermekek után járó pótszabadság

Jogosult:

a pótszabadságot nyilatkozatuk szerint bármelyik szülő igénybe veheti. A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti

Megállapítás: munkáltató.Összeg, forma: mértéke: a gyermek 16 éves koráig

-                 egy gyermek után 2

                   két gyermek után 4

                   kettőnél több gyermek után össszesen 7 nap pótszabadság illeti meg a szülőt.

Hivatkozás: 1992. évi XXII.tv., Mt.

3. Családi adókedvezmény

A gyermeket nevelő munkavállalóknak minél előbb nyilatkozatot kell tenniük munkáltatójuk felé annak érdekében, hogy az új családi adózás előnyeit élvezhessék, és a családi adókedvezményt megkaphassák. Lehetőleg legkésőbb adott év január 20-ig tegyék meg e nyilatkozataikat. A nyilatkozattétel a magánszemély lehetősége, azonban az ehhez szükséges tájékoztatást a munkáltatónak kell megadnia. Ha azonban valaki elmulasztja a nyilatkozattételt, később is érvényesítheti a családi kedvezményt.
Amennyiben a magánszemély már év közben (az adóelőlegek levonásakor) szeretné igénybe venni a családi kedvezményt, akkor annak érvényesítéséhez egy adóelőleg-nyilatkozatot kell benyújtania a munkáltatójának. A link, ahonnan letölthető lentebb a dokumentumok.
Ha a családi kedvezményre ugyanazon gyermek után több magánszemély jogosult, akkor a nyilatkozatot közösen kell megtenniük. Ebben az esetben a nyilatkozatot mindkét magánszemély munkáltatójának alá kell írnia.
A nyilatkozat bármilyen írásos formában megtehető, ugyanakkor segítségképpen és iránymutatásként a Nemzeti Adó és Vámhivatal (volt APEH) elkészítette az alkalmazható adóelőleg nyilatkozat mintákat. A nyilatkozat minta tartalmaz egy részletes tájékoztatót is, amely segítséget nyújt a kitöltésben. A nyilatkozat minták nem kötelezően alkalmazandók, azok szabadon módosíthatóak azzal, hogy a nyilatkozat tartalmának meg kell felelnie a jogszabályi feltételeknek.

A családi kedvezmény gyermekenként egyszer vehető igénybe, azonban annak összege megosztható a közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal.
Különbségtétel az eltartottak és kedvezményezett eltartottak között.
A családi kedvezmény szabályozása megkülönbözteti az eltartottak és a kedvezményezett eltartottak körét.

Az eltartottak száma lényegében azt fejezi ki, hogy egy család hány gyermekről és más eltartottról gondoskodik, hogy háromgyerekesnek  számít, avagy sem.

A kedvezményezett eltartottak köre azt fejezi ki, hogy az előbbi, saját háztartásában nevelt személyek közül hány eltartott után jár a családi kedvezmény.

Kedvezményezett eltartott: (aki után jár családi kedvezmény)  
a)   akire tekintettel családi pótlékot juttatják, illetve aki a családi pótlékra saját jogán jogosult (Családi pótlék jellemzően a gyermek megszületését követően egészen a tankötelezettség végéig jár. Családi pótlék ját  továbbá a tankötelezettség megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermek után annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik  életévét betölti. Családi pótlékra saját jogon jogosultakon a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos felnőtteket értjük);
b) a rokkantsági járadékban részesülő személy;
c) a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttéig).
Eltartott: (akit a családi kedvezmény összegének meghatározásánál kell figyelembe venni)
Eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartott, valamint a családi pótlékra már nem jogosító olyan tanuló, hallgató, akiket a fiatalabb testvér(ek) családi pótléka megállapításánál figyelembe vesznek. Vagyis az eltartotti számba a fenti kategórián túl a felsőfokú tanulmányokat folytató rendszeres  keresettel nem rendelkező egyetemi, főiskolai hallgatók is beletartoznak.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közleménye az adóelőleg nyilatkozatokról: https://hirkozpont.magyarorszag.hu/sajtokozlemenyek/nav20110107.html

Hivatkozás: 1995. évi CXVII. Tv. A személyi jövedelemadóról. Forrás és adatlapok letöltése:
http://www.nav.gov.hu/bevallasok/adatlap/adoeloleg_2011.html 

4. Ingyenes tankönyvellátás

Jogosult:

-                tartósan beteg

-                testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

-                pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)

-                három vagy többgyermekes családban él,

-                nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,

-                rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló.
Nem vehető igénybe a normatív kedvezmény:
A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő – nevelőszülőnél, gyermekotthonban, vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő – ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után.

Megállapítás: Igénybejelentés alapján az iskola igazgatója.

Az igénybejelentés időpontjáról az iskola értesít minden tanulót. Az igény bejelentési határidő elmulasztása jogvesztő hatályú (kivéve a határidőn túl keletkezett igényjogosultság esetét).

Hivatkozás: 2001. évi XXXVII. tv.